A mostani felfordulásban a gazdaság teljesítménye, illetve annak változása kulcsfontosságú adat. Ennek mérésére szolgáló legelterjedtebb mérőszám a GDP vagy Gross Domestic Product, vagyis bruttó hazai termék.
A gazdaság akkor nő, ha több terméket és szolgáltatást állított elő, illetve fogyasztott el mint tavaly ilyenkor, esetleg mérhetjük a változást az elmúlt negyedévhez képest is. (Természetesen a kapott adatokat inflációval korrigálni kell.)
A magyar GDP, hasonlóan a többi országéhoz, visszaesést mutat az első negyedévben. Mivel az első negyedévet a járvány alig érintette, mindenki a második negyedéves adatokra vár.
Arra gondoltam, ha már ennyire fontossá vált ez az adat a mostani helyzetben, nézzük meg, mi van mögötte és mi befolyásolja a változását. A turizmus összecsuklása mennyiben fog felelni a magyar GDP változásában? Az aszályos év miatti mezőgazdasági visszaesés mennyiben módosítja az éves GDP-t? Ha leáll az építőipar vagy éppen rákapcsol mondjuk Paks miatt, az mennyire fogja változtatni a számokat? Egyáltalán, egy paksi méretű beruházás hogyan változtatja a GDP értékét?
A GDP-t többféleképpen is ki lehet számolni, az egyik leggyakoribb módja a fogyasztási oldalon való számítás, összeadjuk a lakosság fogyasztását, a cégek és a lakosság befektetéseit (a háztartások új lakás vásárlása is befektetés illetve a cégek raktárkészletének változását is ide sorolják), a kormány fogyasztását (az nem fogyasztás, hogy a kormány pénzt von el az aktívan dolgozóktól és odaadja a nyugdíjasoknak, az csak transzfer egyik zsebből a másikba a kormány "segítségével"), illetve az export és import különbségét.
Képlettel: Y = C+I+G+(X–M), ahol a betűk az angol megfelelők: Consumption, Investment, Goverment.
Ezen kívül lehet még termelési oldalról is számolni. A fogyasztás vagy a termelés alapján is ugyanazt az értéket kell kapni, hiszen amit megtermeltünk, azt vagy elfogyasztottuk, vagy elraktároztuk vagy kivittük külföldre.
(Persze messze nem olyan egyszerű egy ország GDP-jét pontosan kiszámolni, mint az papíron tűnik, függetlenül attól, hogy melyik módszert akarjuk használni. Nem véletlenül korrigálják gyakran utólag a kapott értékeket.)
A GDP-ben benne van a német autógyárak itthoni gyáraiban megtermelt árumennyiség is és az ukrajnai vendégmunkás jövedelme is. Azonban ezek a megtermelt javak jelentős része el fogja hagyni egyszer az országot. A külföldön élő magyar vendégmunkások hazautalásai viszont a magyar gazdaságot fogják gyarapítani. Ha a kettő értéket összeadjuk (külföldiek itthon megszerzett és hazautalt jövedelmét illetve a magyarok külföldön megszerzett, de hazautalt jövedelmét) és ezt hozzáadjuk a GDP-hez, akkor kapjuk meg a GNI-t vagy a bruttó nemzeti jövedelmet. 2018-ban a GNI 4,92%-kal volt kisebb, mint a GDP. Azaz a GDP szűk 5%-ának megfelelő összeggel többet vittek ki a külföldi tulajdonosok és munkavállalók az országból, mint amennyi pénzt a külföldön dolgozó magyarok hazautaltak.
Egy ország GDP-jét érdemes elosztani a lakosok számával, hogy megkapjuk az egy főre eső GDP-t.
Az USA GDP-je adja a világ teljes GDP-jének a 23,6%-át, a második Kína 15,5%-kal. Azonban az amerikai 21,44 billió dolláros GDP-n 328 millió ember osztozik, míg a kínai 14,14 billió dolláron 1,39 milliárd. Így az egy főre eső GDP 9.770 dollár Kínában és 62.794 dollár az Egyesült Államokban.
(Csak zárójelben: érdemes vetni egy pillantást a fenti grafikonra. A 20 legnagyobb állam adja a világ össz-GDP-jének 78,2%-át, a többi 173 osztozik a maradék 21,2%-on.)
Azonban más a dollár vásárlóértéke is Ugandában, Kínában, Oroszországban vagy az Egyesült Államokban. Ezért szoktak PPP (purchasing-power-parity) vagyis vásárlóerővel módosított GDP-t is számolni. Így Kína már le is hagyja az Egyesült Államokat mintegy 10%-kal, igaz még mindig négyszer annyi ember között kell elosztani az így kapott összeget.
Mivel a GDP sok olyan összetevőből is áll (például beruházások), amik a háztartások fogyasztását és életszínvonalát nem érinti, ezért szokták vizsgálni külön a háztartások fogyasztását is, ami egy nagyon jó mérőszáma a háztartások valódi életszínvonalának. Itt az európai háztartási fogyasztás értéke vásárlóerő-paritáson:Miből áll össze a magyar GDP?
A magyar GDP több mint negyedét a bruttó állóeszköz-felhalmozás tette ki, egész pontosan 25,5% volt 2018-ban. Ennek 80%-a volt a beruházások összege, ennek felét az 50 főnél többet alkalmazó vállalkozások adták. De a kormány sem tétlenkedik, a 2016-os visszaesés után az uniós pénzek segítségével nagyot nőtt a kormányzati beruházás volumene is, csak 2018-ban 31%-kal nőtt ez az összeg.
A feldolgozó ipar adta a beruházások 26%-át, a szállítás, raktározás a 16,8%-át (ennek zöme az uniós autópálya és vasút építések), ehhez hasonló volumen az ingatlanépítések, majd a közigazgatási beruházások jönnek 6,6%-kal.
Ha a beruházások értéke nagyot nő, ennek durván negyede megjelenik a GDP növekedésben is. S fordítva, ezek elmaradása hasonló módon befolyásolja a GDP-t. Szintén hasonlóan befolyásolja a GDP-t a készletek változása. Ha egyik negyedévben raktárba termelnek a cégek, nő a GDP abban a negyedévben annak ellenére, hogy nem adták azt el. Utána viszont mivel a cégek a raktárból árulják a termékeiket, a GDP csökken, mert új termelés nem történt.
A mezőgazdaság nagyon ki van téve az időjárásnak, így a mezőgazdaság -0,8 és +0,7 százalékpont között szokott hozzájárulni a GDP változásához. 2018-ban 0,2 százalékponttal növelte a GDP értékét a jó termés, viszont előtte évben pedig -0,3 százalékponttal rontott az éves növekedésen a rossz termés. A mezőgazdaság 3,4-3,8%-ban járul hozzá a GDP-hez.
A szolgáltató szektor növekedése adja évek óta a GDP növekedésének a legnagyobb részét. A kereskedelem, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás felel a GDP 11,3%-áért. Ezen belül a turizmus adja a GDP 6,8%-át, kérdés, idén ez az ág hogyan fog teljesíteni. Reményre ad okot, hogy bár a külföldiek nem jönnek, de a magyarok sem mennek külföldre, ez részben pótolhatja a kieső külföldi költéseket.
Az elmúlt három évben az építőipar is szárnyalni kezdett, igaz volt honnan felkapaszkodnia. Az építőipar súlya a GDP-ben 5,5%. Sajnos az ipar növekedése az utóbbi években néhány negyedévtől eltekintve visszaszorult, pedig ez felel a GDP 20,4%-áért.
Szállítás, raktározás adja a GDP 5,1%-át, a közigazgatás, oktatás, egészségügy felel a GDP 14%-áért, az információ és kommunikáció szolgáltatás a GDP 4,1%-át adja, míg a pénzügyi szolgáltatás és biztosítások adják a GDP 2,8%-át.
Röviden ennyit kell tudni a (magyar) GDP-ről. Izgatottan várjuk a második negyedéves adatokat, hogy csúnya lesz-e, az nem kérdés, csak az, hogy mennyire, illetve hogy az év végéig mennyit tudunk ledolgozni a visszaesésből. S a világgazdaság szempontjából sokkal fontosabb európai és amerikai számokat is néhány héten belül megismerhetjük.