Napelemek: változó elszámolás
A napelemek megtérülését a nullszaldós elszámolás tette lehetővé, illetve hozta le a megtérülés időtartamát 10-15 évre. A nullszaldós elszámolás lényege, hogy az áramszolgáltatónak át kell vennie tőled a megtermelt felesleges áramodat és utána ugyanannyit használhatsz bármikor máskor elszámolási időszakon belül.
Tulajdonképpen egy ingyenes akkumulátorként használhatod az áramszolgáltató hálózatát nem csak napközben, de nyári-téli viszonylatban is, a nyáron megtermelt felesleges áramodat ingyen “tárolja” a téli felhasználásig a szolgáltató.
Ennek lesz vége 2024 elején egy uniós jogszabály miatt. Onnantól kezdve eladod a felesleges áramot gombokért a szolgáltatónak és piaci áron veszel tőle áramot, amikor szükséged van rá. Mivel az áram árának 60%-a hálózati díj és egyebek, fele annyit sem fogsz kapni a betáplált áramért, mint amit fizetsz a vételezett áram után. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy mennyiért fogja átvenni az áramot a szolgáltató. Már önmagában az nagy érvágás, ha ugyanannyiért veszi át, mint neked adja, csak éppen felszámolja a vételezett áramra a hálózatfenntartás díját is. (Amit most nem tehet.)
Az még kérdés, hogy a már meglévő napelemek tulajdonosai az eredeti feltételekkel használhatják-e a már telepített rendszereiket. Ne felejtsük el a 4 kW feletti rendszerek adóját sem, ami jelenleg 0 Ft, de bármikor lehet akármennyi. (Azt, hogy a napelemeket telepítő vállalkozások úgy hallották, hogy a régieknek talán majd jár még a null-szaldó, ne vegyük készpénznek, hiszen elemi érdekük, hogy így gondolják, mert egyébként senki nem venne napelemet a következő években. Ami biztos, hogy senki nem tudja még, hogyan lesz.)
A napelem-parkokat is sikerült megadóztatni a garantált átvételi ár mellett is, még ha nem is így hívják a dolgot, hanem menetrendi előrejelzésnek, ami jó esetben havi 50-60 ezer forintjába kerül a napelem-parkok tulajdonosainak s várhatóan folyamatosan nőni fog ez a költség. Ilyen tételeket kitalálni és bevezetni nem tart soká, ha az akarat megvan rá.
Ha most akarsz napelemet felrakatni, érdemes a változással kalkulálni, még akkor is, ha nem tudjuk, fogja-e érinteni a régi napelem-tulajdonosokat.
A villanyautosok.hu cikke a témában erre található.
Gondoltam rá, hogy ki kéne váltani a gázfűtést és melegvizet villanyra, mert akkor feldobattam volna egy 10kW-os rendszert, így még a jövőbeni EV autót is tudnám tölteni vele.
Most azért lettek kétségeim na…..
Most epitunk hazat es nagy kerdes volt, hogy a 25%-os „energiahatekony“ háznak hogyan felejunk meg. Termeszetesen napelemmel, azon belul is 90nm es hazra 5kwh szukseges.
Na azt mondtuk h nem koltunk 2,5M-es napelemre, hanem inkabb johet a hoszivattyus futesi rendszer. Drága, de megsem kell napelemet feltenni es a futeshez sem kell gáz, de nem is elektromos ami kikeszit hosszu tavon.
Nem vagyok hozzáértő, de egyszer azt hallottam, hogy (nagyban gondolkodva, pl. országosan) a vezérlés elég problémás ha sok ilyen-olyan “kistermelőt” teszünk a rendszerbe. Ami szintén költség és persze az elektromos hálózat rugalmassága sem úgy működik mint a villanykapcsoló otthon. Akármikor ki-be kapcsolok egy erőművet…
Kis rendszereknek 15 perces árazást szvsz. nem érdemes bevezetni. A már telepített rendszerek valószínűleg nem is tudnak vele semmit kezdeni.
Az ÁFA miatt nem mindegy, hogy mire kell fizetni. A vásárolt áramra v. csak a különbségre. Reméljük, hogy csak a különbségre.
Az aksi árak folyamatosan csökkennek és elképzelhető, hogy egy 24 órás aksi megéri majd valamikor. Persze ehhez olyan rendszer kell, ami ezt tudja kezelni is. Ma kevés ilyen van.
Mindenesetre a szabályozást igen gyorsan nyilvánosságra kell hozni, mert amíg nincsen, addig senki sem vásárol…
Nálam egy 6.5kWh rendszer van fent. A mosó és szárítógép minden nap min. 2 alkalommal megy, illetve a 200 literes HMV tartályban egy 3*2kW-os fűtőbetét melegíti a vizet. A fogyasztás mellett azért így is van 1500kW-nyi többlet termelésem, amit nem adok el, mert egyelőre nem kell eladni, jól jön az télen ha kell (bár elég szépen termel télen is). Majd aggódok 2024 után.
Én hasra számoltam, hogy 2.5mFt állampapírban, havi kb 8e ft-ot hoz. A villanyszámlám 15e ft körül volt havonta. Persze biztos lehet addig csűrni csavarni míg a havi -7ezerrel mégis az állampapíros hoz jobb megtérülést, de annyira nem izgatott a dolog.
Nekem mondjuk az is szempont volt, hogy némileg zöldebbek lettünk (tudom, tudom amíg nem kell a veszélyes hulladékba vinni a napelem táblákat stb)
Kérdés, mikor térülne meg… de függetlenedhetsz a szolgáltatoktól… állam bácsitól már nem biztos 😉
repce olajat se önthetsz a traktorba, hiába termelted meg saját földeden és ott is használnád … szóval mély álomba nem kell ringatozni… 😉
Ha ilyen nagy szakember vagy, akkor a következő a kérdés: Ausztráliában a háztartások 24%-a rendelkezik naplemmel,ami 12-szerese a magyar aránynak. Hogy lehet hogy nekik még mindig megéri, sőt egyre jobban megéri?
Persze, ahol már minden házon van napelem, ott más a helyzet, de azért az EU-ban elég nagy különbségek vannak ilyen téren, úgyhogy szerintem még nincs lefutva ez a dolog.
látod már a cash flowt és a rekord kapitalizációt a leggyűlöltebb cégedben? 😀 bánod most már, hogy lebeszéltél mindenkit a részvényvásárlásról?
Ez így nem igaz. 1 kWh ára EON == 1kWh ára ( napelem tulaj ) azaz pontosan 1:1 a kifizetés. De mint fogyaszó a számla 1 tétele csak a fogyasztott energia. Ezért okoz zavart, ha a számlát osztjuk el a fogyasztott energiával. Ami hamis energiaárfolyamot mutat a számla értelmezőjének.
Az elektromos autók ingyenes tankolása még durvább beavatkozás, erről sem tudom konkrétan ki és hogyan támogatta.
Az a gond hogy a szolgáltató számára a lakossági oldal soha nem lesz kiszámolható, stabil dolog. Márpedig igen kényes az elektromos hálózatban az egyensúlyt fenntartani. Nem vagyok szakember, mi hogyan oldható meg, de én egy vezérelt áram fordítottjában gondolkoznék. Napi időszakokban amikor szükség van a plusz áramra akkor kivenné a napelemekből a szolgáltató, amit ezután is jóváírnak a fogyasztásodon, illetve mivel már te nem csak haszonélvezője vagy a rendszernek, hanem részese, így mondjuk nullázódnának bizonyos rendszerhasználati költségek.
Lényeg hogy egyfajta konszenzus kellene, mert ki kell használni környezeti szempontból a tetőfelületekre érkező napenergiát, akkora mennyiségig ami kb. kiegészíti az erőműveket. Sajnos egyelőre tárolásról nem lehet beszélni, főleg itthon.
a másik, amit nem értek a nagy villanyfétis a gázzal szemben. 1 kWh villany 36 Ft, 1 m3 gáz az 10,55 kWh ára 90 Ft, tehát úgy 1 kWh energiáért 10 forintot fizetsz. persze 20 évente venni kell egy új kazánt, de ha nem tanyán laksz, és már be van kötve a gáz, pénzkidobás a villanyfűtés/vízmelegítés
Jaja, ilyen “mozgok minden felé, tudok egyet s mást, ismerek elég sok embert” arcok sutyorogták kétnaponta, hogy MOST kell elmenni bevásárolni, mert holnaptól a lábadat nem teheted ki otthonról.
Az első találat a Google-ben: electrek.co/2020/06/11/tesla-cancelling-solar-roof-orders-after-years-deposits/
Az már csak hab a tortán, hogy úgy hirdette meg eladásra a rendszert, hogy még 2019-ben is újra kellett tervezni, és évekig nem is telepítették azt, mert nem is volt kész.
Olvass, mielőtt hozzászólsz. 🙂
Kisüt a nap és hirtelen mindenki betáplálni akar a hálózatra. Természetesen akkor, amikor éppen semmi szükség áramra.
Bezzeg este hatkor meg reggel hétkor, amikor fogyasztási csúcs van, senki nem akar betáplálni.
Csak ez a rendszer kiépítése közel félmillió forint, ami nem egyhamar térül meg.
Másrészt ugyanúgy igénybe veszi az autó aksiját, mintha utazásra használnád. Kérdés, megéri-e leamortizálni az autó aksiját.
Pici pontosítás: kWh az energia, amit pedig te a 4-es számhoz írni akartál az az, hogy a 4 kW maximális beépített teljesítmény, amit a “PEAK” szó rövidítéséből szokás összefoglalva 4 kWp-nek írni.
Szerintem a reális árképzés, valahogy úgy nézne ki – kövezzetek meg -, de:
legyen az “villanyszámla”: 20Ft áram + 20 Ft rendszerhasználati díj
1)termelem – elfogyasztom -ez sima ügy
2) termelem – betáplálom (“óra visszafelé pörög”) – ezt kifizeti a szolgáltató (20 Ft nekem) ***
3) nem termelek – fogyasztok (óra rendesen pörög, éjszaka pl) – ezt fizetem a szolgáltatónak és a rendszerüzemeltetőnek (MVM? )(20 + 20Ft)
Így, ha a végén a szaldó kilowattórailag 0, pénzügyileg nam, hisz az RHD-t ki kell fizetnem.
*** Ezt hozzáértők “megfilozofálhatnák”, de nekem úgy tűnik, hogy a betáplált áramért is felszámolhat a rendszerirányító valami díjat. Ha nem is a teljes (fenti példában 20Ft) díjat, de valamennyit. Hisz “gondja van vele”, csinálnia kell valamit a betáplált árammal.
Nem teljes díjat, hiszen a betáplált áramot majd valaki megveszi az RHD-t is kifizetve. De tudomásom szerint – nem biztos – a rendes erőműveknek van részletes, előre leadott, x perces bontásban menetrend terve, amitől nem térhetnek el. Tehát szigorú szabályok szerint játszanak. Ez a HMKE-knél nincs meg. Ezért valami díjat el lehetne kérni. (Kb olyan, mintha a kutatásvezető prof dolgozik pár más komoly arccal, aztán beengedünk a laborba egy csomó óvodást, hogy majd ők segítenek)
Persze, lehet, hogy tévedek, és nem ennyire nehéz a rendszerirányítás
Meg aztán, majd az ilyeneket kell megmenteni, ha télen nem megy a cirkó, vagy nincs elég áram a hőszivattyúnak, vagy kigyulladt az akksi, és leégett az egész ház.
És arról még nem is beszéltünk, hogy a napelem nem forgó géppel állítja elő az energiát, sokkal rosszabb minőségű mint az erőművi áram, ami berendezéseink élettartamát rontja, erről a pontról szinte sehol sem lehet olvasni. Nem is értem ezt a szigetüzem mániát…
De a lényeg: havi villanyszámla: 4500 Ft (Energiatakarékos fogyasztók. Fűtést, meleg vizet gázzal állítom elő), ez évi 54 000 Ft.
Egy napelemes (esetleg fél sziget üzemű) rendszer telepítését 1,5-2M Ft-ra saccolom. Kamatozik évente 1,5 – 2M Ft minimum 54 000Ft-ot évente?
Nincs több kérdésem.
“És arról még nem is beszéltünk, hogy a napelem nem forgó géppel állítja elő az energiát, sokkal rosszabb minőségű mint az erőművi áram, ami berendezéseink élettartamát rontja, erről a pontról szinte sehol sem lehet olvasni.”
Nyilván azért lehetne tervezni valamennyit a pv rendszerekkel is. Azért napon belül már van egész pontos előrejelzés.
Gáz helyett ott a buli, ahol nincs még kiépített gáz csatlakozás. Ott hónapos ügyintézés és tetemes költségek spórolhatóak.
24-ig még annyi minden történik, aki ma erről azt mondja, hogy tudja a tutit… Minimum túloz.
2. éves a rendszerem. Előtte volt 12/hó kb a villany, most 7200 az mfb hitel. Meg bejött pár plusz fogyasztó. Éves elszámoláskor 1000 Ft alatti volt a számla.
Lehet utálni a napelemet, maradjunk az atom-fosszilis felállásban, sokkal jobb.
A gáz/villany összehasonlítás nem egészen állja meg a helyét.
Villannyal fűtők nem fűtőszálat használnak, hanem hőszivattyút aminek a “hatásfoka” többnyire 300-400%.
Legjobb gázkazánoké 90-110%, így már kb. egy szinten van.
Gáznál az alapdíj kb. 1.000 huf/hó, fogyasztástól függetlenül, +kéményseprő +rendszer felülvizsgálat.
Szerintem ahol megoldható, ott jó alternatíva a gáz komplett kikötése/be nem vezetése, bár van ahol gondot okoz a villanytűzhely megszokása.
De ha nem akarsz kattintani, tessék: eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32019L0944&from=EN
(És akkor dobálózzunk a szakmákkal, mert úgy menő, egy energetikai mérnök).
A tévedés ott van, hogy ha 3500 kWh az éves igény, akkor nem 3 kW napelemet teszek fel 1500 kWh akkuval, hanem tized annyi pénzből 20 kW napelemet 20 kWh akkuval.
Nem a nyári termelést kell tehát eltenni télre, hanem a napelemes kapacitást télre méretezni, így pedig elég egy néhány napos igényt áthidalni képes akku.
A sziget üzem ugyanúgy megvalósul, de az ár tizedére csökkent. Persze ésszerűen gondolkozva kevésbé lehetne paks2 mellett lobbizni.
Mellesleg az akku nem egyenlő a sziget üzemmel. Az idén felszerelt második hmke rendszerem invertere kiegészíthető LG RESU energiatárolóval. Nem vágom le magam a szolgáltatóról, de a napelemes termelés 100%-át házon belül használhatom fel. Mai árak mellett persze nem térül meg, de 2024-re olcsóbb lesz az akku…
ne feledjük, hogy Ausztrália népsűrűsége alacsony, hosszú távvezetéket kellene karbantartani kevés fogyasztóval, így az áramszolgáltatónak is megéri, ha 1-2 tanyát leválasztanak a hálózatról. Inkább közösen fizetik az akkut és a napelemet (fogyasztó+áramszolgáltató), mint sok km távvezetéket tartsanak fenn minimális fogyasztásért.
Magyarországon azért nem éri meg akkut venni a napelem mellé, mert agyon támogatják az áram árát. A napelem+akku ára a németek 30 cent/kWh lakossági áramára mellett sem magasabb…
De egy kis rendszer fajlagosan drága. Ezért 1,5kWp helyett 3 kWp napelemes rendszert vettem (kb. 120ezer Ft-os villanyszámla kiváltására elég). Jött hozzá egy fűtésre optimális klíma, kissé túlméretezve, hogy csendes is legyen.
Az eredmény 200e gáz + 60e villanyszámlából maradt 100e gázszámla. A klíma ősszel és tavasszal megy, amikor jó a hatásfoka.
Néhány évig tökéletesen működött a rendszer, aztán jött a villanyautó mánia, így már rá kellett fizetnem a villanyszámlára, ezért idén jött a 2. napelemes rendszer. Eredetileg sziget üzemet akartam bontott villanyautó akkuval, de nem találtam rá kivitelezőt, ezért ez is visszatermelős. De támogat akkut az inverter
2020-06-23 at 21:39
“…hanem tized annyi pénzből 20 kW napelemet 20 kWh akkuval…”
Ez rendben, bár gondolom csak fiktív, hasraütött számokat írtál, de mit csinálsz nyáron a felesleggel? Mert ha jól értem, akkor így neked az éves szaldód nagyon plusszos lesz. És azt meg nem fogja értelmes áron átvenni az elmü. “letolod” a földbe? És nem is a nyár az érdekes, mert gondolom ott örülnek a légkondik miatt a plusz erőforrásnak, hanem a napos április, mint idén, amikor elég magas a megújjuló. Komolyan kérdezem, nem kötözködés. Évek óta gondolkodom rajta, de per pill a ház nem ideális finoman fogalmazva, a nagyobb tetőfelület É-ÉNY-i, az ikeré a napos.
Valaki írta: a gáz azonnal megy, amint építkezek/költözök, oda főgáz be nem jöhet, amilyen mocsok szolgáltató és drága is, a kémény is macera. Jó szigetelés + elektromos/hőszivattyú. A melegvizet mivel érdemes napelem mellett? Bojler?
Atomra szükség van itthon szerintem, de nem Paks2-re, legalább 10 évvel (inkább többel) eltolnám a beruházást, megversenyeztetném, fele akkora kapacitást építenék be max. Az orosztól meg nagyon nehéz elállni sajnos, 40 éve ebben van tapasztalatunk, az oktatás, kísérleti reaktoraink, minden erre van ráállva, ebből nehéz lenne átállni.
“tized annyi pénzből 20 kW napelemet 20 kWh akkuval”
Érdekes számítás… Maradjunk annyiban, hogy az áramszolgáltató kicsit sem így gondolja, hova tovább pár éve mindent megtesz, hogy neked ne legyen jó visszatápláni az Ő rendszerébe össze vissza ahogy gondolod. Minden oka meg is van erre, még olyan esetben is ahogy valaki foglalkozott “a szomszéd úgy is egyből felhasználja”. Nem így van kitalálva a rendszere, nem így van méretezve, stb.
További érdekesség ilyen szomszédnak átadós árammal, hogy azért mindenféle gépeket rá tudnak ám dugni a hálózatra a népek, mikor Józsi bácsi beindítja a hűtőgép motorból ácsolt kukorica darálóját, hallani hogy a villanyóra automatája majd leugrik a falról a Te invertred sem tapsikol mellette. Jó a napelem, nagy parkokban a város/falu végén vagy azonnal felhasználva, de ennek a háztartási visszatáplálós rendszernek nagy bőjtje lesz hamarosan.
majd akkor gondolkozzunk a hová tegyük a napelemen kérdésen, ha minden lehetséges felületet beborítottunk. Pl, nagyáruházak parkolóit, ahol a napelemes tető nem csak áramot termel, de az autók fogyasztását is csökkenti, mert nem engedi azok utasterét 60 fokosra hevülni. Hogy egy 6-8-szoros napelemes túlméretezés sokba kerül? Igen. Még szerencse, hogy Paks2 olcsó. Jah, mégsem, annak a hiteleit még az unokám is fizetni fogja…
sziget üzemről beszélünk, nincs visszatáplálás. Pénzügyileg – ma még – nem reális 3500 kWh éves igényre 20 kW napelemet telepíteni, de tizedébe kerül, mint a paks2 párti kolléga 1500 kWh akku telepe.