Mennyibe kerülhet egy gyerek az államnak?

Levente tette fel a kérdést, mennyibe kerül egy gyerek felnevelése az államnak, mennyit veszít az állam azon, ha a fiatalok külföldre mennek és nem otthon kezdenek el adót fizetni. Hogy mennyi a közvetett veszteség, miszerint máshol adózik, most figyelmen kívül hagyva, nézzük mennyibe kerül az államnak a gyerek “felnevelése”.

A kérdés érdekes és izgalmas, de nagyon nem könnyű kiszámolni a végeredményt.

Hogy mennyit költ az állam egy óvodásra, iskolásra vagy egyetemistára, azt is nagyon nehéz összeszedni a költségvetésből. Az se mindegy, állami vagy egyházi iskolába jár a gyerek. Ehhez még jön a gyerekszüléshez kötött kedvezmények (CSOK, Babaváró) költsége, családi pótlék, adókedvezmények, utazási támogatás és egyebek.

Azonban rengeteget keres is az állam azon, amit a szülők a gyerekekre költenek. Étel, ruha, gyógyszer, tankönyvek, tanszerek áfatartalma, benzin jövedéki adója és egyéb fogyasztási adók.

Viszont ugyanígy költ is a gyerekekre, orvosi ellátás, hadi kiadások, rendvédelmi kiadások és minden egyéb hasznából a gyerekek is részesülnek. S ott van még a gyámügy költsége és egyéb kiadások, amire elsőre nem is biztos, hogy gondolnánk.

Így elég nehéz igazságot tenni, mennyibe is kerül az államnak a gyereknevelés.

S a legfontosabb, hogy van-e értelme egyáltalán a kérdésfelvetésnek, amikor az állam csak azt a pénzt osztja szét, amit a szülőktől elvett adó formájában? A legvégén mindent az adófizetők, így a szülők is fizetnek, vagyis erre is a szülők költenek, az állam csak “segít” szétosztani a pénzt.

De nézzük az oktatást és a közvetlen állami támogatásokat.

1,252 millió 6 és 18 év közötti fiatal van az országban a KSH szerint.

A Klebersberg központ személyi kiadásai a költségvetés szerint 510 milliárd forint (de ebből 46 milliárd adó és járulék), dologi kiadások 70 milliárd forint, ennek is komoly része áfaként visszajön. Köznevelési célú humánszolgáltatás 249 milliárd (ha jól sejtem, ez az egyházi iskolák kiegészítő támogatása), hittanoktatásra további 6,6 milliárd. Az iskolák államosítása miatt az önkormányzatok már nem vagy nem igazán költenek az oktatásra ezen kívül, ha jól gondolom.

Ez alapján évente 690 ezer forintot költ az állam egy tanulóra bruttóban, de ebből vissza is kap járulékok és áfa miatt egy elég komoly összeget. 12 év alatt bruttó 8,3 millió forint az alap- és középfokú oktatás.

330 ezer óvodás van és 285 ezren tanulnak a felsőoktatásban. Ez utóbbira nettóban 78 milliárd forintot költ az állam, vagyis 273 ezer forintba kerül az államnak egy felsőoktatásban tanuló évente.

Utazási támogatásra elmegy évente egy 260 milliárd, azonban a 2,6 millió nyugdíjas ingyenes utazása valószínűleg sokkal többe kerül, mint a durván 1,8 millió 18 év alatti és felsőoktatásban tanuló menetdíj-kedvezménye. Ha 80 milliárd a diákok részesedése a támogatásból, akkor ez évi 44 ezer forintjába kerül az adófizetőknek.

Családi adókedvezmény két gyerek esetén havi 20 ezer forint, évi 240 ezer forint, 120 ezer gyerekenként, 18 év alatt 2,16 millió Ft-tal kevesebb jövedelemadót von el az állam a gyerek miatt.

Családi pótlék két gyerekre 26.600 Ft havonta, egy évtizede változatlan. Ez évente gyerekenként 159.600 Ft.

Nem tudom, van-e értelme az új, mindenféle gyerekvállalási támogatásokkal számolni, hiszen csak pár éve vannak és egyáltalán nem biztos, hogy pár év múlva is lesz hasonló. De legyen mondjuk 4 millió forint gyerekenként. (Kevés a háromgyerekes család, ahol igazán jelentősek a támogatások.)

Sok mindent nem számoltunk, de felfelé kerekítve eddig 20 millió Ft körül járunk gyerekenként. Ennél pontosabban elég nehéz lenne kiszámolni egy gyerek költségét az egyetem végéig. Ebből az összegből kell levonni, amit a gyerekekre költöttek a szülők és az állam ezután adóbevételre tett szert.

Ez látszólag nem kevés, de szerintem nem is olyan sok. Természetesen veszteség, ha a gyerek ezután valahol külföldön lesz adófizető. De mint írtam is, az egy téves elképzelés, hogy az állam költött a gyerekre ennyit, hiszen azt adó formájában vette ki az ország lakóinak a zsebéből, akiknek a zömének van vagy volt gyereke, így a képlet nem sokat változik.

Szóval ha csak nagy hibát nem vétettünk, ennyit bukik az állam a külföld számára felnevelt fiatalokon.

 

Share

120 hozzászólás

  • Leninist
    Ezt már Walter Ulbricht is tudta és 1961. augusztusában lépett is az NDK “elvérzésének” megakadályozása céljából.
  • Lacingazo
    Érdekes fejtegetés, de a számomra legfontosabb dolog kimaradt: a potenciál.
    Ha egy 20 éves kimegy, az munkaerőt is visz ki magával. Az átlag fizuval számolva jelen értéken van 1,5 Misi évente, amitől ugyancsak elesik az állam és akkor csak azt vettem figyelembe hogy keres, azt nem is, hogy vásárlóerő… Ez szerintem sokkal jobban fáj az államnak, minthogy felnevelt ék és lelép. (És tegyük fel, hogy nem utal haza, stb.)
  • salvia
    A cikk tényleges mondanivalóját nem érinti, de a közszférában úgy tudom adómentes tevékenységre fordított kiadások esetében, mint pl. jelen esetben az oktatás az ÁFA-t nem lehet visszaigényelni.
  • eszpee
    Sokkal nagyobb veszteség az, hogy a felnőtt nem itthon kezd munkát, adózik, költ, stb.
  • T
    Szia! 2 gyerekre nem havi 20 ezer az adókedvezmény, hanem 40 ezer forint. Üdv: T
  • Kacsa
    Lacingazo, egyetertek, hogy nagyobb kieses, viszont mashogy is lehet nezni:
    Az egyik, hogy az allam belerakott valamennyit, es azt viszont latja-e. Ebben meg akar jogos is lenne a kerdes, hogy a befekteteset siratja. (Aminek nagyresze valojaban ugye a szuloktol is elvont adobol erkezik.)

    Viszont az, hogy ezek utan kepes a jovobeni beveteleinek celjabol meggyozni, hogy ittmaradjon, az egy mas kerdes. Ha nem kepes, akkor hiaba sir az elesett bevetel miatt, jelentos reszben az itthoni gazdasagi/kozeleti/politikai helyzet (nem kivant torlendo) tehet rola, azaz o maga.

  • T
    update: Jajj, rájöttem, hogy úgy jött ki neked a 20 ezer, hogy elosztottad kettővel. 🙂 #figyelmetlenség
  • usespanner
    Úgy látszik mindenki egyetért, hogy a legnagyobb veszteség a ‘brain drain” azaz agyelszívás jelensége.

    A legjobb lenne, ha a hallgatói szerződést kiegészítené egy másik is, a felsőoktatásban tanulóknak az állam csak hitelezne.
    Ha tartósan kivándorol külföldre, akkor ki kéne fizetnie az 5 éves TB-t, csakúgy, mint a bérlet és kollégium kedvezményes árát. Az állam csak “hitelt” nyújtana.

    Sajnos a gyereknevelést nem lehet utólag kifizettetni (a gyerek nem tud szerződni, mert gyerek.), azt a befogadó nyugati európai állammal kellene visszatérítenie, ezt a célt szolgálja elvileg a keleti államok felzárkóztató támogatása.

  • Vityabácsi
    Vannak olyan munkakörök, ahol sokkal fájóbb a munka elvégzésének hiánya, mint az, hogy az adót nem itthon fizeti. Évi kb. 6-800 orvos kezd el külföldön dolgozni, ami valljuk be az állam részéről nem azt jelenti, hogy nagyon megbecsüli a “befektetését”.
  • manus
    Emberek úgy képesek beszélni a külföldre költöző fiatalokról, mintha egyébként a magyar kormány kezét lábát törné, hogy itthon tartsa őket. Ha jól emlékszek a bevándorlással lett kiplakátolva az ország, hogy jajj mekkora probléma (semekkora), nem pedig a több százezer kivándorlóval.
    A fiatalok külföldre mennek? Kalandvágyból teszik, majd visszajönnek, gond letudva…
    Fiatal tanárok fizetésén sem azt látom, hogy annyira erőlködne a t. kormány, hogy ne menjenek külföldre.
    Sok házmester meg hőzöng a neten, hogy milyen jogi röghöz kötéseket kéne bevezetni. Inkább fizetni kéne rendesen, meg élhető környezetet teremteni.
  • LoXaH

    A hallgatói szerződés, már így is egy nevetséges a röghöz kötéssel (mivel nem ingyenes a felsőoktatás Magyarországon), de még fizessen ki a tanulmányai után kb 460 ezer Ft-nyi TB járulékot amiért el mert menni jobb lehetőségekért, fizetésért esetleg életkörülményekért külföldre, meg az akkor igénybe vett 3500 Ft-os BKK bérletet a 9500-as helyett? Az 5 év alatt kapott tanulmányi és szociális ösztöndíjait esetleg ne fizesse még vissza kamatostul? Vicc… 😀

    Érdekes itt (Dánia) és a többi Skandináv országban is meg tudták oldani az ingyenes felsőoktatást az EU állampolgárok számára. Ausztriában és Németországban is van ilyenre lehetőség, többnyire ingyenes oktatást nyújtanak az állami egyetemek, ahol pedig nem, ott “bagó” 300-400 eurós adminisztrációs/tandíj van/félév.
    Arról meg már ne is beszéljünk, hogy az otthoni egyetemek közül már lassan egy se fér be a TOP500-ba… XDD

  • Asidotus
    a szülő által a gyerekre költött pénzek adótartama szerintem nem számít, mint bevétel, mert azt a pénzt az ember akkor is elköltené, ha nem lenne gyereke. Nem?
    Diplomásokat így kéne képezni:
    1. reális, költséget fedező tandíj mindenkinek
    2. a tandíjat fedező diákhitel
    3. a diákhitel törlesztését adóból leírná a dolgozó.
    Aki itthon dolgozik, annak ingyen lenne, aki kimegy, annak ki kell fizetnie a diákhitelt (vagy a kinti munkaadójának).
  • Capri
    Az államnak inkább az lenne a feladata, hogy olyan környezetet biztosítson ahol érdemes itt maradni/hazajönni vagy éppen idejönni máshonnan. Nem kell sokáig visszamenni a múltba, pl a keleti blokk/szovjetúnió már bebizonyította, hogy a röghöz kötés nem egy jó út…
  • nyman
    OFF
    Szigorodnak a limitek és jönnek költségek a Revolutnál. Természetesen csak az ingyenes kártyáknál.

    bonkers.ie/blog/banking/revolut-to-introduce-new-fees-and-charges-for-customers/

  • einguaz

    ” Ha tartósan kivándorol külföldre, akkor ki kéne fizetnie az 5 éves TB-t, csakúgy, mint a bérlet és kollégium kedvezményes árát. Az állam csak “hitelt” nyújtana. ”

    Ez nekem kb. a “rosszabb életszínvonalú helyre születtél, úgyhogy minél inkább nehezítsük meg azt, hogy esetleg jobb életszínvonalú helyre költözz” gondolatot testesíti meg.
    Azt gondolom, hogy ez nagyon rossz hozzáállás.
    Sokkal inkább az állam(ok)nak kellene törekednie arra, hogy a végzett hallgatók ne akarjanak annyira külföldre menni: Pl. az életszínvonal javításával, jogbiztonsággal, vagy hogy nem Kína 2. (olcsó gyártás EU-n belül) irányba viszi el az országot.
    Az elsőre (nem közvetlenül, de) volt egy halom EU-s támogatás már.
    Ameddig innen 250 km-re 3x – 4x annyi mondjuk egy mérnöki fizetés, addig szerintem teljesen érthető (ha másként nem, csupán gazdasági kérdésként) ha valaki külföldre megy dolgozni.
    folyt

  • einguaz
    folyt.

    @Kiszámoló és a többiek:
    A “Middle income trap” nem pont a hasonló helyzetekről szól?
    en.wikipedia.org/wiki/Middle_income_trap

    A dolog valószínűleg nem új, csak egyszerűbb lett.
    Kis érdekesség: a Vakondok 4 – Végigjátszás c. film (nem csak ezért érdemes megnézni)
    alapján milyen gyorsan tűnt el kb. teljesen a itteni, a film szerint, kiemelkedő játékfejlesztés a 2000-es évek környékén:
    vakondok4.hu/
    youtube.com/watch?v=nOzcDPCNd_I

  • Che
    usespanner
    Latod, pont ezert mentem kulfoldre. Magyarorszagon ha valaki kicsit elter az atlagtol, tobbet akar, jobban megy neki, azt vissza kell rangatni, meg kell buntetni. Mar reg nem a politikaval problemam. Az csak egy gorbetukor a tarsadalomnak. Az emberekkel van problema, es az minimum nehany generacio, ha egyaltalan… Kar erte, amugy gyonyoru orszag. Es faj a szivem.
  • Husz János Puszita
    Az én osztrák adómból jócskán kap a magyar költségvetés EU-s támogatás formájában, a nyugdíjam pedig egy fillérjébe sem fog kerülni. Vajon miért van az, hogy Magyarországon sohasem pozitív ösztönzőkben gondolkodnak, hanem rögtön büntetni akarnak? Egyszerűen nem ismerik a win-win-t. Pl. osztrák bankomban egyszer voltam bent személyesen, amikor megnyitottam a számlát. Minden jogszabályi változást meg lehetett oldani e-mailben, nem akarták zárolni a számlám, ha nem caplatok be személyesen 30 fénymásolattal és igazolvánnyal a bankfiókba, de még sorolhatnám. A demokrácia ott kezdődik, hogy partnerként kezeljük az állampolgárt, ügyfelet, munkavállalót és mi sem alattvalóként viselkedünk.
  • random okos
    Elég álságosnak tartom ezt a cikket.
    Most 30-as vagyok, az elmúlt 10 évben a saját bőrömön éreztem, hogy a magyar állam mindent elkövet, hogy az összes bőrt lenyúzza rólam.
    110%-os a kizsákmányolás szintje, felesleges aggódni.
  • káposztás juci
    Az államok nem léteznek. A cégek sem léteznek. Az emberek találják ki őket. Nekem például van egy kft-m, de még soha senki nem látta. Én sem. 🙂
  • aaaa
    Remelem sosem jutunk el odaig h ezt rossz hirnek vegyuk.
  • okosban megoldjuk
    Kicsit sarkítottnak érzem azt a kijelentést, hogy amit ad az állam támogatásként, azt adó formájában be is szedi 3 gyerekem van Évek óta nincs adóbefizetésem, mégis vettünk egy csokos lakást hitel nélkül Ezt az összeget nem tőlem szedték be inkább másoktól Nyilván az áfát én is fizetem, meg a többit de ha úgy nézem, hogy az egy fizetésünkből kellett volna összerakosgatni a lakás árát, mert nem ad csokot, és még az adót is levonná tőlem akkor most egészen más életünk lenne. Hogy ez igazságos-e? Aki egymaga van, annak biztos nem, de amíg ő hétvégén wellnessel, addig mi különóráka meg edzésre és orvoshoz hordjuk a gyerekeinket. Az okos szülőnek célja, hogy a gyerekei érett jellemű felnőttekké váljanak, és ehhez használja a pénzét, de hasonlóképpen a jó államnak is ezt kell tennie. És nem csoda hogy kimennek a fiatalok amikor 40 évig azt mondtuk hogy csak 1-2 gyerek mert el is kell tartani.
  • Asidotus

    szerintem meg az a nagyon rossz hozzáállás, hogy miután a balek magyar nép kifizette a költséges egyetemi képzésemet, elhúzok egy másik országot gazdagítani a munkámmal.
    Pont az általad linkelt “Közepes jövedelem csapdája” jelenség mutatja, hogy csodát ne várjunk, hosszú távon meg fog maradni a nyugati országok jelentős gazdasági előnye hozzánk képest.
    Pont a globális, multinacionális vállalati rendszer az, ami ezt konzerválja. A multi cégek számtalan módon megoldják, hogy az itt termelt profitot hazaviszik, otthon realizálják azt, hazájukat gazdagítják vele. Mert nem arról van szó, hogy kint az ember többet, szebbet, jobbat termel, mint itthon. Annyi csak, hogy a termelési lánc azon szeme van otthon, ahol a bevételt realizálják.
    Pl. Győrben az Audi autókat gyárt, de azokat nem a magyar cég adja el, hanem a német. A haszon az övék, itt csak a bérmunka marad.
  • -nb-
    ha már itt tartunk, hogy fizessék vissza: 1etértek, DE!
    – mindenki el tud végezni egy jól fizető mesterszakot, ha eléggé odafigyel. Tehát aki nem keres eleget amiatt, mert nem tanult eleget, az fizesse ki az államnak azt a veszteséget, amit az így elmaradt jövedelme miatt nem fizet ki adókra és járulékokra!
    – mindenki képes jól fizető állást betölteni, ha eléggé akarja. Tehát aki nem keres eleget amiatt, mert nincs a top 5%-ba eső keresete, az fizesse ki az államnak azt a veszteséget, amit az így elmaradt jövedelme miatt nem fizet ki adókra és járulékokra!
    – a sor könnyen folytatható és idetehető, akit utálunk.

    éstovábbá Tilcsák Bea!

    és ezen HELYES gondolatmenet végső mindent megoldó eleme: korrupció az, amit nem mi kapunk. Éljen a szocializmus és a párt (VÉLEMÉNY, nem rémhírterjesztés)

    😀

  • Asidotus
    Lényegében Karl Marxnak van igaza, a tulajdonosé a haszon, a munkásnak csak bére van.
    A multicégek számos módon megoldják, hogy haza vigyék a profitot. Transzferárakat alkalmaznak, a különböző leányvállalatok egymás közt a központ által meghatározott módon “kereskednek”. Pl. hiába harmad-negyed akkora a győri audis bére, mint a németé, nem adhatja el a magyar cég az itthon legyártott autót olcsóbban, mint a német cég. A német a tulaj, övé az autó, ő adja el.
    Vagy pl. ott van a K&F. A győri Audi K&F költsége kb. annyi, 350 alkalmazottal, mint az MTA, kb. 5400 alkalmazottal. Reális? A fenét. A német cég itt könyveli el az otthoni költséget.
    Ha ilyen trükkökkel megoldják a nyugati országok, hogy nagy legyen a bevételük, a munkások bére, akkor már tudnak sokat fizetni a közalkalmazottaknak, fenn tudnak tartani egy drágább szolgáltató-szektort
  • Q
    Ha már feljött szóra, hogy milyen is a mai magyar rögvalóság, külföld kontra itthon maradás, olvassátok el a kiváló Ángyán-interjút, ha még nem tettétek:
    24.hu/belfold/2020/05/19/angyan-jozsef-rendszervaltas30-orban-fidesz-fold-interju/
  • R2
    Szerintem sem lett belekalkulálva az alternatív költség.

    Egyrészt, mennyi lenne, ha másba fektetnénk, mint a gyerekekbe? Termelési eszközbe, kínai gyárépítésbe. (Ezt amúgy alapjövedelemként oda lehetne adni a műveletlen tömegeknek. 😉 )

    Másrészt, jelenleg nem elég hatékony az oktatás: gyakorlatilag minimális arra az esély, hogy társadalmi szempontból egy adott ember a lehető legnagyobb hasznot hajtsa. Legyen az illető egy értelmiségi család 20 diplomás, 50 nyelvet beszélő sarja – mert mi van, ha ő kőművesként lenne a legnagyobb hasznú? Vajon ennek mennyi lehet az ára?

    És csak ezután jöhetnek a közvetett költségek: a szülőpáros/család mekkora jövedelemtől, haszontól esik el a gyerek miatt? (Az világos, hogy már a gyerek megfoganása előtt viszi a pénzt, ugye?)

    És csak ezek után jön a fenti eszmefuttatás.

  • PyDuck
    Miért kell levonni a gyerekre költött dolgokat a költségből? Azt a pénzt nagy valószínűséggel egy szingli vagy gyerektelen pár magára más termékek formájában költötte volna, ami után szintén adózik, tehát így is úgy is megkapta volna az állam.
  • Nagy Vonalakban
    OFF:
    (Lakás) bérbeadás után július 1-től kötelező az azonnali online számla-adatszolgáltatás a NAV felé?
    Magánszemélyként adok ki cégnek.
  • Faterpolo
    Sok hozzászólásodat olvasom, vitaképes embernek tartalak azok alapján. Magyarországon a legkisebb a társadalmi mobilitás az egész EU-ban. Amiről írsz, ezt a problémát mélyítené tovább. Sok külföldi egyetemen bármelyik EU-állampolgár olcsóbban tanuhat, mint itthon (még olyan csúcsintézményekben is mint Heidelberg), ez csak rövid megjegyzés. A kérdésem feléd, hátha közelebb kerülök a magyar emberek megértéséhez: Miért akarjuk ennyire megakadályozni, hogy a rossz helyre született emberek kitörjenek a nyomorból? Miért nem akarjuk, hogy két minimálbérért güriző szülő gyerekei diplomához jussanak? Te talán tudsz észérveket mutatni. Előre is köszönöm!
  • Randomname
    Én ismerősi körömben leginkább csak azok mennek külföldre akik kb. csak minimálbért kapnának itthon. Az egyik kiment, jópár évet lehúzott odakint, vett egy lakást egy nagyvárosban és egy házat. Ha itthon maradt volna minimálbéren, akkor egy élet alatt nem tudta volna ezt kigazdálkodni..
  • Treil
    Akik a kormánytól várják a megoldást elmondom hogy az itthoni cégek nagy része pontosan úgy működik mint a kormány. Uram-bátyám kapcsolatok felső pozíciókban, mutyizások, szürke-fekete ügyletek, melyik havertól lehet visszanyerni 10%-ot. Ismerős, rokon? Mindig akad valami felelősségmentes kamupozíció, de még mindig jobbak mert nincs is nagyon feladatuk, ellenben a fontoskodó főnökkel, aki fölfelé nyal, lefelé tapos. Tudás, szorgalom másodlagos, önmagában szart sem ér. Nyilván ezek is kellenek, mert ügyeskedéssel csak nagyon kevesen érvényesülnek, de kell hozzá egy nagy adag dörzsöltség, kockázatvállalás, mobilitás. Már ha nem akarsz úgy járni hogy a zöldfülű kolléga többet keres kezdőként mint te aki 10 éve robotolsz. Ilyenkor kell odébbállni, hidd el elengednek ha csak 20%-kal többet kérsz. Majd értékelik a munkád amikor már hiányzol.
  • nnk
    OFF: mint fentebb is írta valaki: szívat a Revolut. Még nem vizsgáltam át részletesen, de az biztos, hogy a legnagyobb szívatás pont a devizaváltásoknál jön, pont, ami miatt értelme volt…
    Lehet, hogy nem vészes még, bár a majd kétmilliós limitet 350 ezerre levinni egy lépésben, az nagyon durva. Szóval, nem vészes, de az irány nem jó. Nagyon nem jó.
  • Janos82
    Ha mar kivandorlas: Inkabb azt kene kiszamolni, hogy mennyit nyerunk vele. Ugyanis a kivandorlas tobbnyire csak idoszakos, sokan 10 even belul hazakoltoznek. Mondjuk szamoljunk azzal, hogy az embereknek az 1/3ada marad kint vegleg.
    1: Hazautalt osszeg: novekedes.hu/elemzesek/vagyonokat-utaltak-haza-a-kulfoldi-magyarok
    2: A visszakoltozok kozul sokan magasabb berert tudnak elhelyezkedni ( Peldaul mert van egy nagyon jo nyelvtudasuk)
    3: Akik hazakoltoznek tobbnyire penzt/szaktudast/nyelvtudast hoznak magukkal, ezzel gazdagitva az orszagot.
    Szoval szerintem ponthogy tamogatni kellene, hogy a fiatalok minel nagyobb resze dolgozzon kulfoldon par evet. A tobbseg ugyis visszajon majd, mert hianyozni fog neki valami.
    A 20 millio ft nem tunik soknak, ha a csak a kulfoldi tapasztalat miatt havi 100e ftal tobb adot fizetek be a kozosbe.
  • V.A.Laki
    Ez a tema engem megoszt. Eloszor is, van olyan modell, hogy a felsooktatas legyen fizetos, es akkor mindenert fizetsz, ez a szep US vilag. Meg az is lehetseges, hogy a felsooktatas privatizalasa jot tenne, lasd pl. a Soros egyetem vs. allami kepzes minoseget. Azt is lehet mondani (ez kb. a cikk konkluzioja), hogy magasak az adok es ki van vereztetve az egesz felsooktatas (mennyit keres egy adjunktus es mennyit egy komuves, mennyit koltenek egyetemekre es mennyit focira, mekkora a presztizse egy focistanak es az akademia elnokenek), lehet ugy tekinteni, hogy ezt a szulok finansziroztak a gyereknek az adobol.

    De ez a “ha elmesz, fizess utolag mindenert” izig-verig magyar mentalitas, roghoz kotni alamizsnaval es a legvaratlanabb pillanatban hatba szurni. Ez egy ilyen “oldjuk meg a problemat, jo, most mar ket problemank van” tipusu megoldas.

  • Kiszamolo
    Amíg a tőlem levont adóból taníttatta a gyerekeimet az állam, vagyis az én pénzemből, meg ne mondja már, hova vagy hova nem mehetnek a gyerekeim az általam kifizetett iskola után.

    Teremtsen olyan körülményeket, hogy ne legyen miért elmennie senkinek. Költsön az országra, ne nyomorult sportcsarnokokra meg egyéb agyalágyult dolgokra.

  • Helmholcz
    “Aki egymaga van, annak biztos nem, de amíg ő hétvégén wellnessel, addig mi különóráka meg edzésre és orvoshoz hordjuk a gyerekeinket.”

    Feláll a szőr a hátamon az ilyen összehasonlításoktól. A gyerekvállalás egyéni döntés kérdése. Ki mondta, hogy a gyerekvállalásért bárkit “kárpótolni” kéne kívülről? Saját vállalásod, miért én finanszírozzam a döntésedet? Te kifizeted az én hobbim költségeit? Eszem megáll.

    Ráadásul a háromnál kevesebb gyereket nevelők kivéreztetése nyomán lassan nem is igaz ez az állítás. Szerinted mi nem akarunk lakást venni? Nem akarunk létbiztonságot? Vagy az csak a családosoknak jár? Akinek nincs gyereke, az biztos, hogy úszik a pénzben, és csak wellness-ezget?

    Nem ítéllek el, amiért élsz a kínálkozó lehetőségekkel (pl CSOK), amit adnak, fogadd el, én is ezt tenném. De ne próbáld már ezt megideologizálni, hogy egyébként jól van ez így, ez “JÁR”.

  • Rosen
    “Költsön az országra, ne nyomorult sportcsarnokokra”

    Ezt annyival szeretném árnyalni, hogy olyan sportcsarnokokra nyugodtan költsön, ahol tömegsport folyik napi 15 órában: uszoda, jégcsarnok, teniszpálya. Olyan focistadionra ne költsön, amit heti 2 meccsen kívül tilos használni, mert tönkremegy a gyep.

  • Joy
    Ne tegyünk már úgy, mintha a kivándorlás újkeletű dolog lenne! Az I. vh. előtt nem voltak sportcsarnokok, mégis mindenki az USÁ-ba ment kivándorolni.
    Az agyelszívás régóta valós probléma, hogy egy gazdagabb ország pénzzel magához vonz értelmiségieket, ezzel is rontva a fejlődő országok felzárkózási esélyeit. (Az uniós nyitott határok óta már nemcsak az agyat, hanem a kétkezi melóst is elszívják.)
    Egy országnak igenis joga van megvédeni az értékeit, legyen az egy okos fiatal, vagy egy szép épület. Megduplázhatja pl. a tandíjat, aminek a viszafizetését 15 évre fefüggeszti. Aki ezalatt min. 10évet itthon dolgozik, annak utólag elengedik. Ez így nem büntetés, hanem az itthonmaradás támogatása.
    Érdekes, hogy mennyien írnak külföldről, hogy Mo-n milyen sz.r, bezzeg ott kint. Ha ott annyira jó, miért nem ottani, helyi fórumokon írják le a boldogságukat, hanem inkább visszafelé fikáznak?
  • Darkosia
    “Ez így nem büntetés, hanem az itthonmaradás támogatása.”
    Lol.Megalol. Gigalol. Miközben még meg is duplázdnád…
    Nevezheted az asztalt széknek, attól az még nem lesz villamos.
    Amúgy meg minden oktatásra fordított forint hatalmas hasznot termel a jövőbeli magasabb várható bér, és azáltali adóbefizetések miatt, még a kivándorlókat beleszámítva is. Mi persze igyekszünk minél kevesebbet költeni rá, mert ilyen kis spórolósak vagyunk. Inkább uszítunk még egy kicsit pluszban – most épp a tanult és világot látó honfitársaink ellen – az ingyen van, inkább minthogy élhető körülményeket teremtsünk. Mondjuk abból amit a delikvensek szülei befizettek épp erre a célra.
  • Janos82
    :

    Addig, amig a gyerek “hasznat”(igen, mert befizeti a gyermektelenek nyugdijjat is) a tarsadalom kapja, addig a koltsegebe is illik belefizetnie. Az persze mas kerdes, hogy ezeknek a tamogatasoknak mekkora resze jo, mert a CSOK meg a nagycsalados autovsarlas nem jok. Valoszinuleg sokkal hatekonyabban is szet lehetne osztani. Nekunk amugy a 3 gyermek ellenere is nehezebb lett meg az uj ingatlan is, mint lenne nelkuluk( feleseg kieso bere miatt), de nem baj, mi vallaltuk, tudtuk mar akkor is.

  • nnk
    “Amíg a tőlem levont adóból taníttatta a gyerekeimet az állam, vagyis az én pénzemből, meg ne mondja már, hova vagy hova nem mehetnek a gyerekeim az általam kifizetett iskola után.” Mivel képviseleti demokrácia van, elvileg te mondod a gyereknek, hogy nem mehet külföldre, miután a te pénzedből kitaníttattad. Cinizmus OFF 🙂
  • Zsu92
    én ezt nem forszíroznám, ha hasonló bevezetésre kerül, akkor a mobilis réteg (főleg értelmiségiek) fogják magukat és költöznek a gyerekkel együtt, akinek már nem kell ide iskolába járnia.
  • yimshagin
    nem engem szólítottál meg, de azért reagálnék.Egyfelől értelek, mindenki úgy hozzon döntést (gyermekvállalást értem), hogy felméri, hogy az mivel jár, wellness “off” stb + ok, ne egymás döntését fizessük saját magunk helyett. Egy dologgal azért árnyalmán a gondolatmenetedet.Tételezzük fel, hogy te is és én is ugyanannyit keresünk, ugyanazt a létbiztonságot stb szeretnénk, egyikünk sem tartozik felső pár%-ba, ugyanannyi adót fizetünk, reálisan a bérünkből kb. 20-30 év alatt ki tudunk kifizetni egy lakást. Ha én úgy döntök, te meg mondjuk nem úgy döntesz, hogy legyen gyerek (fyi, amúgy nálunk van 4), akkor nekem nőnek a költségeim, neked nem. Ha nekem nincs adókedvezményem stb, akkor pénzügyi tudatos alapon nem merem bevállalni a gyereket, hiába szeretném.Ergo, gyerek nélkül marad az ország – és sajnos a wellnessezés lehetősége sem ösztönzi azokat, akik amúgy be tudnák vállalni.
  • yimshagin
    folyt. félreértés ne essék, nem azt gondolom, hogy ez jár, vagy hogy Mo-n a rendszer nem túlzó, itt-ott értelmetlen stb, csak úgy az elvet mondtam, hogy ha valamivel nincs “honorálva”, hogy én hajlandó vagyok többlet költséget+erőfeszítést beletenni az országom, családom jövőjébe, akkor nem biztos, hogy be fogom merni vállalni.
  • nnk
    ++
  • A kék bolygó lakói

    “Egy országnak igenis joga van megvédeni az értékeit, legyen az egy okos fiatal, vagy egy szép épület.”

    Ez a vegytiszta jobboldali ideológia, ami hierarchiában és nacionalizmusban gondolkodik, de akár meg is lehetne haladni, jelen globális körülmények között. Kezdetben uniókba, később egyetlen nagy unióba tömörülnének a világ országai, megszüntetve ezzel az egyre feleslegesebbé váló országhatárokat. A világ az egységesülés felé halad, mert a fejlődés ezt kényszeríti ki. Ha a görcsös ragaszkodás az országhatárokhoz és a nációkhoz egyre több gondot okoz, mint amennyi hasznot hajt, nem lenne jobb egy szabadabb világban élni? Egy olyanban, ahol az agyelszívás nemcsak a Nyugatot gazdagítja, hanem mindenkit? Cserébe mindenki nyitottabbá válik.

    Egyszer majd űrállomásokon, vagy másik bolygón fogunk élni, ahol nem lesznek országhatárok. Ez a fejlődési irány elkerülhetetlen.

  • Janos82
    :

    Nekem sok ertelmisegi baratom jart kulfoldon, es akik kint maradnak, azok elsosorban nem a magasabb jovedelem miatt teszik( az multik nalunk is kifizetnek azt, ami egy kenyelmes elethez kell), hanem a lehetosegek miatt. Itthon nincs mindenkinek megfelelo munka. Amugy kb 5-10 ev alatt siman ossze lehet szedni annyit, hogy mar itthon kenyelmesebb elete lehessen az embernek ( foleg ha vannak itthonmaradt baratok/rokonok).

    :
    Az igazsagos az lenne itt a gyerek temaban, ha az allam nem tamogatna a gyerekeseket ( Max kozepiskolaig ingyenes oktatas, mas semmi, felsooktatas diakhitelbol), de cserebe a nyugdijjad a gyermekeid/unokaid osszes befizetese utan kapnad, kortol fuggetlenul…

  • Janos82
    :

    A vandorlas mar most is gazdagitja az elhagyott orszagot is. Legalabbis tobbnyire. Tevedes azt hinni, hogy a sok hazautalt penz, hazahozott tudas nem hasznosul. Hosszutavon szerintem tobb hasznot hajtanak a vandorlok, mint az otthonmaradottak.
    Ha a vandorlas egyenleget valojaban akarnank latni, akkor a megtakaritott munkanelkuli segelyt, es a visszaterok magasabb berebol adodo extra adobevetelt is bele kellene szamolni, valamint a hazahozott penzt. A szaktudast is, bar az nehezebben szamszerusitheto.

    A globalizacio hatranyait meg eppen most tanuljuk… Szerintem eleg jol lathato, hogy azert az orszaghatarokra szukseg van, es vannak esetek, amikor a protekcionizmus elonyos. Viszont ez nem igaz az orszagok kozotti vandorlasra, mert abbol mindket fel tud profitalni.

  • BTM
    A leláncolás gondolatával én sem értek egyet. Nem haszontalan dolog a világot látni, nyelvet tanulni, stb. Szóval egyáltalán nem baj, ha valaki elmegy, inkább az a kár, ha pár év után nem jön vissza. Réges-régen kifejezetten elvárás volt egy céhben a frissen végzett legénytől, hogy először próbálja ki magát külföldön, és többlet tudással felvértezve térjen haza.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.