Hová lett 1,9 milliárd?
Új botrány borzolja a befektetők idegeit a német tőzsdén. A Wirecard AG-nél borult ki a bili, hirtelen nem találnak 1,9 milliárd eurót, vagyis 657 milliárd forintot. Először még próbáltak vetíteni, hogy egy ázsiai bankban tartják a keresett összeget, de aztán kiderült, hogy ott nem tudnak róla semmit.
A hírre a nemrég még 140 eurón forgó részvényár 10-14 euróra zuhant, vagyis elvesztette a cég az értékének 90%-át. (A cég piaci összértéke (kapitalizációja) jelenleg 2,18 milliárd euró, csak hogy tudjuk hová tenni a hiányzó összeg nagyságát.)
A cég körüli botrány nehéz helyzetbe hozhatja a többi fintech céget Európában és sok kérdést vet fel, hogy egy tőzsdei cégnél hogyan lehetett ilyen mértékű csalást kivitelezni. (A tőzsdei cégeknek negyedévente kell beszámolót közzé tenni és auditáltatni az adataikat.) A gyanú szerint már négy éve manipulálják az adatokat fiktív szerződésekből befolyó fiktív bevételekkel. Tavaly év elején jelentek meg az első cikkek, hogy sehogy nem jönnek ki a cég által közölt számok a külsős adatok alapján.
Akit érdekel (vagy érint) a téma, a Bloomberg cikkét itt találja.
Wirecard, VW (dízelbotrány), Deutsche Bank (az utóbbi 10 év szinte minden nagyobb csalásában benne volt), berlini repteret építő cég, stb.
És még ki tudja milyen csontvázak lapulnak a szekrényben…
Am a Deutsche Bank botranyaval mi a helyzet? Azt sikerült mar Fritzieknek tisztara sikalniuk?
Nem attól bezzegország, hogy ott nincsenek szar emberek, cégvezetők, cégek.
Hanem hogy itthon csak álmodozni lehet arról, hogy hasonló eseteknek következménye legyen. Még amikor kiderül, akkor is csak álom.
Lehetne sorolni gázszerelőt, ledlámpát vagy Matolcsyék jujjéppidőbenmentettükkiavagyont manőverét.
Ettől bezzegország, mi meg vadkelet.
Mint a hazai építőipari vállalkozások egy részében, ahol kivesznek sok milliót “házipénztárba”, aztán egy fillér sincs meg belőle. Az ázsiai bank itt azt a szerepet játszotta, mint a házipénztár, a pénz eltűnése előtti utolsó állomást jelentette.
Emlékszik még valaki a Full Tilt Poker esetére 2011-ből? Jól megbüntették akkor is a felelősöket. Tudom, nem ekkora összegekkel gurigáztak, de azért mégiscsak ütős volt a 2. legnagyobb teremtől.
Itt jon kepbe pl. a reszveny vs kotveny = tulajdonos vs hitelezo kozotti jogi kulonbseg csod eseten.
Amugy 15-on bevasaroltam.
ha belegondolunk, a legnagyobbak ugye az egész világon jelen vannak, ki tudják szemelni (persze jó nagy erőforrások, ügyvédek, jogászok, lefizetések? stb használatával) a “legjobb” vagyis inkább: legjövedelmezőbb szabályozásokat a bolygó minden területéről, és úgy alakitgatni az egész céget, hogy az “jó” vagyis inkább: optimálisan jövedelmező legyen.
Namost, ilyenekkel mégis hogyan versenyezhetne bárki, aki kicsi?
A nagyok diktálják a tempót “csalással”, jóhogy a “közepeseknek” is fel kell venni a tempót, de hogyan?
Szóval itt a lehetséges válaszok egyike.
És hááány ilyen lehet, amire nem derül fény. Vagy fény derül, de “lejátszák” valahogy… és mindet ki fizeti meg a végén, hmm?
Feltehető, hogy a Wirecard-nál sem idén kezdődtek a gondok, már korábban is jöttek hírek, hogy nincsenek rendben, a Financial Times is megírta ezeket, ennek ellenére azokban az években minden kötelező külső és belső auditon átmentek, sőt a német tőzsdefelügyelet még be is perelte az FT-t.
Szerintem az agyonszabályozott környezet nem garancia semmire, belső auditokon nyilván nem fog kibukni semmilyen probléma, ha az felülről jön, a külső auditok meg olyanok amilyenek, aki vett már részt benne tudja miről beszélek.
Egy kockázati tőke befektető aki anyagilag érdekelt hamarabb vesz észre ilyeneket és inkább követel meg olyan környezetet, ami megakadályozza a csalásokat.
Szerintetek viccből kell aláírni értékpapír számlanyitásnál a kockázatokat elismerő nyilatkozatot? Befektettél egy cégbe ami csalt. Nincs pénz. Nem is volt. Ilyen esetben pereskedni lehet de mint részvényes igazából te vagy a tulajdonos, szóval a saját hajadnál fogva kéne kirántanod magadat a mocsárból. Ha bizonyítani tudják a bűncselekményt talán ez alkalommal börtönbe megy néhány öltönyös. Erkölcsi kártérítésként.
Szerencsére van megoldás:
A Wirecards esetén (is) elég sok előzetes jel, újságcikk volt elírható ahol feketén fehéren leírták a cég sok gyanús gyakorlatát.
Nincs kedved napokat kutatással, olvasással eltölteni vagy céges mérlegeket bújni? Semmi gond. Az egyedi részvénybefektetés nem neked való. Ilyen egyszerű.
“Az ilyen buntenyekre nem fizet valami befektetovedelmi alap?”
Nem. A befektetővédelmi alap voltaképpen az értékpapírszámla-vezető cégek “felelősségbiztosítása”. Akkor ad kártérítést, ha ezeken a cégeken belül elvész a részvény. Cserébe a brókercégek “biztosítási díjat” fizetnek.
De miből lehetne fizetni a cégek csőd elleni biztosítását? Nyilván a jól működő cégek nyereségéből. Viszont a “jóhioszemű befektető” saját maga is megteheti ezt, ha sok cégben elosztva tartja a pénzét. Pl. ETF-ekben.
Csakhogy a Wirecard árfolyama 2017 január és 2018 szeptembere között 40-ről 200 eurora emelkedett. Azok a befektetők jártak a legrosszabbul, akiket eluralt a mohóság és sok pénzt átcsoportosítottak ide.
Ez az eset tanulsága, ettől kell óvakodni.
Aki egyedi részvénybe fektet, az jó ha tudja, mibe fektet. Azért azt felelőtlenség hinni, hogy csak úgy kattingatok a teraszon a laptoppal és jön a korai nyugdíj mindenkinek. Dolgozni ki fog? Ja tudom, az indiai meg a bangladeshi. Persze…
Én csak olyan cégbe raknám be minden megtakarításomat, amiben legalább 25%-om van, de inkább 51.
Ezt hívják úgy, hogy családi vállalkozás.
Amúgy meg indexkosarat kell venni és kész, pont leszarja a DAX a wirecardot, alig moccan rá. A world MSCI meg pláne.
Ha van egy bitcoinod a hardware walletedben, akkor biztos lehetsz benne, hogy tényleg van egy bitcoinod. Amit nem vehet el tőled senki, ha tudod, hogyan kell biztonságosan tárolni.
És a kormány sem tudja elinflálni, mert 21 milliónál több soha sem fog létezni.
Hát igen. Nekem is kinyílt a szemem a naiv fiatalságomhoz képest. Akkor még azt hittem, hogy egy cég termel, szolgáltat, hordja talicskával a számláit a könyvelőhöz, majd év végén az ügyvezető felteszi a kérdést a könyvelőnek: “mennyi lett az éves árbevételünk, kiadásunk, eredményünk?”
Aztán találkoztam a valódi cégekkel, és néhány üdítő kivételtől eltekintve ez pont fordítva működik, a könyvelő teszi fel a kérdést az ügyvezetőnek, hogy “mennyi legyen az árbevételünk, kiadásunk, eredményünk?” A mérlegbeszámoló minden sorával lehet trükközni, és trükköznek is. Ha kell, egy állami támogatás miatt feltolják az árbevételt, áttesznek egyik cégből a másikba embereket, és hosszú cégláncokon keresztül számlázzák át a bevételeket, amely így 10 cég árbevételében is megjelenik.
Ezek után sem a GDP kiszámításával kapcsolatban, sem az tőzsdére lépő cégekkel kapcsolatban nincs illúzióm
“a kormány sem tudja elinflálni”
Amikor 20K-rol 5K-ra esett par honap alatt, az azert felert egy 300%-os inflacioval.
A KBC Equitasnál azt tanácsolták, hogy mivel 7 millió körül véd a belga befektetés védelmi alap, ezért hozzak létre 3 különböző számlát náluk a szüleim nevével és máris 21 millióig kapok kártalanítást csalás esetén!
Udvariasan megköszöntem a segítségüket.
Miért nem fizet a BEVA ?
Tehát adott egy cég, aminek te mint részvényese, többed magaddal megválasztasz egy olyan vezetőt, aki csalással 2 éven belül 5x-re növeli a részvényed értékét.
– Ha nem bukott volna le, akkor boldogan eltetted volna a profitot,
– Kiborult a bili, ezért valaki fizesse meg a károdat.
Te és a többi részvényes hibáztatok, ez a ti felelősségetek.
A könyvvizsgáló segítette a csalást/nem volt elég alapos, talán fizet is majd a biztosítása, valamennyit.
De, tegyük fel hogy valami őrült logika szerint mégis fizetne, Te melyik árfolyam szerinti kárpótlást várnád ?
1. – a 2018-as 191 € feletti csúcson, mert ha akkor kiszálltál volna …
2. – a 2019 végit, amikor a FT először lehozta hírként hogy gond lehet ?
3. – 2020.06.18 -i nyitóárat, a nagy zuhanás előtt ?
4. – az aktuális áron ?? hiszen az most is nálad van, hacsak nem adtad el a korábbi mélyponton
folyt
Palyakezdo koromban volt szerencsem vegigulni egy targyalast, ahol felajanlottak (big4 kozul az egyik), hogy nemi plusz audit dijert cserebe hajlandok alairni a beszamolot (goodwill problema volt). Es az egy parszaz fos termelo uzem volt, ahol nehany tiz-maxium szazezer eur nagysagrendekrol volt szo.
Azert a merleg harmadat kitevo, raadasul azon belul is penzeszkoz (nem valami himihumi immaterialis joszag) megletet validalni nem az a rocket science tema.
Valoszinuleg nem is ennyire egyszeru a sztori, mint aminek tunik. Vagyis remelem, mert akkor annal ijesztobb…
A BEVA pont a “te” csaló bankodnál számlát vezető emberek pénzét védi. Azt is csak adott összeghatárig, sőt még ott sem teljesen.
Viszont nekik “jó” hír, ha a bank csődebe megy, beszüntetik a részvény kereskedését, az ügyfelek és a hitelezők kapják meg a pénzüket először, utána még bírság és költség címén egy jelentős összeget elvisznek, és ha még netán marad valami érték akkor azt a részvényesek arányosan megkapják.
rendben, majd beszéljünk, amikor a bitcoin mögött is van annyi év, mint bármelyik nagy tőzsdeindex mögött…
remélem boldog leszel a vásárlásoddal.
Egyébként pedig fogsz egy adag port, beleteszed a táskádba, azt soha senki nem fogja elmutyizni, elinflálni. 😀 😀 Csak hogy a logikádnál maradjunk.
Jaa a BTC, ahol a már nyugati szabályozásnak megfelelő exchangeken alig van forgalom, az azokon kívülesőkről 3-6 havonta jön egy ilyen kis hír hogy az üzemeltető, vagy “hackerek” kifosztották az exchanget/wallettet, az egész BTC “decentralizált” infrastruktúrát kb egy tucat kínai bányász tartja a kezében, akiket bármikor leültethet vagy a központi, vagy a tartományi kormányzat ha úgy érzi, és az Mt. Gox felszámolóbiztosa legalább egyszer bedöntötte az árfolyamot, amikor párezer BTC-t próbált meg egyszerre eladni, hogy a károsultakat kifizesse.
És akkor a tettestársakról mint pl Tether ne is beszéljünk …
“Csődbe ment cégek részvényeit is veszik: a május elején kapitulált Hertz autókölcsönző tőzsdei árfolyama 40 centről ugrott 6 dollárra úgy, hogy a céget likvidálni fogják.”
“… a legdurvább, hogy ez egy rigolyás, agyonszabályozott tőzsdén lévő cég könyvelése. Mi lehet akkor a többi fintech cég meg egyéb startup könyveiben…”
Az meg csak hagyjan, de en meg azt is meg merem kockaztatni hogy mas iparagak cegei is trükköznek eleg kemenyen. Lattunk mar dizelvarjut emisszios karon es amilyen perpatvar megy most megint a VW haza tajan, nem lepödnek meg ha ujabb problemak pattannanak ki. De nem hiaba hoztam fel a Deutsche Bank botranyat sem az elözö hsz-emben.
Mindez annak a fenyeben eleg mulatsagos, hogy a nemeteknek maniajuk az agyonszabalyozas es a skatulyazas, de amikor nekik kell megfelelniük, akkor azert ök is mismasolnak eleg nagyüzemben.
Es ahogy Al Bundy mondta: “Csak az a csalo, akit rajtakapnak.” Es Fritzieket nem elöször kapjak mar rajta a csalasokon.
igen, biztos lehetsz benne hogy tenyleg van egy bitcoinod. Es nem veheti el senki. Mondjuk abban nem lehetsz biztos hogy valaki meg nagyobb hulye ezert meg tobbet fog fizetni a jovoben mint te. Igy lehet hogy a jovoben azert nem veheti el senki mert nulla erteke van, senki nem is akarja elvenni. Mert mondjuk mindenki atnyergelt a legujabb hype gizicoin-ra
Vagy csak a kártyát nem lehet használni, de az összegek megmaradtak?
És a kormány sem tudja elinflálni, mert 21 milliónál több soha sem fog létezni.”
Ja, csak épp a havi kiadásai 0,00%-át tudom BTC-vel fizetni, plusz egy tollvonással betilthatják, oszt kampó..