A unit linked biztosítások kamatadó-mentessége elveszíthető

Ha kötöttél pénzgyűjtögetős életbiztosítást, akár nyugdíj, akár egyéb célra, 10 év után a megtakarítás kamatadómentessé válik.

Egy esetet kivéve, amit sokan nem tudnak, bár az összes termék leírásában megtalálható.

Ez pedig az, ha két évvel azelőtti infláció plusz 30%-nál jobban emeled a befizetést. Ebben az esetben újra indul attól az évtől a kamatadómentesség számítása, akkor is, ha már 18 éve fizeted a biztosítást. Vagyis ha a nyolcadik évben emeled az éves befizetést mondjuk 50%-kal, akkor még további tíz évet kell várnod a kamatadó-mentességre.

Az benne a logika, hogy senki ne azt csinálja, hogy minimumdíjon fizeti a biztosítást, majd az utolsó egy-két évben befizet rengeteg plusz pénzt, hogy arra is kapjon kamatadó-mentességet.

Szóval röviden, ha már emeled a biztosításod éves díját, soha ne emeld évi 30%-nál jobban, akkor nem esel bele ebbe a problémába.

További cikkek a unit linked biztosításokról:

unit linked nyugdíjbiztosítás | Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről (kiszamolo.hu)

A kép kattintásra nagyobb lesz:

Share

Mit csináljak a nyugdíjbiztosításommal?

Az egyik legjobban fogyó biztosítói termék a nyugdíjcélú unit linked biztosítás. Eladni könnyű, szinte nem is kell, mert saját magát adja el. Ki ne szeretné, ha lenne megtakarítása nyugdíjas korában és ráadásul évről-évre kap ajándékba 20% adójóváírást az államtól is.

Majd az okosabb emberek néhány év múlva, látva az éves kimutatásokat elkezdenek gondolkodni, hogy vajon tényleg megéri-e ez nekik.

A nagy trükk, átverés, titok, hívd ahogy akarod, abban áll, hogy az állam csak az éves befizetésedre ad 20% jóváírást, míg a biztosító a bennlévő pénzedből von le jellemzően évi 3-4%-ot mindenféle költség címén.

Nem kell agysebésznek lenni, hogy leessen a tantusz, hogy amint az éves befizetésed ötszöröse benn van a biztosításban, már több lesz a biztosítás költsége miatti veszteség, mint az állami adójóváírás, ha az éves költséged 4%.

Ez legkésőbb az ötödik évben megvalósul, onnantól kezdve már ráfizetéses lesz a dolog mindenféle adójóváírás ellenére is. 20 év alatt 1,4% éves költséget tud kompenzálni a 20 év összes adójóváírása, 30 év alatt már csak 0,9%-ot. (Minél több idő van hátra, annál több a költség miatti veszteséged.)

(Benn van hárommillió forintod, arra átlagosan mondjuk 3,5% költséget számol fel a biztosító évente, az 105 ezer forint költség. Az éves befizetésed 500 ezer forint, arra 100 ezer forint adójóváírást kapsz. Tízmillió forintnál ez 350 ezer forint éves költség és továbbra is csak 100 ezer forint adójóváírás.)

Mivel nem csak a párnacihába gyűjtheted a pénzt, hanem te ugyanúgy befizethetsz havonta pénzt egy befektetési alapba vagy nagyobb összegnél akár ETF-be is, a hozamod ugyanannyi lesz, hiszen a biztosító sem csinál mást a pénzeddel, mint ugyanilyen alapokba teszik a pénzed.

Az egyetlen különbség a költség lesz, vagyis az X százalék hozamból mennyi lesz a tiéd és mennyi lesz az alapkezelőé vagy a biztosítóé.

Akkor mondjuk fel gyorsan a nyugdíjbiztosítást és bukunk rajta, amit bukunk, az lesz a tanulópénz.

Sajnos nem ilyen egyszerű a válasz. Bár a biztosítás költségét éves szintre lebontva szokták megadni, a költségek nem lineárisak. Az elején az ügynök jutaléka miatt sokkal több a költség, mint a vége felé.

Az igénybe vett adójóváírásokat 20% büntetéssel kell visszafizetned az adóhivatalnak.

S utoljára az alternatív befektetési lehetőségnek is van költsége, legyen az bár befektetési alap vagy ETF.

Akkor hadd segítsek, hogy eldöntsd, melyik a legjobb választás.

» Read more

Share

Most kell kötni nyugdíjbiztosítást?

Balázstól jött egy levél, miszerint felhívta egy “független pénzügyi tanácsadó” cég és az ügynök elárulta, hogy márciusban megszüntetik a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét, ezért most kell kötni gyorsan egyet, amíg nem késő. Balázs kérdezte, mit hallottam a dologról.

Nos, ezt az ócska trükköt a fundamentások úgy 20 éven át játszották, mindenkit azzal riogattak, hogy a jövő hónapban vége lesz a fantasztikus lehetőségnek, most azonnal kötni kell egyet, természetesen náluk. (Aztán hogy meglepődtek, amikor addig kiáltottak farkast, hogy egy nap alatt valóra vált a rémálmuk.)

Szerintem most sincs ez másként, csak az ügynök találta ki a dolgot. (Annyi esély lehet benne, ha tényleg lesz végre nyugdíjkötvény-állampapír, amit már egy éve ígérnek, akkor lehet, hogy ezzel fogja az állam versenyelőnybe hozni a saját termékét.)

De játszunk el a gondolattal, hogy igaz a hír. Akkor pedig végképp nem szabad kötni ilyen terméket, ugyanis itt nem állami támogatás van, mint a lakástakaréknál volt, hanem SZJA adóvisszatérítés, amit az SZJA törvény szabályoz. Ha ez márciustól megszűnik, akkor minden termékre meg fog szűnni, legyen az új vagy régi. Mert hatalmas különbség az LTP-vel szemben, hogy itt nem állami támogatás van, hanem SZJA visszatérítés, mint mondtam, ezt csak egyféleképpen lehet megszüntetni: teljes mértékben megszűnik. Mindenkinek. (A lakástakaréknál csak az új termékekre nem jár már.) Ahogy ezt meg is szüntették már egyszer 2009-ben a unit linked biztosítások adójóváírását egy egyszerű törvényváltoztatással. Nem volt olyan, hogy aki eddig megkötötte, annak tovább élt, az újakra pedig már nem jár.

Viszont ha mégsem szűnik meg, akkor sem érdemes kötni, mert 3-4 év múlva már több lesz a biztosítás éves átlagos költsége, illetve az abból eredő veszteségünk, mint a megnyert adójóváírás. Aki nem hiszi, ebben a cikkben utánaszámolhat:

Nyugdíjbiztosítás kalkulátor

Share

Unit linked biztosítás: megtartsam vagy visszaváltsam?

Úgy látszik, túl régen írtam a unit linked biztosításokról, mert folyamatosan kapom a leveleket, hogy mit csináljon valaki a meglévő biztosításával.

Úgyhogy leírom, hogyan tudod eldönteni, mi a legésszerűbb döntés a biztosításoddal kapcsolatban, megtartsd vagy inkább visszaváltsd most.

Első lépésként kérdezd meg a biztosítót, mennyi pénzt kapnál vissza ma, ha visszaváltanád a biztosítást. (Ez az úgynevezett visszavásárlási érték.)

Add össze, ehhez képest mennyit fizettél be eddig.

Járj utána, mennyi a biztosításod úgynevezett TKM értéke, vagyis Teljes Költség Mutatója. Ezt vagy itt tudod megnézni (Biztosítótársaságok TKM mutatói link), vagy a Google-ben tudod megkeresni, vagy az adott biztosító weboldalán.

» Read more

Share

A nyugdíjbiztosításról még egyszer

Írtam már többször a nyugdíjbiztosításokról, ami nem más, mint egy közönséges unit linked biztosítás kiegészítve állami adójóváírással. Ezért cserébe be kell vállalnod, hogy 65 éves korodig nem nyúlhatsz hozzá.

Az egyik előző cikkemben megnéztük, hogy a magas költségek miatt még egy kellően alacsony költségű egyszerű megtakarítás is veri a nyugdíjbiztosítást, az állami támogatás sem tudja kompenzálni a unit linked biztosítások magas költségeket.

Kapom azóta is a leveleket a biztosítási ügynököktől, hogy milyen elfogult vagyok, hogy 5%-os költséggel számoltam a nyugdíjbiztosítást, mikor annál csak olcsóbbak vannak a piacon.

Az igazság az, hogy a cikkem megírása után egy hónappal borult ki a bili az MNB-nél és kvázi maximalizáltatta a nyugdíjbiztosítások költségeit, mert az nonszensz, hogy az állami támogatás csak arra lett elég, hogy átvándoroljon a biztosítóhoz a költségek miatt.

Az ajánlásban a 10 éves futamidő mellett maximum 4,25+2% éves költséget tart elfogadhatónak az MNB, ez 20 éves futamidőnél pedig 3,5+2% ez az érték. Az ajánlást itt tudod elolvasni.

Ezután esett csak 5% alá az átlagos TKM érték. Az előző cikk megírásakor még bőven az átlag alatti értékkel számoltam.

Azóta a helyzet kicsit jobb lett, de azért annyira nem jelentős mértékben. Megnézve a MABISZ honlapján az aktuális nyugdíjbiztosítási TKM értékeket itt, azt látjuk, hogy még 20 éves futamidő mellett is mindössze két termék van, ami 3% alatti TKM értéket tud felmutatni, az Allianz Életprogram-család (erről már itt írtam, mint korrekt árazású unit linked biztosítás) és a Quantis alapokba fektető Novis biztosítás.

A legjellemzőbb a 3,5-5%-os éves költség 20 éves tartam mellett. (Néhány példa a legismertebb biztosításokból: Aegon 3,22-5,05%, CIG 3,44-4,58%, Erste 4,43-4,8%, Generali 4,36-5,27%, Groupama 3,27-3,65%, Metlife 4,59-5,06%, Signal 3,96-4,46%, Union 4,96%, Uniqa 3,89-4,96%)

» Read more

Share

Mégis megéri a unit linked biztosítás?

Már sokszor foglalkoztam a unit linked biztosításokkal, bemutatva azok magas költségeit és komoly buktatóit. (Ha van kedved, itt el tudsz olvasni párat az erről szóló írásaim közül: unit linked biztosítások)

A véleményem továbbra is az, hogy a unit linked biztosítás csak az ügynöknek és a biztosítónak nagy üzlet, az ügyfél ezer másik, számára sokkal kedvezőbb termék közül választhatna a piacon.

Mostanában több írás is megjelent biztosítási ügynökök tollából, amelyek azt állítják, hogy éppen ellenkezőleg, a unit linked biztosításnál nincs is jobb a világon, főleg ha a bónuszokat és az adójóváírásokat is figyelembe vesszük és hogy mennyire csalóka a TKM értékkel való számolás.

Ezen kívül táblázatokkal támasztják alá, mennyire megéri a unit linked biztosítás egy sima TBSZ-hez képest 25-30 év távlatában. Van, ahol egyenesen dupla annyit hoz, mint egy TBSZ számla.

Többen elküldtétek ezeket az írásokat, hogy akkor most mi az igazság.

Azért, hogy segítsek eligazodni a témában, összeszedtem a leggyakoribb állításokat és válaszolok is azokra.

Első állítás: “Megtévesztő dolog kiragadni pár drága termék költségmutatóját és azt állítani, hogy általában drágák a unit linked biztosítások.” » Read more

Share

Nyugdíjbiztosítás: van jobb megoldás?

Az idei évben egy gazdag ajándékot hozott a befektetési célú életbiztosításokat kínáló társaságoknak, ugyanis a nyugdíjcélra megkötött életbiztosítások után újra lehet igényelni adókedvezményt.

Így az eddigi NYESZ számla és az önkéntes nyugdíjpénztár után most már a unit linked biztosítások is visszakerültek az államilag támogatott formátumú nyugdíj-előtakarékosságok közé.

Egyre többen kérdezitek, hogy szabad-e kötni ilyen biztosítást, vagy inkább mást válasszatok. Miután a héten is többen megkérdeztétek, gondoltam, ideje írni róla.

Újabb cikk a témában: A nyugdíjbiztosításokról még egyszer

Az összes államilag támogatott nyugdíj-előtakarékosság egyetlen előnye az állami támogatás, amit a személyi jövedelemadónkból igényelhetünk vissza. Ennek mértéke minden esetben az éves befizetésünk 20%-a, de maximum évi 100 ezer/130 ezer (NYESZ), 150 ezer (pénztárak), illetve a biztosításoknál 130 ezer Ft. (A nagyobb érték akkor igaz, ha már nincs sok hátra a nyugdíjig).

» Read more

Share

Adóvisszatérítés az életbiztosításokra januártól: nyugdíjbiztosítás

Új cikk a témában: Megéri-e a nyugdíjbíztosítás? (Nem)

Még újabb cikk a témában: A nyugdíjbiztosításokról még egyszer

A jövő évi SZJA törvény egyik fontos változása, hogy újra van adóvisszatérítés a unit linked biztosításokra, 20%, maximum évi 130 ezer forint. Ha önkéntes pénztárakat és NYESZ számlát is igénybe veszünk, akkor maximum évi 280 ezer forint igényelhető vissza.

Azonban fontos változások vannak a 2009 előtti állapotokhoz képest:

– Az adóvisszatérítést nem fizeti ki az adóhivatal, hanem elutalja a biztosítónak, amely befekteti azt. (Hasonlóan az önkéntes pénztárakhoz.)

» Read more

Share

Etikus életbiztosítások koncepciója

Az MNB igyekszik rendet vágni a unit linked és a vegyes életbiztosítások között, némileg csökkentve az ügyfelek veszteségeit és átláthatóbbá tenni a termékeket.

Több lépcsőben vezetett és vezet be módosításokat, legutóbb január elsején lépett érvénybe egy újabb változás.

Arra gondoltam, érdemes röviden összefoglalni, mi is változott az elmúlt időben.

– Közzé kell tennie a biztosítóknak, melyik alapjukhoz milyen költség tartozik. Eddig a TKM mutatóból csak az derült ki, hogy az adott életbiztosításnak a TKM (Teljes Költség Mutató) értéke 4,57-6,2%. Az eltérés oka az volt, hogy egy-egy alapnak a kezelési költsége nem egyenlő, így a pénzpiaci alapba tett pénz a költségsáv alját jelentette, egy nemzetközi részvényalapba tett pénz pedig annak a tetejét.

Ennek szerencsére vége, most már ki tudod keresni, hogy a te alapjaidnak mennyi a pontos költsége. Egy véletlenszerűen választott példát itt találsz, amint látod, most már alapokra lebontva is láthatod a költségeket.

– Végre nem csak a unit linked biztosításoknak, hanem a vegyes életbiztosításoknak is fel kell tüntetni a költségeit. Eddig lehetett hazudni, hogy ezek költségmentesek (cikk), most már látod leírva is, mennyire nem azok. Erre is egy példa itt.

– Csökkenteni kellett a biztosítások maximális költségeit, a minimális visszavásárlási értéket növelni kellett és az ügynökök jutaléka is maximalizálva lett. Na persze ettől még nem jött el a Kánaán, mert jelenleg 14 hónapot kaphat meg az ügynök a te befizetésedből indulási költség címén, egy 10 éves szerződés maximális éves költsége 4,25+1,5%, vagyis 5,75% lehet és az első éves visszavásárlási érték is csak 20%. Persze ez még mindig fényévekkel jobb, mint eddig, hiszen voltak 10% feletti éves költséggel rendelkező termékek is a piacon, ahol két-három évig egy fillért sem kaptál vissza, ha meggondoltad magad.

Ennek ellenére ez az új rendelkezés felforgatta a piacot, 301 termék szűnt meg január elsejével és 137 új keletkezett, mindössze egy unit linked termék maradt ugyanaz, mint tavaly. A termékek kétharmada örökre eltűnt a kínálatból.

A unit linked szerződések jelenleg átlag 6,4 évet élnek meg, a nyugdíjbiztosítások megjelenése miatt nem esik tovább ez az érték. (Azt a büntetéssel is járó adóvisszatérítés-visszafizetés miatt nem mondják fel az emberek olyan könnyen.)

Egyébként az adóvisszatérítés megmentette a unit linked biztosításokat, a kötések harmada nyugdíjbiztosítás.

Röviden ennyit kell tudni a változásokról, a koncepció többi eleme annyira nem érdekes, de akit érdekel, itt elolvashatja.

Hogy miért kell nagyon odafigyelned a befektetésed költségeire, arról már többek között itt is írtam bővebben.

Arról pedig, hogy a nyugdíjbiztosítások még az adójóváírás ellenére sem érik meg, itt írtam bővebben.

Share

Ki kössön életbiztosítást?

Annak örömére, hogy megszületett a saját egyesületi életbiztosításunk, gondoltam érdemes arról írni, kinek érdemes és kinek felesleges életbiztosítást kötni.

Első körben azonban érdemes azt tisztázni, mit is jelent az életbiztosítás tulajdonképpen, mert nagyon nagy a kavar a fejekben és nem véletlen.

A piacon rengeteg termék van, amit életbiztosításnak hívnak, de gyakorlatilag semmi közük a valódi életbiztosításhoz.

Ilyenek a unit linked biztosítások és a vegyes életbiztosítások, amik vagy gyakorlatilag semmi kockázati részt nem tartalmaznak, csak annyit, hogy rájuk lehessen sütni az életbiztosítás címkét a kedvezőbb adózás miatt (ilyen a unit linked biztosítások zöme), vagy egyszerre kínál megtakarítást és biztosítási védelmet is, mint általában a vegyes életbiztosítások.

Mindkét termékről rengeteget írtam és rengetegszer leírtam, hogy a legjobban akkor jársz, ha elfelejted őket. Ennek oka, hogy elképesztő költséggel dolgoznak. Átlag évi 4,5-7% elmegy költségre, így te örülhetsz, ha egyáltalán azt a pénzt visszakapod, amit 10-20 év alatt befizettél. Akkor pedig már a befőttes üveg is jobb választás.

(Néhány cikk: Megéri a unit linked biztosítás? Cikkek a unit linked biztosításokról A vegyes életbiztosítás)

Ha eddig azt gondoltad, hogy de azért a nyugdíjbiztosítás biztos megéri, mert a 20% adójóváírás mindent visz, garantált a pozitív hozam, akkor olvasd el ezt a cikket: Megéri a nyugdíjbiztosítás?

Tehát röviden: vannak termékek, amiket adózási okokból életbiztosításként árulnak, de ezek közönséges pénzgyűjtögetős lehetőségek. Annak azonban borzasztó rosszak a magas költségeik miatt. (Ha sikerült ilyet kötnöd, érdemes átnézetned valakivel, érdemes-e tovább fizetned őket.)

Akkor mi az igazi életbiztosítás? 

Ennek neve az, hogy “kockázati életbiztosítás”. Ez olyan, mint egy lakásbiztosítás: nem gyűjtesz semmit sehová, hanem fizetsz egy havi fix díjat, ezért cserébe ha bekövetkezik a káreset, fizet a biztosító. Ha semmi nem történt a futamidő alatt, akkor hivatalosan mondva a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik. Tehát tényleg úgy képzeld el, mint egy lakásbiztosítást, csak csőtörés és lakástűz helyett baleseti rokkantság és halál esetén fizet.

Milyen eseményekre lehet biztosítást kötni? Gyakorlatilag bármire a csonttöréstől a halálig.

Milyen eseményekre érdemes biztosítást kötni?

Azokra, amiknek a bekövetkezése anyagi romlásba döntené vagy a te életedet, vagy a hátrahagyott családod életét.

Ilyen a haláleset, a rokkantság, egy súlyos betegség, amibe ugyan bele nem halsz, de két évig ápolni kell (rák, agyvérzés, infarktus, stb. összefoglaló nevén kritikus betegségek). Esetleg lehet még kötni baleset miatti kórházi napokra biztosítást és műtétekre is, de ezek nem annyira szükségesek.

Fontos odafigyelni, mire is szól a biztosításod. Bármilyen eredetű halálra fizet, vagy csak baleseti halálra, esetleg csak közlekedési eredetű baleseti halálra? Nagyon nem mindegy, hiszen a halálozás zömét nem a balesetek teszik ki. Ugyanígy milyen rokkantság esetén fizet? Bármilyen eredetű rokkantság, vagy csak baleseti eredetű rokkantság esetén? Ha már van kockázati életbiztosításod, olvasd el figyelmesen, mire szól és milyen összegeket téríti.

Ki kössön kockázati életbiztosítást?

Mindenki, aki családfenntartó, akinek a bevételétől mások anyagi élete múlik. Ide tartoznak elsősorban a gyerekeid, de akár az idős szüleid is, ha nincs elég bevételük saját maguknak.

Ilyen esetben kötelező a kockázati életbiztosítás. Mit csinálna a feleséged a két kicsi gyerekkel és a hatalmas lakáshitellel, ha a te fizetésed kiesik? Vagy még rosszabb: megrokkansz egy balesetben, ezért a fizetésed is kiesik és még téged is ápolni kell.

Ezt gondold végig, amíg nem késő. Egy jó és olcsó életbiztosítás 20 milliós haláleseti és rokkantsági térítéssel havi ötezer forint, ezt vedd ugyanolyan rezsinek, mint a kábeltévét és az internetet. Azokra sem költesz kevesebbet. Inkább kábeltévéd ne legyen, mint életbiztosításod.

Egyedülállónak felesleges 20 milliós haláleseti biztosítást kötni, azonban baleseti rokkantság vagy kritikus betegségek ellen érdemes lehet. (Ha meghaltál, senki nem kerül miattad nehéz anyagi helyzetbe, azonban ha megrokkansz, te magad leszel bajban, nem is kicsit.)

Kinek nem kell életbiztosítást kötni?

Annak, akinek van elég vagyona, ha vele bármi történne, abból vagy ő vagy az örökösei gond nélkül megoldanák az életüket. Ha van százmilliód a bankban, nincs sok értelme 20 milliós életbiztosítást kötnöd, mert minek.

Milyen összegű biztosítást érdemes kötni? 

Sokan kötnek 3-500 ezer forintos életbiztosítást, ami az önbecsapáson kívül másra nem jó. Ennyiből még egy lehető legegyszerűbb temetés sem jön ki, nemhogy a hátramaradtaknak támaszt adna.

Érdemes legalább a két-három éves nettó jövedelmedet alapul venni, ahogy a házon lévő hitel nagyságát is. Általában 10 milliós biztosításnál olcsóbban kár gondolkodnod.

Egy rokkantság esetén még ez is édeskevés. Egy elektromos kerekesszék, a ház átalakítása nem kevés pénz, ahogy a havi ápolás is leginkább százezrekben mérhető. Itt érdemes inkább a 20 milliót megcélozni, ha már biztosítást akarsz kötni.

A házaspár mindkét tagját érdemes biztosítani?

Természetesen igen, de ne felejtsük el, hogy pénzbe kerül. Ha az egyik fél jövedelme elenyésző a másikhoz képest, akkor elég a lényegesen többet keresőt biztosítani. Azonban ha a család nem tudna megélni, ha bármelyik jövedelem kiesik, akkor mindkét félre érdemes biztosítást kötni.

Hogyan köthetsz életbiztosítást?

Két út áll előtted: kötsz magadra egy személyre szóló biztosítást vagy egy csoporthoz csatlakozol és úgynevezett csoportos életbiztosítást kötsz meg.

Az egyéni biztosítás esetén a díj függ az életkorodtól, a foglalkozásod veszélyességétől, a te egészségügyi helyzetedtől, dohányzol-e és egyéb hasonló kritériumoktól.

Egy csoporthoz tartozás esetén a csoport átlagától függ a díj. A csoportos életbiztosítás általában jóval kevesebb, mint a fele az egyéni díjnak. A csoport lehet egy bank ügyfélköre, egy adott vállalatnál dolgozók összessége, vagy valami hasonló közösség.

Csak tájékoztatásul, egy 20 milliós életbiztosítás 20 milliós rokkantsági biztosítással és egyéb extrákkal ennyibe kerül most itthon:

kock

Nagyjából ilyen összeggel kell számolnod, ha egyéni biztosítást kötsz.

Csoportos biztosításnál a díj ennek a töredéke, a már említett egyesületi biztosításunknál még ötezer forint sincs ugyanez. Ehhez természetesen kellően nagy csoportlétszám és megválogatott csoporttagság kell.

Röviden összefoglalva: ha van annyi sütnivalód, hogy a lakásodat és az autódat biztosítod, akkor legyen annyi is, hogy magadat, aki mindezekre megkeresi a pénzt, szintén biztosítod.

Okosan megkötve egy életbiztosítás nem akkora teher, hogy lyukat üssön a költségvetésedben. Ha mégis választanod kell, inkább a kábeltévéről mondj le, vagy a munkahelyi büfében való kávézásról, ne az életbiztosításról.

Share

Ennek a biztosításnak nincs költsége

Már rengetegszer hallottam az ügyfelektől, hogy az egyik biztosító ügynökei úgy adják el a nem unit linked, vagyis nem befektetési egységekhez kötött, de ugyanolyan “pénzgyűjtős” életbiztosításukat, hogy szemben a fúj-fúj unit linked biztosításokkal, az ő termékük összes költsége egy egyszeri 3 ezer forintos kötvényesítési költség és semmi mást nem kell soha fizetni.

Ezért el kell felejteni a drága unit linked biztosításokat és az övéket kell most megkötni legalább 20 évre. Főleg, hogy még minimális hozamot is garantálnak, legalább évi 2%-ot fog hozni a biztosítás.

Ma is volt egy ügyfél, akinek ugyanezzel a szöveggel adták el a nyugdíjbiztosítást a napokban.

Megkérdeztem, hogy ő ezt tényleg elhitte, hogy egy biztosításnak semmi költsége nincs? A biztosító szerelemből kezeli az ő pénzét és fizet nagy jutalékot az ügynökeinek a saját zsebéből, csak azért, hogy jót tegyen vele? Sőt, még biztos hozamot is garantál mellé?

» Read more

Share

Olvasói kérdés

Az év vége felé megszaporodnak az adóvisszatérítés érdekében kötött nyugdíjtakarékosság miatti kérdések. Hogy ne kelljen annyiszor leírni ugyanazt, egyre itt válaszolok.

A kérdés az volt, hogy kötöttek nyugdíjcélra egy Un… Xxxxx nyugdíjbiztosítást, de vajon jó ötlet volt-e?

A kérdésre viszonylag könnyű válaszolni. A nyugdíjbiztosítás hátránya a magas költségek, előnye az évi 20% de maximum 100 vagy 130 ezer forint adójóváírás.

A kérdés, melyik a nagyobb: a költség, vagy az adójóváírás.

A Mabisz oldalán kikeresve a termék TKM értékét, megtaláljuk, hogy 10 évre 6,15% a költség, 20 évre 4,59%. Ennyit bukunk évente a unit linked biztosítás költségei miatt.

Ha a befektetésünk költségek előtt hoz 6,5%-ot (ez már egy igen erős átlagos hozam, 60% részvény és 40% kötvény esetén) akkor havi 30 ezres befizetést alapul véve 10 év után 3,66 millió forintunk lesz, 20 év után pedig 8,75 millió forintunk.

(Most egyelőre tegyük félre az állami támogatást.)

Ha nem akarunk kockáztatni, inkább veszünk minden hónapban TBSZ számlára a Magyar Államkincstárnál prémium állampapírt infláció plusz 3 vagy 3,5%-os hozam mellett. Az éves inflációt 2-3%-ra téve ennyi év átlagában, 5-6,5% a hozamunk évente, de állami támogatást nem kapunk.

» Read more

Share

Hogyan mondjál nemet az ügynöködnek?

Ivánt hívta egy ügynök, aki az egyik nagyon jó barátjától kapta meg a telefonszámát. A jó barát nagyon elégedett az ügynök szakértelmével és szolgáltatásaival, ezért bátran ajánlja őt Ivánnak. Legalábbis ezt mondta az ügynök a telefonba, aki mindenkitől kifacsar legalább öt telefonszámot, hogy tudjon keresni új kuncsaftokat.

Iván nagyjából sejtette, hogy mit remélhet, de azért belement a találkozóba, hátha nem unit linked biztosításokat akarnak rásózni.

Az első találkozó szigorúan igényfelmérés volt, termékekről szó sem esett. Kikérdezték Ivánt az anyagi életéről, terveiről, szükségeiről, családi helyzetéről, kitöltöttek egy sokoldalas tudományos kérdőívet, sok ábrával, grafikonnal és táblázattal, amit az ügynök elvitt mély tanulmányozásra, hogy csakis a legjobbat ajánlja.

El nem fogjátok hinni, a tudományos elemzés, amelyhez kellett egy hét, hogy elkészüljön, pont azt adta ki, hogy Ivánnak unit linked biztosításra van szüksége, de nem is egyre, hanem mindjárt háromra.

» Read more

Share

Hogyan spórolj a nyugdíjadra?

Rendszeresen kérdezitek, hogy én mit ajánlok nyugdíjcélú megtakarításra.

Az, hogy nyugdíjad nem lesz, már mindenki belátta, aki egy kicsit is tud számolni. 2050-ben, ha semmi nem változik, az átlagnyugdíj 40 ezer forint lesz mai értéken. Vagyis a nyugdíj visszatér oda, amiből keletkezett: újra csak éhenhalás elleni szociális segély lesz. Szó sem lesz a nettó bér 80%-át elérő állami támogatásról. (Cikk: A nyugdíjrendszer története.)

A kérdés csak az, hogyan és mennyit tegyünk félre a nyugdíjas éveinkre. A mennyit kérdésre a választ könnyedén ki tudod számolni (kalkulátor).

A hogyan kérdésre szeretnék most választ adni ebben a cikkben. Pontosabban a hogyan ne kérdésre.

Ha nyugdíjra tennél félre, három államilag támogatott lehetőség közül választhatsz: NYESZ számla, önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíjcélú unit linked biztosítás.

A nyugdíjcélú unit linked biztosításról már megbeszéltük, hogy a magas költségei miatt  még az állami támogatás mellett sem éri meg fizetni, mert nem tudja kompenzálni a támogatás a költségeket. (Nyugdíjbiztosítás: van jobb megoldás?)

A NYESZ számlánál (Nyugdíj Előtakarékossági Számla) neked kell megmondani, hogy milyen értékpapírokba, vagy befektetési alapokba akarod helyezni a pénzed. A számlából nem vehetsz fel pénzt, csak nyugdíjba vonuláskor, ha előtte hozzányúlnál, nagyon csúnyán megadóztatnák a felvett összeget.

(Jelenleg van egy lehetőség, hogy a NYESZ számládat átalakítsd TBSZ számlává lejárat előtt és úgy menekülj meg, de ez egy olyan nonszensz, hogy senki nem érti, ezt miért lehet megtenni egy nyugdíjcélú megtakarítással. Úgyhogy hosszú jövőt én nem jósolok ennek a kiugrási lehetőségnek.)

» Read more

Share