Mégis megéri a unit linked biztosítás?
Már sokszor foglalkoztam a unit linked biztosításokkal, bemutatva azok magas költségeit és komoly buktatóit. (Ha van kedved, itt el tudsz olvasni párat az erről szóló írásaim közül: unit linked biztosítások)
A véleményem továbbra is az, hogy a unit linked biztosítás csak az ügynöknek és a biztosítónak nagy üzlet, az ügyfél ezer másik, számára sokkal kedvezőbb termék közül választhatna a piacon.
Mostanában több írás is megjelent biztosítási ügynökök tollából, amelyek azt állítják, hogy éppen ellenkezőleg, a unit linked biztosításnál nincs is jobb a világon, főleg ha a bónuszokat és az adójóváírásokat is figyelembe vesszük és hogy mennyire csalóka a TKM értékkel való számolás.
Ezen kívül táblázatokkal támasztják alá, mennyire megéri a unit linked biztosítás egy sima TBSZ-hez képest 25-30 év távlatában. Van, ahol egyenesen dupla annyit hoz, mint egy TBSZ számla.
Többen elküldtétek ezeket az írásokat, hogy akkor most mi az igazság.
Azért, hogy segítsek eligazodni a témában, összeszedtem a leggyakoribb állításokat és válaszolok is azokra.
Első állítás: “Megtévesztő dolog kiragadni pár drága termék költségmutatóját és azt állítani, hogy általában drágák a unit linked biztosítások.”
Soha nem ragadtam ki ilyen példákat. Nézzük meg a legautentikusabb helyen, a Magyar Biztosítók Szövetségének oldalán, milyen költségmutatóval rendelkeznek a biztosítások. Kattintsunk erre a linkre és válasszuk ki a “Biztosítótársaságok TKM Mutatói” táblázatot. Itt szinte az összes unit linked biztosítás költségmutatóját látjuk 5-10-20 év távlatában. A tól-ig értéknél a magasabb érték a magasabb alapkezelői díjjal járó részvényalapokhoz tartozik, az alacsonyabb a semmit nem hozó pénzpiaci alapok és esetleg a kötvényalapok költségeivel számol.
Azt láthatjuk, hogy még a hosszú 20 éves futamidő mellett is részvényalapoknál 5% felett lehet az átlagos költségmutató, úgy hogy ebben már a bónuszok miatti adatferdítés-kozmetikázás is benne van.
Vagyis évente ennyi a garantált bukásunk egy unit linked biztosítással, ennyit visznek el a költségek. Ha egy másik hasonló befektetési alapban csak 1% a költségünk, az évi 4% különbség miatt 20 év után jóval több mint dupla annyi pénzünk lesz hasonló hozamok mellett pusztán csak az alacsonyabb költségek mellett.
Ha kivesszük az Allianz termékeit (ezekről itt írtam: Egy korrekt unit linked biztosítás), akkor még súlyosabb az átlagérték.
Úgyhogy egyáltalán nem szándékos torzítás 5%-os éves átlagköltségről beszélni, főleg, hogy ennél sokkal rosszabb termékekkel van tele a piac. A drága termékek attól drágák, hogy többet fizetnek az ügynöknek jutalékot. Így nyilvánvaló, hogy sokkal inkább azokat árulja mindenki, mint az Allianz Életprogramot, hatodannyi jutalékért. Tehát a piaci átlagköltség sokkal magasabb lehet annál is, mint amit a táblázatban talált értékek kiátlagolása mutat, mert amelyik ügynök csak teheti, a számára előnyösebb, de az ügyfél számára drágább terméket adja el mindenkinek.
Második állítás: A TKM értéket használni a költségek bemutatására súlyos tévedés. A TKM érték egy szabványosított érték, nem használható a pontos költségekre. Ha te nem átlagot fizetsz be, sokkal olcsóbb a biztosítás.
A Teljes Költség Mutató valóban egy átlagügyfelet mutat be, egy 35 éves férfit, éves 250 ezres befizetéssel. Neki annyi a költsége, mint amit a mutató közöl.
De miután az adminisztrációs költségen kívül, ami havi átlag 5-600 forint, a biztosítások összes költsége százalékos elvonás (3-5% vételi jutalék a befizetésekre, évi 1,75-2% alapkezelői díj a bennlévő pénzre, kezdeti költségek az ügynök fizetésére az első x év y%-a, stb.), ezért nem sokat számít, hogy mennyit fizetsz be havonta. Némi eltérés lehet a szabvány TKM-hez képest, de ez elenyésző, mivel a költségeid zöme szintén százalékosan van meghatározva. Ha nem 5,95% a te TKM-ed, hanem “csak” 5,79%, attól még nem lett az évszázad üzlete a unit linked biztosítás.
Harmadik állítás: “A TKM értéke tartalmazza a kockázati (biztosítás) díjrészt is, ezért olyan magas az értéke.”
Ez igaz, de csak a kötelezően megkötendő kockázati biztosítás értékét. Ez egy unit linked biztosításnál egyenlő a nullával, csak azért van benne, hogy azt lehessen hazudni, hogy ez egy biztosítás. Ilyenek vannak benne, ha az első két évben meghalnál és az addig befizetett pénz nem éri el azt, amit 24 hónap alatt befizetnél, akkor azt a biztosító kipótolja. Vagy: ha közlekedési (csak közlekedési!) balesetben meghalnál, fizetnek egymillió forintot.
Ezeknek az értéke és így a költsége is elenyésző, maximum tized százalékban mérhető.
Negyedik állítás: “Figyelembe kell venni a sok bónuszt, ami egyenesen kitermeli az összes költséget.”
Mióta a biztosítók kényszerből bevezették a TKM (Teljes Költség Mutató) közlését, hogy-hogy nem az szinte az összes biztosítás elkezdett bónuszokkal operálni.
Elöljáróban azt érdemes szem előtt tartani, hogy az összes bónusz csak arról szól, hogy tőled elvonnak a normálnál több pénzt, amit aztán nagylelkűen visszaadnak 20 év alatt, ha kitartasz. (Erről már írtam például itt is: Ami a reklámok mögött van)
Ahogy a mondás tartja: kijózanodásnak hívjuk az adóvisszatérítés feletti eufóriát követő állapotot, amikor rájössz, hogy csak a saját pénzedből kaptál vissza egy keveset. Itt is erről van szó.
Nézd meg például az Allianz normál és bónusz Életprogramot: a bónusz biztosítás úgy kezdődik, hogy az első éves díj 50%-ával többet vonnak el, majd ebből adják vissza a pénzt évről-évre növekvő mértékben. Így a 14. évig egyértelműen a normál verzió éri meg jobban.
Egy másik terméknél, aminek a TKM értéke szintén a legjobbak között van, szintén nagyon húzós összeget vonnak el hűségbónuszra.
Az első éves díj 235%-át vonják el hűségbónusznak az első öt év alatt, majd nagylelkűen visszaadják 15 év alatt. Addig is, amíg vigyáznak a pénzünkre, úriemberként 2% kamatot fizetnek rá, de ezzel szintén kilógnak a sorból, mert a legtöbben semmit nem adnak a hűségre elvont pénzre.
Ez a második legnagyobb trükk a dologban.
Ha például visszaadják az első éves díj 25%-át 10 év után, 25%-át 15 év után és 50%-át húsz év után, akkor ha az inflációt sem felejtjük el, akkor az első évben befizetett pénzünk felét sem kapjuk vissza, ha 4,5%-os inflációval korrigáljuk a kifizetett pénzt. De erre már kevesen szoktak rájönni.
Ráadásul a bónuszoknak nagyon komoly követelményei vannak: ha csökkented a díjat, ha szünetelteted, de néhány biztosításnál akkor is, ha nem növeled évente a befizetést az indexálással, már nem is jár a bónusz. Ha idő előtt felmondod (így jár a biztosítások zöme), akkor végképp nem kapsz pénzt.
Csodák nincsenek a pénzügyekben. Amíg a biztosító kifizeti akár az első éves díj 140-150%-át is az üzletszerzésért (ezt nem feltétlen az ügynök kapja, hanem a cége. Sok ügynök, különösen az MLM rendszerben dolgozók, gyakran az ötödét kapják meg ennek a pénzét. Meg nagylelkűen egy utat két évente Peruba.), fenntartási jutalékként 3-5%-ot a befizetésekre, a biztosítónak is vannak költségei az alapkezeléssel és még ő is akar keresni rajta, addig ne reméld, hogy valami hókuszpókusz csoda folytán nem te fogod megfizetni ezeket a költségeket. Ezért az egy nettó butaság, hogy “majd a bónuszok kitermelik a költséget”. Minden költséget tőled fognak mindig levonni, maximum szépen felöltöztetik, hogy ne tűnjön fel a nagysága. Kit érdekel a sok elvonás, amikor olyan sok bónuszt kapok?
Hogy mi az értelme a bónuszoknak?
– Mókusvakítás: tele a net olyan ajánlatokkal, ahol gyönyörűen kiemelik az összes előnyét a unit linked biztosításoknak (anélkül, hogy elárulnák, hogy arról van szó): kamatadómentes (pont, mint a TBSZ számla), 3 év után a befizetés mértéke változtatható (miért máshol nem, már az első hónaptól?), többféle alap közül választhat (miért, máshol nem?) és a bónuszok. Évente ennyi meg annyi bónusz. Adjuk össze, mennyivel több ez, mint mondjuk a babakötvény évi hatezres állami támogatása. Arról az apróságról, hogy mindez mögött milyen brutál költségek vannak az ingyenes start számlával (babakötvénnyel) szemben, meg hogy a bónusz azt jelenti, hogy a saját pénzünkből visszaadnak egy keveset, már mélyen hallgatnak.
Meg aztán: évi 500 ezres befizetés esetén 3% bónuszt hozzátesz a biztosító a befizetéshez. Na persze, hogy aztán ebből az összegből vonja le az 5%-ot. Meg 10 év után a bennlévő pénzt is évi 1%-kal növelik. Ja, hogy aztán ebből vonják le a 2% alapkezelői költséget.
– A TKM szépítése. Ha a futamidő elején elvonok egy nagy összeget, de azt visszaadom a futamidő alatt, akkor a TKM értékben ez nem lesz költség. De mivel az infláció miatt értékben jóval kevesebbet adnak vissza 10-15-20 év alatt, ez tiszta nyereség. Ahogy az is, hogy az idő előtt megszűnt biztosítások bónuszai a biztosítót illetik. Márpedig ha 7 év a unit linked biztosítások átlagos élettartama, akkor bátran lehet ajánlani, hogy milyen sokat adunk vissza 15 meg 20 év után. A sok megszűnt biztosítás beragadt bónuszai mind a biztosító nyeresége.
– Az ügyfelek megtartása. Mivel mindenki szeme előtt a visszafizetések lebegnek, nem merik felmondani a szerződést, még akkor sem, ha bónuszokkal együtt is jobban járna egy másik befizetés választásával.
Fontos tudnod, hogy a TKM már tartalmazza a bónusz miatti “nyereséget” is. Azzal együtt is ilyen magas az értéke.
Ötödik állítás: “A nyugdíjbiztosítás mindennél jobban megéri az állami támogatás miatt.”
Egyrészt ezt már egyszer kiveséztük, hogy mennyire nem így van. A nagy költségeket nem képes az a 20%-os állami adóvisszatérítés kompenzálni. Egy éves 500 ezres befizetésnél a 100 ezer forint állami támogatás szinte már semmit nem jelent mondjuk a 15. évben. Addigra benn van 7,5 millió, a 100 ezres támogatás értéke 1,3%-ot jelent csak. Vagyis ha ennél több a költsége a unit linked biztosításnak az alternatívákkal szemben, akkor még támogatással együtt is rosszabbul járunk a unit linked biztosítással. Márpedig sokkal több a költsége. Erről a cikket itt találod: Nyugdíjbiztosítás: van-e jobb megoldás?
Ezen kívül felvállalni egy ilyen költséges és nagy kötöttségekkel járó kötelezettséget 30 évre csak azért, mert már fél éve van rá állami adóvisszatérítés, nem biztos, hogy bölcs dolog. Csak emlékeztetésül: nemrég szüntették meg a unit linked biztosítások állami támogatását, bármikor megint megtörténhet. S ha még azzal együtt sem éri meg, akkor anélkül garantált súlyos ráfizetés lesz.
Hatodik állítás: “Ha évente kétszer átrendezed a portfóliódat, sokkal jobban megéri a unit linked biztosítás”
Ezt azért hozzák fel mindig az ügynökök, mert a törvény miatt két átrendezés ingyenes évente a biztosításokban.
Miért is rendezném át évente kétszer a portfóliómat? Csak azért, hogy csináljak valamit?
Mikor rendezzem át? Amikor már bezuhant mondjuk a kínai tőzsde és tegyem zsebre a buktát, vagy az ügynökök előre tudják, amit senki a világon, hogy mikor fog bezuhanni valami és előtte még átrakatják velem a pénzem? Ahogy azt is tudják, hogy egy 5% esés csak a szokásos, év közben többször előforduló kis korrekció volt, vagy egy hatalmas esés kezdete.
Mire rendezzem át? Válasszak abból a 10-15 csoffadt alapból valamit, amit lehet kérni a biztosítások mellé? És ha nem akarom se idejétmúlt BRIC alapba tenni a pénzem, se magyar kötvényalapba, akkor mit csináljak?
Miért pont kétszer? Mert annyi ingyenes a biztosításoknál? Miért nem hatszor mondjuk?
Az ügynökök az átrendezést a nem unit linked termékeknél valami brutális költségnek mutatják be. Ezzel szemben például a CIB Banknál a saját alapok közötti váltás (a biztosítónál is csak abból választhatok ugye) vagy teljesen díjmentes, vagy 100 forint, de a legdrágábbnál sincs több, mint 1.000 forint. (Kondiciós lista). De mondjuk az Erste alapjait is megvehetem és eladhatom maximum 500-1.200 forintos összköltség mellett. (Kondiciós lista)
Ha pedig nem elég a saját alap, a legrosszabb esetben a KBC-nél bármilyen ETF-et megvehetünk és eladhatunk 0,3%-os költséggel. De ezt már ne vegyük ide, mert a biztosításnál csak saját alapokat vehetünk. Almát az almával.
Akkor meg miről beszélünk?! Fogalmam sincs, honnan veszik az ügynökök a 5-10%-os átváltási költségeket, amivel számolnak. Leginkább hasraütésszerűen találhatják ki, a legtöbb alapkezelőnél nulla forint közeli költséggel lehet váltogatni a saját alapok között.
Van olyan ügynök, aki becsülettel kiszámolja, ha nem akarjuk évente kétszer váltogatni az alapokat (miért is tennénk?) és ha x% lenne a váltási költség (a valóságban mint láttuk az x=0%), akkor a TBSZ még 35 év után is nyerő nála is, úgy, hogy egy nagyon alacsony költséggel számol a unit linkednél (talán 3%-kal sem évente.)
Hetedik állítás: “Azért jó unit linked biztosítást kötni, mert a szakértelmünkkel mindig segítünk megfelelő döntést hozni és gondozzuk a portfólióját.”
Ez kétszeresen is hamis állítás, bár vannak, akik mindig elmondják. Az egyik, ahogy már említettem, nincs olyan ember a világon, aki tudná előre, mikor kell kiszállni egy befektetésből. A legnagyobb portfóliókezelők sem tudják, de majd a biztosítási ügynököm jól megmondja, mikor mit kell csinálnom.
A másik, hogy két fajta ügynök van: a sikeres és a sikertelen. A sikertelen havonta köt egy, maximum két szerződést, az ilyen maximum egy-másfél év után már nem lesz a cégnél. A sikeres hetente köt kettőt. Neki két év után már lesz 200 szerződése, arra sem lesz ideje, hogy félévente mindenkit végighívjon egy jópofizás miatt. Maximum akkor, ha valamit még el akar adni, vagy telefonszámokat akar kicsikarni a volt ügyfeleiből.
Úgyhogy ne nagyon higgyük el, hogy a befektetésünk majd milyen nagyon lesz gondozva.
Mielőtt kötsz egy ilyen szerződést, gondold végig, mit is nyersz vele?
– A befektetéseid számára nagyon kevés lehetőség közül választhatsz egy biztosításnál. Hasonló befektetési alapot bármelyik bankban kapsz, sokkal nagyobb választékban és olcsóbban.
– A költségek elviszik a hasznodat, de erről már sok szó esett. Miért akarsz amerikai részvényekben fektetni 6%-os éves költség mellett, ha ezt megteheted egy ETF-ben 0,2% mellett is? Az a 5,8% különbség azt jelenti, hogy 20 év alatt háromszor annyi pénzed lesz az olcsóbb költség mellett.
– Biztos kell-e neked a kockázatos befektetés? Amíg nincs pénzed, nem kellene azt a kínai tőzsdén gyűjteni. Inkább válassz egy költségmentes és kiszámítható állampapírt.
(Update: született több mint 300 hozzászólás. Ha elolvasod, próbáld meg kitalálni, ki az ügynök és ki az, aki már egyszer ráfizetett a termékre. 🙂 )
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Ahogy a bankbetétet is illetékmentesség lehet örökölni.
Arról egyszer nem írnál valamit, hogy ha valaki beleugrott korábban egy unit-linked-be, akkor mikor éri meg kiszállni belőle? Rögtön, 5 évnél, X évnél, vagy ha már benne van akkor érdemes végigcsinálni? Mikor a legkisebb a bukta?
A 7. a kedvencem. Nemsokára ideérnek az ügynökök is!
Szerintem inkább ideje megnyugodni, és kicsit végiggondolni, hogy minden megoldás jó, ha megfelelő célra használják..
Szüleimnek az unit-linked számlája mellé köttettem NYESZ-R számlát az Erste-nél 4 éve.Azóta egyszer sem hívták fel őket, hogy segíthetünk e a portfólió gondozásában.Szándékos megtévesztésként csak a bankban elérhető kb 12 alapjukat mutatták meg, majd kértem őket, hogy az ÖSSZESET legyenek szívesek megmutatni..Válasz:”Ezek közül lehet választani.” És az online felületen megköthető kb további 200 alap?Kössünk olcsó megoldást 0 segítséggel. Így van! tegye meg az, aki ért a mindennapi elfoglaltsága mellett 30 menedzselni a megoldását és információkat gyűjt önszorgalomból!Elnézést? Az Allianzban hány menedzselt alap van, amivel megkönnyítenék az ügyfél dolgát?
1: Nekem nem kerül semmibe, úgy kapok 18 év múlva kb. 1,5 milliót. Csak a családi pótlékot kell beáldoznom a két gyerek után.
2: A költségekkel nem kell foglalkozni, az eltörpül a hozamok mellett. 3-szor kérdeztem rá, választ nem kaptam.
A hab a tortán az volt, amikor részvényalap esetén 25-30%hozam lesz kevés kockázat mellett, 10%-ot nevezett kis hozamnak. Érdekes módon egyiknél sem vállalt még tőkegaranciát sem.
Azt hiszem, azonnal kötök egyet:-)
Minden megoldás jó. Ezzel mélyen egyetértek. Van olyan megoldás, amelyik az ügyfélnek, van, amelyik csak az ügynöknek. Ez utóbbiról szól ez a cikk. 🙂
Na, erre én is tudom a választ: most rögtön. Holnap már késő, holnapután még később…
Elolvasva a leírást erősen felötlött bennem egy kérdés. 2011. januárjában kötöttem az ING-nél Patrónus biztosítást, melynek a havonta fizetendő díja két gyerekre 15.000,- Ft. Felbuzdulva az írásod alapján meg akartam nézni a TKM-et, de nem találtam a MABISZ listában (tudom, nem unit-linked), sem az ING oldalán, gondolom nem véletlenül. És itt kezdtem el komolyan aggódni. Már korábban is fel-felmerült bennem, hogy hagyni kellene megszűnni és más befektetési módot keresni. Mi a véleményed? Mi a kevésbé fájdalmas megoldás? Fizetni tovább vagy veszteségek árán is de mielőbb kiszállni. Örülnék, ha valamikor szentelnél egy írást ennek a terméknek is. Köszönöm.
Szóval ha van olyan másik befektetés, amivel ezek figyelembevételével jobban jössz ki, mintha megtartod a szerződést, akkor megéri kiszállni.
Illetve figyelembe veheted azt is, hogy ha a lejárat előtt vmi miatt hozzá akarsz jutni a pénzedhez, akkor ugyanez lesz.
“A sikertelen havonta köt egy, maximum két szerződést, az ilyen maximum egy-másfél év után már nem lesz a cégnél. A sikeres hetente köt kettőt. Neki két év után már lesz 200 szerződése, arra sem lesz ideje, hogy félévente mindenkit végighívjon”
Ezt mondjuk nem értem, miért ne tudná megtalálni az egyensúlyt? Ugyanezen a skálán kell megtalálni a helyét minden más értékesítőnek, sőt minden olyan önállóan dolgozónak, akinek egyéni ügyfelei vannak, pl. ingatlanközvetítőnek (egyszer megkérdeztem kettejüket külön-külön, kiadó lakással kb. 15-25-tel optimális egyszerre foglalkozniuk), de akár háziorvosnak is. Mégsem csak a két végletbe esett elrettentő példákat ismerünk ezekben a munkakörökben.
“Amíg nincs pénzed, nem kellene azt a kínai tőzsdén gyűjteni.”
napi mondás 🙂
“A költségekkel nem kell foglalkozni, az eltörpül a hozamok mellett.”
Úgy látszik, ezt a dumát is tanítják az ügynökakadémián. Te vagy a harmadik, aki itt hozzászólásban idézi ezt teljesen különböző üzletkötőktől pár hónapon belül.
Félelmetes technika, mert amíg csak nagyjából értesz a témához, addig megmelengeti a szíved, plusz törődő, megbízható képet vált ki benned az ügynökről.
Az egyik:ha rendesen van megkötve, akkor van mellette normális kiegészítő is. Ha a biztosítottnak van családja, akkor azért fontos, hogy legyen életbiztosítási védelme is, ami nem a vicc kategóriájú 1M Ft, hanem legalább 10, mert egy kétgyermekes szülő, ha meghal, egy halom pénzt kellene, hogy hátrahagyjon a családjának. (Egyébként a 10M sem annyira sok, főleg, ha hitele is van – de ezt egyedileg kell kiszámolni). S mellé kellene még egy baleseti rokkantságra szóló kiegészítő, hiszen ha a biztosított nem hal meg egy balesetben, de megrokkan, akkor is nagy a baj.
A másik ok az, ha nem ezt tartja élete fő befektetésének, akkor – mivel kötelező fizetni a díjat – a végén lesz valamennyi pénze. Mert az átlag ügyfél pénzügyi tudatossága odáig terjed, ha van egy kis pénze, elkölti.
A jelenlévők természetesen kivételek!
Kiszamolo, most ugyanazt csinálod, mint az ügynökök, ugyanis 12.99 USD minimum díj mellett igaz ez. Tehát minimum kb. 1 millió forintos tranzakció kell, hogy a 0,3% költség igaz legyen.
– biztosítás összege 1.330.000,-, valamint tartalmaz haláleseti kiegészítő biztosítást is, melynek összege 1.580.000,- (de ez ugye színtiszta életbiztosítás), így a havi fizetendő díj: 6.615 + 1.323
– biztosítás összege 1.450.000,-, valamint tartalmaz haláleseti kiegészítő biztosítást is, melynek összege 3.920.000,- (de ez ugye színtiszta életbiztosítás), így a havi fizetendő díj: 6.615 + 1.433
Nem is az életbiztosítás rész az elsősorban ami miatt aggódom, hanem az alapbiztosítás. Lehet, jobban járnék külön megkötött életbiztosítással és másfajta befektetéssel. Köszi előre is.P.
Egy másik meg azt mondja, hogy a biztosító kiválogatja különböző alapkezelők legjobb alapjait (alap-típusonként 3-4-et), így nem kell a teljes piacot elemezned, hanem egy profik által előszelektált listát látsz, amikor portfoliót választasz.
De hogy melyik alapkezelő dél-kínai részvény alapja lesz a legjobb, azt ki tudja? Az alapkezelők vér-profi szakemberei közül is néhányan tévedni fognak, hiszen nem egyformán fognak teljesíteni az alapjaik. A biztosító emberei, akik a szelektálást végzik – tegyük fel – ugyanannyira profik, mit akik az alapkezelőknél dolgoznak, de ugyanannyira nem tévedhetetlenek.
A lényeg megint hiányzik. A magyar ember (többség, nem ti aki ilyen blogokat olvastok) nem tud megtakarítani, pénzügyi analfabéta. Ütni kell, kötelezni arra, hogy megtegye. Abban ma már végre egyetértés van, h ha nem teszi baj lesz belőle. De az még mindig nem esett le senkinek úgy látom, hogy itt a kötelezés része a hosszútáv. Számold már ki, hogy az Allianz Bónusz életprogram mennyit termel a 20. évre? Megint csak az olvasható hogy 14 évig bukta. De utána, vagy más biztosítónál ahol a bónuszképzés nem áll meg 20 évnél és megtart egy ilyen terméket 25 évig, ott a biztosítónak milyen buktája van rajta és az ügyfélnek milyen nyeresége. Miért nem lehet felfogni már, h ezek a termékek azoknak valóak akik angolul nem tudnak megtanulni otthon, ezért tanárhoz járnak kemény pénzekért. Azok is mind “hülyék”??
Nekem például CIG Pannóniám van cirka két éve. Szívesen kiszámolnám hogy kukázzam-e, díjmentesítsem, vagy fizessem tovább – de azt sem tudom hogy kezdjek neki…
Úgyhogy én is csatlakoznék a cikk-kérőkhöz – Kiszámoló, kérünk Téged, okíts bennünket 🙂
Az ügynök egy végtelenített spirálban van, ezt úgy hívják, hogy kötéskényszer. Ha nem köt, nincs jutalék, nem lesz pénze, ez olyan mint az agárverseny: ott is a nyúl után futnak a kutyák. Általában az ügynök két év után már megkapja a kötés után járó összes jutalékot, csak mostanában kezdik csak bevezetni a minél hosszabban (=évekig) elnyúló, ún. csöpögtetett módszert a jutalék kifizetéseknél. Amúgy általában az első két évben ránéz a ’pénzügyi tanácsadó’ az ügyfélre, mert ha az első 24 hónapban mondja fel a biztosítást, akkor jutalékot visszakérik.
Na az ilyen emberek miért érdemelnek olyan kedvező terméket, mint mondjuk a NYESZ?
Nem akarom felmenteni a hazug ügynököket, de sajnos a magyar társadalom pénzügyi tudatossága az ok, hogy ilyen termékek eláraszthatják a piacot…
Az ügynököket meg szerintem csak annyival kell lerázni, hogy:
“de a Kiszámoló blogon azt olvastam, hogy” itt nem is kell tovább mondani, az ügynök ekkorra már lelépett. 🙂
Indulás: 2001-ben
Lejárat: 2016-ban
2013. június – 2014. június
Befizetés: 248 256 Ft
(Eddigi befektetés: >2.000.000 Ft)
Költség: 79 377 Ft
Hozam (én számoltam ki): 69 448 Ft
Egyenleg: -9 929 Ft
Nem először jönnek itt a kommentelő ügynökök azzal, hogy: “persze, szar az UL, de legalább takarékoskodik az ügyfél, egyébként meg csak elköltené a pénzt”.
Ne nézzetek már mindenkit ennyire madárnak! Mivel jobb az az ügyfélnek, ha az UL-ben égeti el a pénzét, mintha felélné? A nyugdíjas éveire egyik esetben sem marad megtakarítása, de legalább nem abban az illúzióban él, hogy van neki.
Az UL pont azt szívatja meg, aki meg szeretne takarítani, csak nem ért a pénzügyekhez, illetve túl naiv.
A hozzászólásomban nem az a lényeg, hogy az UL milyen jó befektetés, hanem az, hogy sok ember nem tud megtakarítani, nem gondolkodik felelősen a pénzügyeiről és ha egy biztosítást fizet, akkor legalább egy kis tartaléka lesz a végén. Ami amúgy nem lenne meg, mert nem tenné félre, mindig lenne valami, ami miatt pár hónapon belül hozzányúlna.
De még egyszer leírom, hogy ez arra, aki képes foglalkozni a pénzügyeivel és képes mindenféle kényszer nélkül rendszeresen megtakarítani, NEM VONATKOZIK. De szerintem a lakosság 80%-a nem ilyen.
Külön fejezet a további kapcsolatok begyűjtése és a kifogáskezelés. És a szerencsétlen balek még azt is fogja hinni, segit a beajánlott embereknek. Lehet, előásom a jegyzeteimet és közkinccsé teszem a tipikusan veszélyes mondatokat.
“de a Kiszámoló blogon azt olvastam, hogy” itt nem is kell tovább mondani, az ügynök ekkorra már lelépett. :)”
Azok valami kezdők lehetnek. Az én MPK-nál kikötött egykori évfolyamtársamnak sajnos a Kiszámoló említésére is van már begyakorolt kész válasza. Mindegy, nem kötelező nekem olyan indokot szolgáltatnom ismétlődő találkakéréseinek elutasítására, amivel ő is egyetért :-), látni sem akarom őt (e minőségében) és kész.
“Az ügynököket meg szerintem csak annyival kell lerázni, hogy:
“de a Kiszámoló blogon azt olvastam, hogy” itt nem is kell tovább mondani, az ügynök ekkorra már lelépett. :)”
Azok valami kezdők lehetnek. Az én MPK-nál kikötött egykori évfolyamtársamnak sajnos a Kiszámoló említésére is van már begyakorolt kész válasza. Mindegy, nem kötelező nekem olyan indokot szolgáltatnom ismétlődő találkakéréseinek elutasítására, amivel ő is egyetért :-), látni sem akarom őt (e minőségében) és kész.
[Előző, hivatkozás nélküli hozzászólásom és ez a mondat törölhető.]
Az ügynökök teljesitési kényszere meg a profithajsza tipikus példája: Jobban megéri egy bármikor eldobható ügynököt alkalmazni minimális képzéssel, mint egy rendesen kiképzettet alkalmazottként foglalkoztatni plusz jutalékokkal.
Ez a pénzügyi műveletlensége miatt úgyis csak felélné – erre nem érzem válasznak a kötünk neki egy UL biztositást és akkor majd jó lesz neki mert legalább félretett valamit. Tanitani kéne, de ott meg nincs jutalék.
Ha nincs tartaleka, akkor ugyis meg fog csuszni valamikor ( olyan nincs, hogy valaki 20 even keresztul se nem beteg, se nem munkanelkuli, es a csaladjaban is minden rendben van ), es ha hozza kell nyulnia, vagy abbahagyja a fizeteset, akkor mar sokkal nagyobb a bukoja mint az idealis eset.
Amugy ugynoktol meg nem lattam olyan szamitast, ahol az ugyfel fel-egy evre felfuggesztene a dijfizetest ( esetleg ki is venne belole), gondolom nem veletlen.
A gyermek az egy erzelmi dontes, mig a penzugy elvileg racionalitason alapul.
A gyermeket elvileg nem a szabalyozasi kornyezet miatt valalja az emberek nagyresze( Vagyis nem banom meg csak azert, mert megszunt az adokedvezmeny)
Attól függ, melyik tőzsde. Van 6,99-es tőzsde is. kbcequitas.hu/dijak_megbizasok
Megértem az reakciótókat, de ha megnézitek a honlapot, akkor láthatjátok, hogy nincs benne unit linked megtakarításról szó , szóval nem értem teljesen, az enyém csak egy másik szemszög, ami a valóság, nekem sem tetszik, de ez létező probléma…
Azok akik itt kommentelnek, jóval tájékozotabbak a pénzügy világában, mint a társadalom többsége….
Ja és nem adok el unit linkedet , mert elmondom hogy mire számíthatnak, és igy nyilván nem annyira vonzó.
A librát meg lehet szidni,de azt gondolom hogy fény az alagút végén, és hiszek benne..