Ennek a biztosításnak nincs költsége
Már rengetegszer hallottam az ügyfelektől, hogy az egyik biztosító ügynökei úgy adják el a nem unit linked, vagyis nem befektetési egységekhez kötött, de ugyanolyan “pénzgyűjtős” életbiztosításukat, hogy szemben a fúj-fúj unit linked biztosításokkal, az ő termékük összes költsége egy egyszeri 3 ezer forintos kötvényesítési költség és semmi mást nem kell soha fizetni.
Ezért el kell felejteni a drága unit linked biztosításokat és az övéket kell most megkötni legalább 20 évre. Főleg, hogy még minimális hozamot is garantálnak, legalább évi 2%-ot fog hozni a biztosítás.
Ma is volt egy ügyfél, akinek ugyanezzel a szöveggel adták el a nyugdíjbiztosítást a napokban.
Megkérdeztem, hogy ő ezt tényleg elhitte, hogy egy biztosításnak semmi költsége nincs? A biztosító szerelemből kezeli az ő pénzét és fizet nagy jutalékot az ügynökeinek a saját zsebéből, csak azért, hogy jót tegyen vele? Sőt, még biztos hozamot is garantál mellé?
Az igazság ezzel szemben sajnos más.
A befektetési egységekhez kötött biztosításoknál az éves költséget a biztosítók közzéteszik, így ránézésre lehet látni, hogy minden évben mennyit bukok a költségek miatt. Ez az úgynevezett TKM mutató, vagy teljes költség mutató. Itt tudod megnézni a unit linked, azaz befektetési egységekhez kötött biztosítások TKM mutatóit. (További cikkek a TKM-ről itt.)
A befektetési egységekhez kötött, azaz unit linked biztosításoknál te mondod meg, hogy mibe tegyék a pénzed és ami megmarad a költségek levonása után, az lesz a hasznod. Ha jól választottál alapot, akkor több marad, ha rosszul, akkor kevesebb.
A nem befektetési egységekhez kötött biztosításoknál nem szólhatsz bele, hogyan fekteti be a biztosító a pénzt. Csinál vele, amit akar.
Itt van egy technikai kamatláb, aminek az elérésével számol a biztosító. (Ezt szokták úgy mondani, hogy garantált hozam.)
Ha ennél több lesz egy évben a hozam, akkor csak az efeletti rész valahány százalékát (jellemzően 80-85%-át) még pluszban jóvá írja a biztosító. Persze mivel eleve egy hozammal számol a biztosító, nagy kockázatot nem fog vállalni a saját kárára, hogy nekünk jobb legyen. Tehát kiugróan nagy hozamra kár számítani.
Azonban ez sem azt nem jelenti, hogy biztos, hogy évente mondjuk 2,5% lesz a hozamod és azt sem jelenti, hogy nem számol fel a biztosító költségeket. Ez egy nagy hazugság. Persze, hogy számol fel költségeket.
Mindössze arról van szó, hogy pillanatnyilag még nem kötelező a nem unit linked biztosításoknál közzétenni a költségeket. Mivel a biztosító előre megmondja, hogy (legalább) mennyi pénzt fog adni 10-20 év múlva, ha valaki nagyon akarja, ki lehet számolni ebből, hogy mennyit von le költségként az évek során.
(Igazából a unit linkednél sem volt eddig kötelező a TKM mutató megadása, a biztosítók önként vállalták, inkább ez, mint amit a néhai PSZÁF akart, hogy az ügynöknek meg kelljen mondania, mennyit keresett a cége a szerződés megkötésén. Ha oda kellett volna dugni az ügyfelek orra alá, hogy az első másfél év teljes befizetése az ügynök cégének a jutaléka, akkor vége lett volna az üzletnek. Úgyhogy inkább közzéteszik a TKM mutatót.)
A példa kedvéért ide kattintva egyből látod, hogy a költségmentesnek mondott nyugdíjbiztosítás (GAW5FB) évi 3% feltételezett hozam mellett 20 évnél még bőven mínuszos, de 35 év után is csak igen szerény 20%-os hozamot tud felmutatni, noha ha tényleg költségmentes lenne, akkor 20 évnél 36% kamatot kellene produkálnia az addig befizetett teljes tőkére vetítve, 35 évnél pedig 75%-ot.
De ha a többi terméket is megnézed, évi 3% feltételezett hozam mellett 20 évnél vagy szinte semmit nem hoz, vagy akár mínuszos is.
Vagyis durván évi 3-3,5% lehet az éves költsége ezeknek a biztosításoknak.
Persze ez csak 20 meg 35 éves futamidő mellett igaz csak, 10 évnél itt is nemhogy kamatokat nem kaptunk, de nagyon súlyos mínuszokban vagyunk a 3%-os hozam ellenére is.
Ezzel semmi baj nincs, ez még kifejezetten kevés a biztosítások világában. (Vakok között király a félszemű. 🙂 )
Csak el ne hidd már, hogy attól, hogy nem kötelező bemutatni a költségeit, attól még nincs is neki.
A vegyes életbiztosításokról már itt is írtam: Vegyes életbiztosítás. Olvasd el ezt a cikket is a témában.
Van egy jó hírem: július 1-től ezeknek a biztosításoknak is nyilvánosságra kell hozniuk a költségeiket és kapnak ezek a biztosítások is TKM mutatót, így vége lesz ennek a porhintésnek. (MNB rendelet erről.)
Sőt, a unit linked biztosításoknál is az eddigi szinte önkéntes TKM is kötelező lesz és nem lehet majd úgy megadni az éves költségeket, hogy 5,2-7,9% évente (a legalacsonyabb a pénzpiaci alap kezelési költségével számol, a magasabb érték a részvényalapok költségei), hanem le kell bontani majd minden alapra külön-külön a költségeket.
Nagyon örülök az MNB döntéseinek és rendeleteinek ebben a témakörben, de 10 évvel ezelött kellett volna meglépni, amikor a PSZÁF már verte az asztalt és próbálta felhivni a figyelmet az értékesités és a termékek torzult költségszerkezeteinek visszásságára. 🙁
Sajnos nem lehet elégszer elmondani, mennyi buktató van ezen a téren is. Csak igy tovább!
Ezért az ügyfél gyakorlatilag a saját pénzét rakja össze a tartam végére.
Meg a biztosító költségeit és nyereségét.
Viszont aki ezt hazudja az meg egy bűnöző. Nem lehetne valahogy nyilvánosságra hozni az ilyenek adatait, vagy valamilyen jogi lépést eszközölni? Mert az a minimum hogy örökre el kellene tiltani az ilyet a szakmától.
Megköszöntem a lehetőséget és felvilágosítottam az alkalmazottat, hogy ha veszek egy bef. alapnak a jegyeit, bizony én is az alap része leszek és az alap költségei az én személyes költségeim is. 🙂
Hehe, a KIID (avagy Kiemelt Befektetői Információk) nevű dokumentum csak 2-3 oldal lett volna 🙂
Nem is kéne ezt ennyit ragozni, aki hüjjjje annak úgyis hiába, aki meg nem annak felesleges.
A vegyes életbiztosítás előnye,hogy a biztosító fektet be a saját kockázatára. Nem a pénzügyileg képzetlen ügyfél.
Valamint a garantált lejárati összeg is jó lehet.
Ha nyitsz egy Nyeszt annak évi 1% a számlavezetése, itt veszel egy részvény befalapot, aminek 2% az alapkezelési díja évente.
Így elédted az évi 3% költséget biztosító nélkül is.
Szóval minden relatív. Ami biztos,hogy tanulni kell,érteni ahhoz amit csinálunk.
A vegyes bizti a kényelmes embereknek való, aki nem tanul, és elhiszi hogy aki ért hozzá, az neki akar sok pénzt keresni. Az Nn Motiva biztije 3,6-4,6% tkm. Tavaly több ezer ment el belőle.
Vagyis a költségek után garantáltan nullát fog hozni a legjobb esetben (de még ez sem biztos távolról sem) talán annyit visszakapsz, mintha a párnába gyűjtötted volna a pénzt 25 éven át.
Akkor meg mi is az egésznek az értelme?
(Arról ne is beszélve, mennyi 10 évnél a költsége.)
Magyarázgasd csak a megmagyarázhatatlant! 😀 Több ismerősnek mostanában járt le a 20 éves UL je, és senkinek sem volt érdemi hozama.
Magyarázkodni lehet, de a matek sajna kemény dolog. Az a világ legszarabb befektetése, aminél még a látra szóló bankbetét is többet hoz!!!
Ez valóban igaz, ráadásul úgy tűnik neked ráadásul nem is erősséged.
Magyarázd el légyszíves, hogy egy 1,5%-os TKM-mel rendelkező nyugdíjbiztosítás 20 év után hogyan lesz veszteséges.
“…ugyanígy fognak járni a mostanában sztárolt nyuggerbiztosítások…)
1. “Veszteségről” egy szót sem írtam szerintem, az “érdemi hozam” nem ezt jelenti.
2. Bár nem ismerem a nyuggerbiztosításokat, a 1,5% TKM nekem inkább sci-fi- nek tűnik
3. Egyébként meg kössél sokat 🙂 Jó egészséget kívánok az minél hosszabb élvezetéhez.