Unit linked biztosítás: megtartsam vagy visszaváltsam?
Úgy látszik, túl régen írtam a unit linked biztosításokról, mert folyamatosan kapom a leveleket, hogy mit csináljon valaki a meglévő biztosításával.
Úgyhogy leírom, hogyan tudod eldönteni, mi a legésszerűbb döntés a biztosításoddal kapcsolatban, megtartsd vagy inkább visszaváltsd most.
Első lépésként kérdezd meg a biztosítót, mennyi pénzt kapnál vissza ma, ha visszaváltanád a biztosítást. (Ez az úgynevezett visszavásárlási érték.)
Add össze, ehhez képest mennyit fizettél be eddig.
Járj utána, mennyi a biztosításod úgynevezett TKM értéke, vagyis Teljes Költség Mutatója. Ezt vagy itt tudod megnézni (Biztosítótársaságok TKM mutatói link), vagy a Google-ben tudod megkeresni, vagy az adott biztosító weboldalán.
Ez a mutató azt jelenti, hogy évente hány százalékot vonnak le tőled a költségek miatt. Ebben minden költség és minden bónusz is benne van. (Bár a levonás nem lineáris, a TKM érték ezt kisimítva évenkénti átlagban mutatja a költségeket.)
Ha például 15 évre kötötted a biztosítást, egy ilyen értéket fogsz látni: 3,84-6,12%. (Az újabb biztosításoknál ez már kevesebb, a régebbieknél még több is lehet.)
Azért van tól-ig érték, mert nem mindegy, hogy milyen alapba tetted a pénzed, azt az alapkezelők más és más költségért kezelik. A biztosítók jellemzően fix 1,75% éves “alapkezelői díj”-at vonnak, de az igazi alapkezelő is von még le pénzt, de ott már nem mindegy, milyen alapot választottál.
A biztosító honlapján meg tudod nézni, a te alapod pontosan milyen költséggel dolgozik. Ha valamiért nem találod, a szinte semmit nem hozó pénzpiaci alapok a tól-ig érték alja, a nemzetközi részvényalapok a teteje, a kötvényalapok pedig valahol középen helyezkednek el.
Ezek után tudod, hogy mennyit buknál, ha most felmondanád és azt is, mennyit vonnak még el tőled százalékosan a futamidő összeségében.
Következő lépésként olvasd el ezt a cikket és nyisd meg a benne található kalkulátort:
Ha úgynevezett nyugdíjbiztosításod van adójóváírással, akkor a harmadik oszlopot használd, ha hagyományos unit-linked biztosításod van, akkor a másodikat.
Nézzünk egy konkrét példát.
Befizettél nyugdíjbiztosításba eddig egymillió forintot, kaptál kétszer százezer forint adójóváírást.
Ha most visszavásárolnád, visszakapnál 320 ezer forintot plusz a kétszázezer forint adójóváírást, de azt 20%-os büntetéssel vissza kell fizetni az államnak.
Vagyis buknál egymillió mínusz kétszáznyolcvan ezer forintot, vagyis hétszázhúsz ezer forintot.
Ha végigfizetnéd még 23 évig és igénybevennéd az adójóváírást végig, akkor 3,6% éves költség mellett 20,5 millió akkori forintod lenne a végén.
Ha most kivennéd a pénzed és inkább magadnak tennéd félre évi 1% költség mellett, minden veszteséggel együtt is és az adójóváírás hiánya ellenére is 540 ezer forinttal több pénzed lenne. (A kalkulátorban az első oszlopban a megfelelő évnél írd át az aktuális értéket arra az értékre, amit most visszakapnál a biztosítótól. A példánkban a második év végi értéket módosítsd 280 ezer forintra.)
Ha magasabb költséggel fektetnéd be, mondjuk évi 2%-kal, akkor majdnem kétmillióval kevesebb lenne 23 év múlva.
Ha költségmentesen fektetnéd be, például állampapírba, akkor 3,5 millióval többed lenne.
Ha a biztosításod költsége nagyobb, mint a példában szereplő 3,6%, vagy nem ad adójóváírást, akkor megint csak teljesen más számok jönnek ki, ezért kell a kalkulátor.
Amire vigyázz, hogy csak akkor lesz kamatadómentes a saját megtakarításod, ha TBSZ számlára fizeted be.
Miután ezt kiszámoltad, már csak egy dolgod van, megnézni, van-e valami bónuszfizetés a közeljövőben a biztosításnál. A TKM mutató tartalmazza a bónuszokat, de ha mondjuk egy év múlva fizetnek fél éves díjnak megfelelő bónuszt, akkor megérheti inkább azt még megvárni és utána felmondani.
A dolgot komplikálja, ha olyan a szerződésed, hogy évente folyamatosan emelkedik a befizetendő összeg, de erre már neked kell majd kalkulátort írni. (Nem olyan nehéz, ezt a kalkulátort kell csak átírni, hogy a befizetést felszorzod az évek számával és a növekedés mértékével.)
Ha valamit nem értesz, olvasd el ezt a “néhány” cikket még a témában.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
“Ez a mutató azt jelenti, hogy évente hány százalékot vonnak le tőled a költségek miatt. Ebben minden költség és minden bónusz is benne van.” – ez nettó átvágása az olvasónak.
A TKM mutató azt az értpket mutatja meg, hogy átlagosan milyen hozamveszteség éri a szerződést, ha végig lenne fizetve az adott időszak.
Viszont a UL szerződéseknél a költségelvonás nem arányos. Az elején sokkal többet, idővel egyre kevesebbett vonnak el. A TKM pedig ennek az átlagát mutatja meg.
Szóval az sem mindegy, hogy az UL szerződést az ember mióta fizeti, hiszen lehet, hogy már lassan “kimegy” a drágább kezdeti időszakból és onnantól már lesz egy olcsóbb szerződése, aminek időarányos TKM mutatója bőven 1,75% alá mehet (bónuszokkal).
Amikor az a kérdés, hogy megéri-e kiszálni a szerződésből, akkor a hátralévő futamidőre vonatkozó költségeket kell egy új kötéssel vetni
Azt vetjük össze, hogy ha végig fizetnénk, mennyi lenne a költség (ezt mutatja a TKM mutató) illetve ha most kiszállnánk, mennyi lenne a pillanatnyi veszteség plusz mennyit hozna az alternatív befektetés.
Senki nem olyan bolond, hogy új szerződést kössön, nem is értem, hogy kevered ide.
Képzeld, mindenki tudja, hogy az elvonás nem lineáris, de ez most senkit nem érdekel, mert lényegtelen az ügy szempontjából.
Idén is lesz lehetőség kedvezményes kiszámolós Hungary Card vásárlására?
2014 óta nem fizettem új díjat, mert akkor jöttem rá hogy milyen drága, de még reménykedtem, hogy a részvények hoznak majd valamit.
Ahhoz képest, hogy az elmúlt években a választott alapjaim emelkedtek, a biztosítás összege folyamatosan csökkent.
35% mínuszban, tanulópénzt megfizetve, boldogan, hogy több pénzem nem megy kárba, visszaváltottam.
Akinek van vagy a családjában van, javaslom ne várjon 5 évet mint én, hanem végezze el a cikkben leírt utánajárást és kalkulációt mihamarabb!
Köszönet Kiszámolónak a tudásmegosztásért!
Az UL meg jobb lenne, ha mielobb eltunne a megtakaritasi lehetosegek kozul…
Mondjuk aki gyakran olvas az előbb-utóbb biztosan hasonlóan érez…
Ma reggel adtam postára a teljes visszavásárlásra szóló formanyomtatványt az elsején 100%-os visszavásárlási értéket elért Uniqa 10 éves hagyományos UL biztosításomhoz.
Jelentkezem majd a részletekkel ha lezárult az ügy hátha érdekes lehet..
Egy olyan kérdésem lenne inkább, hogy 8 éves gyereknek a Babakötvényen kívül van-e valami értelmes megtakarítási forma? Kicsit tartok a szélkakas törvénykezéstől és diverzifikálni akarok. Lakáskiadás után adót is fizet, tehát jó lenne ha adókedvezményekkel is operálni. ÖNYP gondolkodtam, de már tudom, hogy nem jó, meg amúgy is csak 16 éves kortól lehet kötni.
semmilyet. Vegyél egy kockázati életbiztit, akár itt a kiszámolón, vagy másutt, a befektetésed meg kezeld magad:
befalap, ETF, tbsz, nyesz, Kincstár, ingatlan, stb. Ami neked szimpi.
—
Épp a múltkor néztem biztosítós befalapokat, van amelyik 100 %-ban egy másik alapot tart. Persze az ernyőalapra is beszedik az alapkezelői díjat: az (-) 1×1,75%, és további (-) 1×1,5-2%. Helyből 3% hozamhátrány, és ha jól sejtem ez még nincs is benne a TKM-ben.
Ezt az egész biztosítós befektetést az adókedvezmény adja el (lásd még lakáskassza). Ha adókedvezmény nincs (mert más módon nullázza az ember az SZJA-t), akkor nincs értelme.
Oké, valamiből fenn kellett tartani a “Brokernet” rendszámú prémium kocsikat. 10 év alatt kb. 6.250.000.- forintot fizettem be, és 5.520.000.- forintot kaptam kézhez. Ez 730.000.- forint mínusz 10 év alatt, nem számolva az elmaradt hozamot, ha értelmes helyre rakom ezt a pénzt.
A Te dolgod, de ez a pici plusz ne ösztönözzön nagyobb bukóra!
Szóval új termékek nézegetésére felesleges, mert nem is érdemes nézegetni. 🙂
Ha meg ki akarsz szállni valamiből, akkor ki kell számolni rendesen, a valós költségekkel/összegekkel.
Példa: a fix összegű költségek ugye benne vannak a TKM-ben, ami havi 25e Ft-os, havi befizetésre van kiszámolva. Ha nem 25ezret hanem 100ezret fizettél havonta és kapsz valami kedvezményt éves díjfizetésre, jelentősen kevesebb is lehet a te saját TKM-ed.
a TKm mutató se zár 100%-ban.. Vagyis már vannak új fajta biztosítói ügyeskedések; amik bizonyos elvonási paramétereket ki tudnak vonni az összesített % adatintervallum alól.
+ a paraméterek CSAK példa ügyfél paraméterekre, és teljesen végigvitt változatlan szerződés paraméterekre vonatkoznak..
vagyis pl , “nem jogelőírt példa ügyfél típusnál” (pl:TE), a költség elvonásod jóval jelentősebb is lehet.
+ akkor is magasabb jellemzően, amikor az előre eltervezett kifutástól, bármely okból eltér a szerződésed
Magyarán csak a “balfék biztosítók” nem optimalizálják a TKM számítási ügyfél (és díj) paraméterekhez az árazásukat.
S akkor még nem is beszéltünk azokról a biztosítókról, akiknek véletlen a saját befektetéseik jelentősen nyertek, miközben ua időben az ügyfél befektetések látványosan buktak (s ez nem feltétlen csak az ügyfél portfóliók determináltsága végett történhetett
Nekünk egy Generali Aranyszárny Perspektíva szerződésünk van, amit nem találtam a linken levő táblázatban. Ez miért lehet? Nem Unit Linked?
A következő kérdéssel gyakran találkozom:
Vagyonarányos díj:A biztosító feltételei szerint ez a biztosító tevékenységének díja.
Ám ebben szerintem, és a feltételek szerinti is nincs benne az alapkezelési díj.
Tehát, ha jól értem-mert nagy a ködösítés ez ügyben-akkor van nekem:
évi 1,78% VAGYONARÁNYOS DÍJ levonásom és
évi 1,75-2,5% ALAPKEZELÉSI DÍJ levonásom.
Így van?
Vagy félreértem?
Várok egy választ, légyszi!
A vagyonarányos díj kérdésére.
2. A biztosításnak van egy aktuális értéke, ami a befizetések, és hozamok összege, mínusz a levont költségek.
Ezt megkapja az ügyfél évente, hogy mennyi.Azaz, ha most járna le a biztosítása, akkor mennyit kapna.
Van egy visszavásárlási értéke, ami pedig azt mutatja meg, hogy ha most felmondaná, akkor mennyit kapna meg.
Ez sima vegyes életbiztosításnál van így.
UL esetén
A visszavásárlási táblában azt látjuk, hogy a kezdeti egységekből hány százalékot kap vissza.
Itt igaz az, hogy az éves , mondjuk 6% levonás miatt az első két év díjából létrehozott Kezdeti egységek értéke csökken.
S ebből a csökkenőből fizet egyre többet a biztosító.
A felhalmozási egységekre más vonatkozik
A Generalinál pl, az Aranyszárny felhalmozási egységeinek vv értéke 100 volt.
A visszavásárlási táblázat a kezdeti egységekre vonatkozott.
“Mibe fektessek lakástakarék helyett? – A válasz megérkezett”
(…)
Rendszeres befizetés + magas hozam: unit-linked életbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár, értékpapírszámlán (pl. rendszeres megbízással) felhalmozott kockázatosabb eszközök.”
(…)
Ezek még mindig unit-linket ajánlanak. A cikket csak azért linkeltem be, hogy látszódjon, mik jelennek meg egy sokak által olvasott pénzügyi portálon.
1-es kérdésedre sztem jól érted.
Illetve van egy kis kiegészítésem:
az alapkezelési díj úgy néz ki, mintha a biztosító azt más jogi személynek továbbadná (miután arra is “beszedte” a pénzt az ügyféltől)
de a nem túl reklámozott tény, hogy a biztosítóknak valójából úgymond “jutalék címen” brutál pénzeket osztanak vissza az alapkezelők… (mostanában kezd ennek a jogi háttere változni, de azt fejből nem tudom, hogy a nektek megkötött régebbiekre még továbbra is kapják a biztosítók az alapkezelői vissza jattot, és ez csak esetleg az új kötéseknél elvileg betartandó szabály/ vagy a régi kötésekre is él-e..)
folyt
Ezeken külön Pü-i soron tartják nyilván a biztosítók, mint “egyéb bevétel”, = csöndes extra profitként…:(
Vagyis az alapkezelési díj olyan MINTHA A BIZTOSÍTÓ NEM TEHETNE RÓLA, MERT MÁSNAK TOVÁBBADJA, DE VALÓJÁBAN ABBAN VOLT ÉRDEKELT, h MINÉL NAGYOBB % MÉRTÉKŰ LEGYEN, MERT A VISSZAOSZTÁSRA (mármint nem feléd, hanem a saját zsebébe), ANNÁL NAGYOBB ZSÉT KAP/ott, MINÉL TÖBB % alapkezelésit FIZETETT AZ ÜGYFÉLLEL..
persze az sem lényegtelen, hogy ua tulajdoni kör biztosítója ugyanazon cég alapkezelőjéhez viszi a vagyont. s az számláz a biztosítóhoz (s ekkor már nem is kell visszaosztani, csak éppen a túlárazott alapkezelési extra profitja nem a biztosítónál, hanem azonos cégcsoporthoz tartozó alapkezelőnél jelenik meg //végülis ua zsebbe kerül, csak éppen az ügyfél ezt már nem látja át..
Gondolom tudjátok, hogy a nyugdíjpénztárak is így működnek….
folyt
+egy másik aspektus:
Javaslom a “Nagy dobás” című filmet..
Ott az ETF csomagolás technika kissé hasonlatosan mutatja be azt, amit az UL csomagolásoknál is tesznek.. Vagyis pl messze nem fogadnék arra, hogy a “teljes körű” TKM-be az alapok alapjának kezelési díja is belekerül..
Rövid példa: A biztosító alapkezelője odaad a másik biztosító alapjába pénzt (az alapkezelési díj az lesz csak sztem, ami az A biztosító alapkezelőjétől ua biztosító átszámláz, a kacsolódó B biztosító alapkezelésije már nem lesz kimutatva az ügyfélnek//csak elvonva..) S lehet az is, hogy a B Biztosító ugyanezt fordítva csinálja a saját ügyfeleivel..
Az alapkezelési gyakorlatról, a VALÓBAN FÜGGETLEN alapkezelők tudnának regélni, mind a biztosítók, mind a nyugdíj pénztárak vonatkozásában.. (ők miért tudnak sokszor nagyobb hozamot, fele ktg-el elérni.. s mégse ők kezelhetik a multik által beszedett ügyfélpénzt
És köszönöm Miklósnak, mert a tavalyi évben írt cikkei nyitották fel végsősorban a szemem, hogy mennyire nem éri ez meg, a blog miatt szüntettem meg.
íme a részletek a UL visszavásárlással kapcsolatban amiket fentebb ígértem.
Majd forintra pontosan megkaptam a 10 év alatt befizetett teljes összeget, viszont semmi egyebet. Sajnos nem teljesen egyértelmű milyen jóváírások voltak a befizetéseken kívül mint ahogyan a költséget, levonásokat sem világosan közlik. Amit kihámoztam a total sorok nélküli(!) különböző táblázatokból az az, hogy a szerződés 10 éves fennállása alatt semmi nyereséget nem termelt, de veszteséget sem szóval köszönöm az Uniqa-nak hogy használhatták a befizetéseimet. Flex invest II, kínai részvény.