Olvasói kérdés

2015-12-09
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Az év vége felé megszaporodnak az adóvisszatérítés érdekében kötött nyugdíjtakarékosság miatti kérdések. Hogy ne kelljen annyiszor leírni ugyanazt, egyre itt válaszolok.

A kérdés az volt, hogy kötöttek nyugdíjcélra egy Un... Xxxxx nyugdíjbiztosítást, de vajon jó ötlet volt-e?

A kérdésre viszonylag könnyű válaszolni. A nyugdíjbiztosítás hátránya a magas költségek, előnye az évi 20% de maximum 100 vagy 130 ezer forint adójóváírás.

A kérdés, melyik a nagyobb: a költség, vagy az adójóváírás.

A Mabisz oldalán kikeresve a termék TKM értékét, megtaláljuk, hogy 10 évre 6,15% a költség, 20 évre 4,59%. Ennyit bukunk évente a unit linked biztosítás költségei miatt.

Ha a befektetésünk költségek előtt hoz 6,5%-ot (ez már egy igen erős átlagos hozam, 60% részvény és 40% kötvény esetén) akkor havi 30 ezres befizetést alapul véve 10 év után 3,66 millió forintunk lesz, 20 év után pedig 8,75 millió forintunk.

(Most egyelőre tegyük félre az állami támogatást.)

Ha nem akarunk kockáztatni, inkább veszünk minden hónapban TBSZ számlára a Magyar Államkincstárnál prémium állampapírt infláció plusz 3 vagy 3,5%-os hozam mellett. Az éves inflációt 2-3%-ra téve ennyi év átlagában, 5-6,5% a hozamunk évente, de állami támogatást nem kapunk.

5,5%-kal számolva 10 év után lesz 4,77 milliónk, 20 év után pedig 12.92 millió forintunk.

A unit linked esetében 10 év alatt ilyen összeg mellett a kamatokkal együtt lesz az állami támogatás durván 750 ezer forint, vagyis a teljes végösszeg 4,41 millió forint.

20 éves szerződés esetén 1,75 millió lesz az állami támogatás teljes összege a kamatokkal együtt. Vagyis visszakapunk a unit linked biztosításunkból 10,5 milliót. (Az állampapírból ugye 12,92 milliót kaptunk vissza adójóváírás nélkül is.)

Ha találunk egy olcsóbb nyugdíjbiztosítást és a hozam is kicsit nagyobb lesz, talán annyit elérünk, hogy hozza azt, amit az állampapír.

De akkor miért vállalok kockázatot és kötelezem el magam egy túl hosszú távú megtakarítás mellett, ha az egyetlen esélyem, hogy talán nem bukok rajta?

Ha pedig NYESZ számlát nyitunk hasonló paraméterek mellett és az ott vásárolt befektetési alap éves alapkezelői díja, azaz költsége csak 2%, akkor ha szintén feltételezünk egy 6,5%-os átlagos hozamot költségek előtt, 11,56 milliónk lesz, plusz 2,3 millió az állami támogatás a kamatokkal.

Vagyis itt már nyertünk szűk egymilliót. Kérdés az, ennyi plusz hozam 20 évre megéri-e a magas kockázatot és a kötöttséget.

A fentiek fényében érdemes meghozni a döntéseket a nyugdíjcélú megtakarítások ügyében. (Nem az a kérdés, hogy takarékoskodj-e a nyugdíjadra, hanem hogy hogyan tedd ezt. Évi 2,3-2,5% költség felett már nem éri meg az ilyen termék az állami támogatás ellenére sem.)

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram