Szerző: Kiszamolo

Mióta pénzügyekkel foglalkozom, mindig szomorúan tapasztalom, hogy a legkisebb mértékben sem értünk a pénzügyekhez. Még megtippelni sem tudjuk, hogy egy 10 milliós lakáshitelnél mennyi kamatot fizetünk a banknak havonta, ha a hitel kamata 13% évente. (Mindenki 20-30 ezer forintra szokott tippelni, a helyes válasz 108.333 Ft/hó. Ez csak a kamat, erre jön még a tőketörlesztés összege.)

Amikor fiókvezető, vagy prémiumbankár voltam, azt láttam, hogy a kétdiplomás emberek éppúgy, mint a sikeres vállalkozók a legnagyobb tanácstalansággal állnak a bankban és a leghalványabb fogalmuk sincs, mit és hogyan döntsenek pénzügyekben. Nem termékismerettel volt a baj (melyik a jobb: a sávos, vagy a küszöbös kamatozású bankbetét?), hanem a legalapvetőbb pénzügyi és matematikai ismeretekkel.

» Read more

Ha most (is) felmész például a Facebookra, a reklámmezőben láthatsz egy reklámot, ami arra buzdít, hogy próbáld ki az intelligenciádat, mondd meg például, hány háromszög található a képen és nyersz egy Ipad-et.

Ekkor a quizshuttle.com oldalon találod magad, ahol meg kell fejtened, hogy 13 háromszög van a képen. Beírod a helyes megfejtést, de nyeremény persze semmi, hanem továbbdob a calivary.com oldalra, ahol négy különbséget kell megtalálnod egy képen, itt állítólag Iphone-t lehet nyerni.

Miután ezt a nem túl komplikált kérdést megoldottad, nyeremény továbbra sincs, mert ahhoz add meg a telefonszámod.

» Read more

A kormány a mengnemszorítás politikáját tovább gondolva, jövőre bevezeti a banki forgalom egy ezrelékes adóját, amiből a legújabb hírek szerint évi 320 milliárd forint bevételt vár.

(Hogy tudjuk hová tenni ezt az összeget, idén a kormány például a társasági adóból 356 milliárd forinttal számol.)

Ez a teher több, mint duplája az egyedülállóan “brutális mértékű” jelenlegi bankadónak. (Idézet a miniszterelnök úr bécsi beszédéből.)

A lakosság ebből keveset fog észrevenni (egy egymilliós utalás költsége ezer forint lesz), annál inkább a cégek, akik milliárdos tételben utalnak a mindennapi üzletmenetükkel kapcsolatban.

» Read more

Pár napja beindult az árfolyamgát, ezzel kapcsolatban kaptam kérdéseket, ezért most írok róla.

A kérdés amit megvizsgálunk, hogy az egész futamidőt vizsgálva vajon nyerünk-e bármit is az egész árfolyamgáttal hosszú távon? (Amennyiben szükségünk van rá, rövid távon mindenképpen nyerhetünk a törlesztőrészletek átmeneti csökkentésével. Igaz, ez nem megoldja, csak eltolja a problémát, de ez is lehet “életmentő”.)

Némelyek nem pontosan értik, mit is vállal át a bank és az állam az árfolyamgát keretein belül, ezért meg kell ismerkedni első körben az annuitás fogalmával.

Az annuitással leginkább a hiteleknél találkozhatunk. Minden hitelnél a havi törlesztő-részlet áll az aktuális tőkére vetített kamatból (ez a pénz használatának a díja) és hogy el is fogyjon valamikor a tartozás, fizetünk még vissza egy keveset a tőkéből is. Ha a tőkét egyenlő ütemben fizetnénk vissza, az azt eredményezné, hogy az első időben nagyon magas lenne a havi törlesztőnk, majd a végén ennek a fordítottja, nagyon alacsony.

Hogy ez ne jelentsen kezdetben túl magas terhet a részletek fizetésénél, bevezették az annuitásos hiteleket, ahol a havi törlesztőrészlet fix, a futamidő alatt csak a törlesztőrészletben lévő kamat-tőketörlesztés aránya változik.

A képen egy 20 éves, öt éve felvett, akkor 5 milliós hitel havi törlesztőrészletét láthatjuk, tőke és kamat bontásában.

A grafikonról leolvashatjuk, hogyan változik hónapról-hónapra a havi törlesztőnk összetétele kamat és tőketörlesztés tekintetében. A képen segítségként bejelöltem az árfolyamgát kezdetét és végét.

Az árfolyamgát lényege, hogy a jelenlegi 240 forintos valódi árfolyam helyett fix 180 forintos árfolyamon törlesztünk 5 évig, majd utána az akkor érvényes valódi árfolyamon kell tovább törlesztenünk a hiteleinket.

A különbözet a valódi és a virtuális árfolyam között azonban nem tűnik el, a tőkerészét nekünk számolják fel (grafikonon a piros rész), a kamatokat az állam és a bank állja közösen.

A tőketartozásunk egy gyüjtőszámlára kerül, ahol az ötödik év végéig a bankközi Bubor kamattal kamatozik, majd forintos hitellé alakul (jelenleg  13-15%-os kamat mellett), aminek a havi törlesztőrészletét hozzácsapják a hitelünk eredeti törlesztőrészletéhez és együtt fizetjük a két hitelt az eredeti hitel futamideje végéig. (Az eredeti svájci frankosat és a tőketartozásból képzett forintos hitelünket.)

(Hogy milyen magasak a magyar banki hitelkamatok, arról itt írtam.)

A szabály kimondja, hogy ezt a forintos hitelünket, ami a tőkeszámlán felhalmozódott, nem fizethetjük hamarabb vissza, mint az eredeti hitelünket. (részletek itt, 4-5.§)

Nézzük meg konkrét számokkal, mit is jelent ez. István most kért konkrét ajánlatot a bankjától, ezért használjuk az ő számait.

István öt éve 17.000.000 Ft hitelt vett fel svájci frankban, akkor még 5% kamatra, 20 évre. Azóta ez a kamat 7,3%-ra szökött fel. Ha ma belép az árfolyam-gátba, akkor a jelenlegi 223.000 Ft-os havi törlesztője leesik 60 hónapra 167 ezer forintra, majd 5 év múlva visszamegy az eredeti értékre, illetve még hozzáadódik az elmaradt tőketartozás miatt további 23.000 Ft, 13%-os forintkamat melletti hitel formájában. (Az árfolyamokat, kamatokat változatlannak tekintettük a teljes futamidő alatt.)

Első pillanatra, azt gondolnánk, milyen jól járt, pedig összeadogatva a számokat, kiderül, hogy mindössze 26 ezer forinttal csökkent az összes törlesztése a futamidő egészét vizsgálva!!

 

( A grafikont a bankometer grafikonrajzolójával készítettem.)

Egy átlagos öt éve felvett, 20 éves futamidejű 6 milliós hitelnél a teljes nyereségünk a futamidő alatt 9.472 Ft. Ha a havi fizetésünk nettó 200 ezer forint és csak két munkanapunk megy el a hitel ügyintézésére (több fog) és semmi egyéb költségünk nem lesz, akkor is a ráfizetésünk kb. 8,5 ezer forint. Ennyi a veszteségünk, ha belépünk az árfolyamgátba. (Fontos: ez csak azoknál szempont, akik egyébként tudnánk fizetni a hitelt, még akár egy további forintgyengülés esetén is. Akinek gondot okoz a havi törlesztőrészlet, annak nem kérdés, hogy be kell lépnie az árfolyamgátba.)

Az állam költsége az árfolyam-gát miatt (feleznek a bankkal a kamatra eső kedvezményes részen) százmilliárdos nagyságrendű.

Az átlagos ügyfél szintén nem, vagy nem sokat nyer az egész  árfolyam-gátos dolgon a futamidő egészét tekintve (most a pénz időértékétől az egyszerűsítés miatt eltekintettünk).

A bankok költésgének nagy része a jelenleg magas kamatok miatt várhatóan megtérül a futamidő alatt. Vajon miért? Az átvállalt kamatrész felét bőségesen kompenzálja, hogy a kedvezményes idő alatt felhalmozott elmaradt tőketörlesztést a 7%-nál alig több bankközi kamat közel kétszereséért adják kölcsön nekünk a futamidő végéig (a jelenlegi állapotokat figyelembe véve).

Fontos! Ez a cikk csak arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi kamatok mellett az árfolyamgát nem annyira vonzó lehetőség, mint aminek elsőre tűnik. A kamatok változásával a jövőben ez megváltozhat. Vegye figyelembe azt is, hogy még ha esetleg nem is nyer anyagilag az árfolyamgáton, a megnyert öt év haladékra szüksége lehet, valamint 5 évig átmeneti jelleggel segít elkerülni az árfolyam változásából eredő sokkokat. A cikk nem pénzügyi tanácsadás, csak gondolkodásra kíván sarkallni és semmiképpen sem lebeszélés az árfolyamgát nyújtotta lehetőségekről.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, jelentkezz az újra induló Kiszámoló Akadémiára, ahol hat alkalom alatt megtanulhatod a pénzügyek alapjait, mindössze 20 ezer forintért. Részletek itt.

Nagyon sokan vagytok, akik azért nem köttök meg egy életbiztosítást, vagy nem ugortok be egy hitelbe, mert utána olvastatok és rájöttetek, hogy nektek ez nem éri meg.

Ennek nagyon örülök, de szeretnék egy dolgot kérni a legteljesebb komolysággal.

Ne rám hivatkozzatok, amikor az ügynök megkérdezi, hogy miért gondoltátok meg magatokat.

Nem tudjátok, de nekem írnak néha (finoman szólva is) negatív hangvételű leveleket csak azért, mert azt találtam írni/mondani, hogy nem biztos, hogy egy életbiztosítás olyan nagy üzlet a szerzödőnek.

Legutóbb egy fundamentás ügynök már etikai bizottsággal fenyegetözőtt, mert valakinek azt merészeltem mondani, hogy nem biztos, hogy 170 ezer forintos fizetésre bölcs dolog 130 ezer forintos havi törlesztésű hitelt bevállalni 25 évre. Mivel ezután a fundamenta sem kellett az érdeklödőnek, az ügynök elesett vagy 100 ezer forint jutaléktól. Erre egyből billentyűzetet ragadott.

Csak hogy értsétek őket: egy kisebb havidíjú életbiztosítás jutaléka is akár 200-300 ezer forint lehet. Persze, hogy idegesek lesznek, amikor már gondolatban előre elköltötték a pénzt, te meg azzal jössz, hogy olvastad a Kiszámolón, hogy mégse köss életbiztosítást.

A másik: azt végképp ne mondjátok, hogy én bármit is tanácsoltam. Nem véletllenül fogalmazok úgy, hogy “ezt is érdemes figyelembe venni”, meg “érdemes azt is meggondolni”. Soha senkinek nem mondtam, hogy ne kössön életbiztosítást, vagy lakástakarékot.

Szóval kérek mindenkit: ne küldözgessétek át az ügynököknek az oldal linkjeit, meg az esetleges leveleket, amiket tőlem kérdeztetek.

Mondjátok azt, hogy átgondoltátok és mégsem kell nektek a termék.

Köszi, hogy megértettétek.

Többször volt már szó a blogban olyan termékekről, amik felületes olvasás alapján jó befektetésnek tűnnek.

Ilyen például a devizapáros üzletek garantált 15%-os hozammal (cikk itt). Ezek legális ámbár veszélyes üzletek, szemben az átverésekkel és átverés gyanús esetekkel, mint az azóta gyakorlatilag befuccsolt emgoldex (cikk itt), és a garantált havi(!!!) 20%-os hozamú eurós “befektetések” (cikk itt).

Ottó is egy szinte kockázatmentes hasonló üzletbe vágott bele 2008-ban, svájci frank-forint devizaswapot vett, kockázat alig-alig, a várható nyereség három hónap alatt akár 10-13% is lehetett volna.

2008 nyár végén hallgatott a privátbankárára, aki megkereste ezzel a lehetőséggel. Az ügylet szerint ha a következő három hónap után a svájci frank árfolyama 162 forint alá esik, nyer 13%-ot a befektetett 30 milliójára és megszűnik az ügylet, ha 185 Ft felé megy az árfolyam, neki kell fizetnie a futamidő végéig, ami öt év, két forintonként egy milliót.

Gyönyörű grafikonokkal győzték meg, hogy a svájci frank árfolyama évek óta stabil és biztos, hogy 162 forint alatt fog maradni. Megjegyzem, a “stabil és biztos” már önmagában nem igaz, mert a svájci frank mindig is menekülő deviza volt, az ára minden nagyobb válság esetén megerősödik, utána általában leesik. Tehát egyáltalán nem statikus az árfolyama, igaz, 2008 előtt pár évig az volt.

Az ábrán az amerikai dollár-svájci frank keresztárfolyamát láthatjátok, ez minden, csak nem statikus.

Hogy tudjuk értékelni a 162 forintos limitet, 2008 nyár végén 144 forint volt a svájci frank. Tehát a múltat kivetítve a jövőre, nem volt benne semmi kockázat.

Ottó könnyű szívvel belevágott a biztos 4 milliós haszon reményében. A többit már ki tudjátok találni: jelenleg 35 milliós vesztesége van a befektetett 30 millióból és még egy kamatforduló hátravan. Ismerve a svájci frank árfolyamát, további 5-10 milliós veszteség elé néz.

Ha ehhez az összeghez hozzádobjuk még az elmaradt kamatokat is, ami öt évre kamatos kamatszámítással mintegy 15 millió forint lett volna (mínusz kamatadó), akkor a végeredmény: mintegy 55-60 milliós veszteség öt év alatt egy tutinak látszó ügyleten.

A tanulság? A pénzpiac veszélyes üzem, ne hidd el a bankárodnak, hogy egy-egy ügyleten szinte csak nyerni lehet. Gondolkodj el a másik oldalon is: miért fizetett valaki azért közel 4 millió forintot, hogy biztonságban legyen a svájci frank árfolyam-elmozdulásától, úgy hogy ezt a pénzt el is bukhatta az első három hónap után?

Vagy ő a hülye, aki nem ért hozzá, vagy neked nem tárták fel teljesen a veszélyeket. A bank jellemzően nem áll be a hasonló ügyletek mögé, csak közvetíti őket. Ha annyira veszélytelen az üzlet, vajon miért nem veszi meg a bank a lehetőséget saját számlára, miért von be téged is? Mert ő a közvetítésért kap pár százalékot biztosan, esze ágában sincs felvállalni a kockázatát. (Azért írtam, hogy általában, mert a bank is köt saját számlás ügyleteket, de ezek elenyészőek a közvetített ügyletekhez képest. Ebben az esetben lehetséges, hogy a bank a svájci frankos hitelei miatt adott el devizaswapot.)

Ha nem akarsz úgy járni, mint Ottó, akkor csak úgy vágjál bele bármilyen ügyletbe, ha pontosan utánajártál a kockázatoknak és teljesen biztos vagy abban, hogy minden kockázatot megértettél, valamint a várható nyereség bőségesen kompenzálja a kockázatot. Ottó esetleges 13% nyereségért korlátlan veszteséget vállalt be 5 évre.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, jelentkezz az újra induló Kiszámoló Akadémiára, ahol hat alkalom alatt megtanulhatod a pénzügyek alapjait, mindössze 20 ezer forintért. Részletek itt.

Felröppent a hír a napokban, hogy meg fogják szüntetni a 10% lefizetése mellett érvényes adóamnesztiát. Többen kérdeztétek tőlem, szerintem érdemes-e addig élni vele.

Mivel sok a félreértés ezzel kapcsolatban, irok róla egy pár sort.

Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy az amnesztia kizárólag a külföldön keletkezett pénzekre vonatkozik, jellemzően az offshore vagyonokra.

Vagyis a Magyarországon eltitkolt jövedelmet nem lehet ilyen módon tisztára mosni.

A külföldi jövedelemnek is 2011 április 30-a előtt kellett keletkeznie, hogy vonatkozzon rá az engedmény.

A hazahozatal menete: az erre kijelölt magyar bankoknál kell ilyen célból számlát nyitni, majd oda kell utalni a hazahozni kívánt vagyont. Az utaláshoz be kell mutatni a külföldi bank igazolását, amely tanúsítja, hogy a szóban forgó összeg már a 2011-es dátum előtt is a külföldi cég számláján volt.

A utalást követően a bank levonja a 10% adót, amit névtelenül, a többi levont adóval együtt a következő hónapban elküld az adóhivatalnak.

Az adózás tényéről a bank állít ki igazolást, ezt lehet bemutatni az adóhivatalnak egy esetleges vizsgálat során.

(Megjegyzés: gyakran a bankok is kérnek ügyintézői díjat, ez például az MKB Banknál 1,5%. Ezt még érdemes belekalkulálni a költségekbe (ahogy a többi bankköltséget is.))

A törvény másik eleme, hogy a belföldi magánszemély megveheti az offshore cég Magyarországon található vagyonát, jellemzően ingatlant, gépjárművet. anélkül, hogy az adóhatóság firtathatná az erre fordított pénz eredetét.

Ezen a linken bővebb és pontosabb információt találtok, a legtöbb olvasóm számára egy a lényeg: ez a szabály rájuk nem vonatkozik.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, jelentkezz az újra induló Kiszámoló Akadémiára, ahol hat alkalom alatt megtanulhatod a pénzügyek alapjait, mindössze 20 ezer forintért. Részletek itt.