Adózás a külföldön szerzett kamatjövedelmek után
Miután a magyar tranzakciós és egyéb banki adók miatt egyre többen viszik külföldre a pénzüket, hogy valami kis kevés nekik is maradjon a sok adó után, nem árt, ha tisztában vagy az adózási kötelezettségeiddel.
Alapszabály szerint ha magyar adóilletőségű vagy az állandó lakcímed, állampolgárságod, az évente fél évnél hosszabb magyarországi tartózkodásod okán, akkor a magyar szabályok alapján kell adóznod. (Ha a te eseted ennél cifrább, olvasd a NAV tájékoztatóját erről a témáról.)
Ebben az esetben a külföldön elért kamatjövedelmed után a magyar szabályok szerint kell lerónod az adót, vagyis 16% plusz 6% EHO-t kell befizetned a külföldi bankban tartott tőkéd kamata után. Ezt az SZJA bevallásban kell feltüntetned és megfizetned az adóterhet.
Hogy elkerüld a kettős adóztatást, a külföldi (uniós) bankban illetőségigazolást kell bemutatnod, amit a NAV állít ki. Ekkor ott nem vonják le a kamatadót, csak lejelentik a NAV felé a kamat mértékét, majd neked kell bevallani és megfizetni az adót.
Ha a másik országban levonják az adót és nem lehet azt visszaigényelni, akkor a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben leírtak szerint Magyarországon csak a különbözetet kell megfizetni. Ha nincs ilyen egyezmény, az kínosabb, mert akkor minimum 5% adót akkor is kell idehaza fizetned, ha egyébként az adott országban magasabb a kamatadó, mint itthon. Hogy melyik országgal van ilyen egyezmény, azt itt találod meg.
Mi történik akkor, ha elmulasztod feltüntetni a külföldi kamatjövedelmeidet az adóbevallásban?
Ha uniós országban van a bankbetéted, akkor ne felejtsd el, mert a NAV hivatalból megkapja ezeket az adatokat. Több vagyonosodási vizsgálat indult már eltitkolt külföldi kamatjövedelem miatt. (Luxemburg és várhatóan Ausztria is csak 2015 januárjától fogja lejelenteni a kamatjövedelmeket név szerint, addig anonim módon tesz eleget ennek az uniós kötelezettségnek, 35%-os kamatadó mellett.)
Ha Unión (és a hat adatcserébe belépett országon) kívüli országban keletkezik kamatjövedelmed és nem jelented be, akkor elévülés után (hat év) megúsztad.
Ha azonban a NAV valahogy rájön, akkor adóbírságot fogsz fizetni, az elmaradt adó plusz annak 50%-a és a jegybanki kamat plusz 8 százalékpont késedelmi kamat a büntetés mértéke. Vagyis kb. a kamatod fele megy a levesbe.
Erre akkor is készülj, ha azért vitted külföldre a pénzt, hogy az adóhivatal ne tudjon róla. Ilyenkor érthető okokból nem tünteted fel az adóbevallásban az így kapott kamatokat. Azonban egy ellenőrzés során ha igazolni akarod, hogy a pénz már elévülés előtt is a neveden volt, lehet, hogy a tőke miatt már nem tud az adóhivatal megbüntetni, de a kamatok miatt még igen, mert azok valószínűleg még nem évültek el, hiszen évente kapod őket.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
1, Mennyi penz?
2, Mennyi idore?
3, Mekkora kamatnyeresegert?
4, Amugy jarnal-e arra?
5, Vannak-e plusz nehezsegeid ( pl nyelvi )?
Valoszinuleg nem minden esetben eri meg ( Budapestrol, csak a magasabb kamat kedveert 1 millio forintot 4 honapra Ukrajnaba vinni nyivan butasag… ), de ha valaki picit tobb penzt vinne mondjuk 2-3 evre, es amugyis atmenne bevasarolni, tankolni , kirandulni raadasul meg Ukranul is tud, akkor lehet, hogy megeri neki.
Aki meg jó magas kamatot akar, annak ott vannak a vállalati kötvények, de az már a hazárdírozás kategória, mivel eladósodott vállalatok bocsátanak ki kötvényt 8-9%-on, ahol nagyon gyorsan szükség van a pénzre, továbbá nem igaz, hogy nem képes maximum 6%-on finanszírozni magát, ez már elképesztő.
Az ukrán bankbetétes cikked és ezt összekapcsolva, tehát az itthon adózott pénzemet 10000 eurós összegekben, a vámnál lejelentve jogszerűen kivihetem az országból, majd bármikor hazahozhatom. Az hogy kettős adóztatást elkerülő egyezmény van a két ország között, az nem azt jelenti, hogy az ukrán bank név szerint jelenti hazánknak, hogy mennyi kamatot termeltem odakint. Jól értem?
Csak nagyon speciális estben látom értelmét nagyobb összeggel.
Tenlyeg sok ertelme van kulfoldre vinni a penzt, ha ugyanugy vonatkozik ra a magyar adorendszer…
Arról is szívesen olvasnék, hogy hogyan adózik, a magyar állampolgárként, németországi lakcímmel, angol székhelyű társasággal kötött, forexen elért nyereség.
Az óriási adósságok megszüntetése megszorításokkal nem megy. Attól leáll a gazdaság. Ezt az elmúlt időszak bizonyította.
A másik lehetőség az infláció.
Az azt jelenti, hogy leértékeljük annak a pénzét, akinek tartozunk. Azaz negatív rálkamatokkal csökkentjük azok vagyonát, akik befektettek.
A harmadik az, hogy felkiáltunk: Aki magyar velünk tart, ide kell utalni, hogy csökkentsük az államadosságot. S ha nem teszed? Mindenkinek a fantáziájára bízom..
Na ezért érdemes külföldre vinni a pénzt.
Zsolt
Ebben az esetben is kell itthon bohockodni a NAV-al? (Szerintem nem fogunk) 🙂
És azt meg is kapod, nem fizetsz minden egyes mozgatásnál 0,3-0,6%-ot, ingyenes a számlavezetés, ingyenes a ki és befizetés, nincs régi pénz- új pénz szívatás sem.
Vagyis neked is marad egy kevés a kamatból.
Az elmúlt időszak azt bizonyította, hogy vannak olyan megszorítások, amikkel nem megy.
Ezt miből gondolod? Szerintem épp hogy újakat vezetnek be a maradék (kevesebb) pénzre.
Kiszámoló, egy kérdésem lenne:Ha egy széfet bérelek egy pénzintézetnél, van valamilyen nyilvántartás arról a banknál, hogy mit tartok benne? Arra gondolok, hogy tegyük fel eltűnik belőle valami, hogyan reklamálok?
Szerintem az teljesen biztos, hogy egy megszorítás közvetlenül rontja a gazdaság helyzetét. Bezárt vállalatot, bányát, kohászatot, gépgyárat, üveggyárat, légi társaságot nem lehet csak akaratból, pénzzel, gyorsan és olcsón létrehozni. Az még az előző rendszernek sem ment. A jelenlegi megszorítások haszna később fog majd látszani. Amikor az elmúlt időszakok temérdek döntése okozattá válik és összegződik.
Én úgy látom vannak olyan pozíciók, ahol egy nagy excelben valaki azt nézi hol van negatív és pozitív szám, meg hogyan lehetne innen “áttenni” oda összeget, hogy minden “jó” legyen. Csak éppen nem tudjuk hova van beírva az a bizonyos tizennégy malac. Sőt néha a rovatfejet sem nézi meg senki. Ha meg is nézi, akkor a “termelésiátalány juttatás” rovatot úgy sem érti, amúgy sem szakmája. Minek is aggódjon mibe nyúl bele.
Szóval egyetértek mások hozzák a törvényeket, és azt “munkaidőben” teszik. Magam részéről azt látom akkor vagy “biztonságban”, ha az állampolgárságod megváltozik, addig meg itt, vagy máshol, de élned halnod kell.
Szerintem informatikai téren a lehető legjobb befektetés egy APPLE gép, sosem fagy le, az oprendszer sokkal jobb mint a Windows. Nekem tudod az a bajom a Windows-al, h egyeduralomra tör, mindent uralni akar, és a rossz minőséget akarja rásózni a felhasználókra, sajnos sikerül neki, mivel kevés a piaci szereplő(APPLE, LINUX – Ubuntu, Windows)
Addig amíg az ember még drágállja a APPLE-t, mert valóban magas áron van, de hidd el megéri, addig váltson egy jó LINUX-ra, amely ingyenes.
Erre is ki kellene terjednie az egyezménynek, de érdemesebb a NAV-tól állásfoglalást kérni, ha elővennének pár év múlva.
Minden méretű széfnek vagy egy biztosítási összege, maximum addig leszel kárpótolva. Van, ahol kérhetsz plusz biztosítást külön díjért.
Ha baj van, sokkal egyszerűbb az összes bankszámláról leemelni x%-ot, mint feltörni az összes bankban az összes széfet.
http://www.infiniteunknown.net/2013/04/12/roosevelt-gold-confiscation-in-1933-no-american-could-visit-a-safe-deposit-box-for-some-time-without-a-government-agent-accompanying-him/
“According to a FOLK RUMOR on the internet, President Roosevelt ordered all the safe deposit boxes in the country seized and searched for gold by an I.R.S. official. A typical example reads: (…)
Most of this text does not appear in the actual Executive Order. In fact, safe deposit boxes held by individuals WERE NOT forcibly searched or seized under the order and THE FEW prosecutions that occurred in the 1930s for gold “hoarding” were executed under different statutes. One of the few such cases occurred in 1936, when a safe deposit box containing over 10,000 troy ounces (310 kg) of gold belonging to Zelik Josefowitz, who was not a U.S. citizen, was seized with a search warrant as part of a tax evasion prosecution”
Ui.: Soha nem nézd le az ellenfeledet – ez alapvetés!
Ezt “a nem kell kint kamatadót fizetni, mert itthon fizetsz” körüljárható esetleg?
Nyitok kint számlát, berakom a zsét, majd amikor lejár előveszek egy apek nyomtatványt, h ne tessenek már levonni a kamatadót, mert nekem otthon kell fizetnem…
Gondolom az apehot csak addig érdekli a történet, h a 22%-al lehúzzon, a kinti kamatjövedelmet meg oldjam meg magam…
Hogy megy ez pontosan?
Üdv, T
Ha egy széfet bérelek egy pénzintézetnél, van valamilyen nyilvántartás arról a banknál, hogy mit tartok benne
”
Ha nagy para van, úgyis mindent zárolni fognak, bankszámlát, széfet, mindent. A bank ajtaján már nem fogsz bejutni, nemhogy a széfedig.
Ez ellen szerintem leginkább csak az otthoni széf véd, amibe nem ft-ot tartasz.
Most szerintem nagy kérdés, hogy az OTP-t hogy akarják majd királyosítani, milyen módszerrel? Ezektől az őrültektől még az is kitelik, hogy egyszercsak kitalálják, hogy minden bank bezár mondjuk csütörtökön, és 1 hét múlva már mindenhol “nemzeti mutyi bank” néven fognak kinyitni, amiben persze a betett értékeidnek csak 5%a marad.
Örökségnél általában az a helyzet, hogy elsődlegesen ott adózol, ahol szerezted az örökséget. Amennyiben azonban az adott ország szabályai szerint adómentes az örökség, itthon azonban nem, akkor be kell fizetned az itthoni adót.
Nevezetesen azt, hogy tőlünk nyugatra azért viszi az ember a bankbetétjét, hogy legalább a befektetett összeget biztosan visszakapja. Nem a kamatért, hanem a biztonságért. A pénzt magas kamat reményében nem érdemes kockázatosabb országba vinni, mivel kockázat (és kamat) az van itt is elég.
Az alkotmány és a törvények rendszere garantálja, hogy a betétek még a varázslatos 100EEUR határig se legyenek biztonságban. Nem tudható, hogy mikor akarják “megvásárolni” a betétedet kezelő bankot, mikor milyen visszamenőleges adót vetnek ki rá és a betétedre. Az országban a rossz hitelek (kintlévőségek) aránya kimagasló, a hazai megtakarítások aránya pedig rendkívül alacsony, a jogbiztonság szinte nulla. Nem véletlenül kényszerül fizetni az állam 3-6% kamatot EUR-ban vagy USD-ben.
Összefésüli a NAV a külföldről kapott értesítéseket az itthoni bevallásokkal ?
Erre van valami tapasztalat ?
Köszi!