A vakmajom visszatér
Burton Malkiel a híres “Bolyongás a Wall Street-en” című könyvében kifejtette, hogy szerinte a befektetési alapkezelők a nagy semmit adják el tudás címszó alatt. Szerintük azért jár nekik az aktív menedzselésért 1,5-3% évente az alap teljes állományából, mert az ő tudások és jó döntéseik ennél sokat többet hoznak az alap számára.
Burton Malkiel szerint ha egy majom szemét bekötjük és a kezébe egy dobónyilat adunk, hogy a Wall Street Journal újság részvényeket felsoroló oldalára dobálja azt, majd a véletlenszerűen eltalált részvényeket megvesszük és megtartjuk, legalább ugyanilyen eredményt érhetünk el, mint a profik.
Ezt az elméletet sokan kipróbálták, többek között maga a Wall Street Journal is éveken át közölte a vakmajom portfólió eredményeit. Már az első száz nap után a majmok megverték a profik 39%-át és ez az arány az idő múlásával egyre javult, gyakorlatilag utolérték az alapkezelőket, gyakran le is előzték őket. Ha a költségeket is figyelembe vették, a majmok portfóliója többet hozott.
Így egyre inkább kérdéssé vált, hogy ha a véletlenszerűen kiválasztott portfólió, vagy maga a tőzsdeindex egyszerű megvásárlása semmivel nem hoz rosszabb eredményt, mint a profik agyonelemzett és méregdrágán kezelt portfóliója, akkor mi értelme ezért évi több százalékos díjat fizetni a befektetőknek?
Nem sokkal a könyv 1973-as megjelenése után az aktívan kezelt és magas költségű befektetési alapok helyett kezdtek elterjedni az indexkövető alapok, amelyek egyszerűen lemásoltak egy-egy tőzsdeindex összetételét, így ugyanazt a teljesítményt hozták, mint maga a tőzsdeindex, eltekintve a költségektől. Később megjelentek az ETF-ek is, amik már tőzsdén kereskedett alapok voltak, még az indexkövető alapoknál is kisebb költséggel.
Úgy látszott, hogy az aktívan kezelt alapok nem tudnak átlagban semmivel sem jobb eredményt felmutatni, mint az egyszerű tőzsdeindexeket lemásoló, passzív alapok, sőt a magasabb költségeik miatt hosszú távon veszteséget termeltek csak a befektetőknek.
S ekkor a majmok visszatértek.
Tavaly év végén a Research Affiliates, majd idén a londoni Cass Business School kihozott egy-egy tanulmányt, ahol számítógéppel újraszimulálták a majmok választását és 43 évet átölelően, tízmillió portfóliót véletlenszerűen kiválasztva, a majmok szinte kivétel nélkül (98%-ban) nem csak a profikat, de még magukat a tőzsdeindexeket is magasan megverték, méghozzá évente 1,7%-kal. Azért ez hosszú távon igen impozáns eredmény, főleg egy bekötött szemű majomtól.
Hogyan lehetséges ez? A dolog nem akkora rejtély, mint első pillanatra tűnik: a tőzsdeindexekben általában csak a legnagyobb cégek szerepelnek, azok is a méretük szerint súlyozva.
Például a magyar BUX tőzsdeindex összetétele jelenleg a következő: 31,9% OTP részvény, 30,72% MOL részvény, 19,85% Richter részvény, 9,57% Telekom, 5,19% Egis és további 8 részvény 0,12 és 0,68% közötti részesedéssel.
Ha meg akarom venni a BUX-ot, akkor egymillió forintból vennem kell 319 ezer forintért OTP részvényt, 307 ezerért MOL-t és így tovább. Ekkor a portfólióm hűen fogja követni a BUX index változását.
Igen ám, de jelenleg a magyar tőzsdén 53 cég részvénye forog, ebből mindössze 13 található meg a BUX indexben is.
Azonban a majmok mind az 53 cég részvényét egyenlő arányban találják meg, függetlenül a cég méretétől és a részvényeinek a számától, sőt a portfóliójukban a véletlen kiválasztás miatt erősen túlsúlyban lesznek a legkisebb cégek.
Egy kisebb cég részvényeitől a sokkal magasabb kockázat miatt a befektetők sokkal nagyobb hozamot várnak el, mint egy nagy és ismert cég részvényeitől, ezért van az, hogy a majmok portfóliója sokkal jobb eredményt hozott, mint a tőzsdeindexek maguk.
Ha a kockázatot, a bétát és a többi mutatószámot is figyelembe vennénk, már nem lenne jobb az így kiválasztott portfólió, mint egy index teljesítménye. (Tanulság: mielőtt hanyatt esel egy alapkezelő teljesítményétől, azt is nézd meg, milyen kockázatot vállalt fel ezért a teljesítményért cserébe.)
(Természetesen most csak a fő tőzsdeindexekről van szó, hiszen direkt van a kis cégekre specializálódott tőzsdeindex, ahogy ETF-ből is van csak kis cégeket tartalmazó (úgynevezett small-cap) ETF is.)
Ha részvényekbe szeretnénk fektetni, bátorítson bennünket az a tudat, hogy ha a tudatlan majmok jobb teljesítményű portfóliókat hoznak létre, mint a profik, akkor mi sem tudjuk annyira elszúrni a dolgot. 🙂
Ha ennek ellenére még van benned félsz, szeretettel várlak az Akadémián szeptembertől. 🙂
Kíváncsi lennék a véleményedre a “turtle trader” kísérletről is, amiben 20 vagy mittudomén mennyi évvel ezelőtt egy nagyhírű trader (Richard Dennis) kitalálta, hogy szárnya alá vesz néhány fogalmatlan kereskedőt (akik egyáltalán nem is kereskedők), és egy egyszerű szabályrendszer alapján kereskedésre fogja őket. Semmi intuíció, fundamentális elemezgetés, semmi gazdasági oktatás. Kizárólag egy párpontos szabályrendszer.
Állítólag bejött, de ma már nem kéne megpróbálni (én azon a véleményen vagyok, hogy a 80-as években az elképesztő bikapiacon minden bejött volna, tökmindegy mi a szabály / mik a szabályok :))
http://www.investopedia.com/articles/trading/08/turtle-trading.asp
Tulajdonképpen vannak másféle tőzsdeindexek, meg természetesen ETF-ek is, amelyek nem a tőzsdei kapitalizáció szerint súlyoznak és közelebb vannak a vakmajomok véletlen kiválasztási módszeréhez. Pl. ilyen az az egyenlő súlyozású stratégia, ahol minden egyes cégnek azonos súlya van az indexben, pl. az SP500 esetén minden cégre 0,2% esik. Vagy az egyenlő szektorú ETF, ahol a kb. 10 főbb szektor van azonos súlyban. Így el lehet kerülni a mániákusan alul- és felülértékelt cégeket és szektorokat.
A nagy cégek papírjai mindig is túlvettek lesznek a kis cégekéhez képest egyrészt az ismertségük miatt, másrészt mivel az ilyen olyan intézéményi befektetők (pont akiket legyőznek a majmok) szigorú szabályok szerint kereskednek, amibe sokszor gondolom nem fér bele hogy fiatal, kis cégek papírjait vegyék, pont a magas kockázat miatt. Mivel hosszú távon mégiscsak a gazdasági teljesítmény határozza meg, ezért nekem logikusnak tűnik, hogy a kis papírok ára közelebb áll a valós értékükhöz mint a nagyoké, ahol a jó névért is fizetünk.
Biztos sokan mondták már, de rettenetesen kevés ez a 900 karakter, ha az ember valamit ki szeretne fejteni. Értem én, hogy fárasztó sok sok kommentet egyesével moderálni, de így meg nehéz összetettebb dolgokat kifejteni… És elnézést, hogy itt írok, csak frusztrál hogy megcsonkítva kell megosztanom gondolataimat a világgal 🙂
Volt, aki kétszer olyan hosszú hozzászólást írt, mint maga a bejegyzés, ezért voltam kénytelen gátat szabni a szómenésnek.
Egyébként nemrég emeltem fel 400 karakterről… 🙂
Persze a legmagasabb hozamot a tőkeáttételes devizakereskedéssel lehet elérni, ott a havi 75-80% sem ritka, egyik közeli barátom aki mások számláit kezeli, van hogy egy nap alatt 40%-ot ér el.
Senki se fektessen befektetési alapba, saját maga vegyen részvényt, ezt vallom, továbbá még azt is ajánlom, h különböztessük meg a befektetéstől a spekulációt (amely sztem egy másik műfaj, amelyre egy jó könyv Egy spekuláns feljegyzései, amelyet Jesse Livermore-ról írtak, aki egy farmer fia volt), gondolom manapság spekuláció alatt az USD/JPY tradelést írtik, stb-t, jó lenne személyesen beszélgetni veletek erről. Ezen felül nekem az a meggyőződésem, hogy érdemes ezt az egészet Bibliai alapon megközelíteni, hiszen az Úrnak meg van a terve.
en.wikipedia.org/wiki/Richard_Dennis
automated-trading-system.com/turtles-just-lucky/
Ekkora találati arány nem a hozzáértés jele, általában az a magyarázat, hogy skalpolnak. A találati arány önmagában semmi, a hozam/kockázat arányt is vizsgálni kell mellé. Egy 90%-os találati arányú rendszer is lehet veszteséges, ha nagyot kockáztat, kis nyereségért.
“legalább 100-szoros tőkeáttétellel, bár van aki állítólag már 500-1000 köztivel csinálja”
A forexes fórumokban nem a tőkeáttétel kihasználásával szoktak dicsekedni 🙂 Szerintem nagyon kevesen merészkednek ekkora tőkeáttételig: vagy a nagyon kezdők, akik azt sem tudják, mit csinálnak vagy pedig a nagyon profik, akik sokpozíciós piramist építenek.
Adott esetben havi 50-200 ezer Ft-ot elég nehéz szétosztani 10-20 db részvény között. Ennél kevesebb meg nem ad értelmes diverzifikációt. Bár az ETF-eket nem említetted, se pro, se kontra.
Belefognom a tőzsdézésbe csak akkor van értelme, ha felül tudnám múlni a profik által kezelt alapok teljesítményét. Tényleg érdemes tőzsdéznem?
maveryck
1, kotelezo befektetesi politika, amit akkor is kovetni kell, ha a strategia a kozeljovoben nyilvan veszteseges.
2, alapkezeloi koltsegek, amik megnyiraljak a hasznot.
Nyilvan nem tudod felulmulni a komoly rutinnal rendelkezoeket ( legalabbis az elejen biztos nem ) , de kesobb sikerulhet ha sokat tanultal, raadasul a koltsegek miatt nem a tenyleges teljesitmenyt kell elerned, hanem egy annal alacsonyabbal is pluszba kerulhetsz.
Amúgy aki tőzsdézik, az hosszú távra fektessen be, ha részvényről van szó, és a műfajban a legszebb megtalálni a legalacsonyabb beszállási árfolyamot. A lényeg h csináld magad, ne bízd a pénzed másokra.
Nemcsak részvényalapok vannak ám a világon 🙂
Ez elsősorban akkor lenne igaz, ha technikai alapon kereskednének az alapkezelők. Maveryck által említett alapkezelők ráadásul abszolút hozamú alapokat kezelnek, többnyire fundamentális alapon. Vagyis a rossz teljesítményt nem foghatják a befektetési politikára 🙂
Igen, itt a kulcsszó: “HA…”
Ha a nagyanyámnak áramszedője lenne, ő lenne a 47-es villamos.
Nyilvan olvastam a konyvet, de angolul. Sose jottem volna ra magamtol 😀
Warren Buffett is megmondta, hogy az egyszeri befektető indexkövető alapokba tegyen csak pénzt, ne aktívan kezelt befektetési alapba.
Köszönöm, hogy ismertetted velem, mit kell csinálni. Na de azt nem, hogy mikor 🙂
A tShort ügylet egyébként nem zárul le a nap végén? Hosszabb távú shortra nem alkalmasabb a határidőzés vagy a CFD?
Egyébként te ezt csak elméletben nyomod vagy valós pénzzel űzöd? Tényleg jobb vagy az összes alapkezelőnél? Miért nem jelentkezel valahová portfoliókezelőnek, biztos kapnál min. pár tízmilliós sikerdíjat évente 🙂
Csakhogy léteznek az általad részben favorizált stílusnak megfelelő dolgok is: ilyenek például az érték (value) alapú ETF-ek.
“a leglikvidebb a befektetés, bármikor kiszállhat az ember”
Egy ETF-ből is bármikor kiszállhat az ember 🙂
“Az Egis a korábbi 18000-es árhoz képest túlértékelt, vagy sokkal jobbak a pénzügyi eredményei a korábbiakhoz képest? Mért volt ez a nagy rallyja az utóbbi hónapokban?”
Én nem tulajdonítanék annak nagy jelentőséget, hogy 18000 Ft-nál mit gondoltak róla a befektetők, fontosabb hogy most milyen képet látnak.
Javuló eredmények, miközben az utóbbi évek alatt is végig folyamatosan jött a profit, kis eladósodottság, bőséges készpénz tartalékok, az árbevétel 3/4-e külföldről jön, stb.
Nagyon úgy beszélsz, mint az újoncok szoktak, akik még csak nyerő szériában vannak.
Ugye az megvan, hogy a forexet a legtöbb ember súlyos bukóval hagyja abba?
Lehet, hogy nyerő vagy akár több hónapig is, aztán jön egy combos bukó sorozat.
Na, utána tanulsz majd meg kereskedni, ha még lesz kedved.
Ha igen, akkor elmesélem, hogy vannak bizony short/bear ETF-ek, meg tőkeáttételes short/long ETF-ek is. Ha valaki nagyon menő, akkor ezekkel is tudna csilliárd százalékokat termelni, nem kell hozzá sem a forex, sem CFD.
Ha európai (ált. Írország, Luxemburg) bejegyzésű ETF-et veszel, akkor ezeknél olyan is van, ami nem is fizet osztalékot. ezeket meg tudod venni TBSZ-re és akkor nincs ez a 15%-os amerikai forrásadó.
A londoni és a német tőzsdén vannak leginkább ETF-ek, a magyar tőzsdén csak egyetlen egy van (BUX ETF). A tőzsdék honlapján elérhetők az ETF-ek listája, vagy itt is: etfinfo.com/en/home/
” Aktív befektetési stratégiával és gondolkodással a havi min 10-20% hozam könnyen elérhető.”
A lottó-n még ennél is nagyobb hozam érhető el!
És szintén könnyedén, lottószelvényeket kell csak kitöltened.
Tuti hogy működik, én ismerek olyat, akinek már bejött.
🙂
Hanem valaki tokmas. Olyanok, akik buktak a kereskedesen. Ez egy nulla osszegu jatek, ahol te SEMMILYEN produktumot nem allitasz elo. Se szellemit, se fizikait. Nem szorakoztato(masok szamara), vagy egeszseges. Mint a szerencsejatekok. Masoktol nyered csak el a penzt. Ennyi erovel pokerezni is lehetne, ott pont ugyanennyit termelsz Te. Ha tevednek javitsal ki.
Azt viszont nem ertem, hogy kit akarsz itt a havi 10-20%os profitokkal meggyozni. Szerintem tokeletesen ertelmetlen. A tobbsegunk szerint a banki hozamok felett nemsokkal elkezdodnek a kockazatos befektetesek. A havi 10-20%os hozamok inkabb csak a forex kereskedohazak es az atveresek hirdeteseiben szereplo szamok.