Search Results for: életbiztosítás

Tegnap társalogtunk Mutyilufival, aki elárulta, hogy addig oltották újra és újra a fejét a bankfiókban egy bankszámlához kérhető/adható folyószámla hitelkerettel, amíg igent nem mondott, végülis mi baja lehet belőle. Rábólintott egy 30 ezres hitelkeretre, ami csodák-csodája magától 750 ezerre hízott. (Ebből ki lehet számolni, mennyi Mutyilufi nettó fizetése, mert tudom a szorzókat, de nem teszem 🙂 ) Hogy miért erősködtek vele a bankfiókban, arról itt írtam, de ez most mellékszál.

Amikor felvilágosítottam, hogy mennyibe kerül neki ez a nem is használt hitelkeret, kicsit morcos lett és visszaviharzott a bankba, hogy lemondja az egészet. Ugyanis egyszer kifizetett egy nyitási díjat, ami a hitelkeret egyszeri 1%-a, de minimum 2.000 Ft, ha igénybe veszi a hitelkeretet, fizet egy éves kezelési díjat, ami szintén 1%, de minimum havi 225 Ft, valamint az igénybevett összegre évi kb. 30% kamatot.

Egy 750 ezres hitelkeretnél ezek a tételek azért már egy mókás összeget adnak ki évente, főleg, ha nincs is rá szüksége.

Mivel nem ő az egyetlen naív áldozat, akinek meg sem fordul a fejében, hogy valamiért akár sokat is kellhet fizetnie és egyébként is már régen akartam erről a témáról írni nektek, most megteszem. A mai napi téma tehát a költségek, amire álmodban sem gondoltál volna.

Ezzel kapcsolatosan a legfontosabb bölcsesség az, hogy a költségekről soha senki nem beszél! Ha hitelkártyát akarnak rád tukmálni, nem fogják elárulni neked, hogy a kártyadíj minimum 6000 Ft évente, a kamat 45% (hogy jobban érezd a nagyságát: minden 100 ezer forintra évi 45 ezer forint), a postai, vagy készpénzes befizetés 500 Ft/hó, a késedelmi büntetés 3.500 Ft/alkalom, a hitelkeret-túllépés szintén ugyanennyi, amit akkor is kifizetsz, ha a bank terhelt be valami költséget és az miatt lépted túl az egyenleget. (A hitelkártyáról itt írtam.)

Aki életbiztosítást sóz rád, az nem fogja elárulni neked, hogy az első két évben befizetted pénzednek a 65-75%-ának örökre búcsút mondhatsz, mert azt elvonják kezdeti költség címén  Kicsit plasztikusabban: ha havi 30 ezres megtakarításos biztosítást kötsz, azt azonnal mintegy 480 ezer forintod bánja. És ez csak a kezdeti költség, a többi még ezután következik. Erről itt írtam, meg itt is.

Aki egy tőkevédett alapot akar eladni neked, az nem fogja felhívni a figyelmedet, hogy mondjuk 2% az alapkezelési költség, az idő előtti visszaváltásnál levonnak 5%-ot és hogy az értékpapírszámláért is kell fizetned. (A tőkevédett alapokról itt írtam, a befektetési alapokról általában itt.)

De a sort lehetne a végtelenségig folytatni. Ha bankszámlát kérsz, nem hívják fel a figyelmed, hogy a bankkártyáért külön kell fizetned minden évben, vagy hogy a postán kiküldött számlalevélért esetleg díjat kell fizetni, hogy a legolcsóbb számlacsomagnál még olyan dolgokért is pénzt számolnak fel, mint betétlekötés és pénzbefizetés és a többi.

Ezeket a költségeket még a bankfiókokban kihelyezett szép prospektusok sem tartalmazzák, sőt, hogy sokkoljalak, legtöbbször az életbiztosítási ügynökök, vagy a bankfióki alkalmazottak sem tudják.

Pedig az ilyen információkra lenne igazán szükséged, nem a szórólapok és weboldalak reklám-szövegeire.

Mit lehet akkor tenni? (Úgy értem, azon kívül, hogy figyelmesen olvasod a blogomat és jelentkezel az Akadémiára. 🙂  )

Biztos észrevettétek már, hogy bármilyen termékről írok, legyen az bankkártya, bankbetét-lekötés, vagy akármi, soha nem az erről szóló banki oldalakat linkelem be, hanem az úgynevezett hirdetményeket.

Ugyanis ezekben van benne a lényeg, a többi csak a mókusvakítás. A hirdetményekből megtudod, hogy miért mennyit vonnak le, hogy mikor mennyit kell fizetned és hogy is van pontosan például az az ingyenes készpénzfelvétel bármely automatából.

Ezeket a hirdetményeket megtalálod a bankok honlapján és törvényi kötelezettség miatt a bankfiókokban is mindnek meg kell lennie. Érdemes mondjuk megnézni a bankszámlád hirdetményét, mennyi mindenért vonnak le pénzt, amire nem is gondoltál volna.

Persze, legyél biztos benne, hogy érted, amit olvasol, mert mondjuk én még nem találkoztam olyan emberrel, aki értette volna, hogy milyen levonások vannak egy életbiztosításnál.

Ilyenkor kérj segítséget valaki hozzáértőtől, mielőtt még belecsapsz a lecsóba. (Ugye mondtam már, hogy nemsokára újra fogok tanácsadással foglalkozni? Hogy eddig miért nem tettem, arról itt írtam, hogy mik derülnek ki egy ilyen tanácsadás alatt, arról pedig például itt. De az önreklámot félretéve, ha nem értesz valami költséget, ne nyugodj bele, mert nagyon sokba fog az neked kerülni.)

Tehát összefoglalva: ha nem akarsz úgy járni, mint Mutyilufi és még számtalan másik ember,  ne gondold azt, hogy valami olcsó, vagy ingyenes, mert neked így a logikus, mindig kérdezz rá az összes költségre és apróbetűre, az idő előtti visszaváltásra és mindenre, ami eszedbe jut, valamint kérd el a hirdetményt is és addig olvasd, amíg biztos nem vagy benne, hogy érted.

Nos, bízok benne, hogy ma is kicsit okosabbak és dörzsöltebbek lettetek a pénzügyi termékek terén. 🙂

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Többen panaszkodtatok, hogy már be sem mertek menni egy bankfiókba, mert mindig mindenféle terméket rátok akarnak sózni.

Ez tényleg így van, ebben a posztban szeretném megmutatni, hogy miért.

Hogy messzitől kezdjem, a bank, mint minden egyéb gazdasági társaság, szeretne haszonnal üzemelni. Ezért valahol a központban kitalálják, hogy mennyi legyen az éves tervteljesítmény és valaki kiszámolja, hogy ez álljon össze x milliárd forint kamatmarzsból, x milliárd forint új életbiztosításból és így tovább. Ezt leosztják a régióknak, akik szétosztják a bankfiókokra, a fiókvezető pedig leosztja a dolgozóknak, hogy a héten kötni kell 4 életbiztosítást, 5 TBSZ számlát, 3 lakástakarékot és így tovább.

Ezen túl a központ újabb és újabb termékekkel jön elő, például tőkevédett alapokkal, amiből mindenkinek beosztástól függően el kell adni 20-30-150 millió forintért a jegyzés négy hete alatt.

Szoktak tartani bankkártya-biztosítás szerdákat, meg TBSZ hétfőket, meg sok mindent mást, amikor is mindenkinek el kell adni azon a napon például legalább 5 bankártya-balesetbiztosítást.

Hogy fokozzák az értékesítési kedvet, próbavásárlók járják a fiókokat, akik mindenféle kamu ürüggyel bemennek a fiókokba, mint például elfelejtették az internetes kódjukat és figyelik, hogy mi mindent akarnak eladni nekik. Erről jelentés készül, hogy mennyire volt aktív az értékesítés. Ha nem az, jön a megróvás.

Vannak mindenféle mutatószámok, mint cross-sale ráta, azaz keresztértékesítési eredmény, meg egy ügyfélen elért haszon forintban és hasonlók.

Ezért aztán hatalmas a nyomás az alkalmazottakon, hogy mindenkinek mindent eladjanak, függetlenül attól, hogy csak pénzt felvenni ment be a fiókba.

Természetesen ez az értékesítési kényszer azt is magával hozza, hogy néha nagyjából a kutyát nem érdekli, hogy neked mire lenne szükséged, sokszor sajnos csak az számít, mit lehet eladni neked, hogy teljesüljenek a tervszámok.

Ahogy a hasonló elöző bejegyzésemben is írtam, a bankfiókban kapott tanácsok mögött legtöbbször a tervszámok állnak, az az éppen megfelelő neked, amit aktuálisan el kell adni.

Ha a privátbankárod felhív, hogy nézzétek át a portfoliódat, az magyarra lefordítva azt jelenti, hogy rád kell sóznia 30 millióért az új tőkevédett alapból (erről itt olvashatsz) és nézzétek meg, hogy mit adasson el veled, hogy legyen 30 milliónyi szabad állományod.

(Természetesen ez nem mindig van így és nem is akarok általánosítani, de azért gyakran ez az oka.)

A másik gyakori tévedés, hogy befektetési tanácsot vársz a banki pultos ügyintézőktől.

Ahogy a ruhaboltban nem textilipari mérnökök az eladók, a mobilszolgáltatónál sem villamosmérnökök ülnek a pultban, úgy a bankokban is egyszerű érettségivel, vagy maximum valami nem szakirányú diplomával rendelkezők szolgálnak ki. Szakképzett dolgozó ritka, mint a fehér holló, még a fiókvezetők és a kiemelt privátbankárok között is alig találsz közgazdászt, vagy befektetési tanácsadót. Mit vársz akkor az egyszerű pultos ügyintézőtől?

Ne értsd félre, nem bántani akarom őket, a munkájukat remekül végzik és segíthetnek a döntésben, de gyakran ők sem értenek nálad jobban a befektetésekhez, ezen kívül nekik általában az aktuális termékeket kell eladniuk neked, ezért nem mindig nagy ötlet az ő segítségüket kérni.

Szóval összefoglalva, így néz ki egy fiók belülről, ezért igyekszik neked mindenki mindent eladni. Ezért se rájuk ne haragudj, mert ezért fizetik őket, se a bankra, mert ő is csak profitot szeretne, ahogy az a cég is, ahol te dolgozol.

De persze legyél bölcs és te hozd meg a pénzügyi döntéseidet, hogy azok neked legyenek jók és ne a banknak.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Még dél sincs és a megválaszolandó leveleken túl az alábbi témákban kértetek tőlem cikkeket csak ma délelőtt: forex kereskedés, kockázati életbiztosítás, mi a pénz és az infláció. Jött két levél és találkozóra invitálás.

Lassan kezd túlnőni a feladat a kereteimen. (Ma még nem is dolgoztam. Ha a főnököm is olvassa a blogot, akkor csak vicceltem.)

Na mindegy. Pár levélben jött kérdésre szeretnék válaszolni, szerintem titeket is érdekel.

“Ugyan lebeszéltél a biztosításaimról a költségei miatt, és végül a végszó nagyon a bankbetétek felé vette az irányt, de az lenne a kérdésem hogy akkor szerinted hosszú távon sem éri meg részvényekben és értékpapírokban tartani a pénzt? Itt most 20-30 év távlatáról beszélek, addigra remélhetőleg már történelem lesz a mostani válságos időszak, akkor is ha még egy évtizedig eltart.”

De, a statisztikák szerint 30 éves távlatban általában a részvény többet hoz, mint más, egyéb befektetés. De sajnos mára ez a tézis is megdőlt, odáig jutottunk, hogy most már 30 év távlatában is többet hozott a kötvény a részvénynél. Köszönjük Józsefnek a linket.

A részvényekkel az a probléma, hogy bár hosszú távra remek lehetőséget biztosítanak, mostanában az átlagos tartási idejük 2-3 évre rövidült. Hiába mondom mindenkinek, hogy öt éves tartási idő alatt nem veszünk soha részvényt. Elrettentésül itt egy táblázat, az amerikai Dow Jones index legrosszabb éveiről. A legszerencsétlenebb évben a jövedelmed felét is elveszthetted.

De hosszú távon a rossz és a jó évek kiegyenlítik egymást.

Egyébként a kedves kérdező két-három év múlva külföldre akart menni dolgozni, ezért beszéltem le a részvényekről. Nem volt szó 20-30 évről.

“Van még valami. Mivel unit-linked-ről van szó, és már túl vagyok a kezdeti 2 éven, ezért azt a pénzt már úgyis elbuktam. Viszont a biztosítás része miatt a kamatadót még “megnyerhetem” ha nem szüntetem meg a következő 7 évre azt a számlát. Ezt még azt hiszem ki kellene számolnom, hogy melyik út érné meg jobban… “

Ezt viszonylag könnyű kiszámolni. A biztosítás költségei a kezdeti költségen túl a havi díj, ami 600 Ft körül van és a befizetések 5%-a, valamint az alapkezelői díj.

A kamatadó csak a kamat/hozam 16%-a. Kamatadó mentességet TBSZ számlával is el lehet érni. Persze ott is van számlavezetési díj, évi 2.000 Ft. Egyébként a kérdezőnek két nagyon rossz biztosítása volt, egy vegyes biztosítás és egy másik rossz unit linked.

Hogyan váltsak át eurot nagy tételben kicsi költséggel?

Az egyik megoldás, ha sikerül prémium vagy privátbanki ügyfélnek lenni, ott egy forintos spread-del tudunk eurot váltani, mindenkori piaci árfolyamon. Ehhez csak 30 milliós állomány kell és a váltandó pénz nem lehet 10.000 euronál kevesebb. Ha viszed a határokat, írj.

A másik megoldás a pénzváltók. Ők nagy tételben komoly kedvezményt adnak, ha valakinek kell tipp, írjon.

Azt mondtad, az eurora váltás nem biztos, hogy nagy ötlet. Akkor mit javasolsz?

Javasolni nem szoktam semmit ugye. Amit érdemesnek tartok megfontolni, hogy a svájci frank nagyon túl van értékelve, hosszú távon nem valószínű, hogy éveken át ilyen magasan marad az árfolyama. (De mint már sokszor leírtam: józan mérlegelés szerint. De a mostani idők nem józan idők.)

Egyre többen kapják fel a norvég koronát, mert a norvég fundamentumok erősek. GDP 50% alatt, egy főre jutó GDP a második legnagyobb Európában, a költségvetés pluszos.

A többi európai deviza fundamentumait is érdemes lenne megnézni (dán korona, stb.), erre sajnos most nincs időm.