Pénzügyi tanácsadás

KEDVES ÉRDEKLŐDŐK, A TANÁCSADÁS CSAK ONLINE ELÉRHETŐ (SKYPE, VIBER, MOBIL).  KÖSZÖNÖM A MEGÉRTÉST. 2023 január elsejétől a magánemberek pénzügyi tanácsadása továbbra is 50 ezer forint marad, a céges tanácsadások ára nettó 80 ezer forintra módosul. Magánembereknek nem tudok cégnévre kiállított számlát adni. Valódi pénzügyi tanácsadást vállalok, szakképzettséggel (okleveles szakközgazdász, vagyon és portfoliókezelői szakvizsga, tőzsdei szakvizsga, befektetéselemzői diploma több modulja), munkatapasztalattal

Share
» Read more

A költségekre mindig kérdezz rá!

Tegnap társalogtunk Mutyilufival, aki elárulta, hogy addig oltották újra és újra a fejét a bankfiókban egy bankszámlához kérhető/adható folyószámla hitelkerettel, amíg igent nem mondott, végülis mi baja lehet belőle. Rábólintott egy 30 ezres hitelkeretre, ami csodák-csodája magától 750 ezerre hízott. (Ebből ki lehet számolni, mennyi Mutyilufi nettó fizetése, mert tudom a szorzókat, de nem teszem 🙂 ) Hogy miért erősködtek vele a bankfiókban, arról itt írtam, de ez most mellékszál.

Amikor felvilágosítottam, hogy mennyibe kerül neki ez a nem is használt hitelkeret, kicsit morcos lett és visszaviharzott a bankba, hogy lemondja az egészet. Ugyanis egyszer kifizetett egy nyitási díjat, ami a hitelkeret egyszeri 1%-a, de minimum 2.000 Ft, ha igénybe veszi a hitelkeretet, fizet egy éves kezelési díjat, ami szintén 1%, de minimum havi 225 Ft, valamint az igénybevett összegre évi kb. 30% kamatot.

Egy 750 ezres hitelkeretnél ezek a tételek azért már egy mókás összeget adnak ki évente, főleg, ha nincs is rá szüksége.

Mivel nem ő az egyetlen naív áldozat, akinek meg sem fordul a fejében, hogy valamiért akár sokat is kellhet fizetnie és egyébként is már régen akartam erről a témáról írni nektek, most megteszem. A mai napi téma tehát a költségek, amire álmodban sem gondoltál volna.

Ezzel kapcsolatosan a legfontosabb bölcsesség az, hogy a költségekről soha senki nem beszél! Ha hitelkártyát akarnak rád tukmálni, nem fogják elárulni neked, hogy a kártyadíj minimum 6000 Ft évente, a kamat 45% (hogy jobban érezd a nagyságát: minden 100 ezer forintra évi 45 ezer forint), a postai, vagy készpénzes befizetés 500 Ft/hó, a késedelmi büntetés 3.500 Ft/alkalom, a hitelkeret-túllépés szintén ugyanennyi, amit akkor is kifizetsz, ha a bank terhelt be valami költséget és az miatt lépted túl az egyenleget. (A hitelkártyáról itt írtam.)

Aki életbiztosítást sóz rád, az nem fogja elárulni neked, hogy az első két évben befizetted pénzednek a 65-75%-ának örökre búcsút mondhatsz, mert azt elvonják kezdeti költség címén  Kicsit plasztikusabban: ha havi 30 ezres megtakarításos biztosítást kötsz, azt azonnal mintegy 480 ezer forintod bánja. És ez csak a kezdeti költség, a többi még ezután következik. Erről itt írtam, meg itt is.

Aki egy tőkevédett alapot akar eladni neked, az nem fogja felhívni a figyelmedet, hogy mondjuk 2% az alapkezelési költség, az idő előtti visszaváltásnál levonnak 5%-ot és hogy az értékpapírszámláért is kell fizetned. (A tőkevédett alapokról itt írtam, a befektetési alapokról általában itt.)

De a sort lehetne a végtelenségig folytatni. Ha bankszámlát kérsz, nem hívják fel a figyelmed, hogy a bankkártyáért külön kell fizetned minden évben, vagy hogy a postán kiküldött számlalevélért esetleg díjat kell fizetni, hogy a legolcsóbb számlacsomagnál még olyan dolgokért is pénzt számolnak fel, mint betétlekötés és pénzbefizetés és a többi.

Ezeket a költségeket még a bankfiókokban kihelyezett szép prospektusok sem tartalmazzák, sőt, hogy sokkoljalak, legtöbbször az életbiztosítási ügynökök, vagy a bankfióki alkalmazottak sem tudják.

Pedig az ilyen információkra lenne igazán szükséged, nem a szórólapok és weboldalak reklám-szövegeire.

Mit lehet akkor tenni? (Úgy értem, azon kívül, hogy figyelmesen olvasod a blogomat és jelentkezel az Akadémiára. 🙂  )

Biztos észrevettétek már, hogy bármilyen termékről írok, legyen az bankkártya, bankbetét-lekötés, vagy akármi, soha nem az erről szóló banki oldalakat linkelem be, hanem az úgynevezett hirdetményeket.

Ugyanis ezekben van benne a lényeg, a többi csak a mókusvakítás. A hirdetményekből megtudod, hogy miért mennyit vonnak le, hogy mikor mennyit kell fizetned és hogy is van pontosan például az az ingyenes készpénzfelvétel bármely automatából.

Ezeket a hirdetményeket megtalálod a bankok honlapján és törvényi kötelezettség miatt a bankfiókokban is mindnek meg kell lennie. Érdemes mondjuk megnézni a bankszámlád hirdetményét, mennyi mindenért vonnak le pénzt, amire nem is gondoltál volna.

Persze, legyél biztos benne, hogy érted, amit olvasol, mert mondjuk én még nem találkoztam olyan emberrel, aki értette volna, hogy milyen levonások vannak egy életbiztosításnál.

Ilyenkor kérj segítséget valaki hozzáértőtől, mielőtt még belecsapsz a lecsóba. (Ugye mondtam már, hogy nemsokára újra fogok tanácsadással foglalkozni? Hogy eddig miért nem tettem, arról itt írtam, hogy mik derülnek ki egy ilyen tanácsadás alatt, arról pedig például itt. De az önreklámot félretéve, ha nem értesz valami költséget, ne nyugodj bele, mert nagyon sokba fog az neked kerülni.)

Tehát összefoglalva: ha nem akarsz úgy járni, mint Mutyilufi és még számtalan másik ember,  ne gondold azt, hogy valami olcsó, vagy ingyenes, mert neked így a logikus, mindig kérdezz rá az összes költségre és apróbetűre, az idő előtti visszaváltásra és mindenre, ami eszedbe jut, valamint kérd el a hirdetményt is és addig olvasd, amíg biztos nem vagy benne, hogy érted.

Nos, bízok benne, hogy ma is kicsit okosabbak és dörzsöltebbek lettetek a pénzügyi termékek terén. 🙂

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

Kiszámoló Akadémia: kérdések

Sziasztok, leendő tanitványaim. 🙂

Éppen most írom-írnám a tananyagot, ezzel kapcsolatban lennének kérdéseim:

Első: egy héten hányszor találkozzunk? Egyszer? Kétszer? Sűrűbben? Arra gondoltam, 18:30-tól 21:00-ig lennének az órák. Ehhez mit szóltok?

Második kérdés: mi legyen a tananyagban? Lenne egy alkalom a tőzsde-részvény-részvényelemzésről, egy a kötvény-kötvénypiac-állampapírok, államadósság kérdésben, egy a befektetési alapokról, tipusai, fajtái, teljesítmény mérése, stb.

A maradék hárommal vagyok kicsit bajban. Szeretnék egy órát általános ismeretekről (monetáris politika, fiskális politika, bankok, hogyan alakultak ki, hogyan működnek, miért van rájuk szükség, mi az a pénz és hasonlóak.), lenne egy óra a pénzügyi termékekről (biztosítások, életbiztosítások, banki termékek, sávos kamat, lépcsős kamat, kombinált cuccok, bankkártyák, ingyenes számlák, lakástakarék) és még egy a saját portfolió összeállításáról, diverzifikáció, kockázat, hogy számoljuk ki a kockázatot, alapvető pénzügyi számtan (jelenérték, jövőérték, kamatos kamat, stb.)

Olyan anyagot szeretnék, amihez nem kell ismerni a blogot, főleg, hogy az olvasók zöme nem is olvassa végig. Ezért mintegy 30%-ban már a blogból ismert témák lesznek, ezt vedd figyelembe, ha jelentkezel.

Tehát a kérdés: ti mit szeretnétek hallani, mi az, amiről biztos beszéljünk? Mi az, ami nem érdekel?

Még valami: sokan szeretnének vidéki előadásokat, aminek semmi akadálya, ha van elég jelentkező. Vidéken szombatonként lennék, akkor két alkalom menne le egy nap, azaz kb. 9-15-ig lennének az órák. Ha téged is érdekelne, jelentkezz, lássam, hol van komoly érdeklődés.

Írhatsz mailt (kiszamolo kukac indamail pont hu) vagy írj kommentet.

Share

A vagyonosodási vizsgálatról

Szinte minden pénzügyi tanácsadás alkalmával felmerül a vagyonosodási vizsgálat kérdése, ezért írok róla pár szót itt a blogban is.

Nem szeretnék állást foglalni etikai kérdésekben ezzel kapcsolatban, a célom pusztán a tájékoztatás.

(Egy kiss off: van egy jó hírem azoknak, akik folyamatosan kérdezték: hamarosan újra fogok pénzügyi tanácsadással foglalkozni, mert megint kiváltom a vállalkozóit. Szerény 35 ezer forintért átnézem a teljes pénzügyeidet és elmondom a véleményem. Terméket nem értékesítek senkinek. Így néz ki egy tanácsadás, olvasd el itt.) » Read more

Share

Egy bankfiók élete belülről

Többen panaszkodtatok, hogy már be sem mertek menni egy bankfiókba, mert mindig mindenféle terméket rátok akarnak sózni.

Ez tényleg így van, ebben a posztban szeretném megmutatni, hogy miért.

Hogy messzitől kezdjem, a bank, mint minden egyéb gazdasági társaság, szeretne haszonnal üzemelni. Ezért valahol a központban kitalálják, hogy mennyi legyen az éves tervteljesítmény és valaki kiszámolja, hogy ez álljon össze x milliárd forint kamatmarzsból, x milliárd forint új életbiztosításból és így tovább. Ezt leosztják a régióknak, akik szétosztják a bankfiókokra, a fiókvezető pedig leosztja a dolgozóknak, hogy a héten kötni kell 4 életbiztosítást, 5 TBSZ számlát, 3 lakástakarékot és így tovább.

Ezen túl a központ újabb és újabb termékekkel jön elő, például tőkevédett alapokkal, amiből mindenkinek beosztástól függően el kell adni 20-30-150 millió forintért a jegyzés négy hete alatt.

Szoktak tartani bankkártya-biztosítás szerdákat, meg TBSZ hétfőket, meg sok mindent mást, amikor is mindenkinek el kell adni azon a napon például legalább 5 bankártya-balesetbiztosítást.

Hogy fokozzák az értékesítési kedvet, próbavásárlók járják a fiókokat, akik mindenféle kamu ürüggyel bemennek a fiókokba, mint például elfelejtették az internetes kódjukat és figyelik, hogy mi mindent akarnak eladni nekik. Erről jelentés készül, hogy mennyire volt aktív az értékesítés. Ha nem az, jön a megróvás.

Vannak mindenféle mutatószámok, mint cross-sale ráta, azaz keresztértékesítési eredmény, meg egy ügyfélen elért haszon forintban és hasonlók.

Ezért aztán hatalmas a nyomás az alkalmazottakon, hogy mindenkinek mindent eladjanak, függetlenül attól, hogy csak pénzt felvenni ment be a fiókba.

Természetesen ez az értékesítési kényszer azt is magával hozza, hogy néha nagyjából a kutyát nem érdekli, hogy neked mire lenne szükséged, sokszor sajnos csak az számít, mit lehet eladni neked, hogy teljesüljenek a tervszámok.

Ahogy a hasonló elöző bejegyzésemben is írtam, a bankfiókban kapott tanácsok mögött legtöbbször a tervszámok állnak, az az éppen megfelelő neked, amit aktuálisan el kell adni.

Ha a privátbankárod felhív, hogy nézzétek át a portfoliódat, az magyarra lefordítva azt jelenti, hogy rád kell sóznia 30 millióért az új tőkevédett alapból (erről itt olvashatsz) és nézzétek meg, hogy mit adasson el veled, hogy legyen 30 milliónyi szabad állományod.

(Természetesen ez nem mindig van így és nem is akarok általánosítani, de azért gyakran ez az oka.)

A másik gyakori tévedés, hogy befektetési tanácsot vársz a banki pultos ügyintézőktől.

Ahogy a ruhaboltban nem textilipari mérnökök az eladók, a mobilszolgáltatónál sem villamosmérnökök ülnek a pultban, úgy a bankokban is egyszerű érettségivel, vagy maximum valami nem szakirányú diplomával rendelkezők szolgálnak ki. Szakképzett dolgozó ritka, mint a fehér holló, még a fiókvezetők és a kiemelt privátbankárok között is alig találsz közgazdászt, vagy befektetési tanácsadót. Mit vársz akkor az egyszerű pultos ügyintézőtől?

Ne értsd félre, nem bántani akarom őket, a munkájukat remekül végzik és segíthetnek a döntésben, de gyakran ők sem értenek nálad jobban a befektetésekhez, ezen kívül nekik általában az aktuális termékeket kell eladniuk neked, ezért nem mindig nagy ötlet az ő segítségüket kérni.

Szóval összefoglalva, így néz ki egy fiók belülről, ezért igyekszik neked mindenki mindent eladni. Ezért se rájuk ne haragudj, mert ezért fizetik őket, se a bankra, mert ő is csak profitot szeretne, ahogy az a cég is, ahol te dolgozol.

De persze legyél bölcs és te hozd meg a pénzügyi döntéseidet, hogy azok neked legyenek jók és ne a banknak.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

Elindul a Kiszámoló-Akadémia!

Osztottam, szoroztam és végül arra az elhatározásra jutottam, hogy útjára indítom a Kiszámoló Akadémiát, ami a népeket oktatná pénzügyileg.

A bloghoz méltó módon, az ismert reklám szlogenjét átvéve “mindent ami fontos és semmit ami nem” stílusban adnám elő.

Tanulnánk egy kis makrót (például mijaz a monetáris politika, miért fontos, hogy kell mutatókat értelmezni, gazdasági híreket olvasni, stb.), tanulnánk banki és egyéb termékekről, amit a blogban is olvashattok (életbiztosítás, lakásbiztosítás, lakástakarék, bankbetétek tipusai), kötvénypiac, állampapírok, részvény, részvényelemzés, portfolió-képzés, befektetési döntések, befektetési alapok.

Rendes prezentációk lennének, tananyaggal, persze interaktív kérdezz-felelek stílusban.

Egy alkalom két-három óra lenne, a sorozatot 6 alkalomra tervezem (bár kevésnek tűnik nekem, de majd kialakul), a teremárakat nézegetve a 6 alkalom kijönne fejenként 20-25 ezerből, ha legalább 20-an jelentkeznek. Ez szerintem nagyon baráti ár.

Olyan helyet fogok választani, ami jól megközelíthető, autóval is lehet parkolni ingyen. (XIII kerület, Infópark, XIV kerület eleje, stb.)

Oktatás valamelyik hétköznap este hattól, esetleg szombat délelött (de inkább hétköznap este.)

Ha vidéki vagy, ne szomorodj el, ha találok másik 19 embert, elutazok hozzátok is órát tartani.

A dolog még képlékeny, például az óraszám is, mert például  LTP oktatáson csak a lakástakarékról beszélnek egy napot, a tőzsdei szakvizsgán meg csak a részvényekről egy évet, de egyelőre úgy tünik, elég a hat alkalom, persze attól függ, mennyire mélyen akartok belemenni egy-egy témába.

Akit érdekelne ezekkel a feltételekkel a lehetőség, írjon kommentet, levelet (kiszamolo kukac indamail pont hu), facebook bejegyzést, amit akar, ha van e-mail címe, tudom is értesíteni, ha vannak konkrétumok. 

Írd meg azt is, te miről hallanál szívesen, milyen mélységben érdekelnének mondjuk a részvények és a többi.

Mivel a tananyagot össze kell állítani, meg kell szervezni a dolgokat, ezért reálisan február végén indulna a tanfolyam.

Share

Csináld magad pénzügyi tanácsadás

Találkoztam Ferivel, beszélgettünk egy jót.

Arra gondoltam, megosztom veletek, miről beszéltünk, másnak is tanulságára szolgálhat.

Ferinek egy takarító cége van a Dunántúlon, 15 alkalmazottal. Egy kisebb megtakarítással rendelkezik, ötvenmillió alatt és aggódott, mi lesz a megtakarításaival a jelenlegi bizonytalan helyzetben.

A cége jól működik, viszont komoly probléma, hogy a cég léte egy-két nagy megrendelővel kötött szerződéstől függ.

A teljes megtakarítását, ahogy a cég számláját és pénzeszközeit egyetlen, helyi takarékszövetkezetben tartja. Tehát ha a takarékszövetkezet csődöt jelent, mint a Jógazda takarékszövetkezet nem is olyan régen, akkor minden megtakarítása befagy, még a cége sem tud fizetni sem a beszállítóinak, sem a dolgozóinak.

Ezen minenképpen váloztatni kell. Erre a másik nyomós érv, hogy elég szerény kamattal ketyegnek a lekötések a takarékszövetkezetben jelenleg 5-6-7%-kal.

Javasoltam az Axa VIP számlát, ott lekötés nélkül is elérhető a 8,2%. Természetesen az Axába sem tesszük az összes pénzt, de jelenleg könnyű másik 8%-os lekötést találni.

(Ezen a lépésen az elérhető kamatkülönbségen kerestünk kb. évi 800 ezret.)

A céges számlájára szintén kifizet havi 30 ezer forintot. Ennek oka a helyi takarékszövetkezet díjszabása és az a tény, hogy a takarítónők szeretik készpénzben kapni a fizetésüket, ami nem csak kényelmetlen és időt rabló Ferinek, de a készpénzfelvétel is drága.

Ezért javasoltam neki, hogy beszélje rá a takarítónőket erre az ingyenes dolgozói számlára. Megkapják a pénzt és az első automatából díjmentesen felvehetik.

Azt is tanácsoltam neki, hogy másolja le a legutolsó havi céges bankszámláját és adja be a helyi bankok kisvállalkozói referenseinek, hogy számolják ki, ilyen utalásszám és pénzfelvétel mellett melyik lenne a legolcsóbb vállalkozói csomag a számára.

Ezen úgy tippeltük, hogy havi 20 ezret is spórolhat. Ez újabb 240 ezer egy évre.

A céges számláján jelenleg is van 8 millió forint, amit csak áprilisban tud felvenni. Az átlagos összeg a számláján 4 millió, amire semmi kamatot nem kap.

Javasoltam neki, hogy nyisson pénzpiaci alapot és tegye át abba ezt a pénzt, még ha csak éves 6% kamatot is kap, újabb 240 ezret talált. A pénzpiaci alapokról itt írtam.

Adózási okokból nem a saját számláján, hanem édesanyja és az anyósa számláján is tart jelentős összegeket. Amire nem gondolt, hogyha a 80 éves anyós meghal, akkor ez az összeg az örökség része lesz, a sogórai joggal tartanak majd igényt rá. Ezért mondtam neki, hogy még ma csináltasson elhalálozási rendelkezést, amivel ezt megelőzheti. Erről itt írtam.

Az egyik jóbarátja belerángatta őt egy életbiztosításba, évi 500 ezer forintos díjjal, amiből már befizetett egy évet és most kellene a következőt. A netről letöltöttük a biztosítás feltételeit, amiből megtudtuk, hogy az első három év befizetéséből (1,5 millió) a biztosító elvon 930 ezret.

Azaz ha befizeti a következő évet, újabb 430 ezret bukik. Inkább törödjön bele az 500 ezer elvesztésébe, mint további 430 ezret elbukjon. Erről itt írtam.

Aggódott az államcsőd és a bankbetétek államosítása miatt és külföldre akarta vinni pénzének egy jó részét. Az államcsődről itt írtam, az államosításról itt. Megbeszéltük, hogy az államcsődnek lesznek előjelei, mint sikertelen államkötvény aukciók, túl magas hozamok, ezért figyelje, hogy mennyire voltak sikeresek ezek az aukciók és ráérünk akkor cselekedni, ha több aukció is sikertelen volt, vagy az eredeti tervek egy részét tudták csak eladni a magas elvárt hozam miatt.

A biztonság kedvéért megnyitja a külföldi számlát, de ilyen magas euroárfolyam mellett nem váltja át a forintot, mert ha lesz IMF megegyezés és/vagy személycsere az ország élén, sokat fog visszaerősödni a forint. A szlovákiai bankszámlanyításról itt írtam.

Rendelkezett még a család minden tagja kockázati életbiztosítással, ő például évi 90 ezer forintot fizetett egy 3 milliós életbiztosításra. Megmondtam neki, hol kap háromszor ennyi biztosítást fele pénzen. Ezen is spóroltunk egy évi 50-80 ezret a családnak. Erről itt írtam.

Volt még egy nyolc éves lakástakarék is, ami szintén nem nagy buli. Erről itt írtam.

Feri érdeklődött még nagyobb hozamú befektetésekről is. Azt beszéltük, hogy ha biztos van kedve hozzá, egy-két millióból csinálunk egy jól diverzifikált portfoliót amerikai kisvállalati kötvénytől a nyersanyagig, azon kiprobálhatja, milyen érzés minden nap azon izgulni, hogy hogy áll az olaj, esett-e a kínai tőzsde és mi hír Braziliában, mindezt a jelenlegi magyar bankkamatoknál maximum 3-4%-os plusz hozamért.

Egy két órás beszélgetéssel sikerült megspórolnunk egy-két milliót, úgy tűnik, megérte találkozni.

Mielött teletömitek a postaládámat “velem is találkozz lécci” levelekkel, kérlek, olvassátok el a bejegyzés címét. Azt szerentém, hogy ti magatok legyetek képesek ilyen döntéseket hozni és nem az, hogy nekem ne legyen egyetlen szabad estém se. 🙂

Szeretnék még írni pár ilyen bejegyzést, utána már te is képes leszel átnézni a saját pénzügyeidet.

Addig is olvasd a blogot figyelmesen, sok kérdésre választ kapsz.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo

Share

Olvasói kérdések és válaszok

Még dél sincs és a megválaszolandó leveleken túl az alábbi témákban kértetek tőlem cikkeket csak ma délelőtt: forex kereskedés, kockázati életbiztosítás, mi a pénz és az infláció. Jött két levél és találkozóra invitálás.

Lassan kezd túlnőni a feladat a kereteimen. (Ma még nem is dolgoztam. Ha a főnököm is olvassa a blogot, akkor csak vicceltem.)

Na mindegy. Pár levélben jött kérdésre szeretnék válaszolni, szerintem titeket is érdekel.

“Ugyan lebeszéltél a biztosításaimról a költségei miatt, és végül a végszó nagyon a bankbetétek felé vette az irányt, de az lenne a kérdésem hogy akkor szerinted hosszú távon sem éri meg részvényekben és értékpapírokban tartani a pénzt? Itt most 20-30 év távlatáról beszélek, addigra remélhetőleg már történelem lesz a mostani válságos időszak, akkor is ha még egy évtizedig eltart.”

De, a statisztikák szerint 30 éves távlatban általában a részvény többet hoz, mint más, egyéb befektetés. De sajnos mára ez a tézis is megdőlt, odáig jutottunk, hogy most már 30 év távlatában is többet hozott a kötvény a részvénynél. Köszönjük Józsefnek a linket.

A részvényekkel az a probléma, hogy bár hosszú távra remek lehetőséget biztosítanak, mostanában az átlagos tartási idejük 2-3 évre rövidült. Hiába mondom mindenkinek, hogy öt éves tartási idő alatt nem veszünk soha részvényt. Elrettentésül itt egy táblázat, az amerikai Dow Jones index legrosszabb éveiről. A legszerencsétlenebb évben a jövedelmed felét is elveszthetted.

 

De hosszú távon a rossz és a jó évek kiegyenlítik egymást.

Egyébként a kedves kérdező két-három év múlva külföldre akart menni dolgozni, ezért beszéltem le a részvényekről. Nem volt szó 20-30 évről.

“Van még valami. Mivel unit-linked-ről van szó, és már túl vagyok a kezdeti 2 éven, ezért azt a pénzt már úgyis elbuktam. Viszont a biztosítás része miatt a kamatadót még “megnyerhetem” ha nem szüntetem meg a következő 7 évre azt a számlát. Ezt még azt hiszem ki kellene számolnom, hogy melyik út érné meg jobban… “

Ezt viszonylag könnyű kiszámolni. A biztosítás költségei a kezdeti költségen túl a havi díj, ami 600 Ft körül van és a befizetések 5%-a, valamint az alapkezelői díj.

A kamatadó csak a kamat/hozam 16%-a. Kamatadó mentességet TBSZ számlával is el lehet érni. Persze ott is van számlavezetési díj, évi 2.000 Ft. Egyébként a kérdezőnek két nagyon rossz biztosítása volt, egy vegyes biztosítás és egy másik rossz unit linked.

Hogyan váltsak át eurot nagy tételben kicsi költséggel?

Az egyik megoldás, ha sikerül prémium vagy privátbanki ügyfélnek lenni, ott egy forintos spread-del tudunk eurot váltani, mindenkori piaci árfolyamon. Ehhez csak 30 milliós állomány kell és a váltandó pénz nem lehet 10.000 euronál kevesebb. Ha viszed a határokat, írj.

A másik megoldás a pénzváltók. Ők nagy tételben komoly kedvezményt adnak, ha valakinek kell tipp, írjon.

Azt mondtad, az eurora váltás nem biztos, hogy nagy ötlet. Akkor mit javasolsz?

Javasolni nem szoktam semmit ugye. Amit érdemesnek tartok megfontolni, hogy a svájci frank nagyon túl van értékelve, hosszú távon nem valószínű, hogy éveken át ilyen magasan marad az árfolyama. (De mint már sokszor leírtam: józan mérlegelés szerint. De a mostani idők nem józan idők.)

Egyre többen kapják fel a norvég koronát, mert a norvég fundamentumok erősek. GDP 50% alatt, egy főre jutó GDP a második legnagyobb Európában, a költségvetés pluszos.

A többi európai deviza fundamentumait is érdemes lenne megnézni (dán korona, stb.), erre sajnos most nincs időm.

 

 

Share

Euros befektetés -elemezzük

Tegnap Zoli kért segítséget. Meglátva a 310 forint feletti euro árfolyamot és elolvasva a híreket, úgy döntött, hogy feltöri a bankbetéteit és átváltja a megtakarításait eurora a biztonság kedvéért (16 millióról van szó).

Megkeresett egy internet-szerte híres pénzügyi tanácsadót {nem, nem a ..netes életbiztosítási értékesítőt, hanem a másikat), aki az alábbit ajánlotta neki:

7+2% éves hozamú 3, illetve 5 éves futamidejű német kötvény, forex kereskedés euroval, illetve fizikai arany.

Nézzük sorba az ajánlatot, szerintem ti is okulhattok belőle:

Érdemes-e átváltani a forintot ilyen árfolyam mellett eurora?

Erre a kérdésre nem tudjuk a választ. Mivel elég viharos idők járnak, akár jó döntés is lehetett, ezt majd az idő eldönti. De az is lehet, hogy mindenki megnyugszik és egy-két hónapon belül az euro újra 270 forint lesz, ekkor Zoli közel kétmilliót bukott. 350 forintos árfolyam mellett viszont ugyanennyit nyert. Általánosságban annyit szeretnék megjegyezni, hogy pánik alatt nem mindig szerencsés dönteni.

Okos dolog-e pont eurot venni?

Ezen a kérdésen is érdemes elgondolkodni, hiszen a jelenlegi válság éppen az euro válságáról szól. Egyre inkább minden jel arra mutat, hogy az euro vagy megszűnik, vagy legalábbis erős átalakuláson fog keresztül menni, így a jövőbeni léte, funkciója és árfolyama is csupa kérdés.

Német kötvény 7+2% kamatra (hozamra?).

Az ajánlott kötvény egy számomra ismeretlen német ingatlanberuházó cég kötvénye. Megkérdezem Zolit, hogy ő mit tud a cégről, hogy rá meri bízni az összes vagyonát? Tanulmányozta-e a 2010-es és 2009-es mérlegét a cégnek, különös tekintettel a saját forrás/idegen tőke, rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek arányát, megvizsgálta-e ezek változását, a trendszerű mozgását? Megnézte-e, hogy mennyi kötvénye jár le a cégnek a közeljövőben? Megnézte-e a vevőkövetelések nagyságát és alakulását, a cég cash flow kimutatását, kiszámolta-e ebből a cég likvidítását? Járt-e a kezében a cég eredménykimutatása és az üzleti terve? Utánajárt-e a cég reputációjának (üzleti jó hírnevének), utána olvasott-e, hogy mi a befektetők véleménye a cégről?

Mert ha nem, miért akarja az összes pénzét kölcsönadni egy számára totál ismeretlen, külföldi cégnek? Ennyi erővel az első szembejövő embernek is kölcsönadhatná a pénzét, csak azért mert az nagyobb kamatot igér, mint a bank.

Fogja követni a német kötvénypiacot és vállalati híreket mostantól öt éven át? Ha nem, honnan fogja megtudni, ha felszámolás alá került a cég és 60 napon belül be kell nyújtania a kártérítési igényét, mint hitelező?

Ha szeretne kiszállni idő előtt a kötvényből, el tudja-e majd adni? Mennyire likvid ez a kötvény? Milyen spread-del (adásvételi különbséggel) lehet eladni?

Látogassunk el a cég honlapjára. A címoldalon ott virít, hogy 10 éves kötvényt bocsát ki a cég 6,5%-os kamatra. Ha 10 évre 6,5%-ot ad a cég, akkor három évre reálisan 4,5-5%-ot. Akkor hogy lehet 9%-os kamattal (hozammal) venni a cég papírjaiból?

A válasz egyszerű: a másodlagos piacon névérték alatt forog a papír, ezért jön ki a 9%-os hozam. Tegyük fel a kérdést, miért 9%-os hozam mellett adják-veszik a 3 éves papírt, amikor a csőd közelében tántorgó 10 éves olasz állampapírok is “csak” 7%-on mennek.

(Azt már tudja mindenki, hogy minél hosszabb a futamidő, annál magasabb kamatot várnak el a befektetők? Ha nem, olvassátok el a kockázatokról szóló kis szösszenetet. Meg érdemes lenne a kötvényről szólót is.)

Azért a 9%-os hozam, mert ennyi a cég kockázati felára. Azaz a befektetők ekkora esélyt adnak a cég csődbemenésére.

Drága Olvasók! Már többször elmondtam és újra megismétlem: a több kamat nem biztos, hogy jobb is. Nem úgy választunk befektetést, hogy megnézzük, melyik sor mellett van a legmagasabb százalék. A piac nem véletlenül vár el magasabb kamatot  ettől a papírtól, annak van nyomós oka. Ugye nem gondolod azt, hogy te találtál egy papírt, ami másnak még fel sem tűnt és a magasabb kamat csak a véletlen műve?

Aztán: soha nem fektetjük a teljes vagyonunkat egyetlen cégbe. Egy céget be lehet csődöltetni akár szándékosan, akár szándék nélkül pár hónap alatt.

Zoltántól háromszor megkérdeztem, tőzsdézett-e már. Ugyanis elég rizikós lehetőségeket választott. Aki még nem bukta el a teljes pénzének a 30-40%-át, annak még nincs edzettsége húzósabb dolgokhoz, nem biztos, hogy egyből egy fejessel kellene kezdenie az úszástanulást.

Ne értsétek félre: a magas hozamú vállalati kötvények nem a gonosztól vannak. De csak ha tudod mit csinálsz és mit rizikózol. Ha szereted a rizikós termékeket, buktál már az értékpapír piacon és nyertél is, akkor bátorítalak, hogy alakíts ki egy portfoliót 25-30 céges kötvényből, a pénzed egy részét erre fordítva. De csak akkor!!!

Ahogy a gázt se kötöd be a saját szakálladra, mert félsz, hogy felrobbantod magad, a pénzügyekben sem árt az ilyen óvatosság. Egy ilyen rossz döntés elviheti a teljes megtakarításod.

Kifutottam az időből, az aranyra és a forexre nem jutott idő. Mondjuk mindkét téma megér egy-egy saját bejegyzést (vagy többet is), úgyhogy ezekre majd visszatérünk.

Remélem, ma is tanultatok valamit.

Update: éppen most váltottunk e-mailt Zolival. Azt mondtam neki, hogy ha már mindenképpen vállalati euros kötvényt szeretne, miért nem nézi meg az OTP alárendelt tőkekölcsön kötvényét, 2014-es lejárattal 6-7%-os hozam mellett fut. Erre visszaírta, hogy megnézte a bankban, az OTP kötvény 2 évre 3%. Na igen, nem mindegy, hogy milyen kötvény. Más a hozama a jelzáloggal fedezetnek, a sima banki kötvénynek és az alárendelt kötvénynek. És ennek is nyomós oka van, de ezt már nem fogom most elmagyarázni. Amiért leírtam: még a kötvény típusa is számít a hozamnál.

Sikerült végre megtudnom: ma az euros OTP alárendelt kötvény 2016-os lejáratra 9,7%-on ment. De alárendelt kölcsöntőke kötvény, ha nem tudod, ez mit jelent, kérdezz rá, mielőtt bevásárolsz belőle. És én nem javasoltam, hogy vegyél, csak információt osztottam meg.

Tetszett az írás? Akkor ne felejts el bejelölni a facebook-on, így mindig értesülsz az új írásokról. http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Így spórolhatsz a nyugdíjadra

Az a ritka alkalom van, hogy a feleségem későn jön haza, a gyereket is sikerült ágyba dugnom háromnegyed órányi édes üvöltés után, úgyhogy arra gondoltam, hogy megírom a posztot a nyugdíj-megtakarításról, mert úgysem hagytok addig nyugton, amíg el nem készülök vele. 🙂

Hogy mekkora a gond a nyugdíjrendszerrel, azt jól megírtam már itt. Ha még nem olvastad, kezdd azzal a cikkel, mert csak utalni fogok az ott elhangzottakra.

Röviden a lényeg: az állami piramis játék-jellegű nyugdíjrendszer (kicsit tudományosabban: felosztó-kirovó típusú nyugdíjrendszer), ahol az új belépők befizetéseiből fizetik a régi tagok nyugdíjait, nem fenntartható. Úgyhogy úgy fogunk járni, mint a viccbeli cimbalmos, akinek ugyan jár a fellépti díjból, csak sajnos már nem jut.

Ezért arra vagyunk kényszerülve, hogy magunkról gondoskodjunk.

Kezdjük az egyszerűbb részével, a mennyit problémával. Egy kérdés: ha harminc éves vagy, akkor szerinted korai elkezdeni gyűjteni a nyugdíjra? A legtöbb ügyfelem szerint igen. Matekoljunk egy kicsit: van még 35 éved a nyugdíjig. A statisztikák szerint, ha megéled a nyugdíjkorhatárt (a férfiak harmada nem éli meg), akkor utána még 15 évig élsz. Tehát 35 éved van arra, hogy összegyűjts annyit, ami elég 15 évre. Ha feltételezzük, hogy a kapott kamat és az infláció kioltják egymás hatását, akkor számolhatunk mai árakon. Ha elraksz minden hónapban mai értéken 30 ezer forintot (azaz jövőre 31,5 ezret, két év múlva 33 ezret, három év múlva 34,7 ezer forintot és így tovább), akkor ezzel azt biztosítod, hogy nyugdíjas korodban 70 ezer forintod lesz egy hónapra mai értéken. (Persze ezt az összeget akkor 5 százalékos éves infláció mellett már 386 ezer forintnak fogják hívni, de ugyanannyi parízert fognak érte adni, mint ma 70 ezer forintért. De ezt nektek, régi blog- olvasóknak már nem kell magyaráznom. 🙂 )

Na tehát, ha elég 70 ezer egy hónapra, kezdj el elrakni havi 30 ezret még ma. Ha 45 évesen kezded el, akkor már 52.500 Ft-tal kell kezdened, 55 évesen 105 ezerrel, ha 25 éves korodban nekiállsz, elég 26.500 Ft.

Asszem ezzel megbeszéltük, hogy senkinek nem korai és a havi 30 ezer egyáltalán nem sok.

Akkor térjünk át a miként témakörre.

Nyugdíjra háromféleképpen gyűjthetünk.

Az első, hogy nem cimkézzük a pénzt, hanem egész egyszerűen minden hónapban megtakarítunk, amit csak lehet, így lesz pénz nyugdíjas korban is. Ez a legtöbb embernek nem megy, de ha az ember például jól házasodik és sváb lányt vesz el, ezzel nem lesz gondja. Én így cselekedtem, úgyhogy gond letudva. 🙂

A másik, hogy dedikáltan nyugdíj-megtakarításra való, államilag támogatott lehetőséget veszünk igénybe. Ezzel kapcsolatban én attól tartok, hogy mivel az állam nem lesz képes nyugdíjat fizetni mindenkinek, nagy örömmel lerázza majd magáról azokat, akikről tudja, hogy van megtakarítása. Valami olyan szöveggel, hogy én évekig támogattam 20%-kal a nyugdíjcélú megtakarításod és különben is van 5 milliód az önkéntes nyugdíjszámládon, engedd, hogy azokon segítsek, akinek semmije nincs.

A másik gond, hogy a nyugdíj-előtakarékossághoz nem lehet hozzányúlni nyugdíj előtt, de semmi nem garantálja, hogy az állam nem változtatja meg a feltételeket bármikor. Így pedig elég nehéz 20-30 évre tervezni.

Ennyi lelkesítő rábeszélés után nézzük, milyen lehetőségeink vannak:  🙂

NYESZ, azaz Nyugdíj-előtakarékossági számla

Ez tulajdonképpen egy speciális értékpapír-számla. A számlavezetés díja a legtöbb bankban megegyezik az értékpapír-számlák díjával, azaz a kezelt állomány 0,11%, de minimum 2.000 Ft/év, vagy ehhez hasonló nagyságrend.

Annyiban speciális, hogy csak befizetni tudunk, ha meg akarnánk szüntetni nyugdíjba vonulásunk, de minimum 3 év előtt, akkor az itt található teljes összegre SZJA-t és EHO-t is kell fizetünk, ami azért elég combos érvágás. Tehát fogalmazzunk úgy, hogy nem megszüntethető nyugdíjazásunk előtt, csak az összeg közel felének az elvesztése árán.

Amiért szeretjük, az az állami adójóváírás, az adott évben befizetett összeg 20%-a, de maximum 100 ezer forint, illetve 130 ezer, ha 2020-ig elérjük a nyugdíj-korhatárt. Azoknak, akik lusták számolni: évente maximum 500 ezret érdemes itt elhelyezni, azaz havi szűk 42 ezret. (Persze lehet egy összegben is, akár december 31.-én is.). A számlán elért hozam kamatadó-mentes is, kivéve a részvények osztaléka. (Hogy az miért nem? Passz.)

Az adójóváírást nem kapjuk meg, hanem hozzácsapják a számlánkhoz.

Ami sokaknak nem világos: az első évben a plusz 20% adójóváírás plusz 20% hozamot is jelent, de ez az arány százalékosan évről-évre csökken, ha már benn van 15 milliónk, a plusz 100 ezer éves adó-visszatérítés már csak 0,66%-kal növeli az éves hozamunkat. Ekkor már nem olyan nagy hanyatt esés a 20%, de maximum 100 ezer forintos adó-jóváírás.

Ami szimpatikus még benne, hogy bár ki nem vehetünk belőle pénzt, de a portfoliónkat szabadon variálhatjuk benne, vehetünk és eladhatunk értékpapírokat, befektetési jegyeket, vagy a BÉT-en forgalmazott részvényeket is. Persze az átrendezésnek a költségeit (adásvételi jutalék) mi álljuk. Tehát egy kis ésszel egész ügyes kis portfoliót képezhetünk.

 A legszebb, hogy nyugdíjasok is nyithatnak ilyet, persze ők nem tudnak igénybe venni jövedelemadó-visszatérítést, hiszen nem adóznak, de 3 év után kamatadó-mentesen vehetik ki a pénzük.

Önkéntes nyugdíjpénztár

Egy újabb módja az előtakarékosságnak, szintén adó-visszatérítéssel (20%, maximum évi 100 ezer, vagy egészségpénztárral együtt 120 ezer, 2020 előtt nyugdíjba vonulóknál maximum 130 ezer. Ezek az összegek függetlenek a NYESZ-nél igénybe vehető összegtől, így akár évi 200 ezret is igénybe vehetünk, már ha befizetünk évi egymilliót a két helyre és fizetünk egyáltalán ennyi adót egy évben.)

(Figyelem, az önkéntes nyugdíjpéntárnak semmi köze a nemrég majdnem megszüntetett magánnyugdíj-pénztárakhoz!)

Az ÖNYP-nél nem mi fektetjük be a pénzt, mi csak választhatunk, hogy melyik portfolió-csomagot választjuk (konzervatív, dinamikus, stb.)

A 10. év után a hozamokat felvehetjük adómentesen, de a tőkénket nem, csak ha nyugdíjba vonultunk. 2007.12.31 után csak akkor vehetjük ki a tőkét adómentesen a nyugdíjba-vonulás előtt, ha már legalább 20 éve benn van. Ellenkező esetben SZJA-t és EHO-t kell fizetnünk.

Az éves befizetésünk 120 ezer forint alatti részének 6%-a költség, illetve az évi 120 ezer feletti rész 2,5%-a. Ez a rész sajnos megy a levesbe. (Ez cégenként változó, de a költségek mellett figyeljük az eddig elért hozamot is!)

Amennyiben nem akarjuk a fenti kötöttségeket és cserébe lemondunk az adójóváírás lehetőségéről, még mindig köthetünk életbiztosítást. Persze nem akármelyiket, mert az életbiztosítások zöme egy méregdrága szutyok. (Olvasd el ezt és ezt.)

Ne kíméljetek a kérdésekkel, kommentekkel.

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

Ha egy üzlet beindul… Olvasói levél II.

Egy újabb rendszeres olvasóm írt egy részben önéletrajzi ihletettségű levelet, aki szintén ott volt a tegnapi előadáson. Úgy gondolom, ez is érdekes, hogy miért és mikor kezd el valaki törődni a pénzügyekkel.

Régóta terveztem hogy írok Neked, de nagyon örültem a tegnap találkozónak, mert így jobban össze tudom szedni a gondolataimat. Eleinte nem értettem a blogod „szándékát”, abszolút használható tanácsok – ahogy Te is említetted – ingyen. Az ember pedig ilyet nem igazán csinál, főleg nem önzetlenül.

(Ez egy olyan szép mondat volt, gondoltam, hogy ki kellene emelnem pirossal🙂

Tegnap mint hallgató szívesen hozzáfűztem volna pár dolgot az elhangzottakhoz, főleg a kérdezők részéről. Ha egy évvel korábban lett volna ez a találkozó, én sem lettem volna ott, sőt a blogodat sem olvasnám, mert kb. ennyire érdekelt a dolog. Nem foglalkoztam azzal, hogy van két telefonelőfizetésem, vagy két bankszámlám, mert kit érdekel, hisz csak pár ezer forint. Aztán jött a nyugdíjak „államosítása” ami szintén nem érdekelt volna, ha nem egy pénzügylieg jóval tudatosabb kollégámmal kezdek el róla beszélgetni, a bonni repülőtéren , mikor a munkámból hazatérve, épp akadt 3-4 szabad óránk a reptéren és ebből kifolyólag elkezdtünk beszélni a „pénzügyi tudatosságról” a nyugdíjról.. stb. Ekkora ajánlotta figyelmembe az alábbi könyvet:

Kiyosaki, Robert T.: GAZDAG PAPA SZEGÉNY PAPA. Nem tudom, hogy ismered-e, de tökéletesen bemutat egyfajta gondolkodás módot, és nem akartan tegnap mondani, hogy lehet kérni hogy legyen webinárium, meg kutyafüle, a pénzcentrumos kollega tökéletesen leírta, egyszerűen az embereket nem érdekli semmi, ha a szájába rakják, akkor sem. Az egyik előadó kolléga mondta tegnap, hogy az emberek sírnak, hogy senki nem okosítja ki őket a pénzügyekből, ezért nem értenek hozzá, miközben tele a net anyaggal. Az emberek tízezer kattintást csinálnak egy bulváranyagra (“ VV Viki aranyhala öngyilkos lett”), miközben senki nem olvas el egy gazdasági oktató cikket. Erre utalt a levélíró.

Kiyosaki Úrral vannak némi fenntartásaim. Illetve nem is vele, hanem azzal, hogy sok magyar gondolkodás nélkül átveszi, amit mond. Pedig ő a kilencvenes évek Amerikájában lett gazdag ingatlanbefektetésekkel, meg tőzsdézéssel, amikor minden hülye azzá tudott lenni. Ha vettél egy akármilyen ingatlant, három év múlva biztos, hogy 40%-os haszonnal tudtad eladni. Ugyanígy a tőzsdén, bármit vettél, tuti nyertél rajta évi 20%-ot. Ezen túl, Amerikában teljesen más dolog belefogni egy vállalkozásba, mint itthon. Odakint veszel egy fűnyíró traktort, két héten belül találsz 50 embert, aki fizet neked 30 dolcsit, hogy hetente levágd a füvet neki.

És ezzel nem akarom leszólni Kiyosaki urat és a hasonló írokat, mert jó dolgokat mondanak, csak tudni kellene sok embernek elhelyezni térben és időben azt, amiről olvas. Itt nem biztos, hogy olyan könnyű például vállalkozni, mint az Egyesült Államokban.

Szóval olvassatok ilyen könyveket, csak tudjátok átültetni is a mai magyar viszonyokra az olvasottakat. Mert gyakran hallom vissza ezt a könyvet a tanácsadás során az emberek szájából, de úgy, hogy ő most hitelt vesz fel, amiből lakást vesz, mert ez fogja neki a pénzt hozni. És különben is otthagyja a munkahelyét, mert az csak mókuskerék, ahogy Kiyosaki úr is megmondta. Ilyenkor szoktam azt mondani, hogy jajaj.  (Persze ez nem az író hibája, hanem azoké, akik nem értelmezik az olvasottakat megfelelően.)

Számomra ez olyan mint az alkoholizmus, addig míg magad nem mondod, le akarsz szokni, addig esély sincs. Ez ugyanaz, amíg én magam nem mondom, hogy márpedig igen, utána olvasok, kérdezek, addig beszélhetünk róla. Így találtam a blogodra, is. Az elmúlt 15 évem rossz döntések sorozata volt, de tennem kell ellene, mert nem fog senki megmenteni. Így nagyon örülök a blogodnak, mert tényleg hasznos. Ami pedig a tegnapi napot illeti, részemről örülnék mondjuk kéthetente egy ilyen alkalomnak, hisz lenne miről beszélgetni, de én sem azért írtam, hogy megosszam Veled a történetem, hanem szeretném megkérdezni, hogy akkor most Te foglalkozol pénzügyi tanácsadással, vagy sem? Számomra a blogodból sem derült ki, hogy például a nyugdíj kérdésére mi lehet a legoptimálisabb megoldás, ha maga az életbiztosítás nem igazán az.

Hivatalosan nem foglalkozom semmilyen tanácsadással, de persze egy kávé mellett el tudunk beszélgetni barátilag, hogy mid van és hol és jó-e az neked.

Egyébként nem véletlen, hogy igyekszem nem állást foglalni egy-egy termékkel kapcsolatban itt a blogon, ugyanis nagyon megszigorították a pénzügyi tanácsadás feltételeit (MIFID teszt, alkalmassági vizsga, amíg ez nincs meg, még csak nem is utalhatok arra, hogy neked jó lenne mondjuk részvényt venni, azt meg végképp nem mondhatom, hogy add el a magyar részvényeidet és vegyél belőle mondjuk német állampapírt.

A nyugdíj-megtakarításról azért nem derül ki semmi, mert még tartozom azzal az írással, de ígérem, karácsony előtt meglesz. 🙂

Share

Olvasói levél. Ilyen se volt még :)

Karcsi írta, gondoltam, ti is okulnátok belőle, illetve megtudhatjátok, miről volt szó tegnap.

Szerintem jó volt a tegnapi előadás. Ahogy te is mondtad, kezdetnek mindenképpen.
Mondtad, hogy terveztél esetleg előadás-sorozatot, ebben csak bátorítani tudnálak.

Nem tudom, miért, sokak számára úgy jött le az egész előadás, mintha ti a bankokat képviselnétek, az ő oldalukon állnátok. Ez lehet, hogy valamilyen szinten így is volt, amolyan “védjük a mundér becsületét”, de szerintem korántsem olyan mértékben, ahogy ezt sokan érezték, gondolták. Szerintem nem erről szólt az egész előadás, legalábbis nem erről kellett volna szóljon.

Nem akartuk védeni a bankokat, legalábbis én nem. Csak ezt az eszetlen bank-ellenességet akartam egy kicsit oldani. Én is sajnálom, hogy erre ment el az előadás főárama. Egyébként mi előadók sem voltunk egy állásponton több mindenben, az előadó urakat én is akkor láttam először életemben.

A hátsó sorban ülő szakállas pasas nemcsak kritikán aluli hozzászólásokat eresztett meg, de erősen bunkó is volt.

Egy antiglobalista, forradalmár lelkületű ember erősen ellenzett mindent, aminek a piszkos anyagiakhoz köze van. Nem sikerült meggyőzni, hogy a tőke és a tőkebefektetések miatt áll azon az életszinvonalon a nyugati kultúra, ahol.

Amire én igazán nem kaptam választ, kapcsolódva a témához (pü ismeretek hiánya, tudatlanság), hogy számomra elég nehezen hihető, hogy pl Amerikában mindenki olyan penge lenne pénzügyi ismeretekből. Ezt két részre osztva:
1. Amit te is mondtál, hogy sokan előre gondoskodnak magukról – félig rendben van. De miért teszik? Mer a szomszéd/anyám/iskolatárs/mindenki ezt csinálja? Ez inkább szokás (jó szokás), mintsem egyéni/társadalmi pü széleslátókörűség.

A takarékoskodás a kutúra része, az USÁ-ban a kormány nagy ívben tesz arra, hogy mire jutsz az életben, lehetsz ügyvéd is, lehetsz hajléktalan is, ahogy tetszik. Ugyanígy nincs (komoly) állami nyugdíj és egyéb sem. Az emberekbe bele van nevelve, hogy ha valamit el akar érni, az csak rajta áll. Nálunk ennek pont az ellenkezője: az emberek azt gondolják, hogy majd mindent megkapnak az államtól.

És ehhez kapcsolódóan a kínos kérdésem: ha olyan fene okosak az amcsik pü-leg, akkor hogy-hogy náluk tört ki a hitelválság? Hogy-hogy náluk fújódtak a lufik először, és legnagyobbra? Ők nem vettek fel hiteleket?

Az amerikaiak sem pengék a pénzügyekben. De a pénzügyi intelligenciának nem az a lényege, hogy érted, hogyan kell egy tőkegarantált alapot létrehozni, vagy hogyan kell egy részvényvásárlási megbízást rögzíteni a BÉT rendszerében.

2. Amit pl a blogodban írtál az alapokról. Ezzel ők tisztában vannak? Mert nekem az jött le, hogy számotokra, hogy a pü-i tájekozottság, tudatosság ott kezdődik, hogy ezeket tudja az illető.

A pénzügyi tájékozottság ott kezdődik, hogy az ember ki tudja számolni, hogy mennyi a kamata egymilliónak, ha a kamatláb 9% (ahogy mondtam is az előadáson), hogy nem annyit, vagy többet költ, mint amennyit keres, hanem félrerak a jövőre. Sajnos még itt sem tart a magyar átlag.

3. Elmegy az amcsi öngondoskodni: megmondja, hogy pontosan mibe akar fektetni, stb, vagy csak simán a bróker/pü tanácsadó köt neki valamilyen számlát,s tb, aztán hagy menjen… Ebben az esetben őt ott nem verik át? Ott az összes “pénzügyi termékek” szuperek? Arra akarok ezzel kilyukadni, hogy ha itt valakire rásóznak valami szart, aztán megy panaszkodni, akkor közlik vele, hogy pénzügyileg milyen tájékozatlanok a magyarok, ezért van… Ha ők olyan fene tájékozottak, akkor ott nincs szar termék?
Nem tudom, érthető voltam-e valamennyire, talán ha egyszer összehozzuk a találkozót, akkor érthetőbben el tudom mondani…

Az embereket mindenhol lehúzzák vacak pénzügyi termékekkel, nem csak nálunk. Viszont az USÁ-ban vannak valódi pénzügyi tanácsadók, akik nem árulnak semmit, csak megkeresik a legjobb megoldást az ügyfélnek. Ezért fizetést kapnak a kuncsaftoktól. Ahogy a joghoz sem értesz és megkeresel egy ügyvédet, ha jogi problémád van, ugyanígy nem kell értened a pénzügyi termékekhez, csak tudj valakit, akinek megbízhatsz a tanácsaidban, főleg azért, mert megfizeted.

Alapvetően, szerintem értem én mire gondolsz/gondoltatok ezzel az egész pü tájekozottsággal, kultúrával kapcsolatban. Két mondatban: ahogy mondtad: láss előrébb az orrod hegyénél! Illetve: addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Igazam van?

Ha idáig eljutnánk, én már azt mondanám, hogy a misszió elérte a célját. Sajnos ez még messze van.

Szerintem Mo-n ez azért nem valósult meg, mert miután a szocializmus hiánygazdaságából kiszabadult a magyar társadalom, és szabad kezet kaptak a multik (nem csak a bankok!), jött az áru- (és lehetőség-) dömping, szóval ez a sokat böjtölt társadalom ráharapott, mint a gyöngytyúk a tudjukmire. Hozzájött persze a tévéből ömlő szemét, az “akkor vagy frankó gyerek, ha ez-meg-ezed van”, stb. magyarán, egy mondatban, a magyar társadalom egyáltalán nem volt felkészülve a piacgazdaságra. Ami, valljuk be, kissé rabló módon ömlött ránk. Nemcsak árut hoztak a multik, hanem – ha nincs pénzed, majd adunk – pénzt is a bankok (hisz ők is piacot láttak itt). Most ezt végiggondolva, felerősödött bennem az állami felelősség, a szabályozás (teljes) hiánya miatt. Mert így jött egy pillanatnyi (kb 10év ?) jólét, ami persze a politikusoknak rettentő jól jött (nem politizálni akarok), naná, hogy hagyták…

Szóval, mondom, alapvetően egyetértek veled, és nem kötözködni akarok, hanem szeretnék tisztábban látni, illetve egy kis pü műveltséget szerezni :):):):)

Amit tudok, igyexem átadni… 🙂

A találkozónkra visszatérve, jelenleg nem tudom, hogy érdemes-e, persze, lehet, hogy mindig érdemes.

(Megbeszéltünk egy személyes találkozót Karcsival)

A CHF hitelemet mindenképpen visszafizetem rögzített árfolyamon, már csak azért is, mert nem is tudom, hogy igazából mennyi a jelenlegi törlesztőm. Halasztott tőketörlesztéses, unit-linked életbiztosítással kombinált hitelem van, jelenleg még csak kamatot fizetek.

Ahogy mondani szokták, ez az igazi szívás sajnos…

Nagyon félek a jövőtől, tekintve, hogy az éb. felénél, kb 6 év múlva lesz kötelező betörlesztenem az összegyűlt pénzt, és tartok tőle, hogy egyáltalán nem lesz olyan mértékű a tőkecsökkenés, hogy ne valami horribilis törlesztő jöjjön majd ki.
Másrészről, szerencsére tudunk félretenni, már a jelenlegi hitellel kapcsolatban sem szándékoztunk kivárni a teljes futamidőt, hanem előtörlesztésekkel hamarabb visszafizetni. De a chf hitellel csak lutrizok, hogy mégis, mikor törlesszek előre, most vagy a jövő hónapban, mikor járok jobban… Forinthitellel ilyen gondom nem lenne…
Másrészt jelenleg keresgélek, próbálok olyan bankot találni, aki ad erre a hitelkiváltásra lakáscélú hitelt, ha találok, akkor kötök majd lakáskasszát, amivel 4 év múlva, szintén előtörlesztek, persze, ha megmarad a 30%-os állami támogatás (elvileg akkor itt is keresek egy kicsit…)

A lakáskassza feltételei sohasem változnak visszamenőlegesen. Amit ma megkötsz, az úgy fog végigfutni a teljes futamidő alatt. Akkor is ha neked jobb lenne az új feltételek.

A bankok nem nagyon akarnak jó kiváltó hitelt adni, néhány takszöv próbálkozik vele. A Volksbankot mondják még, illetve talán a Fundamentának lesz erre hitele, de ez is még kérdés.

Illetve várom még az AXA ajánlatát, valami jelenlegi hitelükre alapozva akarják a kiváltó hitelüket alapozni. Ennek a jelenlegi hitelnek viszont 5 éves a kamatperiódusa, ami ha az új hitelnél is megmarad (és nem marha magas lesz a kamat), akkor szerintem elég pozitív, nem?

Azon is gondolkozok mostanában, hogy ha felmondtam a CHF hitelt, akkor a hozzákapcsolódó Aranyszárny lehúzó biztosításomat is vagy felmondom, vagy csak nem fizetem tovább. Az nekem 100%-osan feneketlen kútnak tűnik. Nem hiszem, hogy lenne értelme tovább fizetgetni… Erről érdekel nagyon a véleményed. Esetleg irányítsam át másik alapokba? Defaultból 20% Vegyes II, 80% Trendmax – gondolom, ismered a Generalit. Ebbe tették alapból, én meg – mivel nem értek hozzá – úgy hagytam, kicsit amolyan kínból is, mondván én úgysem járok jól.

A unit linked biztosításnál a legnagyobb szívás a kezdeti költség, amit te már bebuktál úgyis. Tehát nem biztos, hogy mindenáron meg kellene szüntetned. A trendmax érdekes alap, tőke, illetve hozamgarantált, de szerintem pont ezért nem biztos, hogy tud sokat hozni. A vegyes alap x része állampapír, olyan sokat az sem biztos, hogy hoz.

Egyébként ki voltál te? Aki a sokat kérdezte az első sorban, vagy aki azt mondta, hogy “tudom, olvasom a blogodat”? Erre a két emberre tippelek. 🙂

Share

A nyugdíjkérdés: mekkora is a probléma?

Erről a kérdésről már volt szó, azért vettem elő megint, mert találtam egy pár érdekes grafikont és további adatokat a magyar emberek hosszútávú megtakarításairól..

(A Bankárképzőben tanított Dr. Kovács Erzsébet a Corvinusról, így az ő előadásából, illetve a Nyugdíj Kerekasztal anyagából is fogok idézni. A grafikonokat dr. Juhász István úr prezentációiból vettem.)

Egy kis történelmi kitekintés 

A mai kor emberének teljesen természetes a nyugdíj intézménye, kevesen gondolnák, hogy az első nyugdíjintézkedés 140 éves és a munka során elvesztett munkaképességre szólt. A skandináv országokban 1891 után alakultak ki ezek a rendszerek, Magyarországon pedig csak 1928-ban. (Az USÁ-ban pedig csak a gazdasági világválság után.)

Tehát nálunk alig 80 éves szolgáltatásról beszélünk.

A háború előtt a rendszer remekül működött, a nyugdíjintézet ingatlanokba fektette a pénzét és ez miatt, illetve azért is, mert a kifizetésre kevesen voltak csak jogosultak, minden tökéletes volt.

A második világháborúban a nyugdíjintézet ingatlanjai elpusztultak, valamint államosították is az egész intézményt.

Ezután vezették be az úgynevezett felosztó-kirovó rendszert, ami nem más, mint egy állami piramisjáték. Ez a rendszer mögött már nem áll tőke, vagy ingatlanfedezet, itt az aktívkorú lakosságtól elvont pénzből tartják el az aktuális nyugdíjas réteget.

Ez a rendszer csak akkor működik, ha az aktív munkavállalók száma jelentősen meghaladja az eltartandók számát.

Nézzük, mi a jelenlegi helyzet Magyarországon:

Ma Magyarországon összesen 3 millió ember részesül nyugellátásban, ebből 300 ezer fő korhatár alatti egészséges ember, illetve további 400 ezer ember korhatár alatti rokkantnyugdíjas. Ez a 700 ezer ember nemcsak ellátást kap, de nem is járul hozzá az adók és egyéb terhek megtermeléséhez, így tulajdonképpen kétszeresen is terheli a rendszert. (Természetesen a rokkantnyugdíjasok között van valóban rászoruló is, rájuk ez nem vonatkozik.)

(Amíg Magyarországon a 62 éves korhatárt is csak a munkavállalók 32%-a tölti be(!!!!!!!), addig például a szomszédos Szlovákiában ez az arány 65%.)

Ezzel szemben áll 6,4 millió munkaképes korú ember (a maradék a gyerekek).

Csakhogy ebből a létszámból mindössze 56% aktív dolgozó (ez az egyik legalacsonyabb érték Európában), a többi munkanélküli, gyesen lévő, segélyen élő, még tanuló, vagy már nyugdíjas személy.

Sajnos még itt sincs vége a statisztikának, mert az aktív dolgozók 21%-át az állam foglalkoztatja. Az állami alkalmazottaknak pedig nem csak a bérét, de az adóját, társadalombiztosítását, nyugdíjjárulékát is az állam fizeti, azaz a többi adófizető.

Ebből a 2,85 millió emberből, aki nem eltartott és nem is állami alkalmazott, közel másfél millió minimálbérre van bejelentve…

Tehát ennek a rétegnek kellene eltartania a jelenleg 3 milliós nyugdíjas tábort.

Az átlagnyugdíj tavaly 83 ezer forint volt, a saját jogú nyugdíj pedig 92 ezer Ft. Mivel lassan ott tartunk, hogy egy alkalmazásban élőnek el kell tartania egy nyugdíjast, ennyit kellene pluszban mindnyájunknak megtermelni. Plusz a segélyen élők, az állami alkalmazottak, munkanélküliek fizetését, az egyéb állami kiadásokról (autópálya építés, egészségügy, honvédelem, közvilágítás, stb.) már nem is beszélve. Most már legalább tudjuk, mire megy el a fizetésünkből levont adó. (A jóléti kiadásokra az állam évről-évre többet költ, 2006-ban 60,3%-ot, 2009-ben már 62,4%-ot.)

Hogy fokozzuk a helyzetet, még nem is ez a legnagyobb probléma. Hanem az, hogy kétoldalról is meg lett támadva a jelenlegi felosztó-kirovó rendszer.

Egyikrészről egy átlag magyar nő az ideális 2,2 gyerek helyett csak 1,3-at szül, azaz egy házaspár még saját magát sem pótolja. Ez villámgyorsan azzal jár, hogy folyamatosan romlik az aktív korú-nyugdíjasok aránya, további terheket róva az eltartókra.

A másik gond a rohamosan növekvő élethossz. Ez nem csak a nyugdíjkasszát terheli meg, de az egészségügyi kasszát is, hiszen az egy emberre költött egészségügyi kiadás 60%-a az utolsó év(ek)ben keletkezik.

Jelenleg a nyugdíj összege az utolsó nettó kereset 75-80%-a, miközben a világátlag már jelenleg is csak 60% és az elöregedés miatt ez is fokozatosan tovább csökken. Ez a túlzóan magas összeget egész egyszerűen nem bírja el a magyar gazdaság.

A fenti leírásból is egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi nagyvonalú magyar nyugdíjrendszer nem tartható fenn tovább. A felosztó-kirovó rendszert fel kell számolni, ennek a kezdeti lépése volt a tőkével fedezett saját számlás magánnyugdíj-rendszer bevezetése, amely a tervek szerint először csak a nyugdíj 25%-át biztosította volna, majd lassan elérte volna a 100%-os határt.

Sajnos ezt a Fidesz kormány az elhibázott adópolitikája fedezetlensége miatt tavaly felszámolta és a vagyonát felélte.

Akkor mi várható? Egyrészt a nyugdíj-korhatár drasztikus emelése (Németországban már most 67 év a korhatár és további emelésre készülnek), valamint a nyugdíjak várhatóan csak az éhenhalástól fognak megmenteni (ahogyan már most is így van például Kanadában)

Ezek a tények, amikkel szembe kell nézni. Sajnos semmi nem látszik, ami ennél pozitívabb reményre adna okot.

Ezek után nézzük meg, mennyire felkészültek a magyar emberek a várható nyugdíj gondokra:

Azt gondolom, a grafikonok magukért beszélnek.

Arról, hogyan tudsz megtakarítani, itt beszéltünk. A nyugdíjcélú megtakarításokról pedig itt. Hogy miért ne kössél életbiztosítást, arról itt olvashatsz. Hogy mégis miért érdemes, arról pedig itt. Hogy mibe fektessél és mibe ne… nos, az egész blog erről szól. 🙂

Továbbra is várom a tippeket, miről szeretnétek hallani. (Az eddigi tippeket is köszönöm, nem felejtettem el őket, amint tudok, írok róluk.)

 

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo

Share

A pénzügyi tanacsadokról

Sokat gondolkodtam, megírjam-e ezt a posztot, számítva az érintettek felzúdulására. Mivel várhatóak a személyeskedések, előre szólok, hogy évekig jómagam is dolgoztam életbiztosítási ügynökként, majd hitelközvetítőként és mobilbankérként, úgyhogy belülről ismerem ezt a világot.

Szeretném az elején leszögezni, nem célom, hogy bárkit megsértsek és semmi bajom azzal, ha valaki pénzügyi termékeket árul. Csak szeretném, ha az alább leírt dolog a helyére kerülne Magyarországon. » Read more

Share
1 34 35 36 37