Cashback: a közeljövő kuponos oldalai

A nyugati országokban a kuponos oldalak népszerűségének csökkenése után az úgynevezett cashback oldalakon alapuló közösségi vásárlás hódit.

Egy-egy felkapottabb cashback oldalon több ezer ajánlat vár bennünket, mint például az amerikai Ebates-en, MrRebates-en, az angol Quidco-n és az ausztrál Bucksback-on.

Az oldalak működése igen egyszerű: az úgynevezett affiliate programban résztvevő cégek a weboldal(ak) tulajdonosainak magas jutalékot ígérnek, ha az ő ajánlására vásárol valaki náluk. Az egyik legismertebb ilyen affiliate oldal az amerikai Comission Junction. Ha egy weboldal tulajdonos csatlakozik ehhez az oldalhoz, akkor sok száz cég affiliate ajánlatából válogathat, amelyet aztán a weboldalán reklámozhat.

» Read more

Share

A hitelkártyákról számokban

Az előző írásom a hitelkártyák csapdáiról szólt  (cikk itt), ami miatt fellángoltak a viták, hogy szabad-e hitelkártyát kiváltani és vajon a bankok felebaráti szeretetből buknak-e látszólag súlyos tízezreket évente a hitelkártyákon.

Ezért ebben a cikkben szeretném megvizsgálni, vajon igaz-e, hogy évente 40-50 ezer forintot lehet nyerni egy kártyával, illetve tényleg mindenki bolond-e, aki kiváltja a hitelkártyát. (A hozzászólások zöme ugyanis ez a két véglet körül helyezkedett el.)

Ezen túl néhány elgondolkodtató statisztikai adatot is szeretnék megosztani elsősorban a hitelkártya őshazájából, az Egyesült Államokból.

Első körben nézzük meg, mennyit is lehet egy átlagembernek nyerni a hitelkártyán.

» Read more

Share

Hitelkártya-csapdák: ezekre figyelj

Sokan elcsábulnak a hitelkártyák ajánlatára. Bár nem értik, miért fizet rá a bank minden egyes vásárlásukra (A számlavezető bank 0,6%-ot kap egy hitelkártyás vásárlás után, ebből jön le a tranzakciós adó 0,2%-a. Ezzel szemben 1-4% kedvezményt ad a kártya tulajdonosának. Vagyis minden egyes tranzakció nettó ráfizetés a banknak.), miért ad nekik ingyen hitelt 45-51 napra, amin szintén komoly költsége van a banknak.

Nyilván azért, mert nagyon megéri a banknak a hitelkártya és nem hülye ő, de most nem erről szeretnék írni.

Hanem arról, milyen csapdákra figyelj, ha hitelkártyát használsz, mert könnyen mindenféle büntetést fizethetsz a tudatlanságod miatt. » Read more

Share

Bankkártya-használat külföldön: ezekre figyelj utazás előtt

Közeledik a nyaralási szezon, érdemes átnéznünk, mire kell figyelnünk, ha bankkártyával akarunk nekivágni a nyaralásunknak.

Dombornyomott, vagy elektronikus kártya?

A legtöbb helyen elfogadják az olcsóbb sima (nem dombornyomott) bankkártyát fizetéskor. Azonban főleg, ha Európán kívüli helyre utazunk, érdeklődjünk a bankunknál, tudjuk-e majd használni a sima bankkártyánkat is.

Mikor jár le a kártyánk?

Kellemetlen élmény, ha odakint derül ki, hogy a kártyánk érvényessége lejárt. Ezért még indulás előtt gondosan ellenőrizzük a lejáratot. A kártya előlapján hónap/év sorrendben találjuk a lejárat dátumát. A kártya a feltüntetett hónap utolsó napjáig érvényes, utána se vásárlásra, sem készpénz-felvételre nem alkalmas.

» Read more

Share

Miért nem gyengül a forint, avagy a Balassa-Samuelson hatás

Gyakran felmerül a kérdés, miért nem gyengül a forint sokkal jobban az euróhoz képest, mikor a magyar infláció sokkal nagyobb, mint az eurózóna inflációja.

Józan paraszt ész szerint amennyivel nagyobb az infláció az egyik országban, annyival jobban kellene leértékelődnie a devizájának a másik ország devizájához képest, hogy az egymáshoz viszonyított értékük megmaradjon.

1999 augusztusában egy euró 254,4 Ft volt. Ma 296 forint egy euró. Ez idő alatt az eurózóna inflációja miatt euróban az árak az 1,33-szorosára nőttek, a forintárak Magyarországon pedig a 2,09-szeresére. Vagyis az inflációt figyelembe véve ma egy eurónak 399 Ft-nak kellene lennie.

» Read more

Share

Devizakockázat: erre is gondoltál?

A kisbefektetők kiábrándulva a banki kamatokból, rohannak befektetési alapba tenni a pénzüket.

A sok kockázat, mint részvények, kötvények kockázata mellett gyakran teljesen elfeledkeznek a devizakockázatról.

Márpedig ha te nem kizárólag magyar államkötvénybe vagy magyar részvénybe fektető alapokba teszed a pénzed, igen komoly devizakockázatnak is ki vagy téve.

Az ne tévesszen meg, hogy te forintot fizettél be és azt is fogsz visszakapni. Ha a pénzedet amerikai részvényekbe, vagy kötvényekbe fekteted, akkor neked dollárért vett értékpapírjaid vannak, ha indiai részvényekbe, akkor pedig rúpiáért vett részvényeid.  » Read more

Share

Mennyi a lakáshitel előtörlesztésének költsége? Plusz jelzáloglevél tudnivalók

Amint azt már jól megbeszéltük (itt), hogy amíg hiteled van, a legjobb befektetés, ha azt előtörleszted, mert a megtakarításaidra kapott kamat biztos, hogy kevesebb, mint amennyit kifizetsz a hiteleid után kamatot.

De vajon mennyi büntetést számol fel a bank a hiteled idő előtti elő, vagy végtörlesztéséért? » Read more

Share

Az abszolút hozamú alapokról

A banki kamatok mélyrepülése miatt egyre több kisbefektető merészkedik számára eddig ismeretlen területekre a befektetések világában.

Ezt követve én is igyekszem többet írni az alternatív lehetőségekről.(Ilyen volt a kötvényalapok (cikk itt), a szerb dinár kamatok (cikk itt), Q. kötvény és a hasonló írások.)

Az óvatos befektetők a pénzpiaci és a kötvényalapokon túl még az abszolút hozamú alapokig merészkedik el, ezért most erről írok.

» Read more

Share

Átverések: miért nem csinál senki semmit?

A pénzügyi életben nagyon sokan akarják a javunkat és sajnos nagyon sokan átveréssel akarják megszerezni azt.

A blogon is már sok szó esett az átverésekről, a kamu befektetési ajánlatokról, a mindenféle lehetőségnek álcázott piramisjátékokról.

Jelenleg is rengeteg álbefektetés várja, hogy befizesd a pénzed, majd pár hónap múlva kiderüljön, hogy átverés az egész.

Az emberek azt kérdezik ilyenkor, miért nem tesz semmit a PSZÁF, meg a rendőrség, miért lehet büntetlenül átveréseket szervezni ebben az országban.

» Read more

Share

Magas dinárkamatok Szerbiában

A magyar bankbetéti kamatok már négy százalék környékére csökkentek a sorozatos radikális jegybanki alapkamat-vágás eredményeképpen.

A jelenlegi 4,75%-os jegybanki alapkamat várhatóan tovább fog csökkenni, erre utal az állampapírok hozamai is, az egyéves diszkont-kincstárjegy hozama már négy százalék alatt van. Vagyis a piaci szereplők további erőteljes kamatcsökkentést áraztak be a következő hónapokra.

Ez sajnos előrevetíti a bankbetétek kamatainak további csökkenését is.

Ezért a megtakarításaikat bankbetétekbe fektetők kénytelenek alternatív lehetőségek után nézni, amennyiben keveslik a bankbetétek egyre csökkenő kamatait. » Read more

Share

Miért komplikálod?

Íme egy típuslevél, amiből elég sokat kapok:

“Próbáltam a neten kutakodni az XYZ (német nevű magyar cég, de lehetne bármilyen másik ismeretlen cég neve) befektetési ajánlatáról, amiket az osztrák Zqw Bank (Magyarországon csak az ügynökök ismerik, senki más) által kezelt befektetési számlákon valósít meg. Az XYZ a közvetítő, a Zqw Bank pedig a letétkezelő és egy szerintem magyarországi TBSZ-hez hasonló számláról van szó, amin a kereskedést szinte napi rendszerességgel csinálják. Kétszer voltam náluk a budapesti irodájukban, egyre jobban tetszik a dolog, de így, hogy a neten gyakorlatilag semmi infó nincs róla, nem nagyon merek belevágni. Te esetleg hallottál erről a lehetőségről? Nagyon szívesen olvasnék róla egy véleményt a kiszamolo.hu -n.”

» Read more

Share

OTP Opus és MOL Magnólia: mit érdemes tudni róla?

Mivel már többen kérdeztétek, mi a véleményem az OTP és a MOL eurós kötvényeiről, az Opusról és a Magnóliáról, illetve mit érdemes tudni róluk, a legegyszerűbb, ha írok róla.

Ez a két kötvény nem az egyszerű kötvények közé tartoznak, ezért olvasd el a kötvényekről szóló írásomat, mert kénytelen leszek rá többször hivatkozni.

Mindjárt kezdeném a legfontosabb információval, ami eléggé behatárolja a lehetséges vevők körét: az OTP Opus kötvény névértéke 125 ezer euró, a Magnóliáé 100 ezer euró. Vagyis csak az tud belőle venni, aki rendelkezik legalább 30 millió forinttal. (A kötvények névérték alatt forognak, így kevesebb pénz is elég, de a nagyságrend azért ez.) » Read more

Share

Sell in May and go away

Egy régi wall street-i mondás szerint (Sell in May and go away) a vakációs időszaknak számító nyári hónapokban érdemes követni a brókereinket a szabadságra és el kell adni a részvényeket majd októberben érdemes visszatérni a piacra.

Ez a bölcsesség úgy látszik, önbeteljesítő jóslat, hiszen ha kellően sok befektető így cselekszik, csak azért, mert az gondolja, hogy a többiek is így tesznek, akkor valóban igazzá válik a mondás.

Nézzük meg az amerikai S&P index havi teljesítményeit 1960 óta:

Az elmúlt éveket figyelembe véve, aki 2011-ben követte a népi bölcsességet és csak szeptemberben jött vissza a piacra, megúszott egy 19%-os zakót, amit az európai hitelválság és a japán cunami okozott, de 2010-ben is 10%-os veszteséget került el.

» Read more

Share
1 99 100 101 102 103 107