Tag Archives: portfolioblogger

Aegon Libra: mi benne a trükk?

Az Aegon feltalálta a spanyol viaszt, sőt egyenesen a bölcsek kövét: egy olyan kockázati életbiztosítást, a Librát, ami visszaadja a pénzed, ha nem történt semmi káreset a futamidő alatt. Vagyis ingyen biztosít 15-40 éven át.

Fut is a szekér rendesen, ki ne akarna egy ilyen ingyenes biztosítást kötni? Az ügynökök megkapják a jutalékukat, miközben nyugodtan mondhatják az ügyfélnek, hogy nem kell aggódni a költségek miatt, mert azok nincsenek.

Ha végig fizeted a biztosítást, a futamidő végén visszakapod az utolsó hónap befizetését szorozva a hónapok számával.

Olvasd tovább

Share

OTP Simple csomag: tényleg minden ingyen van?

Az OTP Bank tavaly év végén vezette be a Simple csomagot, 30 éven aluli ügyfeleknek. Ez később változott, most már bárki igényelheti ezt a számlacsomagot. Sokak szerint ez még az Erste Szupernullánál is jobb csomag, hiszen minden ingyen van. Ezt erősíti bennünk a simple.hu weboldal felületes olvasása is, ahol minden sor úgy kezdődik, hogy “díjmentes”.

Azonban ha a hirdetményt is elolvassuk, látjuk, hogy a számlacsomag ingyenessége csak időleges, illetve elég sok korlátozás van beépítve a csomagba.

A kártya csak az első évben díjmentes, az utalás és a pénzfelvétel pedig csak június végéig. Lássuk a részleteket: Olvasd tovább

Share

Folyószámla-hitelkeret: csúnyán ráfizetsz

Bemész egy bankfiókba számlát nyitni, az ott ülő hölgy nagy buzgósággal rábeszél egy folyószámla-hitelkeretre, mert jó az vésztartaléknak, ha hónap végén megszorulsz.

Beállít egy minimális összeget, 20-30 ezer forintot, abból biztos nem lesz baj.

Mindenki boldog, neked van egy kis összegű vésztartalékod, a hölgy pedig teljesítette a cross-sale rátát és a kiosztott értékesítési kvótát a folyószámla-hitelkeretből.

Kicsit morcos vagy, mert a banktól függően fizetni kellett 2.400 Ft egyszeri díjat, vagy a hitelkeret 0,5-1%-át. Persze ezt csak a következő havi számlakivonatból tudtad meg. Még szerencse, hogy csak 30 ezres a kereted.

Olvasd tovább

Share

Cashback: a közeljövő kuponos oldalai

A nyugati országokban a kuponos oldalak népszerűségének csökkenése után az úgynevezett cashback oldalakon alapuló közösségi vásárlás hódit.

Egy-egy felkapottabb cashback oldalon több ezer ajánlat vár bennünket, mint például az amerikai Ebates-en, MrRebates-en, az angol Quidco-n és az ausztrál Bucksback-on.

Az oldalak működése igen egyszerű: az úgynevezett affiliate programban résztvevő cégek a weboldal(ak) tulajdonosainak magas jutalékot ígérnek, ha az ő ajánlására vásárol valaki náluk. Az egyik legismertebb ilyen affiliate oldal az amerikai Comission Junction. Ha egy weboldal tulajdonos csatlakozik ehhez az oldalhoz, akkor sok száz cég affiliate ajánlatából válogathat, amelyet aztán a weboldalán reklámozhat.

Olvasd tovább

Share

A hitelkártyákról számokban

Az előző írásom a hitelkártyák csapdáiról szólt  (cikk itt), ami miatt fellángoltak a viták, hogy szabad-e hitelkártyát kiváltani és vajon a bankok felebaráti szeretetből buknak-e látszólag súlyos tízezreket évente a hitelkártyákon.

Ezért ebben a cikkben szeretném megvizsgálni, vajon igaz-e, hogy évente 40-50 ezer forintot lehet nyerni egy kártyával, illetve tényleg mindenki bolond-e, aki kiváltja a hitelkártyát. (A hozzászólások zöme ugyanis ez a két véglet körül helyezkedett el.)

Ezen túl néhány elgondolkodtató statisztikai adatot is szeretnék megosztani elsősorban a hitelkártya őshazájából, az Egyesült Államokból.

Első körben nézzük meg, mennyit is lehet egy átlagembernek nyerni a hitelkártyán.

Olvasd tovább

Share

Hitelkártya-csapdák: ezekre figyelj

Sokan elcsábulnak a hitelkártyák ajánlatára. Bár nem értik, miért fizet rá a bank minden egyes vásárlásukra (A számlavezető bank 0,6%-ot kap egy hitelkártyás vásárlás után, ebből jön le a tranzakciós adó 0,2%-a. Ezzel szemben 1-4% kedvezményt ad a kártya tulajdonosának. Vagyis minden egyes tranzakció nettó ráfizetés a banknak.), miért ad nekik ingyen hitelt 45-51 napra, amin szintén komoly költsége van a banknak.

Nyilván azért, mert nagyon megéri a banknak a hitelkártya és nem hülye ő, de most nem erről szeretnék írni.

Hanem arról, milyen csapdákra figyelj, ha hitelkártyát használsz, mert könnyen mindenféle büntetést fizethetsz a tudatlanságod miatt. Olvasd tovább

Share

Bankkártya-használat külföldön: ezekre figyelj utazás előtt

Közeledik a nyaralási szezon, érdemes átnéznünk, mire kell figyelnünk, ha bankkártyával akarunk nekivágni a nyaralásunknak.

Dombornyomott, vagy elektronikus kártya?

A legtöbb helyen elfogadják az olcsóbb sima (nem dombornyomott) bankkártyát fizetéskor. Azonban főleg, ha Európán kívüli helyre utazunk, érdeklődjünk a bankunknál, tudjuk-e majd használni a sima bankkártyánkat is.

Mikor jár le a kártyánk?

Kellemetlen élmény, ha odakint derül ki, hogy a kártyánk érvényessége lejárt. Ezért még indulás előtt gondosan ellenőrizzük a lejáratot. A kártya előlapján hónap/év sorrendben találjuk a lejárat dátumát. A kártya a feltüntetett hónap utolsó napjáig érvényes, utána se vásárlásra, sem készpénz-felvételre nem alkalmas.

Olvasd tovább

Share

Miért nem gyengül a forint, avagy a Balassa-Samuelson hatás

Gyakran felmerül a kérdés, miért nem gyengül a forint sokkal jobban az euróhoz képest, mikor a magyar infláció sokkal nagyobb, mint az eurózóna inflációja.

Józan paraszt ész szerint amennyivel nagyobb az infláció az egyik országban, annyival jobban kellene leértékelődnie a devizájának a másik ország devizájához képest, hogy az egymáshoz viszonyított értékük megmaradjon.

1999 augusztusában egy euró 254,4 Ft volt. Ma 296 forint egy euró. Ez idő alatt az eurózóna inflációja miatt euróban az árak az 1,33-szorosára nőttek, a forintárak Magyarországon pedig a 2,09-szeresére. Vagyis az inflációt figyelembe véve ma egy eurónak 399 Ft-nak kellene lennie.

Olvasd tovább

Share

Devizakockázat: erre is gondoltál?

A kisbefektetők kiábrándulva a banki kamatokból, rohannak befektetési alapba tenni a pénzüket.

A sok kockázat, mint részvények, kötvények kockázata mellett gyakran teljesen elfeledkeznek a devizakockázatról.

Márpedig ha te nem kizárólag magyar államkötvénybe vagy magyar részvénybe fektető alapokba teszed a pénzed, igen komoly devizakockázatnak is ki vagy téve.

Az ne tévesszen meg, hogy te forintot fizettél be és azt is fogsz visszakapni. Ha a pénzedet amerikai részvényekbe, vagy kötvényekbe fekteted, akkor neked dollárért vett értékpapírjaid vannak, ha indiai részvényekbe, akkor pedig rúpiáért vett részvényeid.  Olvasd tovább

Share

Mennyi a lakáshitel előtörlesztésének költsége? Plusz jelzáloglevél tudnivalók

Amint azt már jól megbeszéltük (itt), hogy amíg hiteled van, a legjobb befektetés, ha azt előtörleszted, mert a megtakarításaidra kapott kamat biztos, hogy kevesebb, mint amennyit kifizetsz a hiteleid után kamatot.

De vajon mennyi büntetést számol fel a bank a hiteled idő előtti elő, vagy végtörlesztéséért? Olvasd tovább

Share

Az abszolút hozamú alapokról

A banki kamatok mélyrepülése miatt egyre több kisbefektető merészkedik számára eddig ismeretlen területekre a befektetések világában.

Ezt követve én is igyekszem többet írni az alternatív lehetőségekről.(Ilyen volt a kötvényalapok (cikk itt), a szerb dinár kamatok (cikk itt), Q. kötvény és a hasonló írások.)

Az óvatos befektetők a pénzpiaci és a kötvényalapokon túl még az abszolút hozamú alapokig merészkedik el, ezért most erről írok.

Olvasd tovább

Share

Átverések: miért nem csinál senki semmit?

A pénzügyi életben nagyon sokan akarják a javunkat és sajnos nagyon sokan átveréssel akarják megszerezni azt.

A blogon is már sok szó esett az átverésekről, a kamu befektetési ajánlatokról, a mindenféle lehetőségnek álcázott piramisjátékokról.

Jelenleg is rengeteg álbefektetés várja, hogy befizesd a pénzed, majd pár hónap múlva kiderüljön, hogy átverés az egész.

Az emberek azt kérdezik ilyenkor, miért nem tesz semmit a PSZÁF, meg a rendőrség, miért lehet büntetlenül átveréseket szervezni ebben az országban.

Olvasd tovább

Share

Magas dinárkamatok Szerbiában

A magyar bankbetéti kamatok már négy százalék környékére csökkentek a sorozatos radikális jegybanki alapkamat-vágás eredményeképpen.

A jelenlegi 4,75%-os jegybanki alapkamat várhatóan tovább fog csökkenni, erre utal az állampapírok hozamai is, az egyéves diszkont-kincstárjegy hozama már négy százalék alatt van. Vagyis a piaci szereplők további erőteljes kamatcsökkentést áraztak be a következő hónapokra.

Ez sajnos előrevetíti a bankbetétek kamatainak további csökkenését is.

Ezért a megtakarításaikat bankbetétekbe fektetők kénytelenek alternatív lehetőségek után nézni, amennyiben keveslik a bankbetétek egyre csökkenő kamatait. Olvasd tovább

Share
1 54 55 56 57 58 62