Tag Archives: portfolioblogger

Ha egyedül nem megy

Már régóta ismert tény, hogy bizonyos rossz szokások, beidegződések, függőségek kezelésére az egyik leghatékonyabb módszer a csoportos terápia alkalmazása.

A csoportnak és az elfogadott szociális normáknak való megfelelési vágy, a közösen elfogadott és kitűzött, sajátunknak érzett célok elérése, a heti beszámolón a szégyen és a csoportnak okozott csalódás elkerülésének vágya nagyon ösztönzőleg hat az emberek viselkedésére.

Ilyen csoportterápia alapon működik az ismert Anonim Alkoholisták, a Weight Watchers, de számos dohányzásról és kábítószerről leszoktató csoport is.

Olvasd tovább

Share

Hol a legolcsóbb pénzt váltani?

Az egyik ügyfelem kiköltözik Kanadába, ezért komolyabb összeget kell kanadai dollárra váltania.

Azt tudjuk, hogy bankban soha nem váltunk pénzt, főleg nem valutát, mert általában elég zúzós árai vannak, ahogy a devizás utalásoknak is.

(Ha valaki nem tudná: a valuta a készpénz, amit a kezedbe foghatsz és beletehetsz a pénztárcádba, a deviza a számlán létező pénz, amit el tudsz utalni a számládról. Mivel a valutát fizikailag is szállítani kell, mindig rosszabbul járunk a valutaváltással, mint a devizaváltással.)

Az egyik bank árfolyamát például itt találjátok. Ma 226.57 Ft-ért adták volna a kanadai dollárt készpénzben és 224.16 Ft-ért váltották volna át, ha csak utalni akarjuk a pénzt.

Felhívtam a Dél-Alföld legjobb pénzváltóját, kit ajánl, kihez forduljunk, ő ajánlotta a Correct Change nevű céget, szerinte Budapesten ők a legolcsóbbak.

Valóban, az euró és a dollár esetében két forint sincs a vétel és az eladás között, ami jóval kevesebb, mint 1% spread, azaz 0,5-0,5% az eltérés a középárfolyamtól. (Ami egy mesterséges szám, hiszen ilyen nem is létezik, mert valaki vagy venni akar valutát, vagy eladni, közepezni senki nem szokott. De erről majd egyszer máskor.)

A nekünk szükséges kanadai dollárt 220.9 Ft-ért adták ma, az árfolyamokat sűrűn frissítik.

Ezen túl van egy jó és egy rossz hírem: a jó az, hogy milliós tételnél még lehet alkudni is egy keveset. A rossz, hogy a 0,3% tranzakciós adót még külön ki kell fizetni a váltásnál, de maximum hatezer forintot.

Azt ajánlották, hogy kb. annyit le tudunk alkudni a nagyobb tétel miatt, úgyhogy kvázi ingyen van a tranzakciós adó.

A másik, amivel érdemes számolni, ha készpénzben felvesszük a pénzt a bankból, ott is fizetünk tranzakciós adót, majd a váltásnál is. (Ez a 0,6% agyrém adó az ifjú pár búcsúajándéka az országnak.)

De ezzel együtt is megéri, a tranzakciós adó maximum még egyszer 0,44 Ft-tal drágítja meg a váltást.

Share

Mitől függ a megtakarítási hajlandóság?

Vajon van-e összefüggés a megtakarítási hajlandóság és a nettó kereset, illetve az életszínvonal között?

A világ egyik leggazdagabb nemzete az Egyesült Államok. Ott egy átlagos házaspár 75 ezer dollárt keres egy évben, ebből megtakarított 2010-ben átlag évi 3.750 dollárt, vagyis a teljes bevétel öt százalékát.

Ez már egy kiugróan jó érték, a 2007-es válság kitörése előtt mindössze évi 750 dollárt sikerült félretenniük. Azonban a 2010-es érték tovább romlott, az OECD felmérése szerint 2012-ben már csak 3,7% volt ez az arány, és idén tovább romlik 2,7%-ra. Hiába, az olcsó hitel meglátszik a megtakarítási hajlandóságon. (A hitelről szóló cikkemben van egy kép is a megtakarítási ráta csökkenéséről.)

Olvasd tovább

Share

Hitelből meggazdagodni

A héten egy vidéki, ötgyermekes házaspár kért tanácsot, ugyanis nagyon csúnyán átverték őket. A példájuk sajnos nem különleges, inkább tipikus, ezért is írom le, rajtuk kívül még tízezrek jártak így az országban.

2009 elején egy “pénzügyi tanácsadó”, az egyik ismert hálózat tagja megtalálta őket és azon gondolkodott, hogyan lehetne ezekről a szegény emberekről sok jutalékot lehúzni. Mivel ennyi gyerek mellett megtakarítani való pénzük nem volt, a “tanácsadó” bevetette a nagy trükköt, amit a hálózat eszelt ki: az örökségből szerzett lakásra, az egyetlen vagyonukra vegyenek fel életbiztosítással kombinált svájci frankos hitelt, az így felvett pénzt fektessék be a hitel mellé kötött unit linked biztosításba, ami csilliárd százalékos hozamot hoz. A hozamokból fizessék a havi törlesztőket és itt a varázslat, a végén megmarad a 18 millió forint, amit kaptak a banktól.

Olvasd tovább

Share

A világ hitel nélkül

Kértétek, hogy írjak arról, mit történne a gazdasággal, ha túl sokan megfogadnák a tanácsomat, az emberek elutasítanák a hitelfelvételt és szemben a mostani gyakorlattal, addig nyújtózkodnának, amíg a takarójuk ér.

Sok közgazdász szerint is az maga lenne a vég, mert a hitelállomány leépülése visszavetné a fogyasztást, ami hatalmas recesszióba taszítaná az egész világot, az eddigi fejlődés pedig semmivé lenne.

Olvasd tovább

Share

Sokat hoz a tőkevédett alap?

A tőkevédett alapról már írtam, hogy az egyik lehető legrosszabb befektetés, nagy átlagban alig-alig hoz 2-4%-nál többet. Ennek oka az alap felépítése, ahol a pénz zöme állampapírba megy, ez az összeg és ennek a kamata adja ki 3-5 év múlva a tőke 100%-át. A maradék pénzből levonják a sok költséget és utána mindenféle opciók és egyebek vásárlásával próbálnak meg valami értékelhető hozamot felmutatni, ami nagy általánosságban nem nagyon szokott sikerülni. Itt tudod elolvasni az erről szóló cikket: Tőkevédett alapok.

Olvasd tovább

Share

Így könnyű

Kijöttek a legújabb számok Meseország teljesítményéről, az év-év alapon 2,7%-os recesszióról és a soha nem látott nagyságú államadósságról, illetve a legalacsonyabb beruházási rátáról.

Nem is szeretnék ezzel sokat foglalkozni, sokan megtették már helyettem.

Egy dologra szeretném csak felhívni a figyelmet, ez pedig az államháztartási hiány nagysága. A minisztérium ünnepélyesen jelentette be, hogy sikerült 3% alatt tartani a hiány nagyságát, amire régen volt példa utoljára Magyarországon.

Igaz, ennek olyan hatalmas megszorítás volt az ára, ami éppen a fenn említett recesszióba taszította az országot.

Ami hatalmas csúsztatás ebben az adatban, ami összeveti a mostani hiányt a kormányváltás előtti hiánnyal, hogy ez a kormány beszántotta a magánnyugdíjpénztárakat és az addig odafizetett pénzeket is ő szedi be.

Eddig évi 340-360 milliárd forint hiányt okozott a költségvetésben a magánnyugdíj-pénztárakba befolyt pénz, ami miatt a költségvetésnek kellett kipótolni a nyugdíjkasszát. Ez a kiadás a nyugdíjpénztárak felszámolása miatt megszűnt. Ez okozta a költségvetés egyenlegének látványos javulását, hiszen eddig a teljes magyar költségvetés 2-2,5%-át elvitte a magánnyugdíj-pénztárakba befolyó pénz pótlása.

Így számolva az előző kormányok is hozták több évben a kormány által ünnepelt államháztartási hiányt. Úgyhogy ezekre a számokra sem kellene annyira büszkének lenni.

Share

A befektetési alapok elmúlt éve

Az elmúlt év egy arany év volt a befektetések történetében. Ennek oka, hogy az amerikai és az európai jegybank két kézzel szórta a piacra a pénzt, illetve vette a különböző kötvényeket. A nagyarányú vásárlás lenyomta a kötvények árfolyamát, például az amerikai 3 éves államkötvények kamata 0,35% környékére zuhant. Ez jót tett a már meglévő kötvények tulajdonosainak, mert ezáltal felértékelődtek a meglévő magasabb kamatozású kötvények, valamint a befektetőket a részvénypiac felé nyomta a túl alacsony kötvényhozam, így ott is hatalmas áremelkedés alakult ki. A DAX 29%-ot, a kínai Hang Seng és a japán Nikei 23%-ot erősödött egy év alatt, de máshol is igen szép emelkedések voltak, hála a jegybanki pénzesőknek.

Ezek után elég meglepő volt a Bankmonitor legfrissebb grafikája, ami elég lehangoló képet fest a magyar piacon elérhető alapok teljesítményéről.

A grafikonon fel van tüntetve az adott típusú alap legjobb, legrosszabb és átlagteljesítménye, illetve a banki kamatok is.

Nézegessétek:

(Update: rám szóltak a srácok a bankmonitortól, hogy sokat dolgoztak a fenti ábrával, ezért legalább tegyem aktívvá a rájuk szóló hivatkozást. Mivel tökéletesen igazuk van, ezúton korrigálom a hibámat. Tehát az eredeti kép itt található, a legjobb banki kamatok itt és az ország legjobb befektetési alap összehasonlító oldala pedig itt.)

Az látszik, hogy egyedül a kötvényalapok vertek rá a bankbetétek kamataira, illetve a szintén főleg állampapírokat tartalmazó tőkevédett alapok. A többi alap jóval a sokkal kevésbé kockázatos bankbetétek kamata alatt teljesített.

Ilyen jól teljesítő tavalyi év után nekem meglepő a végeredmény.

Share

Ezt kell tudnod az ingyenhitelről

Áruházak ajánlatait böngészve gyakran futunk bele az áruvásárlásokhoz felajánlott ingyenhitel ajánlatokba, amit 0% kamattal, vagy 0% THM-mel hirdetnek, gyakran csak egy-egy termékre, néha egy teljes termékkategóriára.

Az emberben felmerül a kérdés, hogy mi lehet ebben az átverés, vagy ha nincs benne, akkor kinek éri ez meg és miért?

Ebben a cikkben megnézzük az okokat és azt is megvizsgáljuk, kinek való az ingyenhitel és kinek nem.

Olvasd tovább

Share

Ennyit buksz a céges életbiztosításokon

Miután elfogytak, vagy legalábbis nagyon megfogyatkoztak azok a magánszemélyek, akikre még rá lehetett sózni unit linked biztosításokat, a nagy brókercégek a vállalkozások felé fordultak, őket beszélték rá, hogy az adózást megkerülve, egy kiskaput kihasználva unit linked biztosításokon keresztül vegyék ki a pénzt a cégből.

A képlet roppant vonzó: a cég költségnek elszámolhatja azt a pénzt, amit életbiztosításon keresztül kifizet a cégtulajdonosnak, vagy az alkalmazottaknak.

Mivel még mindig nagy a munkabért terhelő elvonások mértéke, ezért nagyon sokan fejest ugrottak ebbe a “remek” lehetőségbe.

Olvasd tovább

Share

A nyugdíjrendszer múltja és jövője

Magyarország legnagyobb problémája, hogy a szocializmusból örökölt, az állam méreteihez képest brutális mértékű jóléti kiadásokat egyetlen kormány sem merte még érdemben csökkenteni.

A magyar állami újraelosztás mértéke 30-40%-kal haladja meg a szomszédos államok hasonló adatait, a lehető legegyszerűbben fogalmazva, ennyivel több adót kell idehaza fizetned.( Egy átlagos magyar honpolgár a teljes bevételének 65-69%-át a legvégén kifizeti adóban, erről itt írtam: Ezért fizetsz ennyi adót)

Ebből a túlzott adóteherből származó bevétel mintegy 60%-át jóléti kiadásokra költjük, ennek is közel felét a nyugdíjak kifizetésére. Azokra a nyugdíjakra, amik a vélekedésekkel ellentétben alig pár évtizede léteznek Magyarországon és a világ nagy részén ismeretlen fogalomnak minősülnek.

Ezért röviden összefoglalnám, mi is volt a nyugdíj tulajdonképpen, mivé hízott napjainkra és mi várható két-három évtizeden belül.

Olvasd tovább

Share

Jobb a pénzpiaci alap, mint a bankbetét és egyéb olvasói kérdések

Annyi kérdést kapok tőletek, hogy újra összeszedtem egy párat az elmúlt egy nap (!!!!) terméséből, hátha más is okul belőle. Egy pár kérdést kihagytam, mint például mi a véleményem az államosításról és ehhez hasonlóak. A következő pár kérdés egy csendes hétvégi nap kérdés-termésének egy része. 🙂

“Szia, mindig a CIB Malacperselyt, meg az Erste Aktív betétet ajánlod, miközben a CIB Pénzpiaci alapja többet hoz mindkettőnél (7,4%). Akkor miért ne inkább abba tegyem a pénzem? Még lekötni sem kell a pénzem hozzá”

Ezt a hibát szinte mindenki elköveti, aki betéved egy bankba, pedig nagyon súlyos hiba. A pénzpiaci alapokról már itt írtam, ott is felhívtam erre a tévedésre a figyelmet. Olvasd tovább

Share

Kellett ez, mint tanyába a villany

Anyósomék nagyon takarékos emberek, a mai napig a két nyugdíjból egyet eltesznek. Apósom még 77 éves korában is eljárt dolgozni, pedig anyagi gondjaik nem voltak.

(Mielőtt még azt gondolod, hogy valami kőgazdag család 300 ezres nyugdíjjal, elárulom, hogy apósom vezető volt a MÁV-nál. Mozdonyvezető. Anyósom még annyit sem keresett.)

Ennek ellenére néha csőbe húzzák őket az ügynökök, anyósom pár éve bevásárolt egy Lux porszívót közel 600 ezer forintért. Az a porszívó szerintem tudása alapján nem ér százat sem.

Olvasd tovább

Share
1 54 55 56 57 58 59