Hónap: 2015 február

Gyakran előjön a blogon a hozzászólásokban a gépesítéstől való félelem, ami elveszi az emberek munkáját. Amikor egy-egy csomagológép 10 ember munkáját kiváltja, vagy az autógyári hegesztőrobotok, amelyek több tucat ember munkáját teszik feleslegessé, akkor sokan aggódnak, mi lesz a munkahelyekkel.

Azért érdekes ez a gondolatmenet, mert az emberi erőforrás-igényes munkák már réges-régen átköltöztek Ázsiába. Munkahelyek százezrei, de inkább milliói szűntek meg Európában az elmúlt 25 évben a globalizáció miatt. Ma már varrodát, cipőgyárat és sok mást nem nagyon lehet találni az egész kontinensen, három termékből legalább kettőt Ázsiában gyártottak.

» Read more

Olvastam néhány elgondolkodtató, vagy akár azt is mondhatom, hogy megdöbbentő adatot az amerikai átlagemberek hiteleiről és azokkal kapcsolatos kiadásairól.

– Az átlagos amerikai személy (nem háztartás!) élete során átlagosan 279 ezer dollárt fizet ki csak a hitelei kamataira. (Legkevesebbet Iowában – 129.324 dollárt -, a legtöbbet Washington D.C-ben, 452 ezer dollárt.) Vagyis ennyi a kamatkiadása az élete során felvett hitelei miatt, beleértve az autó, lakás, diákhitel, hitelkártyák kamatkiadásait.

Csak hogy tudjuk mihez mérni az összeget: egy átlagos amerikai háztartás évente 54 ezer dollárt keres, az egy főre jutó medián jövedelem 28 ezer dollár.

(Sajnos az adatok nehezen összevethetőek, mert a medián más, mint átlag (itt már írtam róla), és a háztartás adóssága sem duplája egy személy hitelének, mert bár autóhitelből és hitelkártyából valószínűleg dupla annyi lesz, viszont az ingatlanhitel maximum 30%-kal lesz több kettőjüknek, de azért érezzük, hogy hány évet dolgozik egy átlag amerikai az élete során csak azért, hogy a hitelei kamatait ki tudja fizetni.)

Aki szeretne további információkat az átlagos kamatköltségekről, kattintson ide a forrásért.

– A felmérések szerint az amerikai háztartások 43%-a egész egyszerűen többet költ évente, mint amennyit megkeres. Az alkalmazottak 52%-a fizetéstől fizetésig él, 42%-ának nincs három hónapra elegendő likvid tartaléka. (Forrás)

– A középkorú munkavállalók 6,5%-ának a fizetéséből tiltottak le a hitelezők az elmúlt évben tartozás miatt. (Pénzintézetek és adóhivatal együtt. Az elmaradt tartásdíjak miatti levonás nem tartozik bele.) Forrás

– A lakossági fogyasztás és maga a GDP is úgy nőtt az elmúlt évtizedekben, hogy az inflációval korrigált átlagfizetés ugyanannyi volt 2011-ben, mint 1978-ban. Vagyis semmivel nincs több pénze az embereknek vásárolni, mint amennyi volt 1978-ban, mégis sikerült úgy 30%-kal növelni a fogyasztást ezen időszak alatt.

» Read more

Sokaknak segítség, ha vizuálisan is látják, hogyan állnak a spórolással és mennyi van még hátra a cél eléréséig.

Nekikjöhet jól, ha vesznek egy szabócentit. Ebből kapsz 150 centi hosszút éppúgy, mint 300 centi hosszút is. Nem tudom, boltban mennyibe kerül, az ebayen már 200-300 forintért házhoz is szállítják. De sokkal több nem lehet egy rövidáruboltban sem. (Sőt a kék-sárga bútorboltban ingyen van és ráadásul még papír is.)

Ezután már csak azt kell meghatároznod, hány forintot ér egy centiméter. Gyűjtsél bár egy új monitorra, nyaralásra, esküvőre, vagy a lakás kifestésére, a szükséges összeget oszd el a centiméterek számával.

Más sem kell tenned, mint a centit egy jól látható helyre kiteszed és visszafelé kezded el vágni, ahogy teszed félre a pénzt. Ha kétezer forint egy centi, de csak egyet tudtál aktuálisan eltenni, akkor fél centit vágj le belőle. De a milliméter beosztás miatt a 2-3-8 milliméter levágásának sincs akadálya.

Minden nap ránézésre látod, hogy eddig mennyit haladtál a célod elérésében és még mennyi van hátra belőle.

Ha erre a vizuális megerősítésre van szükséged, hogy jobban, vagy nagyobb kedvvel tegyél félre a terveidre, ne habozz még ma beszerezni egy ilyen centit.

(Egy hasonló másik lehetőségről pedig itt írtam régebben.)

2008-ban az amerikai befektetők kifizettek 376 milliárd dollárt a szolgáltatóknak, hogy bukhassanak 8 billió dollárt a befektetéseiken abban az évben. Ez a magas költség nagyon felbosszantotta Hardeep Walia-t, aki a költségek radikális csökkentése céljából létrehozta a Motif Investing-et.

A célkitűzés egyszerű volt: a lehető legolcsóbban a lehető legszélesebb választékot adni a befektetni szándékozóknak.

Ebből a célból létrehoztak 150 előrecsomagolt “Motif”-ot, illetve közösségi oldalt szervezve, a fórumozok további több ezer “Motif”-ot kreáltak.

Ezek felölelik szinte az összes befektetési területet. Egy-egy “Motif” akár 30 egyedi részvényt, kötvényt vagy ETF-et tartalmaz. Egy “Motif” vételi ára a befektetett összegtől függetlenül 10 dollár, vagyis ennyi az összes kiadásunk. (Meg persze az ETF-ek éves költsége, ha van benne ETF.) Ez a szokásos online brókeri díj huszada, harmincada, a befektetési alapok költségeiről már nem is beszélve.

Biztonsági cégekbe és fegyvergyártókba fektetnél? Csak egy gombnyomás.

Hiszel a mondásban, hogy “Sell in May and Go Away”? (Itt írtam róla.) Hát akkor parancsolj.

A permanent portfólió a király? (Arról pedig itt írtam.) Szolgálatodra, csak 10 dollár lesz.

Szerinted az idősödő társadalom miatt az erre szakosodott cégek a jövő nyertesei? Nem több a bevásárlás, mint megnyomni azt a piros gombot.

Az internetes felhőszolgáltatóké a jövő? Erre tessék.

A tabletpiac még mindig hatalmas növekedés előtt áll? Akkor ez a te csomagod.

Amint látjátok, minden elképzelhető csoportosításban be tudsz fektetni akár 20-30 cégbe vagy ETF-be is egy gombnyomásra, szerény 10 dollárért, további költségek nélkül. Ilyen lehetőségek mellett már tényleg nincs sok értelme a befektetési alapoknak, bár megkockáztatom, az ETF-ek éves költsége is megspórolható, ha 120 cég részvényeit megveheted egyszeri 40 dollárért.

Szerintem fantasztikus lehetőség, reméljük hamarosan terjeszkednek Európában is.