Új inflációkövető állampapír 4%-os kamatfelárral 2020/I
Pár nap múlva (február 11-től) már vásárolható lesz a 2020/I prémium állampapír, infláció feletti 4%-os kamatfelárral, 2020 áprilisi lejárattal. (Mivel a tavalyi infláció nulla százalék alatti volt, ezért az első évben 4% kamatot fizet.)
A szokásos módon évente az elmúlt év inflációjához igazítva adja a 4 százalék prémium kamatot. Kapható a Magyar Államkincstár kirendeltségein.
A Prémium Magyar Államkötvényt a Kibocsátó lejárat előtt nem váltja vissza. A Prémium
Magyar Államkötvény névértékének visszafizetése a lejáratkor egy összegben esedékes.
Ez mindig így volt korábban?
Az Államkincstárnál általában 2% veszteséggel adható el.
A Kincstár – a Kincstári szünnapok kivételével – naponta eladási és vételi árfolyamot jegyez az általa forgalmazott állampapírok vonatkozásában.
A Kincstár előzetes bejelentés nélkül jogosult az árfolyam jegyzés felfüggesztésére,valamint az árfolyamok nap közben történő megváltoztatására.
Előre is köszönöm.
Időarányos “kamatot” megkapod, -2% a teljes összegre. Ezt az összeget újra befektetheted, azaz vehetsz belőle ezt az új fajta papírt.
A portfólió áttekintőnél az “Értékelési árfolyam” és a “Piaci Érték” oszlopok már figyelembe is veszik ezt a 2% bukót. Viszont a * is fontos!
Megéri-e váltani?
A mai naptól a 2020/I lejáratáig (2020.04.24.)!
1.) Megtartod a 2018I-t 2018.04.25-ig, majd veszel vmit újra (hosszútávban gondolkodsz), ismét 3% infláció feletti kamatfelárra. Hibásan végig csak a kamatfelárral számolok, mert az infláció minden papírnál ua. lesz. Ez mától összesen 5 év 2 hónap a +3%-os papírban. Ez közelítőleg 1.03^(5,1666) ~ 16,5 % kamat kamatfelárból.
2.) Eladod a 2018I-t, veszel 2020I-t: -0,02 + 1,04^(5,1666) ~ 20,4 % kamat a kamatfelárból. Ha átváltod, akkor legalább 2 évig tartanod kell a 2020I-t, hogy egálba legyél a 2018I-lel, utána nyert a váltással.
Nyilván a 2018-ban, a 2018I lejártakor kérdéses a 3% kamatfelár megléte, akár magasabb kamatfelár is elképzelhető, de alacsonyabb is. Ettől függően válik nem egzaktul kiszámolhatóvá a dolog, azaz van benne kockázat.
Ha jövőre kijön egy +5% feláras 2021/X akkar úgy jársz a legjobban, ha addig vársz a váltással, de ki tudja ezt előre? 🙂
Viszont amit kamatozó kincstárjegybe akartam tenni, abból lehet pakolok át ide egy keveset. Igaz, hogy 4,7% a 2018J, de ott kisebb a kamatprémium és csak idénre volt annyi, májusig.
portfolio.hu/gazdasag/megvan_mikor_emelhet_kamatot_a_fed.3.210044.html
)
privatbankar.hu/kotveny/a-kabinet-megdicserte-a-kincstart-kamatemeles-jon-az-allampapiroknal-277784
Mondjuk az egy érdekes kérdés, hgy ez a hozzáigazítás a már meglévő sorozatokra is vonatkozik-e majd és ha igen, hogyan oldják meg technikailag/jogilag?
PEMAK miért jobb? valaki írta. Illetve aki most venne vaamit hosszú távra, melyik a legjobb?
És még az is érdekelne, hoyg az infláció az alapkamattal együtt szokott korreláltan változni, vagy lehet az, hogy a következő években felmegy az alapkamat, miközben az infláció nem?
Miért ne kamatozna? Vannak kamatfizetési dátumok, amikor a kamatot jóváírják a tbsz alszámlán, amit újra befektetsz. A lényeg, hogy sem a tőke, sem a kamat nem hagyhatja el a tbsz számlát.
A kamatok jók, a kockázat alacsony, de nem túl kényelmes: ahogy ezt Kiszámoló írta égy régi posztjában, kellene egy TBSZ-re optimalizált állampapír, ami automatikusan újrafekteti saját magába a kamatot és pont az év végén jár le. Ilyen egyelőre nincs.
Ha bevállalod az újrakötögetésekkel járó adminisztrációt (weben keresztül kibírható teher), akkor megéri.
A terveid, elképzéseid és jelenlegi helyzeted nagy mértékben befolyásolják ezt a befektetést (is). Én akkor fektetném be újra a MÁKban a teljes lejárt összeget, ha:
– már van külföldön (megbizható állam területén megbizható valutában) jelentős befektetés (ebben az esetben legalább pár millió HUFnak megfelelő)
– pénzügyi-értékpapír jellegű vagyon egy jó része (pl. 1/3-a) máshol van
– a külföldi tartózkodási tervek legfeljebb rövid/közép távúak (pár év)
PEMÁKba akkor fektetnék, ha a külföldi befektetés(ek) relative kis volumenűek (tehát 1-2 MHUF és nem 10+) vagy nem csekély kockázatúak, esetleg ha arra számitanék ( 😉 ), hogy pár éven belül bevezetik az EUR-t. A várható árfolyamra 3 évre nagy a szóródás, ezt szerintem inkább a mire lesz felhasználva szempontból érdemes nézni.
Szerintem a PMÁK helyett/mellett a BMÁK-ot (pl. 2024/N) is érdemes megvizsgálni.
Ha még maradt ezen felül egy kicsi (mondjuk 2500-5000 Ft), azt fektesd magadba: vegyél 1, csak 1 -de jó- könyvet a befektetésekről lakossági befektetőknek az Amazonon. Megelőlegezem neked, hogy tudsz külföldiül. 😉 Hogy melyiket? Ha nincs más vállalkozó, én is tudok ajánlani, de szerintem itt többen több ilyen könyvet olvastak.
Ez alatt a poszt alatt ez volt az első kommented. Arra gondolsz, hogy keressem ki, hogy más posztok alatt miket kommenteltél, ami ide kapcsolódhat? Linkeled be ide! 😉
“Ez most valamifele kritika akart lenni?”
Nem kritika, nem kell semmit belemagyarázni. Az ami; szó szerinti ajánlás.
Gondolj arra is, hogy a kamatokkal mit fogsz kezdeni. A TBSZ ideje alatt lesz jónéhány kamatfizetés, amit célszerű újra befektetni.
20 M-nál ha csak a 4% reálkamatot nézem, az ugye önmagában 800 ezer, aminek újabb 4%-a 16 ezer, és ebből a kamat kamatából is csurran-cseppen egy kis apró.
Gondolom, évente egy-két alkalommal tudnád a hozamot újra befektetni, de minél több mindent veszel, annál több ilyen hozamfizetést kell figyelned.
Parancsolj, és egyben a véleményem, ötletem felvetéséhez: personal.vanguard.com/us/insights/investingprinciples (klikk: Download a PDF copy). Nem mondom, hogy ez ilyen mindenható iromány, de alapos; egynek jó. Ill. csak 40 oldal és ingyen letölthető egy mértékadó és mértéktartó oldalról.
“Egesz egyszeruen ez nem egy megszokott valasz a kerdesre amit felvetettem.”
Én tényleg ilyen vagyok.
A Webkincstárt már többször használtam TBSZ-s újrabefektetésre, rendben működik.
Szoval a rövid válaszom az, hogy ha már van külföldön is (elegendő, diverzifikált) befektetés, akkor én nem vennék PEMÁK-ot Mo-n, hanem maradnék valamelyik PMÁK/BMÁK-nál. Ha komoly HUF leértékelésre készülnék, akkor pedig nem csak eme összeg negyedét váltanám át EUR-ra. Ha pedig átváltanám EUR-ra akkor nem hagynám Mo-n (legalábbis a túlnyomó részét). Ha pedig a külföldi kamatszint és a Mo.-i PEMÁK közti kamatszint közti hozamot tartannám visszatartó erőnek, akkor más befektetési formákat is tanulmányoznék (én a _saját_ szempontból 20-30% ETF kitettséget elfogadhatónak gondolok).
Második felvonás:
(Ki mondta: mi unalmasabb egy könyvnél? Két könyv! – Kiyosaki)
Tegnap, amikor kérdezted, még nem tudtam, hogy erre fogok szörfölni:
A tematika alapján hasonló lehet, mint a fenti 40 oldalas PDF, csak bővebb, interaktívabb.
Helyesen:
Én moderáltam ki, Jenő. Minden hülyeséget belinkelsz, már elnézést. Csak azért mert találsz egy online kurzust valahol véletlenül, nem kell belinkelni ide.
Akkor kérlek
– vagy ne jelenítsd meg a hozzászólásom egyáltalán
– vagy tedd tisztán láthatóvá, hogy mit moderáltál belőle
pl.
[Jenő írta]
[Ezt a sort moderáltam – a szerk.]
[ Ezt megint Jenő írta]
– ne az értelmét változtasd meg
Ez így nem frankó nekem. Tudod, új médiatörvény. 😛 Köszönöm az együttműködésed.
Amúgy egyetértek veled; a Stanford kurzus lakossági befektetőknek, amiben mellesleg Nobel-díjas közgazdászt interjúvolnak; nyilván hülyeség és senkit nem érdekel.