Hónap: 2016 június

A felfordulás miatt újra kapom e-mailben a kérdéseket a svájci frankkal és az arannyal kapcsolatban, hogy érdemes-e áttenni a megtakarításokat, megelőzendő az esetleges (további) veszteségeket.

Olvasd el az ezelőtti két cikket ezzel kapcsolatban itt a blogon, másrészt már itt írtam, miért nem tartom szerencsésnek például svájci frankba menekülni: Menekülés devizákba.

Az aranyról is ugyanez a véleményem, az arany semmit nem hoz (se osztalékot, se kamatot), de legalább sokba kerül megvenni és eladni, illetve őrizni is. Az ára nagyon volatilis és “jól” csak pánik idején teljesít, egyébként a hozama nagyon elmarad a részvény, de gyakran a kötvénybefektetésektől is. Erről többek között itt írtam már.

Hozzászólni a belinkelt cikkek alatt lehet.

A britek kilépési szándéka az Unióból megrengette a piacokat. Az összes újság olyan főcímekkel jelent meg, hogy “Soha nem látott esés a világ tőzsdéin”, “Történelmi mélyponton a londoni tőzsdeindex”, “A legrémisztőbb dolog, ami a piacon történik”, “Az eddigi legnagyobb kétnapos esés a bankrészvények piacán” és ehhez hasonló hírek.

A brit kilépés még okozhat hosszú távon akár kellemetlen meglepetéseket is, de az is lehet, hogy az Unió régen várt megújulását hozza el a döntés. A befektetők idegessége miatt lehet, hogy tovább olvadnak az árfolyamok, főleg azért, mert 2009 óta nem volt lényegi korrekció a piacokon.

Azonban néhány ábrával szeretnék segíteni, hogyan értelmezd a szenzációhajhász fejléceket.

» Read more

A Brexit miatt újra idegesség és bizonytalanság lett úrrá a befektetőkön, sokan nem tudják, mit is tegyenek a befektetéseikkel. Ilyenkor a befektetők gyakran minden realitást nélkülözve, tisztán érzelmi alapon, félelemből cselekednek.

Sokan nincsenek felkészülve azokra az időkre, amikor megnő a volatilitás (az árfolyam-kilengések) a piacon és a türelmüket próbára teszi az általános félelem.

A Fidelity (az egyik legnagyobb amerikai alapkezelő) csinált egy belső felmérést, hogy melyik ügyfeleik érték el a legnagyobb hozamot 2003 és 2013 között. Erről egy rádióadásban beszéltek.

A legjobb eredményt elérő befektetők azok lettek, akik meghaltak. Ők érték el a legnagyobb hozamot a befektetéseiken, pusztán azért mert akadályoztatva voltak a portfóliójuk átrendezgetésében.

A második legjobb teljesítményt azok érték el, akik elfelejtették, hogy a Fidelity-nél is van számlájuk, így egy idő után már nem is piszkálták azt.

Legrosszabb eredményt azok érték el, akiknek voltak “jó” ötleteik, mikor mit kellene csinálni a piacon. Ők voltak azok, akik a legrosszabb teljesítményt érték el a befektetéseiken, gyakran komoly bukásokat halmozva fel. Megpróbálták kitalálni, mikor kell kiszállni és visszalépni a piacra. Minél több ötletük volt, annál rosszabb eredményt értek el 10 év távlatában.

Ebben a cikkben már írtam arról, hogy az átlagbefektető hosszú távon mennyire rossz eredményt ér el. Ennek az az oka, hogy mindig vannak olyan kisebb és nagyobb turbulenciák a piacon, ami miatt az átlagbefektető a legrosszabb pillanatok egyikében eladják a meglévő befektetéseiket.

Ugyanezt az eredményt kapták 20 év távlatában is. Az alábbi ábrán az átlagbefektető által elért hozam van összehasonlítva rengeteg befektetési lehetőség 20 év alatt elérhető hozamával, évesítve.

Amit leolvashatunk az ábráról, hogy az átlagbefektető szinte mindennel jobban járt volna, ha elfelejti a befektetéseit 20 évre, mint azzal, ahogy gondozta a pénzügyeit. Még az inflációt is éppen csak meg tudta verni az általa elért hozam, viszont még a 3 hónapos kincstárjegy hozamát sem érte el a portfólió hozama.

Ezért jusson eszedbe, hogy a legjobb befektetők azok, akik nem tudnak hozzányúlni a befektetéseikhez és azok a feledékenyek, akik nem is tudnak arról, hogy hol mibe fektettek. Mindenki más csak ártott magának azzal, hogy próbált reagálni a piaci hírekre. Márpedig piaci híreket sokat fogsz hallani mostanában. Egy esetleges nagyobb zuhanás esetleg jó alkalom lesz a vásárlásra, de szinte biztos, hogy rossz időpont lesz az eladásra.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en.

Most kezd igazán beindulni a nyaralási szezon. Külföldi út előtt gyakori kérdés, hogy kártyát vigyünk magunkkal, vagy vásároljunk valutát egy pénzváltónál.

Több szempontot is kell mérlegelnünk.

Az egyik a biztonság. A kártyánkkal nem vagyunk annyira kitéve a zsebtolvajlás veszélyeinek. (Bár észnél kell lenni, hogy hol használjuk a kártyát, az egyiptomi bazárban nem biztos, hogy bölcs gondolat kiadni a kártyát a kezünkből. Elrettentő videók a kártyás csalásokról itt találhatóak.)

Másrészt viszont a készpénzzel bárhol fizethetünk. Nem futunk bele olyan kínos szituációkba, hogy nem tudnak kártyát elfogadni, vagy tudnak, de pont a miénket nem fogadják el.

A másik ilyen mérlegelendő probléma a költség.

Vagy a valutavásárláson bukunk pénzt a pénzváltónál, vagy a bankunk számol fel pénzváltási költséget a külföldi használat (vagy internetes vásárlás) miatt.

Budapesten viszonylag olcsón váltunk pénzt. Érdemes ott váltani, ahol sok pénzváltó van egymás mellett, mint például a Móricz Zsigmond körtéren vagy a Blaha Lujza téren.

Ezeken a helyeken a vételi és eladási ár között ismertebb valutáknál másfél-két forint szokott lenni, vagyis 0,5% van a két árfolyam között. (Bár ez nem feltétlen így van, mondjuk azt, hogy 0,25% a középárfolyamtól az eltérés.)

Ehhez még adjuk hozzá a tranzakciós adót a pénzváltásra (0,3%) és azért is fizetnünk kell, ha a bankból készpénzt veszünk fel. Ez újabb 0,6% tranzakciós adót jelent, plusz a bank által felszámolt egyéb pénzfelvételi költség is minket terhel.

Attól függően, hogy a bankból vesszük-e ki a szóban forgó összeget, az utcai pénzváltás költsége az adók miatt is 0,6-1,2% között van, ha sikerül olcsó pénzváltót találnunk a közelünkben. (Vidéki városokban nyilván többe kerül a pénzváltás, ahol nincs annyi pénzváltó egy helyen.)

Azonban itt még nincsen vége a történetnek.

Hiszen nem biztos, hogy nekünk dollárra vagy euróra van szükségünk, ha Törökországba, Egyiptomba vagy mondjuk Izraelbe utazunk.

(Persze, a turistáktól mindenhol elfogadják a valutát, csak ne tudjuk meg inkább, milyen pocsék árfolyamon váltják be nekünk a boltban a dollárunkat, eurónkat. Gyakran 20%-kal a hivatalos árfolyam alatt számítják be nekünk a valutánkat.)

Azonban külföldön nem tudjuk, hol van olcsó pénzváltó és gyakran reptereken, vasútállomásokon kényszerülünk pénzt váltani, borzasztó pocsék árfolyamon.

Amikor hazajöttünk, vissza is kell váltani a felesleget, ami megint csak költség. (Már ha egyáltalán vissza lehet. Ha nem, akkor lesz rengeteg sékelünk, egyiptomi fontunk, török líránk, amit vagy felhasználunk még valaha, vagy nem. Az érméket pedig még az ismert valutákból sem szokták visszaváltani. Ezzel a veszteséggel is érdemes számolni.

(Ami viszont a valutaváltás mellett szól: tudjuk időzíteni a valutavásárlást, akár két hónappal utazás előtt is vehetünk eurót, dollárt, amikor éppen kicsit megerősödik a forint. Kis szerencsével ezen is nyerhetünk akár 1-1,5% körüli összeget is.)

A másik lehetőségünk a bankkártya külföldi használata vásárlásra és helyi valuta felvétele ATM automatákból. (Azonban ehhez is nézd meg a fent belinkelt videókat. Jobb körültekintőnek lenni, mint kifosztottnak.)

Mielőtt megnéznénk, hogy mennyibe kerül a külföldi kártyahasználat, néhány fontos információ, ha külföldön szeretnénk használni a bank- vagy hitelkártyánkat:

– Jelentsük be a bankunknak, ha külföldre megyünk és ott akarjuk használni a bankkártyánkat. A bankok a csalások kiszűrése céljából folyamatosan figyelik a kártyahasználatot. Ha hirtelen a Föld másik végén elkezdik nagy összegben használni a kártyánkat, jó eséllyel letiltják azt a további visszaélés elkerülése miatt. Akkor is, ha mi vagyunk azok, akik használják a kártyát. Ezért érdemes felhívni a bank központi számát és bejelenteni, hogy mi fogjuk a kártyánkat használni a következő két hétben Ázsiában.

– Ellenőrizzük a beállított napi limiteket. Gyakori probléma, hogy az emberek elfelejtik a napi limitet felemelni. Ami elég volt itthon a napi bevásárlásokra, nem lesz elég külföldön, hogy egy napon belül kifizessük a szállodát és az autóbérlést is.

– Ellenőrizzük a kártya érvényességét. A kártya első oldalán hónap/év jelöléssel láthatjuk, mikor jár le a kártyánk. Az adott hónap utolsó napjától a kártya használhatatlan lesz, akkor is, ha éppen tízezer kilométerre vagyunk az otthonunktól.

– Járjunk utána, mennyire fogadják el a kártyánkat az adott országban?

– Felszámolnak-e költséget a kártyahasználatra? Több országban a kereskedőnek joga van a kártyahasználat költségét továbbhárítani a vásárlóra, egy ausztrál taxiban ha hitelkártyával fizetsz, az bizony plusz 5% költség lesz.

– Ha készpénzt is akarsz külföldön felvenni, ne hitelkártyát vigyél magaddal, mert azzal nagyon-nagyon drága lesz a pénzfelvétel.

Akkor nézzük a bankkártya használatának a költségeit.

Nem meglepő módon, a bankok is számolnak fel pénzváltási költséget. Ennek két lehetősége adott: vagy a bank maga váltja át a devizát forintra, vagy a kártyatársaság (Mastercard, Visa) árfolyamát használja.

Sokan nem tudják, minden bankkártyának van egy elszámoló devizája, ami idehaza vagy dollár vagy euró. Minden nem forintos vásárlást erre a devizára vált először a kártyatársaság és erről konvertálják forintra a költést, általában már a bankok.

Ha például izraeli sékelben vásárolsz, azt először a Mastercard euróra váltja ezen az árfolyamon, majd a bank tovább váltja forintra az így kapott összeget.

Budapest Bank:

A kártyahasználatkor történő pénzváltás árfolyamát itt tudod ellenőrizni. (Válaszd a bankkártya árfolyamot.) Egy euró középárfolyama és eladási árfolyama között 4 forint különbség volt, ez durván 1,2% költség.

Magyar nem budapest bankos ATM-ből 1%, min. 590 Ft +0,6% a felvétel díja, külföldön 1.790 Ft +0,6%.

Citi Bank:

A bankkártyás vásárlás költségeit itt tudod ellenőrizni. Elég komoly levonással nézel szemben, ha bankkártyával vásárolsz külföldön. Euró esetén például 4,5% az eltérés a középárfolyamhoz képest, ennél bármelyik utcai pénzváltó jobb árat ad.

Pénzfelvétel díja külföldön 1,5%.

Erste Bank:

Itt találod az árfolyamokat (számlakonverziós árfolyam). Jelenleg eurónál 2% az eltérés a középárfolyamhoz képest.

Pénzfelvétel díja külföldön 1.123 Ft+2,29%

Gránit Bank:

 Az árfolyamokat itt találod, a deviza árfolyamot kell nézned. A külföldi pénzfelvétel költsége kártya és számlafüggő, de általában 1,3% + 500 Ft.

Amint látod, a banki átváltási árfolyamok komoly szórást mutatnak és nem feltétlen kedvezőek. Ha hozzáveszed még a külföldi pénzfelvétel díját is (ha szeretnél helyi készpénzt is), még komolyabb költségről beszélünk.

Indulás előtt érdemes felhívnod a bankod ügyfélszolgálatát és érdeklődni a külföldi kártyahasználat költségeiről, ne itthon szembesülj a nem várt költségekkel.

Amennyiben már tudod, mennyibe fog kerülni a pénzváltás, az egyéb tényezők figyelembe vételével (például biztonság versus elfogadóhelyek hiánya) már tudsz jó döntést hozni az utazásoddal kapcsolatban.

(A bankkártyák mellé kérhető utazási biztosításokról itt találsz egy friss cikket.)

Mindenkinek jó utat és gondtalan nyaralást kívánok. 🙂

Még tegnap éjszaka is mindenki azt gondolta, hogy bár szoros eredménnyel, de győztek Nagy-Britanniában az EU-ban maradás hívei.

Azonban ma reggelre nyilvánvalóvá vált, hogy közel 52-48%-os arányban a britek a kilépésre szavaztak. Ezzel olyan dolog történt, ami eddig elképzelhetetlen volt: egy ország, ráadásul egy vezető hatalom nem befelé, hanem kiféle igyekszik az Egyesült Európából. Ez a dolog túlmutat Nagy-Britannia kérdésén, de hogy mi lesz az eredménye az Unió egészére, majd kiderül hamarosan.

(Bár hozzá kell tenni, hogy a britek mindig is fél szívvel vettek részt az Unióban, jellemző volt rájuk a különutasság, az eurót sem akarták soha bevezetni.)

Miután a piacot váratlanul érte a hír, így a reakciók is hevesek lettek. A font huszonéve nem látott mélységbe gyengült, de a forint is megsínylette a britek tegnapi döntését, 318 forintig gyengült az euróval szemben ma reggelre.

Magyarországnak az angliai magyarokon kívül azért sem jó ez a döntés, mert a britek nettó befizetői voltak az Uniónak, mi pedig nettó haszonélvezői. Mostantól kevesebb pénzt fognak szétosztani, így várhatóan nekünk is kevesebb jut a közösből.

A valódi kilépés nem máról holnapra fog megvalósulni, ahhoz túl sok szállal kötődík Nagy-Britannia a Unióhoz. Hosszú tárgyalássorozat várható, akár években is mérhető, mire valóban elhagyják az Uniót. Hogy mennyit fognak nyerni rajta, az egyelőre kérdéses, hiszen szorosan kötődnek gazdaságilag az Unióhoz, ha ezt meg akarják tartani, nekik is sok kedvezményt kell tenniük az Unió felé.

A skótok már régen bejelentették, hogy ha Nagy-Britannia kilép, akkor ők pedig Nagy-Britanniából lépnek ki, mert uniós ország akarnak maradni. Úgyhogy hamarosan egy újabb népszavazást tartanak a skótok a kérdésben.

Hogy mi lesz és mekkora felfordulást fog okozni a piacon a tegnapi brit döntés, még nem látható, de az biztos, hogy nem lesz most nyáron uborkaszezon az európai politikában. Érdemes lesz figyelni a híreket.

Egyre többet cikkeznek a külföldi lapok arról a régen ismert problémáról, hogy a bankok egyre több állampapírt tartanak a portfóliójukban.

Ez az állapot nem véletlenül alakult ki. Egyrészt az előírások az állampapírokat kockázatmentesnek ítélik, így a bankoknak nem kell tartalékot képezniük az ilyen befektetések mögé. (Ha egy bank kockázatos értékpapírba fektet, akkor biztonsági tartalékot kell képeznie az esetleges veszteségek fedezésére. Ez a kényszerű tartalékolás pénzbe kerül a banknak. De állampapírok mögé az előírások miatt nem kell tartalékot tenni, ez kedvező a bankok számára.)

Az Európai Központi Banktól kapott szinte ingyenpénz is jól jövedelmezett, ha a bankok azt egyszerűen befektették helyi állampapírokba és megtartották a kamatkülönbözetet. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy komolyan felduzzadt a bankok kitettsége a saját államuk felé.

Az államoknak is nagyon kényelmes, hogy számíthatnak arra, hogy a bankjaik majd felvásárolják a kibocsátott állampapírokat, ezzel is lenyomva azok hozamait. (Ha sokan akarnak vásárolni az állampapírból, alacsonyabb kamat mellett is el lehet adni azokat.)

Azonban ez egy komoly veszélyt rejt magában: annyira összefonódik a bankok és az államok helyzete, hogy egy problémás pénzügyi helyzetben egymást rántják le a mocsárba.

Ha az államnak rosszul megy, akkor elértéktelenedik a bankok kezében lévő állampapír-állomány, így azok csődbe jutnak. Ha pedig az állam akar megmenteni egy bankot és emiatt eladósodik, akkor a többi bankot is ezzel veszélybe sodorja, mivel azok is túlságosan ki vannak bélelve állampapírral.

» Read more

Olvasom a hírt, hogy a magyar telefonszámmal regisztrált felhasználók egy hétig ingyen használhatják a Viber out-ot, vagyis a fizetős Viber-t, amivel rendes vezetékes és mobilszámokat lehet hívni az interneten keresztül.

Nosza, rákeresek, sehol semmi infó az akcióról. Se a Viber oldalán, se a Viber alkalmazásban egy szó sincs a lehetőségről.

Regisztrálok a Viber out szolgáltatásra, utána is semmi hír.

Na mindegy, kipróbáltam, egyenleg nélkül hívtam mobilt, kicsöngött és tudtam beszélni.

Szóval, akkor tényleg, mától egy hétig ingyen tudsz hívni több országban mobil és vezetékes számokat is.

Utána viszont majd méregdrágán, a magyar mobilt 39 Ft+ áfáért tudod majd hívni, ennél még a magyar feltöltőkártyákkal is olcsóbban telefonálsz és még a minősége sem volt túl jó a viberes hívásnak.

(Én most a stuntcalls-t használom, jó minőségben egy eurócentért hívok magyar mobilokat, bővebb infó itt.)

Mindegy, ennyiért megéri az akciós hét, használd bátran mától egy hétig a Viber out-ot is. (Ha van valami hivatalos linked az akcióról, oszd meg a hozzászólásokban.)

Igen, nyaralás alatt is használhatod külföldről hazatelefonálni.

A Raiffeisen Bank jelentősen emelte az értékpapírszámlák éves díját, az eddigi 0,11%/év-ről 0,24%/évre 6 millió forint alatt, 6 és 30 millió közötti részre 0,285% a díj, felette marad 0,11%, 60,7 millió feletti rész díjmentes.

Az eddig díjmentes Hozamfokozó is fizetős lesz, évi 0,13-0,175% lesz a költsége.

Ezt a díjat kell fizetned minden ott nyilvántartott értékpapírod után. Ezt az egyéb költségek (alapkezelési költség, stb.) felett fizeted még.

Sokan nem tudják, van lehetőség értékpapír-transzferre is, amikor nem a pénzt utalod át másik számlára, hanem a meglévő értékpapírjaidat. Ez gyakran olcsóbb is, mint a pénzutalás és a meglévő papírokat sem kell eladni.

Július egytől érvényes kondíciók itt.

Köszönjük Ákosnak az infót.

Írtam arról még régebben, honnan lehet felismerni előre, ha államcsőd fenyeget. (Cikk) Abban leírtam, hogy az első jele ennek, ha sikertelenek az állampapír eladására szervezett aukciók, vagyis nem akarják megvenni a befektetők az új állampapírokat, így az államnak nem lesz miből kifizetni a lejáró állampapírokat.

A mai diszkont-kincstárjegy aukció a negyedik a sorban, amit sikertelennek minősítettek. BB kérdezi, hogy ez akkor már a vég kezdete-e, érdemes-e izgulnia.

Nos, a válasz röviden nem. Bár az aukciók sikertelennek minősíthetők, mert az Állami Adósságkezelő nem tudott eladni annyi állampapírt, amennyit szeretett volna, de azért pánikra semmi ok.

A meghirdetett 30 milliárd forintra alig 30,411 milliárdos ajánlat érkezett (jellemzően a duplája szokott lenni a benyújtott kereslet a kínálatnak) és ebből csak 24,49 milliárdot fogadott el az ÁKK. Ez immár a negyedik alkalom zsinórban, hogy ez történt.

Azonban fontos, hogy észrevegyük, hogy a kialakult átlaghozam 0,96%, vagyis ennyiért adtak kölcsön a befektetők a magyar államnak egy évre, ráadásul forintban. Tehát olyan nagy baj nincs, maximum majd többet kell adni a befektetőknek kamatot és akkor elfogy a teljes mennyiség.

Szerencsére még van felfelé út, hiszen akár csak 4 éve is 7,5%-os kamatot kellett adnunk ugyanerre az állampapírra és akkor sem jött el a világvége. Attól pedig nagyon messze vagyunk egyelőre.

Az elképzelhető, hogy vége a szép világnak és mostantól nem tudjuk szinte kamatmentesen finanszírozni a magyar államadósságot, de azért még ezt sem lehet kijelenteni ennyiből. Jöhetnek átmeneti viharok (most például a Brexit miatt), vagy akár lassú vagy gyors hozamemelkedés is, de ezek még gond nélkül kezelhetőek lesznek. Maximum a költségvetés többet fog költeni a hitelek kamataira, mint eddig, amit máshonnan kell majd elvennie.

Izgulni ráértek majd akkor, ha 7,5-8-10%-os hozam mellett sem mennek el a magyar állampapírok több héten keresztül. Most még teljesen felesleges.

Egy éve írtam a végzősöknek, hogyan érdemes anyagilag belevágni a nagybetűs Életbe. Azt a cikket folytatva kiegészítem pár dologgal még az ott leírtakat, mivel megint sok fiatal fejezte be most a tanulmányait.

Elég nagy változás lesz az új élet az eddigiekhez képest, azonban abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy a legfontosabb pénzügyi döntések még előtted vannak, így nem kell elkövetned azokat a hibákat, amiket sokan mások elkövettek előtted.

Ha már huszonévesen tudatos vagy pénzügyekben mind a költés, mind a magasabb bevétel elérésének területén, semmi nem ment meg attól, hogy anyagilag (is) sikeres legyél.

Ezért már most fogadd meg, hogy nem engeded, hogy a pénzügyeid csak úgy megtörténjenek veled, hanem tudatosan tartsd kézben őket.

» Read more

Az előző cikk hozzászólásaiban szokás szerint sikerült megragadni a lényeget 🙂 és arról alakult ki vita, mennyire reális a tévészereplők életszínvonala.

Éppen az én cikkem után jelent meg egy cikk a Money-n ugyanerről a témáról. Mint helybéliek, akik tisztában vannak a kinti árakkal és fizetésekkel, az alábbi következtetést vonták le.

Full House: Danny Tanner háza

Úgy tűnik, az újságírás jobban fizetett a nyolcvanas években. Egy hasonló ház, ahol a sorozat játszódik, 4,15 millió dollárért (1,2 milliárd forintért) kelt el. Danny szakmájában a fizetés évi bruttó 30 és 129 ezer dollár között szóródik.

Agymenők (The Big Band Theory): Sheldon lakása

Sheldon és Leonard lakása Pasadena-ban havi 1.875 dollárba kerülne. Mivel a fizetésük évi 88 ezer dollár átlagosan, ezért Sheldon akár egyedül is fenn tudná tartani a lakását.

Broad City: Abbi lakása

Bár Abbi lakása reális egy 26 éves lánynak, főleg társbérlővel (havi bérleti díja 2.300 dollár lehet), ő mégis csak havi 1.560 dollárt kereshet a sorozat szerint.

Jóbarátok: Monica lakása

Monica lakása a legtöbbet emlegetett sorozatbeli lakás, amit a főszereplő nem tudna kifizetni. Monica lakásánál kisebb lakásokat 4.200 dollárért adnak ki Greenwich Village-ben. A sorozatban azzal próbálták csökkenteni a dolog élét, hogy a nagymamájától örökölte a bérleti jogot.

Monica fizetése évi bruttó 78 ezer dollár lehet.

Szívek szállodája: Lorelai háza » Read more

A munkáltatóknak elemi érdeke, hogy a munkavállalói jó fizikai és szellemi állapotban legyenek, hiszen ez kihat a munkavégzés minőségére.

Éppen ezért sok munkahelyen támogatják az alkalmazottak sportolását, alkalmanként vagy rendszeresen például masszőröket hívnak a céghez és különféle oktatásokat tartanak a munkavállalóknak.

Ez nagyon helyes dolog és sokkal jobban elterjedhetne itthon a hasonló támogatási programok.

Amivel még elvétve is alig foglalkoznak a cégek, a munkavállalók pénzügyi kultúrájának fejlesztése. Pedig legalább annyira kifizetődő lenne, ha a munkavállalók nem máról holnapra élnének, ha nem mindenféle bután felvett hitelekre menne el a megkeresett jövedelmük. A kiegyensúlyozott anyagi életet élő dolgozó kevésbé elégedetlen is a jövedelmével, mint az, akinek a pénzét már a hónap elején felemészti a mindenféle hiteltörlesztés.

» Read more