Cégalapítás Romániában
Írtam már arról, hogy Romániában a siker útját az adók csökkentésében látják. Amikor levitték először a pékáruk áfáját 9%-ra, csodák-csodájára több adó folyt be ebből az árucsoportból, mint a magasabb adókulcs mellett. (Cikk: Mindeközben Romániában)
Itt nem álltak meg, csökkentették a többi áfát is és a vállalkozások adóterheit is.
Annyira jól sikerült a csökkentés, hogy a 100.000 euró (31 millió forint) éves árbevétel alatti cégek csak 3% adót fizetnek, igaz azt a forgalom után. Erre már semmi más nem jön rá, csak az 5% osztalékadó, de ez csak a nyereségből valamint jövőre 5,5% EHO, de annak mértéke is maximalizálva van évi 500 lej-ig. (Ez utóbbi mértéke még nem biztos, mert idén nem kell fizetni, csak jövőre.)
Ha sokallod a 3% adót, azt is lehet csökkenteni, ha van bejelentett alkalmazottad (mert egyébként az sem elvárás).
Áfát csak akkor kell fizetni, ha évi 220 ezer lej (15,2 millió forint) feletti a forgalmad. Alapesetben addig áfamentes vagy. Az áfakulcs 20%.
Ha év közben átléped a 100.000 eurós bevételt, vagy 9-nél több alkalmazottad lesz, akkor átalakulsz normál céggé, ott az adókulcs 16% cégadó (de azt már csak a nyereségből), 5% osztalékadó plusz jövő évtől 5,5%, de maximum x lej egészségügyi hozzájárulás, azaz EHO.
Egyéb adó alapesetben nincs.
A kft. alaptőkéje 200 lej (14 ezer forint), a cégalapítás költsége kb. 1.000 lej (70 ezer forint)
A könyvelés a legegyszerűbb cégeknél havi 150 lej (10,5 ezer forint), ez megy fel, ha nagyobb vagy bonyolultabb cégről van szó.
Történelmi okokból mindent el tudsz magyarul intézni.
Marosvásárhelyen jó könyvelő Orbán Marika, a mobilszáma +40746245789.
Update: 2020-ban az aktuális számok az alábbiak:
Maximum éves árbevétel 3% adóhoz = 1 millió euró. Ezt továbbra is a forgalom után kell fizetni.
3% adó csökkenthető 1%-ra, ha van legalább 1 alkalmazott. Osztalékadó maradt 5%.
Ha az osztalék összesen több mint 26 760 lej, akkor kell évi 2 676 lej fizetni egészségügyi biztosításra. Osztalékjövedelem után nem kell jövedelemadót vagy más járulékokat fizetni.
ÁFA 19% de vannak más kulcsok is bizonyos termékekre. ÁFA mentesség maximuma most az évi 88 500 euró éves forgalom.
Amire vigyázz: ha Magyarországról Magyarországra nyújtasz szolgáltatást egy magyar tulajdonú román cégen keresztül, a magyar adóhivatal esetleg megállapítja, hogy csak adóelkerülés miatt van romániai céged és nagyon csúnyán megbüntet. Úgyhogy erre ne használd.
Ha a cégvezetés Magyarországról valósul meg, abból is lehet problémád.
Ha Magyarországon van az adóilletőséged (leegyszerűsítve itt élsz), akkor a román céged után idehaza kell osztalékot fizetned a magyar kulcsok alapján.
Tehát vannak buktatók szép számmal, beszélj egy nemzetközi adózásban is jártas adótanácsadóval, mielőtt fejjel mész a falnak az alacsonyabb adók miatt.
(Kezdésnek néhány cikk: Hol vagy otthon? Külföldi cégalapítás)
“… A könyvelés a legegyszerűbb cégeknél havi 150 euró (10,5 ezer forint), ez megy fel, ha nagyobb vagy bonyolultabb cégről van szó” Vagy nem 150 EUR, vagy nem 10.500 Ft 🙂
Na de nem kezdek el politizálni, mert ezen a blogon nem erről van szó. Mindenesetre az szépen látszik, hogy nálunk is csak a szándék (meg talán a hozzáértés) hiányzik. Ha a lesajnált Románia ilyen simán beelőz minket, az az ő ügyességük elismerése mellett leginkább a mi szégyenünk.
Nálunk az adók számát lehetne csökkenteni, mert sok adónem van, de a legtöbbjük alig hoz bevételt:
kamaraonline.hu/cikk/nagy-szam-60-adofajta-letezik-ma-magyarorszagon
“Jelenleg 60 adófajta létezik Magyarországon. Az általános forgalmi adó (áfa) 25 százalékban, a személyi jövedelemadó pedig 13 százalékban járul hozzá a központi adóbevételekhez, ugyanakkor az adók döntő többsége 1 százaléknál kisebb mértékű bevételt generál. “
Minek az ÁFÁ-ját tervezik csökkenteni? Az internetét bammeg! Mert az olyan durvára fontos létszükséglet… No komment!
De talán kezdenek már megébredni, mert mintha hallottam volna, hogy a tejtermékekét is csökkenteni akarják.
(Persze le merem fogadni, hogy sertés ágazat, az építőanyag forgalmazás, és a tejecske biznisz jelentős része is (a földről nem is beszélve) már mind kormányközeli kezekben van)
Én most vásároltam, mindent ugyanúgy csináltam mint eddig és lehúzott extra 4%-kal. Rajta is van az e-mailes számlán az előtte soha nem látott, from amount, to amount, exchange rate sosrok is…
Hét elején vásároltam (eBay+hozzáadott kártya Paypal-on keresztül) : +(~)5 kattintás, de megéri.
Vagyok én egy magyar Kft egyik tulajdonosa, mellesleg nem ügyvezetőként bejelentett alkalmazottja. Melózok szorgalmasan, de úgy érzem műanyag kanál webshopot nyitok magyar, szlovák és román webes domaineken. A kanalat itthon veszem meg, egy magyar cégtől, számlázni viszont a román és szlovák ügyfeleknek a román cégből (ron és eur) szeretnék. Ilyenkor hol és mennyi adót fizetek?
Ha nem akarod, hogy fogást találjanak rajtad:
– kell valami okának lenni, hogy miért van román, szlovák céged. Erre tökéletes, ha van egy helyi kisebbségi tulajdonos, akinek az a dolga, hogy üzletet szerezzen, ezért adsz neki 15%-ot mondjuk.
– mivel itthon élsz, az osztalékadót itthon kell megfizetned. A cég kint leadózza a 3%-ot, de utána itthon kell adóznod a felvett osztalék után 15% plusz EHO-t. (Vagy kint adózol és itthon még befizeted a különbséget.)
– az ügyvezetést a kinti, román cégtag végezze.
Lépj be a pay-pal fiókodba, ott van lehetőség átállítani a fizetési módot, ha elakadsz az interneten találsz leírást az átállítás pontos menetéről (van magyar internetes fórum is ahol tudnak segíteni).
Tényleg csak pár kattintás, megéri 🙂
Mindig dollárban ? Fura. Nekem GBP, AUD, CAD meg persze általában USD is jön.
Nekem a (jun 11-en vett) 2,2 GBP-es cuccot -amit persze az eBay a (belépés mentes) keresgélés során dollárban rangsorolt- a Paypal 913 HUF-ért vette volna meg, de bankon keresztül 872 HUF-os zárolási (és a végén 864 HUF-os könyvelési) árba került.
Javaslom ezeket a dolgokat alaposan megfontolni.
index.hu/kultur/media/2016/07/05/andy_vajna_nem_itthon_adozik_tevei_utan/