Mindenre megoldás a pénzügyi oktatás?

Régi visszatérő kérdés, hogy miért nincs pénzügyi oktatás a magyar iskolákban. Sokak úgy látják, hogy minden pénzügyi probléma gyökere a hiányos pénzügyi oktatásban keresendő.

A kérdés jogos, mert szinte mindenki úgy gondolja és úgy érzi, hogy az iskola mindenre felkészít, kivéve az életet. A magyar oktatás a sok felesleges lexikai magoltatással sokkal inkább a XIX. század követelményeinek felel meg, mintsem a XXI. század kihívásainak.

(A 20 és 30 év közötti fiatalok az érettségi anyagának a 9%-ára emlékeznek és a tudásuk általában nem több, mint úgynevezett keresztrejtvény-tudás: tudja, hogy van olyan, hogy kovalens kötés, de fogalma sincs, hogy mi is az tulajdonképpen és mire jó. Forrás. Mindezt néhány évvel az érettségi után. Ennyit ér a lexikai anyag magoltatása és a misztifikált és felmagasztalt, de valójában nem sok valódi értéket takaró “általános műveltség”.)

Ha rajtam múlna, az iskolai tananyag legalább felét kikukáznám és tanítanék helyette a valódi életben is használható dolgokat. Ilyen a nyelv, a számítástechnika, a logikai és következtető készség (ami nem soha nem használt matematikai egyenletek biflázásából ered), a jog és pénzügyi ismeretek, projektben gondolkodás és sok minden más. Még a “hogyan cseréljünk tonert a fénymásolóban”-nak is több értelme van, mint történelmi évszámok biflázásának. (Ami nem azt jelenti, hogy nem kell földrajz vagy történelem, de semmi értelme olyan felesleges adatokat magoltatni, amit a gyerek egy másodperc alatt megkeres a kezében lévő telefonon.)

(Persze az átalakítás nem lenne egyszerű, mert mit csinálnánk azzal a 110 ezer tanár 20-30-40%-ával, aki így feleslegessé válna? Mit csinálna egy elbocsátott 55 éves technika, fizika vagy földrajzszakos tanár, aki egész életében csak tanított? Kevés kormány merné felvállalni ezt a konfliktust.)

Azonban attól tartok, hogy sokan túl sokat várnak az iskolai pénzügyi oktatástól. Nem vitatva azt, hogy égető szükség van rá (sőt, már vannak rá állami törekvések is), azért túl nagy csodát nem szabad várni tőle.

Ennek egyik oka a már fenn említett statisztika: az emberek  pár évvel az érettségi után is már csak az anyag 9%-ára emlékeznek és még ez a tudás is kimerül abban, hogy tanultam valaha valami hasonlót.

Ne legyen illúzióink, nem lenne ez másként a pénzügyi tudással sem.

A másik dolog, hogy a középiskolában megszerzett tudás már régen nem elég egy egész életre. Gondoljunk bele abba, hogy ha valaki 20-25 éve érettségizett, mire lenne használható az akkori pénzügyi tudása? Még ha naprakészen oktatták volna is, akkoriban volt OTP, helyi takarékszövetkezet és a bankbetét és itt a vége. De még az ezredfordulón sem volt devizahitel, strukturált pénzügyi eszközök, de még a befektetési alapok és unit linked biztosítások és hitelkártyák is vagy nem is léteztek, vagy teljesen marginális termékek voltak. Sőt, bankkártya is csak a kilencvenes évek vége óta létezik, de még évekkel később sem volt gyakori. Tehát egy most 30-35 éves sem tanult volna semmit a mai pénzügyi termékek 60-70%-áról.

Ezért egy pénzügyi termékekről szóló oktatás által megszerzett tudás akkor is elévülne 5-10 év alatt, ha nem felejtenék el előbb a volt diákok az anyagot.

Az Egyesült Államokban már a kilencvenes évektől van pénzügyi oktatás és 2003 óta ennek külön állami szervezete (FLEC) is van. Ennek ellenére már a középiskolában is a végzősök 34%-a használ hitelkártyát és ettől nem függetlenül a 24 éven alattiak 12%-a már a bevételük több mint 40%-át fordítják adósságtörlesztésre. De utalhatnék a rekord magas diákhitel-állományra és sok minden másra is.

A felmérések szerint a diákok pénzügyi tudása a rengeteg erőfeszítés ellenére is alig nőtt, csak két százalékponttal érnek el jobb eredményeket a pénzügyi tudás felmérésére készült teszteken, mint 15 évvel ezelőtt. Az okok között szokták felsorolni a motiválatlanságot, a gyakorlatiasság hiányát (nem gyakorlatot csak elméletet tanulnak a diákok) és még sok hasonló dolgot.

A felmérések máshol is ilyen eredményeket mutatnak, ahol már 15-20 éve van pénzügyi oktatás az iskolákban. Ausztrália, Japán, Dél-Korea mind-mind hasonló gondokkal küszködnek.

Ebből is látszik, hogy az oktatás nem megoldás mindenre.

Ha nem pénzügyi termékeket oktatnánk, hanem gyakorlatias pénzügyi látásmódot (például ne élj a lehetőségeid felett, ne adósodj el és a többi), az nem évülne el menthetetlenül 5-10 év alatt.

Ez is nagyon jó lenne, csak amíg az egész nyugati világ a fogyasztásra és a fogyasztás élvezetére (hedonizmusra) épül, addig nagyon kétséges, hogy milyen hosszútávú eredménye lenne egy ilyen középiskolai pénzügyi képzésnek.

Tőkeerős multicégek dollármilliárdokat költenek arra évente, hogy minél több terméküket a fogyasztókra sózzák, lehetőleg minél drágábban. Ehhez az összes létező csatornát igénybe veszik és a legújabb tudományos kutatásokat is felhasználják, hogy minél több embert (erőn felüli) fogyasztásra ösztönözzenek.

Pénzt nem sajnálva mobiltelefonokat, műszaki cikkeket, méregdrága krémeket, ruhákat, illatszereket, valamint személyi kölcsönöket, hitelkártyákat, lakáshiteleket hirdetnek a nap 24 órájában a legmodernebb marketing eszközökkel.

Ha ez kevés lenne, a tévésorozatok hősei is jómódban élnek és kívánatos jólét veszi körül őket. Gyakran direkt, máskor indirekt módon hirdetik, hogy bőségben élni alap, ami mindenkinek kijár.

(Mikor tudna egy szakácsnő és egy kávéházi pincérnő fenntartani egy háromszobás new-yorki bérlakást, mint a Jóbarátokban vagy egy cipőárus, esetleg egy elvált zsaru egyedül fenntartani egy házat? De ezek még az ártatlan példák, az átlagos filmbéli szereplők olyan életkörülmények között élnek, amit bár természetesnek mutatnak, de valójában a legtöbb embernek soha nem elérhető.)

Amikor az embereket az összes médián keresztül filmek és reklámok százain keresztül ilyen hatások érik minden nap, naivitás azt hinni, hogy ez ellen egy életre szóló védőoltást jelentene egy középiskolai pénzügyi oktatás keretein belül átadható tudás.

Ezzel továbbra sem azt akarom mondani, hogy ne lenne égető szükség jó pénzügyi oktatásra az iskolákban, csak nem hiszek benne, hogy mindez mindent megoldana.

A jelenlegi semminél biztos többet érne, de csodát nem szabad várni tőle, ezt a külföldi példák is igazolják.

Egyébként is szerintem nem mindent az iskolának kell megtanítania. Vannak olyan dolgok, ami tudást bizony a szülőknek kellene átadni és a pénzügy is ilyen dolog.

Ennek átadása pedig nem akkora kihívás, mint sokan gondolják. A Biblia bemutatja, hogyan kell ezt csinálni: “És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz.” Ennyi a titok. Beszélj mindig a pénzügyi dolgokról (is) a gyerekeiddel, akár otthon, akár útközben, akár a rezsi befizetésekor, akár az áruházban nyílik rá lehetőséged. De ez már egy másik téma. (Itt, itt, itt és itt is már írtam róla.) Erről majd máskor írok bővebben.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

200 hozzászólás

  • Imre

    Teljesen igaz.
    Mi rendszeresen beszélgetünk a gyerekekkel a reklámokról, pénzről, stb. Főleg a mi a csavar/átverés ebben a reklámban, valójában mit akar a cég eladni – és vevők rá! Látszik, hogy gondolkodnak és megpróbálnak a dolgok mögé nézni.
    Cserébe akkor is érvelni kell, ha akarunk valamit tőlük, mert a “Mert azt mondtam!” nem működik.

  • vgaborka

    Félig off: hogy mennyire elfelejtjük a lexikális dolgokat, azt saját magom is tapasztalom (nagyjából a fent említett kategóriába tartozom, 15 éve érettségiztem), Édesanyám matektanár, most van érettségi időszak, beszélgettünk és mondtam, hogy talám egy 3-asra még most is leérettségiznék. Aztán kiderült, hogy nem emlékszem a másodfokú egyenlet megoldóképletére, pedig anno szerintem, ha álmomból felkeltettek volna is elmondtam volna, bár az elmúlt 15 évben egyetlen másodfokú egyenletet nem oldottam meg és még ráadásul … matemikus diplomám is van.
    Ill a szoftverfejlsztésbeli API-kat (kb lexikális tudást takar) is 2-3 év alatt elfelejtettem, de tudom, hogy van ilyen és kiguglizom, ha kell
    Szóval szerintem is inkább a gondolkodás módot vagy “elveket” kell(ene) oktatni.

  • Bea

    Csak hogy megragadjam a lényeget: a Jóbarátokban Monica örökölte a lakás bérleti jogát a nagyijától – but still..

  • Kiszamolo

    Bea, és akkor nem is kellett fizetni a bérleti díjat, egy picikét többet, mint kettejük együttes fizetése? 🙂

  • Kiszamolo

    vgaborka, nem is az a kérdés, hogy tudod-e még, mert arra ott a google. A kérdés, használtad-e bármire az elmúlt 15 évben és fogod-e valaha is?

    Ahogy a való világban az ead-ot is ritkán emeljük a 2sinx-re és deriváljuk hétszer, csak hogy kiszámoljuk a maradékot Thaylor-sorral. Főleg. hogy már akkor sem értettük, hogy ez az egész mire jó, amikor tanították.

  • Barnabás.Jog

    @bea Egy idő után már a nézőknek is szúrta a szemét, hogy miből fizették, ezt úgy “hidalták át”, hogy az utolsó rész végén, mielőtt Chandler lekapcsolja a villanyt elbúcsúzik a lakástól azzal, hogy a bérlése egy vagyon volt.

  • Én is akarok kommentelni

    @kiszamolo
    Taylor sor akar az lenni szerintem 🙂

  • Kiszamolo

    az.

  • vgaborka

    Amikor elkezdtem dolgozni (kb 2 évvel utánna) végignéztem az indexem és megállapítottam, hogy a napi munkámban a tanított tárgyak kb 10 %át (vagy még annál is kevesebbet) használom.
    Nekem szerintem a középsulis matek többet segít a napi melóban (lényegében probléma megoldás, hol könnyebb, hol nehezebb), mint az egyetemi. Középsulis matekórákon feladatokat oldottunk meg, egyetemen pedig definíció-tétel-bizonyítás szentháromság, feladat szinte alig. Természetes bes..ggeltem az anyagot, levizsgáztam, aztán elfelejtetettem (kb másnapra, igaz este rajta voltam a memória törlésen).
    Kiszámoló kérdésedre válaszolva: a másodfokú egyenlet megoldó képletét valószínű nem fogom használni (valós problémára), max. csak akkor, ha gyermekemmel tanulnom kell majd egyszer.
    A mai és a múlt oktatási prolémára elég jó rálátásom van, sok a pedagógus családban.

  • Zabalint

    Szerintem az oktatásban a hogyan a mitnél is fontosabb lenne. Ha ugyanolyan módon pénzügyi alapismereteket oktatnának, ahogy a többi tárgyat is, akkor persze, hogy semmi sem maradna belőle a többségnek.

    @vgaborka
    Én biztosan most is leérettségiznék matekból legalább 4-esre, ha kapnék 1 hetet felkészülni, biztosan 5-ösre. És nem azért, mert emlékeznék az azonosságokra, tételekre. A másodfokú egyenlet képletét kivételesen tudom, más dolgokat nem igazán. Hanem azért, mert lehet függvénytablát használni. Én 3-as matekos voltam, amíg olyan tanárom nem lett, akinél lehetett használni, utána csupa 5-ösöket kaptam. Az érettségin meg csak 80% kell az 5-öshöz.

  • Ildikó

    Az a baj, hogy ahhoz, hogy értsen valaki a pénzügyekhez – akár csak a józan paraszti eszét használja – már gondolkodni kell. A mostani oktatás nem nevel gondolkodásra, jó esetben is csak magolásra. Értő olvasásban valamikor a világ élvonalába tartoztunk, jó pár éve egyre lejjebb süllyedünk.

  • Grza

    A másodfokú egyenletről szóljon helyettem: youtube.com/watch?v=CqZUUcMHcpg
    Tuti megjegyzed egy életre.

  • benkkárd

    “Sőt, bankkártya is csak a kilencvenes évek vége óta létezik, de még évekkel később sem volt gyakori.”

    Kicsit korábban : (az első atm használatom ’92-re datálódik :D)

    “Az első hazai kibocsátású bankkártya megjelenése 1988-ra tehető, amely devizaszámlához kapcsolódott és kizárólag csak külföldön lehetett használni. Az OTP nevéhez fűződik, hogy 1989. július 1-jén, megjelent az úgynevezett ügyfélkártya. Vásárláskor fizetni ugyan még nem lehetett vele, de készpénzfelvételre az OTP saját automatáiban már használható volt. Ez a kártya továbbá arra is szolgált, hogy igazolja, tulajdonosa az OTP ügyfele, aki átutalási betétszámlával rendelkezik. Az első valódi bankkártyát a Dunabank bocsátotta ki, szintén 1989-ben, amely mögött már forintszámla is állt, alkalmas volt fizetésre is.”

  • Zabalint

    Amúgy nekem meggyőződésem, hogy ha a lexikális oktatás helyett kompetencia alapú oktatásunk lenne, akkor a sok éve érettségizet korosztálynak még a lexikális tudása is nagyobb lenne, mert amit megjegyezne, azt sokkal kevésbé felejtené el. Mert nem arra lenne kondícionálva az emberek agya, hogy seggelje be, majd felejtse el. Én a korosztályomban az átlagnál jóval műveltebb vagyok történelemből (nem történészek körében), és szerintem pontosan azért, mert soha nem készültem az órákra, viszont érdekelt, így órán is sok dolgot megjegyeztem, meg olvastam is történelmi témájú könyveket szabadidőmben, és soha sem abból a célból, hogy az ismereteimet bővítsem.

  • vgaborka

    A Jóbarátok vonulathoz 😀 : today.com/home/how-much-monica-s-apartment-friends-would-really-cost-t91476 “According to the article, Monica’s two-bedroom, one-bath apartment with an open kitchen/living room and outdoor terrace in New York City’s West Village would cost at least $4,500 a month. ”
    Nekem soha nem tűnt fel, hogy ez ennyi lehet. Mondjuk magyarként nem voltam tisztában sem az amcsi fizetésekkel, sem pedig az ingatlanárakkal (mondjuk most sem vagyok).

  • Handalamandala

    A matematikát érteni és nem biflázni kell. Aki csak biflázza, az később nagyon-nagy eséllyel a pénzügyeiben is el fog tévedni.

  • Kiszamolo

    Handala, a matematikát be kellett seggelni, hogy átmenj a vizsgán és utána értelmes tantárgyakra is fel tudj készülni az egyetemen.

    Az sem baj, ha már másnap el is felejtetted az egészet, úgysem fogod soha az életben semmi értelmesre használni.

    Mondom ezt úgy, hogy középiskolában többször küldtek matekversenyre, tehát nem a képességekkel volt baj.

    Amikor megkérdeztem, mesterképzésen miért kell nekünk kettős integrállal térfogatot számolni közgazdász létünkre, az volt az őszinte válasz, hogy azért, mert a bolognai rendszer miatt sok egyetemi matektanár munka nélkül maradt és mégsem kerülhetnek az utcára.

    Köszönöm szépen. Néha az az érzésem, az egész magyar oktatás erről szól csak.

  • kotleba

    A pénzügyi és egyéb mindennapi ismeretek tanítása az iskolában nagyon helyes gondolat.

    De a jelenleg tanított tantárgyak majd felének kukázása kontraproduktív gondolat és szakbarbárképzéshez vezet. Azzal egyetértek, hogy mind a természet. mind a társadalomtudományok és a művészetek oktatási anyagán és módszertanán kellene frissíteni. De mindenképp tantervben kell őket tartani, mert igaz, hogy az emberek zömének a felnőtt életben nincs szüksége pl. a kovalens kötés ismeretére. De a középiskolai osztályokból jönnek ki pl. a későbbi kémia-, irodalom-, stb. professzorok, kutatók, is, akikre viszont szükség VAN!

    Az iskolai oktatás nem csak arról szól, hogy felnőtt korban használható tudást adjon. Hanem arról, hogy fiatal, gondolkozó elmék terített asztalául szolgáljon, ahonnan csemegézve az emberek elindulnak a felnőtt életük hivatása felé. Legyen szó egy bankárról vagy asztrofizikusról…

  • Laszlo

    Aki nem tud uszni,elmerul.Penzugyi alap fogalmak nelkul is lehet elni ma,de nehezebb.Sokan tudnak uszni,okoskodnak,de ok sem lattak a cunamit.2008-ban kiborult a bili.A devizahitelesek es broker botrany karosultjai sem mondhatjak milyen zseni vagyok.A lakaskasszasok napja is lehet,hogy meg van szamlalva.Ki tudja?Tuleles erdekeben igen is kell oktatni a gyermekeinket,de az allami iskolakra ne szamitson senki,hogy ott majd megtanitjak.

  • kodex

    remek a post. és remek hozzá rögtön hozzáfűzve a reklám. :DD végig olvasom, 1et értek (na, jó 98%ban) – és erre jön máris a megoldás: “Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély…” :DDD

  • Attila

    Matematikus hallgatóként az egész egyetemi pályafutásomat végig magántanárkodtam (főleg gimiseknek, érettségire való felkészítés, stb), úgyhogy ehhez a másodfokú megoldóképlet dologhoz hozzászólnék.

    Az érettségin magán lehet függvénytáblázatot használni (és az időbe is bőven belefér), úgyhogy azt semmiképp nem nevezném a lexikális tudás visszabiflázásának. Tapasztalatom szerint a tanárok többsége a normál dolgozatoknál is engedi azt használni.

    Azt viszont én is láttam, hogy szöveges feladatot megoldani nagyon nem tudnak a diákok, és nincs is ezen a hangsúly az évek során. Az én jelmondatom az lenne, hogy inkább tudjanak felírni (szövegből) egy egyenletet, amit aztán – esetleg – nem tudnak megoldani, mint hogy meg tudjanak oldani egy olyan egyenletet, amiről elképzelésük sincs, hogy honnan jöhet (ld. trigonometrikus egyenletek).

    Sajnos magával az olvasással van baj, érettségizőknél is.

  • Kiszamolo

    kotleba, nem a tantárgyak létével van baj, hanem azzal, hogy oktatás helyett még mindig csak lexikális ismeretek átadásáról szól az iskola, mint 1885-ben.

    Sokkal több értelme lenne azt tanítani, hogy a tanuló hol találja meg az interneten a keresett információt, hogyan kell értelmeznie, feldolgoznia és az alapján döntést hoznia.

  • Kiszamolo

    kodex, az minden cikk végén ott van, semmi köze a konkrét cikkhez.

  • xezs

    Nem akarom a mai oktatást védeni, de azért azt meg kell jegyeznem, hogy az nem érv, hogy valamit azért hülyeség tanítani, mert a gyerek nem fog emlékezni rá. Egyrészt, alapvetően az összes tantárgy arra van kitalálva, hogy elsajátíts egyfajta gondolkodásmódot. Lehet hogy nem emlékszel már a másodfokú egyenlet megoldóképletére, de anno amikor használtad, olyan gondolkodásmódot sajátítottál el, amit ma is használsz, csak nem vagy vele tisztában. Más szavakkal, fejlődik tőle a gondolkodásod. A másik fontos dolog, hogy nem tudni, melyik gyereket mi fogja érdekelni, ezért kell egy kicsit jobban belemenni minden tárgyba, hogy lássák mi van a felszín alatt. Így lesz valaki kémikus vagy fizikus. Én kaptam pénzügyi oktatást, de hogy mennyiben köszönhetem annak a tudatosságomat, azt nem tudom. Mindenesetre egyfajta gondolkodásmódot mindenképpen adott és szerintem ez lenne a cél, nem a tárgyi tudás

  • Kiszamolo

    xezs, senki nem mondta, hogy nem kell pénzügyeket oktatni.

  • Gyöngyvér

    Szerintem az tök érdekes kérdés, hogy ezt az öngerjesztő folyamatatot hol lehet megszakítani. Általában értem a tanításra. Mert most, ahogy én látom, a tanári pálya totálisan kontraszelektált: az megy tanárnak, akit nem vettek fel első helyen, vagy a nyáriszünet motviálja. Innentől a rendszer alap hozzáállása is az, hogy a gyerekeket tömegként kezelje, maradjanak csöndben, üljenenek egyenesen és csinálják a feladatot a munkafüzetben. Se lefelé, se fölfelé ne lógjon ki senki az átlagból, ne akarjon semmit kérdezni, ne legyen saját véleménye. Ez pedig kitermeli a következő generációját azoknak, akik csak a sablonokat tudják jónak elfogadni.
    Ezzel szemben, az USÁ-ban (na jó, azért az állami iskolákban ott sem minden pazar), de még inkább Finnországban az “értékesebbje” áll pedagógusnak, sokkal szigorúbb követelményeknek kell megfelelni is.

  • HNR

    Vicces belegondolni, hogy a most 5mp alatt elérhető információ még 1 generációval ezelőtt is (1995-ben, amikor én érettségiztem) órák vagy napok alatt volt hozzáférhető és a mostani kb. 0 költség helyett tetemes pénzbe került…

    “Áltsuliban” 89-90-ben is őrjöngött az osztály, minek megtanulni, melyik városban milyen ipar van és hol milyen ásványkincset bányásztak 1976-ban Mo-n.

    Mennyi jó dolgot lehetett volna csinálni ehelyett az idiótaság helyett.

    Vicces részlet: az én gimis fizika felvételimen olyan gyakorlati feladatot kaptunk, amit esélyünk sem volt megoldani. Ezért is kaptuk. 🙂 Az számított, hogy az adott problémát milyen gondolkodással próbálod megérteni és megoldani, nem pedig az, hogy valaha éppen erre megtanultad-e a választ…

    A gondolkodásmódomat nagyon nagy részt fizika és matematika tanáraimnak köszönhetem. Képzelhetitek mennyire “magányos” vagyok az ügyvédek között 🙂

  • Gabor

    Tantargyakat sztem sem kell kikukazni, de sokkal alacsonyabb szinten van az atadando tudas lexikalis szintje, mint ahogy ma csinaljak. Kellene egy minimum szint, aztan mindenki abban melyuljon el, amiben szeretne. Mert reszletek nelkul nincs szemlelet sem. De tul sok reszlettel sem. Kritikusan gondolkodni, problemat megoldani kellene megtanitani a gyerekeket, ugy, hogy maguktol csinaljak, inspiralo modon. Individualizalt educatio. S erzelmi kompetenciakat is fejleszteni, no meg praktikus keszsegeket, hogy ne legyunk utolsok az idegennyelvtudasban Europaban, vagy ne legyen az orszag fele digitalis analfabeta. Vagy konfliktus managementben, ervelestechnikaban vagy csapatmunkaban, prezentacioban ne ugy alljon a tobbseg, mint a sulthal (hogy egy tiszta kepzavarral eljek.) Meg alapertekeket, emberseget, hogy ne csak oktassunk, hanem neveljunk is. (On) Meg penzugyet. 🙂

  • vgaborka

    Amit szerintem meg kellene tanítani: hogy kell keresni a neten. Hogy kell guglizni magyarul, rengeteg emberen látom, hogy nem tud keresni (nem jó kereső kifejezést használ, hogy kell szűkíteni, bővíteni, ha nem találod, amit keresel). Hogy ez csak az idősebb korosztálynál van, vagy pedig a fiatalabbaknál is így van.
    A másodfokú megoldóképletet szerintem én dobtam be, és nem szeretném, hogy az váljon a poszt szent “croissaint”-jává, ez csak egy példa lett volna arra, hogy alap dolgot is elfelejt az ember, ha nem használja az ember.
    Egyszer 1-2 éve volt, hogy valamelyik magyar tanár úgy tanította meg a gyerekekkel az írók-költők életrajzát, hogy megíratta velük az FB profiljukat timeline-ostul. Szerintem ez egy jó módszer lehet, akár a project munkára is (mondjuk több gyerek csinálja) és tuti, hogy többet tanul belőle.

  • Gabor

    Az egesz oktatasi rendszer elavult, nemcsak nalunk, hanem az egesz vilagon. Egy indusztrialis logika menten van felepitve, a tudas alapu tarsadalmakban pedig teljesen mas es mashogy kell. Mi ezen a fejlodesi skalan raadasul jelenleg hatrafele lepkedunk. A rend jelszava moge bujva egy korhadt, elavult rendszert restauralunk. Rend az lesz belole, csak ertek nem annyira. Bar most nemi lazitas tapasztalhato, a joszandek sztem megvan, drukkolok is, de szerencsere az igazi forradalom, ahogy a penzugyi oktatas is, nem az iskola falai kozott fog mar letrejonni, hanem egy uj, fluid, digitalis vilagban. Az iskola egy fizikai es formai keretet ad majd, de a tartalom mar egy digitalis halozatban fog megjelenni, olyan csomopontokkal, mint ez a blog. Az elavult iskola veszit majd jelentosegebol, ahogy mar most is megfigyelheto, a diploma le, a tudas felertekelodik a vilagban.

  • vgaborka

    @gyongyver
    Ill van egy nagyon szűk réteg még, aki tényleg tanítani akar és elhivatott lesz.
    Amúgy aki ma jó (de talán még erős közepessel is) matek/fizika/info tudással tanárnak megy, az hülye (szerintem), negyed annyi munkával (inkább idegeskedéssel) 3-4x annyi zs-hez lehet jutni a versenyszférában. Mondom úgy, hogy a közvetlen családomban 4 tanár van 😀

  • elemes

    A pénzügyi ismeretek oktatásánál is fontosabb lenne a mérnöki ismeretek oktatása, hogy ne tudjanak több tízezerrel elhúzni jöttment kóklerek olyan munkáért, amit egy csavarhúzóval magad is megcsinálhatsz tíz perc alatt.

  • elemes

    A pénzügyi ismeretek oktatásánál is fontosabb lenne az egészségügyi ismeretek oktatása, hogy ne szedjenek náthára antibiotikumot, ne lehessen pé-vízzel és ketogén diétával és méregtelenítéssel átverni az embereket.

  • Gyöngyvér

    De senki nem mondta, hogy _tárgyakat_ kéne kidobni. A _tananyag_ nagy része felesleges.
    Értő olvasás?!

  • Kiszamolo

    Gyöngyvér, utána is írtam egy mondatot, nehogy valaki azt higgye, hogy nem kell földrajz vagy történelem. Így már remélem senki nem érti félre.

    Egyébként mi van veled mostanában? 🙂

  • Jenő

    1. Te mennyire értesz egyet ezzel a letölthető Iranytu_a_Penzugyekhez_Bemutato_peldany.pdf-fel, mennyire hasznos? Belenéztem, főleg a nyugdíj, részvénybefektetések részt, nem találom túl hasznosnak. Eleve csak a BUX-ról ír, de nem is említi a ‘home country bias’ fogalmat. Jó, mire számítottam?

    2. Ha valaki leoktatja 50 éve, ma ill. 50 év múlva, hogy tegyél félre nyugdíjra magadnak, a klasszikus részvényindex-kötvény portfóliót (Lusta Portfólió könyv) az a tudás mennyire avul el? A többi részben meg szintén aktualizálható készséget kell tanítani, így nincs, ami elavuljon.

  • elemes

    A pénzügyi ismeretek oktatásánál is fontosabb lenne az informatikai ismeretek oktatása, hogy ne dőljenek be minden álhírnek, a lánclevelek korát is meghazudtolóan bugyuta “oszd meg hogy nyerj” reklámnak, vírusokat terjesztő igéretes játékoknak, hogy ne tegyenek közzé olyan adatokat, amelyekkel bűnözők visszaéljhetnek.

  • Jenő

    3. Volt a hétvégén egy szavazás a HVG-n (Ön miből tervezi megvenni a zsömlét, ha nyugdíjba megy? már nem tudtok szépíteni az eredményen: hvg.hu/gazdasag/20160612_Speder_gazdasagi_osszefoglalo_nyugdij_brexit), senki nem akar öngondoskodni. Kérdés: mi a prognózis 2040-re? A nem öngondoskodók államosítani fogják az öngondoskodók megtakarításait? Komolyan kérdezem. Hogyan védekezzünk?

  • elemes

    A pénzügyi ismeretek oktatásánál is fontosabb lenne a jóga, a meditáció, az autogén tréning és hasonló tevékenységek oktatása, mert ezek hozzájárulnak a személyiség egyensúlyához, aki ezeket gyakorolja, könnyebben elviseli a stresszt, egészségesebb, jobban alszik.

  • Kiszamolo

    elemes, szerintem pont ezeknek semmi dolga az iskolában. Se ideológiáknak, se vallásoknak, se semmi hasonlónak. Ezeket mindenki otthon találja meg magának.

  • vgaborka

    @kiszamolo
    “Mikor tudna egy szakácsnő és egy kávéházi pincérnő fenntartani egy háromszobás new-yorki bérlakást”, csak, hogy kötekedjek: csak 2 szobás volt. Ha jól tudom az angolok (vszínű az amcsik is) hálószobákban mérik a lakásokat, ahogy a linkelt cikkben is van: “two-bedroom, one-bath apartment with an open kitchen/living room”, de ez részlet kérdés. Ha esetleg valaki Londonban keresne lakás, erre figyeljen oda, mert általában, ők annyit írnak, hogy “2 bedroom flat”, de azért az esetek 99 %-ban van benne nappali (szóval ez nálunk 3 szobás lakás lesz). Pl: rightmove.co.uk/property-to-rent/property-42036114.html

  • Kiszamolo

    vgaborka, csak hogy kötekedjek, tehát mégiscsak 3 szobás lakásuk volt, amit az amik két hálószobásnak hívnak mert a plusz egy a nappali?

    Mert ugye a nem véletlenül nem azt mondják, 3 room, hanem hogy 2 bedroom. 🙂

  • Zabalint

    @xezs
    Pont a gondolkodásmód átadása az ami miatt legdurvabban rossz a magyar oktatás. Ugyanis az is egy gondolkodásmódot ad, hogy itt a tananyag, seggeld be, holnap felelsz vagy dolgozatot írsz belőle. Csak éppen ez a gondolkodásmód az életben semmire sem jó.

  • elemes

    Kiszamolo — szemernyi vallásról vagy ideológiáról nem beszéltem: kifejezetten önkontroll és stresszkezelési módszereket kellene tanítani. Aki nem tudja kezelni a stresszhelyzeteket, annak legyengül az immunrendszere, ami nem csak a fertőző betegségek, de a szív- és érrendszeri illetve a rákbetegség magasabb kockázatával is jár.

  • Gabor

    S az oktatasre is igaz Peter Drucker ketlepcsos digitalis forradalmi leirasa: eloszor a regi keretek koze kerul be a digitalis vilag, mintegy felgyorsitva a regi strukturakat, majd masodik lepesben azokat szetfeszitve uj kereteket fog letrehozni, a digitalis vilag inherens tulajdonsagain alapulva. Ez egy tobb evtizedes folyamat.
    (ld. levelezes -> 1, email (felgyorsult, mar megtortent) 2, uj digitalis kommunikacios es donteshozo integralt platformok, amik meg csak most fognak jonni.)
    De jon meg majd egy ennel is fontosabb valtozas, az erzelmi forradalom. Ez mar messzire vezet, de az is alapveto valtozasokat fog hozni a tudasatadasban. Az iskola fogalmat pedig ahogy ma hasznaljuk, el fogjuk felejteni.

  • Zabalint

    @gyongyver
    Saját tapasztalatból mondom, hogy egy komolyabb tanári szakot nagyon nem egyszetű elvégezni…

  • Nagy Vonalakban

    Megkérdeztem az ötödikes lányomat és fiamat, hogy ismerik-e a lenti fogalmakat, kiváncsi voltam a pénzügyi kultúrájukra…..:)

    Infláció: “Az az, amikor be akarod váltani a pénzedet külföldön, és többet kell fizetned az euróért”
    Kamat: ” Amikor beteszed a pénzed a bankba, és többet kapsz vissza”
    Adó: “Amikor telefonálunk, meg amikor tévézünk, akkor kell fizetni adót, nem?…..”
    Hitelkártya: “Arra is lehet rakni a pénzünket a bankban, és azzal is lehet fizetni”
    Sárga csekk: “Ha valamikor írnak nekünk csekket, akkor azt majd ki kell fizetni”
    Hitel: “Hát azt nem tudom…..”
    Tőzsde: “Hát amikor van valamilyen árváltozás, valamilyen árizé….”
    Részvény: “Amikor a dolgozók rész pénzt kapnak. Megkapják a pénzüket a vásárlók pénzéből….”

    Érdekes….:)

    Részvényem nincs, nem tőzsdézek, hitelem sincs….ezekről nem is tudnak semmit, de a többivel nagyjából tisztában vannak…..:)

  • vgaborka

    igen, jogos az észre vétel, rosszul fogalmaztam, vagyis rosszul írtam le: sokszor még a bed-et is lehagyják a hirdetésekben (én régebben találkoztam ilyen hirdetéssel, hogy nem volt benne a bed) és ez okozhat félreértéseket (mint a “half nine” kifejezés). De ez teljességgel offtopic.

  • Gyöngyvér

    Megvagyok, köszi, kis lépésekkel haladok kifelé a komfortzónámból 🙂

    Annyira vicces, hogy mindenki Monica lakásán kattog, van még egy csomó ilyen példa. Nekem a kedvencem, hogy a 2 broke girls-ben, kb minden poén arra épül, hogy mekkora csóró a két pincérnő, de a lakásuk nagyobb mint a mienk ÉS van egy hátsó udvaruk. (jó, mondjuk abban sok más is rémesen idegesít, nem is nézem már)

  • almastaska

    A magyar oktatással az a legnagyobb baj, hogy a tantárgyak teljesen különállóak, nincsenek öszefüggések és az oktatás nem szemléletes. Megtanulod külön hogy hol van mondjuk az Alpok. Aztán megtanulod X év múlva, hogy Hannibál az Alpoknál szerencsétlenkedett az elefántjaival. De ha esetleg ezt összefüggéseiben tanulnád meg 1 órán néznéd a térképen az Alpokat, az elefántokat és hogy miért is mókás dolog elefántokat felvinni a hegyre, talán jobban megmaradna… Illetve vizuális oktatás: sok-sok szemléletes ábrával, hogy minél több érzékszervedet bevonják. És akkor akár lehetne számolgatni, hogy mennyibe kerülne egy elefántot elvinni odáig ma. Meg akkor mennyibe fájhatott. Meg 10 év múlva. Igen ám de van jelenérték, stb. És akkor máris jobban látod értelmét és meg is marad a tudás….

    Az itthon nyelvtanítással is ugyanez a baj.