Mindenre megoldás a pénzügyi oktatás?
Régi visszatérő kérdés, hogy miért nincs pénzügyi oktatás a magyar iskolákban. Sokak úgy látják, hogy minden pénzügyi probléma gyökere a hiányos pénzügyi oktatásban keresendő.
A kérdés jogos, mert szinte mindenki úgy gondolja és úgy érzi, hogy az iskola mindenre felkészít, kivéve az életet. A magyar oktatás a sok felesleges lexikai magoltatással sokkal inkább a XIX. század követelményeinek felel meg, mintsem a XXI. század kihívásainak.
(A 20 és 30 év közötti fiatalok az érettségi anyagának a 9%-ára emlékeznek és a tudásuk általában nem több, mint úgynevezett keresztrejtvény-tudás: tudja, hogy van olyan, hogy kovalens kötés, de fogalma sincs, hogy mi is az tulajdonképpen és mire jó. Forrás. Mindezt néhány évvel az érettségi után. Ennyit ér a lexikai anyag magoltatása és a misztifikált és felmagasztalt, de valójában nem sok valódi értéket takaró “általános műveltség”.)
Ha rajtam múlna, az iskolai tananyag legalább felét kikukáznám és tanítanék helyette a valódi életben is használható dolgokat. Ilyen a nyelv, a számítástechnika, a logikai és következtető készség (ami nem soha nem használt matematikai egyenletek biflázásából ered), a jog és pénzügyi ismeretek, projektben gondolkodás és sok minden más. Még a “hogyan cseréljünk tonert a fénymásolóban”-nak is több értelme van, mint történelmi évszámok biflázásának. (Ami nem azt jelenti, hogy nem kell földrajz vagy történelem, de semmi értelme olyan felesleges adatokat magoltatni, amit a gyerek egy másodperc alatt megkeres a kezében lévő telefonon.)
(Persze az átalakítás nem lenne egyszerű, mert mit csinálnánk azzal a 110 ezer tanár 20-30-40%-ával, aki így feleslegessé válna? Mit csinálna egy elbocsátott 55 éves technika, fizika vagy földrajzszakos tanár, aki egész életében csak tanított? Kevés kormány merné felvállalni ezt a konfliktust.)
Azonban attól tartok, hogy sokan túl sokat várnak az iskolai pénzügyi oktatástól. Nem vitatva azt, hogy égető szükség van rá (sőt, már vannak rá állami törekvések is), azért túl nagy csodát nem szabad várni tőle.
Ennek egyik oka a már fenn említett statisztika: az emberek pár évvel az érettségi után is már csak az anyag 9%-ára emlékeznek és még ez a tudás is kimerül abban, hogy tanultam valaha valami hasonlót.
Ne legyen illúzióink, nem lenne ez másként a pénzügyi tudással sem.
A másik dolog, hogy a középiskolában megszerzett tudás már régen nem elég egy egész életre. Gondoljunk bele abba, hogy ha valaki 20-25 éve érettségizett, mire lenne használható az akkori pénzügyi tudása? Még ha naprakészen oktatták volna is, akkoriban volt OTP, helyi takarékszövetkezet és a bankbetét és itt a vége. De még az ezredfordulón sem volt devizahitel, strukturált pénzügyi eszközök, de még a befektetési alapok és unit linked biztosítások és hitelkártyák is vagy nem is léteztek, vagy teljesen marginális termékek voltak. Sőt, bankkártya is csak a kilencvenes évek vége óta létezik, de még évekkel később sem volt gyakori. Tehát egy most 30-35 éves sem tanult volna semmit a mai pénzügyi termékek 60-70%-áról.
Ezért egy pénzügyi termékekről szóló oktatás által megszerzett tudás akkor is elévülne 5-10 év alatt, ha nem felejtenék el előbb a volt diákok az anyagot.
Az Egyesült Államokban már a kilencvenes évektől van pénzügyi oktatás és 2003 óta ennek külön állami szervezete (FLEC) is van. Ennek ellenére már a középiskolában is a végzősök 34%-a használ hitelkártyát és ettől nem függetlenül a 24 éven alattiak 12%-a már a bevételük több mint 40%-át fordítják adósságtörlesztésre. De utalhatnék a rekord magas diákhitel-állományra és sok minden másra is.
A felmérések szerint a diákok pénzügyi tudása a rengeteg erőfeszítés ellenére is alig nőtt, csak két százalékponttal érnek el jobb eredményeket a pénzügyi tudás felmérésére készült teszteken, mint 15 évvel ezelőtt. Az okok között szokták felsorolni a motiválatlanságot, a gyakorlatiasság hiányát (nem gyakorlatot csak elméletet tanulnak a diákok) és még sok hasonló dolgot.
A felmérések máshol is ilyen eredményeket mutatnak, ahol már 15-20 éve van pénzügyi oktatás az iskolákban. Ausztrália, Japán, Dél-Korea mind-mind hasonló gondokkal küszködnek.
Ebből is látszik, hogy az oktatás nem megoldás mindenre.
Ha nem pénzügyi termékeket oktatnánk, hanem gyakorlatias pénzügyi látásmódot (például ne élj a lehetőségeid felett, ne adósodj el és a többi), az nem évülne el menthetetlenül 5-10 év alatt.
Ez is nagyon jó lenne, csak amíg az egész nyugati világ a fogyasztásra és a fogyasztás élvezetére (hedonizmusra) épül, addig nagyon kétséges, hogy milyen hosszútávú eredménye lenne egy ilyen középiskolai pénzügyi képzésnek.
Tőkeerős multicégek dollármilliárdokat költenek arra évente, hogy minél több terméküket a fogyasztókra sózzák, lehetőleg minél drágábban. Ehhez az összes létező csatornát igénybe veszik és a legújabb tudományos kutatásokat is felhasználják, hogy minél több embert (erőn felüli) fogyasztásra ösztönözzenek.
Pénzt nem sajnálva mobiltelefonokat, műszaki cikkeket, méregdrága krémeket, ruhákat, illatszereket, valamint személyi kölcsönöket, hitelkártyákat, lakáshiteleket hirdetnek a nap 24 órájában a legmodernebb marketing eszközökkel.
Ha ez kevés lenne, a tévésorozatok hősei is jómódban élnek és kívánatos jólét veszi körül őket. Gyakran direkt, máskor indirekt módon hirdetik, hogy bőségben élni alap, ami mindenkinek kijár.
(Mikor tudna egy szakácsnő és egy kávéházi pincérnő fenntartani egy háromszobás new-yorki bérlakást, mint a Jóbarátokban vagy egy cipőárus, esetleg egy elvált zsaru egyedül fenntartani egy házat? De ezek még az ártatlan példák, az átlagos filmbéli szereplők olyan életkörülmények között élnek, amit bár természetesnek mutatnak, de valójában a legtöbb embernek soha nem elérhető.)
Amikor az embereket az összes médián keresztül filmek és reklámok százain keresztül ilyen hatások érik minden nap, naivitás azt hinni, hogy ez ellen egy életre szóló védőoltást jelentene egy középiskolai pénzügyi oktatás keretein belül átadható tudás.
Ezzel továbbra sem azt akarom mondani, hogy ne lenne égető szükség jó pénzügyi oktatásra az iskolákban, csak nem hiszek benne, hogy mindez mindent megoldana.
A jelenlegi semminél biztos többet érne, de csodát nem szabad várni tőle, ezt a külföldi példák is igazolják.
Egyébként is szerintem nem mindent az iskolának kell megtanítania. Vannak olyan dolgok, ami tudást bizony a szülőknek kellene átadni és a pénzügy is ilyen dolog.
Ennek átadása pedig nem akkora kihívás, mint sokan gondolják. A Biblia bemutatja, hogyan kell ezt csinálni: “És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz.” Ennyi a titok. Beszélj mindig a pénzügyi dolgokról (is) a gyerekeiddel, akár otthon, akár útközben, akár a rezsi befizetésekor, akár az áruházban nyílik rá lehetőséged. De ez már egy másik téma. (Itt, itt, itt és itt is már írtam róla.) Erről majd máskor írok bővebben.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Mi rendszeresen beszélgetünk a gyerekekkel a reklámokról, pénzről, stb. Főleg a mi a csavar/átverés ebben a reklámban, valójában mit akar a cég eladni – és vevők rá! Látszik, hogy gondolkodnak és megpróbálnak a dolgok mögé nézni.
Cserébe akkor is érvelni kell, ha akarunk valamit tőlük, mert a “Mert azt mondtam!” nem működik.
Ill a szoftverfejlsztésbeli API-kat (kb lexikális tudást takar) is 2-3 év alatt elfelejtettem, de tudom, hogy van ilyen és kiguglizom, ha kell
Szóval szerintem is inkább a gondolkodás módot vagy “elveket” kell(ene) oktatni.
Sokkal több értelme lenne azt tanítani, hogy a tanuló hol találja meg az interneten a keresett információt, hogyan kell értelmeznie, feldolgoznia és az alapján döntést hoznia.
Angliában 16 éves korában érettségizik a diák, utána két évig csak azt tanulja, ahová tovább akar tanulni. Így emelt biológiát csak a leendő agronómus, orvos meg állatorvos fog tanulni, kémiát a leendő vegyész, gyógyszerész és így tovább. Százszor több értelme van, mint a magyar rendszernek, ami mindent akar tanítani és nem sokat sikerül neki.
Ahogy a való világban az ead-ot is ritkán emeljük a 2sinx-re és deriváljuk hétszer, csak hogy kiszámoljuk a maradékot Thaylor-sorral. Főleg. hogy már akkor sem értettük, hogy ez az egész mire jó, amikor tanították.
Taylor sor akar az lenni szerintem 🙂
Nekem szerintem a középsulis matek többet segít a napi melóban (lényegében probléma megoldás, hol könnyebb, hol nehezebb), mint az egyetemi. Középsulis matekórákon feladatokat oldottunk meg, egyetemen pedig definíció-tétel-bizonyítás szentháromság, feladat szinte alig. Természetes bes..ggeltem az anyagot, levizsgáztam, aztán elfelejtetettem (kb másnapra, igaz este rajta voltam a memória törlésen).
Kiszámoló kérdésedre válaszolva: a másodfokú egyenlet megoldó képletét valószínű nem fogom használni (valós problémára), max. csak akkor, ha gyermekemmel tanulnom kell majd egyszer.
A mai és a múlt oktatási prolémára elég jó rálátásom van, sok a pedagógus családban.
Én biztosan most is leérettségiznék matekból legalább 4-esre, ha kapnék 1 hetet felkészülni, biztosan 5-ösre. És nem azért, mert emlékeznék az azonosságokra, tételekre. A másodfokú egyenlet képletét kivételesen tudom, más dolgokat nem igazán. Hanem azért, mert lehet függvénytablát használni. Én 3-as matekos voltam, amíg olyan tanárom nem lett, akinél lehetett használni, utána csupa 5-ösöket kaptam. Az érettségin meg csak 80% kell az 5-öshöz.
Tuti megjegyzed egy életre.
Kicsit korábban : (az első atm használatom ’92-re datálódik :D)
“Az első hazai kibocsátású bankkártya megjelenése 1988-ra tehető, amely devizaszámlához kapcsolódott és kizárólag csak külföldön lehetett használni. Az OTP nevéhez fűződik, hogy 1989. július 1-jén, megjelent az úgynevezett ügyfélkártya. Vásárláskor fizetni ugyan még nem lehetett vele, de készpénzfelvételre az OTP saját automatáiban már használható volt. Ez a kártya továbbá arra is szolgált, hogy igazolja, tulajdonosa az OTP ügyfele, aki átutalási betétszámlával rendelkezik. Az első valódi bankkártyát a Dunabank bocsátotta ki, szintén 1989-ben, amely mögött már forintszámla is állt, alkalmas volt fizetésre is.”
Nekem soha nem tűnt fel, hogy ez ennyi lehet. Mondjuk magyarként nem voltam tisztában sem az amcsi fizetésekkel, sem pedig az ingatlanárakkal (mondjuk most sem vagyok).
Az sem baj, ha már másnap el is felejtetted az egészet, úgysem fogod soha az életben semmi értelmesre használni.
Mondom ezt úgy, hogy középiskolában többször küldtek matekversenyre, tehát nem a képességekkel volt baj.
Amikor megkérdeztem, mesterképzésen miért kell nekünk kettős integrállal térfogatot számolni közgazdász létünkre, az volt az őszinte válasz, hogy azért, mert a bolognai rendszer miatt sok egyetemi matektanár munka nélkül maradt és mégsem kerülhetnek az utcára.
Köszönöm szépen. Néha az az érzésem, az egész magyar oktatás erről szól csak.
De a jelenleg tanított tantárgyak majd felének kukázása kontraproduktív gondolat és szakbarbárképzéshez vezet. Azzal egyetértek, hogy mind a természet. mind a társadalomtudományok és a művészetek oktatási anyagán és módszertanán kellene frissíteni. De mindenképp tantervben kell őket tartani, mert igaz, hogy az emberek zömének a felnőtt életben nincs szüksége pl. a kovalens kötés ismeretére. De a középiskolai osztályokból jönnek ki pl. a későbbi kémia-, irodalom-, stb. professzorok, kutatók, is, akikre viszont szükség VAN!
Az iskolai oktatás nem csak arról szól, hogy felnőtt korban használható tudást adjon. Hanem arról, hogy fiatal, gondolkozó elmék terített asztalául szolgáljon, ahonnan csemegézve az emberek elindulnak a felnőtt életük hivatása felé. Legyen szó egy bankárról vagy asztrofizikusról…
Az érettségin magán lehet függvénytáblázatot használni (és az időbe is bőven belefér), úgyhogy azt semmiképp nem nevezném a lexikális tudás visszabiflázásának. Tapasztalatom szerint a tanárok többsége a normál dolgozatoknál is engedi azt használni.
Azt viszont én is láttam, hogy szöveges feladatot megoldani nagyon nem tudnak a diákok, és nincs is ezen a hangsúly az évek során. Az én jelmondatom az lenne, hogy inkább tudjanak felírni (szövegből) egy egyenletet, amit aztán – esetleg – nem tudnak megoldani, mint hogy meg tudjanak oldani egy olyan egyenletet, amiről elképzelésük sincs, hogy honnan jöhet (ld. trigonometrikus egyenletek).
Sajnos magával az olvasással van baj, érettségizőknél is.
Ezzel szemben, az USÁ-ban (na jó, azért az állami iskolákban ott sem minden pazar), de még inkább Finnországban az “értékesebbje” áll pedagógusnak, sokkal szigorúbb követelményeknek kell megfelelni is.
“Áltsuliban” 89-90-ben is őrjöngött az osztály, minek megtanulni, melyik városban milyen ipar van és hol milyen ásványkincset bányásztak 1976-ban Mo-n.
Mennyi jó dolgot lehetett volna csinálni ehelyett az idiótaság helyett.
Vicces részlet: az én gimis fizika felvételimen olyan gyakorlati feladatot kaptunk, amit esélyünk sem volt megoldani. Ezért is kaptuk. 🙂 Az számított, hogy az adott problémát milyen gondolkodással próbálod megérteni és megoldani, nem pedig az, hogy valaha éppen erre megtanultad-e a választ…
A gondolkodásmódomat nagyon nagy részt fizika és matematika tanáraimnak köszönhetem. Képzelhetitek mennyire “magányos” vagyok az ügyvédek között 🙂
A másodfokú megoldóképletet szerintem én dobtam be, és nem szeretném, hogy az váljon a poszt szent “croissaint”-jává, ez csak egy példa lett volna arra, hogy alap dolgot is elfelejt az ember, ha nem használja az ember.
Egyszer 1-2 éve volt, hogy valamelyik magyar tanár úgy tanította meg a gyerekekkel az írók-költők életrajzát, hogy megíratta velük az FB profiljukat timeline-ostul. Szerintem ez egy jó módszer lehet, akár a project munkára is (mondjuk több gyerek csinálja) és tuti, hogy többet tanul belőle.
Ill van egy nagyon szűk réteg még, aki tényleg tanítani akar és elhivatott lesz.
Amúgy aki ma jó (de talán még erős közepessel is) matek/fizika/info tudással tanárnak megy, az hülye (szerintem), negyed annyi munkával (inkább idegeskedéssel) 3-4x annyi zs-hez lehet jutni a versenyszférában. Mondom úgy, hogy a közvetlen családomban 4 tanár van 😀
Értő olvasás?!
Egyébként mi van veled mostanában? 🙂
2. Ha valaki leoktatja 50 éve, ma ill. 50 év múlva, hogy tegyél félre nyugdíjra magadnak, a klasszikus részvényindex-kötvény portfóliót (Lusta Portfólió könyv) az a tudás mennyire avul el? A többi részben meg szintén aktualizálható készséget kell tanítani, így nincs, ami elavuljon.
“Mikor tudna egy szakácsnő és egy kávéházi pincérnő fenntartani egy háromszobás new-yorki bérlakást”, csak, hogy kötekedjek: csak 2 szobás volt. Ha jól tudom az angolok (vszínű az amcsik is) hálószobákban mérik a lakásokat, ahogy a linkelt cikkben is van: “two-bedroom, one-bath apartment with an open kitchen/living room”, de ez részlet kérdés. Ha esetleg valaki Londonban keresne lakás, erre figyeljen oda, mert általában, ők annyit írnak, hogy “2 bedroom flat”, de azért az esetek 99 %-ban van benne nappali (szóval ez nálunk 3 szobás lakás lesz). Pl: rightmove.co.uk/property-to-rent/property-42036114.html
Mert ugye a nem véletlenül nem azt mondják, 3 room, hanem hogy 2 bedroom. 🙂
Pont a gondolkodásmód átadása az ami miatt legdurvabban rossz a magyar oktatás. Ugyanis az is egy gondolkodásmódot ad, hogy itt a tananyag, seggeld be, holnap felelsz vagy dolgozatot írsz belőle. Csak éppen ez a gondolkodásmód az életben semmire sem jó.
(ld. levelezes -> 1, email (felgyorsult, mar megtortent) 2, uj digitalis kommunikacios es donteshozo integralt platformok, amik meg csak most fognak jonni.)
De jon meg majd egy ennel is fontosabb valtozas, az erzelmi forradalom. Ez mar messzire vezet, de az is alapveto valtozasokat fog hozni a tudasatadasban. Az iskola fogalmat pedig ahogy ma hasznaljuk, el fogjuk felejteni.
Saját tapasztalatból mondom, hogy egy komolyabb tanári szakot nagyon nem egyszetű elvégezni…
Infláció: “Az az, amikor be akarod váltani a pénzedet külföldön, és többet kell fizetned az euróért”
Kamat: ” Amikor beteszed a pénzed a bankba, és többet kapsz vissza”
Adó: “Amikor telefonálunk, meg amikor tévézünk, akkor kell fizetni adót, nem?…..”
Hitelkártya: “Arra is lehet rakni a pénzünket a bankban, és azzal is lehet fizetni”
Sárga csekk: “Ha valamikor írnak nekünk csekket, akkor azt majd ki kell fizetni”
Hitel: “Hát azt nem tudom…..”
Tőzsde: “Hát amikor van valamilyen árváltozás, valamilyen árizé….”
Részvény: “Amikor a dolgozók rész pénzt kapnak. Megkapják a pénzüket a vásárlók pénzéből….”
Érdekes….:)
Részvényem nincs, nem tőzsdézek, hitelem sincs….ezekről nem is tudnak semmit, de a többivel nagyjából tisztában vannak…..:)
Annyira vicces, hogy mindenki Monica lakásán kattog, van még egy csomó ilyen példa. Nekem a kedvencem, hogy a 2 broke girls-ben, kb minden poén arra épül, hogy mekkora csóró a két pincérnő, de a lakásuk nagyobb mint a mienk ÉS van egy hátsó udvaruk. (jó, mondjuk abban sok más is rémesen idegesít, nem is nézem már)
Az itthon nyelvtanítással is ugyanez a baj.