Újra sikertelen a diszkont-kincstárjegyek aukciója
Írtam arról még régebben, honnan lehet felismerni előre, ha államcsőd fenyeget. (Cikk) Abban leírtam, hogy az első jele ennek, ha sikertelenek az állampapír eladására szervezett aukciók, vagyis nem akarják megvenni a befektetők az új állampapírokat, így az államnak nem lesz miből kifizetni a lejáró állampapírokat.
A mai diszkont-kincstárjegy aukció a negyedik a sorban, amit sikertelennek minősítettek. BB kérdezi, hogy ez akkor már a vég kezdete-e, érdemes-e izgulnia.
Nos, a válasz röviden nem. Bár az aukciók sikertelennek minősíthetők, mert az Állami Adósságkezelő nem tudott eladni annyi állampapírt, amennyit szeretett volna, de azért pánikra semmi ok.
A meghirdetett 30 milliárd forintra alig 30,411 milliárdos ajánlat érkezett (jellemzően a duplája szokott lenni a benyújtott kereslet a kínálatnak) és ebből csak 24,49 milliárdot fogadott el az ÁKK. Ez immár a negyedik alkalom zsinórban, hogy ez történt.
Azonban fontos, hogy észrevegyük, hogy a kialakult átlaghozam 0,96%, vagyis ennyiért adtak kölcsön a befektetők a magyar államnak egy évre, ráadásul forintban. Tehát olyan nagy baj nincs, maximum majd többet kell adni a befektetőknek kamatot és akkor elfogy a teljes mennyiség.
Szerencsére még van felfelé út, hiszen akár csak 4 éve is 7,5%-os kamatot kellett adnunk ugyanerre az állampapírra és akkor sem jött el a világvége. Attól pedig nagyon messze vagyunk egyelőre.
Az elképzelhető, hogy vége a szép világnak és mostantól nem tudjuk szinte kamatmentesen finanszírozni a magyar államadósságot, de azért még ezt sem lehet kijelenteni ennyiből. Jöhetnek átmeneti viharok (most például a Brexit miatt), vagy akár lassú vagy gyors hozamemelkedés is, de ezek még gond nélkül kezelhetőek lesznek. Maximum a költségvetés többet fog költeni a hitelek kamataira, mint eddig, amit máshonnan kell majd elvennie.
Izgulni ráértek majd akkor, ha 7,5-8-10%-os hozam mellett sem mennek el a magyar állampapírok több héten keresztül. Most még teljesen felesleges.
Egyébként pedig ha 10% hozam mellett sem mennének el a Magyar állampapírok, akkor a Hihetetlenül Független Jegybankban Matolcsy kolléga még mindig annyi forintot bocsáthat ki, amennyit nem szégyell, és ezért azért államkötvényt vásárolhat, ezzel finanszírozva a költségvetést.
Természetesen ez növelné az inflációt, de azért nem drámai mértékben. Kb 3500 milliárd forint készpénz van forgalomban – egy éven keresztül havi 10 milliárd forint nyomtatásával kb +3% inflációt gerjesztenének.
Ami nyilván nagyon nem lenne jó, kivéve, ha a másik opció az államcsőd.
De ez egy nagyon elméleti dolog.
Brexitről nem tervezel írni?
Őszintén szólva engem eléggé aggaszt, mik lehetnek a következményei az EUra és kis hazánkra.
(Még ha a mi gazdaságunk inkább Németországhoz kötődik is)
A bankokhoz nagyobb ütembe ömlik be a pénz, mint ahogy azt kihitelezik és így stabilan ott vannak vevőként a DKJ piacon (illetve a korábbi jegybanki kamatcsere tenderek miatt a hosszú állampapíroknál is ott voltak). Ha meg valaki nem kényszerből venné, akkor meg nem fogadják el az ajánlatát az aukción.
Vicces egy helyzet. Kíváncsian várom a fejleményeket.
Nem tudom, mi lett volna a korrekt cím ehhez az íráshoz, de sikertelen szó erős túlzás. Mondhatnám hatásvadász.
Talán első bekezdése a mérvadó. Az ÁKK optimalizál: amit el lehet adni jó áron azt eladják, de bagóért nem fogják adni csak azért, hogy elmenjen a teljes mennyiség. Szerintem jól csinálják.
Ha azt írtam volna, hogy már egy hónapja eredménytelen a kibocsátás, közel lehet az államcsőd, akkor lenne csak igazad.
A többit miért nem fogadták el ?
Azért óvatosan ezekkel a politikai jellegű hisztériakeltésekkel.
Egy ismerősöm lóhalálában váltott EUR-t 2011. végén 307 Ft-ért, majd kicipelte Szlovákiába. Most idehaza kellett neki HUF-ban, hát kb semmi hozama nem volt 4,5 év alatt (figyelembe véve, hogy akkor mobilizálnia kellett a pénzt, feltörve mindent).
Ha csak éves KKJ-be teszi, akkor úgy 15-20%-kal lenne neki több jelenleg (milliókról van szó).
Vagyis vannak, akik tobbet kapnak a penzukre, es vannak akik kevesebbet? Mondjuk ez igy eleg fura megoldasnak hangzik.
Attól még nem biztos, hogy hülye volt. 2011-ben a gazdasági és a politikai kockázat is magas volt. Világ szinten akkor úgy tűnt, w alakú válság lesz, miközben itthon tombolt az unortodoxia, államosították a magánnyugdíjakat, az állampapír hozamok pedig szépen mentek felfelé. Szóval ok az volt félelemre. Utólag persze az járt jól, aki maradt, és bezsebelte a csökkenő hozamokkal nyert pénzt, de ezt nem tudhatta senki sem biztosan, és persze a Templeton is kellett mindehhez.
Utólag ez ugyanolyan okoskodás, mint amikor valaki 2000-en eladta az OTP-t 2009 elején, ott volt a veszély, hogy összeomlik a bankrendszer, nyilván ha előre tudja, mi fog történni, nem csak tartja, de vesz még.
Szóval ha valaki elmenekíti a pénzét, és nem jön be a negatív esemény, ezért bukik, az nem biztos, hogy rosszul tette.
Ezért van maximum, minimum meg átlaghozam.
Akire reflektáltam, az ma tanácsolja ugyanezt, gyakorlatilag pánikot kelt a semmire.
2011. sokkal rosszabb helyzet volt, 2009. márciusa pedig egyenesen borzalmas, de aki ma dönt, nehogy már a politikai huszárok szólamaira hallgasson.
Pont a Te eseteidben is az járt igazán rosszul, aki pánikolt, és eladta az OTP-t 2000 alatt is 2009-ben.
A 2011-es helyzetet, ahogy 2008/9-et is, sokan túlspirázták. A Templeton sem azért jött, mert hülyék gyülekezete, hanem mert a kockázat elemzésük ezt jó ötletnek tartotta.
Aki nem bírja a kockázatot, az ennek megfelelően helyezze el a pénzét. Máskülönben, ha sokszor “menekíti”, átlagban biztosan sokat bukuk majd.
Mit gondolnak a tisztelt fórumozók, érdemes-e hazahozni a fontban tartott pénzt? Gondolom, nem vagyok egyedül, azzal, hogy Angliában dolgoztam, és eléggé jelentős összeg van egy angliai bankszámlámon. Az éve eleje óta a font ~10%-ot esett a forinthoz képest.
Realizáljam a veszteséget? Már beárazta a piac a Brexitet? Lesz egyáltalán Brexit?
De ez olyan beleneztem a varazsgombbe dolog, mert biztosat ne mlehet mondani. Ha tervezed, hogy visszamesz dolgozni, en tuti nem bantanam a penzt.
En nem hoznam haza. Kb eselytelen megjosolni, hogy jo otlet-e vagy sem.
Illetve haza csak akkor vinnem, ha lenne ra valami okom ( monduk lakashoz vagy vallalkozashoz kell).
Ha felsz a font esesetol, akkor szerintem vegyel opciot, vagy biztositsd magad, bar en ennek nem sok ertelmet latom a magas bizonytalansag miatt.
Amugy szerintem a Britt vezetes nem akar kilepni. Ha jol tudom ok ezt a szavazast arra akarjak felhasznalni, hogy bizonyos felteteleket kizsarolhassanak az EUbol.
Persze a cikket most meg nem talalom, hogy idelinkelhetnem…
Tényleg egy kicsit hatásvadászra sikerült a cikk eleje.
Nyilván az olvasók a címet, és az első pár mondatot olvassák el a legfigyelmesebben, amely a következő: “Újra sikertelen a diszkont-kincstárjegyek aukciója. Írtam arról még régebben, honnan lehet felismerni előre, ha államcsőd fenyeget.”
Azt szokták mondani, hogy repülőgépen semmilyen szövegkörnyezetben nem célszerű a “bomba” szót használni. Befektetésekkel foglalkozó blogon az “államcsőd” szó tűnik egy kicsit erőnek. 🙂
A tényleges helyzet, hogy a meghirdetett kincstárjegyek teljes összegére érkezett ajánlat, amelyből a kibocsátó saját döntése alapján csak 83%-ot fogadott el, rekord alacsony kamat mellett.
Ettől még nagyon jó a cikk, és egy trendfordulóra nagyon jól felhívja fel a figyelmet az állampapír piacon, de az első pár mondat szerintem is egy kicsit bulvárosra sikerült.
Vannak ésszerű fokozatok Pokko pánikrohama, és a hurráoptimista befektető között.
A válság alatt rengeteget buktak, akik az első pániktól vezérelve, ötletszerűen, vagy baráti jótanácsra vették az aranyat, devizát, vitték ki a pénzt Bécsbe: a kockázatkezelést kiszámítottan, tervszerűen kellene végezni, egy jól diverzifikált befektetési portfolióval, nem ilyen pánikrohamokat kellene kapni.
Én megtakarításaim 10%-át fizikai aranyban tartom banki széfben (fillérekért bérlem), másik 10%-át pedig különböző devizákban. Pontosan tudom, hogy éves szinten mennyi kamatot veszítek ezzel. De nekem lelki szempontból biztonságot ad, hogy befektetéseimnek egy része egy nagyon durva csődhullám esetén is ér majd valamit. A másik 80% nagy része államkötvényben hozza a pénzt.
Ahogy kiszamolo irta korábban egy jó cikkben, az államcsődnek vannak előjelei, az egy folyamat.
Igen, az járt jól, de ha meg csődbe megy az OTP, akkor az jobban jár, aki eladja 2000-en. Ha van egy negatív esemény, aminek mondjuk 80% az esélye, ezért elmenekülsz, de a 20% jön be, akkor utólag nem lehet azt mondani, hogy hülye voltál (az arányok mások, mert kisebb volt ez esetekben a csőd veszélye előzetes becslések alapján is).
A Templeton jól csinálta, de ha Magyarország csődbe megy, ők akkor is megmaradnak, sőt az alapjaik befektetői sem buknak mindent, mert az alapjaikba 10% alatti arányban vették az állampapírt. Ha egy országban mondjuk 1 év múlváig 5%-ra becsüli egy nagy intézményi befektető a csődveszélyt, akkor érdemes 10%-os hozamú kötvényt benni az alap valahány százalékába. De ugyenez az átlagember összes megtakarítására nézve sokkal veszélyesebb. Tehát nehogy már a Templetont vessük össze a kisbefektetőkkel. Arról nem is beszélve, hogy ők piacbefolyásoló tényezők is.
A diverzifikáció sosem árt, de még a rendszerváltáskor sem volt gond Ft-ban tartani a pénzt, pedig mai szemmel nézve 1989-1993 között gyakorlatilag egy államcsőd volt, és hol vagyunk ma ettől. 1991-ben azért vásároltam be egy évre samponból, mert félév múlva majd 20%-kal drágább lesz, de ma ez nem tűnik valószínűnek.
20 éve az USD úgy 140 Ft volt, a DEM pedig úgy 90 (=EUR 180), ha ilyen időtávban nézzük, reálértékben a HUF volt a nyerő.
Pánikban pedig többnyire nem érdemes eladni eszközt, mert mindig túllendül az inga, a buy and hold tűnik a nyerőnek, ezt itt sokszor megtárgyalgattuk.
Persze, h nem vetjük össze a Templetont a kisbefektetőkkel. Amire céloztam, az pont az a különbség, h a kisbefektetők hajlamosak az aktuális pánik/hisztéria alapján dönteni, nem pedig higgadtan, mert ha már 10-én mondják ugyanazt az eljövendő katasztrófát, akkor az biztosan úgy is van. Volt ilyen kollégám, bukott is rengeteget. (Legalábbis az alapján, amit ő maga hiresztelt.)
A kisbefektető is dönthet úgy, hogy diverzifikál és ezért vagy nincs is szüksége menekülni, vagy csak a portfólió egy részével teszi azt, és nem bukik egy csomó járulékos költséget.
Amire még céloztam, hogy aki pár évente úgy érzi, h menekülnie kell, az nem biztos, h a megfelelő megtakarítási formát választotta. Mindenkinek más a rizikó toleranciája, ezzel érdemes az egyénnek tisztában lenni.
Igaza van a kiszámolónak a piacot nem verheted meg.
Kisbefektetőként sokkal drágább, körülményesebb a diverzifikálás. Őszintén, nektek jelenleg hány ország állampapírja van közvetlen tulajdonotokban (tehát befalap nem játszik, hisz azzal extrán futod a közvetítői kockázatot)? Csak mert a Templetonnak alaponként rengeteg. Szóval azzal egyetértek, hogy sokan túltolják a pánikot, de azért több okuk is van rá adott esetben, mint a nagy intézményi befektetőknek.
A ksbefektetonek sokkal dragabb menekulni mint egy intezmenyi befektetonek. Adott esetben feltori, atvaltja masik devizara, atviszi masok orszagba, es ott befekteti. Ez estenkent akar tobb10e ftba is kerulhet ( hacsak nem volt valamiert mar felkeszulve erre az esemenyre pl egy kulfoldi bankszamlaval), hiszen tobbnyire el kell latogatnia szemelyesen is az adott orszagba.
Nekem inkabb az tunik nyero strategianak, hogy amikor bejon a penz, akkor eleve ugy fektetem be, hogy diverzifikalok, igy egy esetleges gyengules mar csak 1 reszet erinti a vagyonomnak.
Nagy hiány van banki széfekből, sok hely várólistás, de ha bemész egy fiókba, meg tudják mondani, hol van szabad széf az országban. Általában rosszabb helyeken (vidék) szoktak lenni üres széfek. Mivel ideális esetben 3-4 évente kell kinyitni, a helynek nincs olyan nagy jelentősége.
Egyèbként nem csak az aranyat tartjuk ott: diplomák, szerződèsek, ékszerek, a házassági szerződésünk, egy merevlemezen a családi fotók és videók biztonsági másolata, stb…
Az otthoni széfet viszont nem javaslom, mert ha éjszaka beugrik az ablakodon 2-3 “svéd” és valamelyik rejtett erőforrás megtalálja a széfedet, úgyis kinyittatják veled. Lehet, most azt mondod, hogy nem, de ha a gyerek ujjait elkezdik leszedni erővágóval, ki fogok nyitni Orsóséknak.
Jobb az ilyesmit bankfiókban tartani.
Nálunk a legértékesebb dolog otthon a mikrósütő.
Otthon alszefet kell tatani… Azt meg siman kinyitod nekik… Vagy legalabbis annak aki otthon tartja, annak alszefbol is kell egy.
Úgy érzem, nincs kibékíthetetlen ellentét az álláspontjaink között. 😉