Hónap: 2018 május

A Sparban találtam egy pénzügyi társasjátékot, amit kisiskolásoknak ajánlanak. A neve “Zsebre megy”, a Noris nevű cég a gyártója.

A játék egyszerű és viszonylag rövid. Négyféle mező van: pénzköltés, pénzkeresés, megtakarítás, hasznos dolgok vásárlása. Egy átlagos játék öt körből áll, de lehet tetszőlegesen változtatni a körök számát.

A pénzköltés kártya húzása esetén be kell fizetni az összeget a bankba.

Pénzkeresés kártya esetén különböző házimunkákért kapunk pénzt a banktól.

A hasznos dolgok vásárlása esetén olyanért adunk pénzt, aminek értéke van, így csökkentett összegen beszámít a végeredménybe. Például kosárlabda 12,5 euróért, ami 8,5 eurót ér a játék végén.

A megtakarítás esetén nem csak pénzt kapunk, de később kamattal tudjuk visszaváltani menet közben, játék végén pedig kétszer annyit ér a kártya, mint a névértéke.

(Nem kerülhetünk mínuszba, ezért ha szükséges, menet közben el kell adni a hasznos dolgokat vagy a megtakarításunkat. Ezért van külön játék közbeni és játék végi ára.)

Minden kör végén kapunk zsebpénzt, illetve szintén van másik három ilyen mező a pályán. A játék színesítéséért van olyan mező is, ahol pénzt kell átadni a banknak vagy a másik játékosnak.

A játék eurót használ, bankjegyeket és érméket, mindegyik az igazit utánozza. Jobb lenne forint, viszont az euró azért szerencsésebb, mert így az összegek kicsik, a kisiskolások könnyebben számolnak 2-5 euróval, mint 1500 forintokkal.

A játék megtanítja a zsebpénz beosztását, a pénzköltés, hasznos dolgok vásárlása, munkáért kapott pénz és megtakarítás különbségét. A megtakarításra kapott kamat szintén tanulságos.

Egy jó játék arra, hogy megtanítsd a gyerekeidnek a pénz kezelésének alapjait.

A játék ára 4.800-5.200 Ft, keress rá a neten, hol a legolcsóbb.

Ha sietsz, most az Alléeban, a Sparban van még pár doboz 25%-os áron 1.650 Ft-ért a leértékelt áruk szigetén középen.

Péter futott bele egy érdekes dologba a hitelkártyájával. Vásárolt egy drága terméket, amit visszavitt, így a kereskedő visszatérítette az árát, a ciklus vége, de a befizetés ideje előtt. Mivel a határidő előtt megkapta a bank a pénzt, Péter úgy gondolta, akkor neki azt az összeget nem is kell befizetni, hiszen megtette helyette a kereskedő. Azonban a bank kérte a visszatérített összeget is, egy igen érdekes indoklással.

Következzen az ő levele:

Üdvözlettel: egy lelkes Kiszámoló blog olvasó

Felnéztem az MNB honlapjára, mi újság a nemzeti banknál és örömmel tapasztaltam, hogy egy trendi pénzügyi vlogot (azaz videóblogot) indított a jegybank.

A videók hangvételéből kiderül, hogy oktatási célból készültek, igyekeztek minél egyszerűbben fogalmazni, hogy az átlagember is értse, miről van szó. Például ez a videó a fizetési mérleg és a külső adósság alapkérdéseit magyarázza el:

Még csak négy film készült el (pontosabban jelent meg), de reméljük, sok hasonló készül még. További videók erre.

(Update: délutántól már öt film elérhető.)

Írtam régebben az OTP Pénztárak egy jó akciójáról, az első befizetésed 20%-át, de maximum 150 ezer forintot hozzácsapják még a számládhoz ajándékba, ha most nyitsz számlát. (Erre jön még rá az állami adójóváírás hasonló összege.)

OTP pénztárak akció

Az akció újra él a  önkéntes nyugdíj-pénztár esetében, ha június végéig nyitsz náluk számlát. Részletek itt.

Sajnos az egészségpénztár most nem vesz részt az akcióban, pedig az volt a jobb ajánlat, ott nem kellett évtizedeket várnod, hogy visszakapd a pénzed.

Ha most akartál önkéntes nyugdíjpénztárt nyitni vagy váltani, érdemes kihasználni az akciót, sok évi költséget fedezni tud, ha most mindjárt belépésnél kimaxolod a lehetőséget.

Köszönjük Rolandnak a hírt.

 

Rendszer-átállás miatt június 30 és július 4 között gyakorlatilag teljesen leáll az MKB Bank. Se ügyintézés, se utalás, se be és kifizetés nem lesz, egyedül a bankkártyák lesznek használhatóak, de azokra sem lehet feltölteni pénzt vagy limitet módosítani.

Erről az MKB ügyfelei értesítést kaptak/kapnak, de előfordulhat, hogy valamelyik partnerednek van MKB számlája, amire te szeretnél pénzt utalni. Az sem fog menni, csak július ötödikétől fogják jóváírni neki a pénzt.

Bővebb infó erre.

Köszönjük Zolinak a hírt.

Kilenc évnyi töretlen emelkedés után az év elején (újra) meginogtak a piacok, (újra) egy komoly eséssel kezdték az évet a tőzsdék. Kezdett kialakulni a pánikhangulat, akkor írtam ezt a cikket:

Idegesség a tőzsdéken

Arra gondoltam, sokakat érdekelhet, mi történt azóta a világgazdaságban.

A nagy pánik lecsengett, de a bizonytalanság velünk maradt, a grafikonon az látszik, elég bizonytalanok a befektetők. Az árfolyam továbbra is a tavaly év végi értéke körül táncol, vagyis nem is zuhant az árazás, de nem is tudott tovább nőni.

A 2015-ös év is nagyon hasonló volt, egész évben egy helyben topogott az árfolyam, utána viszont jött a nagyon nagy emelkedéssel záró 2016-os év. Úgyhogy még bármi lehet ebből vagy a következő évből. (Nagy esés is jöhet természetesen.)

Az amerikai jegybank folytatja a megkezdett szigorítást, vagyis folyamatosan emeli a dollár alapkamatát. Ennek hatására elkezdett erősödni a dollár, ami nem jó a dollárban eladósodott feltörekvő országoknak, úgy tűnik vége az olcsó hitelnek. Egyszerre kezdtek nőni a kamatok és erősödött a dollár, vagyis nőtt a tőketartozás is. Sok feltörekvő állam kezdi olyan helyzetben találni magát, mint a devizahitelesek a 2008-as események után. Egyre többel tartozik és egyre magasabb kamatokat kell fizetnie az adóssága után.

Argentínában már 40% az alapkamat, ezzel próbálják védeni a helyi devizát a további leértékelődéstől.

A befektetők növekvő félelme a kockázatkerülésben is megnyilvánul, kezdik nem szeretni a feltörekvő országok papírjait és devizáit, ezért is zuhant a forint árfolyama is régen nem látott mélységekbe.

317 forint felett az euró

A dollár növekvő kamata azt is eredményezte, hogy kezdenek szemmel látható kamatokat fizetni az amerikai állampapírokra, már 2% felett van az egyéves amerikai állampapír hozama.

10 éves csúcson az amerikai állampapírhozamok

Ez sok embernek lehetőséget ad, hogy leépítse a részvényállományát és biztonságosabb állampapírokban tartsa a pénzét. Ez a folyamat egyértelműen csökkenti a részvények iránti keresletet, így azok árazását is.

A dollár erősödése nem tesz jót az amerikai vállalatok profitjának sem, hiszen a bevétel és a profit jelentős része az Egyesült Államokon kívül keletkezik, erős dollár mellett ugyanaz a profit kevesebb dollárt ér.

Ezekkel a tényezőkkel áll szemben a nemrég életbe lépett adócsökkentés hatása és a viszonylag erős profittermő képesség.

Mindeközben az olasz választás eredménye is aggasztja a befektetőket. Az olasz állam nincs lényegesen jobb helyzetben, mint volt a görög állam a legutolsó pánik kitörése idején. Az olasz államadósság a GDP 132%-át (Görögország 178%) teszi ki és a gazdaság sincs a legfényesebb formájában.

A most megválasztott populista kormány ennek ellenére adócsökkentést akar és a jóléti juttatások emelését. Egy napvilágra került irat szerint komoly adósság-elengedést is szeretne elérni, bár ezt az új kormány (egyelőre) cáfolta.

Ha a méretben és gazdasági jelentőség szempontjából Magyarországhoz mérhető Görögország csődközeli állapota majdnem magával rántotta egész Európát, akkor elég veszélyesnek tűnik, ha a hatszor akkora Olaszország kerül hasonló problémába.

Azért vannak jó hírek is a világban, a legújabb amerikai-kínai kereskedelmi háború elmarad és mintha Észak-Koreával is sikerülne dűlőre jutni.

Ezzel szemben Iránnal sikerült összerúgni a port, ennek hatására az olaj ára tovább drágult még a folyamatosan dráguló dollár ellenére is.

Ma majdnem hetven százalékkal többe kerül egy hordó olaj, mint tavaly nyáron.

A magasabb energiaárak az inflációt is felfelé lökik a világ minden táján, várhatóan tovább nőnek az inflációs ráták.

Röviden összefoglalva: business as usual. Semmi rendkívüli nincs a világban, de ezt nem jelenti azt, hogy ez esetleg nem csak a vihar előtti csend.

Ahogy azt várni lehetett, az állandósult munkaerő-hiány és a bérek ugrásszerű növekedése egyre több külföldi munkaadót távozásra, másokat a tervezett beruházások más országokban való megvalósítására késztet.

A munkaerő-piac pont ugyanolyan piac, mint akármelyik másik és ugyanazon elvek mellett is működik. A piacnak egyensúlyban kell lennie, ennek eredménye, hogy a munkavállalók külföldre költözése után most a munkaadók próbálnak más országokban szerencsét. Másik megoldás az automatizálás, több tőkeerős multi költ milliárdokat a humánerő kiváltására.

Ha egy-egy térségben megszűnik néhány ezer munkahely, újra egyensúlyba kerül a kereslet és a kínálat, ami viszont véget vethet a munkavállalók szempontjából annak az idilli állapotnak, hogy ők válogathatnak a munkaadók között.

A munkaerő-hiánynak nem most lesz vége, mert a még mindig tartó elvándorlás mellett a mostani dolgozók nyugdíjba vonulása is komoly gondokat generál, de már látszik, hogy több munkaadó, különösen a külföldi, tőkeerős cégek már munkahely-megszüntetésekkel reagálnak a problémára.

Az index mai cikke a témában erre.

Az elmúlt bő egy hónap nem a forint hónapja volt, ahogy a többi hasonló kelet-európai deviza sem remekelt.

Ma már 317 forint felett van egy euró ára, ennek oka az általános kelet-európai gyengülésen kívül az MNB szerint még sokáig alacsonyan maradó forint alapkamat,  az alacsony magyar hozamok, illetve a várhatóan csökkenő EU-s transzferek (néhány milliárddal kevesebb euróért kell majd forintot venni).

Ez most nem a szokásos pánik miatti elszállt árfolyam, egyszerűen csak nem értékelik annyira a befektetők a forintot.

Ha forintot akarsz váltani más devizára, nem biztos, hogy most van rá a legalkalmasabb idő.

10 éves csúcson az amerikai állampapírhozamok

A párok pénzügyi viselkedése egy-egy kapcsolatban nagyon sokrétű, amiről sokat lehet és kellene is írni.

Rengeteg szituáció és felállás előfordul, a pazarló férj és takarékos feleségtől kezdve a teljesen szeparált pénzügyi életig, amikor 12 év és három gyerek után még úgy beszélnek a párok, hogy az én hitelem, a te hiteled, az én megtakarításom és a te megtakarításod. (Tisztára mint legénykoromban az albérletben, mindenki bedobta a bérleti díj és a rezsi harmadát a közösbe és volt egy saját polca a hűtőben.)

Most egy olyan pénzügyi körülményről szeretnék írni, ami sajnos sokkal gyakoribb, mint amennyi szó esik róla. Ez pedig az egyik fél pénzügyi leuralása vagy bántalmazása.

Sajnos erre még jó magyar kifejezés sincs, angolul financially abusive relationship-nek hívják, több országban a családon belüli erőszak egyik formájának minősíti a jog a szexuális, verbális és testi erőszak mellett.

» Read more