Rossz hozzáállások a pénzhez
A pénz egy remek eszköz az anyagi szükségeink betöltésére, sőt az egyetlen erre megfelelő eszköz. A pénz hozzásegít, hogy anyagilag sikeresen és kényelmesen éld az életed, ezért fontos, hogy mindig legyen belőle elég.
Azonban nagyon sokan a pénzt nem egy eszközként kezelik, hanem célként és olyan dolgokat akarnak pénzzel megoldani, amire az alkalmatlan. Pedig a pénz nem az életünk célja, nem a boldogságunk és elégedettségünk forrása, nem a pénz ad értelmet a mindennapjainknak és nem a pénz segít át bennünket a lelki problémákon vagy megpróbáltatásokon.
Amikor az ember többet vár el a pénztől, mint kizárólag a fizikai szükségeinek a betöltését, gyakran tévútra kerül az élete a pénzzel kapcsolatban.
Milyen jelei lehetnek ennek?
1, Mindig vásárolsz, ha szomorú/feldobott/magányos vagy.
Vannak, akik azonnal vásárlásba menekülnek, ha magányosnak érzik magukat, vagy veszekedtek a partnerükkel, depressziósak vagy éppen sikerült egy jó üzletet megkötni. Egy idő után kialakulhat egy olyan állapot, amit angolul shopaholic-nak hívnak az alkoholizmus és a vásárlás szóból megalkotva. Ilyenkor a vásárlás már szenvedélybetegséggé válik, sokan a vásárlásba menekülnek a problémáik elöl, ahelyett hogy a valódi megoldást keresnék meg a gondjaikra.
2, Az ember annyit ér, amennyi pénze van.
Mások, akik önértékelési problémával küzdenek, a pénzt bizonyítási kényszerből hajszolják. A pénzt és a vagyont tekintik sikernek, azt remélik, hogy a vagyonuk miatt az emberek többre fogják értékelni őket, mint másokat. Egészen pontosan azt remélik, hogy a vagyonuk miatt az emberek őket is fogják értékelni. (Legtöbbször önelvetés és kisebbrendűségi érzés van az ilyen nagyzolás mögött.)
Van egy jó hírem: semmi köze a vagyonodnak ahhoz, hogy mennyit érsz, mint ember. Lehetsz szerető apa, értékes anya, a társadalom hasznos tagja szegényen is és egy haszontalan eleme ugyanennek a társadalomnak gazdagon is. Az önértékelési gondjaidat sem a pénz fogja megoldani, ellenben egy jó pszichológus sokat tud segíteni, hogy elfogadd magad és értékes emberként tekints magadra. Mert az is vagy.
3, Ha sok pénzem lesz, boldog ember leszek.
Amíg az embernek nincs meg valamije, ráfoghatja, hogy azért nem boldog az élete, mert az a valami még hiányzik. Ha gazdag leszek, akkor majd elégedett leszek és boldog, vallják sokan.
Aztán amikor eléred azt a szintet anyagilag, amit kitűztél célként, rádöbbensz, hogy még mindig ugyanolyan boldogtalan vagy, mint voltál előtte. Mert olyat vártál el a pénztől, amit nem tud megadni: boldogságot és az életednek értelmet. S ezt se az első százmillió, se a második százmillió, de még a harmadik milliárd sem tudja megadni neked. Ahogy az úszómedence, a nagy autó és a hatalmas ház sem.
4, Félsz, hogy kimaradsz
Volt egy dal régen: “Ha elmúlik a fiatalságom, mi marad nekem?”. Nagyon jól kifejezi ez az egy sor sok ember hozzáállását az élethez. Élj a mának, hiszen csak egy életed van, minden percét ki kell élvezni, vallják sokan.
Ezért kell minden pénzt elkölteni élmények vásárlására az életed minden pillanatában. Távol-keleti nyaralások, partik, kirándulások, nagy étkezések drága éttermekben és egyáltalán minden élmény és impulzus begyűjtése mindennap, amit csak pénzen meg lehet venni.
Az ilyen ember minden pénzét élményekre költi, mert retteg attól, hogy valamiből kimarad, ha kihagy bármit is az életéből. A pénzért itt is tulajdonképpen értelmet akar venni az élete számára, de rá kell jönnöd, hogy az pénzen vett élmények sem adnak értelmet az életednek.
5, A pénz beszennyez
A másik véglet, amikor az ember felismeri, hogy a pénz nem tudja megoldani az élete problémáit, ezért a pénzt kezdi el hibáztatni a problémákért.
Ezért aszketizmusba menekül, elutasít mindent, ami az anyagi javakkal összefüggésben van. A pénz beszennyez, rossz emberré, önzővé tesz, ez elől csak úgy lehet megmenekülni, ha teljesen megtagadjuk az anyagi javakat.
Ez ugyanakkora hiba, mint a pénzre, mint életcélra tekinteni. Ahogy a pénz birtoklása nem tesz boldoggá, a pénz elutasításától sem leszel egy másodpercig sem jobb ember. Maximum egy fanatikus, becsavarodott és besavanyodott aszkéta leszel, semmi több.
Mert a pénz továbbra is csak egy eszköz a fizikai szükségeid betöltésére. Se nem több, se nem kevesebb. Ha akként tekintesz rá és arra használod, amire való, teljesebbé és könnyebbé teszi az életed. De amint már mást vársz el tőle, súlyos tévútra terelheted az egész életed.
Update: A további felesleges hozzászólások elkerülése végett a cikk nem arról szól, hogy a pénz rossz dolog, vagy hogy nem lenne könnyebb elég pénzzel élni, mint nélküle, vagy ne lenne jobb gazdagnak lenni, mint szegénynek, hogy baj lenne az élményekkel vagy egy szép autóval. Ha te is ezt akartad leírni, olvasd el a cikket újra, miről szól. Ha ezen kívül van véleményed, azt oszd meg velünk is. Ja és teljesen mást jelent az, hogy a pénz nem tesz boldoggá és az, hogy nem boldogít. Nem véletlenül írtam az előbbit.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Ha túl kevés van, csikorog, remeg, hosszú távon károsodik a berendezés. Nem lehet megúszni
Ha van elég, nem szükséges folyton nézegetni, tapogatni, az olaj/zsír van a gépért és nem fordítva, a gépbeli értelmén kívül csak egy élvezhetetlen trutyi. 🙂 Ellenben figyelni kell, hogy legyen belőle készlet, és kenjük, amikor kell.
Ha a szükséges mennyiség kétszeresével kenjük meg a tengelyt, semmivel sem fut jobban, ellenben még össze is koszolhatjuk magunkat, a gépet és a környezetet. De persze az edényekben későbbre elrakva van értelme a többletnek.
Azért Miklós, te is inkább lennél boldogtalan gazdagon, mint szegényen…
Nagyon jó írás!
A refrén:
Az én nevem az átkozott pénz
A nagyvilág ura vagyok
Körülöttem forog a Föld
Emberekkel játszadozom
Igen, a pénz nem boldogít, de a hiánya megkeserít. Nyilván a gyereknek sem kell megvenni mindent, amire rákíván, de az sem jó, ha soha semmilyen vágyát nem tudod teljesíteni. És akkor a megtakarítás hiányából adódó stresszről még nem is beszéltünk.
Tényleg nehéz elkerülni a szélsőségeket.
Fogom is ajánlani az ismerőseimnek az online oktatásodat a pénzügyekről.
Üdvözlettel, egy közgazdász, aki hiszi hogy, az alapvető pénzügyi ismeretek fontos szerepet játszanak abban, hogy jó döntéseket hozzunk az élet minden területén.
És ha te megtalálod a személyes boldogságod forrását, akkor is fájhat egy pénzügyi veszteség, természetesen.
Mellekesen ezt a “penz nem boldogit” dolgot kicsit at kene gondolni. Hogyafenebe ne boldogitana?! Nyilvan barki elorangathat a kalapbol boldogtalan, oreg, maganyos milliardosokat es vegstadiumu rakos gyartulajdonosokat, de en emlekszem, milyen volt palyakezdokent elni honaprol-honapra.
Es meg kell mondjam, hogy sokkal jobb erzes most, sok megtakaritassal a szamlaimon elni egy normalis eletet, egy normalis csaladdal magam korul.
A penz nem egy rossz vagy gonosz dolog, hanem az altalad elvegzett munka/stb ellentetelezese (jobb esetben) azaz – mondhatni – a te eletenergiad. Ezt utalni, meg ugy hivatkozni ra, mint ami nem boldogit, meglehetosen fura viselkedes.
Boldogit, biztonsagot es nyugalmat, jobb egeszseget, eletkorulmenyeket es tobb lehetoseget kikapcsolodni.Csak esszel kell ugye
Ha van pénz, meg tudod fizetni a legjobb egészségügyi szolgáltatást.
Tudsz tanulni neves egyetemen.
Körbe tudod járni a világot. Nem mindenkinek opció a hátizsákos, stoppolós túra, fiatal lányként nem merném bevállalni.
Nem azt mondom, hogy csak a gazdagok boldogak, de egy bizonyos szinten a pénz igenis boldogít. Sokkal örömtelibb es gondtalanabb, bistonságosabb életett lehet álatala elérni. Én úgy nöttem fel, hogy soha nem volt pénz semmire, állandó feszültség volt a pénz miatt.
Nyugtat.
Ezer otletem van, mit csinalnek, ha nem kellene mindennap dolgoznom (ezek egy resze olyan hobbi, amivel penzt is keresnek), nem otthon doglesre vagyom, hanem a magam ura lenni, ahol a munka opcionalis, ahol szabadon valthatok adott esetben orszagot, tevekenyseget vagy indithatok teszem azt taviranyitasu dron-epito youtube-csatornat, a (kezdeti?) vesztesegesseget figyelmen kivul hagyva.
Ez olyan foku szabadsag lenne, amitol az eletem jelentosen boldogabba valna. A cel elerheto, de meg korulbelul tiz ev munka es kemeny sporolas hianyzik. Addig a vagyonom igenis onmagaban a siker merceje.
Az egyik gyerekem kezd abban a korban lenni, amikor még/már keveri a dolgokat. Érdekes ez, kicsi gyerek kevésbé veszi észre a különbségeket; a tinik nagyon; a felnőtt meg egy idő után nem foglalkozik vele csak annyit, amennyit kell.
“Kik mondják, hogy a pénz nem boldogít? – Hát a szegények.”
Pl. ha lenne sok milliárdom, akkor csinálnék naperőművet autópályák főlé.
Ettől jobban érezném magam és a föld is kicsit zöldebb lenne.
De nincsen, ezért nem csinálok.
Ami az én szintemen megy az az, hogy bármi ami elromlik, le tudom azonnal cserélni. Beleértve az autómat de nem beleértve a házamat. Ez nem tűnik nagy dolognak, pedig az. Kérdezz meg olyat, aki nem tudja ezt megtenni és elromlik 100%-ban mondjuk a gázkazán télen v. ellopják/rommá törik az autóját.
A cikkben felsorolt dolgok hibák. Nem tartozom egyik csoportba sem és szvsz. a többség szintén nem. De van több ismerősöm is, aki beleillik egy-egy pontba.
Úgy szoktam rá tekinteni az életben, mint kenőanyagra egy gépben. – Nagyon igazad van!
A pénz egy eszköz, felesleges többet belemagyarázni. Persze sok kényelmi dolgot meg lehet belőle venni, az tény, de kevesebb pénzzel is lehet valakinek pozitív ingerekben, élményekben gazdag élete! Főleg, ha nem másokat majmol, ill. idegeneknek akar megfelelni.
Voltál szegény is? 🙂 Erről soha nem írtál. Vagy ha igen, belinkeled?
Amúgy egyetértek, de azért tegyük hozzá, hogy a pénz hiány boldogtalanná tehet. Gyerekekkel már igenis számít, hogy ne kelljen minden nap az árakat nézni a Lidl-ben, vagy nyaraláson, vagy egyáltalán el tudj menni nyaralni is, ki tudj fizetni egy angol tanárt a gyereknek (korrepetálás) stb. Ezek azért visszahatnak. De a pénz hajszolása nem old meg semmit, ez is tény.
A vagyon gyarapodásával egyidejűleg két – lelki értelemben negatív – jelenséget figyeltem meg.
Az egyik, hogy sokkal kevésbé tudok örülni anyagi dolgoknak, ide értve a konkrét tárgyakat, de az utazásokat, pénzen szerezhető élményeket is. Kifejezetten hiányzik az érzés, amikor az ember valamilyen erőfeszítés, spórolás eredményeként jut valamihez, és a kisebb dolgok megszerzését is jutalomként éli meg.
A másik, hogy óhatatlan, hogy a nagyobb vagyont az ember aktívabban, nagyobb kockázatokat (is) vállalva, vadabbul dolgoztassa, adott esetben olyasmibe vágjon, ahol a kinyerhető értéket nem tudja felmérni. Ez egy alapvető feszültséggel jár. Kisebb vagyonnal az ember csak legyint, hogy nagy kár nem érhet, legfeljebb többet kell majd dolgozni.
A boldogság nem arányos a pénz mennyiségével, fejben dől el. Nem, nem árt ha van, sőt, ha nem kell izgulni a számlák és váratlan kiadások miatt az a jó egészségileg és mentálisan. Ám nem a dolgok és pénz birtoklása tesz boldoggá. Az élmény és hogy azt értékeljük ami van. Célok és vágyak reális talajon kellenek, az visz előre, de mindig értékeljük ami van.
Történik valami, megszalad valamilyen hormon az agyban, az ember boldog lesz a megnövekedett hormon szinttől. Majd az agy megszokja ezt a szintet (vagy visszaáll alapállapotra) és visszatérünk a – hívjuk közömbös állapotba-.
És tökmindegy hogy pénzről, nőről, családról, bandázásról van-e szó, amikor hozzájutsz boldog leszel, de ha tartósan megkapod akkor már nem.
A pénz annyiban különleges termék, hogy hozzá tud segíteni a többi (vagy több) “boldogság változáshoz”.
Minden más igazából csak mese habbal, ez olyan mint amikor az embernek gyereke születik. (Általában ha várt baba) boldog lesz. De később már nem lesz boldog attól hogy gyereke van (hisz gyereke szinte mindenkinek van ergó senki nem lehetne boldogtalan és mégis), mert folyamatosan hozzájut.
Soha nem hittem volna hogy valaha azt mondom a pénz nem boldogít, de mióta elvesztettem a családomat erre rá kellett jöjjek…Ideig óráig enyhít egy drága meglepetés vagy ilyesmi, de amúgy szart sem ér ha nem lehetsz azok mellett akik fontosak neked. Minden más bullshit.
Ténlyeg soha nem hittem volna, az oviban is a pénz volt a jelem…
🙂
1. Vannak élmények, amikhez szinte semmi pénzért hozzájuthatsz. Például elmehetsz a Mátrába síelni (80 perc Pestről autóval), vagy elkezdheted az Országos Kéktúrát (garantáltan az ország legszebb tájain haladsz majd végig). És ehhez tényleg csak pár tízezer forint kell.
2. Ismertem egy családot, akiknek tíz éve volt egy menő italkereskedésük és egy ruhaboltjuk. A szülők azóta elváltak, a gyerekek pedig messze külföldön élnek (és ott sem találják meg a számításukat). Tele voltak gyerekkorukban pénzzel? Igen. Boldogok voltak? Akkor talán igen. És boldogok most? Hát nem.
a) a múltra vonatkozó pozitív érzelmek: elégedettség, derű, kielégítettség, büszkeség;
b) a jelenre vonatkozó pozitív érzelmek további két csoportra oszthatók:
– élvezet (érzékszervi-, testi élmények, örömök, mint finom ízek, illatok, kellemes, jó közérzet, szexuális érzések, szép látvány és ügyes mozgás, valamint magasabb rendű, főként tanult, összetettebb eseményekből keletkező örömök, mint a bizsergés, ellazultság, elragadtatottság, extázis, jókedv, izgalom, kényelem, lelkesültség, móka, öröm, szórakozás, vidámság, üdvözültség), ezek minden esetben rövid, pillanatnyi érzetek,
– kiteljesedés, ezek nem érzelmek, hanem olyan cselekedetek, amelyeket szívesen, elkötelezetten teszünk (pl. jó beszélgetés, olvasás, sport, tánc, társasjáték) és egyes esetekben létrehozzák a tudatunkat módosító, érzékelésünket is megváltoztató, esetenként tompító állapotot, illtőleg a “flow” (áramlás, bevonódás, feloldódás, elköteleződés) élményét;
c) a jövőre vonatkozó pozitív érzelmek: bizalom, hit, magabiztosság, optimizmus, önbizalom, remény.
Én inkább azt mondanám, vannak olcsóbb és drágább élmények, csak nem mindig a drágáb a jobb, és eltérő az ár-érték arányuk. Az pl. hogy elmenj a Mátrába síelni hétvégén, nem a síbérlettől lesz drága (ha lesiklásra gondoltál, és nem sítúrára, sífutásra), nem iw a felszereléstől, hanem elsősorban attól, hogy autót tartasz fenn (lehet busszal is, csak neccebb). A Kék Túrázás valóban olcsó, de az sincs ingyen, ha nem egyben csinálod, annak is van utazási költsége. Én is azt mondom, hogy ezek pl. olcsó, jó ár-értékaranyú élmények, de ettől még ezekhez is pénz kell, egy minimálbéresnek ez is luxus lenne. Szóval bizony kell a pénz, csak nem az az egyetlen tényező.
Na és mi kell ahhoz, hogy egy jó pszichológus foglalkozzon veled?
Az esetleg felmerült valakiben, hogy nem mindenkit ugyanaz tesz boldoggá? Hátha esetleg létezik olyan ember, akit mégiscsak pénzen megvásárolható dolgok. Végülis nem lehetünk annyira nagyképűek, hogy azt gondoljuk mindenki lelkét ismerjük.
Van egy haverom, teljesen átlagos budapesti jövedelemmel, ő pl focizik. Lakást bérel meg egy régi tragaccsal jár, szóval tényleg semmi extra. De állítom, hogy simán jobb női voltak/vannak, mint bármelyik szottyadt milliárdosnak. Nem is tűnik boldogtalannak.
Átlag Józsinak meg, ha ez lesz fontos 70 évesen is, nem lesznek fiatal féljó női az albiba.
Mondjuk én nem akartam soha nőt szerezni 🙂 Idővel már társra vágytam. Aki, jó esetben, majd velem együtt lesz szottyadt. Szoktam is mondani a férjemnek, hogy okosan intézte a természet, ahogy öregszünk, úgy romlik a szemünk 😀 25 éve vagyunk együtt, ami nagyon hosszú idő egyben, benne élve nem tűnt annak.
Én meg fordított utat jártam be. Jelentősen több pénzem van, mint a 10-15 évvel ezelőtti önmagamnak, de nekem inkább visszaesett a kockázatvállalási hajlandóságom. x% kockázat most is x%, csakhogy nominálisan az már sokkal többet jelent. Bár lehet, hogy nem is az összeg, hanem a tapasztalat és a kor teszi 🙂
Szerinted itt is az van, ha valaki a kiskorú gyerekének a nevére nyitott svájci bankszámlával dicsekszik?
“Azt remélem, hogy a hódmezővásárhelyi lányos anyukák legalább ebből a közérdekű tájékoztatásból érzékelték, hogy húsz év múlva jó parti lehet Lázár János Boldizsárból, hogyha a kamat és a forint-euró árfolyam jól alakul a következő években.”
youtube.com/watch?v=QS91Dqud1wQ
Ha sok van, ha kevés, attól még nem lesz az ember értékesebb, persze ettől még egy szükséges rossz.
A könyv Niall Ferguson: A pénz felemelkedése – a világ pénzügyi történelme.
A cikk jól összefoglalja a lényeget és jó, hogy vannak olyanok a mai világban akik próbálják helyes irányba terelni az embereket, mert az értékrendünk nagyon fel van borulva.
Amúgy az az alap felfogásom, hogy örülök annak van két fülem és nem vagyok szatyor! 😀 (értsd: az esetek 99%-ban vannak nálad rosszabb helyzetben lévő emberek)
“vagy indithatok teszem azt taviranyitasu dron-epito youtube-csatornat”
Hehe, kevesebb pénz van ám abban, mint ami látszik. 🙂 A Youtube lófüttyöt se fizet (cca 2 dolcsi ezer megtekintésre, ha amerikaiak lesik, nekünk ennek a töredéke) és a szponzorok nagyon rá akarnak venni, hogy tépd ki a gerinced és taposd meg, mivel ők inkább influencert akarnak, mint normális tartalomgyártót.
Nem beszélve arról, hogy egy hat perces videót egy órán át forgatok, majd megint egy órán át vágok. Tíz percnél meg már a felénél elkapcsolnak, mert hosszú. Kevesebben meg kész művészet átadni a mondanivalót.
Normális munka mellett egyszerűen nincs elég idő minőségi tartalmat gyártani, ebből megélni meg csak Joshua Bardwell vagy Mr. Steele magasságokban lehet. Persze Patreon nélkül ők sem jutnának egyről kettőre, és mindkettőjük azért a maga bizniszét is tolja. (Saját webshop és bajszos akku, satöbbi.)