Kilenc évnyi töretlen emelkedés után az év elején (újra) meginogtak a piacok, (újra) egy komoly eséssel kezdték az évet a tőzsdék. Kezdett kialakulni a pánikhangulat, akkor írtam ezt a cikket:
Arra gondoltam, sokakat érdekelhet, mi történt azóta a világgazdaságban.
A nagy pánik lecsengett, de a bizonytalanság velünk maradt, a grafikonon az látszik, elég bizonytalanok a befektetők. Az árfolyam továbbra is a tavaly év végi értéke körül táncol, vagyis nem is zuhant az árazás, de nem is tudott tovább nőni.
A 2015-ös év is nagyon hasonló volt, egész évben egy helyben topogott az árfolyam, utána viszont jött a nagyon nagy emelkedéssel záró 2016-os év. Úgyhogy még bármi lehet ebből vagy a következő évből. (Nagy esés is jöhet természetesen.)
Az amerikai jegybank folytatja a megkezdett szigorítást, vagyis folyamatosan emeli a dollár alapkamatát. Ennek hatására elkezdett erősödni a dollár, ami nem jó a dollárban eladósodott feltörekvő országoknak, úgy tűnik vége az olcsó hitelnek. Egyszerre kezdtek nőni a kamatok és erősödött a dollár, vagyis nőtt a tőketartozás is. Sok feltörekvő állam kezdi olyan helyzetben találni magát, mint a devizahitelesek a 2008-as események után. Egyre többel tartozik és egyre magasabb kamatokat kell fizetnie az adóssága után.
Argentínában már 40% az alapkamat, ezzel próbálják védeni a helyi devizát a további leértékelődéstől.
A befektetők növekvő félelme a kockázatkerülésben is megnyilvánul, kezdik nem szeretni a feltörekvő országok papírjait és devizáit, ezért is zuhant a forint árfolyama is régen nem látott mélységekbe.
A dollár növekvő kamata azt is eredményezte, hogy kezdenek szemmel látható kamatokat fizetni az amerikai állampapírokra, már 2% felett van az egyéves amerikai állampapír hozama.
Ez sok embernek lehetőséget ad, hogy leépítse a részvényállományát és biztonságosabb állampapírokban tartsa a pénzét. Ez a folyamat egyértelműen csökkenti a részvények iránti keresletet, így azok árazását is.
A dollár erősödése nem tesz jót az amerikai vállalatok profitjának sem, hiszen a bevétel és a profit jelentős része az Egyesült Államokon kívül keletkezik, erős dollár mellett ugyanaz a profit kevesebb dollárt ér.
Ezekkel a tényezőkkel áll szemben a nemrég életbe lépett adócsökkentés hatása és a viszonylag erős profittermő képesség.
Mindeközben az olasz választás eredménye is aggasztja a befektetőket. Az olasz állam nincs lényegesen jobb helyzetben, mint volt a görög állam a legutolsó pánik kitörése idején. Az olasz államadósság a GDP 132%-át (Görögország 178%) teszi ki és a gazdaság sincs a legfényesebb formájában.
A most megválasztott populista kormány ennek ellenére adócsökkentést akar és a jóléti juttatások emelését. Egy napvilágra került irat szerint komoly adósság-elengedést is szeretne elérni, bár ezt az új kormány (egyelőre) cáfolta.
Ha a méretben és gazdasági jelentőség szempontjából Magyarországhoz mérhető Görögország csődközeli állapota majdnem magával rántotta egész Európát, akkor elég veszélyesnek tűnik, ha a hatszor akkora Olaszország kerül hasonló problémába.
Azért vannak jó hírek is a világban, a legújabb amerikai-kínai kereskedelmi háború elmarad és mintha Észak-Koreával is sikerülne dűlőre jutni.
Ezzel szemben Iránnal sikerült összerúgni a port, ennek hatására az olaj ára tovább drágult még a folyamatosan dráguló dollár ellenére is.
Ma majdnem hetven százalékkal többe kerül egy hordó olaj, mint tavaly nyáron.
A magasabb energiaárak az inflációt is felfelé lökik a világ minden táján, várhatóan tovább nőnek az inflációs ráták.
Röviden összefoglalva: business as usual. Semmi rendkívüli nincs a világban, de ezt nem jelenti azt, hogy ez esetleg nem csak a vihar előtti csend.
Itt érdemes még megemlíteni Törökországot, akik szintén dollárban vannak eladósodva, ráadásul a jegybankjuk politikai nyomásra nem hajlandó kamatot emelni. Látszik is a líra mélyrepülése az elmúlt hetekben. Persze nem EU-tag meg gazdaságilag jelentéktelen ország, de egy instabillá váló Törökország nagyon nem érdeke az EU-nak.
És az olasz választás eredménye mennyiben befolyásolja Magyarországot?
Azért milyen jó ezt a cikket úgy olvasni, hogy a magyar csőd még csak említésre sem kerül benne. 10 éve ez a cikk arról szólt volna, hogy milyen IMF és más EU-s hiteleket kell felvennünk, hogy az ország fizetőképes maradjon, hogy mennyire rossz az, hogy az államadósság dollárban és euróban van, hogy mennyire nagy a kitettségünk...
Ma, ez szóba sem kerül....
2008-ban volt egy konkret ok (subprime kolcsonokkel fedezett ingatlanlufi) a valsagra. A mostani aggaszto jelek (emelkedo kamat, egy-egy orszag adossaga) onmagukban nem fognak valsagot okozni, legfeljebb lassitjak a novekedest. Van esetleg konkret ok, ami beuthet, lerantva a vilaggazdasagot? Haboru rovidtavon nem varhato, a kornyezetszennyezes-klimavaltozas meg par evtizedig nem ut vissza, es altalaban az szokott a "mindjart beuto valsag"-ra az indok lenni, hogy mar tul regota van bika-piac, es "itt az ideje" a visszaesesnek.
Meister:
2008. május, államadósság 15770 mrd Ft, ebből deviza 4380 mrd.
2018. március, államadósság 27650 mrd Ft, ebből deviza 5810 mrd.
A KSH által bevallott infláció az időszakra kb. 33%, az államadósság növekedése 75%, a devizáé 33%, tehát az aránya kétségtelenül csökkent. És akkor még nem számoltam a hírhedt, einstandolt 3000 milliárdos nyugdíjvagyont.
Aztán ezeket úgy értékeled, ahogy akarod.
Esetleg valami konkrét javaslat van, hogy mit kellene tenni? Pl. érdemes dollárra váltani forintot most, további forintgyengülésre számítva?
@Meister! Csak az nem egyértelmű, hogy ezzel mire akartál célozni...
@Átvernek a reklámmal: ott az egy pont .. nagy igazság .... 🙂 ki hogy szeretné interpretálni a számokat ... 🙂 .... a sz*rt is szokás fekáliának, bélsárnak stb ... nevezni ... :-))) szebben hangzik, de a lényeg ugyanaz ...
@george: én a bajnai pajti alatt vettem 263-ért szemmel jól látható összegért EUR-t.
most eléggé rángatják mindenfelé és a kusza szem nem is nagyon akar kamatot emelni bár vannak olyan hatások amikor kénytelen lesz ... szóval jó tanácsot most nem lehet adni ... szerintem ...
tnt, a spamből vettem ki a hozzászólásod, érdemes hanyagolni az ürülék emlegetését a hozzászólásban legközelebb.
Az utolsó, olajos charthoz: és itt csak 1 év látszik, az már nem is, hogy a WTI benézett 30 dollár alá is a hosszú lejtmenete végén 2015 végén. Érdemes megemlíteni az "elemzők" jóslatait, akik egymásra rálicitálva 20 dollár alatti olajat jósoltak. Meg euró-dollár paritást, sőt eurónál jóval erősebb dollárt, ugye emlékszünk?
Ugyanezek az elemzők most amennyire észleltem, elkezdtek felfele licitálni az olaj árára (ill. mentik a mundért, és viszik feljebb az idei és jövő évi átlagáras "forecastjukat" - pl. kedvencem, a Citigroup 2018-ra olajár csökkenést várt január 2-án, 60$-nál, az EURUSD-t meg a ~mostani szintről 1.24-re várta, ami tök jól bejött 1 hónap múlva, no de ők 6-12 hónapra előre mondták, azóta volt 1.25 is, most 1.77 megint és ki tudja, mi lesz itt nem a 12., de a 6. hónap végére... 🙂
Ahogy a mondás: "Jósolni nehéz, különösen a jövőt..." (a múlt magyarázása már elég jól megy)
Előkerestem a Citi 2018-as várakozásait, csemegézzetek: citibank.com.hk/global_docs/mobile/investment/pdf/invpul.pdf
"We forecast Brent crude at US$54 a barrel and WTI crude oil at US$44 a barrel in 2018."
Hát ezért nem szabad "elemzők" dumájára pozíciókat felvenni. Aki olaj futures shortokat (vagy hasonló irányú alapféleségeket) nyitott év elején, mert a profik csak jobban tudják, az mára megnézheti magát... Futures pozira jó, ha nem ment rá nadrágja, de short ETF /turbó certifikát stb. is hasonlóan katasztrófa lehet.
Persze, ki tudja, még akármi is bejöhet év végéig, április közepén, észlelve, hogy nem jön ki a matek, megemelték valami 65$-ra a 2018-as átlagár várakozásukat és gondolom majd emelik tovább ha megy még a trend, szóval nem zárom ki azt se, hogy a 44-hez közelebb leszünk végül, mint mondjuk a félidős becslésükhöz majd... 🙂 (Utána már nem ér becsülni, rövid időre...)
Kiszámoló, ezeket az új szöveges captcha feladványokat a 28% funkcionális analfabéta kiszűrésére vezetted be, vagy túl nehéznek bizonyultak a korábbi matekpéldák? 🙂
Lesz olyan is, hogy 21 zsömlét hogyan kell beosztani egy hétre?
Amúgy szerintem jó ötlet, a jövőre nézve javaslom, hogy pl. a szavazólapokon is legyen valami hasonló feladvány, amit még be kell ikszelni, hogy érvényes legyen... 🙂
naa, rengeteg spam jött, egyik sem magyar nyelvű. A matek nem fog ki ezeken az embereken, egy magyar nyelvű mondat remélem elveszi a kedvüket.
Rengeteg hozzászólás is keveredett a spambe a sz@r, feminista, idióta és egyéb szavak használata miatt, de azokat sem mindig vettem észre a sok szemét között.
De lehet, hogy majd emeljük a tétet, egy-egy kényes téma esetén valami gondolkodós captcha lesz. 🙂
@naa “azóta volt 1.25 is, most 1.77 megint és ki tudja, mi lesz itt“ Mármint 1,177
@george Aki spekulálni akar bármire, az nézze meg a tartani kívánt időtáv korábbi trendjeit és döntse el az alapján, mert tuti tippet senkitől nem fog kapni. Annyi biztos, hogy most gyengül a forint a dollár meg még erősödik is ráadásként, innen kell kiindulni.
Javaslom a shield biztonsági bővítmény telepítés és konfigurálását, komment spamre is jó.
@Szak1
Szerintem kínából könnyen lehet konkrét ok, a következô válságra.
@atvernek-a-reklammal
Vedd figyelembe, hogy az időközben felvett hitelek kamata jelentősen alacsonyabb, így kisebb terhet jelent a visszafizetés. Egyúttal a lakossági és vállalati adósság- különösen annak deviza része- is igen jelentősen csökkent, és a maradék a hitelkiváltások, forintosítás és egyéb műveletek révén szintén alacsonyabb kamattartalommal/kockázattal fut tovább.
Mindezek csökkentik a forint sérülékenységét, így a csődkockázatot.
Ez az év az amerikai tőzsdén ismét a sztorikról (is) szól:
Netflix (idén +72%, ez fekete ló innentől, új Amazonként emlegetik), Devon Energy (február óta +48%, és még van benne craft, lévén kőolajkitermelő cég), AMD (április eleje óta +43%, ebben év végéig szerintem még van +50%).
Ezekből sajnos nem sikerült mindet személy szerint jól elcsípnem (elsőből +42%, másodikból +17%, utóbbiból mivel AMD hívő vagyok eddig +31% sikerült).
Már nem tudom hol olvastam, hogy az előző 2011-2017-ben a Wall Streeten egy majom is tudott nagy pénzt csinálni. Most már gondolkodni is kell, de panasz most sem lehet nagyon még a piacokra.
@meister!
10 éve, (meg azóta sem) miért nem említettétek, hogy a közgazdászok egyhangúlag 2000-re, meg 2001-re teszik, hogy az ország elindult a lejtőn?
@42: "felvett hitelek kamata jelentősen alacsonyabb, így kisebb terhet jelent"
Ez pontosan addig van így, amíg a hozamok alacsonyak, de ugye az a helyzet, hogy épp további növekedés a várakozás... Persze a 10 évvel ezelőtti hozamokig azért még jócskán van hova emelkedni, de a nullkamatnak előbb utóbb vége lesz...
@en-is-akarok-kommentelni: Hát én a helyedben már realizálnék ezekből, de ez magánvélemény... 🙂
de pl erre a kerdesre "Melyik allat a sivatag hajoja", honnan tudjam hogy "A teve.", "A teve", "a teve", "Teve", "teve", "Melyik lenne? Hat a teve!" kozul hogy valaszoljak? 😉
no, nem fogadta el hogy "a teve"
ujra probalkozom "Minek hivjuk azt az egtajat, amerre lenyugszik a nap" : "nyugat", "nyugatnak", meglatjuk bejon-e az hogy "Nyugatnak"
Ez se jott be... Kezdek ideges lenni 🙂
Na most vegre egy jo kerdes "Melyik evben volt a marcius 15-i forradalom? Negy szamjegy"
Mert erre azt irnam hogy 1848-ban, de mivel irja hogy negy szamjegy, remelem jo lesz annyi hogy "1848"
"2008. május, államadósság 15770 mrd Ft, ebből deviza 4380 mrd.
2018. március, államadósság 27650 mrd Ft, ebből deviza 5810 mrd."
Laikus vagyok, elmagyarázná nekem ezt valaki, hogy ez mit jelent? A deviza gondolom az, amikor devizáért vesznek magyar állampapírt. De miből áll az államadósság többi része? Forintban tartozik az állam az itthoni lakosságnak, vagy kinek, hogy?
Köszi
Lecso
Az állam elsősorban állampapírokat ad el hogy tőkèhez jusson. Ezt teheti deviza alapon vagy forint alapon. Ebből jön a forint adósság nagy rèsze. Állampapírt vehetnek lakosok, ez a lakossági állampapír vagy egyèb intèzmènyek (pl. bankok).
@lecso, nem ördöngösség ez. Deviza államadósság az, amikor az állam devizában vett fel hitelt kamatra.
Tehát devizában bocsátott ki kötvényt, mondjuk dollárban, amit valaki megvett dollárért, az állam tehát dollárt kapott. Aztán viszont dollárban is kell a kamatokat visszafizetni félévente/évente, majd amikor lejár, akkor a teljes tőkét is.
Lejáratkor úgy tudja visszafizetni a tőkét, hogy vagy van dollár devizatartaléka, amit erre költ, vagy forintért vesz dollárt a piacon (ezzel a forintot eladja, tehát gyengíti), vagy kibocsát egy új dolláros kötvényt, amit azért kap, abból fizeti ki az előzőt.
Ha senkinek nem kell a magyar állam papírja (vagy csak fenntarthatatlanul magas kamatért), amikor meg akarja újítani a lejáró devizás államadósságot, na pl. akkor van gond - mert a piac ezt látja, és még inkább nem akarja finanszírozni, még magasabb kamatra tudna csak felvenni, stb.
@lecso : kismillió komponense van
Wikipedia -> Magyarország államadóssága, és fel sorolva tételesen mik azok (kb mint egy államháztartási mérleg, olyan struktúráltan, csak épp a bevételi oldala nincs mellérakva a tükörben)
@george
“...Esetleg valami konkrét javaslat van, hogy mit kellene tenni? Pl. érdemes dollárra váltani forintot most, további forintgyengülésre számítva?..”
Pár hónapja írtam, hogy a dollár mennyire alulértékelt...a kamatemelések beindultak,
be fognak indulni, és Matolcsyék lesznek az utolsók, akik ezt meglépik.
Szép, lassú forint gyengülés jön.
Egy-két éves időtávlatban simán el tudok képzelni egy 350 Ft-os euró árfolyamot,
és a dollár is jelentős felértékelődés előtt áll.
Ha pedig megint jönne egy válság....
Ha hosszabb távban gondolkodsz,
akkor dollárt vegyél.
@Átvernek a reklámmal:
"2008. május, államadósság 15770 mrd Ft, ebből deviza 4380 mrd.
2018. március, államadósság 27650 mrd Ft, ebből deviza 5810 mrd."
Nem rossz összehasonlítás, de nézzünk néhány további adatot is az árnyaltabb képhez:
2009. május, államadósság 19052 mrd Ft, ebből deviza 7261 mrd (~38%).
2010. május, államadósság 19933 mrd Ft, ebből deviza 9109 mrd (~45%).
2018. március, államadósság 27650 mrd Ft, ebből deviza 5810 mrd (~21%).
(forrás: wiki)
Aztán ezeket úgy értékeled, ahogy akarod.
@Átvernek a reklámmal:
"2008. május, államadósság 15770 mrd Ft, ebből deviza 4380 mrd.
2018. március, államadósság 27650 mrd Ft, ebből deviza 5810 mrd."
Nem rossz összehasonlítás, de nézzünk meg néhány további adatot is az árnyaltabb képhez:
2009. május, államadósság 19052 mrd Ft, ebből deviza 7261 mrd (~38%).
2010. május, államadósság 19933 mrd Ft, ebből deviza 9109 mrd (~45%).
2018. március, államadósság 27650 mrd Ft, ebből deviza 5810 mrd (~21%).
(forrás: wiki)
Aztán ezeket úgy értékeled, ahogy akarod.
Kedves Miklós, nem lenne rossz valami visszajelzés, hogy az elküldés sikeres.
@atvernek-a-reklammal
Nem véletlenül az GDP %-ában fejezik ki az államadósságot. Persze mindenből ki lehet hozni, hogy Prímszám-Ferenc idejében (pláne Kádár) minden jobb volt.
Törökország:
Mit gondoltok, az ottani helyzet a Németországot kiszolgáló török vállalkozásokat is komolyan érintheti?
(Családunk szempontjából nagy tételt jelentő beruházást fontolgatunk, bő 2 MFt-ot utalnánk egy török vállalkozásnak, ami egyébként egy exportcég, több német "konkurens", nálunk jóval komolyabb szereplőnek is ők gyártanak.) Van ebben bármi kockázat, vagy egyébként az exportcégek a nagyobb értékű eur-bevételekből még jól is jönnek ki a török líra leértékelődésével?
@addam
A GDP-arányos hiány idén év végén pont ugyanannyi lesz, mint tíz éve. Csak közben eltelt 10 év meg eltűnt a teljes magánnyugdíjvagyon. Ezt - szerintem - meglehetősen nehéz sikertörténetnek eladni.
@Kiszamolo Lenne egy javaslatom a témához.
Szerintem a 2007-2008 évek tapasztalatán okulva sokan gondolkodnak úgy, hogy egy hasonlóan komolyabb visszaesés jó alkalom lesz a részvénypiaci beszállásra, de ez nagyon bonyolult. 3 kérdés érdekelne:
1. Ha most szeretnéd konzervatív eszközben tartani a pénzt, ami likvid és nem veszít az értékéből válság kezdetekor, akkor mi lenne az.
2. Nyilván nem lehet tudni, hol lesz a mélypont, ez a kockázat. De van-e olyan stratégia, amivel az erre szánt pénzt kisebb részletekben befektetve csökkented a kockázatot. Pl: az első 20% piaci összeomlásnál a pénz 25%-át átcsoportosítod részvénybe, és ha utána esik a piac, akkor minden 5% esésnél további 25%-ot fektetsz be, stb. Ennél ugye -40% esésnél feltételezzük a mélypontot.
3. Egy összeomlásnál reálisan hány év felépülési idővel érdemes számolni? Az utolsó alapjá 7-8 év min befektetési időtáv reális?
@atvernek-a-reklammal "Csak közben eltelt 10 év meg eltűnt a teljes magánnyugdíjvagyon"
Ezt a magánnyugdíj vagyon kérdés még ma is felmerül vitaműsorokban és fórumokon is, de nem értem, hogy ezzel miért számoltok úgy, mint ha az az emberek pénze lett volna? Törvény írta elő, a bérekből százalékos arányban a kötelezően levonandó befizetéseket, amelyeket magánnyugdíjpénztárak kezeltek, és amely pénzekhez NEM FÉRHETETT HOZZÁ a befizető (az emberek) amíg nyugdíjba nem vonulnak. Semmi garancia nincs és nem volt arra, hogy azt a pénzt bárki bármikor viszont látja.
Akinek eddig felajánlottam, hogy ha most ad nekem 10M Ft-ot, a nyugdíjba vonulásakor 50M-t adok neki vissza, és bármit aláírok amit elém tesz, senki nem ment bele. Szerintem jól csinálták viktor viktorék, hogy összevissza biztosítóktól elvettek egy ekkora tételt. Az a pénz soha nem volt az embereké és soha nem is lett volna.
@katalany
Utólag nézve végülis gyárba sem szabadott fektetni anno, mert Rákosiék elvették.
Iohannis épp most tiltakozott, mert a román szocialisták épp le akarják nyúlni az aktuális befizetéseket, nálunk is így kezdték az újkommunisták, persze a mi drága jó bólogató Palyánk akkor nem tiltakozott.
@katalany
Hozzászólásod sablonos eleje már annyiszor le lett írva és megválaszolva itt a blogon, hogy szerintm Miklós most is idemásolja, amit kell, ha akar egy 100-150 hozzászólásnyi magánnyugdíj-vitát. Foglaljozzunk ezért annak második részével:
"Akinek eddig felajánlottam, hogy ha most ad nekem 10M Ft-ot, a nyugdíjba vonulásakor 50M-t adok neki vissza, és bármit aláírok amit elém tesz, senki nem ment bele."
Ez egy igazán remek példa... szerintem az is lehet ám, hogy azért nem tették, mert Katalány vagy, nem pedig magánnyugdíjpénztár. Vannak különbségek a kettő közt.
Hírekben hallani, hogy a magyarországi kötvények hozamai emelkedik.
Érdemes ezek után kötvényben maradni, vagy menekülni kell?
Kinek mi a véleménye?
@katalany ne haragudj de ez borzaszto hulye es szegenyes erveles.
A magannyugdij vagyon, ha nem is lehet a piaci csodoket, korrupciot, stb 100% kizarni, de orokolheto, nyomon kovetheto, stb. Ez az allaminal nincs igy, max ozvegyi nyugdijat kapsz orokleskor (ha eppen hazastars vagy, max 30%ot, de mas rokon semmit) , es cserebe ugyanugy mondhatja barmikor allambacsi hogy akkor holnaptol bezar a bazar, aki matol megy nyugdijba annak egy ft sem jar, akkor eluszott a csaladtagod altal befizetett sokmillio (mondjuk most is uszik, de az mas kerdes)
Gondolom svedeknel finneknel a joleti allam mekkajaban sem valt be a magan, nade majd a magyar allam megtanitja ezeknek is mi az a flott es gordulekeny magyar virtus...
En szemely szerint ha valaszthatnek h a fizetesembol ne vonjanak nyugdijat es egeszsegugyi biztositast, cserebe intezzem magamnak, masnap mar rohannek tb alol kijelentkezni 🙂
@katalany
A thread szempontjából tökéletesen lényegtelen, miként kezeled a manyupok pénzét. Elvették és államadósságot csökkentettek vele. A pénz nincs meg, az államadósság ugyanott van, mint tíz éve. Ebből nyolcat egy bizonyos kormány kormányzott. Ennyi.
@kobe Áll az ajánlatom továbbra is, folyamatosan nyomon követheted a 10M-t,rendszeresen fogsz kapni mindenféle papírt, ami igazolja neked, hogy jó helyen van a pé zed, de legfőképpen azt, hogy megvan. 😉
Én is hasonlóan tennék mint amit leírtál ha lenne rá mód, de az állam az erősebb kutya.
@jurta olvasom a blogot, de nem találtam erre vonatkozó válaszokat eddig. És ha jól értem, végülis igaz amit leírtam, tehát az a pénz soha nem volt a miénk onnantól kezdve, hogy kötelezően elvonták. Az az enyém amivel szabadon rendelkezhetek. Így pedig nem az emberektől, hanem a pénztáraktól vették el.
Eleve, mi garantálja azt, hogy megéljük a nyugdíjkorhatárt ha folyamatosan emelik már most is? A kifizetés pedig ennek a fügvénye lett volna.
Ha eleget költenék ennek a projectnek a marketingjére, lennének befizetők. Lásd bróker marcsi, questor stb.
@Katalany, ne menjunk bele a miértbe és a hogyanba most, bár az is érdekes téma, de az tény, hogy az a ~3000 milliárd benne van az államadósság "csökkenésében", amit tapasztaltunk. Kiszámolható, anélkül hol lennénk...
Mint ahogy az is igaz, hogy 2010-től egyre növekvő EU-s pénzeket kapott Magyarország, szintén kiszámolható lenne, az EUs pénzek nélkül hol lennénk GDP-ben és államadósságban. (Nettó bejövő EUs támogatások 4-4 évben: 2006-2009: 1897 mrd, 2010-2013: 4596 mrd, és utána még több EUs lóvé jött be. Forrás: ec.europa.eu/hungary/about-us/eu-and-your-money_hu )
Mellette beinduló globális növekedés, pénzbőség, globál bikapiac, alacsony kamatok, kedvező globális környezet. Hátszél a lejtőn.
Szóval @Addam, persze, mindenből ki lehet hozni azt is, hogy jelenleg minden jobb és valami fantasztikus, ahogy 2010 óta teljesít az ország, de a tények és a számok makacs dolgok.
Sziasztok! A véleményetekre lennék kíváncsi. Aegon Önkéntes nyp-ben klímaváltozás portfólióban tartom a pénzem. Szerintetek most lenne ideje realizálni az eredményt? Rakjam át kötvényalapba?
@Szilvi, ezeknél az ÖNYP-knél mindig van benne kötvényalap, ahogy nézem, az Aegonnál is minimum 50%, tehát a kérdésed, hogy vállassz-e kötvénytúlsúlyosabb alapot, vagy a "Klasszikus" 100% kötvényalapot. (Nem tudom, miért nevezik a 100% kötvényt klasszikusnak)
Azt kell látni, hogy a kötvényalapok árfolyama csökken, amikor a hozamok emelkednek - ezt szépen látod a portfóliók árfolyamának alakulásában az elmúlt fél évben, általában csökkentek, és ha tovább emelkednek a hozamok, akkor tovább fognak csökkenni. A részvények árfolyamában legalább benne van egy további emelkedési lehetőség, a kötvényalapokban a potenciál is jóval kevesebb (hiszen még mindig nagyon alacsonyak a hozamok messziről nézve)
Egyébként a switcheléssel nagyot nem tudsz varázsolni, mert elég nehéz eltalálni az ilyen időzítést - és hosszú távon én nem tartanék 50%-nál több kötvényalapot, kevesebbet meg nem tudsz ÖNYP-ben.
@Szilvi
"Aegon Önkéntes nyp-ben klímaváltozás portfólióban tartom a pénzem. ... Rakjam át kötvényalapba?"
Nem néztem utána a hozamok alakulásának és nem is értek hozzá, de
- a klímaváltozás továbbra is dolgozik. Ha ezek a vállalatok eddig jól teljesítettek, miért ne folytatnák? Van változás a gazdasági körülményeikben?
- ha a kamatok emelkednek, a kötvényalapok értéke csökken. Azért, mert korábbi, alacsonyabb kamatozású kötvényeket tartalmaznak.
- azt mondják, hogy azok a hosszútávú kisbefektetők, akik az árfolyamok figyelésével rendszeresen változtatják a portfóliójukat, alacsonyabb hozamokat érnek el, mint akik nem.
@naa, köszönöm a válaszod! Pontosan megfogalmaztad a dilemmámat a kötvénysúlyozott alappal kapcsolatban , ez megerősített abban, hogy maradjak a mostani alapban. Talán az alapkezelők is próbálják szinten tartani a hozamot, hogy játszanak a különféle instrumentumokkal.
Zsiday tegnapi blogbejegyzése: zsiday.hu/node/1147
Arra a lehetőségre figyelmeztet, hogy gyengülhet a forint strukturálisan is és megugorhat az infláció, és felteszi a kérdést, hogy az MNB-nek vajon a növekedés vagy az infláció kordában tartása a fontosabb.
(Naná, hogy a növekedés... Az infláció nagyon jó a politikának, lehet nominálisan nőni, lehet "adni" úgy, hogy reálértelemben megszorítottunk - na és az inflációt lehet kozmetikázni, a módszertan eleve nem mér mindent, pl. a lakásárak emelkedését se igazán)
Egy biztos: a növekvő infláció nem jó a kötvényeknek, nem jó a készpénznek, nem jó annak, aki ingatlanra gyűjt, jó annak, akinek hitele van...
Sziasztok!
Én arra vagyok kíváncsi, hogy szerintetek megéri-e most török lírát venni?
Van egy elgondolásom, miért lenne ez jó, de szeretnék véleményeket hallani arról, reális-e az elképzelés.
A török líra árfolyama az utóbbi napokban, hónapokban elég sokat esett. Ha a kormány nem avatkozik be, ez tovább fog folytatódni. Jelenleg tárgyalások folynak olyan pénzügyi beavatkozásról, ami az érték esését megállítaná.
Elméletem szerint a török líra hamarosan(kb. 1 éven belül) sokat fog erősödni a mostani árfolyamhoz képest. Vagy azért, mert a kormány meglépi a megfelelő lépéseket, vagy mert nagyon rossz gazdasági helyzetbe kerülnek - ekkor viszont valamelyik nagy EU-hatalom(legfőképpen Németország) megsegíti őket.
Szerintem mindkét eset a líra erősödését hozná magával.
A jelenlegi 56-58 forintos líra szerintem hamarosan visszamegy 65-70 forintra.
Várom az észrevételeket. Köszi.
Valóban igaz, hogy az ország sehol nem lenne az EU-s pénzek nélkül. De melyik kormány az, amelyik az EU-s pénzeket lehívja? 2004 óta vagyunk EU-tagok, de az előző kormány idején valamiért nem folytak hozzánk az EU-s pénzek. A GDP növekszik, a bérek növekednek. Az embereknek több pénz marad a zsebében. Az országot külföldi pénzintézetek minősitik fel.
Személyes tapasztalat is, hogy én és a körülöttem lévők is több pénzt tudnak elkölteni. Persze az árak is növekedtek, de arányaiban is több marad meg. Én ezt tapasztalom itt, Nyugat-Európában.
Felminősítés: Többszöri leminősítés után most tartunk ott, ahol 2011-ben...
Igen, már 3 napja próbálom elküldeni a hozzászólásomat, hogy most kell török lírát venni! Miklós, százegy mit gondoltok?
Kenrich, mi a gond a hozzászólással? PRóbálom Chrome-mal, Operával, Explorerrel, mindig sikerül.
Török líra: ha kellően bátor vagy, vehetsz bármit, amit mindenki elad. Aztán vagy bejön, vagy pórul jársz.
Bocs, Nyugat-Európában helyett Nyugat-Magyarországot akartam írni.
@Érdeklődő, nekem meg van egy olyan elméletem, hogy Törökország el fog süllyedni pár évtizedre. Egyre inkább távolodnak a Nyugattól, jó úton haladnak a Saria bevezetésére. Ahhoz, hogy irányt váltson, szerintem kéne legalább egy polgárháború.
Rosszul állsz a befektetésekhez, ha ilyen formában kérsz tanácsot, itt senki sem látnok. Én épp a napokban fontolgattam, hogy tegyek egy komolyabb összeget (egy havi vállalkozói bevételem) török lírát vagy a gazdaságukat követő ETF-ekre arra az esetre, ha nem az én megérzésem jönne be, de én megengedhetem magamnak, hogy ez az összeg akár évtizedekre meg legyen harmadolódva. Eszem ágában sem lenne másoktól kérdezni, hogy szerintük mi lesz TO-al, mert ők sem látják biztosabban.
Szóval csak akkor fektess lírába, ha szeretsz lottózni és tudsz veszíteni. 🙂