Hónap: 2018 augusztus

Bence küldött át egy cikket, ami a Tesláról szól.

Mivel elég sok állítás van benne, érdemes egy kicsit jobban megnézni azokat.

A cikk lényege röviden a következő:

Az autógyárak úgy fognak járni, mint a Nokia járt az Iphone megjelenésekor. Mivel nem volt képes váltani időben az okostelefonokra, ezért hat év alatt 48%-ról 4%-ra esett vissza a piaci részesedése.

Az autógyárak nem ébrednek fel, ezért a Tesla letarolja az egész mezőnyt. Már most minden második eladott autó a szedánok között Tesla termék és ezt úgy, hogy nem is képes annyi autót gyártani a Tesla, amennyire igény lenne. Vagyis mindenki Teslát venne, ha lehetne eleget kapni.

A többi elektromos autó eladása folyamatosan csökken, nem úgy, mint a Tesláé.

A többi autó belseje múzeumi darabnak néz ki a Tesla modern belseje mellett, nem képesek modern belsőt gyártani az autógyárak.

Nem baj, hogy a Tesla nem nyereséges, majd valaki úgyis jön és pénzt tol bele. Soha nem fog csődbe menni a Tesla.

Mivel a lítiumaksik ára folyamatosan csökken, az elektromos autók előállítása 2020-ra már olcsóbb lesz, mint a benzines autóké. Az apokalipszis már a küszöbön van, a hagyományos autógyáraknak vége. A Tesla letarolja az egész piacot.

Elég meredek állítások, érdemes egy kicsit kibontani őket.

» Read more

Barbara a világ másik felén, Új-Zélandon él. Egy lakást adott el itthon, aminek az eladását egy idős rokon intézte. Szerette volna a forintot kiutaltatni magának, de a bejáratott Currency Fair vagy Transferwise nem működött, mert pénzmosási törvények miatt a rokon számlájáról nem utalható pénz Barbara CF vagy TW-s számlájára.

Ezért maradtak a hagyományos bankok. Szerencsére az Erste a weboldala tanulsága szerint jegyez árat új-zélandi dollárban is. Ezzel szemben a valóság pedig…

Következzen Barbara levele:

Úgy alakult, hogy jelentősebb HUF összeget kellett kiutalni NZ-be (NZD-ben). A dolog nehezített része az volt, hogy mivel én itt a világ túlvégén, a megörökölt és eladásra került ingatlan ott, így meghatalmazott írta alá helyettem az eladási szerződést és – mivel nekem nincs Mo-on bankszámlám – szedte is be az összeget a saját (Erste-s) bankszámlájára. Eleinte nagyon örültem, hogy pont az Este-nél van számlája, hiszen ők az egyetlen bank (legalábbis pár éve ők voltak az egyetlenek, azóta nem néztem) akik jegyeztek NZD árfolyamot.

Sőt, lehet az árfolyamos oldalukon átszámítani is HUF->NZD ben – tök tuti, ki tudom számolni hogy kb (persze minusz utalási költség és esetleg egy-két napi árfolyamváltozás) mennyi lesz belőle.Még az Erste hirdetményt is megnéztem – elszámolás napja, költségeket miatt és örömmel konstatáltam, hogy “EGT devizanemű átutalás esetén T+1 nap, EGT-n kívüli devizanem esetén T+2 nap a teljesítési határidő”  a +10-12 órás időeltolódás miatt egy mo-i T+1-es utalás muszáj hogy T+2 legyen nálunk.

» Read more

Ha külföldre mész, a mobil elérhetőség és mostanában már a mobil internet-elérhetőség fontos kérdés. Még a hívásfogadást is aranyáron mérik az Unión kívül, ennél már csak az internet a nagyobb rablás, néha 10 eurót is fizetsz egy-egy megabyte-ért.

Ezen segít, ha minden országban veszel egy-egy helyi kártyát, de kérdés, van-e rá lehetőséged, időd vagy kedved, hogy ezt mindenhol megtedd.

Nyaralni mész? Vegyél helyi SIM kártyát.

Tibor ajánlott egy kártyát, amit ő vett és elégedett vele, ez a Surfroam. Ez internet elérést ad havi díj nélkül, a világ szinte összes országába. A kártyát gyorspostával küldik ki, a regisztrálás egyszerű, nem kell hozzá édesanyád oltási könyve és a többi marhaság. Feltöltés után egy évig él, bármikor, bárhonnan feltölthető bankkártyával. A tarifákat itt találjátok.

A kártyát teheted a két SIM-es telefonodba, tabletbe, vagy USB stickbe is, nincs korlátozva, hol használod.

Természetesen nem versenyezhet a helyi tarifákkal, de ha sokat utazol, megérheti. A példa kedvéért idehaza kb. 7500 forint egy gigányi adat.

Viszont ugyanennyi a költséged Törökországban is vagy Svájcban, másfélszer ennyi Egyiptomban és fele ennyi például Szerbiában, Ausztráliában, Hong-Kongban vagy Kazahsztánban. (Az Unión kívül nagyon durva roaming díjak vannak, valahol be kell hozni a távközlési cégeknek, amit az uniós roamingon elvesztenek.)

Ha el akarsz szörnyedni, magyar feltöltőkártyával 100 kB adat Szerbiában 370 Ft a Telekomnál.

Igen, jól olvasod, egyszáz kB adat háromszázhetven forint és csak a vicc kedvéért, minden megkezdett 100 kB-ot ki is számláznak. A magyar határtól néhány kilométerre. Ha csak megnyitsz egy hírportál főoldalát, az mindjárt sok ezer forintod bánja. Egy perc viberes vagy skype-os csevegés olyan 3.500 forint körül van. (A GPRS tarifa némileg olcsóbb, de az már 15 éve is cikin lassú volt.)

De ennyi Svájcban és Egyiptomban is a tarifa, Törökországban “csak” 204 Ft 100 kB.

(Ezek után szinte ingyen van a három napig érvényes 100 MB-os “bérlet” 1790 forintért, de az csak előfizetőknek elérhető, ha nem felejtik el időben aktiválni és csak 80 országban használható. Más cégeknek van európai bérlete, amiben még Törökország is benne van.)

Ha sokat utazol akár csak Szerbiába, Ukrajnába, vagy Svájcba, megérheti megvenni a kártyát.

Mivel több ilyen kártya létezik, megköszönjük ha megosztod a hozzászólásokban más kártyák tarifáit és a tapasztalataidat.

Vannak olyan kártyák is, amik ingyenes roaming elérhetőséget és lebeszélhető perceket is tartalmaznak. Ha sokat beszélnél külföldről és nem VOIP-on keresztül, megérheti inkább olyat választani.

Régi visszatérő (és jogos) kérdés, miért nem tanítanak a gyerekeknek értelmes, a való életben is használható dolgokat az iskolákban a legtöbbször teljesen felesleges lexikai tudás helyett, amit ma már a telefonján is bármikor elér, ha akar.

Ide tartozik a pénzügy is, mert ez az a dolog, ami biztos mindenkit elkísér egész életében és befolyásolja az élete minőségét is, hogyan tud bánni a pénzzel.

Jó hírem van: az eddigi Pénzügyi Iránytűs tankönyv mellé új is megjelent, így már az általános iskola végén és a középiskolában is lehet pénzügyi oktatást tartani. Sőt, az ötödik-hatodik osztályos matematika is kiegészült némi pénzügyi ismeretekkel.

Amikor az első tankkönyv megjelent, nekem nem tetszett, mert túl száraz és tankönyvízű volt.

Most azonban belenéztem az új tankönyvekbe és egészen jók. Az általános iskolai tankkönyvben például hitelt vesz fel a család, aztán az anya elveszíti a munkáját, utána az apa eltöri a lábát és azt kell megoldani, mit lehet ilyenkor tenni. (Hitelfutamidő-hosszabbítás, stb.)

A középiskolai tankkönyvben is vannak kifejezetten jól sikerült fejezetek.

Sőt mi több, állítólag mobilos app is érkezik hamarosan a tankönyv mellé, ahol egy játékon keresztül kell megoldani a feladatokat.

Úgyhogy valami elkezdődött és ennek örülünk. Ha érdekel, itt tudod letölteni a tankönyveket.

Mindenre megoldás a pénzügyi oktatás?

Az Aegon időalapú casco-jához hasonló termékkel jött ki az NN biztosító, idő alapú balesetbiztosítással.

Csak akkor fizetsz, amikor aktiválod a mobilapp-ban, de nem is vagy biztosítva, csak arra az időtartamra.

A biztosítás díja óránként sportágaktól függően 79-399 Ft, a napidíj hatórai díjnak felel meg. Be lehet állítani előre is, mikor kapcsoljon be és ki.

A kisebb csomagoknak nem sok értelmét látom, mert egy 10 ezer forintos csonttörés biztosítással nem vagy kint a vízből, de még egy 100%-os rokkantság esetén járó kétmilliós baleseti rokkantságbiztosítás sem sokat segít.

» Read more

Krisztián hívta fel a figyelmet, hogy a Posta bevezetett egy új szolgáltatást, az érkező leveleidet nem fizikailag, hanem elektronikusan kézbesíti. Megbízás esetén a leveleidet felbontja és beszkenneli és így továbbítja, kérés esetén elektronikus aláírást is tesz rá. A szolgáltatás ára 6-12 forint/levél csomagtól függően.

Annak érheti meg, aki sok időt tölt a postán, hogy átvegye a leveleit, esetleg többe kerülne saját magának beszkenneltetnie a leveleket.

Hogy a Postának miért éri meg ennyiért élő munkával leveleket bontogatni, szkennelgetni és elektronikusan feltölteni, még nem jöttem rá. Bár még csak tesztüzem van, lehet, hogy élesben jóval drágább lesz a szolgáltatás.

Másik hatalmas vívmányként már otthonról is fel lehet adni a sárga csekket, ami egy rossz vicc. A sárga csekken ott van rajta a kedvezményezett neve és bankszámlaszáma (az a kétszer vagy háromszor nyolc szám a keretes mezőben) és a közlemény, ha már úgyis gép előtt ülsz, utald át közvetlenül neki az összeget a netbankodból, vagy fizesd be a szolgáltató oldalán bankkártyával a tartozásod a Posta kihagyásával. Ha esetleg hitelkártyákkal ügyeskedsz, akkor jöhet jól ez a fícsör, már a postára sem kell elmenni a csekkes feladáshoz.

Arról sajnos nincs szó, hogy mikor nem kell majd elmenni a postára sorban állni egy nyavalyás ajánlott levél miatt, mikor lehet otthonról regisztrációs számot kérni és előre kifizetni a feladást, hogy soron kívül be lehessen adni a leveleket vagy csomagokat bármelyik postahivatalba.

A Kánaán hogy mikor jön el, amikor végre nem ajánlott (és normál) leveleket kell majd küldözgetni a hivataloknak, hanem mondjuk a magyarorszag.hu-n keresztül lehetne mindenkivel levelezni az önkormányzatoktól a földhivatalig, az ügyvédektől a nyugdíjfolyósítóig, már kérdezni sem merem. (Akár egy primitív módon is, beszkennelve a levelet, amit postán küldenék el. Még digitális aláírás sem kellene rá, az én fiókomból lett elküldve, az időpont is látszik.)

Ma egy magyar állami pályázat úgy néz ki, hogy ki kell nyomtatni a pályázat mind a 15 oldalát, kézzel kitölteni, képként beszkennelni, feltölteni a tárhelyükre, majd a kinyomtatott példányokat borítékba kell tenni, ajánlottan be kell küldeni és utána a postai feladószelvényt is be kell szkennelni és feltölteni. Azt hittem először, ez csak valami rossz vicc, de nem.

2018-ban egy kormányszervezet nem képes egy online formot létrehozni erre a magyarorszag.hu keretein belül, hogy két perc alatt ki lehessen tölteni és ugyanúgy két perc alatt lehessen ellenőrizni. Nem, nyomtassuk ki, kézzel töltsük ki, szkenneljük vissza, töltsük fel képként, postázzuk ajánlott levélben, majd Jucika a hivatalban bontsa ki a levelet és vigye fel az adatokat kézzel fél óra alatt a saját számítógépükre. (Szigorúan két hónappal később, nyilván sok a dolga.)

(De ne legyünk igazságtalanok, azért már sok mindent el lehet intézni online is, amit néhány éve nem lehetett. Csak sajnos még van tere a fejlődésnek, hogy finoman fogalmazzak.)

Visszatérve a témánkhoz: a szolgáltatásról bővebb infót itt találsz, posta-kártya szükséges ahhoz, hogy részt vehess a tesztüzemben.

Akár okostelefont használsz, akár facebook-ozol, rengeteg reklámot kapsz, ami mindenféle csodaterméket akar eladni neked, töredék áron. Érdeklődési körödnek megfelelően ez lehet arckrém, okosóra, vagy bármi egyéb.

A legjobb esetben veszel valamit 10 dollárért, amit megkapnál az ebay-en vagy az aliexpress-en egy dollárért, ingyenes szállítással. (Ilyen például a most agyonreklámozott nano-mindenhová feltapadó-csoda-tartópárna. Tele van vele az ebay gombokért.)

Ez még a legszerencsésebb eset.

A legnagyobb eséllyel egy hulladékot fogsz venni, aminek a minősége köszönőviszonyban sincs a reklámban leírtakkal. Természetesen ezt is ötszörös áron, mintha egyenesen az ebayről rendelnéd.

Azonban most nagyon terjednek azok az átverések, amik konkrétan a lehúzásra mennek rá. Vagy a semmit küldik, vagy valamit aminek semmi köze ahhoz, amit megrendeltél.

Két hete létrehozott oldalon lopott reklámokkal hihetetlen és hiteltelen áron kínálnak eladásra mindent. Például egy Samsung Gear s3 okosórához hasonló órát kínálnak 25 ezer forintért. Azonban már a reklám is egy lopott Samsung reklám, tehát nem hasonló órát mutatnak, hanem loptak egy eredeti Samsung reklámot, amiről több-kevesebb sikerrel eltávolították az eredeti feliratokat. A weboldal is nagyon meggyőző, csak éppen minden kép lopott rajta.

Olyan termékeket is árulnak, aminek még folyik a Kickstarteren a gyűjtése, vagyis még nem is létezik a termék.

Az egyik “cég”-nek minimum nyolc weboldala van, mindegyiken ugyanazon a gmail-es e-mail címen lehet “elérni” az ügyfélszolgálatot.

A reklámozott óra, ahogy találkozol vele a Facebook vagy Google reklámban. (Több néven fut, az egyik például a Radiance A3, de kéthetente változik a neve, ahogy az első csomagokat megkapják az áldozatok. Ha új a neve, nem tudsz előtte rákeresni Google-lel, ki mit mond róla. Volt már Matrixblaze V3, Vapor S3, Trailbazer V3, stb.):

» Read more

A BNP Paribas Bank átadja a lakossági megtakarítási állományát a cégen belüli Cetelem Banknak október 13-i dátummal. A változással jobban járnak a mostani ügyfelek, mert a Cetelem Banknál kisebbek a költségek és látraszóló kamat is van. A BNP Paribas bankfiókja tovább is várja az ügyfeleket a régi helyen, mindössze a felírat változik, a megszokott ügyintézők is maradnak a régiek.

Egyetlen fontos változás, hogy októbertől a magyar OBA fogja biztosítani a betéteket a mostani francia betétbiztosítás helyett.

Bővebb infó erre.

Gyakran kapok kérdést, hol lehet beváltani (főleg amerikai) csekket. Sajnos odaát a tengerentúl nagyon bele vannak szerelmesedve még mindig a csekkezésbe, gyakran azzal fizetnek cégek a munkádért, vagy adják vissza a bérelt autó kaucióját.

Te pedig vakarod a fejed, hogyan tudnád pénzzé tenni a darab papírt idehaza.

Amíg az Unicreditnél dolgoztam, váltottunk be ilyen csekkeket (megfelelő haszonnal), de az már régen volt, nem tudom, még mindig befogadják-e. Több bankról tudok, amelyik már nem foglalkozik csekkekkel, de egyről sem, amelyik igen.

Ha neked van tapasztalatod, jó tipped, akár itthon, akár a környező országokban, kérlek oszd meg a közzel. Ha a költségét is tudod a beváltásnak, azt is örömmel vesszük.

Balázs kérdezte, hogy miért éri meg a banknak annyit adni a betétekre, amennyit ő kér a hitelekre, mi ebben az üzlet neki.

Az alábbi levelet írta:

A válasz a háromhónapos akciós kamatra egyszerű: ez csak marketingfogás, a célja az új ügyfelek megszerzése. Évi 2,25% kamat negyedévre 0,56% kamat, ennyit megér egy-egy új ügyfél megszerzése, főleg, hogy aktív számlahasználat az akció követelménye. (Gránit Pay aktív használata, egy másik ajánlat csak új ügyfélnek elérhető, a harmadik csak új pénzre.)

A másik lehetőség, hogy forrásbevonás a cél a hitelezéshez. Három hónap után a legtöbben ott hagyják a pénzt, így utána már megéri, amit buktak az akciós kamaton, visszajön máshol.

A kétéves kamatot annyira nem értem, ott szinte biztos, hogy hosszútávú forrásszerzés a cél, bár az tényleg elég drága módja ennek ilyen kamatok mellett, amikor a bankközi kamatok sokkal alacsonyabbak ennél.

A hitelkamat pedig csalóka, mert az akár ennyi meg annyi kamatot nem biztos, hogy bárki meg is kapja. A THM háromhónapos kamatperiódus mellett 2,89-4,46%. (Én nem is találtam hathavi kamatperiódust, nem tudom, Balázs mikor nézte.)

Ha az emberek nagy része a hitelkamat-sáv felső részébe esik, már mindjárt megéri akár 2,5%-os betétből is finanszírozni a hitelt. (

Hitelügyintézős Gáborunk mondta, hogy egy másik banknál van egy hiper-szuper kedvező hitelkamat, de neki még nem volt egyetlen ügyfele sem, aki megkapta volna ezt a kamatot, akár hány milliót is keresett havonta. Ez is inkább csak plakát-ár, ami jól néz ki a hirdetésekben, de a valódi kamat ennél több.)

Ákos írt egy esetről, amibe sok ember belefut, amikor hitelt akar felvenni.

Ez pedig az, hogy gyakran a hitelfelvétel közben, az értékbecslés és az előszerződés megkötése után derül ki, hogy egy régi tartozás miatt valaki felkerült a KHR vagyis rossz adósok listájára, utána kifizette ugyan a tartozását, de a bank nem vette le a listáról.

Ilyenkor akár egy hónapig is eltarthat, mire a régi bank utólag leveszi a listáról az illetőt, ami viszont azzal jár, hogy lejár az érvényessége a hiteligényléshez beadott több okmánynak, illetve akár a foglalót is bukhatja az érintett személy.

Ezért hitelfelvétel előtt érdemes lekérdezni a KHR státuszunkat, ezt bármelyik bankban megtehetjük költségmentesen. (Még az sem kell, hogy a kiválasztott banknak ügyfelei legyünk.) Ha e-mailben kérjük a tájékoztatást, jellemzően egy napon belül megjön a válasz.

Ha hitelfelvételben gondolkodsz és valaha is volt hiteled, amit nem rendesen fizettél, sok időt és pénzt megspórolsz, ha lekéred még a szerződéskötés előtt a KHR státuszodat. Így tudsz időben intézkedni, ha valami régi adat még nem került le a rendszerben a nevedről.

Bővebb infó a KHR-ről az MNB oldalán, illetve a KHR-t kezelő BISZ oldalán.

Pénteken akartunk internet-egyenleget venni a feleségemnek a Telekom alkalmazáson keresztül és felajánlott egy ingyenes 3 GB lehetőséget, hét napra.

Aktiváltuk azt, majd aktiváltam a saját kártyámon is. (Amit három hónapja vettem 10+1 GB ingyen nettel. Úgyhogy eddig megéri az árát. Kétkártyás telefon a király.)

Most ellenőrizni akartam, hogy él-e még az ajánlat, de bő másfél órája meg van pusztulva a Telekom applikáció, ahol ezt aktiválni lehet. Ez sajnos az alapállapota, az a meglepő inkább, amikor véletlenül működik.

Ha fenn van a telefonodon a Telekom app és dominos vagy, nézd meg az internet lehetőségek között, te látod-e a 3 GB ajándék netet. A hétvégén még kérhető volt.

Bár a fejlett világban egyre jobban előretörnek a pénzhelyettesítő eszközök, világszinten a vásárlások 85%-a készpénzben történik. Ebben semmi meglepő nincs, hiszen a világ lakosságának legnagyobb részének még bankszámlája sincs, a fejlődő országokban Dél-Amerikától Ázsiáig ez az arány 49-86%. Ennyi embernek esélye sincs nem készpénzt használni banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés teljes hiánya miatt.

Ami kicsit meglepőbb, hogy még Németországban is a vásárlások 80%-a készpénzben történik, ez hasonló a magyar adatokhoz, de az európai uniós átlag is tranzakciószám alapján elgondolkodtató 79% az Európai Központi Bank jelentése szerint. Az Egyesült Államokban már csak 32% a készpénz aránya a vásárlási tranzakciókban.

Sok kormány lelkes igyekezete ellenére a készpénzre még hosszú ideig szükség lesz, még a fejlett világban is. Érdemes elolvasni a fentebb belinkelt cikket, mekkora zendülés lett abból Németországban, amikor be akarták vezetni 2016-ban a maximum háromezer eurós felső határt a készpénzes vásárlásokra.

» Read more

A jó hír, hogy tombol az árharc a befektetési alapok világában, egyre olcsóbb éves költséggel működnek az alapok és az ETF-ek. A rossz hír az, hogy ez az Egyesült Államokban van így és hála az okos európai bürokratáknak, a legtöbb amerikai alap és ETF nem elérhető mostanában az átlagos európai befektetőnek, mert azok nem hajlandóak minden dokumentumukat európai szabványnak megfelelően minden európai nyelvre lefordítani.

Attól még örülhetünk a jó híreknek, ha ki is maradunk belőle.

A hír pedig az, hogy a Fidelity kijött a nulla, azaz 0,00%-os éves költségű alappal. Igen, befektetési alappal, nem ETF-fel. Egyébként meglepő módon hiába lényegesen olcsóbbak az ETF-ek, mégis több pénz áramlik még mindig a befektetési alapokba. Ennek oka az eladásban anyagilag érdekelté tett bankok és tanácsadók lehetnek, akik eladják ezeket a befektetőknek.

A Vanguard nemrég jelentette be, hogy ő pedig ingyenessé teszi a kereskedést az ETF-ekkel, azaz a vételért és az eladásért sem számít fel költséget.

Egyébként, csak hogy irigykedj rájuk, rengeteg alap és ETF működik közel nulla százalékos éves költséggel: