Ennél olcsóbb már nem lesz
A jó hír, hogy tombol az árharc a befektetési alapok világában, egyre olcsóbb éves költséggel működnek az alapok és az ETF-ek. A rossz hír az, hogy ez az Egyesült Államokban van így és hála az okos európai bürokratáknak, a legtöbb amerikai alap és ETF nem elérhető mostanában az átlagos európai befektetőnek, mert azok nem hajlandóak minden dokumentumukat európai szabványnak megfelelően minden európai nyelvre lefordítani.
Attól még örülhetünk a jó híreknek, ha ki is maradunk belőle.
A hír pedig az, hogy a Fidelity kijött a nulla, azaz 0,00%-os éves költségű alappal. Igen, befektetési alappal, nem ETF-fel. Egyébként meglepő módon hiába lényegesen olcsóbbak az ETF-ek, mégis több pénz áramlik még mindig a befektetési alapokba. Ennek oka az eladásban anyagilag érdekelté tett bankok és tanácsadók lehetnek, akik eladják ezeket a befektetőknek.
A Vanguard nemrég jelentette be, hogy ő pedig ingyenessé teszi a kereskedést az ETF-ekkel, azaz a vételért és az eladásért sem számít fel költséget.
Egyébként, csak hogy irigykedj rájuk, rengeteg alap és ETF működik közel nulla százalékos éves költséggel:
Kései Fluimucil Ábelként kérdezem: miért? 🙂
Szimpla marketingként ez lesz majd az egyetlen ingyenes alap a választékukban? Vagy majd a többiét is nullára csökkentik?
De egy esetben még lehet nulla alá is mehet 🙂 Ha az alapkezelő a shortolóktól befolyó értékpapír-kölcsönzési díjat negatív alapkezelési költségként visszafizetné a befektetők bankszámlájára 🙂
Én a Lightspeed (lightspeed.com) amerikai cégnél nyitottam számlát, vegyes papírmunkával kb. 10 nap, az IB ügyfélrendszerérét használják, 10.000 Usd a limit, igazolvány, lakcímkártya másolat kell, kb. 50-60 oldal átnézése.
Elsőre tényleg marketing fogásnak tűnik. Viszont a ha például az alap “kölcsönadja” a részvények egy részét, és ebből bevétele keletkezik, akkor már nem biztos, hogy annyira logikátlan a dolog. Viszont a befektető oldaláról érdemes végiggondolni, hogy ez megéri-e a többletkockázatot.
Más:
Egy csomó “jó” ETF hiányzik például az Erste Netbroker listájáról, pedig az adott piacokon (pl Frankfurt) elvileg elérhető.
Erre Erste-nél azt mondták, hogy külön kérés (email) esetén felvesznek alapot a listára ISIN alapján. Viszont volt olyan konkrét kérésem, amit elutasítottak.
Ha rosszmájú szeretnék lenni, azt gondolnám, hogy azért nem az összes ETF szerepel a listán mert így nagyobb eséllyel veszi az ügyfél a bank “drága” alapját.
Miért kell ehhez Degiro számla? Ezt a KBC-nél is meg lehet venni, nemde?
Az UCITS egy EU szabályozás, ezért ami UCITS etf, azt meg lehet venni, mert eleve EU-kompatibilis.
Azért már látszik, hogy itthon is szép lassan megváltozik a gondolkodásmód.
Én nem is bánom, hogyha egy kicsit megtizedelődnek a teljesen lenyúlós alapok. Vége azoknak az időknek, hogy évente 1-2-3%-ot lenyúlnak az alapkezelők, úgy, hogy az ügyfél sokszor nem is volt vele tisztában.
Nézegetve az MNB listáját, bőven van még lehetőség hova fejlődni:
mnb.hu/fogyasztovedelem/dontenem-kell/befektetes-megtakaritas/nyilvanos-befektetesi-alapok-koltsegei
(Letölthető excel tábla, jobb oldalt link. TER – Total Expense Ratio)
Miért kell ehhez Degiro számla? Ezt a KBC-nél is meg lehet venni, nemde?
Az UCITS egy EU szabályozás, ezért ami UCITS etf, azt meg lehet venni, mert eleve EU-kompatibilis.”
Azt nem tudom, hogy Vanguard van-e a KBC-nél, de ez biztos: iShares Core S&P 500 UCITS ETF, 0.07% TER-el, dollárban. Ezen felül SPDR Russell 2000 UCITS ETF is elérhető, bár némileg magasabb TER-el (0.3%), szintén dollárban. Ergo semmi akadálya, hogy itthonról is megvedd kb a közel teljes amerikai részvénypiacot. Mindkettő accumulating ETF, szval az osztalék adózásával se kell vacakolni.
A vegen talan valamit papiron is el kellett kuldeni de nemsok mindent. Nem kell semmi usa kotodes. Ja es a tulaj magyar, hallgassatok meg 4 perces videojat az IB nyitooldalan, kedves kicsit magyar akcentussal elmondja miert jo az IBt valasztani… Nem bonyi.
Van. Nekem pl. Schwab One International fiókom van (nincsen se SSN-em, se amerikai lakcímem, az egész online lett intézve, sose jártam a bankfiókukban). Adnak egy amerikai bankkártyát is hozzá, azzal a világon akármilyen ATM-ből ingyen fel lehet venni pénzt, Visa árfolyamon váltva. Schwab ETF-ek jutalékmentesek, egyébként 5$/tranzakció az online kereskedés.
Mit ajánlanátok MSCI Europe Index követésére?
Illetve MSCI Emerging Markets index esetén?
Én ezeket találtam:
iShares MSCI Europe UCITS ETF EUR (Acc) TER 0.12%
iShares Core MSCI EM IMI UCITS ETF TER 0.18%
Ezek TBSZ-el is tipikusan elérhetőek pl Frankfurti tőzsdén és mindegyik UCITS… (gondolom UCITS-nak is van értelme, végül is EU-ban vagyunk…)
Van ezeknél jobb? (Egyébként mintha ezeknek is csökkent volna a TER-je, ha jól emlékszem (!), kb egy éve kb duplája volt…)
S&P500 számomra nem olyan szimpatikus jelenleg, 8 éves Bull Market és jó magas Shiller CAPE miatt.
Akkor tévedtem. Valamin előbb-utóbb nyilván keresniük kell, különben hosszú távon nulla TER nem tartható…. Bár a másik oldalt azt is gondolhatnánk, hogy az index lekövetése nem olyan bonyolult, egy egyszerű sw algoritmus megoldja. Viszont nyilván ezen kívül is van számos költségük…
Az ETF vételéért és eladásáért felszámolnak 7,5 font díjat, de csak akkor ha prompt ügylet, tehát akkor veszed meg, amikor a londoni tőzsde nyitva van (8 és 4 óra között hétköznap), de ha ezen kívül, akkor nincs díj.
A legjobb, h itt az állam lehetőséget biztosít rá, h minden nyereség, ami ebből származik adómentes (nem csak 5 év után, de mindig és azonnal), mivel először egy ISA-t nyitottunk (Individual Savings Account).
AZ ISA számlára évente személyenként maximum 20 ezer fontot lehet tenni, ami bőven több, mint amit a legtöbben befektetésre tudnak szánni.
Degiro és eu-s társai meg ugyanúgy nem adnak el usa etf-et, mint a magyarok.Ezeknél nem is a költségekkel van baj, hanem az elemezhetőségel- már aki pl. mint én nem B&H-ban gondolkodik. Én pl itt szoktam stratégiákkal kísérletezni: portfoliovisualizer.com/ itt meg csak usa etf-ek (meg részvények stb) vannak.
Viszont a jó hír: lehet usa brókernél számlát nyitni. A Tastyworks-nál is pl. de én a Tradestationnál nyitottam 2 hete.
2000 usd feletti számlánál nincs adatszolgáltatási díj, számlavezetési díj (a honlapon lévő 99 usd-t nem számolják fel).Csak a kereskedés után kell fix 5usd-t fizetni vételnél és eladásnál is.Ez pl. a KBC 0,5%-ához képest elhanyagolható.
Hab a tortán, hogy a feltételeknek megfelelő külföldi brókereknél lehet TBSZ számlát nyitni.
Voltam a NAV-nál, bevittem a papírokat és el is van intézve.
Még egy előny: SIPC biztosítás 500.000usd-ig amiből 250.000 lehet a kp. 2x-ese a hazai 100.000eur-nak.
Szóval szvsz aki kicsit ért a témához, annak nem sok értelme van itthon számlát nyitni:)
Külföldi TBSZ nyitás:penzugyifitnesz.hu/igy-kell-kulfoldi-tbsz-szamlat-nyitni/
“Hab a tortán, hogy a feltételeknek megfelelő külföldi brókereknél lehet TBSZ számlát nyitni.”
Ennek mi a pontos menete?
Igazán érdekelne, mivel például az Erste Brokernél levő évi 0.1% állományi díj kifejezetten zavar engem.
Mit jelent a “feltételeknek megfelelő külföldi bróker”? Egy másik fórumon alakult ki élénk beszélgetés az adózás kapcsán (mi számít ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, mert tbsz-nél is csak az játszik, az “árfolyamnyereség” nem). Többekben felvetődött, hogy az MNB listáján nem szereplő brókereknél kötött ügyletek nem számítanak etpü-nek és így a tbsz sem játszik rajtuk (az amerikaiak egyáltalán nincsenek, a nagyok se, pl. Thinkorswim, Tastyworks, Tradier, Tradestation US stb.).
Fontos, hogy a szolgáltató adjon olyan kimutatást, amiből megállapítható a jövedelem.
Az amerikai limitek pedig tényleg mindent elmondanak az ideális indulásról… (minimum)
Megnéztem én is a DEGIRO-t, és itt is vannak Vanguard ETF-ek… sőt, ingyenes is, ha az irány sem változik, akkor nem csak havi egy traktus, hanem a többi is… Bár itt nem találtam minimum összegre utaló limitet, de a jutalékokról igen. De az ingyenes havi egy traktus esetén minden ingyen lenne? Nem hiszem.
Az SP500-ra pedig volt érv ellene és mellette is. Az előbb említett brókernél pedig van legkevesebb 9 féle verzió az ingyenesek között… Mi alapján érdemes dönteni?
Sok ETF jutalékmentesen vásárolható:
research.tdameritrade.com/grid/public/etfs/commissionfree/commissionfree.asp
2018-08-04 at 10:47
“folyt.
Hab a tortán, hogy a feltételeknek megfelelő külföldi brókereknél lehet TBSZ számlát nyitni.”
Az nem világos nekem még, hogy a külföldi pénzügyi szolgáltató felé kell-e valamit bejelentenünk? Hogy ne vonják automatikusan az adót és ne továbbítsák azt a NAV felé csak azért, mert magyar állampolgár az ember. Persze, ha a gyakorlatban működik, akkor minden rendben.
Engem KBC-s ügyfélként kicsit nyugtalanít a dolog, pontosabban, hogy fogalmam sincs, hogy ez hogyan fog érinteni. Gondolok itt például arra, hogy mennyire változnak majd a költségek stb. Én a banki háttér, a magyar viszonylatban kedvező költségek és a választék miatt váltottam az Erstéről KBC-re. Megfizethető hazai alternatíva csak a Random van, banki háttér nélkül.
Külföldi szolgáltatót a macerás TBSZ és az adóbevallás (feltételezem, nem állítanak ki adóigazolást, amit lepasszolhatok a könyvelőnek) miatt nem szívesen választanék, ha nem muszáj. Szóval kicsit tanácstalan vagyok, és jó lenne minél hamarabb tudni valami biztosat.
A TBSZ szerintem az itthoni adózásban létező legjobb dolog (és egyben a legigazságtalanabb mindazokkal akik bár után adóznak)
A “ne vonják az adót”-nál a 15% osztalékadóra gondolsz, ezt természetesen vonni fogják, mivel az amerikai cégeknek ezt meg kell fizetnik amerikában. Ezt akkor is levonják, ha a céget egy indexen át veszed – pl. vanguard sp500, ishares – és akkor is, ha kizárólag a részvényt veszed meg. Ezzel nem tudsz mit kezdeni, a cégeknek adót kell fizetniük, ez van, ezt nem fogo tudni visszaigényelni. Ahogy fnetebb írták, olvasd el és nézd meg Pénzügyifitnesz Péter ide vonatkozó cikkét/videóját, erre is kitér. A 005-ös és a 028-as videóit nézd meg. Aztán pedig az összes többit:)
A TBSZ arra jó, hogy ha 5 évente szeretnél pénzt kivenni a számládról, akkor azt a kivétet már ne sújtsa további adó magyarországon.
2018-08-05 at 11:56
Talán ez az egy hátulütője az amcsi TBSZ-nek: hiába jelzed a brokinak hogy külföldi vagy, (W8-BEN), az csak annyit jelent, hogy az USA-ból származó jövedelmedből (osztalék, kamat, de árfolyamnyereség már nem) nem 30%-ot vonnak, hanem csak 15-öt. B&H stratégiánál, ha a jövedelem jó része osztalékból jön, akkor ez nem jó. Amennyiben a nyereség nagyobb hányada árfolyamnyereség és évente megforgatod a tőkét néhányszor, akkor már ez nem akkora probléma.
“Engem KBC-s ügyfélként kicsit nyugtalanít a dolog,…”
Ha hasonló értékpapír választékot és árakat akar az ember, akkor a hazaiak közül tudtommal csak a Random jön szóba.
Felkészülésképpen érdemes előre optimalizálni a számlaváltási költségeket. Nem érdemes sokféle, veszteségesen visszaváltható papírt vagy devizát tartani, mert ezek transzfer költsége legalább 5000 Ft. És sajnos megbízásonként. Pl. ugyanaz a papír két TBSZ-en 2×5000 Ft.
Van már ilyen, a fentebb is említett Pénzügyi Fitnesz blog egyik cikkében/videójában. 2018-as.
Néztem más szolgáltatókat is. Alapjában véve én nem kereskedem, csak nagyon ritkán, és több TBSZ-em van, indexkövető ETF-el.
Interactive Brokeres például felszámol egy inaktivitási díjat, ráadásul ha jól értem TBSZ-enként (!!!). 10 USD per hó körül van, ha nem kereskedsz és az összeg kevesebb mint 100 000 USD. Tehát ha van pl 5 TBSZ-ed, akkor ez már 50 USD / hó, ha a TBSZ-eken külön-külön kevesebb van mint 100 KUSD.
Ezzel szemben az ERSTE állományi díj, 0.01%/hó (évi 0.12%) nem is tűnik olyan rossznak :(.
Úgy érzem, indexkövető alapok után a szolgáltatók is csökkenthetnének árakat. Vagy csak nálunk ilyen drágák?
Tehát ha veszel egy itthoni TBSZ-re USA részvényt pontosan ugyan úgy 15% adót levonnak, mintha ha az USA-ban lenne számlád.
@GPO: a fentebb emlegetett Pénzügyifitnesz Péter kb 1 hónapja csinált egy kisebb összehasonlítást kb 5-10 céggel.
?? Ilyen inaktivitási díjról én nem hallottam IB-n, igaz, az elmúlt években nem hiszem, hogy volt olyan hónap, hogy semmit nem csináltam volna, elvégre nem azért van az alacsony költségű brókerszámla, hogy semmit ne csináljak vele…
Amúgy meg nem értem, miért kellene évente új számlákat nyitogatni… Amennyit erre szánsz, tedd be egyszerre és kezeld 1 számlán. Aztán amíg gyűlik a többi, azt tarthatod itthon is valahol, vagy tedd be nem “TBSZ-esített” számlára, amit akkor “TBSZ-esíts”, amikor már összejött annyi, amennyivel érdemes.
Erste:100K-nak a 0.12%-a 120$, és akkor a brutál txndíjról, osztaléklevonásról, szar árfolyamról még nem is beszéltünk.
Ha accumulating etf-et vásárolok (akár EU akár USA kibocsátású), akkor egyáltalán nem számítódik fel a kibocsátás (vagy a bróker) országa szerinti adó, hanem “csak” a magyar adójogszabályok szerint adózok?
Ti hogyan utaltok külföldi brókerhez, ha forintban keletkezik a megtakarításotok, és abból szeretnétek etf-et vásárolni (USA, EURO)?
KBC közeli értékesítéssel kapcsolatban szívesen olvasnám én is Miklós gondolatait, ahogy a külföldi bróker választásról is.