Amikor más a valóság
Barbara a világ másik felén, Új-Zélandon él. Egy lakást adott el itthon, aminek az eladását egy idős rokon intézte. Szerette volna a forintot kiutaltatni magának, de a bejáratott Currency Fair vagy Transferwise nem működött, mert pénzmosási törvények miatt a rokon számlájáról nem utalható pénz Barbara CF vagy TW-s számlájára.
Ezért maradtak a hagyományos bankok. Szerencsére az Erste a weboldala tanulsága szerint jegyez árat új-zélandi dollárban is. Ezzel szemben a valóság pedig…
Következzen Barbara levele:
Úgy alakult, hogy jelentősebb HUF összeget kellett kiutalni NZ-be (NZD-ben). A dolog nehezített része az volt, hogy mivel én itt a világ túlvégén, a megörökölt és eladásra került ingatlan ott, így meghatalmazott írta alá helyettem az eladási szerződést és – mivel nekem nincs Mo-on bankszámlám – szedte is be az összeget a saját (Erste-s) bankszámlájára. Eleinte nagyon örültem, hogy pont az Este-nél van számlája, hiszen ők az egyetlen bank (legalábbis pár éve ők voltak az egyetlenek, azóta nem néztem) akik jegyeztek NZD árfolyamot.
Sőt, lehet az árfolyamos oldalukon átszámítani is HUF->NZD ben – tök tuti, ki tudom számolni hogy kb (persze minusz utalási költség és esetleg egy-két napi árfolyamváltozás) mennyi lesz belőle.Még az Erste hirdetményt is megnéztem – elszámolás napja, költségeket miatt és örömmel konstatáltam, hogy “EGT devizanemű átutalás esetén T+1 nap, EGT-n kívüli devizanem esetén T+2 nap a teljesítési határidő” a +10-12 órás időeltolódás miatt egy mo-i T+1-es utalás muszáj hogy T+2 legyen nálunk.
Mivel 10+ évet dolgoztam többek között értékpapír back office területen is, gondoltam biztos, ami biztos, felhívom Erstét és megkérdezem, hogy valóban tényleg közvetlenül váltják a HUF-NZD-t.
Hát… van köztes deviza. EUR. Az utalás kb úgy megy, hogy HUF->EUR eladási (azt hiszem T+1-el), majd aznappal EUR vételi -> NZD eladási. A végeredmény köszönőviszonyban sincs azzal, amit a honlapjukon található árfolyamkalkulátor ad végeredményként.
Nem az utalási költség, nem is az árfolyamváltozás, hanem az EUR eladási-vételi árfolyam közötti kb 2%-os differencia. Na arról nincs szó sehol, legfőképpen nem az árfolyamos honlapjukon. A számlavezetési fő hirdetményben (amelyikben nem a díjak hanem a sztenderd dolgok vannak leírva) a devizaátutalásokról szóló táblázat “Terhelésnél alkalmazott árfolyam” oszlopában ez van “Deviza átutalás – bankon kívül (konverzióval vagy konverzió nélkül) …. nem releváns vagy DE2 vagy DV2 – DE2”. Ja… hogyne.
Pl se a lakossági hirdemény fő részében se a mellékletben nem találtam nyomát annak, hogy “NZD”, vagy esetleg a “nem-EGT devizákra” mégis melyik vonatkozik a három “vagy” közül. Sőt mit több, nem is csak egy vonatkozik egy HUF->NZD utalásra, hanem kettő – mert először a DE2 (HUF->EUR) aztán DV2->DE2 (EUR->NZD) – szóval szerintem ez is félrevezető, főleg hogy nem találtam nyomát hogy mégis melyik devizák esetében melyik az irányadó.
Ha nem lett volna az EUR közbeiktatva simán kiutaltattam volna direktben, de ez így azért durva volt. Főleg, hogy sehol nem volt feltüntetve, hogy az átváltás során használnak köztes devizát egyes …. ki tudja milyen (gondolom a “nem-EGT”) devizák esetében. (A meghatalmazottam azt mondta, hogy megnézte és tud betenni HUF számla terhére NZD átutalást a Netbankban.) A valuta-deviza kalkulátoruk szerintem pont emiatt eléggé megtévesztő – sehol nem jelzik, hogy a HUF – NZD (és úgy sejtem néhány másik általuk jegyzett deviza is) az nem annyi valójában amennyit a kalkulátor kiszámol (az simán fogja a HUF összeget és elosztja az NZD árfolyammal és megvan a végeredmény), hanem még becsúszik egy EUR marzs is.
A vége az lett, hogy CF-el előre leleveleztem a dolgokat – megkérdeztem számlanyitás előtt, hogy ez így működhet-e (az adásvételi szerződésben benne voltam ugye én mint egyik eladó, plusz a meghatalmazottam adatai a bankszámlaszámával együtt – mindez magyarul), szóval végül megnyitottam a számlát, feltöltöttem a dokumentumot és miután azt leokézták utaltattam csak ki a pénzt. T+1-en ott volt a CF számlán kérdés nélkül. Mindenki abszolút kedves és támogató volt a CF-nél, rengeteg ügyfélszolgálatossal sikerült kapcsolatba kerülni a levélváltások során 🙂
Ez az én nem túl rövid sztorim. A legfőképpen az zavar, hogy aki nem gyanakszik az nagyot koppan a bank úgy vélem nem igazán korrekt tájékoztatása – hiányzó figyelemfelhívása miatt.
Felmerült bennem, hogy lehet hogy vannak / lesznek mások is hasonló helyzetben (Mo-i ingatlaneladás meghatalmazottal bankszámla nélkül és nem-EGT deviza végállomással) – nekik szolgálhat figyelemfelhívásul / tanulságul és egy megoldási lehetőségként.
Gondolkodtam rajta, hogy panaszt teszek emiatt, nem tudom, hogy érdemes-e és hol. Az Erste-nél, MNB-nél (megboldogult Pszáf) esetleg GVH – fogyasztó megtévesztése? Tényleg csak annyit kéne tenniük hogy kitesznek egy figyelmeztetést a “deviza-valuta váltó”-jukra, hogy az az eredmény nem valós… esetleg módosítják a váltási módszert azokra a devizákra (felhívással együtt) amelyekre van köztes deviza. Mit a véleményed?
Szép napot és hálás köszi a blogodért!
Eddig a levél. Egy húszmilliós lakásnál az extra 2% költség négyszázezer forintos meglepi. Plusz az utalási költség Új-Zélandba, ami szintén nem kis tétel. A legvégén Barbara jobban járt a Currencyfair-rel, de csak azért, mert résen volt.
Ha te is hasonló cipőben jársz, kérdezz rá, hogy az árfolyam, amit a weboldalon látsz, az a valós árfolyam-e, amit a konkrét tranzakciónál alkalmazni fognak.
A bankkártyások szoktak még nagyon megdöbbenni, amikor évek után jönnek rá, hogy a vásárlás pillanatában kapott SMS-ben szereplő devizaváltási árfolyam középárfolyam, de a valóságban sokkal rosszabbul váltják a pénzüket. Addig büszkén hirdetik, hogy az ő bankjuk középárfolyamon váltja a vásárlásaikat forintra. Hát persze, te kis naiv. 🙂
Ha nem tudod, mi az a Transferwise és Currencyfair, ebben a cikkben is írtam róla.
Annyi történt, hogy elfelejtették megválaszolni az egyik panaszomat. 30 napjuk volt rá, de semmit se reagáltak. Ment panasz MNB-nek, mivel ő a felügyeleti szerv. Ők már válaszoltak szépen. Megírták, hogy a panaszom nem nyilvánul panasznak, hanem csak egy kérelem és arra nem vonatkozik semmilyen határidő. Vicc az egész MNB. Az Erste pedig egy tipikus lehúzós bank.
Bezzeg erste tenyleg a kozepet mutatja, majd radobja a 3%-ot
Már a lakás vételárát is eleve saját Revolut vagy CF/TW számlára kellett volna utaltatni, nem rokonnak.
Esetleg euróban kértem volna eleve az összeget, utalja ki a vevő aztán jónapot.
Tizmilliók mozgatásánál nem csinálunk felesleges tranzakciós lépéseket.
És nem bízunk meg magyar bankban.
Soha.
Szerinted van akkora balek a vevő, hogy ő vállalja át az euróra váltás költségét? És mennyivel lett volna előrébb, ha eurója van és azt váltja és utalja?
Idézet a honlapjukról:
“Tájékoztatás Cetelem Takarékszámla változásairól
2018.október 13-tól kibővített szolgáltatásokkal állunk megtakarítással rendelkező ügyfeleink rendelkezésére:
– lehetőséget biztosítunk a megtakarítások lekötésére
– az ügyintézés Takarékszámla eBankon keresztül is lehetővé válik
További részletek a 2018.október 13-tól érvényes Cetelem Takarékszámla Üzletszabályzatban, illetve Hirdetményben találhatóak.
Ügyfeleinket hamarosan levélben is tájékoztatjuk a pontos részletekről, teendőkről.
[/OFFTOPIC]
Nekem többéves tapasztalatom a Magnetnél, hogy először beterhelnek egy tök korrekt összeget (nyilván ezt számolják középárfolyamon), és végül elszámoláskor még ennél is 0,5-1%-kal kedvezőbb lesz a váltás. Nem, nem azért, mert ez egyszer történt, és épp javult az árfolyam abban az 1-2 napban. Rendszeresen így van, az ellenkezője meg soha nem fordult elő.
Tudom, hogy olvasói levél, és tulajdonképpen idézed, de azért ez nagyon csúnya, ráadásul már így is nagyon terjed ez a hülyeség. CF-fel vagy CF-rel, szóban sem így elharapva mondja az ember.
Ezért kell az automatikus hálózatválasztást manuálisra tenni és akkor nem megy.
Lehet, hogy a MC váltja. De a lényeg az, hogy tényleg közép alatt.
Van az, hogy a bank kibocsájt egy kártyát, egy darabig vált a visa/mc, aztán pedig a bank 🙂 Erről senki nem tájékoztat vagy ha igen, legtöbbször akkor sem jól. A bankfiókban is simán állítanak ezt is azt is, a valóság a netbankból jön.
A tájékoztató sms legtöbbször a középárfolyam, ami valójában csak félretájékoztatásra jó. Ebben az a galádság, hogy a bank nyilvánvaló módon alálő az árfolyamnak.
Lassan kéne az a magyar euró…
Bezzeg a CIB… na ott megkérik
+1 a magnetnek: bankközi (portfolio.hu árfolyamközlés) + 50 fillér volt a mai vásárlás 🙂 (USD)
Az Erste Wizzair kártyánál a vásárlás EUR-ban az bankközi + 10 Ft árfolyamon megy, jobban járok, ha kp eur-t viszek 🙂
A témához:
szvsz egyszerűbb lett volna egy hazai számlát nyitni (meghatalmazással) és arra kérni a pénzt. Utána mehet Revoluttal, TW és egyéb okossággal.
Szóval ezek remek ötletek, csak éppen nem müködtek volna.
Attól, hogy utalhatsz száz eurót más számlájára, nem utalhatsz százezret.
Ilyet biztos nem csinál egyik bank se önszántából, ha veled mégis, és tuti jól számoltál, akkor örülj és lapíts…
, hehe, “tízmilliók” mozgatását nem bíznád magyar bankra, de Revolutra igen? A sok privátbanki ügyfél is biztos tökhülye hogy nem egy tranzakció erejéig, de évekig parkoltat magyar bankoknál vagyonokat…
Én azt nem értem, Barbarának miért nem volt jó a vételár pl. EUR-ban… X banknál 15.000 az átutalási díj maximuma, a treasury meg örömmel konvertál nagy összegeket egész jó árfolyamokon…
Az EUR-t aztán apránként Revoluttal konvertálhatta volna amikor “jó” az árfolyam, vagy akár maradjon abban és fektesse be. Költse EUR-ban. Miért van besózva, hogy csak a helyi deviza…
1-1,5 év múlva tervezem a kiköltözést és addig apránként átvinném a megtakarításaim. Létezik valami olyan, hogy Új-Zélandi/Kiwi Állam papír? 🙂 Pont ma kezdtem kutakodni, de ez a cikk ép kapórajön a kérdéshez. Olyat már találtam amit csak ottani lakók vehetnek, de az még nem aktuális. Köszönöm előre a választ!
Nem haragszom, de komolyan gondolod, hogy nem tudom, miről beszélek? Szerinted nem néztem meg tucatszor a váltásokat, mire egyáltalán elhittem, hogy nem egyszeri alkalom, hanem tényleg így számolnak? És szerinted azóta nem ellenőrzöm kb. minden alkalommal? Fingom sincs, ki számol és mivel, lehet, hogy a Mastercardnak kell hálásnak lennem, de hogy hosszú évek óta többféle devizában is állandóan ezt tapasztaltam, az biztos.
Meglepne, ha éveken át véletlenül csinálnák ezt.
Nekem is Wizz van mellette, de valóban annyival húz le, hogy a 2% sem kompenzálja. Nem is próbálok már vele külföldi devizában vásárolni.
Ettől függetlenül a magyar bankok lehúznak a devizával, ezzel egyetértek, de ha kicsit megnézed, találsz olyat, ahol viszonylag olcsón megúszod.
, én nem tartom azt se elképzelhetetlennek, ha az eladó azt mondja, hogy X IBAN-ra kér egy devizautalást és a vevő belemegy. Szerintem a vevő átszámolja középárfolyamon, aztán majd a végén szembesül ugyanezekkel a problémákkal. Vagy van devizája.
Javaslom, hogy nézd meg még egyszer és vesd össze a könyvelt értéket az adott napi MNB középárfolyammal.
Amennyire én látom, az Erste kifejezetten drágán vált. Ellenőrzésképpen megnéztem egy pár nappal korábbi Erste Max-os EUR devizás vásárlásomat, és 3.3%-kal váltották MNB középárfolyam felett. Ez megegyezik a által említett középárfolyam + 10 Ft-tal.
Hitelkártyák láncolásánál ez többszörös lesz, végül jóval középárfolyam alatt lesz a végső árfolyam.
Ha gondolod, javítsd ki: tanúság.
(Ez nem helyesírás, hanem mást jelent. Tanulsága a tanmesékknek és a baleseteknek van.
Csak mert nyilvánosan írsz. Egy barátom személyes blogján, amit 40-en olvasnak, nem foglalkoznék vele. 🙂 )
Nem fontos megjeleníteni a hozzászólást.
Erste bankszámla az alábbi devizákban nyitható: Részlet az aktuális hirdetményből:
“A Bank díjcsomagokban Magyar Forint bankszámla mellett a következő devizanemekben nyit és vezet számlákat: EUR, USD, GBP, CHF, CAD. “
Biztos lehet benne mindenki, hogy a másik szolgáltató (a TW) is ugyanúgy meg tudta volna ezt az utalást csinálni ellenőrzött módon.
Nem igaz a cikk első bekezdésében szereplő mondat: “Szerette volna a forintot kiutaltatni magának, de a bejáratott Currency Fair vagy Transferwise nem működött,. . .” Működik az, csak tudni kell, hogy hogyan.
Szégyen, hogy 2018-ban, amikor már csak biteknek kellene vándorolni, akkor 2% körüli lehúzásokat építenek bele szándékosan agyonbonyolított tranzakcióláncolatokba. Gondolom jogászok és termékmenedzserek aranykeresztes kitüntetéseket kapnak ezekért az agyament megoldásokért board és egyébtudja milyen meetingeken és workshopokon. Ügyfélszemmel hányadék.
Kb. két éve kötöttünk egy 4 éves, 5000 Ft-os fundamentás szerződést, amit azóta havi húszezer forinttal fizetünk. Az elv az volt, hogy az ötezret mindig be tudjuk fizetni, ha pedig jut rá több, akkor többet.
Most hívott a tanácsadó, hogy szeretné megbeszélni velünk a szerződésmódosítást, mert ez így nem működik. Állítólag szóltak neki a központból, hogy már milyen sok befizetésünk van. Szerinte, ha nem a havi ötezret fizetjük, muszáj módosítani a szerződést, és persze kifizetni a kötési díj különbözetét.
Szerintem nincs igaza. Mi a véleményetek? Mivel tudnám esetleg leszerelni a tanácsadót?
Meg nyilván pusziért váltották volna a forintot bitcoinra, meg vissza dollárra.
Hagyjuk már abba ezt a baromságot.
Marha unalmas már, hogy akármiről van szó, mindig előkerül néhány bolond, aki elkezd bitcoinozni.
1) Ha a CF nem, akkor van olyan számla, amire lehet utalni
2) Annyival előrébb lett volna, hogy nem vérszívó magyar bank számláján lett volna a pénz, amivel a tudatlan rokon nem boldogul. Hanem saját számlán, amit tud kintről intézni.
Szerencsére jóval egyszerűbb eset volt, mint a levélíróé, mert egyszerűen EUR-t kellett utalnom EU-n belülre.
Átnéztem a hirdetményeket, az egymásra hivatkozásaikkal együtt is, de nem volt teljesen egyértelmű, hogy ez majd akkor nekem forintban denominálva mennyibe is fog kerülni.
Mivel sürgős volt, bementem személyesen a legközelebbi fiókba, hogy mondják már meg, 2, 3 vagy esetleg 4-6% is bukok majd mindenestől a bulin?
Aki beszélgetett már mostanában egységsugarú ügyintézővel (akinek nem inge…), már sejti a választ: nem tudták megmondani. Nem azt, hogy majd T+x napon mennyi lesz az árfolyam, hanem úgy kb. semmit.
Szóval elutaltam úgy, hogy lesz ami lesz. Szürreális 🙂
Pl. kéne küldenem valakinek Belgiumba x EUR-t. Először elküldöm a TW német számlájára, aztán onnan Belgiumba – ugyanott vagyok, szintén van egy nemzetközi EUR utalásom a magyar bankomból.
Én pont arra használnám, hogy nekem járó pénzt oda kérek, ezek szerint ez nem lehetséges?
Szinten ingatlan eladas miatt ket honapja csinaltam az alabbit
1. Kertem deviza kartyat az OTP-nel.
2. A vevo nagyreszt euroban fizetett. Azt devizaszamlara fizette be, igy nekem nem kellett aggodnom a hamis bankjegyek miatt, mert a bank ingyen leellenorizte. 🙂
3. Kartyaval befizettem a revolut szamlara. Eloszor nehezen ment a limit miatt, de par fizetes utan mar 10 000 euro/nap volt a tempo. Ez egyebkent az OTPs kartya altalam kert limitje volt.
4. Onnan tovabb utaltam a kulfoldi szamlamra.
5. Majd leadtam a kartyat.
Az egesz extra koltsege 0,31 cent volt, a kartyadij idoaranyos resze. Plusz a deviza szamlavetetes, de az mas miatt kell, az 58 Ft/ho.
Az elejen volt egy kis szivas a limitekkel, az OTP-nel es a Revolutnal, de vegul kisimultak. A revolutnal igazolni kellett honnan van a penz, eltartott par napig az is.
NAV-os euró számlára kis tételeket (párezer forintnyi) hogyan éri meg leginkább átutalni?
alapból levon legalább mégegyszer annyit mint az utalandó összeg sima forint számláról….
Most júliusban utaltam 3.900 Ft-nyi PLN-t, felszámoltak 1.839 Ft-ot.
Annyi lesz, amennyi.
Hogyan láncolod a hitelkártyákat? Gyakorlati példákkal légyszi.
Pl. nekem Erste Visa Max hitelkártyám van. Mivel “láncoljam?”
Más, de mégsem off:
Ha külföldi bankkártyás tranzakciókról beszélünk, tegyük mindig hozzá azt az alapvető infót, hogy
– milyen bank
– milyen típusú (VISA, Mastercard, …) bankkártyája volt az érintett
– és hogy az eredeti fizetési pénznemben terhelték meg a kártyát ( azaz nem fogadtad el az ATM/POS által felajánlott [f@s] árfolyamot)
= Ui. e nélkül igen nehéz pontosan értelmezni a leírt eseményt
Az Erste pont a drágábban váltó bankok között van, messze rosszabb, mint a CIB. Ha nem az emlékeidre támaszkodunk, hanem a konkrét számokat nézzük meg, a múlt hét pl. így nézett ki, Erste-CIB kártyás eurós vásárlások árfolyamai:
21. 333,60-330,34
22. 333,16-329,97
23. 332,88-329,39
24. 333,85-330,77
Amíg a CIB nagy átlagban közép+2%-on vált, addig az Erste közép+3%, azaz másfélszer drágábban. Vagy mondhatjuk azt is, hogy az ilyen vásárlások esetén rögtön el is bukod az 1%-os hitelkártya visszatérítést, mert pont annyival többet fizetsz a váltásért.