Új pénzügyi tankönyvek gyerekeknek

Régi visszatérő (és jogos) kérdés, miért nem tanítanak a gyerekeknek értelmes, a való életben is használható dolgokat az iskolákban a legtöbbször teljesen felesleges lexikai tudás helyett, amit ma már a telefonján is bármikor elér, ha akar.

Ide tartozik a pénzügy is, mert ez az a dolog, ami biztos mindenkit elkísér egész életében és befolyásolja az élete minőségét is, hogyan tud bánni a pénzzel.

Jó hírem van: az eddigi Pénzügyi Iránytűs tankönyv mellé új is megjelent, így már az általános iskola végén és a középiskolában is lehet pénzügyi oktatást tartani. Sőt, az ötödik-hatodik osztályos matematika is kiegészült némi pénzügyi ismeretekkel.

Amikor az első tankkönyv megjelent, nekem nem tetszett, mert túl száraz és tankönyvízű volt.

Most azonban belenéztem az új tankönyvekbe és egészen jók. Az általános iskolai tankkönyvben például hitelt vesz fel a család, aztán az anya elveszíti a munkáját, utána az apa eltöri a lábát és azt kell megoldani, mit lehet ilyenkor tenni. (Hitelfutamidő-hosszabbítás, stb.)

A középiskolai tankkönyvben is vannak kifejezetten jól sikerült fejezetek.

Sőt mi több, állítólag mobilos app is érkezik hamarosan a tankönyv mellé, ahol egy játékon keresztül kell megoldani a feladatokat.

Úgyhogy valami elkezdődött és ennek örülünk. Ha érdekel, itt tudod letölteni a tankönyveket.

Mindenre megoldás a pénzügyi oktatás?

Share

105 hozzászólás

  • Családfő
    Kösz a tippet!
  • daisy
    Szuper! A semminél már ez is több. Vannak jó társasjátékok is a témában egyébként.
    Egy ifjúsági netes fórumot még el tudnék képzelni, ahol szájbarágósan, mégis sztorizósan el lenne magyarázva minden, életkornak megfelelően, azok számára, akik a könyveken túl is kiváncsiak. Tini kiszámoló :))

    Sajnos a legtöbb gyerek a szüleitől nem lát jó példát a pénzügyek kezelésére, és valószinünek tartom, hogy az iskolában újonnan szerzett tudásukra sem lesz nyitott az otthoni közönség nagy része. Remélhetőleg ez nem szegi kedvüket.

  • Maki Verem
    A lakossági hitelállomány a GDP 20%-a körülire csökkent, a 2006-os 40%-ról (közben a GDP nőtt átlagban 2%-al). Ha tanítják a gyermekeket, akkor majd jobb lesz ez az arány? Mit várnak el attól, hogy valamekkora tudást a gyermekek részére bocsátanak?
  • kritizátor
    “Sajnos a legtöbb gyerek a szüleitől nem lát jó példát a pénzügyek kezelésére”

    Ott a pont.

  • Smidt
    Azért csökkent a lakossági hitelállomány, mert olyan keveset keresnek a fizikai dolgozók, hogy elmegy alapvető dolgokra a pénz. Az egyik MNB tanulmány világított rá a problémára, hogy a mini fizetésbe egyszerűen nem fér bele a hitel. Mindig sokan keresnek 120-140-ezret műszakban, erre meg hogy adjon a bank, s hogy fizessen az ember kamatot? A széleskörű dolgozói szegénység miatt van. Ezért az a terv, hogy adócsökkentést kapnak/tak a multik, s ezt odaadhatják a dolgozóknak. A cél, hogy a bérnövekedést hiteltörlesztésre fordítsák az emberek. Csakhogy a hatalmas bérkülönbségek, áremelkedések miatt az alacsony keresetűek nem veszik észre a változást, főleg hogy csak időnként és sok feltételnek megfelelve fizetnek nekik többet, így továbbra sem tudnak pénzt felvenni.
  • Tibor
    : igaz, de valahol el kell kezdeni. Hol latta volna a peldat a szuleitol, amikor ok meg a szocializmusban szocializalodtak, ahol volt A Bank (az OTP), meg A Hitel (egy rogzitett fix szazalekkal ami annyi amennyi), hogy mi az hogy penzugyi termek arrol soha egy szot nem hallottak, a gazdasagtan sokmindenrol szolt (fokepp nagy elodeink bolcs gondolatairol) csak a gazdasagrol nem, ado, jarulek meg ilyesmik szinten nem voltak, a penzugyi tervezes kimerult annyiban hogy tobbe kevesbe teljesitheto cel a lakas, auto, nyaralo/telek, oszt kesz. Aztan raszakadt erre a generaciora a 90-es evek, ahol nagymamamnak magyarazni kellett hogy attol meg hogy “a teve bemondta” nem biztos am hogy igaz hogy az Omo a legjobb mosopor…
  • jurta

    Amire kritizator gondol, az szerintem az, hogy kinek-kinek a pénzhez való viszonya olyan mélyen gyökerezik a családtörténetünkben (ezt a gondolatot Pál Ferenctől vettem), hogy *elképzelhető*, hogy az iskola nem is tud ebben lényeges változást elérni. (Van még pár ilyen területe az emberéletnek.) Amire szerintem jó az ilyesmi: amikor felnőnek, ne hivatkozzon arra senki, hogy sosem hallott róla.
  • Én is akarok kommentelni...

    Ha azt megtanulják, hogy a hitel nem ördögtől való, az már fél siker. Tudom, hogy pont én vagyok az élő példa arra, hogyan nem szabad élni, mert úgy veszem felfelé a hiteleket mintha nem lenne holnap:
    – 3 éve vettünk fel lakáshitelt amennyit csak bírtunk 3 havi kamatperiódussal (jó, novemberben átrakatom 3 évesre, mert 2,5 év múlva visszafizetjük). Kamata jelenleg: 2,08% (most ment feljebb)
    – most vettük fel energiakorszerűsítésre 20 éves hitelt (napelem és szigetelés) Kamata: 0% (lakástakarékkal vicces a negatív kamat)
    – jövőre tervezünk céges autót venni (használtat) nyílt végű lízingre, mert nem bírom kihagyni hogy a világbajnok áfát nem kell kifizetnem. A most kiajánlott végig fix kamat: 3,95%
  • emberes
    Egy kicsit belenéztem a középiskolás könyvbe, és ez alapján nekem is tetszik. Nagyon szurkolok a kezdeményezésnek, az oktatóknak, és a diákoknak is! 🙂

    Lehet, hogy nekem sem ártana átolvasnom…

  • jami
    Ne legyen igazam, de attól, hogy tananyag, nem lesz több józan esze a gyereknek. Pedig kb. az hiányzik. A kamatos kamat ott van a matekanyagban rég. Követelmény a szövegértés is. Történelemben ott a gazdasági hullámzás…
    A nagyim 4 osztályig jutott – a pici pénzéből mindenre volt, ami kellett. Úgy halt meg, hogy a temetés, a halotti tor és a komplett család koszorúpénze félre volt téve. “Kuláklány” volt, élt már a 2. vh. alatt, anyaként látta a beszolgáltatásokat, szerencsére elszegényedtek, mire épp ildomos volt stb. A másik sem hímzett a sarokban 90 évig…
    No most tőlük soha nem halottam, miért nem vesztek ezt/azt, folyton takarékosságra intettek mindenkit.

    Amíg a gyerekek zöme havidíjas, részletre vett telcsivel kezdi az évet, addig van baj elég.

  • kritizátor
    “Hol latta volna a peldat a szuleitol, ”

    Én azt láttam a szüleimtől, hogy hitelt nem szabad felvenni:)

    Legfeljebb lakáshitelt, óvatósan.

    De ez még az ántivilágban volt. …

  • kaan
    Ez a hitel nagyon érdekes kérdés.
    3-4 éve több ismerősömnek is mondtam, hogy vegyenek lakást, ha tudnak. Elég sok tényező mutatott arra, hogy komoly emelkedés lesz: a devizahiteles probléma ‘elmúlta’, az elhalasztott kereslet előbb-utóbb történő megjelenése és az alacsony kamatok biztosan (a bérrobbanást + CSOK + ÁFA sztorit nem láttam előre, ezek még dobtak egy nagyot a témán).
    Nos, akkor egy fél lakásra való pénzem volt, de nem ‘mertem’ hitelt felvenni, pedig messze az átlag fölött kerestem. A családban azt tanultam, hogy a hitel nagyon rossz dolog. Legtöbbször tényleg az, de ez lett volna a kivétel. A 4 év alatt kifizetett kamat (mondjuk 2 millió) kb. 6-8szorosát emelkedte egy átlagos lakás ára. Most meg már van egy teljes lakásra való pénzem, de historikus magas árak mellett inkább nem veszek. Újabb 4-5 év, mire normalizálódást várok..
  • Zabalint

    Ne keverjük össze a hiánygazdaság szülte spórolós gondolkodásmódot a pénzügyi tudatossággal.
  • headset
    A hitel -jól használva- olyan, mint egy víztározó. Az élet folyamán a pénzigény (víz) nagy impulzusokban jelentkezik. Pl. a felnőtt élet kezdetétől lakni kell valahol. A lakás egyszeri nagy kiadás és a hitel ezt a nagy imulzust elsimítja a kereső évek időtartamára. Hasonló lehet egy nagy költségű, de az évek során folyamatos jövedelmet jelentő beruházás.

    A rossz hitel olyan, mintha folyamatosan több vizet engednénk a víztározóba, mint amennyi le tud folyni a levezető csatornán. Akkor a víz előbb utóbb kiömlik és olyan utakat keres magának, amit nem szeretünk. Pl. kényszerértékesítés, végrehajtás. 🙁

  • Hunt3r

    Ez a demagógia egyre unalmasabb. Miért lenne állampolgári jog, hogy az összeszerelő operátor is ugyanannyi hitelt vehessen fel? Egyáltalán, miért kellene neki hitelbe vernie magát, ameddig a megélhetése napról-napra történik?

    Tanuljon nyelveket, képezze magát, és keressen többet, hogy ne annyi legyen az élete, hogy eszik-dolgozik-eszik-dolgozik.
    De ugye az egész blog kb erre a szellemre épül, csak mindig van valaki aki előveszi ezt a retorikát, amit te is.

    Amúgy Magyarország kifejezetten jól áll a vagyoni egyenlőség terén az OECD országok közül. Gini koefficiens alapján a 12. legjobb ország vagyunk, 0.29-es értékkel. Ehhez képest mondjuk az USA 0.39-es, Kanada 0.32-es értékkel rendelkezik, hogy két nagy, és gazdag országot említsek. De a “győztes” Izland is 0.25-ös koefficienssel rendelkezik, szóval nem kell annyira kiélezni az osztályharcot. 🙂

  • jurta
    Nocsak, a linken ez a felugró ablak jelenik meg először: “Ingyenes tanárképzések indulnak augusztus végén Budapesten és Debrecenben. A 30 órás, akkreditált “Pénzügyek a hétköznapokban” képzés most elsősorban a felső tagozaton tanító matematika tanároknak kínál szakmai háttértudást és módszertani ötleteket a pénzügyi fejezettel kibővülő matematika példatárak feladataihoz. JELENTKEZÉS”

    Örüljünk?

  • jurta
    Wow. Mindegyikhez van diákmunkafüzet és tanári kézikönyv is, a középiskolaihoz még egyéb kiegészítő anyagok is, és amíg a promóciós készlet el nem fogy, a középiskolásból a regisztráló iskolák ingyen rendelhetnek nyomtatott példányokat. Azért nekem ez eléggé tetszik, még ha esetleg az is a valós cél, hogy magukat bevezessék a piacra. Lehet, letöltöm és megpróbálom a tartalmat a suliban használni (csak a rengeteg fordítómunka ne lenne vele 🙂 )
  • jami
    @Zabálint
    A hiánygazdaság volt kb. az egész 20. sz.
    De nem, ez nem az szülte, náluk nagyon tudatos takarékosság, beosztás volt; ami leginkább a paraszti gazdálkodó életből jött. A hiánygazdaságban sem az volt a gond, hogy egyféle cipőt lehetett venni stb., hanem, hogy kihúzták (mindkét) család alól a saját tulajdont előtte meg beszolgáltatások voltak. O’pardon: felajánlották a népnek.
    Én még pont átéltem, hogy szorult vissza az önellátás a bóti kínálat miatt. Vicces, hogy nekem, a városban, lassan nagyobb zöldséges kertem van, mint anyámnak falun.
  • naa
    Belenéztem, a könyv tényleg jónak tűnik és valószínűleg sok kevésbé “érdeklődő” felnőttnek is van benne újdonság bőven.
    A 2017-es kiadás a legújabb gondolom, azt néztem.

    Szerintem először azt tanulják meg, hogy mire NEM veszünk fel hitelt. Egy átlagos fiatal/gyerek életében szerintem a diákhitel-szerű hitelen kívül NINCS olyan cél, amire jogos lenne hitelt felvenni.
    Telefonra, kütyüre, élmények nem, más nem kell. A sorrend, hogy előbb meg kell takarítani/megszerezni akár diákmunkával, aztán elkölteni.
    Az is probléma, ha minden megvan/mindent megkap a gyerek, mivel ekkor egyáltalán nem érdekli a pénz, nem érzékeli a dolgok értékét és természetesen a pénzügyi ismeretek megszerzése sem fogja érdekelni egyáltalán, mint ahogy az se, hogy amilyen irányba megy a pályaválasztásnál, annak lesz hatása a jövőbeli anyagi lehetőségeire. Kivéve persze a szerencsés kevesek.

  • Axt
    “amit ma már a telefonján is bármikor elér, ha akar” a pénzügyi ismereteket is eléri, nem? Itt van ez a blog például. Akkor minek bármit is tanítani, ha elérjük telefonon? Ezzel azért messze nem értek egyet. Igenis kell tanulni még lexikális dolgokat is, hogy ne legyen az ember egy guglizó majom. Meg azért éljen már túl egy hetet telefon nélkül is, ha valami gebasz van. Meg nagyon nem mindegy a narratíva. Egy tanórán pont az a lényeg, hogy magyarázatot kapsz, és ha nem érted, akkor elmagyarázzák máshogy. Ezt a netről nem kapod meg, sőt, még jól le is hülyéznek kommentben.
  • Iván
    OFF:
    Miki, ezzel a trükközéssel kapcsolatban van személyes tapasztalatod?
    index.hu/gazdasag/2018/08/21/allam_kontra_bankok_trukkos_penzgyar_a_lakossagi_allampapirokkal/
  • Kiszamolo
    Iván, hallottam róla, már régóta beszélik ezt a trükköt.
  • Dorian Gray
    elég sok ember mondja ezt, hogy minek dolgokat megtanulni, ha ott a Google, ami megmondja pillanatok alatt. Erre azt szoktam mondani, hogy ne nevezzük hülyének …csak neki valamelyest más, az átlagostól eltérő fogalma van arról, hogy mit jelent a tudás 🙂
  • Kiszamolo
    Amit tanítani kellene ahelyett, hogy a szerencsétlen gyerek bemagolja Kenya ásványkincseit, a mohácsi vész évszámát, Arany János születési dátumát, a rackajuh felépítését, soha nem használt matematikai képleteket és idióta matematikai állítások ostoba bizonyítását és egymillió másik dolgot:

    – rendszerben gondolkodás
    – feladatok megoldása (nem, nem matematikai feladatok, kézzel számoljál kettős integrált, amit az életben semmire nem fogsz használni és amúgy sem érted, mire való, csak megtanultad a vizsgára.) Például csinálj egy prezentációt a városod történelméből. Keress hozzá anyagot, gyűjtsd össze, szelektáld, csinálj belőle prezentációt és merd előadni az osztály előtt.
    – kapott eredmények értelmezése, döntések meghozatala.
    – érvelőképesség, vita.
    – csapatmunka.
    – szövegértelmezés.
    – logikai képesség fejlesztése.
    – tanulási készség (ami megint csak nem ostoba lexikális anyag bemagolása és visszabüffögése majd a vizsga utáni azonnali elfelejtése.)

    Furcsa mód a világ jobbik felén ezeket tanítják és pont letojják, tudja-e a gyerek, hogy Kenya fővárosa Mombassa vagy Nairobi. Majd ha mennie kell Kenyába, megnézi a térképen.

    A gyerekeket tanulni, gondolkodni, döntést hozni, együttműködni kellene megtanítani. Csak az macerás, a lexikai magolást könnyebb leadni is és visszakérdezni is. Ha 200 éve jó volt (amikor még se internet, se városi könyvtár nem volt, ezért létkérdés volt a lexikai tudás is), akkor nekünk ma is jó lesz.

    S igen, kell valamennyi lexikai tudás és kell alap is, amire a gyerek építkezhet később. De jelenleg a gyerek napi 6-9 órában csak baromságokat tanul, aminek 90%-ának semmi értelme.

    Érdemes elolvasni a statisztikákat: a 20-30 évesek az érettségi anyagának a 9%-ára (kilenc!!!) emlékeznek, arra is csak homályosan. Tanultunk valamikor a kovalens kötésről, de fogalmam sincs, az mi és mire jó. Na, ennyit ér a lexikai tudás.

    Közben még a 16 éves iskolások 27%-a is nem érti a szöveget, amit olvas. Össze tudja olvasni a betűket, de nem érti, mit jelent.

  • Matetoth
    Azért Miklós kicsit alábecsülöd a memoriterek jelentőségét. Nem baj, ha valaki nem emlékszik arra, amit tanult évekkel azelőtt, de legalább fejlesztette magát, képes tanulni.

    Mateknál is az értés a fontos, nem az, hogy emlékezz rá.

    Nem azt mondom, hogy nem lehetne jobban csinálni, csak azt mondani, h teljesen elvesztegetett idő, azért elég komoly túlzás…

  • Zabalint

    Nagyobb eséllyel találsz magyarázatot valamire a neten, mint a poroszos oktatási rendszerben, másrészt semmivel nem jobb a magolós majom, mint a guglizós majom, azonban aki képes arra, amiket Miklós felsorolt az előbbi kommentjében, az információt is tud értő módon összeszedni, megérteni, elemezni, felhasználni.

    Egyébként a lexikális tudás mítosza ott bukik meg, hogy az iskolában tanított anyag nagyobb része is önkényes merítés. Épp mostanában olvastam egy blogcikksorozatot Bizánc keleti háborúiról a Nyugat-Római Birodalom bukásától az arab terjeszkedés megállításáig, ez a korszak jelentősen befolyásolta Európa és a Közel-Kelet azt követő időszakait, mégis minderről a történelem oktatásban még említés sincs. Sőt, Perzsia a középiskolás törioktatásban Nagy-Sándor hódításakor “eltűnik”, és többet elő sem kerül. Akkor meg mit beszélünk történelmi alapműveltségről? Önkényes az egész.

  • jami
    Kell egy bizonyos mennyiségi terhelés, ami akkor jó, ha mellé kapnak módszert is. Ami leginkább hiányzik az az elmélyült munkára tanítás. Amihez már kell a szövegértés legmagasabb foka. És ez egy ördögi kör: aki nem tud úgy olvasni (bármit, de azt hosszan és elvesztve a külvilágot), az nem tud koncentrálni. És el kell fogadni azt is, hogy tanulás nem mindig élvezet. Lehet, de van kemény munka része is.
    És nagyon téves az az elképzelés, hogy a szakmunkásoknak nem kell tanulni, csak legyen “gyakorlati érzékük”.

    No most a jelenlegi tanmenet a kemény munkát nyomja, mellé lazításnak próbálkoznak az élménytanítással. Két véglet.

    És hát ne hagyjuk ki a szülőket sem. Igen, vannak érdekes dolgok, amit tanulnak a gyerekek. De ha a szülőin a szülő mondja nagy hanggal, hogy én sem tudtam soha jól az osztást/nem tudtam memoritert tanulni – mit mond otthon a gyereknek?

  • Axt
    Miklós, az általad felsorolt dolgok közül nagyon sokat már most is fejleszt a jelenlegi matematikai oktatás. Te is abba a tévhitbe esel, hogy a dolgokat azért tanuljuk, hogy 30 év múlva is emlékezzünk rá, holott nagyon nem erről van szó. A tanulás mint folyamat, legyen az memoriter vagy logikai, a különböző gondolkodási folyamatokat fejleszti. Ezt nem igazán tudom, hogy miben lehetne mérni, de pl. pont a matematikának van egy olyan hozadéka, hogy az ember elboldogul különböző szimbólumok rendszerében, mint amiket pl. egy reptéren látsz (piktogramok mindenhol). A tanulás másik nagy hozadéka, hogy általa megismeri a gyerek a világot, és ha az egyik téma nagyon érdekli, akkor építheti tovább magát abból. De ha nem tanul semmit se, akkor azt se tudja, hogy mit lehetne tanulni. Amúgy meg jól guglizni is csak a tanult ember tud.
  • Kiszamolo
    Axt, senki nem mondta, hogy ne legyen matematika oktatás, vagy földrajz vagy történelem. Csak ne ilyen legyen.

    Például a történelemnek sincs semmi értelme, ha nem az a célja, hogy okuljunk belőle és megértsük a mai világot a múlt történéseiből. Hogy értelmezni tudjuk például a most kialakuló új magyar rendszert a múlt tapasztalataiból.

    De annak semmi értelme, hogy segesvári csata, évszám, mohácsi csata, évszám, mikor halt ki az Árpád ház, stb, stb.

    A matematikai okoskodó bizonyításoknak mi az értelme például? Nekünk az érettségi fele arról szólt. Az sem tudta, miért kell tanulni, aki tanította. Mert ezt kérdezik az érettségin és kész.

    Az egyetemen sem tudták megmagyarázni, hogy mesterképzésen(!!!) egy közgazdásznak miért kell az eadot 2sinx-re emelnie, hétszer deriválnia és a maradékot kiszámolni Taylor-sorral. Vagy amorf testek térfogatát kettős integrállal számolni. Mit adott hozzá az életünkhöz, a tudásunkhoz vagy a gondolkodóképességeinkhez? Mi köze van ennek az egésznek a közgazdaságtanhoz vagy a pénzügyekhez?

    Egyetlen célja volt: a szerencsétlen matektanárnak, aki munkanélküli lett volna egyébként a bolognai rendszer miatt, így legalább megmaradt a munkája. (Ezt kerek-perec meg is mondták nekünk, hogy ezért kell ilyeneket tanulni mesterképzésen. Csak ezért tették be a mesterképzés anyagába. Hát kösz szépen.)

    Nem azt mondom, hogy nem kell tanulni. Azt sem mondom, hogy a tanulás nem fárasztó önmagában. Azzal sincs baj, ha memorizálni kell.

    Csak legyen valami értelme és azt oktassák, amire valóban szükség van.

    Ja, tudtad, hogy miért kell a cserebogár kialakulását megtanulnia egy mai 10 évesnek? Mert a tanár tanárjának a tanárjának a tanárjának is meg kellett tanulnia 1850-ben. Hogy a mai gyerek egész életében nem fog látni cserebogarat vagy rackajuhot? Ellenben annál több preezentációt kell majd csinálnia és havi beszámolót? Kit érdekel?

    A legfrissebb kötelező olvasmányt 150(!!!!!!!!!!) éve írták? Na és? Ha jó volt 150 évvel ezelőtt is, ma is jó lesz.

    Arra mindenképp, hogy egy életre megutálja a gyerek az olvasást. Pátoszos 200 éves íróktól olvasgasson a szerencsétlen gyerek, meg kétezes éves antik íróktól, miközben minden második szót nem ért, mert már akkor is fellengzős volt, amikor először leírták.

    De jó lesz, ne reformáljunk, mert abból csak baj lesz.

    Közben arról nyilatkozik a felelős okostojás (aki ráadásul még csak nem is tanár, de azért ő vezeti a tárcát), hogy semmi baj az anyaggal, meg azzal, hogy 12-13 éves gyerekeknek napi 7-8 meg 9 órájuk van és még utána mennek haza tanulni, meg házi feladatot csinálni. Mert jójaz úgy.

    Mivel kevés az anyag, még erkölcstan, meg hazafias nevelés, meg minden további baromság.

    Aztán nem értik, miért mennek ki a gyerekes szülők és választják inkább a német meg a svéd iskolát a gyerekeiknek.

  • Axt
    Hát ez most tőled szokatlan módon eléggé demagóg lett. Nem azt mondtam, hogy nem lehet változtatni, de ahogy te is, meg sokan mások is a vízzel együtt már a gyereket is öntenétek a lefolyóba. Semmi baj sincs azzal pl. ha a gyerek elolvas pár régi könyvet. Az újakat majd magától elolvassa, én pl. a kötelezők mellett Stephen Kinget. Bőven elfértek a kötelezők nálam és néhány még egész jó is volt. A bizonyítással sem értem mi bajod. Ha van egy állítás, azt bizonyítani kell, nem? Pont te kéred számon a gondolkodást, a bizonyítás pont erről szól, hogy nem hiszünk el valamit bemondásra. Prezentáció? Ne röhögtess már, a vállalati prezik 80%-a bullshit, értelmetlen hülyeség. Ja és amcsik (is) csináljak, nem magyarok. Amúgy meg tanulnak a gyerekek számítástechnika órán prezentációt. Munka nélkül nincs eredmény, ezt el kell fogadni. A tanulás rögös út, és nem mindig kellemes.
  • jami
    Ami most tragikus, hogy egyre kevésbé van rendszerben az anyag. Az évszámok pl. azért lennének jók, hogy az embergyerek fejben egymás mellé tudja tenni az ugyanazon korszakok eseményeit/folyamatait töriből, irodalomból, művtöriből, tudománytörténetből (fizika, kémia, inf.).
    Mindeközben egyre több (reál)tanár nincs is. De a suli egész napos.
  • jami
    A gyerekeimnek alsóban voltak kortárs kötelezőik, a nagyobbnak épp az Egri csillagok van, ami egy egészen jó könyv, voltunk többször eleve a várnál stb.
  • Geroj
    Miklós! Hibátlan levezetés! Teljesen egyetértek veled!
  • Családfő
    Kiszámoló, jól emlékszem, hogy még nem iskolásak a gyerekeid?

    Van baj elég, de ennyire nem rossz a helyzet, ahogy leírod. Látom, mit tanulnak, milyenek a könyvek, milyen a tanár.

    A negatív hangok mindig erősebbek, és egymást hergelik a szülők, sokszor feleslegesen.

    Szóval bőven van hova fejlődni, de azért egyelőre még nem érdemes eret vágni magunkon.

  • Zabalint

    A memoritekkel a magolást edzed, miközben az értó, logikai asszociációkra épülő tanulást kellene edzeni.

    A poroszos rendszerben sokszor még a mateknál sem az értés a fontos, hihetetlenül sokan csak bevágják a típusfeladatokat, a felsőoktatásban meg végképp nem az érdekli az oktatók többségét, hogy érted-e.


    Ahhoz, hogy jól tudjál guglizni illetve más online vagy offline forrásokból információt szerezni, a látókört kell bővíteni, erre a magoltatás nem megoldás. A többség nem csak elfelejti, hanem elevenem is tudja hová tenni, amit tanult, még kimondottan jó tanulóknál is gyakori. Szerintem a matematika sem megfelelően van oktatva, mert az általános iskolai és középiskolai matek nincsen megfelelően kontextusba helyezve, ezért van az, hogy hiaba tanul kamatos kamatot, csak bevág egy képletet a legtöbb tanuló, azzal számol, majd elfelejti.

  • Q
    A közoktatás nemcsak alapműveltséget ad, hanem alapszinten felkészít mindenféle szakmára, akármilyen irányba mész is továbbtanulni.
    Közgazdász ismerősöm panaszkodott, hogy miért kellett neki az általánosban a szögfüggvényekról tanulnia, ha úgyse veszi hasznát. Erre mondtam neki, hogy én műszaki végzettséggel meg majdnem napi szinten használom a munkám során, és jó volt, hogy ezt már az ált. iskolában megtanították nekem. Ugyanígy van pl. egy vegyész a kovalens kötéssel.
    Mindenki tud olyat mondani a tananyagból, ami neki teljesen haszontalan, de közben van egy csomó ember, akinek meg nagyon is hasznos.
  • Máté
    Kiszámoló, hiába van igazad, ez abszolút ideológiai kérdésnek minősül (sajnos). Mindenki a saját kedvencét nyomja ezerrel, sajnos a tanárokat is beleértve, több óra mindenből, kis extra hittan/erkölcstan, mert muszáj megmutatni, hogy mennyire vesszük komolyan az egyház és állam szétválasztását… az anyag nyúlik mint a rétestészta, csak okosabb nem lesz senki.

    Két éve érettségizem évfolyamelsőként egy jó nevű gimnáziumban, amit arra tanultam meg azt rég elfelejtettem, a maradék jó részét is egyedül vagy különtanároktól szedtem össze.

    Az érettségi viszont tényleg egyre jobb, készségalapúbb lesz (már amikor valaki bele nem ugat, lásd töriatlaszok). Kár, hogy így egyre kevesebb köze van a leadott anyaghoz… de valahogy a szegényebbeket is ki kell szórni, akiknek nem futja különtanárra. Nehogymár tehetségi alapon akárki továbbtanulhasson 🙂

  • Máté
    A másik kedvenc szövegem az “általános műveltség” igénye, mint a tananyagcsökkentés elleni érv. Maga a kifejezés sosem volt definiálva, minden embernek mást jelent, az egyetlen közös pontot az jelenti hogy jellemzően haszontalan lexikális tudást takar, amivel fel lehet vágni a megfelelő körökben.

    Az ókori görögöknél a Homérosz összes fejből tudása kellett ehhez, az újkorban az ógörög és a latin plusz néhány elméleti témakör, ma pedig az adott ország néhány történelmi alakjának/művészének és pár “fontos” eseményének ismerete szigorúan elfogult és beszűkült nézőpontból.

    “Minél többet változik, annál inkább ugyanolyan marad…”

  • Kiszamolo
    Q, erre van más országokban egy működő megoldás: 16 éves korban van a kisérettségi, utána mindenki csak azt tanulja további két évig, ahová tovább akar menni. Az agronomus meg az orvos a biológiát, a vegyész a kémiát és így tovább.

    Nem az van, mint itthon, hogy mindenki tud mindenből egy keveset, de vagy nincs rá szüksége, vagy kevés ahhoz képest, amennyit tudnia kellene.

    Mások már rég feltalálták a megoldást, csak át kellene venni.

  • Geroj
    Miklós! Teljes mértékben igazad van!
  • Matetoth

    Azért az kicsit durva, ha 16 evesen el kell döntened, hogy mi akarsz lenni. Ez még 18 évesen is nagy felelősség…

    De van hova fejlődni, az tuti!

  • Kiszamolo
    Jani, igaz, az Egri csillagokat csak 119 éve írták, nem 150-200 éve mint a többit. Cserébe egy most négyszáz éves sztorit mesél el.

    Tényleg nincs egyetlen könyv sem az elmúlt 50 évből , akár külföldi, amit a gyerek olvashatna?

    Vagy csak ugyanazért nem frissítjük, amiért még mindíg a cserebogarakról kell tanulni? Mert ha jó volt száz éve ez a tudás, akkor ma is jó lesz. Az iskola úgysem az életre nevel.

    Ha 50 éve mindent kézzel kellett kiszámolni, akkor ma is azt tanítsuk, hogy kell mindent kézzel kiszámolni. Ha nem lehetett elérni a lexikai tudást a kézben lévő telefonról, akkor továbbra is tanítsuk ugyanazt, mint 150 éve. Abból nem lehet baj.

  • naa
    Kiszámoló++. Sokszor a kevesebb több lenne, az életben az alap összefüggéseket használjuk csak, persze kivételekkel, egy statikus azért gondolom jó, ha sejti, mit hogyan számol a programja.
    A túl sok magas matekkal villogó közgazdászoktól pedig a jó szerencse óvjon meg mindenkit, mert ha pl. a legelső feltevésük helytelen, mert a modell túlzottan leegyszerűsíti a világot, akkor akárhány oldal matematikai levezetés következik utána, az annak alapján hozott döntés nem ér semmit és simán tönkretehet 🙂
    Warren Buffett vajon mennyit integrál naponta? 🙂

    Az ember úgyis elfelejt mindent, amit nem használ, azt kell “megtanulni”, hogy hogyan tudja magának előkeresni, hogyan tudja bármiből kiképezni magát, problémákat megoldani, akadályokat legyőzni.

    Egy száraz, nehéz tárgyból levizsgázni is egy akadály, aminek a megoldására azért rákényszerít az egyetem (mint az életben: sajnos csalni is lehet)

  • jami
    Kiszámoló, VANNAK kortárs kötelezők.

    16 évesen specializálódni elég merész lenne.

    3 iskolásom van, maga az anyag (még) nem sok; gondolom 7-től és a középsuliban durvul.
    Ami sok, az az óraszám és a felszerelésük (a suli nem iskolaotthonos). Nem is szellemileg fáradnak el igazából, hanem, hogy a nap részében csendben kell lenni, megmonják, mit csinálhatnak, sokat ülnek. Folyamatos szabálykövetést várnak el, ami persze nem megy; de a konfliktusoka nem túl jól kezelik le a tanárok. Plusz ilyen hülyeségek, hogy ebéd leghamarabb 1 után, de inkább 2 után; reggel meg 7.45-re már legyenek ott.

  • Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos
    A fiam eddig kötelező olvasmányai (ált. 6. osztályig): Berg Judit: Rumini, Csukás István: A téli tücsök meséi, J. K. Rowling: Harry Potter, A Pál utcai fiúk, Egri csillagok, Csukás István: Nyár a szigeten, Tonke Dragt: Levél a királynak.
  • daisy
    Miklós, teljesen egyetértek veled.
    Én kicsit úgy látom, a mai közoktatás arra való, hogy megutáltassuk a gyerekekkel a dolgokat, úgy, mint a történelmet, matekot, testmozgást, stb. De az új főmufti azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi oktatási rendszer az ÉLETRE készíti fel a gyerekeket 🙂 Igen, az ész nélkül hiteleket halmozó,minimálbérért robotoló adófizetői életre, végülis nem hazudott.

    Én dobbantottam a közoktatásból a privát szférába, a gyakorlati szakmai tudásom hétről-hétre exponenciálisan nő (frontális oktatás nélkül), és soft skilleknek is hatalmas jelentőségük van. Végre egy hely, ahova nem gyomorgörccsel megyek, ahol a vizsgán a valódi tudásomat nézik, nem azt, hogy mit tudtam bemagolni előző éjszaka. Egy negativumot sem tudok felhozni ellene, minden ráfordított percet és forintot megér. Bárcsak ilyen lett volna a közoktatás is…

  • Garbo
    Annyit gombolnék ide irodalmárként, hogy a Nagy Magasirodalmi Kötelező Olvasmányok kora régen lejárt. Általános iskolában olyan könyvekre van szükség, ami a legfontosabbat átadja nekik: az olvasás élményszerűségét, szeretetét,és a nem hashtaggel kezdődő, de annál hosszabb szövegek készségszintű értelmezésének képességét.

    Minden egyéb csak ez után jöhet, de mindennek ez az alapja. A tudás nagy része elsajátításának is, a hitelszerződések értelmezésének is, mindennek. És ha ez megvan, stabilan, akkor egy jó részük fog olvasni később Gárdonyit is. Lehet, hogy nem az Egri csillagokat, hanem a Szőkehajú veszedelmet, de az nem is baj.

    És de, számos olyan könyv van, ami alkalmas erre, és van olyan irodalmi igényű, hogy be kellene emelni a tananyagba, általánosban. Ám erre egyik kötelező sem alkalmas. Megússzák és megutálják az olvasást. Semmi értelme a jelen rendszernek. Sőt: regeteget árt.

  • Konkav
    évekkel ezelőtt az MIT-nak volt egy pilot project-je, az egyik villamosmérnöki kurzust megcsinálták online (ebből lett később az edX). én azt elvégeztem. nekem már vagy 20 éve a hobbim az elektronika, de az a pár hónap alatt sokmindent tényleg megértettem, és azt a tudást a mai napig használom.
    na ott is volt minden, levezettük pl. a kondenzátor “viselkedésének” okait, deriváltunk, integráltunk, stb. csak! ezt soha nem kérték számon. egyik dolgozatban sem volt benne. viszont a levezetett képletet egyszerűsítettük, megtanultuk hogy pl. mit lehet elhagyni a képletből, és miért. aki viszont nem tette bele a munkát, és nem értette meg a fenti folyamatot, az megszívta a záróvizsgán. egy kitalált, nemlétező alkatrésszel kellett csinálni egy erősítőt.
    szerintem ez egy kiválló módszer. de legalábbis működőképes. soha sem értettem, hogy ilyen esetekben miért nem lehet egyszerűen “lekoppintani”?
  • vedini
    en is igy gondolom

    Szerintem nem azert tanulunk derivalni, integralni mert hasznaljuk oket, lehet elfogult vagyok de altalanos ota matek speces voltam, gimibe is vegig
    Ez egy komplex feladat amit ha valaki nem ert, nem tud lekuzdeni, tesit fog oktatni vagy festo lesz
    Egyetemen is rengeteg targy nem tetszett, azota se jott elo, de ezek is megoldando feladatok, hogy legyen diplomad
    Prezi az szerintem is total bullshit, konkretan agymosas
    Valamiert es majd valaki elmondja miert, azt erzem, hogy a mostani diakokat nagyon sajnalni kell, tulterheltek, es ideologiakat gyartunk miert total eletkeptelenek…
    En allandoan magantanarhoz jartam, egyetemen sajat keresetbol, nyelvtanulas etc
    Ha a szulo a megfelelo mintat mutatja, gyerek motivalt lesz, pont eleg ez az oktatas, szelektalni kell, az eletkeptelen legyen penztaros v asztalalos, vagy ssc-be szellemi futoszalagos,hianyszakmak megoldva

  • axt
    Ha nincsenek általános ismeretek, azt szakbarbárságnak hívják. A baj ezzel az, hogy pl. az informatikában nagyon is tetten érhető a hátránya. Ott van egy képzett programozó, akinek alapvető ismeretei nincsenek arról a területről, ahol az általa megírt programot majd használni fogják. Higgyétek el, nagyon sokszor láttam ilyet. Borzasztó eredmények tudnak születni. Egy ilyen típusú munkát nagyon meg tud gyorsítani az, ha a programozó a világ dolgaiban viszonylag tájékozott, és nem kell mindent a szájába rágni alapszintről kezdve.

    Nekem egyébként ezzel az egész hőzöngéssel annyi a bajom, hogy olyanok követelik véres szájjal az ilyen-olyan módszerek bevezetését, akik semmit se értenek az oktatáshoz, nem szakemberek. Ebből is sikerült politikai-ideológiai kérdést csinálni. Igazából meg szarik amúgy mindenki az oktatásra, nem a jobbító szándék a cél, hanem a saját pecsenye sütögetése.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.