Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről
Pénzügyi tanácsadás, ahogy mindig is szeretted volna.
Újra van OTP Nyugdíjpénztári akció, az új belépők vagy átlépők 20% de maximum 100 ezer forint jóváírást kapnak az első befizetésből (meg persze az adójóváírást, de az ettől teljesen független.)
Részletek erre.
Köszönjük Gábornak a hírt.
A múlt héten említett K alakú recesszió egyik bizonyítéka, hogy amíg a magasan fizetett szakmákban az Egyesült Államokban csak 0,5%-kal több a munkanélküli, a rosszul fizetett szakmákban ez 16%.
Közben a múlt héten is 870 ezer ember jelentkezett be új munkanélküliként, ez még mindig közel háromszorosa az átlagos értéknek és másfélszerese a 2009-es csúcsértéknek is, ráadásul a csökkenés mértéke is szinte leállt, ezek alig jobb értékek, mint a júliusi számok és a múlt hét óta még emelkedett is. A heti 600 dollár munkanélküliségi extra támogatás kiesése sok embert visszakényszerített a munkaerőpiacra, mégsem csökken látványosan a munkanélküliek száma, ami a helyreállás lassulására utal.
Közben a lakossági fogyasztás még mindig 3,8%-kal alacsonyabb, mint januárban. Itt érdekes módon a kisjövedelműek fogyasztása még nőtt is év eleje óta (az extra állami támogatások miatt), míg a magas jövedelműek visszavettek a fogyasztásból, 8,9%-kal költenek kevesebbet. Egyrészt nem tudják elkölteni a pénzt (nyaralásra, étteremre, stb.) másrészt egyébként is kevesebbet költenek a recessziós félelmek miatt.
A kisvállalkozások bevétele több mint 20%-kal esett az év eleje óta és az új vállalkozások száma is 23%-kal csökkent idén.
Egy új felmérés szerint a megkérdezettek 46%-a élt át komoly pénzügyi problémát az elmúlt időszakban és ugyanennyien mondták, hogy legalább egy valaki elveszítette a munkáját a háztartásból vagy legalább csökkent a jövedelme.
A mineapolisi FED elnöke abszurdnak nevezte, hogy olyan törékeny az Egyesült Államok gazdasági rendszere, hogy tízévente a jegybanknak kell megmentenie a teljes összeomlástól. Feltette a kérdést, hogy miért lehet megengedni azt, hogy a nagy cégek máról holnapra élnek és a bankoknak sem kell annyi tartalékot képezni, ami az ilyen viharos időben is elégséges.
Erről a problémáról már többször írtam, például itt is:
(Egyébként ha rajtam állna, adózással venném el a kedvét a cégeknek, hogy annyira kiürítsék a kasszát, hogy néhány hónapra elegendő tartalékuk se legyen. A cég forgótőke-igénye, havi munkabér jellegű kifizetésének és egyéb hasonló mutatók alapján hoznék egy törvényt, hogy ha ezt a pénzt is ki akarnák venni a cégből, az háromszoros kulccsal adózna. Ha itthon 15%-ot kell fizetni a normál osztalék-kivét után, akkor a cég működését hat hónapig biztosító tartalékból 45% adóval lehetne csak pénzt kivenni. Egyből nem élne annyi cég máról holnapra. De ezt csak így zárójelben.)
Az egyik biztosító árul olyan befektetési lehetőséget a “prémium ügyfeleknek”, ami nem havi megtakarítás, hanem egyösszegű befizetés. A “beutalási díj” (ők hívják így) elég meleg pite, 3-4-5% jellemzően, vagyis több százezer forint még egy kisebb összegnél is, de utána nincs vele több költség az üzletkötők szerint.
“Kovács úr, ezt a békát le kell nyelni, de utána olyan jó lesz magának, hogy mindenki irigyelni fogja érte.”
Nem először hallom, hogy így adják el a terméket, hogy a kezdeti díj után már semmit nem kell fizetni. (A mai ügyfelet is ezzel etették, csak volt annyi esze, hogy üzletkötés előtt még felhívott. Innen a cikk apropója.)
Ezzel csak az a probléma, hogy egyszerűen nem igaz.
Ugyanis alapkezelői költség utána is van, amit évente vonnak le a bennlévő pénzedből, csak ezt nem veszed észre, mert beleépítik a hozamba. Egyedül a KIID vagy kiemelt befektetői információk nevű dokumentum árulja el ennek mértékét. Nekem is sok kattintásba került, mire előhalásztam a cég oldaláról ezeket a dokumentumokat, valamiért nincs a kirakatban, de mivel kötelező kitenni, előbb-utóbb te is meg fogod találni.
Véletlenszerűen az egyik választható alap leírására kattintva ezt találjuk ebben a tájékoztatóban:
Évente(!!!!) 1,87%-ot számolnak fel a bennlévő pénzed után újra és újra, illetve ha a hozam meghaladja a benchmarkot, még annak az ötödét is megtartják maguknak. Csak hogy tudd: tavaly 0,23%, tavalyelőtt 0,31%, előtte 0,2% volt a benchmark. Vagyis ha az 1,83% levonása után is még van mondjuk 4% hozam, akkor újabb 0,75%-ot elvesznek belőle. Ha még nagyobb a hozam, még többet.
(Hogy a jegyzési, visszaváltási költséget felszámítják-e ebben a konstrukcióban, nem tudom, ezért most azzal ne törődjünk. Lehet, hogy azt váltja ki a “beutalási díj”.)
Tehát az a “semmi további költség” nincs úgy igaz, hogy “csak” 2,5% van évente. De az árlistában is van egy “dijkulcs” nevű tétel, amit nem fejtenek ki, mi is lenne az. Ott is zömével 2,5%-okat fogsz találni.
Összegezzük: kifizetsz 3-4-500 ezer forintot azért a lehetőségért, hogy befizethess egy olyan befektetési alapba pénzt, ami további évi 2,5%-ot levon a pénzedből. Mennyit jelent 15 év alatt az a kis semmiség? Legyen 14 millió forintod, fektesd be 15 évre. Vegyél belőle például nemzetközi részvény ETF-et 0,2% költséggel, majd fizess a brókercégnek évente 0,2% számlavezetési díjat. A hozam legyen 7% évente. Ebben az esetben lesz 37,482 millió forintod a költségek után.
Most vegyél ugyanilyen alapot a fenti konstrukcióban. A hozam ugyanannyi, hiszen (közel) ugyanabba fektet ez is, ha szintén a nemzetközi részvény alapot választod. Csak a költségek különböznek. A teljes pénzed 26,281 millió forint lesz 15 év múlva a költségek után.
Vagyis 14 millió forintnál 11,2 millió forinttal lesz kevesebb pénzed 15 év alatt. (Meg persze az inflációval, de most azzal nem számoltunk.)
Ennyit arról, hogy “de utána nincs vele semmi költség”. De van, csak te nem tudsz róla. 11 millió forintért, vagy másként 80% összköltségért (az a kamatos kamat ugye) már csak érdemes lenne ezeknek utánajárni és nem elhinni, ha valaki azt állítja, hogy többé nem lesz vele kiadásod.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.
Januártól megszűnik a Digi mobil ingyenes tesztidőszaka és fizetőssé válik, de még így is nagyon jó lesz.
Havi ezer forintért 15 GB netet kapsz, 200 perc beszélgetést (belföld és EU), a további percek 4 Ft/perc. (Ha eddig is 200 percet beszéltél havonta és elég volt 15 GB mobilnet, akkor is pont ezer forint volt a számla, így ebben az esetben csak annyi változik, hogy a további percek 5 Ft helyett 4 forintba fognak kerülni.)
Vagy kérhetsz ugyanennyiért 30 GB netet, de akkor ugrik a 200 perc ingyenhívás.
A Junior csomag 500 Ft-ba kerül és 10 GB netet tartalmaz és 4 Ft minden perc hívás.
A roamingszolgáltatásról később tájékoztat a cég.
A’szem megtartjuk a Digi kártyákat továbbra is.
Köszönjük a hírt Kommenteleknek.
Írtam pár éve az Auchan mobilflottáról, amiben az a jó, hogy bárki magánemberként jelentkezhet, nem kell átírnia a számát egy ismeretlen bt-re, ahol van több ezer kártya és ha dolga akad a mobilszolgáltatóval, saját maga is tud ügyet intézni. Ugyanis a kártya a tiéd marad, csak a tarifa fog változni. (Meg persze a szolgáltató, ha másiknál vagy.)
Ma az Auchanban voltam és eszembe jutott, hogy ránézzek, van-e még ez a telenoros flotta és ha igen, mennyibe kerül.
Elöljáróban ami kell hozzá: egy Auchan bizalomkártya (ez ingyenes) és háromhavonta átlag 30 ezer forint költés, vagyis havonta 10 ezer forint átlagban. Ez nem egy mission impossible, ha van a közeledben egy Auchan. Mi nem oda járunk bevásárolni, hanem a német diszkontokba, de ennek ellenére ennyit elköltünk ott is, mert van, amit csak ott lehet kapni. De ha te nem is, a nagymama biztos sokat vásárol ott.
Az alapcsomag 1.490 Ft, ebben egymás közötti ingyen beszélgetés van benne és 12 forintos percdíj egyéb irányba. Ha ingyen akarsz beszélni a családtagokkal és egyébként meg 12 forintért, de nem akarsz előre megvenni több száz percet minden hónapban, akkor ennyi elég is.
Ehhez vehetsz még külön netet és előre kifizetett beszélgetéseket. 1 GB net 800 Ft, 2 GB net korlátlan social media használattal (Facebook és társaik) 1.500 Ft, egészen 100 GB-ig 5.990 Ft-ért.
(Kétkártyás mobilnál egy ideig még a Digi kártya is megoldás lehet az ingyen netre….)
100 perc belföldi hívás 800 Ft, (de szokás szerint a hónap végén elveszik a fel nem használt egyenleg) 200 perc 1.400 Ft, korlátlan hálózaton belül 1.800 Ft, mindenhová korlátlan 3.000 Ft. Van SMS csomag is, de az már annyira oldschool, hogy nem írom le.
Vannak kész csomagok is, de maximum 100 forinttal olcsóbbak, mint ha magadnak legózod össze.
Van korlátlan csomag 5.990 Ft-ért 4 GB nettel és 50 SMS-sel 5.990 Ft-ért, de ahhoz már 100 ezer forintért kell vásárolni negyedév alatt, annyit még mi sem költünk el, pedig az Auchan van hozzánk a legközelebb. S ha jól láttam, ott a 4 GB csomag fix, nem is lehet többet kérni hozzá.
Viszont alapcsomagból is ki tudod ugyanezt legózni, 4.490 Ft az alapdíj és a korlátlan beszélgetés, plusz a net, amit kérsz hozzá. Többre jön ki ugyanez, de nem vészesen többre.
Ha készüléket is kérsz, akkor 500 Ft-tal drágább a havi díj, viszont vannak olyan telefonok a listában, amik lényegesen olcsóbbak, mint a 24×500 Ft pluszköltség. S nem csak a Telenor saját áraihoz képest, hanem a piaci árakhoz képest is. (A kétszer áfacsalt Gagyi GSM bolt árait nem számítom.)
Igen, tudom, van mindenféle flotta, de ott nem a te neveden van a saját kártyád, sokan néztek nagyokat, amikor például a 6Ft flotta bedőlt és ment a levesbe a húszéves, bejáratott telefonszámuk. S igen, a közigazgatásban is lehet találni olcsóbb flottát, ha éppen ott dolgozol. Ezért ne írd le, hogy te milyen flottában vagy, mert nem nagyon vagyunk rá kíváncsiak.
A Digi ingyen kártyája is olcsóbb ennél, hiszen most ingyen van, a beszélgetés 5 Ft és a net is ingyenes. Viszont ez nem lesz így örökre és azért vannak még elég nagy hiányoságok, sok fővárosi bevásárlóközpontban és sok munkahelyen sincs térerő. Második kártyának remek, nekünk is van, de az sem összehasonlítási alap.
S igen, Telekom Dominoval is lehet játszani, ha mellette Mobil Voipot használsz és a többi, de azért ez egy fokkal egyszerűbb.
Ha úgy gondolod, hogy téged érdekel, nézd meg, itt találod a részleteket. Szívesen.
Októberben fog jönni a pályázat, 90-150 ezer forintot lehet igényelni elektromos rásegítésű kerékpárokra, de maximum a vételár felét. Mivel még a legolcsóbb ilyen kerékpár is drágább, mint 300 ezer forint (bár a Dechatlon oldalán van már 250 ezer forintért is, de azért inkább 350-400 ezer forinttól indulnak az árak ott is), ezért ezzel a kitétellel nem kell számolni. Viszont 900 ezer forintnál sem lehet drágább a kerékpár és az elektromos kerékpárnak csúfolt villanyrobogók sem játszanak, csak a valódi kerékpárok.
Mivel a munkábajárást akarják támogatni, csatolni kell munkavállalói igazolást is, vagyis vállalkozók ha jól értem, ki vannak zárva. De ezt még ne vedd készpénznek.
Ha érdekel a téma, figyeld a kiírást és reménykedj, hogy ne pont annyival dráguljanak az elektromos kerékpárok októbertől, mint amennyi támogatást adnak rá. A keretösszeg egymilliárd forint, vagyis 7 ezer körül lesz a támogatások száma.
Feri nem bírta tovább nézni tétlenül, hogy sok cikkbe tettem bele kalkulátort excel táblában, ezért csinált egy online kitölthető kalkulátorgyűjteményt, amit itt érhettek el.
Az első egy (lakás)hitel és hitelkiváltás kalkulátor. Írd be, mennyi összeget szeretnél felvenni, kamatnak írj be 3-4,5% közötti értéket, ez most nagyjából a piaci realítás és játssz vele nyugodtan. Emeld a futamidőt, csökkentsd a kölcsön összegét és a többi. Látod havi lebontásban is, mennyi a havi törlesztő kamatrésze és tőkerésze, illetve mennyi az aktuális tartozás.
Ha hitelkiváltáshoz használod, add meg azt is, mikor vetted fel a hitelt és az új hitel paramétereit.
A megtakarítási kalkulátor abban segít, mennyi pénzed lesz, ha most van X ezer forintot és Y-t teszel hozzá havonta a megadott időszakon keresztül. Hogy ne csapjon be az infláció, érdemes csak infláció feletti kamattal számolni és nem elfelejteni, hogy a havi elrakott összeget is növelni kell inflációval.
A mennyit tegyek félre nyugdíjra, autóköltség-kalkulátor, bérlés vagy saját lakás és a többi kalkulátor azt tudja, ami a nevéből kiderül.
Ha valami hibát találtál, vagy szeretnél további kalkulátorokat is látni itt, jelezd a hozzászólásokban.
Addig is köszönjük a munkáját.
Tegnap írtam hitelügyintéző Gáborunkról a hitelkiváltással kapcsolatban és mintha csak megérezte volna, ma egy cikkel jelentkezett.
Az új társasházak albetétesítése hatalmas csúszásban van, többek között a járvány miatt is, van, hogy fél évet kell rá várni. Ez azért gond, mert a legtöbb bank csak akkor ad hitelt, ha ez már megvan, viszont addig mi sem tudunk fizetni az építtetőnek. Szerencsére néhány banknál elég a használatbavételi engedély is.
Megint csak a felfordulás miatt, a lakáshitel ügyintézése is lényegesen hosszabb lehet, mint terveztük, ezért érdeklődni kell, mielőtt aláírnánk egy adásvételit, hogy mennyi idő alatt lesz a kezünkben a megigényelt hitel.
S végül elég komoly különbségek is lehetnek a bankok között az árazásban, 20 év alatt sokmillió forint is lehet a különbség két hitel között.
Bár nem írta, de gondolom a cikk is azért született, hogy felajánlja a segítségét azoknak, akik lakáshitel-igénylés előtt állnak.
Ha téged érint a dolog, olvasd el a cikket, valószínűleg hasznos lesz.
Mennyire fontos szempont egy lakáshitel kiválasztásakor a hitel összköltsége/kamata – és mennyire kellene, hogy az legyen?
Az utóbbi években egyértelműen élesebbé vált az árazási verseny a lakáshitelek piacán. A bankok azt tapasztalhatták, hogy az addig más pénzintézeteknél bankolók csak akkor vesznek fel náluk hitelt, ha relatív olcsó finanszírozást kínálnak. Sőt ahhoz is, hogy a saját ügyfeleik náluk vegyenek fel lakáshitelt, versenyképes kondíciókra van szükség.
A koronavírus járvány és annak várható gazdasági következményei miatt szigorúbb és bizonytalan kimenetelű hitelbírálattól tartva azonban azt tapasztalom, hogy a hitel összköltségének bankválasztást befolyásoló hatása csökkent és más szempontok súlya a korábbiakhoz képest növekedett. Ezzel párhuzamosan a pandémia előtt megszokotthoz képest szélesebbre nyílt az olló a legdrágább lakáshitelek és az ügyfeleket továbbra is jó kondíciókkal csábítani akaró bankok hitelajánlatai között. (Lásd a táblázat az írásom utolsó harmadában.)
Amennyiben a hitelfelvevők attitűdjében, elvárásaiban bekövetkezett változás tartósnak bizonyul, az azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az árverseny helyét imidzs-, folyamatbiztonság-, gyorsaságverseny veszi át.
Ebben az írásban a teljesség igénye nélkül végigveszem azokat a szempontokat, amik tapasztalatom szerint döntően befolyásolni szokták, hogy ki melyik vesz fel hitelt. Előrebocsátom, hogy az összköltség mint kiemelten fontos szempont megtartása mellett fogok érvelni.
Egy kakukktojással kezdem a felsorolást.
– Az amerikai munkaügyi adatok eddig szépen alakultak, legalábbis papíron. Azonban még mindig 800 ezer fő felett van hetente az új munkanélküliek száma, illetve többen felhívták a figyelmet, hogy a cégek hamarosan rendbe akarják hozni majd a jövedelmezőségüket, amire két módjuk van: vagy többet értékesítenek vagy ha ez nem megy, akkor a költségeken faragnak, ami egyértelműen növelheti a közeljövőben az elbocsátásokat.
– Az amerikai tőzsdén tovább folytatódott a csökkenés, bár ezen a héten inkább csak kerekítési hibahatáron belül csökkent az S&P 500 index, főleg a technológiai cégek csökkentek, amik eddig kiugróan nőttek. Ezzel együtt is mind az S&P 500, mind a Nasdaq index pluszban áll idén.
– Az Amazon által júniusban felvásárolt Zoox megkapta a jogot, hogy önvezető autókat teszteljen Kaliforniában, emberi felügyelet nélkül. Így a Google anyacége által birtokolt Waymo, a Nuro és az AutoX mellett negyedikként ő is élesben tesztelheti az önvezető autóit az utakon anélkül, hogy ember ülne benne, amennyiben 72 km/h-nál nem mennek gyorsabban és az időjárási körülmények megfelelőek. (További hatvan cég csak állandó emberi felügyelet és jelenlét mellett teheti ugyanezt. Ide tartozik az Uber és sokan mások még.)
Az Amazon célja világos: minél hamarabb emberi erőforrás nélkül szeretné házhoz szállítani a csomagjait, amint a technológia készen lesz erre.
– A fenti hírhez kapcsolódik a régi félelem, hogy a robotok illetve az automatizálás egyre több munkahelyet veszélyeztetnek. Itt egy (újabb) lista, kik lehetnek a legnagyobb veszélyben. Idézet a cikkből, amit a McDonald’s egyik fejese mondott: “It’s cheaper to buy a $35,000 robotic arm than it is to hire an employee who’s inefficient making $15 an hour bagging french fries.”
– Ha a 2020-as évből nem lett volna elég eddig is, annyi hurrikán fordult elő az idei szezonban az Egyesült Államokban, hogy elfogytak a nekik adható nevek idénre. 1953 óta a jelentősebb hurrikánoknak nevet adnak az abc sorrendjében, mert úgy könnyű rájuk hivatkozni. Eddig egyszer fordult elő ilyen helyzet, hogy kifogytak a nevekből egy szezon alatt. Ezért mostantól idén a görög abc betűit használják tovább, már a bétánál járnak.
Szembejött egy cikk egy amerikai pénzügyi tanácsadótól. Kíváncsi voltam, mit tud ajánlani az ügyfeleknek, hogy legalább ne bukjanak a megtakarításaikon. Mivel korrekt volt, rövid távra nagyjából semmit.
Sokan szeretnének valami remek tanácsot, hogyan forgassák meg azt a pénzüket nagy haszonnal, amiből három év múlva mondjuk lakást akarnak venni.
Itt két cél feszül egymásnak: legalább ne veszítsünk a pénzen az infláció miatt addig se, amíg nincs rá szükségünk és az, hogy biztos ne érjen a pénz kevesebbet, amikor fel akarjuk használni. A harmadik szempont, hogy hozzá is férjünk a pénzhez, amikor kell, ez különösen vésztartaléknál kiemelten fontos. (Az egyén kockázattűrő képessége általában még tovább szűkíti a lehetőségeket.)
Olyan ez, mint a zsidó házasságközvetítő a viccben: a vőlegény által felsorolt szempontok és igények alapján gond nélkül összehoz öt házasságot. De egyet képtelenség.
Nagyon sokan járnak hasonló cipőben már több mint egy évtizede: nem sokat szeretnének, csak legalább annyit, hogy ne értéktelenedjen el a pénzük. Nyugat-Európában és úgy általában az egész fejlett világban ez nagyjából lehetetlen küldetés. Az elmúlt évtizedben eladósodni volt jó csak, a megtakarítók nagyon komoly veszteségeket szenvedtek, normális kockázat mellett még az inflációs veszteségek ellensúlyozása is reménytelennek tűnt.
A Transferwise-t régóta szeretjük, csak a Revolut megjelenése egy kicsit elhomályosította a létét.
Most bejelentették, hogy hozzáférést kaptak a magyar fizetési rendszerhez és már tudnak magyar számlaszámot is biztosítani. Nem voltam rest, írtam nekik, hogy pontosan hogyan kell ezt érteni, mire lehet használni az így kapott számlát és számlaszámot. Mert ha kiváltja a magyar bankszámlát, sokaknak lehet érdekes, mint egy olcsó számla, amin ráadásul jól is lehet pénzt váltani.
Update: frissebb cikk, hogyan használd ki az olcsó magyar Transferwise (illetve márciustól már csak Wise) számlát céges vagy magánszámlaként:
Következzen a levelezésünk:
Lesz saját magyar számlaszámom a Transferwise-nál? Ha igen, mennyi a kártya díja, a havidíj és az átutalási díj? Küldhetek-e erről a számláról forintban pénzt bármely más magyar bankszámlára? (A lényeg az, hogy használhatom-e a Transferwise számlát szokásos magyar bankszámlaként, és milyen áron.) Hogyan tudom feltölteni a számlámat?
A választ a Google fordította, mert lusta voltam ennyit gépelni és egész értékelhető a fordítás, de utána bemásolom angolul is.
Igen, a TransferWise-számláján személyes banki adatokat fog kapni forintegyenlegéről. Ha az „egyenleg nyitása” gombra kattint, kiválaszthatja a magyar forintot, és azonnal megkapja személyes banki adatait, így forintot kaphat, mint egy helyi.
Magyar egyenlege lehetővé teszi, hogy tartson forintot, küldjön forintot, konvertáljon forintot és fogadjon forintot. A forint befizetése magyar egyenlegébe ingyenes. Amikor forintot küld vagy konvertál, mindig megkapja a valódi árfolyamot (a középpiaci árfolyamot, amelyet a Google-n, a Reuters-en vagy a Bloombergen lát), és a TransferWise a szokásos alacsony konverziós díjakat számolja fel. Mindig pontosan tudni fogja, mennyit fizet, előre, mivel büszkék vagyunk az átláthatóságra.
Ha forint egyenlegéből forintot szeretne magyar bankszámlára küldeni, alacsony fix díjat fizet. Ha azonban a kártyát használja, akkor csak akkor fizet díjat, amikor valutaátváltásra kerül sor (ismét a valódi árfolyamon, a TransferWise alacsony költségű díjaival).
Különféle módokon töltheti fel a TransferWise számláját. Ezt megteheti banki átutalással, kártyával (hitel- és betéti kártya) vagy az Apple Pay / Google Pay szolgáltatással.
Yes, you will receive personal bank details for your HUF balance in your TransferWise account. If you click on ‘open a balance’, you’ll be able to select Hungarian forint and will receive your personal bank details immediately, so you can receive HUF like a local.
Your Hungarian balance allows you to hold HUF, send HUF, convert HUF and receive HUF. Receiving HUF into your Hungarian balance is free. When you send or convert HUF, you always get the real exchange rate (the mid-market rate you see on Google, Reuters or Bloomberg) and TransferWise will charge you its usual low conversion fees. You will always know exactly how much you pay, upfront, as we pride ourselves on transparency.
If you want to send HUF from your HUF balance to a Hungarian bank account, you’ll pay a low fixed fee. However, if you use the card, you only pay a fee when a currency conversion takes place (again, at the real exchange rate with TransferWise’s low cost fees). There are different ways in which you can top up your TransferWise borderless account. You can do this via bank transfer, card (credit & debit card) or Apple Pay/Google Pay.
Miért jobb ez, mint egy akármilyen másik bankszámla?
Ha ma bárkit megkérdeznénk, melyek a leghatalmasabb cégek a piacon, mindenki a Facebookot, Google-t, Amazont és az Apple-t emlegetné és nem is ok nélkül.
De vajon mi lesz velük öt vagy tíz év múlva?
Vajon ki volt az amerikai tőzsde koronázatlan királya hét éve? Ma már kevesen tippelnének rá, de az Exxon Mobil olajipari vállalat, ami idén várhatóan egymilliárd dolláros veszteséget fog termelni a 2008-as 46 milliárd dolláros nyereség helyett. A cég (illetve az elődje) közel száz éven keresztül volt a Dow Jones index oszlopos tagja, ahonnan kikerült a múlt hónapban.
Az S&P 500-as indexben pedig évtizedeken át az első három hely valamelyikét foglalta el. 2012-2013-ban az Apple megelőzte, de a többiek (Microsoft, Google és társaik) messze mögötte voltak piaci kapitalizáció tekintetében.
Ma a 36. helyen az indexben csak 0,54%-os súllyal bír.
Pedig minden olyan szépen nézett ki néhány éve. A világ növekvő népességének egyre több kőolajra és gázra volt szüksége, úgy tűnt, semmi nem állítja meg a céget, hogy még nagyobb gigász legyen a piacon.
Mivel a cég hit abban, hogy egyre több kőolaj kell a világnak, rengeteget ruházott be új kőolajmezőkbe, ami viszont nagyon megdobta a cég adósságállományát.
S ha igaza lett volna, még mindig hatalmas cég lenne. Amit nem látott előre sem ők, sem a befektetők, az a klímaválság miatti keresletcsökkenés és a palaolaj kitermelésének a térnyerése.
A bukásának egyéb okai is voltak, de ami igazán izgalmas, milyen gyorsan milyen hatalmasat fordult a világ.
2010-ben a legnagyobb cég az Exxon volt, utána lemaradva az Apple, utána a Microsoft, Berkshire Hathaway, General Eletric, Wal-mart, utána kakukktojásként a Google, majd Chevron, IBM, Procter&Gamble.
Vagyis a 10 legnagyobb cégből kilenc valami konkrét terméket árult és egyedül a Google volt az, ami kizárólag adatokkal kereskedett. A 9 cégből is egy cég árult szoftvereket, kettő elsősorban elektronikai eszközöket gyártott, az összes többi hagyományos cég volt, ebből is kettő olajipari cég.
Mára túlsúlyba kerültek a top 10-ben azok a cégek, amelyek vagy a felhasználóik adataiból élnek (Facebook, Google), online áruházat és online felhőszolgáltatást biztosítanak (Amazon) vagy banki szolgáltatást adnak (Visa).
A 2010-es Top 10-be még egy olajcég befért, a Chevron, ő most a 46. az ötszázas listában. A Wal-mart csak egy kicsit járt jobban, ő a 29., a General Eletric pedig a 119., az IBM pedig az 58.! Pedig ezek a cégek évtizedeken át ott voltak az élbolyban, jellemzően az első tíz között.
Vajon hogy fog változni hét vagy tíz év múlva a legnagyobb cégek listája? Még hét-nyolc éve is készpénznek vettük, hogy a nagy olajipari cégek mindig ott lesznek a legnagyobbak között, ahogy most készpénznek vesszük, hogy a felhasználók adataiból élő cégek az egyik legnagyobbak a világon.
De mi lesz a helyzet 2030-ban? A választ nem tudom, sőt nem is sejtem, de lehet, hogy ahogy sokan meglepődtek a cégek mai sorrendjén, akik 2013-ban akarták kitalálni, mibe fektessenek akkor, könnyen lehet, hogy mi is rá fogunk csodálkozni a legnagyobb cégek sorrendjére tíz év múlva.
Olyan heves vita alakult ki az előző cikk alatt az elektromos autókról, pontosabban azok használhatóságáról, hogy gondoltam egyszerűbb egy kis cikket írni róla és akkor nem azt a topikot offoljátok szét. 🙂
Felmerült, hogy annyi töltő a világon sem lesz, ahány elektromos autó, hogy még öt Paksot kell építeni, hogy nem bírja el a hálózat a sok töltő autót, másfél nappal tovább tart az út a sok töltés miatt és a többi felvetés.
Mivel kevés embernek van elektromos autója ellenben sokaknak véleménye, viszont többen vennének majd valamikor, talán nem felesleges ezekre a kérdésre válaszolni.
Az elektromos autó használata egy rémálom volt, három éve írtam is róla egy cikket, valóban teljesen használhatatlan volt városon kívül, de mindezt legalább aranyáron kaptad. Persze zárt csoportokban le lehetett írni, hogyan jutott el mégis valaki mellékutakon 65 km/órával akár kétszáz kilométerre is, ha nem kellett fűteni és az eső sem esett. De az túlélőtúra volt csak nagyon fanatikusoknak.
A kulcsszó azonban a volt. Amikor a fenti cikk született, az egész Alföldön volt összesen két darab lassú töltő(!!!) és a legnagyobb akkumulátorú autó a 30 kWh-s Nissan Leaf volt a 35 millió forint alatti ársávban.
Így esélyed sem volt, hogy elmenj Békéscsabára, arra meg végképp nem, hogy két óra múlva indulj is vissza Budapestre. Mivel Békéscsabán akkor semmilyen töltő nem volt, konnektorról egy este alatt tudtad feltölteni az autódat és reménykedtél, hátha kitart a szufla Budapestig. (Jellemzően nem.)
Csak azóta nagyot fordult a világ, még ha nem is elég nagyot.
Ma, három évvel később száznál jóval több töltő van csak az Alföldön, egy részük villám és félvillám töltő, az új elektromos autók akkumulátorai pedig minimum 40 kWh-ak (kivéve néhány miniautót), de már jellemzőbb az 55-64-es aksiméretek, a jövőre érkező autóknál pedig a kisebb akkumulátor lesz az 58 kWh, ami egy-másfél éve még a nagy méretű aksit jelentette.
Hozzávetőlegesen tíz éve megjelentek az első, erős kompromisszumokkal ugyan, de használható elektromos autók a piacon. (A kilencvenes évek próbálkozásait inkább hagyjuk ebből a szempontból.)
Sokáig nem sok vizet zavartak, csendben fejlődtek, mára már használható szintre fejlesztve a hatótávot. Bár még mindig túl drágák, érdemi mennyiségben csak bőkezű állami támogatással és a károsanyag-kibocsátás állami szabályozásának kényszerével lehet eladni őket, illetve a gyárakat gyártásra kényszeríteni, de már itt vannak közöttünk.
Még mindig csak az eladott autók 1-2%-át teszik ki az elektromos és plug-in autók a világ gazdagabb felén is, azonban valamit megláttak bennük a befektetők. A leghíresebb elektromos autógyár részvényára megtízszereződött egy év alatt, egy másik cég még egy darab járművet sem gyártott, de már most 20 milliárd dollárt adtak érte a befektetők, több kínai cég árfolyama is kilőtt, miközben egy lépés távolságról nézve semmi nem indokolja ezt a lelkesedést, semmivel nincsenek jobb bőrben ezek a cégek, mint egy éve.
Azonban nincs új a nap alatt, érdemes megismerkedni a brit vasútmánia történetével az 1840-es években.
Ez történt a héten a gazdaságban, ami érdekes lehet:
– Az év eleji felfordulás az ellátási láncokban és Trump elnök törekvése is azt vetítette előre, hogy sok cég fogja elköltöztetni a gyárát Kínából és közelebb hozni a gyártást a saját piacaihoz. Mint kiderült, nem eszik olyan forrón a kását, nem olyan könnyű megfelelő ipari környezetet, beszállítókat, jól képzett szakembereket és viszonylag olcsó termelést találni máshol. A Kínában üzemelő nagy amerikai cégek mindössze 4,3%-a nyilatkozott úgy, hogy vissza akarja vinni a termelést az USA-ba és több cég nyilatkozott úgy, hogy nem akar helyet változtatni, mint tavaly ilyenkor. Az SCMP cikke erre.
– A német kormány javított az idei előrejelzésén, már “csak” 5,8%-os GDP csökkenést vár a tavaszi 6,3%-os előrejelzés helyett erre az évre. Az adóbevételek 2024-ig várhatóan 29,6 milliárd euróval fognak elmaradni az előre tervezettől, ebből 19,1 milliárd euró a kormányzati adóbevételek elmaradása.
– Az Egyesült Királyságban is 18,6%-kal áll magasabban a GDP, mint áprilisban, de még így is 11,7%-kal alacsonyabb a februári értéknél a friss júliusi adatok alapján.
– A bőkezű amerikai támogatás második fordulójára hiába várnak az érintettek, megint nem szavazta meg azt a szenátus, pedig sokan reménykedtek abban, hogy még előtte lesz döntés róla, hogy az előző munkanélküli támogatás július végével kifutott volna. Azóta sincs döntés a folytatásról. A döntés hiánya segít abban, hogy csak 3.300 milliárd dollár legyen az idei költségvetési hiány az októberben véget érő gazdasági évben, ez éppen háromszorosa az eddigi rekordnak, amit egyébként tavaly sikerült felállítani, aminek oka a cégeket és a leggazdagabbak érintő adócsökkentés volt.
