Hónap: 2021 október

A földi lét egyszer mindenkinek véget ér. Ilyenkor sokan örökölnek kisebb-nagyobb vagyont az elhunyt után. (Mármint a szerencsésebbek. A kevésbé szerencsések csak hiteleket örökölnek, amiről le lehet mondani, mert nem vagy köteles elfogadni az örökséget, akár vagyon, akár tartozás az.)

Azt már megbeszéltük sok évvel ezelőtt, hogy miért ne építsd a jövődet a remélt örökségre:

Minek számít a várható örökség?

Arról is volt már szó, hogy az örökség kérdését addig kell megbeszélni, amíg él az örökhagyó, ha nem akarunk utána késhegyre menő vitát a rokonokkal:

Beszélnünk kell róla

De mit tegyél és mit ne azzal a pénzzel vagy vagyonnal, amit örököltél?

Tiszteld meg az örökbehagyót

Zsenge ifjú koromban dolgoztam egy szennyvízátemelőn (végzettségemre nézve vízügyi technikus-teológus-szakközgazdász vagyok). Az egyik segédmunkás édesanyja meghalt és a teljes összekuporgatott vagyona a fiára szállt. Nem is volt rest a fiú, azonnal vett egy vadonatúj Opelt az összes pénzből és utána egy mai értéken kilencmilliós autóval járt a szennyvíztelepre minimálbérért dolgozni két műszakban és vakarta a fejét, hogy miből tudna téli gumigarnitúrát venni az autóra.

Ennél ostobább módon nem is lehetett volna elverni azt a pénzt, amit az anyja egy életen át gyűjtögetett fillérről fillérre. Ha tudta volna, hogy a fia egy ilyen hülyeségre költi el a pénzt, valószínűleg nem tette volna el ezt az összeget vagy halála előtt másnak adta volna.

» Read more

A jegybankok világszerte nagyon nagy hangsúlyt fektetnek az inflációs folyamatok megfigyelése mellett az inflációs várakozások nyomonkövetésére is.

Annyira komolyan veszik, hogy például az Egyesült Államokban három felmérés is készül minden hónapban, hogy az emberek (ideértve a fogyasztókat, a termelőket és a befektetőket is) milyen inflációra számítanak a következő egy évben. Ezen kívül vannak külön felmérések az ipari szereplők várakozásaira és így tovább.

(Az inflációs adat azt fejezi ki, mennyi volt a pénzromlás az elmúlt évben egy adott fogyasztói kosarat figyelembe véve. Az inflációs várakozás azt, hogy az emberek szerint mennyi lesz az előttünk álló évben a pénzromlás mértéke.)

A világon mindenütt az emberek szinte mindig felülbecsülik az infláció valódi mértékét a saját vélt vagy valós tapasztalataik alapján, ezért azt mérik, hogy a saját inflációs véleményükhöz képest milyen változást várnak a következő évre.

Gondolom nem lep meg senkit, hogy mostanában hónapról-hónapra rekordot dönt az amerikai inflációs várakozás értéke.

Az ábra szerint az amerikai piaci szereplők úgy gondolják, hogy az infláció nem fog csökkenni a következő egy évben sem. (Egy éve még azon aggódott a FED, hogy túl alacsonyak az inflációs várakozások, most már a túl magas várakozások miatt főhet a feje.)

De miért annyira fontos az, hogy az emberek mit gondolnak, mennyi lesz az infláció?

» Read more

A házvásárlás során mi is belefutottunk olyan új építésű vagy néhány éves házba, ami már laikus szemmel is tragédia volt, egy hozzáértő biztos el is ájult volna a minőségen.

A vizesedő falak, megsüllyedt ház, vakolat helyett csak gipszkartonozott falak, amik a fal felé csupa penészesek a lecsapódó pára miatt csak néhány olyan dolog, ami azonnal látszik is. A vízszigetelés hiánya miatt néhány év múlva felfagyó járólapok, a cementet alig látott beton, a kegyetlen hőhidak, a leghitványabb gépészet, a befelé lejtő terasz olyan rejtett aknák, amikre lakva jön rá az ember.

A probléma az, hogy a spórolásból eredő hibák egy részét csak nagyon drágán lehet utólagosan kijavítani. S ez a jobbik eset. Van, amit utólag sem lehet feltétlen kijavítani.

Ha valaki eladásra épít házat, minél több mindenen spórol, annál több lesz a haszna. Tudja, hogy mit néznek és mit látnak a hozzá nem értő vásárlók, így a járólap és a konyhabútor szép és a fürdőszobai csap is mutatós. Az, hogy van-e szigetelés a terasz alatt, az egyrészt nem látszik, másrészt a vásárlók nem is tudják, hogy miért baj az, ha nincs.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne vegyél új építésű vagy néhány éves házat, mert szerencsére vannak korrekt vállalkozók is. Viszont nagyon nézd és nézesd meg hozzáértővel, hogy mit veszel.

S ha egy ház túl olcsó a piaci árhoz képest, annak mindig van oka, egy bizonyos négyzetméter ár alatt egész egyszerűen nem lehet egy ház megfelelő minőségű.

Sokan kerestek új építésű ingatlant, főleg a CSOK meg az új zöld hitel miatt is. Sajnos nagyon észnél kell lenni, mit veszel és kitől, sőt azt is, hol. (Mint írtam régebben, a példa kedvéért a XXII. kerületben is rengeteg házat sikerült az elmúlt években gombapincék fölé felépíteni.)

Belinkelem a Kömkel blog legújabb cikkét, csak hogy tudd, milyen házakat is árulnak jelenleg is. Ha már úgyis arra jársz, olvasd el a többi cikket is a blogon, ha házvásárlás előtt állsz. Ami fontos tanulság, hogy a legtöbb hibát és barmolást egy szakértő sem ismeri fel, ha már teljesen fel van építve a ház, senki nem lát a falak alá, van-e ott szigetelés vagy az alapba, hogy mennyi vasbetont tettek bele.

(Vannak olyan építtetők, akik végig fotózzák az építkezést, amikor teszik le a szigetelést a terasz alá vagy még látszik a vasbeton a félig feltöltött alapban és így tovább. Az ilyen embertől mernék házat venni. Sőt, csak ilyen embertől mernék házat venni. Aki semmit nem takargat, minden lépést dokumentál, hogy utólag is lehessen látni, mi van a járólap alatt vagy hogy készült a födém.)

Ne értsd félre, nem a kedvedet akarom elvenni, csak nem szeretném, hogy pórul járj, olyan ingatlant vegyél, amit nagyon nem volna szabad megvenni, legyen az új vagy néhány éves.

Nagyon sokan túlvállalják magukat és egész egyszerűen nem lesz anyagi lehetőségük a rengeteg hibát kijavítani. Érdemesebb inkább nem is beleugrani egy kétes minőségű ház megvásárlásába, akkor se, ha arra adnak több CSOK-ot vagy olcsóbb hitelt.

S még egyszer: vannak jó minőségű házak is a piacon, de azokat biztos nem 3-400 ezer forintos négyzetméter áron fogják árulni.

2019-ben meghozta a határozatot az Unió, hogy mostanra minden államnak el kell döntenie, melyik időszámítást, a télit vagy a nyárit választja, mert a 2021 októberi lesz a végső óraállítás.

Nem mondok nagy újságot, nem jött össze, semmivel sem vagyunk előrébb a témában, mint két éve, gyakorlatilag semmi nem történt az ügyben.

Bár tudom, hogy kisebbség vagyok ebben a tekintetben, de én igazából szeretem a téli-nyári időszámítást. Nyáron nem hajnal háromnegyed négykor virrad, csak egy órával később és cserébe nincs töksötét már fél nyolc-nyolc órakor este, mint egyébként lenne.

Ha viszont maradna csak a nyári időszámítás, télen egész decemberben és januárban még reggel nyolckor is töksötét lenne. Éppen elég, hogy negyed nyolckor, amikor sokaknak indulni kell az iskolába, még alig pirkad a téli hónapokban.

A probléma nem az óratekerés, hanem az, hogy egy napja van az embereknek átállni az új időszámításra, mert valamiért vasárnap hajnalra teszik az óratekerés időpontját.

A megoldás egyszerű, mint a faék, nem is értem, miért nem találták még ki. Húsvétkor kellene átállni minden évben és nem március utolsó vasárnapján.

A legtöbb államban nagypéntek állami ünnep, ezekben az államokban csütörtökről péntekre kellene átállítani az órát, a többi államban egy nappal később. (Mivel a legtöbb államban eleve nem dolgoznak nagypénteken, senkit nem zavarna, hogy egy napig ott már korábban van, mint a maradék államokban.)

Így lenne nagypéntektől húsvéthétfőig négy, azaz négy nap átállni az új időszámításra. Mivel húsvét március 22 és április 21 között van minden évben (a márciusi napéjfordulót követő telehold utáni első vasárnap, hogy kellően nyakatekert legyen), ezért még mindig jobb, ha egy héttel korábban vagy néhány héttel később van az óratekerés, mintha nem is lenne.

Az pedig, hogy egy órával tovább lehet aludni október végén, talán kevés embert borít ki annyira. De ott is lehetne az óratekerés péntekről szombatra tenni és mindjárt van két nap az alkalmazkodáshoz.

Az MNB zöld hitele sokak fantáziáját megmozgatta, ami nem is csoda, mert évi 2-2,5%-os fix kamaton ad akár 70 millió forintot is bármilyen új építésű ingatlanra, ami megfelel az egyébként már régóta bevezetés alatt álló energetikai jellemzőknek.

S a CSOK-kal ellentétben még gyereket sem kell tudni felmutatni hozzá. (Ráadásul CSOK-kal kombinálva a CSOK hitel nulla százalékos lesz.)

Lett is nagy kereslet az újépítésű ingatlanokra, amiknek rendületlenül megy fel az áruk, persze nehéz megmondani, hogy most ebből mekkora áremelkedést okoz az olcsó hitel és mekkorát az építőanyagok drágulása.

Azonban nagyon helyesen van a feltételekben egy olyan kitétel, hogy csak olyan ingatlanra lehet felvenni, ahol az adós életvitelszerűen él legalább tíz évig. Ha ez nem teljesül, akkor komoly büntetőkamattal, a piacinál lényegesen rosszabb hitelkamattal kell visszafizetni a kölcsönt. (A 10 éves állampapír kamatának 1,3-szorosa plusz 3,5% lesz az új kamat, ezen kívül a banknak büntetőkamatot kell fizetni az MNB felé, amit szintén ráterhel az adósra. Ennek mértéke a jegybanki alapkamat duplája.)

Ez rendben is van, ott kell élni, befektetési célból vásárolt ingatlanra ne lehessen már ezt felvenni.

De mi van akkor, ha el akarok költözni mielőtt letelik a tíz év? Mert mondjuk gyerekem született és kellene egy nagyobb ingatlan vagy kaptam egy jó munkát külföldön.

Milyen büntetőkamatokra kell akkor számítani?

A jó hír az, hogy ha lezárod a hitelt, akkor megszűnik a kötelezettséged is.

Vagyis ha eladod a zöld hitellel vett ingatlanodat, hogy vegyél egy nagyobbat, akkor az eladás során visszafizeted a hitelt és onnantól nem vizsgálják, hogy teljesíted-e az ottélés kritériumát.

Ha pedig megtartanád a lakást, csak külföldre mennél, akkor még mindig van lehetőséged kiváltani egy piaci hitellel a zöld hitelt és onnantól megint nem fogják nézni, hogy hol laksz.

(Ez a kérdés ma merült fel tanácsadáson és gondoltam, mást is érdekel a válasz.)

Kijött a KSH legújabb, augusztusi inflációs adata, ami sajnos megfelelt a várakozásoknak. Az éves infláció 5,5% lett, de még a maginfláció is elérte a 4%-ot.

Az euró inflációs adat is várhatóan 3,4% lesz szeptemberre az augusztusi 3% után, de mindez elenyésző a dollár 5,3%-os inflációja mellett.

A jegybankok még mindig azt mantrázzák, hogy ez csak egy átmeneti infláció, nemsokára minden visszatér a normális kerékvágásba. Ebben többen kételkednek, sokan úgy vélik, hogy az elmúlt 13 év pénzöntése lassan beért és az ingatlanok, részvények és egyéb befektetések árrobbanása után az infláció elérte a fogyasztói árakat is.

A túlpörgetett gazdaságokban a nyersanyaghiány mellett munkaerőhiány is van, ami hasonlóan a nyersanyagok árához, a munkabéreket is felhajtják szerte a fejlett világban. Az így keletkező többletbevételt azonban az alkalmazottak elköltik, további inflációs nyomást okozva ezzel.

Többen már a hetvenes évek stagflációjával rémiszgetnek, ahol gazdasági stagnálás mellett volt nagyon magas az infláció sok éven keresztül.

Kevésbé pesszimisták szerint a jövő év elejére normalizálódni fog a helyzet.

A magas magyar inflációs adatok ellenére a jegybank újra csak 0,15 százalékponttal emelte a forint irányadó kamatát az eddigi havi 0,3 százalékpont helyett, be is gyengült a forint, újra 360 forint felett kell adni egy euróért.

Az inflációs adatok nagyon rosszak és jelenleg egyelőre nem látszik a javulás jele, de reméljük, a jegybankoknak lesz igaza és hamarosan tényleg visszatérhetnek az értékek a jegybankok célsávjába.

Kaptam egy felkérést egy fiatal, gyerekes özvegyeket támogató alapítványtól, hogy segítsek nekik az özvegyek pénzügyeit rendbe tenni, beleértve a konkrét dolgokat, mint számlák és hasonlóak illetve a fejben lévő dolgokat, hogy át tudjanak állni arra, hogy ezentúl másként lesz, mint eddig volt. S nagy valószínűséggel sokkal rosszabb lesz, ezért fontos mihamarabb a pénzköltést az új lehetőségekhez szabni.

Közülük sokakra nagyon nagy teher szakadt, kezdve olyan apróságnak tűnő dolgoktól, hogy ezentúl hogyan lesz képes munka mellett mindhárom gyereket elvinni iskolába és óvodába illetve onnan időben hazahozni.

Olyan dolgokkal kell foglalkoznia, amikkel kapcsolatban eddig nem is volt képben. Meséltek olyan sztorikat az alapítványnál, hogy arra ért haza az egyik család, hogy leszerelték a villanyórát a háznál.

A számla az elhunyt e-mail címére ment, a fizetés is az elhunyt számlájáról ment volna és a szolgáltató az elhunyt telefonját hívogatta a nemfizetés miatt. Mivel semmi reakció nem érkezett és számlák hónapok óta nem voltak fizetve, leszerelték az órát. (Igen, persze, normál esetben feltűnne az embernek, hogy nem fizetett villanyszámlát hónapok óta, de egy sokgyerekes anya megözvegyülése esetén ritkán van “normál helyzet”.)

Ha már kaptam egy ilyen felkérést, eszembe jutott, hogy írni sem írtam még róla soha.

Az első és legfontosabb, hogyan készüljünk fel előre az ilyen nem várt eseményekre.

» Read more

Október 4 és 8 között újra lehet elektromos kerékpárhoz támogatást igényelni, típustól függően maximum 90 vagy 150 ezer forintot, ami nem lehet több, mint a kerékpár vételárának a fele. (Ismerve az árakat, senkit nem nagyon fenyeget a veszély, hogy a túl olcsó kerékpár miatt nem tudja kimaxolni a támogatás felső összeghatárát.)

Szemben az elektromos autók támogatásával, ahol gyakorlatilag órák alatt elfogyott a teljes éves keret, itt elég szerény az érdeklődés, eddig összesen 577 millió forint fogyott el az egymilliárd forintos keretből.

További infó erre.

A KSH kiadta a júliusra érvényes fizetési statisztikáit, a korábbi gyakorlattal ellentétben a medián értéket is közölte.

Ezek szerint az adókedvezményeket is tartalmazó nettó átlagbér 297.100 Ft országosan, a bruttó bér 444.300 Ft. A bónuszoktól, prémiumoktól megtisztított bruttó bér pedig 404 ezer forint.

A mediánjövedelem bruttó 350 ezer forint, vagyis ennél az összegnél keres kevesebbet illetve többet az ország fele.

Ezek 7,3-8%-kal magasabb értékek, mint egy évvel ezelőtt, vagyis a magas infláció mellett is nőttek a reálbérek.

A területi eloszlást itt lehet megtekinteni, ez szerint a budapesti átlagbér az országos átlag 1,245-szerese.

A KSH adatai szerint országosan a jövedelem 54,8%-a ment el az úgynevezett kötött kiadásokra, élelmiszerre, nem alkoholos italokra, lakásfenntartásra és rezsire. Az sajnos pont nem derül ki, hogy mit jelent a lakásfenntartás? Benne van a bérleti díj és a hiteltörlesztő is vagy csak az azon kívüli összeg? Mivel a legtöbb embernek, főleg vidéken se hiteltörlesztője, se bérleti díja, valószínűleg ha benne is van, akkor is csak súlyozva, vagyis alig.

Ha tudnánk, hogy egy bérleti díjat is fizető budapesti háztartásnak mennyi a kötött kiadása, ki tudnánk számolni, hogy hány év alatt jönne ki egy átlaglakás legalább önereje és mennyi marad mellette egyéb kiadásokra. Így sajnos az adatok hiányában ezt nem tudjuk kiszámolni.