Az inflációs várakozások
A jegybankok világszerte nagyon nagy hangsúlyt fektetnek az inflációs folyamatok megfigyelése mellett az inflációs várakozások nyomonkövetésére is.
Annyira komolyan veszik, hogy például az Egyesült Államokban három felmérés is készül minden hónapban, hogy az emberek (ideértve a fogyasztókat, a termelőket és a befektetőket is) milyen inflációra számítanak a következő egy évben. Ezen kívül vannak külön felmérések az ipari szereplők várakozásaira és így tovább.
(Az inflációs adat azt fejezi ki, mennyi volt a pénzromlás az elmúlt évben egy adott fogyasztói kosarat figyelembe véve. Az inflációs várakozás azt, hogy az emberek szerint mennyi lesz az előttünk álló évben a pénzromlás mértéke.)
A világon mindenütt az emberek szinte mindig felülbecsülik az infláció valódi mértékét a saját vélt vagy valós tapasztalataik alapján, ezért azt mérik, hogy a saját inflációs véleményükhöz képest milyen változást várnak a következő évre.
Gondolom nem lep meg senkit, hogy mostanában hónapról-hónapra rekordot dönt az amerikai inflációs várakozás értéke.
Az ábra szerint az amerikai piaci szereplők úgy gondolják, hogy az infláció nem fog csökkenni a következő egy évben sem. (Egy éve még azon aggódott a FED, hogy túl alacsonyak az inflációs várakozások, most már a túl magas várakozások miatt főhet a feje.)
De miért annyira fontos az, hogy az emberek mit gondolnak, mennyi lesz az infláció?
Mert már nagyon sokszor bebizonyosodott, hogy az inflációs várakozások önbeteljesítő jóslatokká váltak. Ha a termelő cégek, vállalkozások nagy áremelkedésre számítanak a nyersanyagok vagy a munkabérek területén, akkor ők is annyival emelik a vállalási áraikat. Ha a dolgozók úgy gondolják, hogy magas lesz az infláció, akkor olyan munkabér-emelési igénnyel lépnek fel, a befektetők is a saját inflációs várakozásaiknak megfelelően nyújtanak hitelt vagy ruháznak be és így tovább.
Ha a piac minden szereplője 5 vagy 10%-os áremelkedésre vár, akkor az ő előzetes reakcióik miatt szinte borítékolhatóan valóban 5 vagy 10% lesz az áremelkedés. (Ezt a külső tényezők módosíthatják, főleg egy túl kicsi gazdaságban, de az elvárások miatti reakciók nagyon komolyan befolyásolhatják a végső inflációt.)
Ezért a jegybankok szeretnék a saját inflációs céljaikat “horgony-értéknek” beállítani és folyamatosan azt kommunikálják, hogy az infláció vagy éppen a defláció átmeneti, hogy ezzel hűtsék az inflációs/deflációs várakozásokat, mert azok amint fentebb írtam, könnyen önbeteljesítő jóslatokká válnak. Mindenki árat emel, mert úgy gondolja, hogy ő is majd mindent csak drágábban fog tudni beszerezni a munkájához.
Ha a piaci szereplők elhiszik, hogy a változás átmeneti, akkor a jegybank elérte a célját.
(Természetesen lehet, hogy igaz, amit a jegybank mond, de az ő feladata nem a pánikkeltés, hanem a piacok folyamatos lenyugtatása. Egy jegybank soha nem nyilatkozik úgy, hogy szerinte is közel az összeomlás és az infláció egyébként is megfékezhetetlen lesz a következő években. Sokszor vetik az amerikai jegybank szemére, hogy közvetlenül még a 2008-as összeomlás előtt is olyan nyilatkozatokat tett, hogy nem lesz semmi probléma. Nem, nem ennyire buták voltak, hanem ez a feladatuk, a piacok lenyugtatása. Mindezt úgy kell tenniük, hogy ne veszítsék el hosszú távon a szavahihetőségüket, de akkor is alapjaiban pozitív üzeneteket kell megfogalmazniuk.)
Ha nem sikerül meggyőzni a piacokat, hogy a kilengés átmeneti, akkor úgy járunk, mint a hetvenes években, amikor a szakszervezetek folyamatosan az inflációs adatoknak megfelelő béremeléseket követeltek a következő évre is, aminek az lett az eredménye, hogy a termelői árak is annyival nőttek, mint a bérek, így beindult egy folyamatos ár-bér spirál, amit nem sikerült egy évtizedig sem megállítani.
Ezért figyelik annyira árgus szemekkel a jegybankok, hogy a piaci szereplők milyen inflációs várakozással vannak és igyekeznek meggyőzni a piacokat, hogy a zavarok csak átmenetiek.
Nyilván a nyersanyagárral nem lehet harcolni, akár van kereslet akár nincs, ha az asztalos dupla áron kapja a fát, akkor nem fogja tudni csak 20%-kal drágábban adni.
Mivel ezzel a piaci szereplők tisztában vannak azzal, hogy a jegybank “füllent”, ezért a jegybankok nem veszítik el a hitelességüket?
“A hallban csodálkozva, aránylag higgadtan fogadják az eseményeket, de amikor egy hivatalos személyiség azt kiáltja, hogy “mindenki őrizze meg nyugalmát, nincs semmi baj!” – nyomban kitör a pánik.” (Rejtő Jenő)
De, alapvetoen a piaci szereplok is tisztaban vannak azzal, hogy a jegybank nem mondhat ki akarmit.
Ezert egy kulon elemzesi mufaj alakult ki a jegybanki kozlemenyek ertelmezesere.
Pl.
voxeu.org/article/reading-between-lines-ecbs-introductory-statements
Azért annyit meg lehet próbálni, hogy mutogatni az inflációra, valamint a 20%-os minimálbér emelésre, majd egy általad korrektnek tartott béremelési igénnyel előállni.
Én a héten szerdán jeleztem ezt a “főnököm” felé, felhoztam érvként azt is, hogy könnyű kiszámolni, így kereken 20% béremelést kértem a jövő évre.
November közepére kiderül az eredmény.
Valóban ez lenne a feladat. Ha a jegybank független lenne ez működhetne is. Ami most folyik a fiskális politika kiszolgálása és ezzel együtt a korábbi problémák görgetése olyan formában, hogy egyre nagyobb, mint egy hógolyó.
A “szaki” (mondjuk úgy: a cégek) az eddigi ötezer forintos óradíját úgy megduplázza, mint a huzat.
Példa: dugulás elhárítás, talán 10 perces munka is volt, húszezer.
“Lakatos” (bent maradt a kulcs a lakásban, ki kellett nyitni az ajtót”), ötvenezer.
Nem sorolom tovább, mindenki tapasztalja ezeket. Na most egy duguláselhárítónak meg egy lakatosnak milyen anyagköltsége növekedett? Semmilyen. Általában az élet lett drágább, ő pedig megteheti, hogy nem enged a színvonalból, máson “veri le” az inflációt. Azokon, akik márciusban, áprilisban kapnak 2,3% béremelést egész évre, aztán osszad be, paraszt. Ha közben ezer forint lesz az üzemanyag, akkor így jártál. Drágábban is tankolsz, meg a duguláselhárítás is negyvenezer lesz, a lakatos meg száz.
Megoldás: minden árat, fizetést befagyasztani törvényileg 10-15 évre
Ki hogyan védekezik ellene?
Hova rakja a pénzét?
Igen, ez komoly baj és sokan vetik is a jegybankok szemére, hogy miért csak a csirke farhát meg a téli zokni ára érdekli őket, az ingatlanok és részvények árrobbanása, a pénz leértékelődése a befektetett javakhoz képest miért nem. Ha a pénz értéke lefeleződik az ingatlanokhoz képest, kétszer annyi pénzt kell adni egy ingatlanért, az is pénzromlás.
‘Amerikaiak millió hitték, hogy megtalálták a szerencséjüket és végre ők is meggazdagodhatnak. Kollektív önhipnózis áldozatai lettek, nem vették észre, hogy csak azért van értéke a babáknak, mert ők maguk, akik benne vannak a mániában, értéket tulajdonítanak neki.’ – https://kiszamolo.hu/beanie-babak-buboreka/
Valami hasonlot gondolok egyelore a kriptorol.
a blockchain ötlet triviálisan jó, vannak már (nagyobb) fecskék is akik kísérleteznek vele. látszik hogy megkerülhetetlen a technológia, talán konkrétan a bitcoin is az marad.
de ha ránézek 2017-2021 közötti chartjára pl. a BTCUSD-nek (de elég 2021 YTD) akkor mindent mondanék csak azt nem hogy “digitális arany”.
amikor 2 forint alatt volt az estmedia részvény, gondoltam beleveszek játszós pénzból, de 0, semmilyen racionális érv nem volt mellette, pedig akár fel is gyújthattam volna annyi pénzt amennyit rászántam volna, de simán csak nem voltam hülye hogy megtegyem. amikor 2 forintról felment 150-re, fogtam a fejem, de nem rágódtam rajta mert a rendelkezésre álló információk alapján jó döntés volt, csak nem _szerencsés_. talán lassan eljutunk oda hogy a kripto már nem csak szerencsejáték, de az elmúlt 10 évre hivatkozni…LOL
Bevallom, én is nagyon sokáig szkeptikus voltam a bitcoinnal. De aztán rájöttem, hogy ha nem haladok a korral, és hülye berögződésekhez ragaszkodom, akkor sok jó dologból maradhatok ki. Beláttam, hogy nem kell hinnem a technológiában, még csak érteni sem muszáj hozzá, attól még pénzt lehet vele keresni, az meg mégiscsak jól jön. 😀
Még a híresen ortodox Warren Buffett is rászánta magát techcégek részvényeinek vételére, akkor pont mi ne tartanánk lépést a világgal? ;D
portfolio.hu/bank/20211022/kandracs-csaba-350-ezren-vettek-fel-hitelt-mikozben-benne-voltak-a-moratoriumban-506606
‘Húzd rá, cigány, csak azért is,
Ha mindjárt az ingemért is!’
Tücskök, hangyák, helikopterpénz
Dr. Ötker írta itt (https://kiszamolo.hu/ujabb-szomoru-inflacios-adatok/), hogy megkönnyítené az életét, ha tag-elnénk az ilyen jellegű kommenteket. Tessék! 🙂
Márpedig egy olyan kicsi piacon, mint a magyar, egy 2 Ft alatti alvó részvénybe bele kell venni. Mit veszíthetsz? 2 Ft-ot darabonként. Veszel belőle százezerért, oszt jónapot. Egy ennyire kicsi piacon egy üres cég alvó részvényét előbb-utóbb megtalálja valaki. Minimális kockázat, elméletileg felső korlát nélküli potenciális nyereség.
grinsect.com/breeding-box
weforum.org/agenda/2020/07/3d-printed-steak-cut-meat-consumption/
Sziasztok! Engem az érdekelne, hogy van-e lehetőség a magyar egészségügy kiváltására. Azt tapasztaltam mostanában, hogy a háziorvoshoz nem lehet bejutni. Telefont vagy nem veszi fel, vagy foglalt. Személyesen érkezve pedig elküld az anyámba, hogy telefonálni kellett volna, menjek haza. Az ügyelet (életveszélytől kisebb) gond esetén elhajt. Bőrgyógyászatra fél évre, urológiára 3 hónapra van időpont. Ha sürgős, akkor kuncsorogni, könyörögni kell, hogy fogadjanak.
Van olyan egészségbiztosítás, ami háziorvosi szolgáltatást is tartalmaz? Tehát receptet írnak, táppénzes papírt adnak? Az Izys/Aegon biztosításban nincs ilyen. Kiszámoló egészségbiztosításból lett valami?
Köszi!
Ajanlom kulonosen figyelembe azt a reszt, ami a bitcoinrol tweetelo (vagy epp kommentelo), bitcoin zealotokrol szol 🙂
Pont ezért jó. Nem kell hozzá túl sok ész, hogy 30 körül már figyeld a vételi erő megjelenését, és felszállj a vonatra. Ugyanígy a kifulladásnak is észrevehető jelei vannak, ha hajlandó vagy odafigyelni.
“digitális aranyba kell rakni infláció ellen, csak a bitcoin, ( bár azt Kiszámoló nem szereti, túl sokat lehetett vele az elmúlt 10 évben vele keresni )”
Aha. Szóval odaadsz valakinek egy valag pénzt, aki egy számítógépen jóváír neked pár bitcoint. Te boldog vagy, amikor látod, hogy megy fel az ára a semminek. Mert a bitcoin egy semmi. Mert a valódi pénz mögött ott áll egy ország gazdasága vagy aranyfedezete, de a bitcoin mögött semmi sincs. Az értékét az adja, hogy mindig találnak egy hülyét, aki ad érte többet.
Igen ám, de mi lesz, ha elfogynak a hülyék?
bitcoinra is ugyanaz igaz, mint általában a tőzsei befektetőkre. vannak akik ki-be ugrálnak, pánikolnak, részvényről, részvényre ugrálnak, havi 10% hozamot várnak, de legalább éves duplázást, stb, azok buknak. és vannak a türelmes befektetők, akik nyernek. aki az elmúlt 10 évben bitcoinba rakta a pénzét az csak 1 évben szembesült némi eséssel. ennél utólag még a tőzsde is kockázatosabbnak tűnik.
Koszonom, hogy valaki legalabb figyel.
Most, hogy ket kezzel szorjak a helikopterpenzt nehez helyzetbe keruletek a szorgos hangyak. Milyen jo etf-be allampapirba probaljam probaljam meg tenni a 3.374.526.-ft megtakaritasom? Nem szeretnek hitelre svajci ingatlant venni, mert gyakori eset, hogy miutan az ingatlan erteke no a bank plusz fedezet bevonasat koveteli, ahogy azt egy itteni kivaloan tajekozott kommentelotol sokszor hallottuk, egyebkent is pukkan hamar a lufi, a fak nem nonek am az egig, oriasi lesz a zuhanas es miutan elindul a csokkenes akkor se fog belevenni a lakasokba a befekteto, mert tudni fogjuk hol lesz az alja es kivarunk. Tanacstalan vagyok, meg a Teva reszveny sem porog most olyan jol ahogy latom, ki mit javasol?
Magánklinika, magán szakrendelés. Én már régóta magánba járok, ahova csak lehet. Szerintem aki csak megteheti, már eddig is magánba járt. Tényleg sokszor vagy egy egész napot ott kell ülni valahol, vagy csak hónapokra van időpont. Az állami egészségügy, kevés kivételtől eltekintve, nem tudja ellátni a funkcióját, vagy ha igen, akkor abban nincs sok köszönet. Próbálj szétnézni az egészségbiztosítások között, de szerintem Magyarország még nincs felkészülve rá, hogy teljesen átálljon a magánszektorra az egészségügyben. Egyes területeket pedig, mint a meddőségi klinikák, épp most államosítanak újra.
Mostani álláspontom fél év után:
– Bitcoin-nak szó szerint semmi értelme és csak azok veszik, akik nem tudják miről van szó és részt akarnak venni a hype-ban (change my mind). Gyakorlatilag olyan mintha a 70-es években az emberek ragaszkodtak volna a fénycsöves gépekhez, csak azért, mert az volt az első. Iszonyúan elavult.
– Egyetlen projekt alatt nem találkoztam annyi scammerrel, mint itt. Szerintem azért, mert a “könnyű lopás” lehetőségével a lokális bűnözők, simán tudnak nagy mértékben átverni embereket globálisan az egész világon. Utána járva pár ilyen csalásnak, sajnos működnek.
– Szerintem a decentralizált alkalmazások lesznek a jövő, mint az Amazon és Apple a .COM után, mert van mögötte szolgáltatás.
Ez nem 1 vagy 0.
Fel van fújva a tőzsde is, a fiat is, ez egyre nyilvánvalóbb, de össze sem hasonlítható azzal (szerintem), ami a crypto piacon van. Főleg a bitcoin-nál, ami mögé valszeg sosem fognak tudni rendes szolgáltatást építeni, elképesztően környezetszennyező (tudom a bankok épületei is, de cryptonál van PoS, zöld alternatívák) és fizető eszköznek sem a legalkalmasabb. Én úgy látom és szerintem a bitcoin szárnyalása is ezt bizonyítja, hogy 99%-ban laikus emberek fektetnek be utánajárás nélkül, csak mert követik az árt, de pont emiatt is sokkal trendalapúbb és nagyobb lufi mint bármi más.
A bitcoin ha jobban belemélyülsz a technikai részletekben, se nem annyira decentrikus, se nem annyira kényelmes használni, mindezek mellett elképesztően rizikós benne tárolni a pénzedet jelenleg a hagyományos bankokhoz képest.
Hagyjuk már ezt a hangyázást! Aki azért nem vesz ingatlant, amikor szüksége van rá és egyébként vállalható mértékű hitellel, nevetségesen alacsony kamatkörnyezetben meg is tehetné, mert várja a “nagy összeomlást”, az nem hangya, hanem ostoba. Várod a nagy összeomlást 10 évig, közben elmegy melletted az életed, arról nem is beszélve, hogy a várva várt nagy válságban jellemzően más befektetések is esni szoktak, pl azok, amikben a hobbiapokalipszisvárók a megtakarításaikat tartják. Tudom, tudom, majd jókor szállsz ki és az alján be, hisz van kristálygömböd, meg értesz hozzá, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy az elmúlt évek ingatlanboomjából is kivetted a részed. Oh wait… 🙂
/s
portfolio.hu/ingatlan/20211024/lakasba-fektetnel-mutatjuk-az-aktualis-hozamokat-506712
Ahogy látjuk a 10 éves hozam 133%, 5 éves hozam 87% … elképesztőek, de az utolsó év már csak 3,4%.
Valahol írták, hogy Bp-n a tranzakciószám már 2019 közepe óta csökken (ekkor indult a MÁP+). Tehát egyre kevesebb vevő van, aki hajlandó megfizetni az egyre magasabb árakat. Ez viszont nehezíti a lebegő profit realizálását is.
A vilagraszolo es meses magyar ingatlanboommal 2020-ban (!!) sikerult elerni a rendszervaltaskori ingatlanarakat realerteken.
Forras: mnb lakasarindex
Melyik piacra nem lehet rasutni, hogy mestersegesen van fujva? Gyakorlatilag mindenre el lehet mondani ezt, meg azt is hogy igazabol nincs az adott ertek mogott megfelelo fedezet es/vagy kereslet. Penzboseg van, ez megy a reszvenypiactol a ingatlanokig mindenhol.
A pénz nem az, ami megfelel a közgazdasági tankönyvek pénzre vonatkozó definíciójának, hanem az, amit a társadalom pénzként elfogad. Legyen az egy darab papír, amire rá van nyomtatva, hogy “forint”, vagy a börtönben a cigaretta, vagy akár a bitcoin.
Svajcrol volt szo.. Nemet peldat tudok mondani. Atlag varosi csalad, atlag lakas, atlag jovedelem. Vasarlas total koltsege, ar plusz Nebenkosten. Olyan 600-700k. Betol 100k-t, es felvesz 500-600k hitelt. Havi torleszto belove 1100-1300 eur. Mi lesz ebbol 10-15ev mulva? A 90ea evek itteni nagy boomja utan kb 15 ev hozamsivatag es 73% atlag realertekcsokkenes volt 2010-ig. (A 73% egy nemreg ezzel foglalkozo FAZ elemzesben volt)
Mekkora risk ez vs. csokkeno berleti arak mellett (nagyvarosok)?
Azért az nem mindeg, hogy olyanról beszélünk, aminek van fundamentális értéke is, és ehhez képest fel van fújva, vagy aminek nincs, és 100%-ban hit kérdése, hogy mennyit ér.
Annak az ingatlannak, amiben laksz, teljesen irreleváns, hogy az ingatlanpiac egésze épp milyen reálértékváltozáson van, ha nincs kincentizve az önerő annyira, hogy egy ilyen változással új fedezet kelljen. Nem kell mindenkinek vennie, de ha van rá keret és a vétel életszakaszilag aktuális, akkor butaság várni a csodát, hogy majd beszállok az alján vmikor. A saját ház/lakás nem befektetés, hanem fogyasztás. Cipővásárlással se vársz jövő karácsonyig, ha neked ma van rá szükséged.
Ez igaz. De emellett kell lenni egy ertekmegorzo szerepenek is. Egy olyan eszkoz ami napon belul kepes akar 15-20%okat mozogni vagy par nap/het alatt extremet mozdulni akar plus minus, erre nem alkalmas. Persze kell egy storyline minden hasonlo eszkoz moge.
Igy van. Csak azert szolaltam meg mert elotte egy “svajci” pelda volt irronikusan fikazva.
Es svajcban vagy epp nemeto.-ban is ennek a sajat lakhatas/fogyasztasnak komoly alternativaja a berles. Foleg csokkeno berleti dijjak mellett, nemet top 7 nagyvaros. Ezert jelenleg k nem mindegy a varas es idozites egy kamatemelesi ciklus elejen. (varhato kamatemelesi ciklus)