Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről
Pénzügyi tanácsadás, ahogy mindig is szeretted volna.
Szombaton bejelentette a kormány, hogy továbbra is elérhetőek lesznek a családtámogatások, a babaváró hitel (ez eredetileg megszűnt volna az év végén), a CSOK, a családi adókedvezmény, első házasok adókedvezménye és a diplomás gyerekgondozási díj.
Amire nem derült fény, hogy mi lesz a falusi CSOK-kal (év végén szűnik meg elvileg), illetve meghosszabbítják-e a 3+3 milliós felújítási támogatást.
Többen szerettek volna cikket a társasházzá válásról, ami a megemelkedett rezsi miatt lehet alternatíva azoknak, ahol több család lakik együtt egy házban, de különálló lakásokban, jellemzően egy család több generációja.
Mivel a rezsitörvényt sikerült fél óra alatt megírni a stratégiai kétségbeesett kapkodás jegyében, semmire nem gondoltak, a több együttlakó család rezsielszámolására sem. Ezért ha nálad is ez áll fenn, érdemes lehet elgondolkodni a társasházzá váláson. (Gondolva persze arra is, hogy lehet, két hónap múlva az egészet okafogyottá teszik egy újabb hasonlóan átgondolt rendelettel.)
A dolog nem annyira egyszerű, de nem is annyira komplikált, kell hozzá ügyvéd és egy földmérő, ha egyébként az ingatlan kialakítása alkalmas arra, hogy két (vagy több) külön lakás legyen kijelölve benne.
Erika volt olyan jó és írt egy rövid összefoglalót a témában. Következzen az ő levele.
Olvasom a bejegyzéseidet, pár éve találkoztunk is személyes tanácsadás alkalmával. A múlt héten volt egy bejegyzésed (Kata nyugdíj, tűzifa és lakásbérlés), azóta tervezem megírni, hogy szerintem mi a megoldás, de megvártam a rezsi-rendeletek kihirdetését, amelyek ezt a kérdést végül le is egyszerűsítették. A rezsi drasztikus növekedésének lehetősége miatt ez a megoldás másokat is érdekelhet, különösen több-generációs házakban élőket.
A 10% feletti alapkamat jó hír a befektetésre vágyóknak (még ha az infláció ennél is sokkal több), azonban nem annyira jó hír az adófizetőknek.
Az elmúlt években is az államadósság ütemesen nőtt, minden évben a kormány többet költött, mint keresett. Ahhoz, hogy valóban tudjon csökkenni az államadósság, az kellene, hogy a költségvetés pluszban zárjon az év végén. Ilyen egyszer sem volt még Magyarországon a rendszerváltás óta.
(Miközben sok európai országnak ez sikerült többször is az elmúlt években, a példa kedvéért az utolsó békeévben, 2019-ben csak tíz ország volt az Unióban, amelyik mínuszos költségvetéssel zárta az évet, “természetesen” az egyik Magyarország volt. Mivel kétezer milliárd forinttal több lett az adóbevétel 2019-ben is, ezt mind soron kívül el kellett verni, hogy tudjon teljesülni a mínusz 1,2 ezer milliárdos hiánycél. Nem lehetett könnyű ennyi pénzt decemberben kihajítani az ablakon, de ahogy addig is minden évben, 2019-ben is sikerült. Senki nem mondhatja, hogy nem került komoly erőfeszítésbe a mínuszos költségvetés fenntartása. Bővebben.)
(Érdemes kicsit tanulmányozni az ábrát, mennyivel és mennyi ideig nőtt az államadósság a 2008-as világválság alatt és mennyivel nőtt 2020 eleje óta, amikor messze nem volt akkora gazdasági válság, mint 2008-ban. Szintén érdekes például a 2017 utáni erőteljes eladósodás, nem sok indoka van annak sem, csak az erőltetett gazdasági növekedés finanszírozása. De ezt csak zárójelben.)
A társasházaknál, ahol gázzal fűtenek központi kazánnal, a rezsicsökkentett gázárat a lakások száma alapján állapítják meg, amiről legkésőbb augusztus 15-ig kell nyilatkozni.
Zoltán csinált egy kalkulátort, ahol a társasház és azon belül is a lakás megnézheti, hogy mennyi lesz a várható gázszámlája az összfogyasztás, a lakások száma szerint és a négyzetméter alapján.
Használjátok egészséggel, ezúton is köszönjük.
Sokak szeme felcsillant, mert a 2023 júniusi diszkontkincstárjegy hozama már 9% felett van.
Van, aki azután érdeklődik, nem lenne-e jobb most venni ebből a diszkontkincstárjegyből és majd ha lejár jövő nyáron, akkor venni belőle prémium állampapírt, akkor már az idei infláció feletti kamattal.
Az ötlet jó, egyetlen buktató van benne, hogy mi garantálja, hogy lesz-e prémium állampapír és ez a sorozat fog-e még futni? Ha kijön egy új sorozat, kisebb kamatprémiummal, akkor kifejezetten rosszul jártál hat év távlatában.
Ezt kell eldöntened, hogy ezt a rizikót megéri-e az egyszeri kb. 2,5%-kal magasabb kamat. (S nem is biztos, hogy lesz elég eladó készlete az Államkincstárnak az általad kinézett papírból.)
Mások a több éves államkötvényekre találtak rá, amiről itt írtam:
Cég, alapítvány, társasház, egyesület, vállalkozás számlanyitása az Államkincstárnál
Itt egy dologra kell vigyázni, ami a cégeknél nem szempont, hogy csak a 2019 júniusa után kibocsátott állampapírok kamatadómentesek a lakossági vásárlóknak.
Ha kinézted a példa kedvéért a 2025/B nevű államkötvényt, honnan tudod meg, hogy mikor bocsátották ki? Csak azt látod, hogy 2025 június 24.-én jár le.
Az államkötvényeket úgy nevezik el, hogy az első, amit kibocsátottak 2025-es lejárattal, az lesz a 2025/A, a második a 2025/B és így tovább. (Speciális államkötvények nevei is speciálisak, mint az inflációkövető papírok I vagy J jelzése, az eurós inflációkövetőknek X és így tovább. De az már egy másik történet.)
Például a 2025/B kötvényt 2014-ben bocsátották ki. A 2025/C-t 2019 novemberében. Míg az elsőnél fizetsz 15% kamatadót (hiszen 2019 júniusa előtt lett kibocsátva), a másodiknál már nem.
Ez sehol nem derül ki a számodra a táblázatokból.
Ezért államkötvénynél mindig keress rá Google-lel, hogy mikor bocsátották ki, ha nem akarsz kellemetlen meglepetést magadnak. Amint látod, hozamban nincs nagy eltérés a két papír között (9,92% vs 9.85% évente) a kamatadó miatt viszont majdnem másfél százalék a különbség.
Mint ismert, a kormány nem csak felemelte a tranzakciós adót, de egyrészt kiterjesztette az értékpapírszámlák tranzakcióira is, illetve minden külföldi szolgáltatót, aki magyaroknak számlát vezet, kötelezett, hogy jelentkezzenek be az adó hatálya alá.
Mivel egyszerűbb a legtöbb cégnek inkább nem szolgáltatni a magyaroknak, mint megfelelni ennek az előírásnak, így várható volt, hogy a Degiro is az egyszerűbb irányba fog lépni.
Ha még nem kaptad meg ezt az e-mailt, hamarosan meg fogod:
A DEGIRO-számlájával kapcsolatban írunk Önnek. Sajnálattal tájékoztatjuk, hogy azt az üzleti döntést hoztuk, hogy megszüntetjük a magyar piacon nyújtott szolgáltatásainkat.
Jelen levél szolgál az Ön és a DEGIRO között létrejött ügyfélszerződés felmondására vonatkozó értesítésnek az ügyfélszerződéssel összhangban.
A 26.1. cikk szerint 2 hónapos felmondási időt kell biztosítani. Azonban udvarias gesztusként szeretnénk további egy hónapot biztosítani, mert Ön jelenleg nyitott pozíciókat tart a DEGIRO-számláján. Ezért a felmondási időt 3 hónapra meghosszabbítjuk.
Az Ön DEGIRO-számláját tehát a következő napon zárjuk le: 21/10/2022.
Köszönjük mindenkinek, aki elküldte a levelet.
Kijöttek az új rezsiárak, amiket december 31-ig kell alkalmazni.
Mivel az ellenzék felvetette, hogy Paks 11 forintért termeli az áramot, többet, mint a teljes lakossági fogyasztás, akkor miért akarják a lakosságra a piaci árat rászabadítani, ezért a kormány visszakozott és az áram árán nem emelt lényegesen. (Mármint a piaci árhoz képest.) A limit feletti ár 70,1 Ft lett kilowattóránként a mostani 36 forint helyett. Na, senki nem is fog spórolni túl sokat a villannyal, ha 13 ezer forint helyett 20 ezer lesz a villanyszámla.
(Persze csak akkor termel ilyen olcsón Paks, ha a beruházás icipici kis költségét figyelmen kívül hagyjuk. Azzal együtt már a sokszorosa lenne az áram valódi költsége, de ez most egy másik kérdés és messzire vinne.)
Aki gázzal fűt, az pórul járt, mert a gázt viszont rendesen megemelték, a mostani bő 100 forintos árról 747 forintra, ami azért elég húzós lesz sokaknak. (Úgy látszik, mégsem kapjuk ötödáron az oroszoktól a gázt….)
Ez viszont az előzetes ígéretek szerint nem érinti majd a távhős ingatlanokban élőket. Akkor se, ha egyébként gázból állítják elő a távhőt.
Röviden, aki árammal fűt, az alig fizet többet, ő a piaci ár harmada alatt kapja az áramot továbbra is, a távhősöknek sem kell izgulnia, azonban a gázzal fűtők akár hétszeres gázszámlára is számíthatnak.
Innen nézve sikerült megint féloldalasra csinálni a rendszert, érdemes lenne tovább finomítani. Legközelebb jó lenne, ha nem egy óra alatt találnának ki egy ekkora horderejű döntést.
Például ha már támogatni akarunk, akkor növekvő egy főre eső jövedelem mellett egyre csökkenő állami támogatást kaphatna mindenki. Többgyerekesek, fogyatékkal élők, akárkik nagyobb támogatást kapnak, a sokat keresők kevesebbet. Aztán ha akar, akkor villannyal fűt, ha akar, gázzal vagy tűzifával, ha akar, spórol, ha akar, pazarol. Az állam utalja ezt a pénzt a szolgáltatóknak, annyival kisebb lesz a számla és csókolom. Ezt olyan nehéz lett volna kiokoskodni? Egyszerű, mint a faék, senkivel nem kivételezik, akit kell, azt támogat. Egy négytagú átlagos fizetésű család negyedévente kap X ezer forint hozzájárulást, aztán úgy osztja be, ahogy akarja. Akinek a nyugdíja 100 ezer forint és egyedül él, az többet kap, mint akinek 500 ezer és az is kétszer.
Ha pedig nem a szolgáltatónak utalja a kormány a pénzt, akkor a nyugdíjasok kaphattak volna nyugdíjkiegészítést negyedévente, télen többet, nyáron kevesebbet, vagy semmit, minél nagyobb a nyugdíj, annál kevesebbet. A gyerekesek a családi pótlékon keresztül kaphattak volna plusz pénzt és így tovább.
A távhősöknek miért nem kell spórolnia? Miért ne lehetne ott is négyzetméter-arányosan bevezetni díjat, ha felette fűt a ház, akkor emelkedik a díj?
650 ezer ingatlanban egyáltalán nem nő a fűtés ára, az árammal fűtőknek még a duplájára sem emelkedik, mindenki másnak pedig a hétszerese lesz.
Ennyit tényleg nem sikerült kitalálnia a kormánynak?
Ha jól számolom, a legelavultabb, legenergiapazarlóbb hősugárzóval sem lesz drágább fűteni, mint gázzal. Szép munka volt megint, fiúk. Amikor nincs idő gondolkodni, akkor nem is gondolkodunk.
Vajon a villamoshálózat készen áll arra, hogy mindenki rádugja a minden szobába frissen vett hősugárzóját a hálózatra? Vagy olyan áramszünetek lesznek, mint egy afrikai országban? Jöhet az aggregátor a befagyasztott árú benzinnel? Vagy amikor majd összeomlik az elektromos hálózat, akkor majd megint egy nap alatt felemelik visszamenőlegesen az áram árát is?
Ha a múlt héten tűzifáért szaladtál, most fűtőklímát rendelj a neten, amíg van. Ha elfogyott, akkor hősugárzót vagy olajradiátort. 🙂
Hivatalos gázár-kalkulátor erre.
Hivatalos áramár kalkulátor erre. (Köszi Bence.)
Azon gondolkodtam, ha nekem lenne kiadott lakásom és ha tényleg annyira drágulni fog a rezsi, ahogy ijeszteget vele a kormány, akkor én nem kockáztatnék, lecserélném a villanyórát előrefizetősre, az a biztos. Ez megakadályozza a rezsi felhalmozását is, ha a bérlő nem akar se fizetni, se kiköltözni.
Itt a leírás, hogyan kell igényelni. Egyszerűen feltölthető akár mobilappból is, az egyenleg lefogyása előtt napokkal már sípol, hogy töltsd fel, tehát a bérlő sem problémázhat rajta, úgy tűnik nem komplikáltabb a fizetés, mint egy hagyományos számla befizetése.
Ha neked van vele tapasztalatod, oszd meg a hozzászólásokban.
Úgy tűnik, rosszabb idők jönnek ősztől, sokan lesznek kénytelenek spórolni olyan luxusdolgokon, mint például az autó, amit eddig alapnak vettek. A legtöbb családban nem egy, de mindjárt két autó is van.
Kíváncsi voltam, 2008 után mennyivel esett a személyautók darabszáma és mikor értük el újra a 2008-as értéket. Az addig töretlen növekedés megállt, 2014-ben haladta meg újra a gépjárművek száma a 2008-as értéket.
Érdemes megnézni azt is, hogy az elmúlt években is 100-200 ezer autóval nőtt a hazai állomány és már meghaladja a 4 millió darabot. Átlagosan ma már minden háztartásban van egy autó. 2000 óta bő 70%-kal növekedett a hazai autóállomány.
S akkor a grafikon a KSH adatai alapján (Kattintásra nagyobb lesz):
Találtam egy érdekes ábrát az ausztrálok ingatlanhozjutásáról.
Tudom, Ausztrália messze van, de valószínűleg az egész nyugati világban ugyanaz a trend. Az emberek egyre később, egyre nagyobb hitellel tudnak csak ingatlant venni.
Az első ingatlanukat vásárlók életkora:
Ezzel párhuzamosan nőtt a hitellel rendelkezők aránya is minden korosztályban:
Erős hetünk volt, az üres államkincstár miatt először többszörösére emelték a mikrovállalkozások adóját, de még kárörvendeni sem volt sok ideje a többieknek, máris bejelentették, hogy ugyanezen oknál fogva szintén a többszörösére emelik a háztartások rezsikiadásait.
Azonnal megindult a roham az alternatív fűtőeszközökért, mint tűzifa és szén, olyannyira, hogy már most hiány alakult ki belőlük és borítékolható a többszöri áremelkedés szezonig.
A nagy kérdés azonban, amit nem tesznek fel sokan, hogy egyáltalán megéri-e fával fűteni, illetve milyen gáz és villanyár mellett olcsóbb a fával való fűtés.
Ha fűtési alternatíva miatt vesszük a fát, akkor ez talán az egyik legfontosabb kérdés. Ha ellátás-biztonság miatt (mindegy, mennyibe kerül, ha elzárják a gázt, én legalább tudok majd mivel fűteni), akkor ez nem szempont.
(Egy fatüzelésre alkalmas kazán vagy kandalló kiépítésével most nem számolunk, induljunk ki abból, hogy az vesz fát, akinek van hol felhasználnia fűtésre.)
További komoly szempontnak kellene lennie (de sajnos nem lesz az), hogy milyen légszennyezést okoz a fával fűtés a gázhoz képest. Még ha valamivel olcsóbb is lenne fával fűteni, akkor is érdemes meggondolni, hogy megéri-e, ha ennek az az ára, hogy mindenki fuldoklik a környéken.
Szintén szempont, hogy milyen plusz munkával jár a fa behordása, hasítása, a kandalló takarítása és így tovább. Ezt is érdemes forintosítani.
Mi határozza meg, hogy megéri-e fával fűteni a gázzal vagy villannyal szemben?
Két dolgot kell figyelembe venni, az egyik a gáz, villany, illetve az adott fafajta fűtőértéke, a másik a tüzelés hatásfoka.
Alig két nap alatt hirtelen mindenki roppant energiatakarékossá vált.
Annyira, hogy akartam venni egy konnektorba dugható fogyasztómérőt, induláskor az Auchan honlapja szerint legalább három volt még a boltban, mire odaértem, mind elvitték. Szerintem ennyit nem adtak el máskor fél év alatt sem.
Biztos te is olvastál már olyan cikkeket, hogy már milliomos lennél, ha nem hagynád mindig bedugva a mobiltöltőket. Most, hogy felsejlett a magas áramszámla réme, mindenki tudni szeretné, mennyit is fogyasztanak ezek a dolgok.
Azért, hogy neked ne kelljen, megmértem néhány elektronikai termék fogyasztását. Az árakat a mostani, rezsicsökkentett árral számoltam, kerekítéssel 38 forintos egységáron.
Kezdjük mindjárt a hírhedt mobiltöltőkkel. Akármennyit mértem, akármilyen márkájú töltőt, mindegyiknél 0,0 W-ot mutatott a mérő. Ennek az lehet az oka, hogy csak 0,2 W felett mér. Lehet, hogy mégsem attól leszel milliomos, ha kihúzod a töltőt a falból és a Földet sem ezzel fogod megmenteni.
Bedugott, de kikapcsolt tévé, Xbox és egy mobiltöltő együtt fogyaszt titokban 2,1 Wh-ot. Ez havonta 1,52 kWh, jelenlegi áron 58 forint/hó. Őszintén én sokkal többre tippeltem volna ennek a három fogyasztónak az együttes készenléti fogyasztását.
Ma nyilatkozta a miniszterelnök, hogy a nyugdíj miatt kellett “megreformálni” a katát.
Apró gond az érveléssel, hogy pont a nyugdijalapot jelentő 50 ezer forintot nem emelték, sőt elvették még a lehetőséget is, hogy 75 ezer forintot fizessen valaki önként a magasabb nyugdíj reményében.
Ha ez kevés lenne, főállásod sem lehet kata mellett mostantól, tehát a garantált éhenhalásra ítélik a taxisokat és a fodrászokat nyugdíjas korukra. Egy katásnak nem lehet több nyugdíjalapja, mint a minimálbér fele évente. Ez mostantól törvénybe van öntve. (Ilyen az, amikor fél nap alatt írnak egy törvényt, még a helyesírási hibákat sem tudják kijavítani és másnap már el is fogadják hathetes határidővel.)
Gondolom, a miniszterelnök is így értette a mondandóját, hogy túl sok lesz a nyugdijas hamarosan, fontos, hogy a katások gyorsan éhenhaljanak. (Jó, nem így értette, hanem hogy azért dobtak ki szinte mindenkit, hogy jó sokat adózzanak.)
Túl gyors munka soha nem jó, ahogy tartja a mondás. De jó lenne, ha a kormány először gondolkodna, utána cselekedne és nem fordítva állandóan.
(Arra nem vesztegetném a szót, hogy a miniszterelnök szerint a brüsszeli szankciók miatt kellett meghalnia a rezsicsökkentésnek, a valóság ezzel szemben az, hogy az energia már tavaly is közel ugyanilyen drága volt, mert az oroszok nem küldték a gázt már tavaly sem.
Az is apróság, hogy a gázra nem vetettek ki szankciót, az oroszok annyit küldhetnének, hogy ingyen lehetne a gáz. De nem teszik, szándékosan zárják el a csapokat. De mi az oroszokat nem hibáztathatjuk, így Brüsszelt kell és különben is harcban kell állnunk. Soha nem hagyta a miniszterelnök úr, hogy a tények összezavarják a hangulatkeltésben… )
Ma reggel láttam, hogy a puccos Budaörsön jól szituált család éppen talicskázza befelé a frissen vett tűzifát.
Szintén itt egy raktárnál már két teherautónyi tűzifa van felhalmozva.
Ha tudsz fával fűteni, még ma rendeld meg, mert nagyon úgy néz ki, hogy hamarosan nem lesz és addig is gyorsan fog drágulni.
Nincs felkészülve az ország a megugró keresletre, az szinte biztos.
S mi fogyott még el tegnap az Auchanban? A konnektorba dugható fogyasztásmérő. Még hogy nem tudnak spórolni az energiával az emberek, ha közvetlenül érzik a pénztárcájukon.
Még egy gondolat: apósomék ki akarták adni a felső szintet bérlőknek. Ebből most nyilván nem lesz semmi, ha a plusz rezsi a duplája lenne, mint a remélt bérleti díj.
Vajon mekkorát fognak esni a bérleti díjak és mennyire fognak felértékelődni azok a bérlők, akik a rezsit is ki tudják fizetni? Az embereknek továbbra is fix összegük van lakhatásra, ha a rezsi az ötszöröse lesz, akkor a bérleti díjnak kell csökkennie.
Mennyire fognak felértékelődni a kisméretű és/vagy korszerű bérlemények? (Vagy kevésbé leértékelődni, mint a nem szigetelt nagy hodályok.)
Mivel sokan kérdezitek, hogy akkor most féljetek-e az államcsődtől, ami a jelek szerint mindjárt itt lesz, inkább itt válaszolok ezekre a kérdésekre.
Igen, nagy a baj, beomlott a forint árfolyama, a kormány kapkod össze-vissza, három napon belül kinyírja a mikrovállalkozók egyetlen adózási lehetőségét, de még a Szent Rezsicsökkentést is.
Igen, régen látott magasságba szaladt a forint alapkamata, hajszál választja el a kétszámjegyű összegtől, ilyen magas utoljára a 2008-as válság mélypontján volt, akkor is a tűzoltás miatt emelték ilyen magasra. S úgy tűnik, a mostani alapkamat is túl kevés.
Igen, a valódi infláció közelebb van a 30%-hoz, mint a 20%-hoz, a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas.
Az államháztartási hiány fél év alatt hajszál híján elérte a 3 ezer milliárd forintot, ami rengeteg.
Az elmúlt évek összes elhibázott gazdasági és monetáris döntése most ömlik a nyakunkba és hol van még az igazi válság, mint amilyen például a 2008-as volt.
Valóban aggasztóak a körülmények. Amit lehetett, mindent elszúrt a kormány. Akkor nyomta a gázt tövig, amikor fékezni kellett volna, most, hogy gyorsulni kellene, kénytelen tövig taposni a féket. Akkor szórta a pénzt, amikor lett volna lehetősége megtakarítani, most hogy támogatni kellene a gazdaságot, most kénytelen bevezetni a megszorításokat. (Vagy tudományosabban: anticiklikus politika helyett prociklikus politikát folytat: az emelkedésre dolgozott rá, teljesen feleslegesen, hogy aztán az esést még súlyosabbá tegye. Akkor kell adót emelnie, amikor a gazdaságnak adócsökkentésre lenne szüksége, akkor szorít meg, amikor a már szétszórt támogatást kellene kiosztania.)
De most jön a de.
A kormány végre felismerte, hogy politikai haszon ide vagy oda, a rezsicsökkentés tönkreteszi az országot. Ezért egyébként dicséretes módon le merte vágni ezt a politikai szent tehenet, ráadásul villámgyorsan.
