A 10% feletti alapkamat jó hír a befektetésre vágyóknak (még ha az infláció ennél is sokkal több), azonban nem annyira jó hír az adófizetőknek.

Az elmúlt években is az államadósság ütemesen nőtt, minden évben a kormány többet költött, mint keresett. Ahhoz, hogy valóban tudjon csökkenni az államadósság, az kellene, hogy a költségvetés pluszban zárjon az év végén. Ilyen egyszer sem volt még Magyarországon a rendszerváltás óta.

(Miközben sok európai országnak ez sikerült többször is az elmúlt években, a példa kedvéért az utolsó békeévben, 2019-ben csak tíz ország volt az Unióban, amelyik mínuszos költségvetéssel zárta az évet, "természetesen" az egyik Magyarország volt. Mivel kétezer milliárd forinttal több lett az adóbevétel 2019-ben is, ezt mind soron kívül el kellett verni, hogy tudjon teljesülni a mínusz 1,2 ezer milliárdos hiánycél.  Nem lehetett könnyű ennyi pénzt decemberben kihajítani az ablakon, de ahogy addig is minden évben, 2019-ben is sikerült. Senki nem mondhatja, hogy nem került komoly erőfeszítésbe a mínuszos költségvetés fenntartása. Bővebben.)

(Érdemes kicsit tanulmányozni az ábrát, mennyivel és mennyi ideig nőtt az államadósság a 2008-as világválság alatt és mennyivel nőtt 2020 eleje óta, amikor messze nem volt akkora gazdasági válság, mint 2008-ban. Szintén érdekes például a 2017 utáni erőteljes eladósodás, nem sok indoka van annak sem, csak az erőltetett gazdasági növekedés finanszírozása. De ezt csak zárójelben.)

Mára az ország államadóssága meghaladta a 44 ezer milliárd forintot. Minden négytagú magyar család kicsit több, mint 18 millió forint államadósság "boldog" tulajdonosa.

S el is érkeztünk a témánkhoz. Ezt az adóssághegyet finanszírozni is kell, s a finanszírozás költségét az adófizetők állják.

2020-ban az államadósság kamataira még "csak" ezer milliárd forint ment el, hála az alacsony kamatoknak, 2021-re ez már közel 30%-kal nőtt, főleg a sok felvett új államadósságnak köszönhetően.

2020-ban 0,01% kamatot fizetett az állam a háromhónapos diszkontkincstárjegyre, 2021 elején 0,34%-ot, most 8,18%-ot.

Öt évre most 9,47%-ra kap kölcsön az állam, két éve még 1,25%-ot kellett adni a befektetőknek ugyanezért a kötvényért.

(A rossz hír az, hogy ezek a kamatok várhatóan tovább emelkednek, ha nő az infláció és az alapkamat is.)

Nem kell mély közgazdasági ismeret, hogy ráérezzünk, hogy 8 százalékponttal magasabb kamat érdemben növeli a költségvetés kiadását.

Kérdés az, hogy mennyivel?

Fontos megérteni, hogy a már kibocsátott állampapírok kamata nem változik attól, hogy az újabbakat már csak drágábban tudjuk eladni.

Viszont a lejáró állampapírokat plusz az éves költségvetési hiányokat már csak a magasabb kamat mellett tudjuk újrafinanszírozni.

A következő években ennyi állampapír jár le:

Évi 3-5 ezer milliárd forintnyi forintos állampapírt és 160-600 milliárd forintnyi devizás állampapírt kell újra eladni. Ehhez jön még hozzá az idénre tervezett, de nem biztos, hogy tartható 3125 milliárd forintnyi költségvetési hiány.

Az év elején még ezt tervezte az Államadósságkezelő központ új kibocsátásként és csereként erre az évre:

7.421 milliárd forintnyi állampapírt kell megújítani vagy kibocsátani idén, a tavalyi kamatoknál durván 7,5 százalékponttal magasabb kamatok mellett.

Mivel tavaly a nettó kamatkiadás 1.247 milliárd forint volt (ennyibe került az államadósság finanszírozása az adófizetőknek), ez idén 570 milliárd forinttal fog nőni, ha a mostani értékeket kivetítjük egész évre. (Nőhet és csökkenhet is még a kamat az év végéig, de szerintem átlagnak jó lesz az év közepén kialakult érték.)

S jövőre és utána is szintén hasonló mennyiségű lejáró állampapírt kell majd megújítani magasabb kamatok mellett, ami folyamatosan növelni fogja az államadósság finanszírozásának költségét évről-évre.

Bár nem tudjuk, milyen kamatokkal tudjuk eladni az állampapírokat két-három év múlva, de az látható, hogy akár egy-másfél éven belül is a duplájára nő az államadósság finanszírozásának költsége.

Hogy tudjuk hová tenni ezt a 2-2,5 ezer milliárd forintnyi éves finanszírozási költséget, 2021-ben az szja-ból 2.888 milliárd forint jött be, a társasági adóból 558 milliárd, a világbajnok áfából 5.397 milliárd forint folyt be.

Vagyis ha nem kellene államadósság kamataira költeni az adófizetők pénzét, el is lehetne törölni az szja-t vagy le lehetne felezni az áfát akár.

(Az MNB veszteségei is dinamikusan nőnek a tízezer milliárd forintnyi kihelyezett nulla százalékos hitelek miatt, idén már elérheti az évi 400-600 milliárd forintot is, amit szintén majd a költségvetésnek kell majd állnia, de az már egy másik történet.)

Ez az emelkedő kamatkiadás rosszul érinti a költségvetést, hiszen ennyivel több adót kell beszednie vagy ennyivel kevesebbet költhet fontosabb dolgokra.

Így egyrészt örömteli, hogy az alapkamat és az állampapír hozamok nőnek, másrészt azonban adófizetőként ez több adófizetést fog jelenteni a következő években.