Mennyibe fog kerülni az államadósság finanszírozása?
A 10% feletti alapkamat jó hír a befektetésre vágyóknak (még ha az infláció ennél is sokkal több), azonban nem annyira jó hír az adófizetőknek.
Az elmúlt években is az államadósság ütemesen nőtt, minden évben a kormány többet költött, mint keresett. Ahhoz, hogy valóban tudjon csökkenni az államadósság, az kellene, hogy a költségvetés pluszban zárjon az év végén. Ilyen egyszer sem volt még Magyarországon a rendszerváltás óta.
(Miközben sok európai országnak ez sikerült többször is az elmúlt években, a példa kedvéért az utolsó békeévben, 2019-ben csak tíz ország volt az Unióban, amelyik mínuszos költségvetéssel zárta az évet, “természetesen” az egyik Magyarország volt. Mivel kétezer milliárd forinttal több lett az adóbevétel 2019-ben is, ezt mind soron kívül el kellett verni, hogy tudjon teljesülni a mínusz 1,2 ezer milliárdos hiánycél. Nem lehetett könnyű ennyi pénzt decemberben kihajítani az ablakon, de ahogy addig is minden évben, 2019-ben is sikerült. Senki nem mondhatja, hogy nem került komoly erőfeszítésbe a mínuszos költségvetés fenntartása. Bővebben.)
(Érdemes kicsit tanulmányozni az ábrát, mennyivel és mennyi ideig nőtt az államadósság a 2008-as világválság alatt és mennyivel nőtt 2020 eleje óta, amikor messze nem volt akkora gazdasági válság, mint 2008-ban. Szintén érdekes például a 2017 utáni erőteljes eladósodás, nem sok indoka van annak sem, csak az erőltetett gazdasági növekedés finanszírozása. De ezt csak zárójelben.)
Mára az ország államadóssága meghaladta a 44 ezer milliárd forintot. Minden négytagú magyar család kicsit több, mint 18 millió forint államadósság “boldog” tulajdonosa.
S el is érkeztünk a témánkhoz. Ezt az adóssághegyet finanszírozni is kell, s a finanszírozás költségét az adófizetők állják.
2020-ban az államadósság kamataira még “csak” ezer milliárd forint ment el, hála az alacsony kamatoknak, 2021-re ez már közel 30%-kal nőtt, főleg a sok felvett új államadósságnak köszönhetően.
2020-ban 0,01% kamatot fizetett az állam a háromhónapos diszkontkincstárjegyre, 2021 elején 0,34%-ot, most 8,18%-ot.
Öt évre most 9,47%-ra kap kölcsön az állam, két éve még 1,25%-ot kellett adni a befektetőknek ugyanezért a kötvényért.
(A rossz hír az, hogy ezek a kamatok várhatóan tovább emelkednek, ha nő az infláció és az alapkamat is.)
Nem kell mély közgazdasági ismeret, hogy ráérezzünk, hogy 8 százalékponttal magasabb kamat érdemben növeli a költségvetés kiadását.
Kérdés az, hogy mennyivel?
Fontos megérteni, hogy a már kibocsátott állampapírok kamata nem változik attól, hogy az újabbakat már csak drágábban tudjuk eladni.
Viszont a lejáró állampapírokat plusz az éves költségvetési hiányokat már csak a magasabb kamat mellett tudjuk újrafinanszírozni.
A következő években ennyi állampapír jár le:
Évi 3-5 ezer milliárd forintnyi forintos állampapírt és 160-600 milliárd forintnyi devizás állampapírt kell újra eladni. Ehhez jön még hozzá az idénre tervezett, de nem biztos, hogy tartható 3125 milliárd forintnyi költségvetési hiány.
Az év elején még ezt tervezte az Államadósságkezelő központ új kibocsátásként és csereként erre az évre:
7.421 milliárd forintnyi állampapírt kell megújítani vagy kibocsátani idén, a tavalyi kamatoknál durván 7,5 százalékponttal magasabb kamatok mellett.
Mivel tavaly a nettó kamatkiadás 1.247 milliárd forint volt (ennyibe került az államadósság finanszírozása az adófizetőknek), ez idén 570 milliárd forinttal fog nőni, ha a mostani értékeket kivetítjük egész évre. (Nőhet és csökkenhet is még a kamat az év végéig, de szerintem átlagnak jó lesz az év közepén kialakult érték.)
S jövőre és utána is szintén hasonló mennyiségű lejáró állampapírt kell majd megújítani magasabb kamatok mellett, ami folyamatosan növelni fogja az államadósság finanszírozásának költségét évről-évre.
Bár nem tudjuk, milyen kamatokkal tudjuk eladni az állampapírokat két-három év múlva, de az látható, hogy akár egy-másfél éven belül is a duplájára nő az államadósság finanszírozásának költsége.
Hogy tudjuk hová tenni ezt a 2-2,5 ezer milliárd forintnyi éves finanszírozási költséget, 2021-ben az szja-ból 2.888 milliárd forint jött be, a társasági adóból 558 milliárd, a világbajnok áfából 5.397 milliárd forint folyt be.
Vagyis ha nem kellene államadósság kamataira költeni az adófizetők pénzét, el is lehetne törölni az szja-t vagy le lehetne felezni az áfát akár.
(Az MNB veszteségei is dinamikusan nőnek a tízezer milliárd forintnyi kihelyezett nulla százalékos hitelek miatt, idén már elérheti az évi 400-600 milliárd forintot is, amit szintén majd a költségvetésnek kell majd állnia, de az már egy másik történet.)
Ez az emelkedő kamatkiadás rosszul érinti a költségvetést, hiszen ennyivel több adót kell beszednie vagy ennyivel kevesebbet költhet fontosabb dolgokra.
Így egyrészt örömteli, hogy az alapkamat és az állampapír hozamok nőnek, másrészt azonban adófizetőként ez több adófizetést fog jelenteni a következő években.
Mindenesetre egy alacsony kamatkörnyezetben nekem nem az előtörlesztés és takarékoskodás tűnik a racionális megoldásnak bármennyire is rosszul esik a magas államadósság.
(Kis disclaimer: Tudom, tudom, a huf az játékpénz meg esni fog, szerintem is, sőt, belátható időn belül még innen is tovább, ráadásul vannak hitelességi problémák is ezzel az állammal (hogy finoman mondjam), illetve szerintem sincs minden lehetséges kockázat beárazva a külföld által. De mindentől és attól is függetlenül mit gondolok mi lesz, én diverzifikálok és így tartok valamennyi forintot is mert itt élek, azt meg rakni kell valahova.)
Pedig nem. A pont és a vessző nem ugyanaz.
Magánemberként persze, hogy felveszed az olcsó hitelt – de azok 20 évre fixált hitelek.
Az állam viszont az amúgy is tonnányi hitele mellé még vett fel – hogy lakossági példával jöjjek én is – egy tonna max 5 éves kamatperiódusú hitelt, és most ahogy megy fel az alapkamat, úgy nő a törlesztőrészlete is.
Az állam eddig fizetett 300 ezer/hó törlesztőt, majd felvett rá 20 millió forint kamatot 5 éves kamatperiódusú hitelt, és most 2022-ben meg fizetheti a 1,5 millió Ft/hó törlesztőt.
Ehelyett jó lett volna a meglévő hitelét előtörleszteni…
?? Mióta? Amióta megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia? Vagy amióta nem tervgazdaságként (hasztalan költségvetéssel) üzemelünk? Komolyan érdekel.
“ha nem kellene államadósság kamataira költeni az adófizetők pénzét, el is lehetne törölni az szja-t”
Ez nem pontosan ugyanaz az érvelés, mint hogy “ha nem cigiznél, lehetne egy Ferrarid?”
Ha nem cigiznél és a pénzt félretennéd, tényleg lehetne egy Ferrarid, 20 év alatt 17 milliót cigizik el az, aki napi két dobozzal szív a legolcsóbb hivatalos cigiből.
“De akkor miért van a jelenlegi kormánynak egy olyan célja, hogy az embereket a készpénz-megtakarítás helyett az állampapírok megvásárlása felé igyekszik terelni? Mert ha sokan használnának államkincstári papírokat, az leverné a kamatokat? (úgy értem, ugyanannyi állampapírért több ember versenyezne, tehát alacsonyabb kamatért-hozamért lehetne árulni)”
Tippre igen, ha a lakosság minél nagyobb részét finanszírozza az államadósságnak, annál kevésbé kell feltolni a kamatot, hogy a maradékot az intézményi befektetők elvigyék.
Bár fogalmam sincs, hogy mekkora súlya van a lakosságnak.
2008 körül is ezek a szövegek mentek, ha elindul a bagatellizálás akkor lehet tudni hogy qrvanagy sz@r van.
Ha nem jönnek az EU-pénzek akkor hamarosan devizahitelek is érkeznek majd mint a régi szép időkben, aztán a végállomás szokás szerint az IMF.
remélem az adók is ezer milliárd forintban értendőek ..
5.397 milliárd az ötezer milliárd.
5,397 milliárd pedig öt egész négy tized milliárd.
Nyilván euró vásárlás miatt kérdezem. Kb a likvid vagyonom fele forintban másik fele devizában van befektetve, kiváncsi vagyok, hogy érdemes-e növelni az utóbbit.
Pl hogy tudná lenyomni most az MNB a forintot 350-es euró szintre?
Ferrári nem 17millióba kerül, de van erre egy analóg szöveg:
– Kedves uram, maga annyit dohányzik hogy az árából már vehetett volna egy egész bérháztömböt!
– Miért, maga dohányzik?
– Nem.
– És van bérháza?
– Nincs.
– Nekem van.
:DD
Na de hogy ON is legyek, a nagy államadósságot kinőni (=elinflálni) akaró gazdpol a saját polgárait lopja meg az inflán keresztül, csak mivel ezt könnyebb eladni mint a spórolást és a visszafizetést/leépítést, így a politikusok jellemzően ezt az utat választják.
Izgalmasan várom milyen kivételek leszünk…
A kivételesen nagy mértékben értéktelenedett forint már megvan. 🙂
Mi a következő?
adatok forrása: Eurostat Eurostat gov_10dd_edpt1 Interest Payable
Most jött Erste Trader hírlevél:
“Felhívjuk figyelmét, hogy az Erste Trader díjjegyzék 2022.08.01-i hatállyal módosul, melynek keretében késedelmi kamat kerül bevezetésre a negatív számlapénz egyenlegekre. (Első terhelés napja 2022. szeptember 1.)
A késedelmi kamat mértéke az adott deviza jegybanki alapkamata + 8% / év, amely időarányosan kerül felszámításra, és minden hónap első munkanapján kerül terhelésre.
Negatív alapkamat esetén annak értékét 0%-kal számítjuk, míg a FED kamatsávnak a felső értékét vesszük figyelembe.”
Továbbá, volt is tíz évvel ezelőtt kampány, hogy “küldjük haza az IMF-t, amit még a szocik szabadítottak az országra”.
Sokkal valószínűbb, hogy majd valamelyik keleti autokratától kérnek segítséget, ha nagyon szorul a hurok. Az még tetszeni is fog a szavazóiknak.
Nincs még itt akkora dráma, de egy száz (vagy többszáz) évente adódó egyszeri lehetőséget sikerült értelmetlen vagy haveri beruházásokra költeni (persze ez csak a többség számára értelmetlen). Akkor lesz nagy dráma, ha az EU pénzek nem jönnek, és nem látom hogy az európai ügyészséget jóváhagyná a kormányzat…
Annyit remélek, hogy rájöttek hogy elmentek a falig. Idáig mindig ott fordultak vissza…
Gondolom azért terelik a lakosságot az állampapírok felé, mert a lakosságnak jobb lehet “tartozni”. Valahol hallottam (vagy talán itt a blogon volt?) hogy a lakosság sokkal stabilabb adós, nem dobálja el azonnal a magyar allampapírjait a legkisebb régiós rossz hírnél…
De csak talalgatok én is, néha picit gyanús a rengeteg állampapír-reklam (óriásplakát, de már a rádióban is hallottam, sőt TV reklám is volt talán).
Tényleg ennyien nemértitek amtizedesvessző és az ezresszeparátor szerepét?
Jaj.
Orbán egyébként bejelentette Tusványoson, bár nem nagyon lett megfuttatva, hogy MINDEN állami beruházást leállítanak, átütemeznek, hacsak már nem indult el. Ha a magas kamatok miatt lakások sem épülnek majd, akkor számíthatunk rá, hogy a nyolcszorosára nőtt bérű villanyszerelők, kőművesek majd felhívnak, hogy van-e most valami munkánk, segíthetnek-e valamiben…
Ezért volt egyébként elképesztően felelőtlen politika a folyamatos forintgyengítés a nulla kamatok mellett, mert bármikor benne volt az infláció elszállása és ezzel a finanszírozási költségek elszállása. Most úgy lett.
És a pénzügyi függetlenség is hirtelen megdrágult, az euró alapkamata még mindig nulla, a forinté 11%.
Ami eddig ment, most semmi nem megy, EU dohány sem csorog, Viktor megtapasztalja újra, hogy milyen a ló rossz oldalára esni 🙂
Ugyanígy, 1 éves EURIBOR -0.57%, ECB kamat 0.5%, Németországban a megtakarítási számlára a negítv kamattól kb 1%-ig lehet bármi. Az infláció ott is magas, 7.6%.
Mindenki döntse el, hogy hol és milyen pénznemben veszít többet…
https://kiszamolo.hu/mennyire-haborus-ez-az-inflacio/
Euro maginfláció 3%, forinté 13% felett….
A kamatnövelés erősíti a forintot, mert inkább tartod a pénzedet abban a devizában, amire több kamatot kapsz.
Egyrészt aggasztó, hogy az MNB nagyon markáns emelései annyira állították meg a forintgyengülést, mint egy lódarázs a száguldó gyorsvonatot.
A 350 szerintem kb. lehetetlen, miután a magyar lakosság végignézte az elmúlt hónapok forintbeszakadásait, mindenkinek van egy lélektani határa (395, 382, 379, az ami) ahol villámgyorsan átvált mindent euróra, olyan forintkínálatot okozva, ami “megtámasztja” az árfolyamot.
darkosia:
Magyarországon élőként mondom, h azzal, h itt élünk és forintban kapjuk a fizetésünket, épp durván futjuk az országkockázatot. Mellette van egy nehezen átváltható rész. (Szép kártya 0.5M pikk-pakk összejön; EP kártya adóvisszatérítés évek óta kimaxolva, hol sérvműtét, hol szemüveg, elmegy.) Ehhez még nem kevés forintot hozzácsapni… hát inkább ne.
Kb mintha Józsika arra verné a mellét h 10 éve keresett 200-at most meg 400-at milyen klassz dupla akkora a fizetése.
Talán meg kéne nézni mit ért 10 éve a 200 és mit ér most a 400. Na pont ezért nézik GDP arányosan az államadosságot.
önmagában a nominális számmal dobálózni, nettó néphülyítés.
– Az adósságot GDP arányosan nézzük, százalékban. Ezért van az ha pénzben ténylegesen nő, de a GDP bővül, akkor annak csökkentő hatása van. “Kinőjük” papíron.
Viszont, ha mondjuk munkaerő hiány lesz, nem tud tovább nőni a GDP csak a deficit, az államadósság.
„Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 2892,3 milliárd forintos hiánnyal zárta az első fél évet. Ez azt jelenti, hogy júniusban 155 milliárd forinttal nőtt az államháztartási hiány, és az első félévben már teljesült az éves hiánycél 91,7 százaléka.„
Tehát kormányunk (hiány)céljai, lassan túl vannak teljesítve:-(
Jelenleg olcsobb eladosodni mint az infla, ergo az allam elinflalja az adossagod. Nem csak a sajatjat, hanem a tied is. Szoval hajra rohanjatok olcso hitelt felvenni fix kamattal amig lehet, a penzeso meg nem ert veget.
Ne panikoljatok, vissza fog menni a forint, mert fundamentalisan jol allunk. Csak epp a nagytoke kest szorit Orbanek nyakahoz mert rakoncatlankodnak. Tessek szepen beallni a sorba. Elobb utobb be fognak, mert nincs honnan tovabb lopni.
Sajnalom a 400-on eurot vasarlokat
Maradjatok forintban es szepen lehet DKJ-be pakolni ha rovid tavon kell, a batrabbak mehetnek 3-5 evesbe. De szerintem most az 5-6% koruli lakascelu hitelek a legjobb buli. Nem novekszik a lakaspiac, kozben meg van olcso forras. Ez a legjobb deal.
Vagy rakjatok napelembe. A batrabbak itt is mehetnek szigetuzemube, es ha jo szakembert valasztottak, telen nem kell az aggregatort beinditani h ne olvadjon le a huto 😀
S kurvara kellett mar ez a recesszio mert az ember olyan mint a virus, addig szaporodik mig tonkre nem megy a gazdatest (gyengebbeknek a Fold) szoval nem, nem jar alanyi jogon 10 euros repjegy stb.
Én megyek EUR irányba innentől. Úgy is lassan körülöttünk szinte mindenkinél az lesz.
Nem látom, hogy a megugró kamatokat miből akarják fizetni, ha EU-s pénz nem lesz (ez esetben a 400-410 körüli árfolyam csak a bemelegítés volt), a kiadási oldalt nem akarják megvágni, semmilyen struktúrális reformot nem hajlandóak csinálni 12 év 2/3 után sem.
Elég lenne a strómanoknak visszarakni a kitalicskázott lóvét (+ alapítványokba kimentett vagyont) és máris látványosan javulna a helyzet.
Ez az alapítvány egy nagy biznisz lett egyébként is. Az ember azt gondolná, hogy jó célokat szolgál, nonprofit,közben meg egy nagy pénzszivattyú (tisztelet a kivételnek).
Ennyire nem programoztál még soha életedben, hogy azt hiszed a világon mindenhol ez a felosztás?
Folytatjuk…
… az építőipari támogatást, mert még kevés a m2-enkénti 1,5 milliós ár.
Azt megnézném, hogy az MNB eurót nyomtat, hogy elinflálja a deviza adósságot 😀
Az agglót fékezi a várható benzináremelés. És, persze, a fűtés. Én is felnőttem mindneféle fűtés mellett – de elszoktunk ezektől. Más kiegészítésnek kályházni és más érzés, amikor áthülnek a falak és folyamatosan kellene fűteni.
Akik még benne vannak, igyekeznek mihamarabb a végére jutni; de csak kicsivel több szoba/kert miatt nem lesz annyi költözés.
S lesznek újabb terhek, csak a legkosabb: sajnos egyre reálisabb, hogy a gyerekek haza lesznek vágva pl. decemberben online oktatásba; a kórházakból is szórják majd haza a népeket télen…
Most nincs recesszió sehol a nyugati világban. 5,2%-kal nőtt az Unió GDP-je az első negyedévben, ez minden, csak nem gazdasági válság. Az USA is csak technikai értelemben van recesszióban.
Akkor volt gazdasági visszaesés, nem is kicsi. Úgy hívják a 2008-as válságot, hogy a “Great Recession”.
Most túlfoglalkoztatottság van, a munkanélküli ráta mindenhol a fejlett világban 4% vagy az alatti, ami konkrétan munkaerőhiányt jelent.
Akkor 14% is volt a munkanélküliség.
Most nincsenek se cég, se bankcsődök.
AKkor mindenki attól félt, teljesen összeomlik a bankrendszer.
Most nincsenek hitelnemfizetési problémák.
Akkor 20% felett is volt a nemfizető hitelek aránya.
Most gond nélkül eladjuk az állampapírokat.
Akkor befagyott a piac, ezért is kellett az IMF.
Idén mínusz 16%-on se áll az S&P 500
Akkor 50% feletti volt az esés.
Nagyon rosszul emlékszel. A mostani csak egy kis kellemetlenség (egyelőre), semmi több.
A gazdaság, ha nem is dübörög, de növekszik, nemhogy munkanélküliség nincs, de munkaerőhiány, az emberek úgy nyaralnak, mintha nem lenne holnap és így tovább.
A forint összeomlása és a forint kirívóan magas inflációja a magyar gazdaságpolitika csődje, nem világjelenség. Ne vetítsd ki az itthoni csődtömeget a világ állapotára.
Az euró maginflációja csak 3,8%, ami bár nem alacsony, de nem is tragédia.
Ha lesz combos válság, akkor is még az előszobájában sem igazán vagyunk.
“Ne panikoljatok, vissza fog menni a forint, mert fundamentalisan jol allunk.”
:DDDD Ezt te sem gondolod komolyan. Éppenhogy a fundamentumok hiányoznak az ország gazdaságából.
Én 33%-ra lőttem be a forintos arányt. Nem állnak százmillióim a bankban, de azért szerencsére ehhez a 0,5m kevés lefedni. 🙂
Persze lehet, hogy sok a 33%, hisz nyilván egy random kis országba nem fektetnék ennyit. De pont mivel itt élek és futom az országkockázatot abnormálisan nagy ez, mert végső soron forintra van szükségem, ha drága, ha olcsó (ha meg bevagoníroznak, akkor úgyis mindegy).