Hónap: 2022 július

Tegnap írtam cikket a rezsicsökkentés csökkentéséről, és ott írtam, hogy a villanyszámla nem csak magából a villamosenergia költségéből áll, hanem elosztási és egyéb díjakból is. Tehát ha fel is megy maga az áram díja a hétszeresére, az nem hétszeres díjat jelent, ha a többi költség nem változik.

Be is linkeltem az aktuális számlázást:

Eszerint az áram (lásd még villamosenergia) díja a végszámlában nettó 6,13 forint.

De nem ennyire emlékeztem, valami 13 forintra. Úgyhogy megnéztem a tavalyi árát a villamosenergiának:

S láss csodát. Július elsejétől olcsóbb lett az áram (kevesebb, mint a fele) és drágább az elosztási díj az egyébként nem változó villanyszámlában.

Ezzel ügyesen kitoltak mindenkivel, akinek napeleme van, mert mostantól ennyiért adja majd el az áramot és teljes áron veszi majd. Így a mostani árak alapján sokkal lassabb lesz a megtérülés, ha már nem lesz nullszaldó. (Persze az “eddigi árak” már tegnap megdőltek, az újakat még nem tudjuk. De tartok tőle, hogy az első X kWh visszatermelésnél a rezsicsökkentett áramárral fognak számolni.)

Eddig értem.

De ezen kívül miért kavarnak ezzel, miért tologatják az áramdíj-elosztási díj között a csúszkát?

Készültek a rezsidémon győzelmére? Tudták előre, hogy elengedik a lakossági áram árát, így emelték a hálózatüzemeltetés bevételét?

Ha valaki tudja, árulja el nekünk a hozzászólásokban.

Jobb később, mint soha, a kormány is belátta, hogy belerokkan az egész ország a rezsicsökkentésbe, felesleges pazarláshoz és éves ezer milliárd forint feletti állami kiadáshoz vezet az értelmetlen fenntartása.

Ezért a szokásos kurucos tempóval kihirdették, hogy augusztus elsejétől csak az átlagos fogyasztásig fizeti a költségvetés a fogyasztók helyett a különbözetet. Az átlag fogyasztási szint áramnál: 210 kWh/hó, éves szinten 2523 kWh; gáznál pedig 144 köbméter/hó, 1729 köbméter éves szinten.

Aki efelett használ, azt már csak a piaci áron tudja megtenni.

Jó kérdés, honnan fogja tudni a gázszolgáltató, mennyit fogyasztott valaki, aki átalányban van és utoljára februárban olvasták le és csak februárban fogják megint? Eddig idén a valódi fogyasztásunk két és félszeresét számlázta havonta a gázszolgáltató átalányban, éppen a héten mentem be ezen változtatni. De hányan lehetnek még így?

Az a szerencsés, aki áramot és gázt is használ fűtésre. S aki csak árammal fűt? Esetleg be sincs vezetve a gáz? Na, ő most pórul járt.

Az egyik háztartás egyfős, a másik négyfős, még sincs differenciálás fogyasztásban?

A bejelentés szerint a piaci ár a mostani lakossági ár hétszerese is lehet. Azonban nagyon fontos megjegyezni, hogy ez csak az áram árára vonatkozik, ezen kívül még rengeteg mindent fizetünk a számlában: elosztási díjat és sok minden mást.

Attól, hogy nő az áram ára, ez az elosztási díjat nem érinti.

Így a hétszeres ár nem hétszeres, hanem csak kb. kétszeres számlát fog jelenteni, azt is csak az átlagfogyasztás felett. (Bár úgy tűnik, a jelenlegi piaci ár nem csak hétszerese a magyar lakossági díjnak, inkább a hússzorosa. Úgy már kicsit más lesz a végeredmény.)

A gáz ára is tartalmaz egyéb költségeket az alapdíj mellett is, azonban ez a számláról nem derül ki. De azért reméljük, ott sem lineáris lesz az árnövekedés.

Ahogy reméljük azt is, hogy folytatják a rezsinövelést. Fogják rá Brüsszelre, az oroszokra, az ukránokra, akikre csak akarják, de menjenek tovább ezen az úton. A legszegényebbeket valahogy támogassák, például adókedvezménnyel, helló többkulcsos szja, hogy maradjon gázszámlára is pénz.

De a többiek értsék meg, hogy eddig is fizették a teljes rezsit, csak nem közvetlenül, hanem bújtatottan, az adózáson keresztül. Ha fáj sokat fogyasztani, az emberek majd takarékoskodni fognak.

(Mondjuk a szokásos, ma bejelentem, két hét múlva már így lesz tempóról ideje lenne leszokni. Kitalálni a rezsicsökkentést egy címeres nagy ostobaság volt, még ha sokat is hozott a politikai konyhára, de a kivezetést is meg lehetett volna ennél elegánsabbra tervezni. Például mindjárt kezdésnek elárulni, várhatóan mennyi lesz az új tarifa. Modelleket bemutatni átlagfogyasztóknak. Ismeretterjesztő füzetet készíteni. Kimondani sem merem, levelet küldeni a fogyasztóknak, várhatóan mennyi lesz az új havi számlájuk, stb. De mi már csak így szoktuk, izomból belevágjuk a baltát a szike helyett, aztán majd lesz valahogy.)

Felkészül az üzemanyag-ár….

(Csak így zárójelben egyébként mekkora lehet a baj így 410 forint feletti eurónál, ha egy nap alatt magukra haragítanak 450 ezer embert a katával, másnap pedig a Populizmus Legszentebb Tehenét, A Legértékesebb Aranytojást Tojó Politikai Tyúkot, a Főnök Kedvencét is egy mozdulattal a vágóhídra küldik? Engedni akarnak Brüsszelnek, csak küldje már azt a pénzt? Mindezt kevesebb, mint egy hét alatt?

Mi lesz a következő? Még a focisták sem ekhózhatnak majd évi félmilliárd forintig? Jöjjenek a migránsok és dolgozzanak, hogy adót fizessenek, mert annyira kell minden fillér?)

A hitelkamat-befagyasztás feloldása is kemény lesz, amikor az eddig 120 ezres törlesztő 200 ezer forint lesz a közel 10%-os alapkamat mellett. Lélekben arra is érdemes ráhangolódni, főleg így rezsiemelés után, 20% körüli infláció mellett. Tényleg eljött a hét szűk esztendő.

A hét szűk esztendő

A Párt szokása szerint minden egyeztetés nélkül, izomból, másfél hónapos határidővel kinyírta a katát, rengeteg mikrovállalkozóval kitolva.

Rengeteg kérdés van, amire gyorsan kellene választ találni.

– Mi lesz akkor, ha a most kiszámlázott munkámat később fizetik ki, amikor már nem vagyok katás? (Alapesetben a kata pénzforgalmi szemléletű, vagyis nem az számít, mikor állítottad ki a számlát, hanem hogy mikor fizették ki. De mit kell tenni, ha megszűnők vagy átmegyek másik adózásba?)

– Az áfamentesség határa évi 12 millió, amit arányosítani kell, ha év közben indult a vállalkozás (hat hónapra 6 millió forint a határ). De mi lesz, ha megszűntetem a vállalkozást év közben, de már számláztam mondjuk 11 milliót és mi lesz, ha másképp folytatom?

Krisztina, aki mérlegképes könyvelő és úgy tűnik, ráadásul még ért is hozzá, volt olyan jó a közzel, hogy összefoglalta ezt.

Ezúton is köszönjük.

Az ország finoman szólva sincs jó gazdasági állapotban, elég egy pillantást vetni az összeomlott forint árfolyamára, az első félévben közel háromezer milliárd forintos államháztartási hiányra vagy az ősszel akár 20% közelében tetőző inflációra.

Most az új szlogen a “háborús infláció”. Ennek jelentése, hogy tényleg nagyon rossz a helyzet (hiszen ezt azért látják az emberek a boltban és a pénzváltónál), de mi nem tehetünk róla, a háború az oka mindennek. Ha jó sokat mondják, az emberek még el is hiszik, elfelejtik, hogy már a háború előtt is rossz volt a helyzet, azóta csak romlott.

Ha már ennyi energiát és pénzt beleölnek a “háborús infláció” kifejezés terjesztésébe, érdemes megnézni, vajon igaz-e ez az állítás.

Az első kérdés mindjárt, hogy mennyi is az infláció egyáltalán Magyarországon?

Az állam által eltérített rezsiárak, benzinárak és néhány élelmiszer ára miatt ezt nagyon nehéz megmondani. Mármint, hogy mennyi lenne a valódi infláció, korrekten nem tudjuk összehasonlítani más országokkal a helyzetünket.

Szerencsénkre van egy jó adat, amit úgy hívnak, hogy maginfláció. A gazdasági életben ezt figyelik inkább, mintsem a lakossági áremelkedést.

A maginfláció nem tartalmazza az energiahordozók áremelkedését, a nem feldolgozott élelmiszerek árváltozását és az alkohol és dohányárut sem.

» Read more

A 3G-s telefonhálózatok lekapcsolása miatt az NMHH telefoncsere programot hirdetett, először 20, majd mostantól 40 ezer forintos támogatással.

A pályázatban bárki részt vehet, aki 2G vagy 3G telefont használt április 30-ig. A jogosultságodat itt ellenőrizheted az IMEI szám (*#06# begépelésével hívhatod elő) megadásával. A pályázaton nem csak az összeget duplázták, de a határidőt is kitolták 2023 március elsejéig. A keretösszeg 5 milliárd forint, abba jó sok negyvenezres támogatás belefér. Főleg, hogy a célcsoport zöme valószínűleg nem is hallott a lehetőségről.

A két gyereknek van egy-egy Nokia nyomógombos telefonja, de az egyikük pár hete kapott bele új SIM kártyát. Őt elutasította a rendszer, de a másik kártyát, amelyik már több hónapja használatban volt, elfogadta. Ha akarnék, pályázhatnék a gyerek telefonjával, a feltöltőkártyás előfizetés az én nevemen van. (A rendszer az IMEI szám alapján tényleg megnézi, hogy ezzel a kártyával ez a telefon üzemelt-e április vége előtt.)

Parragh László úr, akit a sok kisvállalkozó tart el a kamarai tagsági díjnak becézett maffiás védelmi pénzből (ha fizeted, akkor nem hajtatjuk be a NAV-val a négyszeresét, ennyit kapsz érte, klasszikus védelmi pénz, megvédenek saját maguktól), kitalálta, hogy tönkreteszi a katásokat. (Vagy inkább neki jutott ez a hálátlan feladat, mint beszélő fejnek.)

Pampogtak olyat, hogy túl kevés a havi 50 ezer forint fix adó, azt még 2013-ban állapították meg, emelni kell az összeget. Teljesen igazuk van, évente kellene korrigálni inflációval, hogy legyen nyugdíja majd a kisvállalkozóknak is. Eddig volt hiba kilenc éven át nem emelni.

Találjuk ki, ezzel szemben a ma benyújtott törvénytervezetben mennyi a kata havi díja? Igen, maradt ötvenezer forint. Gratulálok, nem is vártam mást. Akkor ez sem valódi ok volt, csak egy kifogás. (Pedig tényleg jó lett volna emelni a havi minimumösszegen, hiszen már csak a minimálbér felének számít nyugdíj szempontjából.)

Aztán előjött, hogy néhány katás keveset adózik. mert a katások 5%-ot adóznak csak, ami természetesen nem igaz. Vannak olyan katások, akik se többet, se kevesebbet nem keresnek a kerek 12 milliónál és egy fillér kiadásuk sincs és nem is dolgoznak olyannak, akitől évi 3 millió forintnál több jön be, na ez a törpe kisebbség adózott eddig 5%-kal. Ha kiadásod is van, ha nem egymilliót keresel, hanem felet vagy kettőt, ha vannak nagyobb ügyfeleid, akiknek 3 millió forintnál többet számlázol, mindjárt sokkal többet adózol.

Egy katás, akinek másfél milliós havi bevétele van, sok ügyféltől, annak az adókulcsa 5% az első egymillióra, utána 40%, már csak a 27% áfát kell felszámolnia minden bevételére. Neki az adókulcsa kevés híján 30% volt eddig is. Ha többet keres, még nagyobb az adókulcsa a 40%-os adó miatt. Ha voltak nagy ügyfelei, még többet adózik, mert ott már hárommillió forint felett bejött eddig is a 28% feletti kulcs. A maradékból még a költségeit is ki kell termelnie és cserébe a minimálbér felét keresi nyugdíj és minden más szempontból.

» Read more

Egyre többet beszélnek arról, hogy a hét bő esztendő után most a hét szűk esztendő következik.

Sokan nem tudják, ez a kifejezés a Bibliából származik, Isten szólt két álmon keresztül a fáraónak, hogy készüljön fel arra, hogy hamarosan nagy változás áll be a gazdasági életben.

1Mózes 41 A fáraó így szólt Józsefhez: Álmomban a Nílus partján álltam. A Nílusból hét kövér és szép tehén jött ki, és legelt a sás között. De hét másik tehén is kijött utánuk, amelyek nagyon hitványak, rútak és soványak voltak. Egész Egyiptom földjén nem láttam hozzájuk fogható rútakat. A sovány és rút tehenek megették az előbbi hét kövér tehenet. Bár a gyomrukba kerültek, nem lehetett észrevenni, hogy a gyomrukba kerültek, mert a külsejük ugyanolyan rút volt, mint azelőtt. Akkor fölébredtem. [Majd egy ugyanilyen álom, csak tehenek helyett búzakalászok szerepeltek benne.] Ekkor József így szólt a fáraóhoz: Azt jelentette ki Isten a fáraónak, hogy mit fog cselekedni. A hét szép tehén hét esztendő. A hét sovány és rút tehén, amelyek utánuk jöttek ki, szintén hét esztendő. Hét esztendő jön, amikor nagy bőség lesz Egyiptom egész földjén. De az éhínség hét esztendeje következik utánuk, amikor minden bőséget elfelejtenek Egyiptom földjén, és éhínség fogja emészteni az országot. Nem is fogják tudni, hogy bőség volt az országban, az utána következő éhínség miatt, olyan súlyos lesz az. Gyűjtsenek össze minden élelmet a következő jó esztendőkben, halmozzák föl a gabonát, és a fáraó felügyelete alatt őrizzék az élelmet a városokban. Mert ez az élelem lesz az ország tartaléka az éhínség hét esztendejében, amely majd eljön Egyiptomra, és akkor nem pusztul el az ország az éhínség idején.

Az első tanulság a történetben, hogy a hét bő esztendő után mindig jön hét szűk, de legalábbis szűkebb év. A hét bő év nem azért van, hogy akkor még jobban dorbézoljunk, hanem azért, hogy fel tudjunk készülni arra, amikor vége lesz a bőségnek.

» Read more

A magyar kormány az utolsó utáni pillanatban megvétózta a nemzetközi minimumadó tervezetét, ami 15%-ban határozná meg a nemzetközi multicégek fizetendő adóját. Ennek lényege, hogy a nagy multik ne tudják megúszni az adófizetést a profit utaztatásával országok között. Ha mindenhol ennyit kellene fizetniük, nem lenne értelme a “nemzetközi adótervezésnek”, ahogy elegánsan hívják az adók elkerülését.

Senki nem érti, miért és miért az utolsó pillanatban, de keresztbe feküdtünk a tervezetnek és megvétóztuk, amit addig egyébként támogattunk. Több évnyi nemzetközi egyeztetés után beleköptünk a levesestálba a legutolsó utáni pillanatban.

Meg is jött az első válasz, az Egyesült Államok a vétó miatt fel akarja mondani a magyarokkal 1979-ben kötött nemzetközi kettős adóztatást elkerülő megállapodást.  Mattot kaptunk egy lépésben.

Semmit nem ért el a kormány a vétóval, ahogy ezt írtam akkor is, ilyen pofonegyszerűen lehet hatástalanítani a vétózást. Ez nem az uniós költségvetés, ahol szabadon lehet zsarolni a többi országot a vétójoggal.

A nagy kérdés, amire még nem tudjuk a választ, hogyan kell majd adóznia a magyar állampolgároknak az amerikai befektetéseik után, illetve az amerikaiaknak (ideértve a nagy alapkezelőket, nyugdíjalapokat) a magyar részvényeik és kötvényeik után.

Ha másként nem lesz, hiába adóztál az egyik országban a bevételeid vagy hozamaid után, a másik ország nem fogja figyelembe venni az ott kifizetett adót, hanem az otthoni kulccsal újra megadóztat. (Ennek elkerülésére volt eddig a kettős adóztatást elkerülő egyezmény, amint azt a neve is mutatja.)

Természetesen még lehet, hogy a magyar kormány mégis aláírja a nemzetközi minimumadóról szóló egyezményt vagy ha mégsem, még mindig hozhat egyoldalú határozatot, amivel figyelembe veszi az Egyesült Államokban kifizetett adókat vagy nem von le árfolyamnyereség-adót itthon, ha az USA-ban adóznak a hozam után.

Ha ilyen nem lesz, az érdekessé fogja tenni a magyar befektetők amerikai hozamainak adózását, de a magyar részvények se lesznek túl vonzóak az amerikai alapoknak, ha duplán kell majd adózni utána.

Egyelőre még semmi nem biztos, de érdemes lesz figyelni a híreket, mi lesz ennek az egésznek a vége.

Bővebb információ angolul erre.

Update: sokan úgy tudják, hogy idehaza alacsony a cégek adózása, mert csak 9%-ot kell fizetni. Ez sajnos nem igaz, mert a társasági adón (rövidítve TAO-n) kívül (ami a 9%) ott van még több minden, például az iparűzési adó, ami papíron jól mutat, mert csak 2%. A gond az, hogy nem a profit 2%-a, mint a TAO-nál, legrosszabb esetben akár az árbevétel 2%-a is lehet.

2020-tól belenyúlt a kormány az iparűzési adóba (csökkentette a járványra hivatkozva, rossz nyelvek szerint meg az elvesztett önkormányzati választások miatt, mert furcsa mód csak az önkormányzatok pénzével volt nagylelkű, ideértve a gépjármű adó elvételét és a parkolási díj betiltását is, a kormány a saját pénzével nem, de ez egy másik téma), ezért a 2019-es adatok alapján 303 milliárd forint folyt be TAO-ból (ezt kellene most emelni 9%-ról 15%-ra) és 830 milliárd forint helyi iparűzési adóból. (2022-ben 588 milliárdot vár a kormány TAO-ból. Csak a példa kedvéért a megemelt cégautó-adóból is be fog folyni ennek a tizede.)

Szóval a vihargerjesztés helyett elég lenne egy kis adóreform, már régóta kérik a cégek az IPA megszűntetését, mert felesleges adminisztrációs teher. IPA-val együtt bőven 15, de akár 20% felett is van a magyar adókulcs. Ha minden mást is nézünk (cégautó adó, az osztalék kivételét terhelő adók), már mindjárt bőségesen túlteljesítjük a minimumot, közelebb vagyunk a duplájához, mint a 15%-hoz.

Egyszóval nem “munkahelyek tízezrei” kerülnének veszélybe itthon, mert most is magasabb a valódi magyar adókulcs 15%-nál.

De olyan jó érvelni a 9%-kal. Meg a 15% szja-val. Mert ez jól mutat a plakátokon. Az már kevés átlagválasztó tudatához jut el, mennyit is adóznak a cégek valójában és hogy mennyi járulékot kell még fizetni az szja-n kívül, s hogy ezek nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem alacsonyak.

A mai kormányinfóból megtudtuk, hogy többek között az “elmúlt nyolc év” miatt meg a rendszerváltás miatt is van most nagy gondban az ország, ezért omlott össze a forint árfolyama. (Komolyan ezt mondta Gulyás úr 12 év kétharmados kormányzás után. Jó hogy nem az 1848-as harci állapotokra hivatkozott, mint a probléma forrására.)

Másik érve az volt, hogy az euró is gyengül. Elfelejtette hozzátenni, hogy az euróhoz képest is összeomlott a forint árfolyama. S a cseh korona azért erősödött még az euróhoz képest is, mert az nem függ annyira az orosz olajtól, mint a magyar piac.

Persze mi mást is mondhatott volna, ha nem akarja elismerni, hogy egy ici-picit talán a 12 éve hatalmon lévő magyar kormány is benne van ebben a devizaválság kialakulásában?

Kritizálni mindenki tud, ezért abba is hagyom. Inkább szeretnék segíteni.

Az egyik ok, ami miatt zuhan a forint árfolyama, mint egy kő, az az, hogy negatív a folyó fizetési mérleg és azon belül a kereskedelmi mérleg is. Vagyis több devizát költünk havonta az importált termékekre, mint amennyi bejön az országba. Ennek egyenes következménye (ha minden más változatlan), hogy nő a kereslet az euróra/dollárra forintért és csökken a kereslet a forintra devizáért. Ami, mint tudjuk a piacról, azt jelenti, hogy a forintot kevesebben akarják megvenni, mint az eurót, így nő az euró ára.

De mit lehetne itt csinálni?

Csökkenteni kellene a deviza kiáramlását, ami most a magas energiaárak miatt különösen fájdalmas.

Első tippem: napi 180 ezer hordó nyers kőolajat használ fel az ország, ennek nagy részét közlekedésre. Csak az ötletelés kedvéért: mi lenne, ha eltörölnénk a 480 forintos üzemanyagárat és piaci áron lehetne venni az üzemanyagot? Ha igazak a felmérések, miszerint az autósok közel fele lerakná az autót 800 forintos üzemanyagárnál, mindjárt cirka 150 millió dollárral kevesebbet kellene kifizetni olajvásárlásra havonta. (S aztán adók miatt mégis több lenne a költségvetés bevétele bónuszként.)

10 milliárd köbméter gázt használunk fel évente, jelenleg durván 400-430 forintért vásároljuk köbméterét (mikor mennyi a gáz meg az euró árfolyama éppen). Megint csak az ötletelés kedvéért, mi lenne, ha a lakosság nem a beszerzési ár hetedéért kapná a földgázt, hanem piaci áron, a legszegényebbek kapnának csak támogatást? Esetleg sávosan csak a legkisebb fogyasztást támogatnánk? Jelenleg bő 3 milliárd köbmétert használ fel a lakosság évente.

2005-ben még 15 milliárd köbméter gázt pazaroltunk el, aztán megszüntették az állami támogatást rá, mikor már fenntarthatatlan volt a terhe, ezután kezdett el mérséklődni a fogyasztás a mostani 10 milliárd köbméteres éves mértékre.

Ha a magasabb árak miatt az emberek kevésbé pazarolnának, 22 fok helyett csak 20 fokra fűtenék fel a lakásokat, új autó helyett új ablakokat és hőszigetelést vennének a lakásukra/házukra és mondjuk meg tudnánk évi 1 milliárd köbmétert takarítani, akkor évi 410 milliárd forinttal kevesebb euró vándorolna ki az országból. (S a büdzsében is sokkal kisebb lenne a hiány évi ezernéhányszáz milliárd forinttal, talán még az oktatásra és az egészségügyre is jutna valamennyit belőle.)

Mindjárt találtunk havi cirka 250 millió eurót, amivel csökkenthetnénk a havi 470 millió eurós kereskedelmi hiányunkat.

S mivel az áram is töredékáron van a lakosságnak és annak komoly része szintén import, vagy import gázból készül, ott is lehetne rengeteget spórolni, ha rá tudnánk venni a lakosságot a pénztárcáján keresztül a takarékosságra.

(Update: sokan félreértik, a gázszámla és a villanyszámla kisebb része maga a gáz és az áram ára. A többi hálózati díj és egyebek. Így ötször akkora gázár még háromszor akkora gázszámlát sem jelentene. Ha a kormány is lemondana az áfa egy részéről, még kisebb lenne a növekedés. )

Határozottan megérződne az árfolyamon, ha ennyivel kisebb lenne a havi hiányunk. (A folyó fizetési mérlegen is lehetne javítani, hogy több tőke jöjjön az országba, mint amennyit elhagyni akarja azt, de az már egy másik történet.)

Remélem tudtam segíteni ezekben a nehéz időkben a döntéshozóknak, hogyan lehetne egycsapásra megszüntetni a kereskedelmi hiányunk bő felét-kétharmadát.

(S persze vannak más okai is a válságnak, de arra is van megoldás. Érdemes megnézni, mennyire tisztán látja mind a probléma okát, mind a megoldást. 🙂 )

A kiürített államkassza miatt a kormány ezermilliárdos nagyságban különadókkal sújtott több szektort, a Zembereket azzal nyugtatva, hogy senki nem fogja ezeket áthárítani a fogyasztókra.

Minő meglepetés, az érintett cégek nem akarják lenyelni a sokadik különadót, amit adhoc jelleggel kivetett rájuk a kormány.

Most éppen az Erste jelentette be, hogy hamarosan árat fog emelni az új adók miatt, ha nem tetszik, van két hónapod felmondani a számládat.

Csaba küldte át a kapott levelet, amit ezúton is köszönünk. Nem tudom, mennyire olvasható, elég kis felbontásban küldte. De ez a lényege, amit leírtam. Új költséglista július 15-től lesz.

Az eddigi relatív békeévek után tombol az infláció. Eddig az emberek lenyelték a békát, hogy semmi kamatot nem kaptak a kft-s, alapítványi vagy társasházi számlákon tárolt pénz után.

Most, amikor a hivatalos maginfláció is 12% feletti, már komoly érvágás még egy nem is olyan nagy összeg számlán való tartása akár néhány hónapon keresztül is. (Amíg kifizeted osztalékba, amíg gyűlik a pénz a társasház felújítására, egy magániskola jövő tanévre félretett támogatása és így tovább.)

Szerencsére bármikor vehetsz állampapírt az így félretett pénzből, akár csak néhány hónapra, de több évre is. A jelenlegi infláció ellen az sem véd meg teljesen, de mégsem 0,01%-os kamatot kapsz csak.

Itt a lista, mi kell hozzá. Gyakorlatilag bárki nyithat számlát, iskolák, óvodák, társulatok, vallási közösségek, ügyvédi irodák, egyéni vállalkozók, szakszervezetek, tényleg szinte bárki.

Ezen az oldalon pedig lemész az oldal közepére a “Kincstári árfolyamjegyzés” fülre.

Amit nem vehetsz cégként, alapítványként és így tovább, azok a lakossági papírok, mint a prémium állampapír vagy az Állampapír Plusz.

Amit vehetsz, az a diszkontkincstárjegy és az államkötvény.

Ha megnézed, mind az államkötvénynél, mind a diszkontkincstárjegynél rengeteg lejáratot látsz. A diszkontkincstárjegy mindig maximum egy éves futamidejű, az államkötvény ennél több. De mivel ma is megvehetsz olyan állampapírt, amit öt éve bocsátottak ki és még fél éve van hátra, így az államkötvénynél is találhatsz egy évnél rövidebb lejáratú papírt.

Nézzünk egy példát diszkontkincstárjegyből:

(A kép kattintásra nagyobb lesz.)

Itt a példa kedvéért mondjuk megtetszik a D230419-es papír, ami milyen meglepő a neve alapján, 2023 április 19-én jár le. S igen, a D a diszkontkincstárjegy rövidítése.

Ebben a cikkben már jól elmagyaráztam, mi az a nettó árfolyam, meg bruttó, vételi, meg eladási árfolyam:

Kötvények árai: nettó árfolyam, bruttó árfolyam, lejáratig tartó hozam

Szóval most csak a lényegre koncentrálunk. Téged az eladási hozam oszlop érdekel, a többivel nem kell foglalkoznod.

A kiválasztott papír kamata, pontosabban hozama a te szempontodból 6,5%. Azonban ez éves kamat/hozam, de már nincs hátra egy egész év áprilisig, így ennek az arányos részét kapod meg. Egy évnél hosszabb futamidő esetén pedig ez az egy évre vetített hozam, tehát ha két és fél év van még hátra, akkor ennek a két és félszeresét plusz a kamatos kamatot kapod meg, ha a kamatokat is újra befekteted.

(A lakosság számára a 2019 utáni állampapírok kamatadómentesek és igazából a cégek számára is. Azonban ez utóbbinál a kapott kamat egyéb pénzügyi műveletek eredményének számít és ugyanolyan profit, mint bármi más. Ahogy a fizetett kamat is ugyanolyan költség. Tehát adózni fogsz utána, de nem kamatadót fizetsz.)

S mi van, ha el akarnád adni idő előtt a vásárolt állampapírt?

A kincstár a saját szemszögéből nézi az eladás és vételt, ezért eddig az eladási hozamot néztük. (Ami a te olvasatodban vásárlást jelentett.)

Ha most megnézed a vételi hozamot, akkor azt látod, hogy jellemzően 0,6-0,7% különbség van az eladási és vételi hozam között. Ennyiért váltja vissza a Kincstár a papírt idő előtt. Az addigi kamatokat viszont megkapod.

Ami a buktató lehet, hogy az Államkincstárnál nincs annyi értékben az adott papírból, amennyiért te venni akarsz, hiszen ezek jellemzően régebben kibocsátott papírok. Olyankor másik sorozatot kell nézned.

Röviden összefoglalva ne hidd el, hogy egy óvoda, alapítvány, társasház, akármi nem nyithat államkincstári számlát és nem vehet állampapírt. Amint látod, nem egy agysebészet, le van írva, milyen papírok kellenek hozzá, beballagsz egy kirendeltségbe és nyitsz egy számlát. Ideális esetben otthon előre kiválasztottad, melyik állampapírt akarod megvenni, ha nem, a kezitcsókolom az ügyintéző is fog segíteni az Államkincstárban.

(Nyithatsz értékpapírszámlát a bankodnál is és ott is vehetsz többféle állampapírt, de jellemzően elég magas a számlavezetési díj és legtöbbször sokkal rosszabb is az idő előtti visszaváltás díja. De ha gondolod, egy kérdést ott is megérhet a dolog.)

Remélem segítettem. 🙂

Ádám közös képviselő egy soklakásos társasházban és az újabb rekordgyenge forint miatt felmerült bennük a gondolat, hogy inkább euróban takarítanának meg, mert mire összegyűlik a pénz a felújításra, már semmit nem fog érni a forintjuk.

A forintos megtakarításukat már átvitték az Államkincstárhoz, így az eddigi nulla százalékos banki kamat helyett már legalább 6,8%-ot kapnak. (Ez a lehetőség cégeknek is fennáll, csak kevesen élnek vele, pedig érdemes lenne törődni néhány tízmillióval is ilyen infláció mellett, akár csak néhány hónapra is venni diszkontkincstárjegyet a pénzből.) Csak sajnos az építőanyagok ára ennek a kamatnak a többszörösével drágul, többek között a haldokló forintárfolyam miatt is, így a 6,8%-os kamat is csak sebtapasz.

Hogyan tarts sok pénzt a (céges) bankszámládon?

(Mondtam már, hogy újabb rekordot ünneplünk ma, már 405 406 407 408 409 forint felett van az euró? Ennek ellenére a kormány és jegybank továbbra is a stratégiai nyugalom állapotában tartja magát és keresztbe tett ujjakkal a köldöküket nézve, szájuk szélét rágva remélik, hogy valamitől csak erősödni fog a forint. Ha halottnak tettetik magukat, majd csak elmúlik a probléma magától. A jegybanktól egy vérszegény fél százalékpontos heti betéti kamatemelésre futotta a múlt héten, a kormány még ennyit sem csinált. Ez az igazi stratégiai nyugalom, mondhatni irigylésre méltó ez a sztoikus hozzáállás.)

Kérdezte, van-e valami lehetőség arra, hogy a társasház euróban takarítsa meg a felújítási alapot.

Nem vagyok jogász, ezért csak a gondolataimat tudom leírni erről és nagyon megköszönjük, ha valaki, akinek ez a szakmája, ezt megerősíti vagy cáfolja.

A társasházi törvény nem teszi kötelezővé a felújítási alap képzését, bár régebben ennek megléte feltétele volt sok állami támogatáshoz, mint panelprogram és hasonlóak. (Nem tudom, ez azóta változott-e? Igaz, most pillanatnyilag nincsenek is ilyen programok tudtommal.)

Így nem látom akadályát, ha a szevezeti-mükődési szabályzatban ezt leírja a társasház, hogy a megtakarítást euróban tartsák. (De mindenképp beszélj egy jogásszal és egy könyvelővel, mielőtt a társasház minden pénzét átrakod euróba.)

Mivel a társasház nem vehet eurós prémium állampapírt (de más állampapírokat igen, mint fentebb is írtam), ezért értékpapírszámlát kellene nyitni egy jónevű, nem csak online létező brókercégnél és ott lehetne venni kisebb kockázatú eurós értékpapírokat, például inflációkövető európai államkötvényeket. (De legyenek tisztában ennek a kockázatával, mind az árfolyam, mind a hozam tekintetében és úgy gondolom, érdemes lehet előre rögzíteni egy közgyűlésen, mit fognak venni, a későbbi viták elkerülése miatt.)

Inflációkövető nem magyar eurós állampapírok

Felmerül még a kérdés, hogyan tudnak a lakók minél kisebb fájdalommal eurót befizetni a számlára. Ennek egyik módja, ha a társasház eurós számlát nyit, amire forintot fizetnek be a lakók és a bank (igen kedvezőtlen árfolyamon) euróra váltja azt a beérkezés pillanatában.

Ennél talán okosabb, ha mindenki forintban fizet és egyösszegben váltják át azt euróra.

Én elvi akadályát nem látom az eurós megtakarításnak, de a buktatóit igen: vajon hányan lesznek egy 150 lakásos társasházban, akik őrjöngeni fognak, ha erősödik a forint vagy ha az alacsony kockázat ellenére mégis negatív lesz a hozam?

Mindenesetre a felvetés érdekes és megfontolandó, ha tovább romlik a forint, egyre több mindenkit fog is érdekelni.

Magyar euró?

Ha neked van szakmai hozzáfűznivalód, vagy tapasztalatod, esetleg tipped, nagyon kíváncsian várjuk a hozzászólásokban.

(Ami nagyon fontos! Eszébe ne jusson a társasháznak magánszámlát nyitni. Nekünk volt ilyen ügyünk a bankban. Egy hétlépcsőházas társasház sokallta a számlavezetési díjat és kevesellte a kamatokat, ezért kitalálták, hogy a három vezető nevére nyitnak egy közös magánszámlát. (Akkoriban még lehetett ilyet.) Okosan kifundálták, hogy csak közösen vehetnek fel róla pénzt, így biztos senki nem fog vele visszaélni.

Olcsóbb is volt a számla, jobb is volt a kamat, nagyon ravasznak érezték magukat, itt tartották a társasház pénzét.

Aztán az egyikük meghalt és az ő örököse örökölte a számlán lévő pénz harmadát, hiszen ez egy magánszámla volt. A bank szépen zárolta is az összeg harmadát és kifizette az örökösnek, aztán a társasház perelhetett, hogy bebizonyítsa, hogy az nem az elhunyt vagyona volt.

Szóval érdemes körüljárni a kérdést, de ne bármi áron akarjon a társasház euróban megtakarítani és befektetni.)