Erős hetünk volt, az üres államkincstár miatt először többszörösére emelték a mikrovállalkozások adóját, de még kárörvendeni sem volt sok ideje a többieknek, máris bejelentették, hogy ugyanezen oknál fogva szintén a többszörösére emelik a háztartások rezsikiadásait.
Azonnal megindult a roham az alternatív fűtőeszközökért, mint tűzifa és szén, olyannyira, hogy már most hiány alakult ki belőlük és borítékolható a többszöri áremelkedés szezonig.
A nagy kérdés azonban, amit nem tesznek fel sokan, hogy egyáltalán megéri-e fával fűteni, illetve milyen gáz és villanyár mellett olcsóbb a fával való fűtés.
Ha fűtési alternatíva miatt vesszük a fát, akkor ez talán az egyik legfontosabb kérdés. Ha ellátás-biztonság miatt (mindegy, mennyibe kerül, ha elzárják a gázt, én legalább tudok majd mivel fűteni), akkor ez nem szempont.
(Egy fatüzelésre alkalmas kazán vagy kandalló kiépítésével most nem számolunk, induljunk ki abból, hogy az vesz fát, akinek van hol felhasználnia fűtésre.)
További komoly szempontnak kellene lennie (de sajnos nem lesz az), hogy milyen légszennyezést okoz a fával fűtés a gázhoz képest. Még ha valamivel olcsóbb is lenne fával fűteni, akkor is érdemes meggondolni, hogy megéri-e, ha ennek az az ára, hogy mindenki fuldoklik a környéken.
Szintén szempont, hogy milyen plusz munkával jár a fa behordása, hasítása, a kandalló takarítása és így tovább. Ezt is érdemes forintosítani.
Mi határozza meg, hogy megéri-e fával fűteni a gázzal vagy villannyal szemben?
Két dolgot kell figyelembe venni, az egyik a gáz, villany, illetve az adott fafajta fűtőértéke, a másik a tüzelés hatásfoka.
Ez utóbbi az egyszerűbb kérdés. Egy modern kondenzációs kazán optimális méretezés és használat esetén, megfelelő karbantartás mellett cirka 90%-kal kalkulálható. (Sok mindentől függ ez az érték, mint hány fokos vízzel üzemel, mennyi a visszatérő víz hőmérséklete, mennyit megy részterhelésen, milyen sűrűn kapcsol ki-be és így tovább. De most ezzel ne komplikáljuk az életünket.)
Ami sokaknak kimaradt, nem csak a gázkazánok, de a konvektorok is sokat fejlődtek az elmúlt években, már nem feltétlen az utcát fűtöd az elégetett gáz felével. Az uniós szabályozás nem csak a gázkazánokat, de a konvektorokat is utolérte, így egy mai konvektor is lényegesen jobb hatásfokkal működik, mint egy harmincéves. Ha konvektorod van, járj utána az adott típus hatásfokának.
Villannyal lehet 100%-os hatásfokkal is fűteni, de akár 380%-kal is, ha hőszivattyút használsz. Erről itt a cikk, hogy értsd:
Tele a net olyan táblázatokkal, ahol jellemzően a fakereskedők, pelletkereskedők kiszámolják, mennyivel olcsóbb fával vagy pellettel fűteni egy kWh-ra vetítve a gázhoz képest.
Amit mindig kifelejtenek, az a hatásfok. Remek, hogy mennyi fűtőérték van egy köbméter fában, pelletben vagy szalmában, a kérdés, hogy mennyit tudunk belőle munkára fogni elégetés során.
Egy régebbi kandalló hatásfoka 50, nagyon jó esetben 60%, vagyis a felszabaduló hő fele az utcát fűti. Legideálisabb esetben, ha pontosan van méretezve (se alul, se túl nincs méretezve a kandalló) és gondosan karban van tartva, egy modern kandalló akár 75%-os hatásfokkal is működhet.
(Persze ez az elmélet, hiszen ha azt szeretném, hogy a kisszobában is meleg legyen a nappaliban lévő kandalló miatt, akkor feleslegesen melegre kell felfűtenem a nappalit. Így nézve már elég tragikus lesz a hatásfok. S érdemes megemlíteni a komfortérzést is, ha izzadsz, mint a ló a nappaliban és vacogsz tusolás közben a fürdőszobában.)
Egy régebbi vegyestüzelésű kazán sem igazán büszkélkedhet 45-55%-nál jobb hatásfokkal.
A gáz fűtőértéke folyamatosan változik, nem véletlen, hogy a gázszámlán ez mindig szerepel. Átlagosan egy köbméter gáz 34 MJ energiát tartalmaz, ez átváltva 1 kWh-ra, egy köbméter gáz fűtőértéke 9,44 kWh. (Egy kWh elektromos áramból ennek a háromszorosába kerül, ami nem csoda, hiszen az áramot gázból is készítik. Viszont ezért kerül sokkal többe az elektromos (nem hőszivattyús) kazán vagy bojler üzemeltetése.)
A fa fűtőértéke ennél már sokkal komplikáltabb.
Kezdődik azzal a logikus kérdéssel, hogy milyen fa. Minden fának más az átlagos fűtőértéke.
A második kérdés, hogy mivel számolunk? Köbméterben mérjük vagy tömegre? A fenyő egy könnyű, de sok gyantát tartalmazó fa, ami köbméterben rossz fűtési értéket mutat, azonban ha tömegre vesszük, nem sokkal rosszabb, mint mondjuk a cserfa. (Más kérdés, mennyire jó fenyővel fűteni.)
A harmadik kérdés a víztartalom. A nedves fát először "megfőzzük" a kandallóban, kiszárítjuk belőle a vizet és csak utána tudunk fűteni vele. Egy liter víz eltávolításhoz 0,7 kWh energiát kell elpazarolni.
Egy köbméter frissen vágott nyár 750 kg, egy tüzelésre alkalmas (légszáraz) nyár köbmétere már csak 460 kg. Hasonlóak a különbségek a többi fafajtánál is. Légszáraz a fa, ha maximum 20% a víztartalma. Az igazán ideális ennek a fele. Még a fél éve kivágott fa sem az igazi, az ideális a legalább egyéves.
Ezért soha ne vegyünk kilóra fát, ha csak nem csontszáraz. (S akkor legyünk benne biztosak, hogy nem vernek át bennünket a mérlegelésnél. Utcáról hívatlanul beeső, nagyhangú "fakereskedőket" inkább hajtsuk el. S nem csak azért, mert nem tudjuk, hogyan szerezte a fát.)
A fát erdei köbméterben érdemes venni, ez 1,7×1×1 méteres rakatot jelent. Azért 1,7 méter magas, mert a farönk nem négyzetalakú, az a plusz 70% adja ki a hasábok közötti légréseket.
A hasított fa vagy kandallófa nem csak azért jobb, mert nem nekünk kell felvágni, hanem azért is, mert ha csak nem frissen hasították, sokkal jobban ki tudott száradni. Persze sokkal többe is kerül.
Egy köbméter légszáraz akác fűtőértéke hozzávetőlegesen 405 köbméter gáznak felel meg. Az alábbi ábra több verzióban fenn van a neten, így nem tudom, ki készítette. De más táblázatokban is hasonló adatok vannak:
Ha házhozszállítással egy erdei köbméter bükk 40 ezer forint, akkor minden mást figyelmen kívül hagyva ez megfelel 109 forintos árban lévő egy köbméteres gáz árával. Jelenleg durván ennyibe kerül a gáz. (Jelenleg egy köbméter bükk ennél valamivel kevesebb, ha hivatalosan, 27% áfával veszed. Okosba' lényegesen olcsóbb. De hogy mennyi lesz a jövő héten és szeptemberben, még megjósolni sem lehet.)
Azonban ha egy 50%-os hatásfokú kandallóban égetjük el, szemben a 90%-os kondenzációs kazánnal, mindjárt a mostani árnál 80%-kal drágábban (és környezetszennyezőbben és kényelmetelenebbül) fűtünk.
Persze még mindig olcsóbb lesz, mint az a gáz ár, amivel ijesztgetnek bennünket.
Csináltam nektek egy kalkulátort, mert annyira jó fej vagyok, hogy néha még én is megdöbbenek rajta.
Beírod, hogy milyen fából mennyiért kapsz egy erdei köbméter, milyen hatásfokkal tudod elégetni, a gázt milyen hatásfokkal tudod elégetni és kiírja, mennyibe kerülne gázból ugyanannyi energia.
Mindjárt el tudod dönteni, megéri-e fát venni.
A kalkulátort itt találjátok: Gáz-Villany-Fa fűtés összehasonlító kalkulátor
Szívesen. 🙂
