Megéri tűzifával fűteni? Tűzifa-gáz-villany kalkulátor
Erős hetünk volt, az üres államkincstár miatt először többszörösére emelték a mikrovállalkozások adóját, de még kárörvendeni sem volt sok ideje a többieknek, máris bejelentették, hogy ugyanezen oknál fogva szintén a többszörösére emelik a háztartások rezsikiadásait.
Azonnal megindult a roham az alternatív fűtőeszközökért, mint tűzifa és szén, olyannyira, hogy már most hiány alakult ki belőlük és borítékolható a többszöri áremelkedés szezonig.
A nagy kérdés azonban, amit nem tesznek fel sokan, hogy egyáltalán megéri-e fával fűteni, illetve milyen gáz és villanyár mellett olcsóbb a fával való fűtés.
Ha fűtési alternatíva miatt vesszük a fát, akkor ez talán az egyik legfontosabb kérdés. Ha ellátás-biztonság miatt (mindegy, mennyibe kerül, ha elzárják a gázt, én legalább tudok majd mivel fűteni), akkor ez nem szempont.
(Egy fatüzelésre alkalmas kazán vagy kandalló kiépítésével most nem számolunk, induljunk ki abból, hogy az vesz fát, akinek van hol felhasználnia fűtésre.)
További komoly szempontnak kellene lennie (de sajnos nem lesz az), hogy milyen légszennyezést okoz a fával fűtés a gázhoz képest. Még ha valamivel olcsóbb is lenne fával fűteni, akkor is érdemes meggondolni, hogy megéri-e, ha ennek az az ára, hogy mindenki fuldoklik a környéken.
Szintén szempont, hogy milyen plusz munkával jár a fa behordása, hasítása, a kandalló takarítása és így tovább. Ezt is érdemes forintosítani.
Mi határozza meg, hogy megéri-e fával fűteni a gázzal vagy villannyal szemben?
Két dolgot kell figyelembe venni, az egyik a gáz, villany, illetve az adott fafajta fűtőértéke, a másik a tüzelés hatásfoka.
Ez utóbbi az egyszerűbb kérdés. Egy modern kondenzációs kazán optimális méretezés és használat esetén, megfelelő karbantartás mellett cirka 90%-kal kalkulálható. (Sok mindentől függ ez az érték, mint hány fokos vízzel üzemel, mennyi a visszatérő víz hőmérséklete, mennyit megy részterhelésen, milyen sűrűn kapcsol ki-be és így tovább. De most ezzel ne komplikáljuk az életünket.)
Ami sokaknak kimaradt, nem csak a gázkazánok, de a konvektorok is sokat fejlődtek az elmúlt években, már nem feltétlen az utcát fűtöd az elégetett gáz felével. Az uniós szabályozás nem csak a gázkazánokat, de a konvektorokat is utolérte, így egy mai konvektor is lényegesen jobb hatásfokkal működik, mint egy harmincéves. Ha konvektorod van, járj utána az adott típus hatásfokának.
Villannyal lehet 100%-os hatásfokkal is fűteni, de akár 380%-kal is, ha hőszivattyút használsz. Erről itt a cikk, hogy értsd:
Tele a net olyan táblázatokkal, ahol jellemzően a fakereskedők, pelletkereskedők kiszámolják, mennyivel olcsóbb fával vagy pellettel fűteni egy kWh-ra vetítve a gázhoz képest.
Amit mindig kifelejtenek, az a hatásfok. Remek, hogy mennyi fűtőérték van egy köbméter fában, pelletben vagy szalmában, a kérdés, hogy mennyit tudunk belőle munkára fogni elégetés során.
Egy régebbi kandalló hatásfoka 50, nagyon jó esetben 60%, vagyis a felszabaduló hő fele az utcát fűti. Legideálisabb esetben, ha pontosan van méretezve (se alul, se túl nincs méretezve a kandalló) és gondosan karban van tartva, egy modern kandalló akár 75%-os hatásfokkal is működhet.
(Persze ez az elmélet, hiszen ha azt szeretném, hogy a kisszobában is meleg legyen a nappaliban lévő kandalló miatt, akkor feleslegesen melegre kell felfűtenem a nappalit. Így nézve már elég tragikus lesz a hatásfok. S érdemes megemlíteni a komfortérzést is, ha izzadsz, mint a ló a nappaliban és vacogsz tusolás közben a fürdőszobában.)
Egy régebbi vegyestüzelésű kazán sem igazán büszkélkedhet 45-55%-nál jobb hatásfokkal.
A gáz fűtőértéke folyamatosan változik, nem véletlen, hogy a gázszámlán ez mindig szerepel. Átlagosan egy köbméter gáz 34 MJ energiát tartalmaz, ez átváltva 1 kWh-ra, egy köbméter gáz fűtőértéke 9,44 kWh. (Egy kWh elektromos áramból ennek a háromszorosába kerül, ami nem csoda, hiszen az áramot gázból is készítik. Viszont ezért kerül sokkal többe az elektromos (nem hőszivattyús) kazán vagy bojler üzemeltetése.)
A fa fűtőértéke ennél már sokkal komplikáltabb.
Kezdődik azzal a logikus kérdéssel, hogy milyen fa. Minden fának más az átlagos fűtőértéke.
A második kérdés, hogy mivel számolunk? Köbméterben mérjük vagy tömegre? A fenyő egy könnyű, de sok gyantát tartalmazó fa, ami köbméterben rossz fűtési értéket mutat, azonban ha tömegre vesszük, nem sokkal rosszabb, mint mondjuk a cserfa. (Más kérdés, mennyire jó fenyővel fűteni.)
A harmadik kérdés a víztartalom. A nedves fát először “megfőzzük” a kandallóban, kiszárítjuk belőle a vizet és csak utána tudunk fűteni vele. Egy liter víz eltávolításhoz 0,7 kWh energiát kell elpazarolni.
Egy köbméter frissen vágott nyár 750 kg, egy tüzelésre alkalmas (légszáraz) nyár köbmétere már csak 460 kg. Hasonlóak a különbségek a többi fafajtánál is. Légszáraz a fa, ha maximum 20% a víztartalma. Az igazán ideális ennek a fele. Még a fél éve kivágott fa sem az igazi, az ideális a legalább egyéves.
Ezért soha ne vegyünk kilóra fát, ha csak nem csontszáraz. (S akkor legyünk benne biztosak, hogy nem vernek át bennünket a mérlegelésnél. Utcáról hívatlanul beeső, nagyhangú “fakereskedőket” inkább hajtsuk el. S nem csak azért, mert nem tudjuk, hogyan szerezte a fát.)
A fát erdei köbméterben érdemes venni, ez 1,7×1×1 méteres rakatot jelent. Azért 1,7 méter magas, mert a farönk nem négyzetalakú, az a plusz 70% adja ki a hasábok közötti légréseket.
A hasított fa vagy kandallófa nem csak azért jobb, mert nem nekünk kell felvágni, hanem azért is, mert ha csak nem frissen hasították, sokkal jobban ki tudott száradni. Persze sokkal többe is kerül.
Egy köbméter légszáraz akác fűtőértéke hozzávetőlegesen 405 köbméter gáznak felel meg. Az alábbi ábra több verzióban fenn van a neten, így nem tudom, ki készítette. De más táblázatokban is hasonló adatok vannak:
Ha házhozszállítással egy erdei köbméter bükk 40 ezer forint, akkor minden mást figyelmen kívül hagyva ez megfelel 109 forintos árban lévő egy köbméteres gáz árával. Jelenleg durván ennyibe kerül a gáz. (Jelenleg egy köbméter bükk ennél valamivel kevesebb, ha hivatalosan, 27% áfával veszed. Okosba’ lényegesen olcsóbb. De hogy mennyi lesz a jövő héten és szeptemberben, még megjósolni sem lehet.)
Azonban ha egy 50%-os hatásfokú kandallóban égetjük el, szemben a 90%-os kondenzációs kazánnal, mindjárt a mostani árnál 80%-kal drágábban (és környezetszennyezőbben és kényelmetelenebbül) fűtünk.
Persze még mindig olcsóbb lesz, mint az a gáz ár, amivel ijesztgetnek bennünket.
Csináltam nektek egy kalkulátort, mert annyira jó fej vagyok, hogy néha még én is megdöbbenek rajta.
Beírod, hogy milyen fából mennyiért kapsz egy erdei köbméter, milyen hatásfokkal tudod elégetni, a gázt milyen hatásfokkal tudod elégetni és kiírja, mennyibe kerülne gázból ugyanannyi energia.
Mindjárt el tudod dönteni, megéri-e fát venni.
A kalkulátort itt találjátok: Gáz-Villany-Fa fűtés összehasonlító kalkulátor
Szívesen. 🙂
Nem elírás, tényleg max 8 m3 volt eddig egy téli szezon, akit érdekel nézzen utána a tömegkályha hatásfoknak.
Illetve szét fogják lopkodni az erdőket.
A fenyő pl. az egyik legjobb, csak tudja ezt az erdészet is. Ha féláron adja, akkor még mindig ő jár jól, de puffertartállyal első osztályú.
Ami ugye kimaradt, egy modern vegyeskazánhoz kell puffertartály. Anélkül össze sem tudod hasonlítani, mert a vegyestüzelés leáll estére…
A fatüzelés nem környezetszennyező. Minimális fehér füst lehet begyújtáskor, vagy ha kinyitod a tűztér ajtót, de ez normális, és nem tartalmaz számottevő szennyezést. Amúgy a normális vegyeskazán füst nélkül dolgozik.
Nem fogod az utcát fűteni sem, mert létezik huzatszabályzó, minimális füsthővel tudod üzemelni, úgy 200°C távozik, ami meg kell a normális működéshez, különben kátrányosodni fog a kémény.
Fűtőértéket lehet számolni, csak minek. Gyakorlatban azzal fűtesz ami olcsóbb. Part1
Hogy a fa környezetszennyező-e, ezen felesleges vitatkozni. Budaörsön meg lehet fulladni télen, pedig ott az úri nép lakik. Ha eddig szörnyű volt a helyzet, nem tudom, mi vár rájuk idén. S Salgótarjánba bele sem merek gondolni.
Egy kandalló, kazán hatásfoka nem az én vagy a te véleményed, hanem hivatalosan mért adat, amit fel kell tüntetni.
A gazkazanok tobbsege 30 kW feletti max. teljesítményre képes miközben egy jól szigetelt ház honersekketenek tartásához kell 3 kW. Ennyire nem képes lemodulalni, így a gyakorlatban meg sem közelíti majd a 90% hatásfokot
Tehát ami olcsóbb, kereslet-kínálat, piaci balkáni vadkapitalista alapon. Nincs két egyforma tél, így csalóka lehet még a fogyasztás összehasonlítása is, ha nem monitorozod a hőmérséklet alakulását.
Érdekesség; egy télen max 10-15 nap van, amikor -10°C körüli a hőmérséklet. Tehát kva felesleges erre méretezni a kazánt. Túlméretezett minden, tehát sem a gáz, sem a vegyeskazán nem lesz jó hatásfokú, ha a szerelőre vagy kereskedőre hallgatsz. Energetikus vagy építész kiszámolja, csak úgy lesz jó kazánod. Bónusz, a nagy kazán ugyan annyiba kerül, mint a kicsi, sőt, a kisebb ami nagyon enyhe időben is jó, az drágább.
Megint a beleszámított munka… ha én nem tudom pénzt keresni favágás helyett, akkor minek számoljam? Munka van vele, tárolót kell építeni, igen, ez van.
Kifűtesz egy telet gázzal, egyet fával, máshogy nem tudod pontosan megmondani. <- igazából ez elég lett volna 🙂 : D
Nem lehet ablakot nyitni, amikor a szomszéd spórolni akar és fával/brikettel, pellettel fűt.
Igen, nálam is van szaga, fafüst, az elején, meg ha gubanc van akkor, máshogy nem tudom írni. De ez minimális. Amikor nem tudsz ablakot nyitni, az már gond. Azt már büntetni kellene.
A gettóban nincs pénz normális fűtésre, a gazdag meg hülye hozzá, azért szív akár egy ember miatt a többi. Elvileg szakember tervezett, másik meg kötötte be az olyan rendszert, ami garantálja a kátrányt, a gazdaságtalan üzemelést, meg a szennyezést. És átvették, használati engedélyt kapott az új ház! Erről ennyit.
Hehe. Az nem tűnt fel, hogy amikor törvénybe iktatták, hogy csak magasabb hatásfokú tüzelő berendezés hozható forgalomba, akkor hirtelen ugyan annak a terméknek megugrott a hatásfoka? 😉
Kell egy használt osztrák 30 éves kazán, egy puffer, meg saját erdő, minimális költség lesz.
Ritka az, aki nem az idén vásárolt “frissfával” tüzelne. Vidéki kollégáim közül nem egy dolgozik másodállásban, vagy alkalmi jelleggel erdészetnél és a munkájukért cserébe vihetnek az erdőről meghatározott mennyiségű fát, így ők jellemzően fával tüzelnek.
Szóval lehet hőbörögni, de ez a valóság, erre van pénze az embereknek, azzal fűtenek amivel tudnak, amit megtudnak szerezni, vagy betudnak szerezni. Havi 180 – 200ezres fizetések mellet ne várjunk csodákat.
“… Szívesen. …”
Köszönöm. És nem csak ezt az egy cikket, az összes többit is.
A saját erdő igazán jó ötlet! A képet azért árnyalja:
– ha nem értesz hozzá, kötelezően kell egy szakember, az mindjárt el is viszi a hasznot ( 100 m2 közösségi erdő 25 év alatt tizenezer hasznot hozott, de még örüljünk, hogy az újratelepítést is kiadta, mer az kötelező)
– ki kell vágni a fát, nem baj, ha értesz hozzá. Régebben negyedbe vágták (negyedét elvitték), most nem tudom
– haza kell vinni valahogy. traktor / teherautó játszik, utánfutón elviszsi a hasznot a benzinár
(biztosan van még 1-2 pont, csak nem jut eszembe)
Nagyon sok fura dolgot beszélsz…
Én évtizedekig fával fűtöttem (saját erdőből), aztán kissé változott a helyzet, és nem szerettem hazamenni a hideg házba egész napos munka után, ezért lecseréltem a gázkazánz, amit addig nem is használtam.
És jött a meglepi: egy éves tüzifa árából kijött (akkor) a gázkazán és az éves gázszükséglet.
Azóta inkább eladom a fát és fűtök gázzal…
A megtérülést nem érdemes számolni, ha a gáz ára emelkedik, a fáé is fog…
Őszintén szólva viccnek tartom a 40 ezer/erdei köbmétert,de ez régen is így volt,hogy mindig van pár,akinek vagy nem számít,vagy tapasztalatlan és lehúzható sok-sok pénzzel,pedig a tűzifa az,ahol rohadt sokat tudsz spórolni.
12 éve álltam át gázról fára és első tapasztalat volt,hogy ki kell kerülni az összes tűzifaárust. 10-ből 7 szintén az erdészettől veszi csak ráteszi a saját nagyon szép hasznát, a másik 3-ból 2 meg semmit se érő lábonszáradt pudvás fával van tele. Így kikerülve az árusokat a legjobban bevált gyertyán esetében lévő 28-35 ezer ft/erdei köbméter ár egyből lement 22.300 forintra,ami lassan 5-6 éve fixen nem változott. Akkor emelkedett,amikor helyi erőmű átállt “megújuló” energiaforrásra,ami szalmabálát és a legszebb elsőosztályú keményfát jelenti… A szállítás a város környékén 20.000 volt,idén tavasszal lett 30.000,így kb 25-28 körül van köbmétere szállítással.
8 erdei köbméterből ilyen gyenge telek mellett mindig megmaradt egy jó rész,így pár év alatt már 2 évre elegendő fa lett.
2 hét alatt,munka mellett simán feldolgozod ezt a mennyiséget,így el is felejtheted az aranyárú darabolt fát.
Ha nem voltál full nyomi családi házas és nem a szép,de haszontalan füvet részesítetted előnyben,hanem hagytál/ültettél fákat is az udvarban,akkor metszésnél szintén termelődik évente tűzifa,ami nálam ősszel esténként begyújtva 2 hétre simán elegendő.
Egy karbantartott rendszerrel,SZÁRAZ fával tüzelő ház szerintem egyáltalán nem elviselhetetlen,főleg,hogy a város melletti erőműben ugyanezt égetik el és csinálnak távhőt meg a villanyt. A baj akkor van,amikor vizes fát és minden szart eltüzelnek és mondjuk még a kéményseprő is lusta volt megcsinálni a munkáját,mint nálam.
Nekem így fával évente kb ~130.000 ft maradt meg a gázhoz képest,szóval nekem bejött.
1. Nagyon szigorúan büntetném, aki szeméttel tüzel;
2. Keményfa brikett! Nagyon kényelmes, jól tárolható, könnyű begyújtani, és jó illata van, amikor ég. Nagyon kevés a hamuja, nem is lánggal ég (csak az elején), hanem izzik. Bogrács alá is azt használom.
Sok éve fával fűtünk, de van gázfűtésünk is.
Tapasztalati tény, hogy a korábbi gázárral volt egálban a fatüzelés. Talán egy lehelettel drágább volt a fa. Volt pár évem tesztelgetni.
Aztán ki mikor, milyen áron veszi a fát és milyen tételben. Akár 100% különbség lehet.
Hasított fát szinte mindig szórt köbméterben adják kb. dupla áron. Szalag viszi az platóra, nincs ember aki neked összerakja az autón hogy aztán leburítsák.
Száraz fával fűtve még csak nem is látszik, hogy füstölne a kémény. Kivéve begyújtáskor amíg átmelegszik a kémény. Pár ezer évet már átélt ezzel az emberiség és korábban nem volt szigetelés se.
Fenyővel nem szokás fűteni épp a gyanta tartalma miatt. Nem jó a kéménynek.
Fél év száradás nem elég semmire. Úgy elhiszem, hogy nem jó a hatásfoka.
Az a mocsok, amit naponta fel kellett takarítani, karbantartni a kályhákat egyenként, kiszellőztetni a meleget, amíg bevittük a fát… apám ráadásul nem vágott fát kért, hanem tavasszal rendelte mindig és úgy hordtuk be, vágtuk össze. Persze valamivel szerencsésebb az, akinek a kazán a pincében van, egy helyen.
Fúú, gyerekek, soha többé, amíg megtehetem. Fizetek érte akár triplán is. Azoknak mondom, akiknek a szülei hagytak bent alternatív fűtési rendszert a házban és most használják majd először: Nem tudjátok mibe vágjátok a fejszéteket! 😉
Ha piaci árat kellene is fizetnem a villanyért vagy gázért, inkább bezárkózom egy 10m2-es szobába, de nem fogom ezt játszani 2022-ben.
Fun fact: központi fűtésnél 1-2 keringető szivattyú, ami éjjel nappal megy, a mérleg nyelve is lehet az áramköltségben (6-8ezer ft)
Nálunk kiegészítés a kandalló, ha minden nap begyújtok, akkor is elég heti 1x hamuzni, mert tényleg szépen leég a fa. Mondjuk eszemben sincs az egész házat ezzel fűteni, az ellen védenek a gyerekkori mindenféle fűtési (cserépkályha, olajkályha, spór, teakályha; vegyes kazán) emlékeim…
Én imádom nézni a tüzet, tavaly keményfát vettem (az volt csak); pár hete rendeltem meg pont télre, most is az lesz.
De egyébként a fafűtés sem lenne olyan környzetszennyező mint ahogy itt sokan állítják ha ideálisan lenne használva. Csak amíg az emberek egy részének pénze a másik felének meg igénye nincs, hogy megvegye 2 évre előre a tüzifát addig sajnos marad a bűz telenként. Láttam olyat a faluban aki nyáron az udvaron hordóban égette el a pet palackokat (nálunk nem kéne még elvinni sem a szelektívbe, csak berakni külön sárga zsákba a szemétdíjat úgyis fizetni kell kötelezően sárga zsákból meg korlátlan mennyiségben rakhatsz ki). Mentalitásban lenne hova fejlődn
Próbáltam a többi lehetőséget is, de nekem minden szempontból ez jött be.
Mondjuk a hivatalosan ajánlott száradási idő 3 év, de lehet számolni úgyis, hogy évente 3,5cm-nyit szárad “befelé”.
Plusz a feldolgozása nemcsak idő és energia, hanem pénzigényes is (a láncfűrész a drágább benyót szerette mindig is).
Szóval én is azt mondom, hogy gondolja meg, aki most venne először fejszét a kezébe, de nálam így is ez vált be a legjobban.
Persze ez bizonyára ízlés kérdése is. Légszennyezettségi adatokhoz nem értek, de kizártnak tartom, hogy a száraz fára ezek igazak lennének. És kösz a cikket!
Illetve az is szempont, hogy az udvaron, fészerben álló fát el fogják lopni azok, akiknek nincs tüzelőre pénzük. Szóval aki felhalmozott fát magának, az ne vegyen mérget arra, hogy az egész télen ott is lesz.
Állítólag millió fölött keresnek, de összecsinálják magukat az emelt rezsi hallatán. Állítólag okosabbak, mint a magyar átlag. Erre kiderül, hogy többségük a magyar átlag felett fogyaszt pazarló módon.
Állaítólag átlátják az összefüggéseket, dea kommentelők jó része vegyestüzelésű kazánnal fűt.
Meg nem szigetelt házban él. :))))
Meg mivel ő annyira okos, évekig szárítja a fát a pincében.
Meg komoly gyakorlata van fa hasogatásban.
Őszintén megrettent a gondolot, mi lehet azoknál, akik nem ennyire okosak ebben az országban… 32 évvel a rendszerváltás után, itt Eruópa közepén. Ide jutottunk.
Termosztát 20 c fokon,délután begyújtok a cserépkályhába,reggelig ragyogó meleg van.kb. 4-5 erdei méter fogyasztás/év,kb.150.000 Ft-ba van+kb.200.000 a gáz/év.
Nagyon ajánlom a cserépkályhát,sokkal kevesebbel beéri,elég 2x megrakni,majd hagyni leégni és elzárni.Az ajtaja nagy üvegajtó,így a feeling is megvan:))A kandallót folyamatosan rakni kell, jóval több fa kell hozzá.
Tapasztalatból mondom,csak akác vagy cser,a fenyő nem jó a gyanta miatt.
Igaz hamuzni kell hetente alul+behordani,de hát néha nem baj az embernek visszatérni a földre két lábbal, ebben az elkényelmesedett világban.
Én tapasztaltam rossz levegőt Csobánkán, Sződligeten, Budaörsön
Jó tapasztalataim vannak Fót bizonyos részéről, és Göd egyes részein.
Nektek?
Írta itt valaki, hogy egy erőműbe tiszta szép fa megy be. Tévedsz, a pudva is, főként az… A szépet drágábban el lehet adni másnak, többért.
Kicsit gondoljunk már bele, az a szerencsétlen fa évtizedek alatt megkötött egy rakás co2-t, mi meg pikk-pakk eltüzeljük, megy vissza a levegőbe. Adtunk a szarnak egy pofont, de jó nagyot…
A fát építésre kellene használni, nem tüzelésre.
Én írtam és azért,mert az erőmű mellett megyek el és látom a kamionokat,ahogy viszik be a szebbnél szebb 3 méteres rönköket. 60cm átmérő felettiekre gondolj és friss vágásúakra. Nem egyszer van,hogy 2-3 fullra rakott kamion megy egymás után. Illetve az erőmű másik oldalán elhaladva lehet látni a rönkökből a fa kupacot. Akkora területet képzelj el,mint maga az erőmű területe. Google Maps műholdképen megkeresed a pécsi hőerőművet és kicsit lejjebb írja a napelemparkot,ott van körülötte a rönk depó. Szerintem 2 emelet magasan simán vannak a rönkök.
Rezsicsökkentés óta sajnos pont nem érdekli a várost,mit mennyiért lehet amúgy eladni,ha az egyik fő munkáltató a vásárló.
Hidd el,várnál 30 percet a bevezető út mellett,tuti jönne annyi idő alatt egy teli kamion. Aki hozza nekem a fát fuvaros,ő mondta,hogy környékbeli megyékből jön a fa teherautóval,vonattal.
Akármilyen kicsit füstöl egy kazán, ha nem fúj a szél, durván megüli a környéket a mérgező levegő. És például hogy oldjátok meg egy sima kazánban, hogy amikor kialszik a tűz, még ne füstöljön hosszú időn át?
“A nagyon puccos házak környékén is látni színes füstű kéményeket.”
Tán két éve télen mentem Gyálra, egy olyan utcába, ahol rengeteg szép, nem öreg ház állt. Mikor beértem a településre, egyszer csak furcsa szagot kezdtem érezni az autóban, még meg is fordult a fejemben, hogy valami baj van? Folyik az olaj a kipufogóra/befog és felmelegedett a fék?
Lehúztam az ablakot, akkor szembesültem vele, hogy a levegő ilyen ótvar büdös, gyorsan belső keringtetésre kapcsoltam az autóban a szellőzést.
Mikor kiszálltam, mintha egy füstölőben lennék. Az ember akihez mentem mondta, hogy minden télen ez van. Akkoriban megyeszékhely központjában laktam, ahol távhő/gázkonvektor/gázkazán adta a lakások fűtését, családi ház nem igazán volt a közelben.
Teljesen elszoktam attól a füstös szagtól. Szülőfalumba télen látogatva ugyanaz a szag. Pedig gyerekkoromban is ez lehetett. Fel sem tűnt.
Szubjektiv: amikor neha telen kilatogatunk a szmogos Budapestrol egy agglomeracios kisvarosba: az autobol kiszallva percekig az az ember erzese, hogy harapni lehet a levegot, meg lehet fulladni. Aztan persze megszokod.
Vélemény:Agglomerációban épitettem a házam 28 éve.148m2 Akkor a porothetm 38 volt a csúcs + külső hőszigetelő perlites vastagvakolat.Nyilászárók akkori szinvonalon jónak mondható termopán üveges műanyagból.A fűtés 4 lábon áll.
1, Gázkazán padlófűtéssel hőcserélős keringetés
2 , Vegyestüzelésű külső kazán ugyanarra a padlófűtés rendszerre dolgozik manuális átkapcsolással
3 , kettő cserépkályha egy a nappaliban, egy a nagyobbik hálószobában.
4. Hőszivattyús klima (3 éve lett beszerelve)
Ha a külső hőmérséklet 10 és 20 fok között van akkor elég a klimával fűteni
10 fok alatt és otthon vagyok akkor vegyestüzelésű kazán
0 fok alatt vegyestüzelésű kazán +cserépkályha a nappaliban
Gázkazán ha nem vagyok otthon
Éves gázfogyasztásom 440m3 havi villanyfogyasztás 167kw 2 fős háztartás
folyt