Hónap: 2023 április

A First Republic Bank is elvérzett az USA-ban, szinte biztos, hogy csődbe megy. Több nagybank dobott neki mentőövet néhány hete, de ez sem volt elég. Közben vicces bingo képek keringenek a neten, ahol meg kell tippelni, hogy melyik bank lesz a következő.

Ennek ellenére visszatért a jókedv az amerikai tőzsdére, március közepéhez képest (amikor a bankcsődök okoztak riadalmat) már közel 9%-os pluszban van az S&P 500-as tőzsdeindex. Pedig a FED várhatóan újra emeli az amerikai alapkamatot a jövő héten 0,25 százalékponttal. (A magasabb kamat rossz hír szokott lenni a részvényeknek.)

A magas amerikai megtakarítási ráta már a múlté, a covid lezárások és az állami támogatások miatti 30% feletti megtakarítási ráta mostanra már a 2008-as válság előtti szintekre esett vissza a magas infláció és reálbércsökkenés miatt. (Az a magas infláció jelenleg évi 4,8%-ot jelent, amivel szívesen kibékülnénk itthon. 🙂 )

Az amerikai államcsőd elleni ötéves biztosítás (CDS) felára 60 bázispontra szaladt fel, ilyen magas nem volt 2011 óta. Ennek oka az adósságplafon miatti aggodalmak.

A következő öt évben várhatóan 50 ezer amerikai kiskereskedelmi egység fog bezárni, főleg az online értékesítés további térnyerése miatt. Mivel azonban 940 ezer üzletet tartanak nyilván az Egyesült Államokban, ez nagyjából csak 5%-os üzletbezárást jelent a gyakorlatban.

Az amerikai Fox tévétársaság inkább kifizetett a Dominion nevű, a legutóbbi elnökválasztás lebonyolításában részt vevő cégnek rágalmazás miatt közel 800 millió dollárt, csak hogy megússza a pert, amiből kiderült volna, hogy ők sem hittek abban, hogy csalás lett volna a legutóbbi amerikai elnökválasztás. A dolog érdekessége, hogy a Dominion éves árbevétele tavaly a nyolcadát sem érte el a kártérítésnek, az éves profitja pedig még ennek az összegnek is az ötöde volt. Így a Fox, ha a pert el is veszítette volna, sokkal kevesebb kártérítéssel megúszhatta volna a dolgot. De inkább fizetett és erre nyilván jó oka volt.

Kína gazdasága jobban nőtt az első negyedévben a vártnál, azonban a gyártás nagyot esett áprilisban a csökkenő külföldi kereslet miatt. Az első negyedéves GDP adatot is a szolgáltatások húzták fel. Az ingatlanberuházások már csak 5,8%-os mínuszban állnak a tavalyi adathoz képest, ami azért nagy szó, mert decemberben még 10% volt a zsugorodás.

India átvette a vezetést Kínától, mint a legnépesebb ország. Azonban az indiai GDP kevesebb, mint az ötöde a kínai adatnak és a fizetésekben is hasonló eltérés van. Több százmillió fiatal indiai lép be a munkaerőpiacra a következő években, de komoly kérdés, hogy lesz-e munkájuk. A hvg elemzése erre. (Fizetős cikk.)

Mindeközben India közel napi 2,1 millió hordó orosz olajat importál. 2022 elején szinte semmi olajat nem vett Oroszországtól.

Finnországot, Indiával ellentétben egyre kevésbé veszélyezteti a túl sok gyerek. Tavaly a meghökkentő 1,32-re esett vissza a termékenységi ráta, ami 2010-ben még 1,87 volt, de 2021-ben is 1,46.

A Samsungnak 14 éve nem volt olyan rossz negyedéve, mint idén, a forgalom 18%-kal, a profit 95%-kal lett kevesebb, mint egy éve. A chipgyártás egyenesen veszteséges lett. Nemcsak a Samsung szenved a zuhanó kereslet miatt, a többi chipgyártó sem zárt éppen fergeteges negyedévet. A covid miatti aranyéveknek úgy tűnik, egy időre vége van.

Spanyolországban rekordhőmérsékletet mértek áprilisban és tovább folytatódott az aszály. Ez azért érdekes, mert Spanyolország tavaly 12 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt exportált, de is már 10,4%-kal kevesebb volt az aszály miatt, mint a 2021-es érték. A spanyol kiesés komolyan drágíthatja az európai zöldség és gyümölcsárakat.

A magyar reálbérek esése és a lakosság tartalékainak felélése már a költségvetésben is látszik. A forgalmi adók csak 5%-kal nőttek tavaly óta, vagyis reálértékben az ötödével zuhantak, miközben hiába nyer az államháztartás az infláción, veszít is, hiszen a kiadásai is nőnek. A portfolio cikke erre, csak erős idegzetűeknek.

Csökkenő tranzakciószám mellett 11%-kal több ingatlant hirdetnek, mint egy éve, a főváros környékén a házak kínálati négyzetméterárai már 6,5-9,6%-kal csökkentek az ingatlan.com közleménye alapján.

Az MNB szerint nem várható a 13%-os alapkamat csökkentése mostanában, azonban a 18%-os kvázi alapkamat óvatosan csökkenhet május végétől.

Kijött a KSH adata a magyar fizetésekről. A nettó átlagbér 366,4 ezer forint, a medián fizetés pedig 295,6 ezer forint. (A medián fizetés azt jelenti, hogy ennél keres kevesebbet, illetve többet a magyarok fele. A medián érték kiszűri a néhány magas fizetés átlagra gyakorolt hatását.)

Az egyéves változás azt mutatja, hogy a reálbérek (vagyis az inflációval korrigált bérek) 7,8%-kal csökkentek. (Mivel tavaly választási év volt, annak hatását ki kellett venni a statisztikából. A hathavi fegyverpénz durván változtatta az átlagot, ha azt nem vesszük ki a számításból, kb. 24%-os reálbércsökkenést látnánk.)

Ha valami jót kell keresni a fizetések vásárlóértékének csökkenésében, az egyetlen jó dolog, hogy a kisebb elkölthető jövedelem csökkenti az inflációs nyomást, hiszen ha kevesebb pénzből gazdálkodhatnak az emberek, kevesebb dolgot tudnak megvenni, így csökken a kereslet, ennek eredményeképp pedig az ár is. Igaz, ezzel együtt is 25% feletti lett az infláció…

Vállalkozóként is előfordul, hogy hitelt szeretnél magánemberként felvenni a bankban, ingatlanvásárlásra vagy egyéb céllal. De nem mindegy, mennyit kapsz, főleg, hogy bankonként eltérő, hogy például az osztalékot hogyan veszik figyelembe, hány évet néznek és abból a legalacsonyabbal számolnak, esetleg az elmúlt évek átlagával? Ha közeli hozzátartozó cégébe vagy bejelentve, azt hogyan veszik figyelembe?

Hitelügyintézős Gáborunk írt egy cikket a témáról:

Ez a cikk egy kétrészes írás első része. A második részben a vállalkozói hitelek bírálti sajátosságait vizsgáljuk majd meg.

2008 előtt vállalkozók magánszemélyként kifejezetten könnyen kaphattak akár kimondottan sok hitelt is. Sokkal könnyebben és jobb kondíciókkal tudtak -nem csak a magáncéljaikra, hanem akár a vállalkozásuk finanszírozására is – forrást szerezni ily módon, mint cégként.

A mából visszanézve hihetetlennek tűnik, de akkoriban több bank nem csak a leigazolt jövedelemmel számolt a hitelbírálat során. Kovács úr például, ha csak minibálbérnyi jövedelmet tudott leigazolni, de volt egy nyereséges vállalkozása, két tehermentes ingatlana vagy két nem hitelből vásárolt BMW-je,
akkor több banknál is úgy igényelhetett hitelt, hogy a vagyona, vagy a vállalkozása alapján vélelmezett jövedelmével számoltak a hitelbírálat során.

» Read more

A Visualcapitalist új ábráján a 2022-ben gyártott tisztán elektromos (BEV) és elektromos-hagyományos autóinak darabszáma (PHEV) gyártók szerint. (Ez utóbbi kategória azok az autók, amelyek konnektorról tölthetőek, de jellemzően csak 30-80 kilométert tudnak megtenni tisztán elektromos üzemmódban.) Szomorú, de növekedésben a kínaiak mindenkit állva hagytak, szokás szerint. A kép kattintásra nagyobb lesz.

Ha kötöttél pénzgyűjtögetős életbiztosítást, akár nyugdíj, akár egyéb célra, 10 év után a megtakarítás kamatadómentessé válik.

Egy esetet kivéve, amit sokan nem tudnak, bár az összes termék leírásában megtalálható.

Ez pedig az, ha két évvel azelőtti infláció plusz 30%-nál jobban emeled a befizetést. Ebben az esetben újra indul attól az évtől a kamatadómentesség számítása, akkor is, ha már 18 éve fizeted a biztosítást. Vagyis ha a nyolcadik évben emeled az éves befizetést mondjuk 50%-kal, akkor még további tíz évet kell várnod a kamatadó-mentességre.

Az benne a logika, hogy senki ne azt csinálja, hogy minimumdíjon fizeti a biztosítást, majd az utolsó egy-két évben befizet rengeteg plusz pénzt, hogy arra is kapjon kamatadó-mentességet.

Szóval röviden, ha már emeled a biztosításod éves díját, soha ne emeld évi 30%-nál jobban, akkor nem esel bele ebbe a problémába.

További cikkek a unit linked biztosításokról:

unit linked nyugdíjbiztosítás | Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről (kiszamolo.hu)

A kép kattintásra nagyobb lesz:

A magyar infláció toronymagasan a legnagyobb az Unióban, majdnem másfélszerese az utánunk jövő második helyezett inflációjának és a bő háromszorosa az uniós átlagnak. S míg máshol már komolyan csökken az infláció, nálunk csak stagnál 25% felett. (Uniós mérési mód szerint 26% felett.)

Az élelmiszerek inflációjánál ugyanez a helyzet, az még mindig 45% felett van. Ebben benne van a kereskedelmi láncok különadóinak emelése és az árstop nevezetű kommunista agyhalál miatti áremelések is.

A mai legújabb zseniális ötlete a kormánynak, hogy kötelező lesz akcióznia az üzletláncoknak, minden termékcsoportból legalább egyet 10%-kal olcsóbban kell adniuk. Most éppen ettől várják a csodát.

Nem tudom, ezek láttak-e már akciós újságot az elmúlt 15 évben vagy a bejárónő intézi a bevásárlást? Eddig is voltak akciók és 10%-nál nagyobb mértékben.

Ha pedig ennek ellenére kötelező árcsökkenést akarnak a boltokra kényszeríteni, akkor vajon mi fog történni?

Pontosan az, ami az árstoppal: a többi termék árát emelik meg a boltok, sőt minden termék árát, aztán majd abból engednek 10%-ot. De mint mondottam, bár ezek nem olvasnak akciós újságokat, de nem létezik áruházlánc akciók nélkül.

Az embernek sírni lenne kedve. Tényleg ennyit sikerült kiötleni az infláció elleni harcban? Május óta 10% felett, szeptember óta 20% felett, január óta 25% felett van az infláció és szemben a többi országgal, nálunk nem csökken érdemben, s erre ennyit tudnak kitalálni?

Melyik zseninek pattant ez ki az agyából? S vajon majd itt is ki kell tenni minden akció mellé, hogy Magyarország zseniális kormánya intézte el az akciós árat? Az a szomorú, hogy szinte biztos vagyok benne, hogy ki kell majd tenni egy ilyen táblát. Az is lehet, hogy csak ez az egyetlen célja ennek az őrületnek: legyen ott a kormány, mint megmentő minden akciós újságban és minden üzletben.

Update: úgy tudtam. Még semmit nem lehet tudni, de már most (másnap) elárulták, hogy külön fel kell mindenhol tüntetni, hogy ez a kormány akciója. Szánalmas.

(Azt már csak zárójelben, hogy a KSH mindig a nem akciós termékek árát veszi alapul, így az inflációs mutató ettől nem fog csökkenni ám.)

Részben más, a Facebookon találtam:

Ami szomorú a képen, hogy már a sajtot is lopásgátló dobozba kell tenni, amibe néhány éve még csak a mobilokat, parfümöket és hasonló drága dolgokat csomagoltak.

Elég jelentősen emelkedik a Wise utalásának költsége. Ha eddig eurót utaltál forint terhére, 0,58%-ot fizettél, ez 0,88%-ra nő. Ha amerikai dollárt utalsz, az 0,89%-os költséget fog jelenteni.

Ha nem forint a kiindulási alap, a növekedés nem számottevő. Euróból dollárt az eddigi 0,5% helyett 0,56%-ért tudsz majd utalni.

Erős a gyanúm, hogy ezzel hárítják át mostantól a 0,3%-os tranzakciós adót, amit tőlük is beszed a kormány néhány hónapja.

Ha eddig azért utaltál ki pénzt a Wise-ra, hogy ne a brókercéged váltsa 1%-on a forintodat euróra, akkor mostantól ez okafogyottá válhat, nem lesz érdemi különbség a pénzváltás-utalás költségében.

Felkerült a Netflixre egy új, nyolcrészes sorozat, Hogyan legyünk gazdagok címmel.

A főszereplője/házigazdája Ramit Sethi, aki az I will teach you how to be rich című könyvet írta. Különféle embereknek, családoknak ad pénzügyi tanácsot, hogyan változtassák meg a pénzügyi életüket.

A sorozat címe megtévesztő, mert nem gazdaggá válnak a szereplők, csak úgymond megpróbálja gatyába rázni a pénzügyeiket.

Szerintem egy, a témáról szóló jó könyv elolvasásával jobban jársz, de ha amúgy is néznél valamit a Netflixen, érdemes vetni egy pillantást a sorozatra.

 

A bankpánik hatása lassan lecseng, a bankbetétek állományának csökkenése lassulni látszik. Az elmúlt hetekben 538 milliárd dollár vándorolt pénzpiaci alapokba, ebből 51,6 milliárd az elmúlt héten.

Az OPEC+ országok csökkentették az olajkitermelésüket, ennek hatására az olajár a negyedik hete emelkedik, a Brent ára már 86 dollár felett van.

Tovább nőtt az Egyesült Államokban az irodák kihasználatlansága, ennek egyik oka a home office, a másik a cégek spórolása a bizonytalan időkben. Várhatóan az év végéig még tovább nő ez az arány.

A megkérdezett amerikaiak 70%-a stresszesnek ítéli az anyagi helyzetét és bő fele szerint ez rosszabb lett a covid óta.

A magas kamatok és a magas járműárak miatt soha nem látott magasságba nőtt az autók havi törlesztője. A használt autók átlagos törlesztőrészlete 2020 júniusában 147 dollár volt, most 556 dollár. Az új autóknál a szerződések 5%-a volt havi ezer dollár feletti törlesztőrészlettel, most a 17%-uk ilyen. A subprime (rosszabb minősítésű) adósok aránya a 2020-as 15%-ról 5%-ra csökkent, vagyis a kisebb jövedelműek kiárazódtak az autópiacról.

A racial worth gap, vagyis a fehérek és nem fehérek vagyoni különbsége az Egyesült Államokban semmit nem javult Martin Luther King óta. Az akkori 10,7-szeres vagyoni szorzó a fehérek javára a nyolcvanas években 7,7-szeresre csökkent, majd újra romlásnak indult, s újra 10 felett van a szorzó.

Kínában 14,6%-kal nőtt az export értéke márciusban a tavaly márciushoz képest, azonban még ez is kevés lehet. A lezárások miatt sokan áttették a gyártást egyéb dél-ázsiai országba, illetve a világot sújtó inflációs környezet és gazdasági bizonytalanság sem segít az export gyors helyreállásában. A Container Availability Index, ami a kikötők konténerforgalmát méri, hónapok óta 0,60 felett van a kínai kikötőkben. A normál értéke szezonális ingadozások miatt 0,45-0,55, ez alatt komoly konténerhiány, felette sok üres, nem használt konténert jelent. A sok üres konténer pedig azt, hogy nincs rájuk szükség, mert az export volumene csökken.

Franciaországban egyelőre sikerült átverni a nyugdíjkorhatár 64 évre emelését, kérdés persze, hogy a szakszervezetek belenyugodnak-e a továbbiakban a változásba.

Az oroszoknál már kamu IKEA is nyílt, SWED house néven, minő véletlen, az IKEA színvilágát megidéző logóval. Kicsit savanyú, de legalább a miénk.

A Forbes cikke a Bolt történetéről. Persze, hogy ők is észtek.

Hála a 18%-os kamatnak (és a carry tradereknek), a forint 373 forintig erősödött az euróval szemben. Szintén a forint árfolyamát támogatja, hogy nagyot javult a külkereskedelmi egyenleg, főleg a gáz árának esése miatt.

Az árstop továbbra is velünk marad a miniszterelnök rádiós interjúja alapján. Valószínűleg nem azért, mert annyira beváltak volna, csak ciki lenne, ha a 25% feletti infláció még tovább nőne a következő hónapokban.

A reálbérek csökkenése a kiskereskedelmi forgalomban is észrevehető, 10,1%-kal csökkent az értékesítés volumene egy év alatt. Ennél nagyobb esést csak a koronavírus miatti lezárás alatt, 2020 áprilisában szenvedett el a magyar kiskereskedelem.

A lengyelek után a magyarok is egyoldalú importtilalmat rendeltek el az ukrán terményekre, ezzel kiváltva mind az Unió, mind az ukránok ellenkezését.

Miután az Egyesült Államok szankciókat jelentett be a kémbanknak hívott, most már csak főleg orosz és magyar Nemzetközi Beruházási Bank ellen, a magyarok gyorsan meggondolták magukat és ők is kiléptek a bankból.

Éveken át szívatták a Digit, mondvacsinált okokkal mindig kitúrták a mobilhálózathoz szükséges frekvenciatenderekből. Ezért aztán nagyon vérszegény lett a Digi mobil lefedettsége.

Most, hogy a megfelelő kezekbe került a Digi és ugyanabba a megfelelő kézbe került a Vodafone is (a hitelt az MNB és az állami Exim Bank biztosította, meg persze a magyar kormány), a fagyi visszanyalt. De nincs gond, az új tulajdonos egy huszárvágással megoldotta a problémát, júniustól a Vodafone hálózatát fogja használni a Digi mobil. Viszont már új szerződést digis árakon nem lehet kötni mától. (Vagyis gyakorlatilag kinyírták a Digi mobilt, hiszen új szerződést már nem lehet kötni. Nyilván jót fog tenni a nem létező árversenynek a változás.)

További hír, hogy az átvétel óta eltelt szűk háromnegyed évben már harmadjára emeli az árakat a Digi, mert miért is ne. Az olcsóságból és az igénytelenségből az olcsóságnak már vége és ki tudja, hol lesz a vége az áremeléseknek.

Már megrendeltem a Telekom internetet itthonra, várom a bekötést. Tipp: ne csak internetet rendelj, mert úgy drága, hanem alap vezetékes telefont is, a kettő együtt majdnem kétezer forinttal olcsóbb, mintha csak vezetékes netet kérsz. (A szintén telekomos Flip is olcsó lett volna nálunk, de nekem nem kell 130 tévécsatorna, sőt, egy se.)

Visszatérve az igénytelenségre.

A novemberi digis mobilszámlámat soknak találtam, átnézve a számlát felfedeztem 4 és fél perc hívást a negyedik díjzónába. Olyan országok tartoznak ide, mint Szudán, Szomália és a Marsall szigetek.

Mivel biztos, hogy nem telefonáltam Szomáliába az adott napon és a telefonomra se töltök le semmit, ami megfertőzhetné, ahogy nem is kattintok semmilyen gyanús linkre, megreklamáltam a számlát. A feladat nem túl komplikált: november negyedikén telefonáltam-e a negyedik díjzónába a híváslista alapján? Kb. 15 másodperc ellenőrizni, naponta ha van maximum tíz hívásom mobilon a bejövő hívásokkal együtt. Elnézést, tévedtünk, jóváírjuk. (Egyáltalán hogy lehet ebben tévedni?!)

Bejelentettem a panaszomat telefonon, majd három hét múlva személyesen, majd megint személyesen, majd e-mailben, majd megint személyesen és újra személyesen. Minden alkalommal rögzítették.

Három hónapja(!!!!!!!!) a Digi nem képes válaszolni, ezzel minden törvényt áthág. Nagy ívben tesz a fejemre. Az ügyfélszolgálatosok szerint ez mindennapos, az a csoda, ha néhány hónap elég nekik egy ennyire egyszerű kérdésre is.

Ennyire igénytelen céget miért nem zárnak be, hogy engedhetik, hogy ezt megtegye a fogyasztókkal?

Már feljelentettem a Fogyasztóvédelemnél is őket, hozzátenném, ott is eltelt már a 30 nap és onnan sem jött válasz….

A mobilra is van már megoldásom, de addig nem tudom elvinni a számom, amíg a Digi nem zárja le a számlapanaszt. Ha sikerül átmenni a másik helyre, majd írok róla. De ha te tudsz olcsó telekomos lehetőséget, ahol a szám az én nevemen marad, 200-300 perc beszélgetés és 5-6 GB net, akkor írd meg a hozzászólásokban.

Az elmúlt 15 évben a jegybankok világszerte úgy ontották a pénzt a piacokra, mintha nem lenne holnap. A pénzpumpálásnak két fő lehetősége van, az egyik a kamatok alacsonyan tartása (olcsó a hitel és senki nem akar megtakarítani kamat nélkül, ezért mindenki költi a pénzt), a másik, hogy a jegybankok mindent összevásárolnak a piacról a végtelen nagy pénztárcájukkal, így nyomva le a kamatokat és öntenek pénzt a gazdaságba.

Azt már minden közgazdász hallgató megtanulta első évfolyamon, hogy ha több pénz kerül a rendszerbe úgy, hogy nincs mögötte több áru vagy szolgáltatás, az inflációt okoz. Ha nem előbb, akkor utóbb.

Ha elszabadul az infláció, mit lehet tenni? Növelni a kamatokat és leépíteni az összevásárolt eszközállományt. Csak akkor sokan gondban lesznek, államok, cégek és magánemberek is, ha a hiteltörlesztő akár a többszörösére is ugrik a magasabb kamatok miatt.

Az eszközállomány csökkentésének többször nekifutott már az amerikai jegybank, először a COVID köpött bele a levesbe, majd most a bankcsődök és a miatta kialakult mini-pánik miatt indult el újra felfelé a mennyiség. Jól látszik az ábrán, hogy felpumpálni könnyű volt a mérleget, leépíteni annál nehezebb. Érdemes azt is megnézni, hogy 2008 előtt tartósan hol volt a mérleg és azóta hová nőtt meg.

Mérleg és eredménykimutatás