Az elmúlt 15 évben a jegybankok világszerte úgy ontották a pénzt a piacokra, mintha nem lenne holnap. A pénzpumpálásnak két fő lehetősége van, az egyik a kamatok alacsonyan tartása (olcsó a hitel és senki nem akar megtakarítani kamat nélkül, ezért mindenki költi a pénzt), a másik, hogy a jegybankok mindent összevásárolnak a piacról a végtelen nagy pénztárcájukkal, így nyomva le a kamatokat és öntenek pénzt a gazdaságba.
Azt már minden közgazdász hallgató megtanulta első évfolyamon, hogy ha több pénz kerül a rendszerbe úgy, hogy nincs mögötte több áru vagy szolgáltatás, az inflációt okoz. Ha nem előbb, akkor utóbb.
Ha elszabadul az infláció, mit lehet tenni? Növelni a kamatokat és leépíteni az összevásárolt eszközállományt. Csak akkor sokan gondban lesznek, államok, cégek és magánemberek is, ha a hiteltörlesztő akár a többszörösére is ugrik a magasabb kamatok miatt.
Az eszközállomány csökkentésének többször nekifutott már az amerikai jegybank, először a COVID köpött bele a levesbe, majd most a bankcsődök és a miatta kialakult mini-pánik miatt indult el újra felfelé a mennyiség. Jól látszik az ábrán, hogy felpumpálni könnyű volt a mérleget, leépíteni annál nehezebb. Érdemes azt is megnézni, hogy 2008 előtt tartósan hol volt a mérleg és azóta hová nőtt meg.
