Miért nő a GDP?
A GDP mérőszámát, ahogy ma ismerjük, 1934-ben alkották meg és a híres Bretton Woods-i konferencián fogadták el 1944-ben, mint általános mérőszámot, amivel össze lehet vetni az országok gazdasági teljesítményét.
Azóta GDP lázban ég a világ, ha a GDP nő, akkor jó, ha csökken, akkor itt a világvége, fusson, ki merre lát. Minden politikus célja, hogy az ő hatalma alatt nőjön a GDP, mert ez vált a siker mérőszámává. Mindegy, milyen áron, de a GDP-nek nőnie kell.
A GDP a Gross Domestic Product rövidítése.
Gross azért, mert mindent beleszámítanak, függetlenül attól, hogy miért állították elő: elfogyasztották, beruházást végeztek vele, vagy csak egy régi gépet pótoltak egy újjal, esetleg egy földrengés után kellett újjáépíteni mindent. Mindegy, hogy fegyverekre költöttek pénzt, kilátókra, stadionokra, esetleg munkahelyteremtő beruházásra, oktatásra, hasznos vagy éppen teljesen haszontalan vasútvonalakra vagy autópályákra, mind egyformán beleszámít a GDP-be, akár van haszna belőle az országnak, akár nincs.
Domestic azért, mert csak az ország határain belül vizsgálja a változásokat, függetlenül attól, hogy az előállításban helyi vagy más nemzethez tartozó, de a határokon belül termelő cég vett-e részt. A másik mutató, a GNP, azaz Gross National Product már nem földrajzilag, hanem nemzet szempontjából vizsgálja az előállított termékeket vagy szolgáltatásokat. A Magyarországon termelő német cégek termelését itthon számítanak bele a GDP-be, viszont Németországban veszik figyelembe a GNP mutatóban.