Napi ábra: az amerikai átlagfizetés alakulása
Hogyan alakultak az átlagjövedelmek az Egyesült Államokban, ha az inflációt is figyelembe vesszük?
Amint az az ábrán is látszik, ma ugyanannyit keres egy amerikai átlagpolgár, mint a hetvenes évek elején. Tavaly még 0,7%-kal többet keresett az átlagpolgár, a reálbérek elmúlt éves esése miatt már ez az előny is elveszett.
Mindeközben az inflációval korrigált amerikai GDP közel a négyszeresére nőtt. Ez a fizetéseken kevésbé volt látható az elmúlt ötven évben. Valaki másnak volt jó ez a növekedés, nem az átlagpolgárnak.
Persze ha optimisták akarunk lenni, a kilencvenes éveket is vehetjük kiindulási alapnak, abban az esetben közel 30%-os növekedést láthatunk az átlagos jövedelmekben.
Az 50 évben le és felment a hullámvasút.
Rakd mellé a magyar adatot…
Az is furcsa volt, hogy mielőtt beindultak volna a nagy áremelkedések, mondjuk 2021 közepén, konkrétan úgy éreztem olcsó a Burger King és társai, 1300-1400 Ft-ból laktam jól (junior Whopper, Sajtburger), miközben egész életemben az volt, hogy a gyorsétterem milyen drága. Na pl.: az junior whopper azóta több, mint duplázott akkor 450Ft volt egy darab most meg már nem is tudom, mert nyilván nem veszek és 890-nél már abbahagytam a figyelést.
Még szerencse, hogy semmi köze nincs hozzá…
A harminc éves elképesztő növekedésről az jut eszembe, hogy ez egy fél emberöltő. Grafikonon jól néz ki de a valóságban megélni, hogy harminctól hatvanéves korodig tart mire olyan színvonalon élhetsz mint a saját apád hatvan évvel azelőtt…
fred.stlouisfed.org/series/CES0500000006
Ezen link szerint több, mint 2-szeresére nőtt a dolgozók száma 1970 óta, tehát kétszerannyi van kifizetve bérben a 4x-es GDP-ből, bár itt a kategória mögé oda van írva, hogy private, nem tudom, ez ugyanaz a kategória-e, mint a fenti ábráé. Úgyhogy csak a másik 2x-et lehet a tudjukkikre fogni.
“manapság már a munkák 90%-át automatizálni lehetne akár robotokkal”
Ha ez valóban így lenne, és akár 1 forinttal is több hasznot hozna egy vállalatnak, akkor már robotok töltenék az árut az üzletekben.
Pár hónapja ettem egy KFC-ben, és azt hiszen talán 1500 Ft-ba került az egyszemélyes rántott csirkés kosár sültkrumplival. Kifőzdék ennél már jóval drágábbak.
Viszont szerintem az, hogy ezek a gyorsétteremláncok drágák, kelet-európai jelenség volt a 90-es években, az USA-ban és Nyugat-Európában ezek mindig a szegény emberek éttermei voltak, csak itt újdonságok voltak és relatív magasra lehetett beárazni. A 90-es évek közepén simán 3 darab éttermi ebéd menü árába került egy alap mekis menü, és még csak jól sem laktál attól a kicsi hamburgertől és sültkrumplitól.
Amúgy közvetlenül a covid előtt sokminden nagyon olcsó volt az átlagbérhez képest, csak az ingatlanok váltak a legtöbb ember számára elérhetetlenné.
telex.hu/holdblog/2023/05/24/inflaciokoveto-allampapir-befektetes-hold-alapkezelo-privatbankar
Ez biztos, hogy korrekt összehasonlítás így? Mondjuk épít az állam valamilyen közszolgáltatást. Az növeli a GDP-t, meg persze munkát teremt, de az átlagfizetésre valószínűleg nem sok hatással van. Tehát így Evridzsónak azért jó a GDP növekedése, mert “élhetőbb” lett az országa, nem pedig amiatt, hogy többet visz haza. Nem?
Szerintem annyit fejlődtek a járművek, annyira ki vannak szolgálva az élet minden területén az emberek, hogy elkezdtek mentálisan leépülni. Nagyon sokan már nem rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal amik önmaguk térben történő elhelyezéséhez, a környező járművek mozgásának figyeléséhez, a gyors döntéshozáshoz és a megfelelő cselekvéshez szükségesek.
Aki nem ért egyet, az álljon ki egy kétsávos körforgalom mellé csak tíz percre. Tanulságos lesz.
+ Add hozzá az emberi természetnek azon aspektusát, hogy a tipikus vállalkozó alkat dinamikus, mindent azonnal, gyorsan akar, ellensúlyra van szüksége, hogy ne szálljon el, mint a héliumos lufi, nem fog 20 éves megtérülésekben gondolkodni, különben nem céget vezetne, hanem befektetne, mint Warren Buffett.
Ahol öntik a pénzt foglalkoztatottság-növelésre, választásokat lehet nyerni vele, mert “kenyeret ad” és veszíteni fejlődéssel, mert “elveszi a munkát”, ahol emberi irigységre lehet stabil 51%-ot vagy akár 2/3-adot alapozni, ott senki nem fog azért kockáztatni (kockázat mindig van, mi van ha a cég silány anyagokból csinál robotokat vagy kijön fél év múlva egy jobb ár/érték arányú), hogy még mellé morálisan is belebukjon.
Heti egyszer elmesz a Tescoba, es 2×3 perc erejeig ralatasod van az uzletsor forgalmara.
Ulj be ele egy hetre, es szamold a vevoket, az talan relevansabb.
De mondjuk vegyunk egy kicsi bioboltot. Bent all egy darab elado. Lehet konkretan a tulaj. Berleti dija mennyi lehet? 300.000? Ha csinal havi 2,5 millio bevetelt, akkor amilyen arres ezeken a cuccokon van, biztosan marad neki 500 netto fizetes.
30 napra elosztva az napi 80.000 bevetel, 8db 10.000-es vevo.
Ez nagyjabol annyit jelent, hogy napi 80 percben van bent ember, masik 8 oraban meg kong az uressegtol az uzlet.
Mikozben ez general havi 2.5 millios bevetelt.
Nem kellenek tomott sorok, hogy egy uzlet elmuzsikaljon.
“Az új 2028-as és 2031-es lejáratú sorozatok éves kamatprémiuma 0,50%-kal mérséklődik (0,25%, illetve 1,00%) az előző sorozatokhoz képest, figyelembe véve a május 23-án bejelentett jegybanki kamatcsökkentést is.”
Semmi olyan infó nincs benne amit Miklós és mások már nem osztottak meg velünk, de mégis kíméletlenül őszinte összefoglaló.
telex.hu/holdblog/2023/05/24/inflaciokoveto-allampapir-befektetes-hold-alapkezelo-privatbankar
A statisztikai jelentések a vagyonmegoszlásról (nem fizetés, de a pénz vagyonba is mehet…) 1989 – 2022 időszakra: federalreserve.gov/releases/z1/dataviz/dfa/distribute/table/#quarter:133;series:Net%20worth;demographic:networth;population:all;units:shares
Az “alsó” 90%: 40,1%-ról 31,8%-ra.
Az 90-99% tartomány tartotta magát: 37,4% vs. 37,1%, tehát ők a teljes gazdaság növekedésével egy szinten gazdagodtak (de itt már jócskán az átlagdolgozók fölött vagyunk).
A felső 1%: 22,5%-ról 31,1%-ra.
És ez 1989-től, de ez a folyamat akkor már egy évtizede tartott, a 70-es évektől kezdve még látványosabb lenne, de arról nem találtam FED statisztikát.
Tehát akik bezsebelték a növekedést, azok kb. a társadalom legfelső tizede, miközben a középosztály részesedése az összvagyonból csökkent.
Sajnos továbbra is ugyanolyan olcsó a BK relative. A többi kajálda ugyanannyit/többet drágult. BK-ben 3k körül már nagyjából jól lakunk párommal ráadásul korlátlan italfogyasztás mellett (nyilván kuponozva). Bárhova máshova ülünk be (kínai, gyros, pizza, valami kifőzde) jó, ha egy ember kajája kijön ennyiből innivalóval együtt…
Régebben is gyakran főzőcskéztünk mert szeretünk főzni, de inkább csak hobbiból nettó órabérre leszámolva nagyon nem érte meg (IT-s mindkettőnk). Nos, jelentem IT-sként is egyre inkább csak alkalomszerűen engedhetjük meg magunknak, hogy ne magunkra főzzünk… Étterem (10k alatt lassan kihozni se lehet 2 főre) meg egyre inkább luxus kategória…
Mondjuk nézzük a jó oldalát: nyugaton turistáskodva egyre kevésbé húsbavágóan drága éttermezni. Sokszor jobb is annyival, mint amennyivel drágább…
Termeszetesen sokan atmennek majd struccba, 9-tol 16-ig eljarnak dolgozni, kockas ingben hallgatjak a Kossuth radiot es nyomjak fullbol a hulyet, hatha megint 1970 lesz (lasd oltasellenesek, klimaszkeptikusok), de ez most nagyon keves lesz. Egyszeruen a status quo nem fog mukodni, ha fillerekbol meg lehet hosszabbitani barki eletet 1000 evre vagy barki letolthet receptet weapons grade nanotechnologiahoz a netrol.
Függetlenül attól, hogy valaki meggazdagodott, bár a kapitalizmusnak is ez a lényege, hogy midenki a profitért csinál valamit.
100 éve még mezőgazdasági túlsúly volt mindenhol a világon, majd jött az ipari, most meg a szolgáltatás.
Annyira nincs relevanciája a százéves adatoknak nagyjából sehol, talán még a meterológiában sem. De a gazdaságban biztos.
V.A.Laki: hasonlóan gondolom én is, megfűszerezve azzal, hogy nézzük meg, kinek van ma ilyen technológiája? És ki milyen régióban tiltja be hamarosan? Ott lesz-e alternativa, vagy technológiai leszakadás jön? (jött..)
Nemleszekmultikatona: nagyon jó észrevétel és hasonlat.
Ha “az átlagpolgár” a korábbi fizetéséből képzett megtakarításaiból vesz egy új lakást, az növeli a GDP-t, ugye?
De önmagában az, hogy ez a megtakarítás nála képződik, épp folyamatban van, az meg nem növeli a GDP-t gondolom.
Tehát a fizetésének vásárlóértéke nem változik, és egyszercsak hopp! létrejön egy új lakás, nőtt egyet a GDP. És az a lakás bizony “az átlagpolgáré” lett. A fizetésén ez továbbra sem látszik meg, mert ez vagyon. Tehát a fizetésekkel kapcsolatos mutatókból ez az egész kör teljesen kimarad, a GDP-s adatba meg jó sok bekerül.
De lehet, rosszul gondolom.
Pl:
– nőtt az eltartottak aránya. Több nyugdijjas, diák, munkanélküli
– több a tokejovedelem, ami nem látszódik