Ez történt a héten 05.21
Úgy tűnt, már minden sínen van az Egyesült Államokban az adósságplafon körüli tárgyalásokkal, amikor is pénteken a republikánusok kivonultak a tárgyalásról. Most újra patthelyzet van, de a tőzsdéket ez továbbra sem nagyon izgatja, az S&P 500-as index 1,6%-os emelkedéssel fejezte be a hetet.
A Fortune cikke arról, mi történhet, ha nem lesz megállapodás.
Emelkedik a vállalati csődök száma az Egyesült Államokban, ezen belül is hetente nyolc olyan csőd van, ahol 10 millió dollárnál magasabb az érték. Mindezt úgy, hogy még csak recesszió sincs. Utoljára 2010-ben, a világválság utóhatásaként volt ilyen magas a vállalati csődök száma.
A magas kamatok mellett a bankokat okolják még ezért. Gazdasági fellendülésben a bankok öntik a hiteleket a piacra, ezzel is tüzelve a növekedést. Amikor rosszra fordulnak a dolgok, akkor pedig behúzzák a kéziféket és nem hiteleznek, félve a veszteségektől. Viszont ezzel pedig a recessziót teszik még nagyobbá.
Az amerikai hitelkártya-tartozás 2019 negyedik évében érte el a csúcspontot 928 milliárd dollárral, majd a COVID és az azt követő pénzosztás miatt esni kezdett az összege. Most újabb csúcson van, 986 milliárd dolláron. 2001 óta nem volt olyan, hogy az első negyedévben, a karácsonyi kiköltekezés után ne csökkent volna a tartozások összege. Most ez a helyzet újra. S közben a kamatok is emelkedtek, a 2019-es 15,05% helyett most az átlagos kamatteher 20,09%.
Tovább estek az amerikai ingatlanok árai, már 6%-kal vannak lejjebb a tavaly júniusi csúcsárukhoz képest. A medián nem új házak ára most 388,8 ezer dollárra csökkent.
Az amerikai szövetségi minimálbér is egyre kevesebbet ér az infláció miatt. Az ötvenes években többet ért a minimálbér, mint most.
Az amerikai recessziótól és államcsődtől való félelem miatt özönlik a pénz a feltörekvő piacokra és Japánba is. A japán tőzsdeindex idén 19,8%-ot emelkedett.
Argentínában tízezrek vonultak az utcára tiltakozni az újabb gazdasági összeomlás miatt. De a hibás nem a kormány volt most sem, hanem az IMF, amiért pénzt adott és visszakéri.
Arról, hogyan jutott ide a néhány évtizede még a világ egyik legnagyobb gazdasága, ebben a cikkben írtam nemrég:
Szintén a Fortune cikke arról, hogyan jártak azok az országok, akik Kínától vettek fel hitelt az elmúlt években.
Kína lett az első negyedévben a legnagyobb autóexportőr a világon, még a legnagyobb japán cégeket is túlszárnyalva. 1,07 millió autót exportált, szemben a japán 950 ezerrel. Ennek két fő oka az elektromos autók térhódítása, illetve az orosz szankciók miatt a kínaiak vették át az eddigi európai autók szerepét is az orosz piacon.
Az Európai Unióban az átlagos infláció 8,1% volt áprilisban, ezen belül az eurózóna átlaga 7%. Magyarország utáni második helyezett Lettország lett (a lettek lettek 🙂 )15%-os inflációval.
A holland gáztőzsdén már a 2021 nyarán érvényes árakon jegyzik a gázt, közel 90%-ot zuhant a gáz ára a tavaly őszi csúcsárhoz képest.
Kijött a KSH adata az ország GDP változásáról. Harmadik negyedéve továbbra is recesszióban van az ország, 0,9%-kal (naptárhatás nélkül 1,1%-kal) csökkent egy év alatt az ország GDP-je. 2019 első negyedévéhez képest összesen 6,88%-kal nőtt csak a GDP négy év alatt, ami durván évi 1,5%-ot jelent. Ilyen hosszú recesszióra a 2008-2009-es világválság alatt volt csak példa.
A háborús veszélyhelyzet és blablabla miatt a kormány bejelentette, hogy a minisztériumokban 10%-os létszámcsökkentést ír elő, az így felszabaduló bérkeret a fizetések emelésére fordítható. Könnyítésnek tűnik, hogy a jelenleg betöltetlen állások is beleszámíthatnak a keretbe.
Ezen a télen 24,5%-kal kevesebb gáz és 7,5%-kal kevesebb elektromos energia fogyott, mint tavaly télen. Az enyhe időjáráson túl a fogyasztók takarékossága is közrejátszott a megtakarításban.
Tavaly 95-ször módosította a kormány a költségvetést, de erről még a Parlamentet sem tartotta szükségesnek megkérdezni, hála a nyolc éve fenntartott mindenféle veszélyhelyzetnek. Bár átlag hetente kétszer módosítják a költségvetést, de továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy még a nyár előtt elfogadják a jövő évit. Ennek így tényleg sok értelme van, kár bármilyen költségvetést írni, ha hetente kétszer átírják.
Jól fogytak a magyar állampapírok a héten, a 3-5-10 éves kötvények 7,76-9,44%-os átlaghozamok mellett, nagy túljegyzéssel mentek el. (A rövidebb futamidőnél volt magasabb a hozam.)
A felvételi vizsgák adatai alapján nem idén fog megoldódni a több tízezer hiányzó tanár kérdése. Az Eduline cikke erre.
Költségvetési hiány ide vagy oda, a kormány 5%-ra csökkentette a buszos közlekedés áfáját. Na nem a tömegközledését, kizárólag a (budapesti) hop on-hop off turistabuszok jegyárába épített áfát vitte le a lehető legalacsonyabb szintre. Vagy a külföldi turisták pénztárcáját szeretné kímélni vagy nem tudom, kinek akar ezzel kedvezni. 🙂
“hogyan jártak azok az országok, akik Kínától vettek fel hitelt” – egy szo: porul. Ott van pl. Sri Lanka esete. Ha nem tudsz fizetni, akkor az orszagod egy darabkaja a mienk lesz. Igy terjeszkedik Kina szerte a vilagban.
Szamomra a ksh nevu gittegylet kb. annyira hiteles, mint a magyar kormany nyari koltsegvetese 🙂
Pl. telex.hu/gazdasag/2021/04/25/egesz-europanak-sulyos-figyelmeztetes-montenegro-esete-a-kinaiak-hitelevel
Kínai hitel általában úgy térül meg Kínának, hogy a hiteles ország nagyon nagyon ráfizet.
….és akkor képzeljük el mindezt egy vasútvonallal…
A beruházások nem igazán térülnek meg, a kamatokat évtizedeken át nyögik, kinőni sem lehet igazán, egy örök pénzáram jön a bankszerktorba.
Segitek:
A hop on / hop off Orban Rahel es erdekeltsegi korebe tartozik. Igy mar vam ertelme, ugye? 🙂
startpisztolyt Frank Schaffler német politikus dördítette el, amikor – hatalmas felháborodást kiváltva – két évvel ezelőtt közölte: az eladósodott görögök adjanak el néhány szigetet! (Az athéni külügyminiszter csupán annyit reagált: „Már azt is hallottam, hogy adjuk el az Akropoliszt. Az efféle javaslatok jelenleg nem időszerűek”.) Csakhogy azóta sokat súlyosbodott a krízis, és a szigetértékesítés már nem is olyan eretnek gondolat.
Igaz, „besegített” a sok milliárd eurós mentőcsomagról tárgyaló trojka is (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutalap – IMF), hiszen a görög kormány az új ingatlanadót a trojka kérésére vezette be. Márpedig minél több földje és szigete van valakinek, annál mélyebben a zsebébe kell nyúlnia. S néha tényleg nem marad más megoldás, mint az eladás.
Én arra lennék kíváncsi, hogy a cikk írója, vagy úgy általában a pénzügyi guruk ezt tudták tavaly is, hogy ez lesz, és jól megszedték magukat, vagy ezek az infók csak utólag derülnek ki?
nepszava.hu/3195144_jordan-uzletember-sajer-gabor-tiborcz-istvan-hop-on-hop-off-buszok-afacsokkentes
ugyanitt aki nem látta, javaslom megnézésre Surányi György új beszélgetését Friderikusszal: youtu.be/3Ca138ohl2Y
köszi az újabb összefoglalót Miklós!
Hát, van aki szeretne hitelfelvevő lenni és szaladgál hozzájuk. Hitelvisszafizetőnek szar lenni, de az már másvalaki problémája lesz.
Ez egyfelől tök jól hangzik, másfelől egy 6 hónappal ezelőtti haláleset óta sem bírták összehívni a hagyatéki tárgyalást, pedig semmi extra nincs, megvan az összes örökös, egy fél lakás az összes vagyontárgy… Szóval csak még lassabban fogják végezni a dolgukat.
a 10% elbocsátás és fizetésemelésről, ne keverjük a szezont a fazonnal:
Az örökösödést a helyi önkormányzat intézi, akik a legalacsonyabb bért tudjék anni általában (leszámítva a leggazdagabb pár önkorit), és így ott olyan is az emberanyag (már ami maradt). Itt azért maguk az önkormányzatok is sárosak (a Mi kis falunk az a valóságban is sok helyn így néz ki, de a sok polgármester jobban szeret a saját szemétdombján kapirgálni, mint normális helyen lakni), de a központ is alátesz (elvonások).
Fizuemelés: az is egy nagy átverés. a 10% álláshelyet majd megszüntetik, a felszabadult pénz pedig odaadják a vezetőknek és a kiemelt dolgozóknak, nem általános béremelésről van szó. És lehet tippelni, hogy milyen pozik betöltetlenek, a vezetői, vagy az ügyintézői…
De a következtetés helyes, ettől nem lesz hatékonyabb semmi
podcasts.apple.com/us/podcast/46-a-k%C3%ADnai-ad%C3%B3ss%C3%A1gcsapda-diplom%C3%A1cia-m%C3%ADtosza-matura/id1553135594?i=1000537331597
“a 10% elbocsátás és fizetésemelésről, ne keverjük a szezont a fazonnal:
Az örökösödést a helyi önkormányzat intézi, akik a legalacsonyabb bért tudjék anni általában (leszámítva a leggazdagabb pár önkorit), és így ott olyan is az emberanyag (már ami maradt).”
Pont nem!
Költségvetési szerveknél bértábla van, az önkormányzatoknál pedig személyi bér adható. Általában a jegyző fél-analfabéta szeretője bruttó millió felett keres, Marika pedig, aki az igazi munkát végzi, minimálbér közeli szinten van. Ez van kisfalusi szinten, képzeljétek el mi van egy nagyobb városban.
Bár most lesz adható a költségvetési szerveknél is személyi bér. Ne legyen illúziónk kiknek.
Mert ugye a Biden-kormányzat álláspontja az, hogy emeljék meg az adósságplafont és kész, semmi feltétel, ezt írja a linkelt Forbes cikk.
A kinai “fejlesztés” elsösorban Kinának jó, másodsorban az olcsón megvehetö helyi politikusnak. Az adott ország mindig rosszul jár, akármit is mond az olcsón megvehetö politikus.
Csak a mérték a különbség, az elv mindig ugyanaz.
A hivatkozásokat feljebb már linkelték. Hazánkban lásd Bp-Belgrád vasút, felkészül: akkugyárak, mozdonybeszerzés.
Sokféleképpen lehet függésbe taszítani egy népet, talán egy hitelezésen keresztül megvalósított befolyásszerzés pár fokkal kímélőbb, mint egy-egy háborús konfliktus, ami sokszor nem magától robban ki, tenni és szervezni kell érte rendesen.
Gondolom nem csak vissza nem térítendő segítséget kapnak az újáépítéshez, hanem sok-sok hitelt, és a hitelezők majd nyilván a saját érdekkör cégeit preferálják a kivitelezésnél.
Persze ez legyen a legnagyobb gond, bár már itt tartanának,.
A japán tőzsde emelkedése kifejezetten érdekes miközben nem látom, hogy felrobbant volna a ‘zinternet’ az arany elszállásától.
Kriptosok most sehol…
Kíváncsi vagyok, hogy most mi a helyzet a kínai lakasiparral és épitővállalatokkal.
Amúgy meg szerintem már megvolt a bansky momentum… különösen ami kis hazánkat érinti; és ahogy látjuk lefelé még elég sok van.
Sokkal valószínűbb a háború után a gyors fellendülése Ukrajnának, amennyiben nyugati érdekszférába kerül (lásd pl. Horvátországot). Az újjáépítésben nyilván lesznek hitelek, de vissza nem térítendő támogatások is, miközben a határok részleges vagy később teljes megnyitásával rengeteg cégnek éri majd meg náluk gyártani, illetve a nagyvárosokban felszívni a diplomás munkaerőt. És persze lesznek hazautalók és hazatérők is azok közül, akik Nyugat-Európában vagy Lengyelországban építik most fel az egzisztenciájukat, ők is pörgetni fogják a gazdaságukat. Bizonyos mértékig meg ugye a szomszédok is hajtják az adott ország gazdaságát, azok meg jelenleg sokkal gazdagabbak.
Érdemes megnézni, hogy a Szovjetunió felbomblása után nagyrészt orosz befolyás alatt mennyire csak stagnált, és lemaradt a többi kelet-európai országtól, amelyek nagyrészt nyugati érdekszférába kerültek.
Azért az amerikai féle újjáépítésből pld. Japán vagy az NSZK nem jött ki olyan rosszul… De ott van közelebbi példának a már említett Horvátország is.
Azt gondolom (remélem) te sem gondolod, hogy az amerikaiak robbantották ki ezt a sz*rt. Az már egy más kérdés, hogyha egyszer zajlik a háború, akkor ők igyekeznek belőle előnyt kovácsolni. Mivel Ukrajna, az USA és az EU érdeke is azonos ebben a kérdésben ezért ennek caak örülhetünk.
Nem en mondom. Sokan, pl. RFK Jr.
Nacionalista: Sztem Horvatorszag nem jó pelda. Nem egy szarhalmaz vagy kipleraj volt a haboru elott, es nem is romboltak porig. Raadasul a turizmus rel gyorsabban fel tudott eledni.
Es hogx vajon milyen szerepe volt az USA nak a haboruig fajulásban? Azt gondolom nem keves. Sok amerikai is ezt gondolja. Ez a RFK Jr. Is ezt gondolja. Pedig Republikánus.
Akkor foglaljuk össze: Ukrajnában eddig is minden föld, gyár stb USA és EU kézben volt, ennek ellenére érdekükben állt rávenni a galamblelkű Putyint, hogy támadja meg Ukrajnát (ezzel együtt a saját érdekeltségeiket.) Ezt követően, hogy saját érdekeltségeiket az oroszok megtámadták, szetbarmolták, újabb vaskos összegeket fektetnek Ukrajna megsegítésébe, megvédésébe, hogy aztán hasznot húzzanak az újraépítésből. Vhogy így igaz?
Ilyen keresztkérdéseket meg már fel se akarok tenni, mint pl. hogy került nyugati kézbe kb minden is az előző oroszbarát Ukrán kormány alatt és még tudnék párat kérdezni.
Az meg a nap vicce, hogy Horvátországot nem rombolták porig. Voltál Te ott a 90-es évek végén, 2000-es évek elején?
“Es hogx vajon milyen szerepe volt az USA nak a haboruig fajulásban? Azt gondolom nem keves. Sok amerikai is ezt gondolja. Ez a RFK Jr. Is ezt gondolja. Pedig Republikánus.”
Nyilván az amcsik a hibások, persze. Putin lehet, hogy ott se volt….
Lehet vele is nem egyetérteni, de azért mégiscsak egy Columbia Egyetem profja a tag.
commondreams.org/opinion/the-war-in-ukraine-was-provoked-and-why-that-matters-if-we-want-peace
(Más, korábbiakhoz: a hadikiadások nem csak a közvetlenül Ukrajnának szállítandó tételekkel nőnek. Nem véletlenül lőttek ki felfelé a hadiipari cégek részvényei tavaly február után (pl. német Rheinmetal).
Épelméjű ember nem találhatja vonzónak a rendszert, ami Oroszországban van. Nyilvánvalóan százszor jobb világ és élet van egy átlagembernek nyugaton. A kérdés inkább az, hogy milyen érdekekek mentén gondoljuk helyesnek egy polgárháborúús helyzet kirobbantását…
Fotelkommentelgetők vagyunk, félinformációk birtokában. A propagandát vagy beszopjuk, vagy nem, bár pl. az, hogy tényleg tengernyiszer odaiggesztették állandóan az “unprovoked” jelzőt nyilván fura (ez olyan szókapcsolat volt, mint mondjuk a “bukott balolda”. Az a stílus, amit pl. a portfolio.hu –n latunk szintén propaganda, közelebbről nézve cliccbait (baromi unalmasak és ismétlődőek és egyoldalúak a háborús híreik). Í
De mindegy is a fentiekről hogyan gondolkodunk, távolról, félinformációk birtokában, a teljes rálátás és ismeretek hiányában. A lényeg, nem kell túl sok empatia ahhoz, hogy az ember együttérezzen azokkal az ukránokkal, akik elesnek vagy sérülnek a háborúban, mert nekik nincs választásuk. Felnőtt férfiként szépen bezárták őket az országba, és nem ők döntenek a saját sorsuk felett. Gondolom, ha lenne nemzeti konzultáció, az a sok civil foglalkozású férfi, akiket vittek a frontra, valahogy csak valami kompromisszumos megoldásra és a békekötésre szavazna. Mert hogy nincs az a politikai, vagy gazdasági érdek, ami miatt érdemes meghalni a 21. században. Szerintem.
De tényleg, kivel és miről lehetne békét kötni? Az oroszokkal, akik egész Ukrajnát és még annál is többet el akarnak foglalni? Bármi áron, mindegy, hány szerencsétlen távolkeleti kisebbség életét kell feláldozni érte?
Két okból akarnának csak “békét”: hogy megtartsák, amit eddig elfoglaltak és felkészüljenek a további hódításra. Kellene egy kis szünet, mert most nagyon rosszul áll a szénájuk. De aztán folytatnák öt vagy tíz év múlva legkésőbb.
Javaslom tanulmányozásra az orosz-finn háborút, egy az egyben ugyanez volt. Egy kamu, nevetséges indok, hadüzenet nélküli megtámadás, a cél Finnország teljes bekebelezése. Aztán amikor nem sikerült, megtartjuk Finnországból, amit sikerül. Közben Lengyelország felét is elfoglaljuk, mert az egész dicső Oroszország így jött létre, egy porbafingó kis nemzet elfoglalta fél Ázsiát. Addig mentek, amíg engedték nekik.
Ez az orosz gondolkodás. Nem véletlen, hogy Sztálin, az az őrült zsarnok a mai napig példakép Oroszországban, ellenben Gorbacsov egy áruló, aki tönkrezúzta a szovjet birodalmat. Az a dícső orosz vezető, amelyik újabb hódításokkal még nagyobbá teszi a “Birodalmat”.
De ott van Hitler meg Csehszlovákia, na vele békét kötöttek, nem volt olyan nagy ár Csehország feldarabolása. A többit már ismerjük.
Szerencsére a normális európai vezetők ezt megértették és megtanulták a történelemleckét. Egy hódító zsarnok nem fog megállni, ha hagyják terjeszkedni. Egy Putyin soha nem fogja azt mondani, hogy egész Ukrajnát akartam, de elég lesz ez a négy megye meg a Krím.
Az oroszokat az fogja megállítani, ha veszítenek és utána Ukrajna NATO tag lesz, hogy örökre elmenjen a kedvük az öldökléstől és Ukrajna lerohanásától.
Békekötésnek maximum akkor lenne értelme, ha Oroszország feladná az elfoglalt területeket, kitakarodna az országból és utána lehetne tárgyalni, hogy hány száz milliárd dollár kártérítést fizetnek, melyik aljas főgonoszt küldik Hágába és így tovább.
De itt abbahagytuk, mert semmi köze a témához.