Devizás TBSZ feltörése befektetés nélkül, kell-e adózni?
Két levél is érkezett a közelmúltban ugyanazzal a problémával. Mindkét személy TBSZ értékpapír számlára fizetett be eurót/dollárt, de a végén nem vett belőle semmit, mert úgy alakult, hogy kellett a pénz. Ezért anélkül, hogy bármit is csináltak volna, feltörték a TBSZ számlát.
Aztán jött a meglepetés, hiába nem volt befektetve a pénz, adózni kellett utána, mégpedig annak a 15%-át, amennyivel romlott a forint a befizetéstől számítva.
Ez sajnos így van, a népies nevén kamatadónak hívott adónak (amit a TBSZ számlával szeretnél elkerülni) a hivatalos neve árfolyamnyereség-adó.
Márpedig, ha te nyertél azon, hogy eurót tartottál a számládon és nem forintot, akkor árfolyam-nyereséged keletkezett forintban.
Ha engem kérdezel, szerintem is ez nem helyes, hiszen ha a bankba tetted volna be a pénzt és ugyanabban a devizában kivetted volna, nem kellene adóznod utána. De ez sajnos TBSZ számla és idő előtti feltörés esetén adóznod kell.
De normál értékpapírszámlánál is ugyanez a helyzet, akkor is, ha befektetted a pénzed. Vettél egy részvényt 100 euróért, 90 euróért adtad el, a józan parasztész szerint nem nyereséged, hanem veszteséged van rajta. Ha közben azonban a forint 20%-ot gyengült az euróhoz képest, akkor mintegy 10% nyereséged keletkezett a NAV szerint és az adóköteles lesz.
Ezzel nem tudsz mit csinálni, érdemes tudnod róla.
1 A TBSZ feltörése után TBSZ-ről származó jövedelem keletkezik. Az árfolyamnyereség és a többi más kategória, érdemes nem keverni őket.
2 Magánszemélyek számára nem adóköteles a nem üzletszerű tevékenységből származó “árfolyamon elért nyereség”. A forex és egyéb más ETÜ az más tészta, azt sem árfolyamnyereségnek hívják, de tényleg adózik.
Szja tv. I. melléklet:
“Egyéb indokkal adómentes:
7.4. a valuta, a deviza forintra, a forint devizára, valutára, valamint a devizának, a valutának más devizára, valutára való átváltásakor keletkezett árfolyamnyereség, feltéve, hogy az átváltás nem üzletszerű tevékenység keretében történik;”
Azt írtam, hogy a devizán nyert összeg is számít és számít.
Elég határozott vagy, de sajnos nincs igazad. Kérlek nézz utána még egyszer. Napi szinten ezzel foglalkozom. A normál számlán 100$-ért vett, majd 90$-ért eladott instrumentum nem adózik még akkor sem, ha a HUF-ra átszámított érték nyereséget mutat. A TBSZ természetesen más tészta.
Akkor szóljál a brókercégeknek, mert ők rosszul tudják.
kbcequitas.hu/ugyfeltamogatas/tudastar?fm=1&fs=18&fq=139#FaqQuestion139
Erste Bróker: HOGYAN KERÜL MGHATÁROZÁSRA A KÜLFÖLDI TŐZSDEI ÜGYLETBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM?
Külföldi tőzsdei ügyletből származó jövedelemet is forintban kell kimutatni, a vétel és eladás napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal számítva. Emiatt előfordulhat, hogy ténylegesen veszteséges tranzakció után is keletkezik adózandó nyereség.
erstebroker.hu/hu/adoigazolas_gyik
A TBSZ-re vonatkozó rész (sajnos!) igaz, de a második rész olyan érzést kelt, mintha egy normál értékpapírszámlához tartozó deviza pénzszámla egyenleg után adózni kellene, épp ahogy ingadozik az árfolyam. Ha esetleg kamatfizetés történik, akkor nyilván igen (mint kamatadó), illetve a részvények eladására felvázolt szcenárióban is (megint sajnos) igen (lásd ellenőrzött tőkepiaci ügylet – árfolyamnyereség-adó.) Ezt esetleg pontosítanád, mielőtt felrobban a kommentszekció?
A normál számlán nem kell adózni, de az nincs is odaírva.
> A normál számlán 100$-ért vett, majd 90$-ért eladott instrumentum nem adózik még akkor sem, ha a HUF-ra átszámított érték nyereséget mutat.
Egyetertek. Szerintem sem. Ezzel kapcsolatban a szakertok is osszevissza beszelnek, de nekem volt NAV-os ellenorzesem, ahol dolgozoi reszveny arfolyamnyereseget is vizsgaltak. Csak es kizarolag az eladaskor elert dollar hozamot kellett atvaltani forintra (a bekerulesi arat nem). Ami itt ugye -10$.
A dolgozói részvények teljesen másképp adóznak.
Az arfolyamnyereseg az arfolyam nyereseg ott is. Kaptam valamit 100$-ert kesobb eladtam 110$-ert. Mi az ami miatt itt mashogy kellene meghatarozni az adot? Megjegyzem hogy dolgozoi reszvennyel kapcsolatban is hallottam olyan velemenyt hogy bekeruleskor es kikeruleskor is at kell valtani forintra. A torveny azt mondja ki hogy forintban kell meghatarozni az adot. Ezt lehet ketfelekeppen is. Az is lehet hogy mindket szamitas helyes.
Ha az árfolyamnyereséget külföldi pénznemben bonyolított ügyletek alapján kell meghatározni, akkor az átruházásból származó bevételt és a járulékos költségeket a bevételszerzés időpontjában, a szerzési értéket az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történt jóváírása napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani [Szja tv. 5. § (7) bekezdés, 6. § (1) bekezdés a) és d) pont].
Dolgozoi reszvenynel 100% hogy igy kell szamolni. De “Employee Stock Purchase Plan”-nel, ahol te a te fizetesedbol vettek a reszvenyt is igy volt.
még a randomnál nyitottam tbszt, de miután az erste megvette őket, a bizonytalan/nem túl szimpatikus helyzetre való tekintettel még tavaly meg is szüntettem, csak a tavalyi tbsz számlát. A kedvezőtlen díjak miatt…
Aztán jött az év végi értesítés, hogy adóznom kell, pedig dollárban veszteségem volt, de mivel mindig át kell forintra számolni, a drasztikus forintgyengülés miatt forintban keletkezett valamennyi nyereség.
Ha még a tbsz számla “élete” alatt eladtam volna a részvényeket, akkor persze más lett volna a matek, de akkor ezt én nem gondoltam át eléggé…
Csak aki sima értékpapírszámlaként tekint a TBSZ-re az azt mondja nem volt befektetve.
Kedves Miklós,
Tudom hogy nem a tudakozó és ha úgy gondolod persze nem teszed ki de hátha mást is érint.
1 hete nem lehet Revolutra HUF-ot átutalni(Otp), korábban minden gond nélkül ment. Átutalás függőben és kb. 10 perc után elutasítva. Ugyanarról a kártyáról, folyószámláról mint korábban.
Valaki tud erről hogy mi lehet az oka?
Köszönöm!
OFF vége
Akkor szóljál a brókercégeknek, mert ők rosszul tudják.
”
Mielőtt idézel, linkeld be a felette levő címet is:
“Csak TBSZ (vagy NYESZ) számlámon van befektetés”
Azért csak kötöd az ebet a karóhoz, igaz?
Az SZJA 6§ nem erről szól. Elolvastam, ha már ajálottad.
Utananeztem, RSU-nal es cryptonal ugy van ahogy mindja. Sima reszvenynel ugy tunik hogy nem. Ami egy verlazitoan onkenyes f@szag. Eleve lehet nem is aznap valtott dollarert vettem a reszvenyt, lehet hogy dollar jovedelmet fektettem be, teljesen irrelevansnak kene lennie az aznapi arfolyamnak. Ez igy nagyon hatranyosan erinti az adozot. A jogalkoto valszeg eleteben nem vett meg reszvenyt.
KBC -s szala:
2022 be Nem adtam el semmit csak vettem, ezért nem volt nyereség, nem volt osztalék sem mer acc etf ek vannak.
Az adobevallásba automatikussan bekerűlt a normál számlavezetési díj mint veszteség de a TBSZ 2021 és TBSZ 2022 számlavezetési dijai nem. Ezek miért nem számítanak veszteségnek?
A vásárlási díjak sem kerültek be veszteségnek. Azért mert a vásárlási és eladási költség csak az adott részvény eladásakor számolható el?
Egyébként én is úgy tudom, hogy napi mnb árfolyammal kell számolni a vételt és az eladást és a Ft-ban elért nyereség/veszteség alapján kell adózni.
Remelem igazad van, mert en is igy tudtam eddig. Te mire alapozod a dolgot?
Komolyra fordítva a szót: EU-s állampolgárként nem értem, hogy a magyarok miért magyar szolgáltatónál akarnak bankolni, amikor ezerszer olcsóbban megoldják az összes környező országban. Főleg ha már devizával rendelkeznek. Olyan szinten magasak a banki szolgáltatások díjai, hogy egyszerűen minden kényelmet és biztonságot amit egy magyar szolgáltató jelent, azt a sarc gyakorlatilag elviszi.
Ezzel azt erik el, hogy az elelmesebbje kiuti az egeszet egy wash sale-el a pics@ba.
A 150 – 100 = 50 euró nyereségem után adózok az eladás aktuális forint árfolyamán, tehát 500-as árfolyam esetében 50 * 500 = 25 ezer Ft az adóalapom, 15%-os adókulcs esetében 3750 Ft-ot.
Vagy az eladáskori árfolyamon forintban számított értékből (150 * 500 = 75 000 Ft) kivonva a vételkori árfolyamon forintba számított értéket(100 * 400 = 40 000) kapom meg a nyereségemet, azaz az adóalapom 75 000 – 40 000 = 35 000 Ft, ami után 15%-os adókulccsal 5250 Ft-ot adózok?
Vagy azt állítod hogy egészen addig amíg dollárom marad, addig nem is kell adózni?
Akkor szerinted miről?
5. § leírja, hogy a bevételeidet és kiadásaidat forintba kell átszámolnod.
6. § (1) d) konkrétan megmondja, hogy értékpapír-vásárlásnál a kiadásodat a vásárlás napján érvényes árfolyammal számolod.
(4) b) Annyi trükközési lehetőséget ad, hogy a bevétel és a kiadás esetében is számolhatsz a megelőző hónap 15. napjának árfolyamával, ha azzal jobban jársz.
A TBSZ-nek pont az a lényege, hogy ne kelljen se bevallani, se adózni, és hogy tényleg ne kelljen semmit se csinálni vele; ez minden tételére, így a számlavezetési díjára is érvényes, ezért nem írhatod le veszteségként. Ha feltöröd, az persze más tészta, bár akkor is külön sorba kell írni az adóbevallásban.
Nem kellett volna szerzeskor atszamolni forintra, amikor az arfolyam nyereseget szamoltad. Eleg lett volna a kulonbozetet eladaskor atvaltalni. Aztan lehet hogy igyis ugyis helyes, de altalaban ezzel jar jobban az ember.
En meg sosem tortem fel TBSZ szamlat, illetve csak azon adtam el dolgokat szoval azert kerdem h az hogy tortenik? Pl hogy hogy derul ki h “adózni kell utána”?
Kapok egy pdf-et a brokertol? (kbc-s vagyok en is, eddig ugye nem volt ilyen a szamlakivonaton)
Vagy csak ott lesz az adobevallasban h kell/kellett volna?
Negyedevente kell, vagy ev vegeig eleg?
Koszi
Volt szerencsém “élőben” látni: a NAV – az IBKR-től kapott adatok alapján – bizony úgy számolja az eladott részvényen az árfolyamnyeresseget forintban, hogy:
Eladási ár (usd) x usd árfolyam eladás napján – vételi ár (usd) x usd árfolyam vétel napján. Ez nyilván nem TBSZ számla.
Mindez az Eszja oldalon generált automata bevallásban.
Szóval (sajnos) nincs igazatok.
Matematikailag mindkét megoldás jó, de a NAV szerint úgy kell, ahogy a végén írtad:
“az eladáskori árfolyamon forintban számított értékből (150 * 500 = 75 000 Ft) kivonva a vételkori árfolyamon forintba számított értéket(100 * 400 = 40 000) kapom meg a nyereségemet, azaz az adóalapom 75 000 – 40 000 = 35 000 Ft, ami után 15%-os adókulccsal 5250 Ft-ot adózok”
Annyit még tudsz trükközni, amit is írt, hogy:
“(4) b) Annyi trükközési lehetőséget ad, hogy a bevétel és a kiadás esetében is számolhatsz a megelőző hónap 15. napjának árfolyamával, ha azzal jobban jársz.”
De ha ezt választod, akkor az egész évben így kell számolnod, nem csinálhatod azt, hogy egyik eladás/vételnél így, másiknál úgy.
A cikkben a TBSZ feltörésről volt szó, amire csak deviza került, és nem volt befektetve.
Szóval itt a TBSZ szabályai érvényesek, hiába idézték sokan a “nemkelldevizaváltásutánadózni” dolgot, az nem számít TBSZ esetében. (Plusz ezt nem tudom mennyire éri meg bejátszani normál számla esetében, és kockáztatni egy ellenőrzést.)
TBSZ-nél annyi számít, hogy a gyűjtőévben bekerülésnél az adott árfolyamot kell figyelembe venni (hiába hevert a szekrény mélyén az EUR, és nem most váltottad, ez megint nem számít), illetve a feltörés napján pedig a feltörés napi árfolyamot, ha keletkezik adóalap, így jártál.
Hozzáteszem megint nem kéne felháborodni, a cikkben említett emberkéknek is lett hasznuk, amiből le tudják adózni. Gondolom, a “mégis kellett a pénz” forintban kellett. (Azt nem írja a cikk, hogy annó váltották még 440-es HUF/EUR-nál.)
Annyi történt, hogy nem sikerült optimalizálni az adózást, de attól még profitban vannak.
Tanulság, hogy ne rakd az összes pénzedet egy helyre. (Ha az összes pénzüket kellett most valami váratlanra elkölteni, akkor részvétem.)
(Az, hogy a dolgozóirészvény hogyan jön a képbe, és miért győzködnek róla, hogy az nem így adózik, azt nem tudom, az megint teljesen más jogszabály alá esik, plusz az, gyanítom, nem is TBSZ-en keresztül megy.
Az ingatlan és a szerencsejáték is máshogy adózik, arról nem akarnak győzködni?)
A TBSZ-re darabonként van külön számlavezetési díj a KBC-nél, és ez a normál számlavezetési díjjal együtt a normál számláról vonódik le, nem a TBSZ-ről.
Ha a KBC-s számla összege eléri a Belga betétbisztosítási határt(20 000 euro) akkor elvben illik átnyargalni máshoz, az-az a mérgdrága ERSTE-hez ?
“Eleg lett volna a kulonbozetet eladaskor atvaltalni. ”
Leírhatnád, hogy konkrétan melyik jogszabályra alapozod ezt az állítást, mert már említettük az ennek ellentmondó SZJA törvény paragrafusokat, amire Pityu csak annyit válaszolt, hogy az szerinte nem erről szól…
10% infláció, 10% kamat, a pénzünknél vagyunk, mint fent, de az adóhivatal ezt másképp látja, szerintük jövedelmünk keletkezett.
A 25% infláció, 10% kamat esetébe inkább ne is gondoljunk bele.
Na az úgy vicces, akkor ott lehet szemezgetni, vagy vizslatni, hogy a NAV melyik részébe köt majd bele (Normál számlánál).
Aztán meg a tőlem beszedett pénzt szétosztják egy másik, sokkal szerencsésebb embercsoport között. Mert náluk viszont pont fordítva működik.
Ők azok akik mindenféle kockázatos brókercéggel üzletelnek, változó kamatozású (esetleg devizaÖ) hitelt vesznek fel.
Amíg jól megy addig minden haszon az övék, nekem nem adnak belőle, amint bebukik akkor meg az én pénzemből kimentik őket.
Valami nincs itt egészen rendben.
Hogy megy ez a tbsz feltöréses dolog:
Tavaly feltörtem egy tbsz-emet. A számlán lévő dolgokat először eladtam, az értük kapott devizákat átváltottam forintra. Ezután vártam néhány napot, hogy minden tranzakció/könyvelés ténylegesen megtörténjen. Amikor erről meggyőződtem, bementem a bankhoz, átutalták a pénzt egy lakossági bankszámlámra és megszüntették azt a tbsz számlát. A bankkal ennyi teendő volt.
Az állammal való elszámolás ettől független történet. A tavaly feltört tbsz számla 2018-as volt, tehát tavaly letelt a gyűjtőév plusz 3 év = 10%-os adófizetési kötelezettségem keletkezett a magyar állam felé, a gyűjtőév során befizetett pénz és a végül tavaly kivett pénz különbözetére. Ezt most kellett befizetnem nemrég az államnak, a 2022-re vonatkozó adóbevallás-tervezetben ezt jelezte is a NAV felém, hogy van egy ilyen kötelezettségem. Az állammal meg ennyi teendő volt.