Miért nő folyamatosan a GDP?
A GDP mérőszámát, ahogy ma ismerjük, 1934-ben alkották meg és a híres Bretton Woods-i konferencián fogadták el 1944-ben, mint általános mérőszámot, amivel össze lehet vetni az országok gazdasági teljesítményét.
Azóta GDP lázban ég a világ, ha a GDP nő, akkor jó, ha csökken, akkor itt a világvége, fusson, ki merre lát. Minden politikus célja, hogy az ő hatalma alatt nőjön a GDP, mert ez vált a siker mérőszámává. Mindegy, milyen áron, de a GDP-nek nőnie kell.
A GDP a Gross Domestic Product rövidítése.
Gross azért, mert mindent beleszámítanak, függetlenül attól, hogy miért állították elő: elfogyasztották, beruházást végeztek vele, vagy csak egy régi gépet pótoltak egy újjal, esetleg egy földrengés után kellett újjáépíteni mindent. Mindegy, hogy fegyverekre költöttek pénzt, kilátókra, stadionokra, esetleg munkahelyteremtő beruházásra, oktatásra, hasznos vagy éppen teljesen haszontalan vasútvonalakra vagy autópályákra, mind egyformán beleszámít a GDP-be, akár van haszna belőle az országnak, akár nincs.
Domestic azért, mert csak az ország határain belül vizsgálja a változásokat, függetlenül attól, hogy az előállításban helyi vagy más nemzethez tartozó, de a határokon belül termelő cég vett-e részt. A másik mutató, a GNP, azaz Gross National Product már nem földrajzilag, hanem nemzet szempontjából vizsgálja az előállított termékeket vagy szolgáltatásokat. A Magyarországon termelő német cégek termelését itthon számítanak bele a GDP-be, viszont Németországban veszik figyelembe a GNP mutatóban.
A Product, vagyis a végső termék pedig lehet fizikai termék, de szolgáltatás is. A fejlett és fejlettebb országok nagy részében a GDP oroszlánrésze már szolgáltatásból származik és nem mezőgazdaságból vagy ipari termelésből.
A GDP-t két fő módon lehet mérni, termelési oldalról és fogyasztási oldalról. (A feketegazdaság nem számít bele a GDP-be, legyen akármekkora is a mértéke egy adott gazdaságban.)
A GDP-t inflációval korrigálni kell és érdemes egy főre vetítve is vizsgálni. Ha össze akarjuk vetni mondjuk az Egyesült Államok GDP-jét 1970-ben és 2023-ban, érdemes arra is figyelni, hogy 203 millió helyett már 334 millió lakosa van az Egyesült Államoknak. Ugyanígy, ha Kína és az USA GDP-jét hasonlítgatjuk, fontos, hogy majdnem ötször annyian élnek Kínában, mint az Egyesült Államokban. Ezért szokták megadni az egy főre jutó GDP-t is.
Arról nemrég írtam, hogy egy ország minél kevésbé demokratikus, annál nagyobb az esélye, hogy a GDP jobban nő papíron, mint a valóságban:
(Kicsit bővebben már írtam itt a GDP-ről.)
Ennyi bevezető után érdemes elgondolkodni azon, hogy miért is nő folyamatosan a GDP az egész világon? Az amerikai GDP a példa kedvéért mai dollárban a négyszeresére nőtt ötven év alatt. Ez nagyon impozáns és az is, hogy kisebb visszaesésektől eltekintve az egész világon évről-évre nő a gazdaság. Ha egy fél évig nem nő a GDP, az a recesszió, ha néhány százalékot még csökken is, az maga a világválság.
Mi lehet ennek a folyamatos növekedésnek az oka? A termelékenység ilyen ütemben nő, hála a gépesítésnek, automatizálásnak, az új technikai vívmányoknak? Többen álltak munkába a fejlett és a fejlődő világban is? A globalizáció hatására jobban érvényesülnek az országok egyedi előnyei, ezért mindenki termelékenyebb lett? Tovább élnek és dolgoznak az emberek? Évről évre magasabban iskolázottak, ezért jobb munkaerőként több terméket vagy szolgáltatást tudnak előállítani?
Valószínűleg mindezek benne vannak a mögöttes okok között.
De van egy másik ok is.
A világ eladósodottsága a GDP(!!!) arányában:
Ugyanez az elmúlt néhány évre vetítve:
Ugyanezt megnézhetjük fejlett és fejlődő államok bontásában is (szintén a GDP arányában):
(A grafikonnál a százalékos eltérés abból ered, hogy milyen módszertannal számolnak és mit számolnak bele a teljes adósságba. Például, ha egy állami tulajdonú intézet tart állampapírt, az most adósság-e vagy sem, hiszen az állam tartozik egy állami tulajdonú intézménynek. A lényegen nem sokat változtat.)
Mivel a grafikonokon az aktuális GDP arányában látjuk a cégek, a lakosság és az államok eladósodottságát, úgy is fogalmazhatunk, hogy minden egyes százaléknyi GDP növekedésnek másfél százaléknyi adósságnövekedés volt az ára az elmúlt ötven évben.
A fejlett piacok magasabb fejlettségének egyik költsége (és részben oka is), hogy lényegesen jobban el vannak adósodva, mint a fejlődő piacok.
Ahogy arról nemrég is írtam, az amerikai átlagfizetés nem magasabb, mint a hetvenes években, mégis egy átlag amerikai háztartás majdnem kétszer akkora házban lakik, mint ötven éve és kétszer-háromszor több autót is tart fenn. (Miközben lényegesen kevesebb főből áll ma egy háztartás, mint akár ötven éve.) Ennek magyarázata egyszerű, ha a jövedelme nem nőtt, akkor csak hitelből képes egyre többet megengedni magának.
Ha az átlagpolgár egyre nagyobb házat vesz, egyre drágább autókat és egyre többet nyaral, akkor természetesen nő a GDP. Ha az államok költenek mindig a bevételeik felett, akkor is nő a GDP, ahogy a hitelből beruházó cégek esetén is.
Arról számtalan tanulmány született már, hogy minél magasabb az eladósodottság, annál nehezebben tud nőni a gazdaság. Ebben semmi meglepő nincs, ha az országok, cégek és államok nem fogyasztásra költik a pénzüket, hanem hiteltörlesztésre, az visszafogja a fejlődést. Ezért ugyanazon növekedési szint fenntartásához egyre több hitelre van szükség.
Érdemes lenne kitalálni egy mérőszámot, ami a GDP növekedést a tartozások változásával korrigálja, így egyértelmű lenne, hogy mi áll a növekedés mögött: a termelékenység vagy az eladósodottság növekedése-e. De ezt a mérőszámot már nem szeretnék annyira a politikusok. 🙂
Az amcsi házak mérete egy nagyon jó indikátor. Amit pont így nem fogalmaztál meg (de ki lehetett érteni a szövegből), hogy a 70es években azok a kisebb házak mennyivel olcsóbbak is voltak. Adott fizuból (inflációval korrigáltan) sokkal többet kell fizetni egy mai medián méretű házért, mint 1970-ben.
Tandíj a másik. a 70-es 80-as években fagyizóban mellékállásban kitermeltek a Harvard-i diplomád tandíját (talán ezt egyszer te is megírtad). Ma ez elképzelhetetlen. Ma hitel kell.
Kis allamoknal viszont elobb mennek tonkre mint egy vilageges, es ha vilageges lenne akkor sem nyomnanak sokat a latba amiert ujra tudnak targyalni az adossagokat? Igy elegge ugy tunik hogy mast jelent egy eladosodottsag egy USA-nal es mast jelentene egy ugyanekkora eladosodottsag mondjuk Olaszorszagnal.
24.hu/belfold/2023/03/27/klimavaltozas-adaptacio-szaloczy-zsolt-fizikus-interju/
Ez a hitelből tolt GDP-növekedés se azt erősíti, hogy könnyű évtizedek előtt áll az emberiség 🙁
Valamivel több, mint 4x annyian. (~4.2x)
Az autókra van valami forrás?
Én azt gugliztam ki, hogy kb. 2x annyi háztartás van és 2,5x annyi autó. Tehát háztartásonként 1,5 alatti a szorzó.
Amúgy szerintem mindegy milyen mutatót találsz ki, mert a választói tömeg nem konkrétan a GDP-t nézi. Itt ugye az m1-et:-), nyugaton meg szerintem azt, hogy hogyan élnek – hogy hitelből vagy sem, az mindegy nekik. A GDP így a választói magatartás modellje. Tehát hiába találsz ki egy másik mutatót, és innentől ki se számolja senki a GDP-t, ők akkor is a GDP-nek megfelelően fognak szavazni (illetve itt az m1-nek megfelelően…).
Ez lehet, hogy így van, de a grafikonból nem következik. Pl. ha a GDP 1970-2020 változatlan maradt (ami persze nem igaz, de a grafikon ezt az infót nem tartalmazza), akkor minden 0% GDP növekedés (hiszen nem volt) került sok-sok% adósságnövekedésbe. Vagy ahogy írod, az USA GDP négyszeresére nőtt, az +300%, akkor minden egyes % GDP növekedés 0.5% GDP arányos adósságnövekedésbe került (a mostani, már növelt GDP arányában) a +150% adósságnövekedést figyelembe véve.
Ehhez minél nagyobb, minél több pénzt az országba hozó cégekkel lehet megtenni. Bármilyen áron. Cserében minden nagyon szépen mutat majd papíron 😀
Nem véletlen jönnek ezek monstrum távolkeleti cégek hozzánk.
Hosszútávon a reál GDP/fő növekedés mindig a technikai fejlődésből, illetve technológiai váltásokból fakad (az össz GDP nyilván baby boom miatt is növekedhet). Mikor automatizálnak egy gyártósort, nem csak az történik, hogy többet termel mint előtte, ha csak ugyanannyit de olcsóbban, a munkaerő akkor is kiáramlik onnan máshová, pl. szolgáltató szektorba, ahol további GDP-t fog termelni.
Adott két vállalat, Alfa meg Béta. Alfa festményeket gyárt, Béta biztonsági őrzést biztosít.
Alfa csinál egy festményt 1M$-ért, eladja Bétának, aki egyébként biztosítja szintén 1M$-ért Alfa egyik kiállítását.
Most akkor nőtt a GDP 2M$-al?
(Persze mindkét cégnek le kell adóznia az ÁFA-t, de max megveszi egy állami cég Béta-tól a festményt…)
A GDP az férfi, – az államadósság nő.
Remek cikk, nagyon köszi, 🙂
Egy-egy régió, ország szempontjából lehet külső aktor is a finanszírozó, de globálisan tekintve fontos, hogy minden adósság és kötelezettség egyben egy másik szerepló eszköze, és a kamatok révén bevételi forrása. Ha nagyon nagy ütemben nő az adósság, akkor valójában egy vagyontranszfer mértéke, üteme nő. És mivel nagyobbrészt a pénzügyi közvetítőrendszeren keresztül zajlik az eladósodás, ez a közvetítőrendszer növelte és növeli gigantikusra a bevételi forrásának az alapját. Így már nem csak a tőke és annak révén a kamatok áramlanak egy irányba egyre nagyobb mértékben (különböző társadalmi osztályok, vagy országok között), hanem a közvetítő rendszer díj és kamatmarzs bevételei is sokszorozódnak, GDP arányosan is. Van aki szerint dráma pl. hogy USA ban hitelkártya adósság hány ezer mrd USD, van aki dörzsöli a tenyerét.
K jó a norvégoknak, ahol az állami alap csak hízik csak hízik, és nem úgy kezelik, mint régebben az UAE, ahol pl. fedett sípályákat csináltak a sivatagban, hanem szépen generációkon keresztül befektetik.
Ezt azért mikro szinten is könnyű felfogni, a blog talán részben erről is szól, ész nélkül nem kell eladósodni, a megkeresett megtakarított jövedelmet nem kell elverni, stb, ha az ember kicsit is szeretne egyről a kettőre jutni, vagy a körülményektől kissé függetlenedni.
Barmilyen celfuggvenyt tul lehet tolni, akinek volt olyan munkahelye ahol minden bonusz/eloremenetel szigoruan 1-2 szamtol fuggott, pontosan tudja hogy lehet 200%-ot hozni barmilyen mutatoban ugy, hogy valojaban tobbet artson mint hasznaljon
“Ha lölö bácsi egy 1 milliárdos autópályaépítést túlszámláz 4 milliárdra, akkor mennyivel nő a GDP?”
Ezt tovább gondolva: ebből a 3 milliárdos különbségből mennyi nyugdíjat lehet osztogatni???
Vannak komoly tortenetek pl.: friss hazaspar 8-9k dollarbevetel/ho de a gyuruktol kezdve az autokon at minden IS hitelbol van, csinaltak 120k hitelt, miota osszejottek. Overdraft fee,credit card fee,late fee ilyen meg olyan buntetokamatokra havi tobb szaz dodo. Autohitelek rendesen a regi sub-prime idoket elik van neha 18-24%-os is. Ok meg felveszik, mert nem pontosan ertik, hogy mukodik a kamat… Legalabb a GDP viszont porog.
Lehet, hogy egyedül vagyok vele és túl naiv vagyok de szerintem bő tíz éve sokkal jobban élnek az emberek ebben az országban mint amit megengedhetnének maguknak. És előbb vagy utóbb ez a számla benyújtásra kerül. A végtelenségig nem lehet ingyen pénzzel, moratóriumokkal, hatósági árakkal fenntartani.
A tőke két formája, megint leegyszerűsítve, az adósság és a tulajdonosi tőke (equity). A GDP szempontjából egyik nem jobb, mint a másik. Ha bármelyik nő, és minden más változatlan, a GDP nőni fog. És ennek van értelme: Ha egy cég munkába állít egy új gyártósort, az termelni fog, mindegy, hogy bankhitelből vagy részvénykibocsátásból vették a gépet. Fogyasztási oldalon ugyanez van: a hitelkamatokat nem a Marsnak fizetjük, hanem valaki másnak itt a Földön, aki ebből vesz másnap magának kenyeret.
MNB vesztség 1062,3 Mrd ft. Ezt csökkentették részben a forint védelmére elköltött milliárdokkal, amiből 797,7 Mrd-os “nyeresége” keletkezett. Egyszerűen elképesztő. Emlékszem mennyire büszke volt korábban az MNB, hogy nyereséget termel és szüntette meg a közpénz jellegét. Most a köz majd bedobja a pénzt, hogy a lukat befoltozzuk. Mivel jelenleg a gyengülő forint nem támogatja az mnb devizaváltós fejős tehenét, idén minden bizonnyal még nagyobb veszteség várható.
Hiszen az állam nem tudja visszafizetni az adósságát, csak a törvények módosítása árán.
Vagy csak akkor lesz csőd, ha már nem adnak neki kölcsön?
És szerinted ez fenntartható, Miklós? Meddig lehet növelni a hitelbuborékot, és mi lesz, ha kipukkan, és tömeges csődök jönnek? Milyen hatása lesz ennek az életünkre?
Nem elvitatva, hogy sokszor igazad van, a két oldali autópálya költségét speciel nem lehet összehasonlítani.
S ezt tök komoly arccal előadták a szocialisták. Laktam Szlovéniában, hetente használtam azt az autópályát. S a magyar már akkor is drágább volt.
Megértenék én még akár 50% árkülönbséget is, mert más a szabvány, esetleg több műtárgy kell a magyar oldalra, blablabla. De négyszeres szorzó ugyanott, ugyanannál az autópályánál a határ két oldalán?!!!
Ne már.
Éppen ezért érdemes lenne betiltani az összes önkéntes munkát, és felállítani a GDP-ellenes Tevékenységeket Vizsgáló Bizottságot, ami könyörtelenül megbüntetné azokat, akik ingyen és önként csinálnak valamit, amit pénzért és számlát kiállítva is el lehetne végezni.
Maradva a konkrét példánál: a horvát oldalon épül 7 db kisebb híd, 2 vadátjáró és 1 csomópont. A magyar oldalon épül 3 csomópont, 7 aluljáró, 6 kisebb híd, 1 felüljáró, 1 vadátjáró, 1 vasúti híd, 2 pihenőhely, 2 tengelysúly mérő állomás, 1 mérnökségi telep, és egy teljesen új, 9 km-es út Villányig.
Ezért nem lehet összehasonlítani az ottani 1-et az itteni 4-gyel. Hogy ez a 4 lehetne-e mondjuk 3, az más kérdés, de pl. a Swietelsky is 4-et adott.
“Kritizator, mivel ugyanott, ugyanaz az autópálya a határ magyar oldalán négyszer annyiba kerül, ezért négyszer jobban fog beleszámítani a magyar GDP-be, mint a horvátba.”
Köszönöm, olvastam már az előző topicban is a reagálásodat. A kérdésem még mindig fennáll: lehet ebből nyugdíjat fizetni???
Extra 13% adó (szocho) terheli a hozamnyereséget, kivéve ha állampapírt veszel.
Kedves állambácsi megvéd minket a gonosz profittól is, majd ő megmondja hova rakjuk a pénzt…
Hogy az a faratlan zubbonyos tarack ferde lánya forgatná kertitörpévé ezt az egész bagázst..
Ez nem feltétlenül igaz. Ha a hitel miatt a lakosságnak (vagy még inkább az államnak) több pénze van, akkor – azonos kibocsátás mellett – többet fognak költeni ugyanazon termékekre. Változatlan termelékenység és termelés mellett is úgy tűnik, mintha több értéket állítottak volna elő. Ezen még az inflációval való korrekció sem mindig segít, mert ha olyan termékről van szó, ami nem része a fogyasztói kosárnak (vagy alul van súlyozva), akkor az áremelkedés csak a GDP-ben jelenik meg, az inflációban nem. A statisztika szerint tehát nőtt a GDP, pedig valójában csak drágább lett a lakás, autópálya, bérleti díj, stadion stb.
1 km autópálya 5 Mrd forintért jobban növeli a GDP-t, mint 1 km autópálya 1,5 Mrd forintért. Több érték lett előállítva? Nem. Az autópálya építési költsége megjelenik az inflációban? Nem. Nőtt a GDP? Igen, hurrá!!!
az MNB eredményét csökkentették a forint védelmére elköltött milliárdok, nem a veszteségét. A kamatköltségeket brutálisan megdobta az őszi kamatemelés, amit elvileg tűzoltásra max. néhány hétre szántak, de ott ragadt. Kapcsolódva az eladósodottsághoz és annak költségeihez, minden olyan fillér, amit extrában ki kell és kellett kamatként fizetni, és nem belföldi szereplőhöz került, szegényítette az országot.
A HUF gyengülése jó számszakilag a jegybanknak (nem az erősödés) a devizatartalékon tud elkönyvelni eredményt. HUF erősödés az veszteség, papíron. Kérdés, hogy több évre elhatárolt befizetési kötelezettség államadósságot hogyan növeli. Meg persze a festményekre, ingatlanokra eltapsolt korábbi számviteli eredmény akkor most jó helyen van-e, úgy, hogy többször akkora vesztesége lesz biztosan, mint a korábbi eredményei. Valami azt súgja nem 370-es EURHUF lesz a záróár idén…
De ez esetben nem igaz az állítás, hogy helyesen számították a GDP növekedést, mivel azt reálértéken kell számítani, és ez esetben az infláció számítás nem volt helyes, ami alapján a GDP növekedést számoltuk.
>Eleve nem értem, hogy minek az embereknek egy bizonyos méreten felüli lakás. Mindenre van külön szobájuk? Moziszoba, kondiszoba, 3 vendégszoba, ilyenek?
Mert a halál faszán, a legújabb suburbiában építettek McMansion -t, ahol az autópályán kívül semmi sincs; a legközelebbi moziért, konditeremért stb literálisan órákat kellene ülniük a SUVban. Vendégszoba: ha iszik náluk a haver (nyilván kocsma sincs a környéken), nem tud aznap hazavezetni. Stb.
Nézz NJBt