Napi ábra 01.25 Mennyibe kerül a gáz és az áram Európában?

A 2013-as árakon befagyasztott fogyasztói árak miatt a magyar lakossági energiaárak a legolcsóbbak az Unióban. Kérdés, hogy az árazás még meddig lesz fenntartható.

(Több országban január elsején emeltek lakossági árakat, ez a lenti grafikonokon még nem látszik. Lengyelországban például 24 és 54%-kal nőtt az áram és a gáz ára január elsejétől, Szlovákiában 24%-kal nő a gáz, Csehországban tovább nőttek az árak, akár a 70%-ot is elérheti a gázár emelkedése. Az észtek már decemberben 120%-os áremelkedést kaptak a nyakukba. Ezek jussanak eszedbe, amikor a magyar inflációt akarod összehasonlítani mondjuk az észttel.)

Forrás

Share

Napi ábra 01.21 A tengeri szállítás drágulása

Aki olvassa a híreket, már találkozott a konténer-armageddon kifejezéssel, azért drágult ennyire a tengeri szállítás, mert rengeteg fennakadás van a hajók kirakodásában, a konténerek rossz kikötőkben vannak, ezért nincs elég konténer ott, ahol szükség van rá és így tovább.

Szegény szállítócégeket még az ág is húzza, ezért voltak kénytelenek a néhány évvel ezelőtti 2.000 dollárról 20 ezer dollárra emelni a konténerenkénti átlagos szállítási díjat Ázsia és az Egyesült Államok között. (Most már “csak” 14 ezer dollár az átlagos díj.)

Vessünk egy pillantást a nagy tengeri konténerszállító cégek profitjára is, hogy ilyen rossz körülmények között vajon sikerült-e némi hasznot összekapálniuk a hét-tízszeres áremelkedésből?

Szerencsére azért nekik is maradt néhány garas a zsebükben az elmúlt két évben. 🙂

Kapcsolódó cikk:

Ez lenne a magas infláció valódi oka?

Share

Napi ábra 01.19 Mennyire drágultak az ingatlanok az Unióban?

12 év távlatában továbbra is őrzi Magyarország a második helyet a legnagyobb ingatlandrágulás dobogóján. (Hozzá kell tenni, hogy az első helyezett Észtországban a fizetések sokkal jobban nőttek, mint idehaza. Számszerűen 2011-ben 5.603 euróról 12.213 euróra nőtt a medián nettó bér 2020-ig, míg itthon egy sokkal szerényebb növekedés volt a fizetésben, 4.493 euróról 6.494 euróra.

De vajon hányadikak vagyunk az áremelkedésben, ha 2015-től nézzük az áremelkedést, amikor is berobbant a CSOK és a többi ingatlantámogatás?

Büszkén jelenthetem, hogy senki még csak a poros lábunk nyomába sem ért áremelkedés tekintetében, Magyarország toronymagasan vezet.

S vajon igaz-e az az állítás, hogy csak azért nőtt ekkorát a magyar ingatlanár, mert sokkal nagyobbat zuhant itthon az ingatlanár 2008 után, mint más európai országokban? Szerencsére erre is van statisztika, amiből kiderül, hogy számos európai országban sokkal nagyobbat zuhantak az ingatlanárak, mint nálunk. (A kivastagított zöld vonal piros karikával jelölve Magyarország.)

Share

Napi ábra 01.18 Az amerikai dollár mennyiségének alakulása

Hogy alakult az amerikai dollár mennyisége a piacon? Az “M1” a jegybankpénz (M0: készpénz mennyisége és a bankoknak a jegybanknál betétbe elhelyezett pénzösszegei) és a lekötetlenül a folyószámlákon lévő pénz mennyisége együtt.

Tehát az M1 jelenti a piacon lévő leglikvidebb pénz mennyiségét: készpénz, lekötetlenül a számlákon tartott szabad pénz és a látra szóló, bármikor feltörhető betétek összmennyisége. Ez a pénzmennyiség az, amit a tulajdonosai nem fektettek be, bármikor szabadon elkölthető.

(Az M2 ezeken túl már tartalmazza a lekötött betéteket és a bármikor visszaváltható befektetési alapokban lévő pénzt is, de ezt csak zárójelben.)

Tehát hogyan alakult a piacon lévő dollár mennyisége az elmúlt években, amit lekötetlenül, bármikor felhasználhatóan, készpénzben vagy folyószámlán tartanak a piaci szereplők?

De vajon miért lehet ilyen magas infláció és miért drágult meg minden ingatlan és részvény 2008 óta? Mi lehet vajon az oka? 🙂

Update: a teljesség igényével az M2 (ami ugye a rögtön felhasználható pénzen kívül a lekötött betéteket és befektetési alapokat is tartalmazza) az alábbi módon változott:

Ahogy egy kedves hozzászóló megjegyezte, az M1-ben való nagy ugrás azért volt, mert bizonyos megtakarítási betéteket átsoroltak M2-ből M1-be. Az M2-n látszik, hogy az átsorolás ellenére is nőtt a pénzkínálat mintegy 40%-kal az elmúlt két évben és a háromszorosára nőtt az értéke 2008 óta. (Persze az inflációt is figyelembe kell venni, de akkor is hatalmas a bővülés.) Mivel az M2 része az M1 is, ezért ha csak átsorolás miatt nőtt volna az M1, akkor az M2-nek nem lett volna szabad nőnie.

Share

Napi ábra 01.13 Bevásárlókosár költsége

A G7 portál minden hónap utolsó napján bevásárol egy megadott kosár alapján.

Hogy nőtt, illetve csökkent a kosár ára az egy évvel azelőtti árhoz képest?

Érdemes megfigyelni, hogy az egy évvel azelőtti árhoz képest még csökkenni is tudott az év első felében a kosár tartalmának az ára, az év végére viszont jóval a hivatalos infláció fölé nőtt a költség. (Ne felejtsük el, nem csak élelmiszerből áll az inflációs kosár, hanem például befagyasztott rezsiárakból és sok minden másból is.)

Természetesen az, hogy az egy évvel azelőtti árhoz képest csökkent a kosár ára, még nem jelenti azt feltétlen, hogy nem kellett érte esetleg többet fizetni az előző hónapokhoz képest.

 

Share

Napi kép 01.01 A világ olajfogyasztása

Arra a kérdésre, hogy kik a legnagyobb olajfogyasztók a világban, a legtöbbünknek van sejtése: a nagy ipari nemzetek kiegészülve a nagy olajtartalékkal rendelkező nemzetekkel:

De vajon kik a legnagyobb fogyasztók egy főre vetítve?

A statisztikák szerint Gibraltár toronymagasan a legnagyobb fogyasztó, tízszer annyi fogyasztással fejenként, mint a második legnagyobb fogyasztó. De ez csalóka, mert Gibraltár rengeteg olajat tárol és ad el nemzetközi hajózási cégeknek, így ez nem az ő fogyasztása, hanem a nemzetközi hajózási cégeké.

» Read more

Share