Napi ábra: az országok CO2 kibocsátása

Egy ábra arról, melyik ország mennyi szén-dioxidot bocsát ki. Természetesen az első a csúnya Kína, de érdemes megemlékezni arról, hogy az elmúlt bő húsz évben az egész fejlett világ Kínába szervezte ki szinte az összes gyártást.

Sokkal izgalmasabb kérdés, hogy egy átlag amerikai állampolgár mennyi energiát fogyaszt a háza és a medencéje fűtésére egy kínai polgárhoz képest és mennyi CO2-be került előállítani a nyugati polgár telefonját, autóját és ruháit. Erre sajnos nem találtam statisztikát, csak olyat, ahol az ipari termelés kibocsátását bontják le egy-egy főre vetítve.

A kép kattintásra nagyobb lesz, a másodikra még nagyobb.

Share

Napi ábra: a nagy jegybankok eszközeinek mértéke

Az elmúlt 14 évben a nagy jegybankok (is) szinte számolatlanul nyomtatták a pénzt, amiből aztán értékpapírokat vettek a piacon, így nyomták le azok hozamait/kamatait.

Ezért is volt ingyen a pénz az elmúlt évtizedben.

Az Unió még csak ott tart, hogy csökkenteni fogja a további vásárlás mértékét és továbbra is negatív tartományban tartja az alapkamatot, hiszen nincs itt semmi látnivaló, ha nem beszélünk az inflációról, akkor az olyan, mintha nem is lenne.

Az amerikai jegybank már elkezdte a kamatemelési ciklusát, persze azért ő sem rohan annyira a kamatemeléssel, eddig mindössze 0,75% emelés jött össze. Ennyi emelés (és a további emelések lehetősége) is éppen elég volt ahhoz, hogy sok befektető idegesen eladja az értékpapírjait.

Ez mellett viszont a további felhalmozás helyett elkezdi piacra dobni a meglévő állampapírjait és jelzálogleveleit, először lassabban, majd három hónap múlva már havi 95 milliárd dollár értékben akarja csökkenteni a nagyra fújt eszközállományát a FED.

Van honnan csökkenteni az állományt, ezzel a tempóval közel négy év lenne csak az, hogy a két évvel ezelőtti állomány mennyiségére csökkenjen a FED által felhalmozott értékpapírok.

Az alábbi ábrán a nagy jegybankok eszközállományát láthatjátok:

Share

Napi ábra: az olaj ára az elmúlt években

Viharos hétfőre ébredtünk a pénzügyi piacokon, az egyszer biztos.

A még mindig zajló háború és ezzel kapcsolatban az újabb amerikai szankciók lehetősége, mint az orosz olaj kereskedésének a szankcionálása, felkavarta a piacokat.

Ennek a hírnek a hatására az olaj ára kilőtt, már 125-135 dollárt is kérnek egy hordó olajért fajtától függően, amitől elég sokan sokkot kaptak, hiszen idén már 50-60%-ot is drágult a kőolaj ára. (Hol van már a két évvel ezelőtti negatív olajár…)

De vajon mennyire rendkívüli a 100 dollár feletti olajár a piacon?

Ime az elmúlt évek olajára dollárban, inflációval korrigálva:

Amint látjuk, 2007 és 2014 között egy rövid időtávtól eltekintve ez volt a normális árfolyam. (Más kérdés, hogy előtte és utána viszont sokkal olcsóbb volt az olaj.)

Share

Napi ábra: Helyreáll-e a turizmus idén?

Két év szenvedés után sok érintett reménykedik, hogy idén nyárra helyreáll a turizmus és ezzel összefüggésben a repülés is.

Egy friss amerikai felmérés szerint ez nem biztos, hogy így lesz.

Ez a rossz hír. A turizmusból élőknek a jó, hogy viszont aki utazik, az úgy tervezi, hogy rendesen kirúg a hámból. Az utazást tervező megkérdezettek 65%-a “nagyban gondolkodik”, gondolom egyszerre akarják bepótolni a kiesett két évet. 141%-kal nőtt a keresés Olaszországra 2019-hez képest, 98%-kal Bora-Borára, 97%-kal a Maldív szigetekre és így tovább. Egy másik felmérésben a megkérdezettek 70%-a többet tervez idén nyaralásra költeni, mint az elmúlt öt év bármelyikében.

Így lehet az, hogy a turizmusban az éves bevétel a tervek szerint legalább is meg fogja közelíteni a 2019-es év bevételeit idén. Persze szintén sokat segít a terv megvalósulásán a turizmust (is) érintő infláció.

Share

Napi kép: a demokrácia és a gazdaság 2021

Az elmúlt években folyamatos volt a demokratikus alapok leépítése az egész világon. A járványidőszakban ugyanannyit romlottak a mutatók, mint a 2007-es válság alatt. (Dupla kattintásra nagyobb lesz.)

A gazdaságilag legfejlettebb 20 országban is romlottak az értékek, de még túlsúlyban vannak a demokratikusnak számító országok:

Forrás

Share

Napi kép: a tv streaming háború jelenlegi állása

A streaming terjedése egyértelműen átalakítja a piacot a tévé és rádióadások kárára. Ma már több streaming tévé előfizetés van az Egyesült Államokban, mint magánszemély, közben a hagyományos tévéelőfizetések száma háztartás-arányosan a 2015-ös 80%-ról 60% alá esett 2020-ra. Az amerikai internetezők 57%-a már elsődlegesen a streaming szolgáltatók kínálatából választ, ha tévézni szeretne.

A viszonylag új játékos, a Disney+ (hamarosan itthon is elérhető lesz), még jó évet zárt, 37%-kal hajszál híján 130 millióra növelte az előfizetői számát. (A Disney+ számaihoz hol hozzáveszik a Disney által megvásárolt Hulu és ESPN számait, hol nem, ezért vannak eltérések a statisztikákban. Ha minden szolgáltatót együtt nézünk, alig van lemaradva a Netflix mögött előfizetői szám alapján.)

Az HBO Max szintén újnak mondható, 2020-ban indult, márciusban érkezik Magyarországra.

A nyugati világban már lassulás látszik az új előfizetők számában, még jellemzően növekszik az előfizetők száma, de már sokkal kevésbé, mint néhány éve.

Az Amazon szokás szerint nem tesz közzé statisztikát, az Apple szintén nem közli az előfizetői számát, ott is csak becslésekre lehet hagyatkozni.

Az összehasonlításokból rendszeresen kimaradnak az ázsiai szolgáltatók, mint a Tencent, Youku és társaik, jellemzően 80-120 millió előfizetői számmal.

Hogy alakult a streaming tévé szolgáltatók előfizetői számai 2021 végén?

Share

Napi ábra: Mennyivel kerülhetsz be egyes országokban a felső 1%-ba?

A felső 1%-ba két címen kerülhetsz be: éves bevétel vagy meglévő vagyon alapján. Bevétel szerint ennyi pénzre lenne szükséged a felsorolt államokban évente:

De ha nem keresel ennyit, a meglévő vagyonodnak ennyit kell érnie a tagsághoz:

Ha ez volt a célod, most már tudod, mekkora út áll még előtted, vagy rájöttél, hogy már rég célba értél. 🙂

Én kérek elnézést, Magyarország valamiért kimarad az ilyen felsorolásokból, de talán a többi ország adata segít.

Share
1 2 3