Napi ábra: a magyar külkereskedelem
A legfrissebb adat a magyar külkereskedelemről teljes évre jelenleg a 2020-as (2021. III. negyedévi részadat erre.)
A kivitelünk szempontjából legjelentősebb országok:
Régiók szerint a legfontosabb partnerek:
Miket importáltunk leginkább?
S miket vittünk ki?
További adatok erre.
Illetve kérdés: ezekben a listákban szoftverek is szerepelnek? Azt értem, hogy szolgáltatások nem, mert ott van, hogy “termék”, de csak fizikai lehet?
Valaki beírta az oszlop elejére, hogy távíró készülék 1965-ben, oszt azóta is úgy maradt. Most mindig írják át telexre, meg faxra, aztán mobilra, meg minden másra? Hát kinek van arra ideje? Jóvanazúgy.
-van egy 1000 fős nokiánk, egy 1200 fős ericssonunk, meg egy rakat kis cég, akikről kevesen tudnak hogy nekik dolgoznak be.
ők ugyan software-t gyártanak, de pont belefér ebbe.
Azért egyszer megnézném, ha csak a 8. kerbe, a Kisfaludytól a Szigonyig egyszer úgy döntenének a dolgozok hogy nem kellnek fel stadionért, mi lenne a gazdaságunkban.
Nekem ezekből az adatokból, az sejlik fel, hogy bejön az alapanyag és energia, amihez némi izomerőt adunk a szalag mellett, benyeljük a környezeti kárt és egészségkárosítást, (+ adunk pár milliárd támogatást is a közösből) aztán megy vissza. Nagyon ütős, pénzesővel járó, innovációra alapozó ágazatunk (IT, K+F) nincsen, vagy messze nem olyan mértékben, hogy az nemzetgazdaságilag számítson.
Ami pedig a hazai ipart húzó nyugati gyárak profitját illeti, rendkívül kedvező és változatos módszerekkel szipkázzák azt k inneni, úgyhogy nincs értelme az adónkból támogatottg Audi, vagy Mercedes sikereiért szurkolnunk…
De, hogy vérből kb. ugyanannyit hozunk be, mint viszünk ki? Elképzelem a vérpaicot, barterben: vennék 1000 zsák B+ vért, adok érte 725 zsák A- -t vagy 1060 zsák AB-t. 🙂
(OK, a vér, az immunológiai termékek és a vakcinák arányát nem tudjuk.)
A szolgáltatás egyre nagyobb szelete az export-importnak.
De persze azt nincs az az ember aki nyilván tudná tartani, hogy hány GB-nyi szoftver jön megy a neten és azért ki mennyit fizet.
Teljesen mindegy, hogy áru vagy szolgáltatás, ha nem feketén megy, akkor kiszámlázzák, kifizetik, és ez alapján készülhet statisztika.
Előkelő helyen az import: amikor a fürkészek/portyázók beszerezték,
Aztán kiderült, hogy a legtöbbön max. Morse jeleket lehet kopogni —> távíró
Lista elején a kivitelben: amikor nagylelkűen ajándékozunk belőle fűnek-fának.
Szerintem helyes a megnevezés…
🙂
Csak nem ezért fut ilyen jól? ….
24.hu/kulfold/2020/08/31/verplazma-donorok-penz-arab-emirsegek/
Dél-Korea esetében pl. az évi 100 millió dolláros kukorica exportunk nem szerepel a magyar export statisztikában, mert svájci meg holland nagykereskedők veszik meg először a magyar árut. Én mindig a koreai import statisztikát nézem, amikor az oda irányuló magyar exportot elemzem.
Akárhogy is nézem, nem látom hogy mi az amit MI exportálnánk (és nem az idetelepült német stb multi). Gyógyszeriparban van hazai ha jól tudom, meg egyedi célgépeket is gyártunk exportra (kapcsolótáblába gondoltam bele)
Mi vagyunk a gyártósori szalag…
És elő se gyere nekem CSOKkal meg munkalehetőségekkel, valahogy egyik se annak jut akinek a legnagyobb szükség lenne rá.
Szóval álljunk le ezzel a gusztustalan szerencsenmosdatással legalább itt, ha kérhetem, pont elég szar hogy kétszer újraszavazták ezeket és most is szenvedni kell majd érte hogy harmadjára már ne…
Mert 2014 előtt melyik intézkedése tetszett?
A MANYUP einstand esetleg a földprivatizáció milliárdos nagyságrendben?
Esetleg,h a KÖZGÉP mint egy kisgömböc mindent benyelt vagy a Tiborc féle Elios volt ami jó? 🙂
@All:
A partizánon nemrég jelent meg a földügyekről egy nagyszerű film, főleg Ángyán József kutatásaira épül.
Aki szeretné,h jobban belelásson abban a privatizálásba amihez képest a 90-es évek maga volt a szolidaritás, annak ajánlom figyelmébe az anyagot, mert a maga borzasztó módján rengeteg információt tartalmaz.
youtube.com/watch?v=sdWkfRl5wYs&t=2216s