Napi ábra: a nagy jegybankok eszközeinek mértéke
Az elmúlt 14 évben a nagy jegybankok (is) szinte számolatlanul nyomtatták a pénzt, amiből aztán értékpapírokat vettek a piacon, így nyomták le azok hozamait/kamatait.
Ezért is volt ingyen a pénz az elmúlt évtizedben.
Az Unió még csak ott tart, hogy csökkenteni fogja a további vásárlás mértékét és továbbra is negatív tartományban tartja az alapkamatot, hiszen nincs itt semmi látnivaló, ha nem beszélünk az inflációról, akkor az olyan, mintha nem is lenne.
Az amerikai jegybank már elkezdte a kamatemelési ciklusát, persze azért ő sem rohan annyira a kamatemeléssel, eddig mindössze 0,75% emelés jött össze. Ennyi emelés (és a további emelések lehetősége) is éppen elég volt ahhoz, hogy sok befektető idegesen eladja az értékpapírjait.
Ez mellett viszont a további felhalmozás helyett elkezdi piacra dobni a meglévő állampapírjait és jelzálogleveleit, először lassabban, majd három hónap múlva már havi 95 milliárd dollár értékben akarja csökkenteni a nagyra fújt eszközállományát a FED.
Van honnan csökkenteni az állományt, ezzel a tempóval közel négy év lenne csak az, hogy a két évvel ezelőtti állomány mennyiségére csökkenjen a FED által felhalmozott értékpapírok.
Az alábbi ábrán a nagy jegybankok eszközállományát láthatjátok:
Én bullish vagyok az amerikai piacokat illetően mindenesetre.
És ki fogja ezeket az állampapírokat megvenni? Gondolom, hogy valami másik szélhámos banda, amelyik szintén egyszerűen csak nyomtatja pénz. :DDD
A végén mindenki szívni fog akinek USA állampapírja van, mert az infláció elviszi a dollár értékét. :))
Azt az állam finanszírozza? (adóból)
Ügyes kérdés 🙂
Amikor egy jegybank kötvényt vásárol, akkor a vásárolt kötvények után kamatot kap. A kötvény ellenértékeként adott pénz előbb-utóbb viszont jegybanki számlán landol, amiért viszont alapkamatot fizet. Ha az alapkamat mértéke meghaladja a korábban vásárolt kötvények kamatát, a jegybanknak folyamatos vesztesége keletkezik a kamatkülönbségen. Ha ezeket a kötvényeket eladja, lényegében a kamatok különbözetén elszenvedett jövőbeli veszteségével diszkontálja a kötvény árát.
Én az eszközök árában inkább oldalazásra tippelnék.
Korábban úgy gondoltam ez nominálisan lesz értendő, azaz az kb az inflációval csordogál vissza a reálértékük az ésszerű árszintek felé, de most már azt mondom lehet hogy inflakövetőek maradnak…
Jobbító szándékkal, nem kötekedésből, és persze kockáztatva, hogy én tudom rosszul, de e mellett (nem pedig ez mellett), ha határozószó, mint a cikkben is, akkor egybeírjuk, tehát emellett.
Grétsy László szerint is, igaz, ez már 10 éve volt, azóta pedig sok karakter lefolyt az interneten, de mégis:
szabadfold.hu/hobbi/ez-miatt-235388/
Viszont drágább dollárért….
Abban viszont szerintem nincs igazad, hogy ez vesztesegkent fog jelentkezni az allamnal, hiszen a penzt, amiert vasaroltak, azt amugy is a levegobol nyomtattak. Attol, hogy most eppen kotvenyek formajaban egy raktarban parkol, attol az meg semmi. A problema az, hogy kotvenyben parkolo nyomtatott penzt nemi premiumert kisoporni ugyanaz, mint penzt nyomtatni es kiszorni az emberek koze. Tehat bar a FED elvileg epiti le az adossagat, hogy kuzdhessen az inflacio ellen, kozben penzt fog onteni a piacokra! Ami majd fokozza az inflaciot.
Lehet, hogy megse olyan rossz az europai modszer, titkon varni a csodat.
2022-05-07 at 01:07
Igen, ez sokszor probléma a keresővel, van hogy az első oldalakon csak hibás találatokat hoz fel.
Emiatt lehet, hogy a bizonytalan is rosszul kezdi el használni és ezért mégtöbb találat lesz a hibás formára. Így satnyul a “mi” tudása. Ezért sem jó, hogy a ma embere a szótár helyett a keresőt használja, bele van kódólva a butulás. A tömeg győz, nem a tudás.
Az én “fülem” is szokta zavarni, amikor ilyet olvasok, de betudom annak, hogy ez valamiféle tájszólás, amit a használója már nem fog levetkőzni. Apukámnak is vannak ilyenjei, hiába javítod ki következetesen 40 éven (!) át minden alkalommal, nem fogja helyesen használni.
Ezért nincs is értelme szólni emiatt.
A fúl túléli, a tartalmon meg nem változtat.
És egyben írva mennyi találat van? 🙂
arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/e-e-2529E/emellett-27E42/
Igen, és ha már fel harmadáron adod, akkor mindjárt nem 0.5% a hozam, csak a névértékre (amit soha senki nem fizetett ki) vetített kamat. Igaz hogy a duration kicsit nagyobb, de olyan bátornak nem kell ehhez lenni.
“A problema az, hogy kotvenyben parkolo nyomtatott penzt nemi premiumert kisoporni ugyanaz, mint penzt nyomtatni es kiszorni az emberek koze.”
Hát pont nem ugyanazt jelenti, hanem az ellenkezőjét. Amikor a befektető megveszi az állampapírt, akkor csökken a másra fordítható pénze (fogyasztás, beruházás). Ergo kiszívja a pénzt a gazdaságból.
Ez persze nem fogja megállítani az inflációt, mert jelenleg azt sokkal inkább a várakozások és az embargók (pl. Irán, Venezuela, Orosz – csak a legnagyobb olajexportőröket említve) fűtik.
A gyakorisáságvizsgálat, amiről írsz (hol és hogyan kerestél rá? hivatkozás?) nem teljesen irreleváns, de ebben a kontextusban nem is túl jelentős, sőt több ponton félrevezető lehet. Ha a leggyakrabban leírt írásmódok felülírnák az aktuális helyesírási szabályokat, akkor csupa olyan cikket és könyvet olvashatnánk, ahol a vesszők véletlenül sincsenek a helyükön, az igekötők örökre elválnának az igétől, és vagcina, pont mint a kommentmezőkben, de nem ezt tapasztaljuk.
Aki írott szöveggel foglalkozik, az ma is igyekszik követni a helyesírás szabályait, legfeljebb nem a Magyar Helyesírás Szabályai kiadványban néz utána a kérdéses leírási módnak, hanem pl. a https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/suggest oldalon, eszerint pedig az “ezmellett” nem helyes (azt felismeri, hogy “ez mellett”, de csak mint két különálló, értelmes szót).
Ha már gyakoriságvizsgálat, akkor a google-ben a site:hvg.hu “ezmellett” nem sok mindent fog találni, tetszőleges portált behelyettesítve, talán a blikk.hu-n többet, de ott is többnyire csak a kommentekben, és egyébként a színvonalat remekül jelezve.
Az különírt alakra “ez mellett” rákeresve egyébként is sok fals találat is jön, tekintve, hogy ez a két szó külön is értelmes, és kerülhet egymás mellé teljesen más jelentésben, pl. “Mást nem néztem, de a Balaton ez mellett vicc”. Ezeket a helyzeteket sokszor a szoftveres helyesírás-ellenőrzők sem tudják jól kezelni, többek között ezért is van szükség intelligens emberekre igényes írott szövegek megalkotásához a mai napig, és erre Miklós is jó példa egyébként.
Nem hiába nyomja magát a fél világ TikTok-on félperces videókban, azt a szintet könnyebb megugrani, és az egybites közönség is odagyűlik, na ott nem kell helyesírás.
A helyesirasi szabalyzat a gyakorlatban hasznalt nyelv szabalyait rendszerezi es formalizalja. A gyakorlatban hasznalt nyelvbol kovetkeznek a helyesirasi szabalyok es nem forditva. Az elso magyar helyesirasi szabalyzat 1832-ben szuletett, a magyar irasbeliseg viszont joval regebbi.
Azért volt vonzó a részvény akármilyen árazás mellett, mert a kötvények nulla százalék kamattal csak bukást hoztak. Azonban ha nulla százalék helyett csak 3% lesz a kötvénykamat, nem lesz tovább vonzó a 40-es P/E ráta. Ezért fognak esni a részvények, nem azért, mert csökken a jegybanki állomány. Gigászi esésre persze én sem várok, ha lesz, nem ezért lesz.
“az azért megvan hogy a helyesírási szabályzat egy ajánlás, nem pedig törvény, ugye”
Megvan, és remek párhuzam. Közlekedési szabálysértést is elég gyakran el lehet követni következmény nélkül, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne a saját érdeked betartani a szabályokat.
“Amiben a saját esztétikai elképzeléseink ráerőltetése másokra többségre, tekintélyre hivatkozva csak felesleges feszültség.”
Rámutatok egy hibás nyelvhasználati esetre. Attól hibás, hogy a köznyelvnek nem része, nem látod viszont a sajtóban, nem hallod a TV-ben, rádióban. Hogy jön ide az én bármilyen esztétikai elképzelésem? A felesleges feszültség pedig ott kezdődik, ahol az érvek elfogynak, és jön az önigazolás.
“Nekem pl nem tetszik az “evvel” és “avval” hanem az “ezzel” és “azzal” változatot használom.”
Na ez a te esztétikai döntésed, mert mindkettő helyes, de az ezmellett pont nem ilyen.
“A gyakorlatban hasznalt nyelvbol kovetkeznek a helyesirasi szabalyok es nem forditva”
Egyetértek. De nem úgy, ahogy ez a mondat sugallja, és ahogyan sokan gondolják.
Élénken él az a városi legenda, hogy az internet korában helyesírás nem is létezik, mindeki úgy ír, ahogy neki tetszik.
Sőt, aki nem tartja be a helyesírási szabályokat, az egyenesen hősként a jövő helyesírását szerkeszti épp, és történelmet ír.
Próbálj meg bárhol egy cikket megjelentetni, ki fogják javíttani veled, hacsak csípőből el nem utasítják.
Csinálj egy CV-t egy álláshirdetésre, és nem fognak felhívni, ha hibákkal van tele.
Küldj rossz helyesírással emaileket a kollégáidnak, és ügyfélnek soha nem küldhetsz majd semmilyen emailt, mert egyszerűen nem tartasz azon a szinten, hogy a céget képviseld.
A nyelv idővel organikusan beemeli azokat az új formákat, amiket arra érdemesnek tart, a többi megy a levesbe.
Mivel az “emellett” változataként az “ezmellett” organikus beemelése még nem lefutott dolog, a két változat használati gyakoriságán túlmutató érvelés az ami felesleges feszültség.
Az a két szám, amit használati gyakoriságként egymás mellé írtál, egyrészt megalapozatlan (hol és hogyan kerestél rá?), másrész jó eséllyel erősen torzít az “ez mellett” irányába (két különálló, más értelemben is gyakran használatos szó), harmadrészt többségében (erre tettem fel hivatkozást) a kommentmezők mocskából böfögték fel, nem pedig cikkekben, hírekben, vagy ehhez hasonló blogbejegyzések tartalmában szerepel, amivel szintén más a baba fekvése.
A párhuzamot pedig inkább hagyjuk, úgy tűnik, a mi párhuzamaink csak a végtelenben találkoznak.
nyest.hu/hirek/igy-diszkriminal-a-magyartanar-idehaza?force_desktop
Dia szavait érdemes részleteiben átgondolni, többek között fontos üzenet, hogy a mennyiség igen sokszor nem mond semmit a minőségről.