Hónap: 2016 március

Az előző, hitelekről szóló cikk hozzászólásaiban vita alakult ki, hogy vajon van-e értelme befixálni most a lakáshitelek kamatait 10 évre és garantáltan többet fizetni majdnem 1,5%-kal a futamidő alatt, vagy inkább válasszuk a legolcsóbb 3 hónapos kamatperiódust és majd ráérünk akkor hosszabb időre fixálni a kamatokat, ha elindultak felfelé a magyar kamatok.

Többen úgy gondolják, hogy felesleges döntés most lépni, bőven lesz idő majd akkor, ha esetleg rosszra fordulnak a dolgok. Egyébként is, a jegybank tűzzel-vassal alacsonyan fogja tartani az alapkamatot, így sokáig nem is kerül sor kamatemelésre.

Először is érdemes megnézni, miért ilyen alacsonyak a kamatok és vajon meddig lesz ez így.

Elöljáróban azt érdemes tudni, hogy a túl alacsony infláció (vagy egyenesen negatív infláció, vagyis defláció) és a mesterségesen nulla közelében tartott kamatok a nagyon-nagyon beteg gazdaság ismérvei.

» Read more

Az AKK a mai közleményében jelezte, hogy április egytől csökkenti a prémium állampapírok kamatprémiumát, méghozzá 0,25 százalékponttal, így a 3 éves kamata infláció plusz 2,75% lesz, az ötévesé infláció plusz 3.25% lesz.

Március 31-ig még vehetsz a régi, magasabb kamatozású kötvényekből is. Részletek a fenti linken.

Pár napja változott a törvény, a bankoknak már nem kötelessége biztosítani a kétszeri ingyenes előtörlesztési lehetőséget.

Nem meglepő módon a legtöbb bank azonnal kijött a módosítással és az eddigi ingyenes előtörlesztésért is a szokásos 1-1,5-2%-os törlesztési díjat számolja fel.

Ezt az előtörlesztett összeg arányában kell érteni. Ha kiszámolod, még így is jobban jársz, ha előtörlesztesz. Ha mondjuk 6% az éves kamatod és 2% az előtörlesztett díjra a büntetésed, négy hónap után már hasznod van a dologból, mert az előtörlesztett összegre már nem kell kamatot fizetned.

(Ilyenkor a tőketartozásod csökken, a futamidő változatlan marad. Vagyis ha a tartozásod 25%-át törlesztetted elő, akkor arányosan annyival kevesebb lesz a havi törlesztésed. Ha a futamidőt is akarod csökkenteni, ott már szerződésmódosítási díj, közjegyző, minden egyéb lesz, az már sokkal drágább megoldás.)

Amire érdemes figyelned, hogy van, ahol van minimum díja az előtörlesztésnek és van ahol van maximum díja. Ha minimum 22 ezer forint az előtörlesztési díj, nem biztos, hogy megéri előtörleszteni 50 ezer forintot minden hónapban.

Ha 1,5% de maximum 30 ezer forint a díja, akkor érdemes elgondolkodni, tudsz-e többet előtörleszteni.

Ha hitelkiváltáson gondolkodsz, akkor is érdemes figyelembe venni ezeket a költségeket.

(Azt már tudja mindenki, hogy kétévente érdemes megnézetni a meglévő lakáshiteledet, hátha kapsz kedvezőbb ajánlatot. Kedvezőbb ajánlat az, amelyiknek annyival alacsonyabb a kamata, hogy a hitelkiváltás költségei után is jelentősen több marad a zsebedben, de az is kedvezőbb, ahol akár még magasabb is a kamatláb, mint jelenleg de a kamatperiódus nem 3-6 hónap, hanem akár 5-10 évig fix kamatot fogsz fizetni. Így nem fog megduplázodni a havi törlesztőd pár év múlva, ha emelni fogják az alapkamatot. Erről már itt írtam bővebben: Ideje fixálni a kamatokat és Váltsd ki a meglévő hiteledet

Ma már akár évi 4-5%-ért is kapsz 3-5-10 évig fix hiteleket, egy ránézést megér a hiteled. Ha nem ismersz más hitelbrókert, az olcsohitelek.com-ot jó szívvel tudom ajánlani, egy volt lakáshiteles kollégám a főnöke.)

Többen kérdeztétek, mi a véleményem a Revolut kártyáról.

Én semmi nagy dolgot nem látok benne magyarok számára, mert sajnos sokat buksz a váltásokon és ezért az ingyenesnek mondott feltöltésen is, így egyáltalán nem éri meg.

Vagy a feltöltésnél buksz sokat (a forint számládról töltöd fel konverzióval), vagy a költésnél, ha nem euróban költesz. Ez a veszteség 2-4-5% is lehet, amit csekélynek nem mondható egy “ingyenes” prepaid kártya esetén.

Ha esetleg külföldön élsz, akkor lehet jó választás a Revolut, ha eleve euróban vagy fontban tudsz feltölteni egy ottani bankkártyáról. Ebben az esetben nézd meg az ajánlatukat. (Bár ha már amúgy is van bankkártyád, amivel ingyen fizetsz, akkor miért kell még egy? Ha csak nem társkártyának vagy online fizetésekhez.)

Egyébként itt egy jó cikk, ahol leírták az előnyeit és a hátrányait.

Az ÁKK mai közleménye szerint március 29-től 2,25%-ról 2%-ra csöken a féléves Kincstárjegy kamata. Ha venni akartál ilyen papírt, március 25-ig még a magasabb kamat mellett megteheted.

 

Más: az MNB sokak meglepődésére csökkentette ma a forint alapkamatát 1,2%-ra.

A netet elöntötték a nyugdíjmegtakarítási kalkulátorok, amelyeknek két fő közös jellemzőjük van:

– Olyanok készítették, akik terméket akarnak neked eladni, amin ők sokat keresnek.

– Ebből következően sajnos gyakran az jön ki végeredményként, hogy már havi kis összeget eltéve is nagyon gazdag nyugdíjas leszel.

Egy konkrét példa, amit Ágoston küldött át és érdeklődött, mennyire reális az eredmény:

Ma 43 éves férfi ha eltesz havi 50 ezer forintot, havonta 200000 forinttal tudja kiegészíteni a nyugdíját.

Mivel egyáltalán nem babra megy a játék, kicsit vizsgáljuk meg ezt az eredményt.

Első kérdés: meddig fogsz élni 65 éves korod után?

» Read more

A market timing (piaci időzítés) egyik csodafegyvere az úgynevezett 200 napos mozgóátlag. Mivel ha befektetésre adod a fejed, nagyon hamar fogsz találkozni ezzel a mutatóval, ezért röviden írok róla.

Az elmúlt 200 nap záróárait folyamatosan ábrázolva megláthatjuk, hogyan teljesít a piac az elmúlt 200 nap átlagát tekintve. (Figyelik vagy figyelhetik még a 30, 50, 100 stb. napos átlagokat is, de a 200 nap a legtöbbet használt mutató.)

Ha a részvény vagy a részvénypiac árfolyama felülről metszi ezt az átlagot, akkor el kell adni a részvényeket, mert jön az esés. Ha alulról metszi, akkor az vételi jel, további emelkedés jön.

Vajon igaz lehet ez a bölcsesség, lehet ezzel pénzt keresni?

Ha 1928-tól nézzük az eredményeket, egészen meghökkentő eredményt kapunk: aki a 200 napos mozgóátlag szerint kereskedett, évi 1,4%-kal túlteljesítette a piacot. (Adásvételi költségek előtt.)

Ez nagyon biztató eredmény.

Azonban ha 1965-től nézzük a teljesítményt, a 200 napos mozgóátlag teljesítménye elmarad az egyszerű vedd meg és tartsd vásárlás teljesítményétől.

Az elmúlt években pedig kifejezetten komoly károkat okozott a felesleges adásvétellel.

Hatszor teljesen feleslegesen adtad el a részvényeidet és viselted ennek minden költségét.

Mostanában a régóta emelkedő piacon sokan már nem eladási, hanem vételi jelnek veszik, amikor metszi a 200 napos átlag a pillanatnyi piaci árfolyamot. Ez egészen addig fog működni, amíg marad emelkedő trend a piacon. Aztán egyszer csak utólag majd súlyos hibának fog minősülni így vásárolni egy piacon.

Egy pénzügyi professzor, Blake LeBaron úgy találta, hogy a kilencvenes évek elejétől megszűnt működni a 200 napos mozgóátlag. Ennek szerinte több oka van, leginkább az olcsó elektronikus kereskedés elterjedésében látja a legnagyobb okot, hogy már nem lehet piaci előnyhöz jutni a mozgóátlag figyelésével. Túl sokan túl gyorsan és túl olcsón tudnak reagálni a változásra, szerinte ezért nem működnek már a múlt század bölcsességei.

Közzétette az MNB az önkéntes nyugdíjpénztári hozamokat, 10 és 15 éves bontásban is, valamint közölte az infláció mértékét is, így megnézheted, mennyit hozott az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításod nominálisan és inflációval korrigáltan is.

Az összefoglaló táblázatot itt találod.

Még meg sem szavazták a legújabb “Panem et circenses” törvényjavaslatot a NOK-ról, már több kérdés felmerült vele kapcsolatban. (Ezt írtam róla tegnap.)

Kicsit bővebben, mi is akar lenni ez az egész.

Update: itt van ennek a cikknek a folytatása.

Ez nem más, mint az eddigi fogyasztói csoportok felmelegítése, amit 2012-ben egyszerűen betiltottak. Erről már itt írtam, hogyan is működnek.

A dolog lényege, hogy létrehoznak egy csoportot mondjuk 120 vagy 300 fővel, előre meghatározott 10 vagy 15 év futamidőre, ennek a csoportnak a közös kasszájába havonta egy fix összeget fizetsz be, majd ha már összejött a vételár 20%-a, akkor először licitet tartanak, ki tol be több pénzt a havi befizetésen kívül. Ha valaki vállalja, hogy mondjuk előre befizet még 15%-ot és senki nem ígér ennél többet, ő lesz a szerencsés, aki vehet lakást a mások pénzén.

Ha ketten vagy hárman is ígérnek ugyanennyit, akkor közöttük kisorsolják, ki kapja meg a lakást a mások pénzén.

A futamidő alatt mindenki megkapja a lakását, de akinek sok pénze van, az előre, akinek kevés, az az utolsók között.

» Read more

Tamás küldött át egy érdekes tanulmányt, ami azt vizsgálta, hogy milyen összefüggés van a jegygyűrűre és az esküvőre elköltött pénz valamint a házasság tartóssága között.

Az esküvő-ipar hatalmas üzlet az Egyesült Államokban is, évente 50 milliárd dolláros piacról van szó. Egy átlagos amerikai esküvő néhány dollár híján 30 ezer dollárba került az Egyesült Államokban 2013-ban. Míg 1959-ben kéthónapos felkészülést javasoltak az esküvőre és 22 pontos listát írtak a tennivalókról, 1990-ben ugyanaz az esküvői magazin már egyéves felkészülést tartott fontosnak és 44 pontos listát írt a tennivalókról.

A század közepén még csak az eljegyzési gyűrűk 10%-ában volt gyémánt, a század végére már 80%-a volt gyémánttal kiegészítve.

Nagy a nyomás a házasulandó feleken, hogy nagy rongyrázást csapjanak az esküvő alkalmából, de vajon tartósabb lesz-e az a házasság, amire sokat költöttek, mint amit kevés pénzből szerveztek meg?

A tanulmány készítői egy 40 kérdéses listát töltettek ki több mint háromezer emberrel.

Azok, akik 2 és 4 ezer dollárt költöttek eljegyzési gyűrűre, 30%-kal nagyobb eséllyel váltak el, mint akik csak 500 és 2000 dollár között költöttek rá.

Legkisebb mértékben azok váltak el, akik ezer dollár alatt költöttek az esküvőre, azok akik 20 ezer dollárnál többet költöttek a “nagy napon”, 1,6-szor nagyobb eséllyel váltak el, mint azok, akik csak 5 és 10 ezer dollárt költöttek ugyanerre.

A nagy korkülönbség és a végzettségben lévő nagy különbség is a házasság felbomlását segítette elő. (Érdekes módon a különböző rasszok közötti házasság sokkal nehezebben bomlott fel, mint ha nagy volt a különbség az iskolai végzettségben.) A magas jövedelem, közös gyerek, vallási szertartás rendszeres látogatása csökkentette a válás esélyét. Sőt, érdekes módon, akik voltak nászúton, azok is kisebb arányban válnak el.

Akik többet költöttek eljegyzési gyűrűre és az esküvőre, nem meglepő módon sokkal nagyobb számban számoltak be az adósság miatti stresszről, mint akik kevesebbet költöttek el.

Érdekes a felmérés, hogy vajon miért válnak el hamarabb azok, akik sok pénzt költenek az esküvőre, főleg ha minél nagyobb egy család bevétele, az pont a házasság fennmaradását erősíti.

Talán az az oka, hogy akiknek a látszat és a felhajtás a fontos, azok felszínesebb és/vagy éretlenebb emberek, ezért hamarabb döntenek egy házasság felrúgása mellett.

Az is érdekes, hogy akik ultra smucig módon oldották meg a lakodalmukat, valószínűleg a helyi McDonald’s-ben (nem tudom, hol máshol jönne ki ezer dollár alatt egy esküvő az Egyesült Államokban), azoknak a házassága az átlagnál sokkal tartósabb. Bár gyanítom, hogy a legtöbb ilyen párnál nem is volt semmilyen lakodalom, maximum egy gyors ebéd a közvetlen rokonok körében.

Ma beterjesztették a NOK-ról (Nemzeti Otthonteremtési Közösség) szóló törvénytervezetet, amit borítékolhatóan holnap meg is fognak szavazni.

Update: itt a cikk folytatása

Annyi a különbség a mostani lakástakarékokhoz képest, hogy ezek a NOK-ok mint vásárlói csoportok működnek, a befolyt pénzből pedig új építésű lakást vehetnek a csoport részvevői.

Az állami támogatás mértéke szintén 30%, de maximum évi 300 ezer forint lehet, ez több mint négyszerese a lakástakarék év maximumának. A családtagok itt is összeadhatják a megtakarításaikat.

Szervező olyan részvénytársaság lehet, amelyik az elmúlt évben legalább ezer lakást épített vagy értékesített és legalább 100 milliós alaptőkéje van. Ezek a számok akkor igazak, ha már meglévő társaság kíván szervezővé válni. Hogy a szervezésért mennyi pénzt kérhet, a törvénytervezetből nem derül ki.

Ahogy az sem, miért jobb ez az új rendszer, mintha csináltak volna egy “lakástakarék plusz”-t, ahol négyszer annyi lehetett volna az éves állami támogatás, 10 év a futamidő és csak új lakásra lehetne a pénzt felhasználni.

Ehelyett egy teljesen új, párhuzamos rendszert hoztak létre, ami további 100 milliárdjába fog kerülni az adófizetőknek évente. Egyetlen új eleme a sorsolás (és/vagy a licit), ami elég sok félreértést okozott már eddig is a fogyasztói csoportok működésében.

Valószínűleg hamarosan megtudjuk, miért volt szükség egy újabb kvázi lakástakarékra.