Ma beterjesztették a NOK-ról (Nemzeti Otthonteremtési Közösség) szóló törvénytervezetet, amit borítékolhatóan holnap meg is fognak szavazni.

Update: itt a cikk folytatása

Annyi a különbség a mostani lakástakarékokhoz képest, hogy ezek a NOK-ok mint vásárlói csoportok működnek, a befolyt pénzből pedig új építésű lakást vehetnek a csoport részvevői.

Az állami támogatás mértéke szintén 30%, de maximum évi 300 ezer forint lehet, ez több mint négyszerese a lakástakarék év maximumának. A családtagok itt is összeadhatják a megtakarításaikat.

Szervező olyan részvénytársaság lehet, amelyik az elmúlt évben legalább ezer lakást épített vagy értékesített és legalább 100 milliós alaptőkéje van. Ezek a számok akkor igazak, ha már meglévő társaság kíván szervezővé válni. Hogy a szervezésért mennyi pénzt kérhet, a törvénytervezetből nem derül ki.

Ahogy az sem, miért jobb ez az új rendszer, mintha csináltak volna egy "lakástakarék plusz"-t, ahol négyszer annyi lehetett volna az éves állami támogatás, 10 év a futamidő és csak új lakásra lehetne a pénzt felhasználni.

Ehelyett egy teljesen új, párhuzamos rendszert hoztak létre, ami további 100 milliárdjába fog kerülni az adófizetőknek évente. Egyetlen új eleme a sorsolás (és/vagy a licit), ami elég sok félreértést okozott már eddig is a fogyasztói csoportok működésében.

Valószínűleg hamarosan megtudjuk, miért volt szükség egy újabb kvázi lakástakarékra.