Hónap: 2018 június

Az elmúlt napokban minden nap új rekordot döntött a forint, igaz, negatívat: egyre többet kell fizetni az euróért. Szerdán megvolt a 328 forint, tegnap a 329, ma sikerült átvinni a 330 forintos árfolyamot is.

Egyelőre nem látszik, hol a vége, főleg, hogy az MNB szűkszavúan csak annyit üzent, hogy nem különösebben érdekli a forint árfolyama.

Akár tippelhetnénk is, meddig fog még esni a forint árfolyama, mire lépni fog valamit a jegybank. Arra is lehet fogadni, hogy elég lesz egy kis lépés, vagy mindjárt 3 százalékpontot kell emelni egyetlen este alatt, mint 2003-ban és 2008-ban. Tegyék meg tétjeiket a hozzászólásokban. 🙂

(Aztán lehet, hogy a jegybanknak lesz igaza és magától visszatalál a forint árfolyama a korábbi helyére. Igaz, a cseh jegybank éppen most emelt negyedjére kamatot, az indoklás szerint az alacsony munkanélküliség, a túl gyorsan nővő bérek és a magas ingatlanárak miatt van erre szükség. Meglátjuk majd.)

Amikor közel egy éve kaptam egy elektromos Nissan Leaf-et egyhetes tesztelésre, akkor mondták a nissanosok, hogy a MOL hamarosan be fog szállni a villanyautókhoz való villámtöltők telepítésébe, de ez még üzleti titok.

Kalandjaim az elektromos autóval

Most már bátran leírhatom, mert hivatalosan is megjelent a hír, miszerint elkezdődött a villámtöltők telepítése. Az első 11 darabot sikerül oda telepíteni, ahol már egyébként is van, de sebaj, előbb-utóbb oda is jut majd, ahol most még mindig nincs.

Ha már a hányatott sorsú Jedlik Ányos tervből ennyi év után sem lett gyakorlatilag semmi (pedig egy fél műugrótorony árából, amit két hétig se használtak, az egész országot le lehetett volna fedni töltőkkel), akkor most talán ez majd megoldja a villanyautósok legnagyobb gondját, az utazás közbeni töltés lehetőségét. A projekt alapja egyébként egy uniós program, ami a fő közlekedési folyosók töltővel való ellátottságát célozza, így várhatóan a legfontosabb főutaktól távol nem lesznek töltők, legalábbis nem ennek a programnak részeként.

Most jelent meg a hír, hogy a 20 ezer forintos összeg alatti elektronikus utalásokra január elsejétől eltörlik a 0,3%-os tranzakciós adót, így ösztönözve a nem készpénz alapú fizetéseket.

Ebben a hírben azonban az is benne van, hogy felette megmarad a tranzakciós adó, márpedig rengeteg utalás van, amelyik ennél nagyobb összegű.

Nem véletlen, hogy a tranzakciós adó bevezetése óta dinamikusan nő a készpénzállomány, jelenleg 5383 milliárd forintot tesz ki a forgalomban lévő készpénz állománya. Ez két és félszerese a tíz évvel ezelőtti mennyiségnek, ami mindenesetre elgondolkodtató méretű növekedés. Ebben szerepe van az alacsony kamatoknak is, de a tranzakciós adó miatti méregdrága utalásnak és készpénz-felvételnek is. (Jelenleg a vásárlások több mint négyötöde készpénzben történik idehaza, ami borzasztó rossz arány így 2018 közepén.)

Szóval az egyik szemünk sír, a másik nevet. A tranzakciós adó velünk marad, de legalább a mikróutalásokra nem fogják felszámolni.

A hitelfelvételnél jelenleg is érvényben van egy korlát, miszerint jövedelemtől függően nem lehet több a hitel havi törlesztőrészlete a hitelfelvevő(k) havi jövedelmének 40 vagy 50%-ánál.

Az MNB tegnap hozott egy rendelkezést, miszerint október elsejétől ez az arány megváltozik, méghozzá a felvett hitel kamatperiódusának függvényében.

A jelenlegi hitelek kamata két részből áll: egy banktól független változótól, ami lehet a bankok közötti kamat (BUBOR), ötéves állampapír hozama, stb, illetve egy erre rakodó felár, ami (jellemzően) végig fix.

Ha változik a bankoktól független változó, akkor annak függvényében változik a hitelfelvevő által fizetendő kamat is. Ha a háromhavi BUBOR 0,3%-ról mondjuk 4%-ra nő és a kamatfelár 2,5%, akkor a hitelfelvevő által fizetendő kamat a jelenlegi 2,8%-ról 6,5%-ra fog nőni. (Ez egy 20 éves hitelnél közel 40%-os törlesztőrészlet-emelkedést jelent. Márpedig a 4%-os bankközi kamat még alacsonynak is mondható az elmúlt 20 év alapján.)

Azt, hogy milyen sűrűn igazítják a hitel kamatát a megváltozott változóhoz ,a kamatperiódus árulja el.

Háromhavi kamatperiódus esetén negyedévente változik, illetve változhat a kamat, 10 éves kamatperiódus esetén csak tízévente nézik meg, változott-e a változó. Addig fix a havi törlesztő.

Az MNB ennek megfelelően változtatta a felvehető hitel törlesztőrészletének arányát az adós jövedelme függvényében.

Öt év alatti kamatperiódus esetén megfelezte az arányokat, csak 25 és 30%-áig lehet csak terhelni a jövedelmet, 10 évnél rövidebb kamatperiódus esetén 35-40% lehet a hiteltörlesztő-jövedelem aránya, 10 év feletti kamatperiódus vagy a futamidő végéig fix kamat esetén marad az eddigi arány. (A magasabb terhelhetőség 400 ezer forint feletti jövedelem esetén érhető el.)

A rendelkezést csak üdvözölni tudom, remélem, nem jött túl későn.

Az új rendelkezés leginkább a KATÁ-soknak fog fájni. A jelenlegi módszer alapján egy katás Bt. egyik tagja a Bt. árbevételének a felének a hatvan százaléka a jövedelme. Akkor is így számolnak, ha övé a bevétel 99 százaléka. Nyolcmillió forintos éves árbevétel esetén havi 200 ezer forint lesz a hivatalos jövedelme.

A világban tovább folytatódik a pénzügyi szigorítás, úgy tűnik, végre tényleg közeledik a túl laza monetáris politika vége, ami a gazdasági előnyök mellett rengeteg kárt is okozott, többek között a további eladósodás miatt és az eszközárak, mint ingatlanárak, részvényárak, kötvények drágulásán keresztül.

Ingyenpénz: Kockázatok és mellékhatások

A FED a héten már másodszor emelt kamatot az idén, így a dollár alapkamata már most is 1,75-2% és idén még legalább kétszer fognak kamatot emelni, 2019 végére már 3% felett lesz az amerikai alapkamat. (Csak az összehasonlítás kedvéért, 11 éve a válság kitörése előtt 5,25% volt a dollár alapkamata, így a 3% feletti alapkamat sem fog magasnak számítani.)

» Read more

Az embereknek lakniuk kell valahol, ezért a lakhatás költsége mindig igen érzékeny dolog. A gazdasági növekedést törheti derékba, ha nincs megfizethető lakhely a környéken, drágává teszi a munkavállalókat a munkáltató számára is, ha azért kénytelen további fizetésemelést adni, hogy a környékbeli munkaerő ki tudja fizetni a lakhatási költségeit.

Nem véletlen, hogy például Németország is most jelentett be egy hatmilliárd eurós, 1,5 millió lakást jelentő állami lakásépítési programot, hogy az egyre feszítőbb és fenyegetőbb lakáshiányt orvosolni tudja. Ugyanezen oknál fogva korlátozza a bérlakások áremelkedésének ütemét és adóval bünteti azokat, akik nem adják ki az egyébként üresen álló ingatlanjaikat.

Abból a mintegy kétszáz milliárd forintból, amit a magyar állam évente kiszór az ablakon lakástámogatás címén, akár évi tízezer állami bérlakást – s nem szociális alapú lakást – lehetne építeni. A jelenlegi támogatás csak irreálisan megdrágítja az ingatlanok árát és egyre nehezebben jutnak lakáshoz azok, akiket elvileg pont támogatna a rendszer. Ha ahelyett, hogy a CSOK miatt megfizethetetlenné váló ingatlanokkal lehetetlenítik el a lakáshoz jutást, inkább bérlakásokat építenének, azzal csökkennének az ingatlanárak és a bérleti díjak is. A magas ingatlanár ugyanis senkinek nem jó, maximum az ingatlanba fektetőknek. Ha kisebbek lennének a lakhatási költségek, az ország versenyképesebb lenne, az emberek zsebében több maradna, aminek elköltésével több adó folyna be a költségvetésbe is.

» Read more

A Revolut egy jó kis szolgáltatás lenne, hogy elkerüld a devizaváltásból származó veszteséget, egy számlával sok devizában tudsz fizetni konverziós költségek nélkül.

Azért a feltételes mód, mert a számládat feltölteni csak euró (vagy egyéb) alapon tudod, forintban nem.

Így mindjárt feltöltésnél elveszíted azt az átváltási költséget, amit meg akartál spórolni a Revoluttal, így erősen kérdőjelessé válik a haszna a magyar felhasználók számára.

Legalábbis ez a helyzet jelenleg.

De a béta verzióban már megjelent a forint feltöltés lehetősége, így egyből értelmet nyert idehaza is a Revolut kártya.

Úgyhogy várjuk, mint az epret, hogy tényleg elérhetővé váljon a forintos feltöltési lehetőség mindenkinek, nem csak a béta-tesztelőknek. Revolut fórum linkje.

Köszönjük a hírt espee-nek.