Beszáll a MOL is a villanyautós töltőhálózatba
Amikor közel egy éve kaptam egy elektromos Nissan Leaf-et egyhetes tesztelésre, akkor mondták a nissanosok, hogy a MOL hamarosan be fog szállni a villanyautókhoz való villámtöltők telepítésébe, de ez még üzleti titok.
Most már bátran leírhatom, mert hivatalosan is megjelent a hír, miszerint elkezdődött a villámtöltők telepítése. Az első 11 darabot sikerül oda telepíteni, ahol már egyébként is van, de sebaj, előbb-utóbb oda is jut majd, ahol most még mindig nincs.
Ha már a hányatott sorsú Jedlik Ányos tervből ennyi év után sem lett gyakorlatilag semmi (pedig egy fél műugrótorony árából, amit két hétig se használtak, az egész országot le lehetett volna fedni töltőkkel), akkor most talán ez majd megoldja a villanyautósok legnagyobb gondját, az utazás közbeni töltés lehetőségét. A projekt alapja egyébként egy uniós program, ami a fő közlekedési folyosók töltővel való ellátottságát célozza, így várhatóan a legfontosabb főutaktól távol nem lesznek töltők, legalábbis nem ennek a programnak részeként.
Másodjára az ugrott be, hogy a 2 autó töltésére elegendő (legalább egy időben 50 kW teljesítmény mellett teszi lehetővé egy elektromos autó villamos energiával való feltöltését DC (villám) töltéssel, valamint legalább 22 kW teljesítmény mellett egy másik elektromos autó villamos energiával való feltöltését AC (normál) töltéssel) töltőállomások csak dísznek jók, valószínűleg az üzemeltető csókos haverjai fognak a töltőkön lógni, és nem a tényleges átutazók. 2 állomás a nulláson belül… halottnak csók.
Szerintem ezek szerencsére nem ingyenes töltők lesznek, hanem relatív drágák. Ami azért jó, mert nem a helyi ingyenélőkkel lesznek tele, hanem tényleg az átutazók fogják csak használni, igaz, elég sokért.
Ez így lesz rendjén, és másképp lesz környezetszennyező is a technológia összességében, mint a hagyományos autók, de ez is így lesz rendjén.
A MOL egyébként helyesen cselekszik, de a konkurencia is ezt fogja tenni, hiszen adott a kúthálózat, csak ott kell komoly befektetéssel telepíteni.
A Mol már jó ideje készül a technológiai áltásra, nem véletlenül a kúthálózatot bővíti a környékbeli orszagokban is, lásd pl. megvették a Lukoil cseh kútjait, mert arra számítanak, hogy a benzinkutak nyújtotta szolgáltatásoké a jövő, azzal tudnak majd talpon maradni. Persze így is nagy kiesés lesz, ha a hagyományos üzemanyag kiszorul, de nem fogják magukat tökön szúrni azzal, hogy a magas árakkal csekély módon hátráltassák a váltást, hogy aztán rossz piaci pozícióból indulhassanak a váltás után.
Az akkut az nyírja ki, ha nagyon lemerül vagy ha nagyon fel van töltve. A villámtöltők jellemzően 80%-ig töltenek. Ha szinte mindig 40-70% között tartod a töltést, az akku élettartama egyenlő az autóéval.
Az pedig, hogy a MOL beszáll a villanyautó töltésbe, enyhén is csúsztatás. Az unió szállt be, vagyis a mi adónkból (is) telepítik ezeket a töltőket.
A Lidl, vagy a LukOil, akik úgy telepítettek töltőket, hogy nincs saját eautójuk, na ők igen, ők beszálltak.
Viszont ez azt jelenti, hogy annak az elektromos autónak, aminek a gyári hatótávja 300 km, és ami autópályán mondjuk 180 km-re képes, kb. 54 km-enként kellene villámtöltő hosszú út esetén…
Más kérdés, hogy Debrecenből hazamenni már nem annyira lehet, mivel Görbeházánál 40km kerülőt jelent átmenni a túloldalra, mert messze van az első lehajtó mindkét irányban, így ha valaki Görbeházánál tele tölt odafelé, elintézi a dolgát Debrecenben, akkor még vissza kell jutnia legalább Kálig vagy Miskolcig, ami különösen problémás, ha nem Nissanja van, mivel Debrecen egyetlen töltőjén CCS kar nincs.
Az M7 mentén lévő töltőkre pedig a déli part egyetlen szintén Nissan által adott siófoki villámtöltőjét lehet tehermentesíteni, ami azért elég kevéske a nyaralószezonban még a Bp-Balaton útvonalon is, főleg ha a tengerparti forgalom is ezt haszná
Villanyautósként nem gond, ha nagyon drága a villámtöltés, mert ha otthon és a célállomáson teletöltöm közel ingyen az autót, akkor bőven belefér út közben 1-2 drága rátöltés, max. nem 0,7, hanem 3 liter benzinfogyasztás áráért megyek hosszú utakra, de a napi rutin meg lesz 1 liter alatt.
Valami azért biztosan van benne, nem véletlen, hogy a Nissan a 40kWh Leaf2 töltési sebességét nagyon szigorúan korlátozza szemben az elődmodell 30-assal. Jelenleg az a helyzet, hogy ha van elég töltő, akkor a nagyobb akkussal hosszabb az út, mert dupla addig tart ugyanannyi áram betöltése, mint a kisebbe. Persze ha nem kell út közben tötleni a nagyobb akkut, akkor már az nyer.
Egyébként az akku méret gyorsabban nő, mint a villámtöltés elérhető sebessége, és a gyorstölés elméletben károsító hatása az akku mérettel arányos. Pl. egy 20kWh akkunak többet árt az 50kW töltési teljesítmény, mint egy 60kWh akkunak a 100kW.
Mindenesetre örvendetes hír, hogy valami települ a MOL neve alatt.
Én már nagyon örülnék ha az átlag melós is járhatna megfizethető 200 – 250km hatótávú elektromos autóval, végre nem kellene motorolajat cserélni, hűtővizet (ezek cseréje is szennyezi a környezettet), vezérlés szettet, netán kettestömegűt és megszabadulnánk a mechanikus motortól. Persze ehhez az is jó lenne, ha otthon napelemről, szélkerékkel hajtott generátorral rá lehetne segíteni az otthoni töltőre.
Amugy honnan tudjuk, hogy az aram lesz a nyero, lehet, hogy a hidrogen/uzemanyagcella kombo lesz a jobb…
“hidrogen/uzemanyagcella kombo lesz a jobb”
Nem lesz jobb, mert ugyanazt az elavult belsőégésű motort hajtja, ami számtalan, mozgó, kopó alkatrészből áll. Másrészt a hidrogén előállítás, tárolása sokkal drágább és ugyanúgy szállítani kell mint a benzint, az áram meg már mindenű ott van, nem kell tartály autókkal szállítani, terhelve ezzel is az utakat és a környezett.
De ismerjük a magyar államot – fejlesztés csak ott van, ahol nagyot kaszálhat rajta valami csókos, és ott is csak papíron.
(Ugyanaz a villanymotor hajtja, mint az akkus villanyautot)
Olvass utána az üzemanyagcellának, semmi köze abelső égésű motorokhoz. Az autót konkrétan elektromos motor hajtja, a hidrogén (és az oxigén) az elektromosság termeléséhez kell. Az energiasűrűség pedig nagyobb, mint a benzinnél(sűrített hidrogén van a tartájban), egyedül abban van igazad, hogy jelenleg a hidrogén ára magasabb, illetve másik hátránya, hogy a hidrogén tárolása több biztonsági előírást kíván. Ugyanakkor a hidrogént elektrolízissel lehet termelni kihasználva az erőművi kapacitás kilengéseit (pl. mikor csúcson járnak a napelemek), ez idővel lejjebb viheti az árát. Az energiacellás autó meg ugye fordítva, vizet termel.
Az emberek jó része még sokáig nem fog elektromos autót venni, egész egyszerűen azért, mert nem akar. Nagyon sokan még a dízelektől is idegenkednek, mondván: az autó legyen benzines. Másrészt olyan drágák ezek az autók és olyan gyatra egyenlőre a töltőellátottság, hogy nem is igazán ösztönöz vásárlásra, valljuk be. A környezetvédelem az emberek nagy részénél nem személyes szempont, vagy legalábbis nem annyira, hogy a tárcájába is jó mélyen belekotorjon. Néhányan használják őket, de az összes ismerősöm azért vett e-autót (aki vett), mert hát az adómentesség.
Arról már nem is beszélve, hogy nem lehet túráztatni a motort fennhangon a pirosnál, mert nincs fennhangja 😀
Szóval én azért a MOL-t még nem siratnám.
“hidrogen/uzemanyagcella kombo lesz a jobb”
“Nem lesz jobb, mert ugyanazt az elavult belsőégésű motort hajtja, ami számtalan, mozgó, kopó alkatrészből áll.”
Ez nem így van, a fent említett típusok hajtása elektromos motorral történik. A reakció elektromos áramot termel és az hajtja a motort. A melléktermék (víz) meg kifolyik. Mozgó, kopó alkatrészeket természetesen tartalmaz. De melyik autó nem?
Az előállítás, tárolás az nem triviális valóban. Nagy nyomáson kell tárolni. De pont amit írtál, hogy úgy kell tárolni meg szállítani mint a benzint, ez a nagy előnye az áramhoz képest.
A hidrogén tankolása sokkal gyorsabb mint az aksik feltöltése. Olyasmi mint ha LPGs autót tankolnál. Jó, annál valamivel még lassabb. De 20 percen belül letudható.
Az áram az nincs mindenütt ott. Áram és áram között nagy különbség van. Az az áram amire szerintem te gondolsz, a háztartási 220 volt, az valóban sok helyen ott van. De közel sem mindenhol. Az áram szállítása nagyon macerás és drága és sok veszteséget termel. Az áram a szállítása alatt fogy. Az olaj, hidrogén, nem.
A BMW ezért kísérletezett metánnal és metanollal az ő tüzelőanyag cellás autóinál.
Aztán nagyon sokáig kussoltak, most meg előálltak a saját akkus hybridjeikkel, semmi tüzelőanyag cella.
Ezeken kivul van mas elonyuk?
Mert hatranyuk sok:
– Magasabb bekerulesi koltseg
– Lasu toltesi sebesseg
– Az elektromos infrastruktura meg nem all keszen a tomeges elterjedesukre
Szerintem a legvaloszinubb forgatokonyv a hibridek elterjedese lehet, ami mindket csoport elonyeit egyesiti. Illetve en tobb eselyt latok valamilyen mesterseges csepfolyos uzemanyag (pl alkohol) elterjedesenek mint az e-autoknak…
Szinte mindent le teccet írni, én már csak egy kávét kértek. 🙂
Na, mégsem bírom ki. Ugyebár a biztonságosan használható töltési és kisütési áram nagyban függ az akku típusától, fejlettségétől. A Li akkuk fejlődtek, nem is keveset.
Pár éve még a 20C akku durvának számított, most meg a 60C is reális, azaz a névleges kapacitás 60x-osával lehet kisütni. Simán kiveszek 97A-t egy 1550mAh Dinogy Graphene II akkuból, és nem puffad fel.
lehet kitalalnak majd valami mast. En peldaul valamilyen egheto szerves vegyuletet varnek majd, amit a legkori szendioxidbol + viz + energia nyernek ki ( hasonloan ahogy a fak teszik). Ezelott a technologia elott szerintem kevesebb az akadaly mint a gyorsan feltoltheto aksik + oriasi terhelest elviselo elektromos halozat elott… Raadasul ehez az infrastruktura mar adott…
Akartam venni egy Mitsubishi Outlander plug int, aztán a fórumokat olvasva nem mertem. Iszonyú komplikált a motorja, az egész országban egy helyen szerelik. A zárt fórumokban egymásnak panaszkodnak, hogy már megint kigyulladt az a lámpa a műszerfalon, már megint mi a baja.
Az egyik kérdezi, hogy 3 év után az aksi hatótávja 66%-os, a többiek megnyugtatták, hogy ez normális.
De az Amperákkal is van baj bőven.
Olvass zárt fórumokat, még mielőtt vennél egyet.
Egyedül a Toyotákról nem hallottam rosszat. De ott a mostani plug in nem csak nevetségesen drága, de csak négyszemélyes. Az elődje pedig 15 kilométert megy aksiról, ami annyira kevés, hogy állítólag a tulajok nem is töltögetik néhány hét után, mert nem éri meg a macerát.
És mit vettél? Mert a mondatszerkezet azt implikálja, mintha vettél volna valamit… 🙂
meg nem akarok venni:)
de az eletkromosoknak tul sok akadalyt kell meg lekuzdeniuk ahoz, hogy hasznalhatoak legyenek. Ha lekuzdottek, utana alacsonyabb arra lenne szukseguk, es aztan johet az infrastrukturafejlesztes… Ezert gondolom ugy, hogy valamilyen hibrid megoldas lehet majd a befuto. Par eve hallottam, hogy a Franciak a suritett levegovel probalkoztak ( ugyanugy fekezesnel gyujteni), a Svedek meg lentkerekkel. Nyilvan ezek se terjedtek el valamiert…
En nem varnam, hogy 20 even belul megszunjon a belsoegesu motoros autozas… ahoz tul sok meg a gazdasagi es technologiai akadaly az alternativak elott… Inkabb arra szamitok, hogy a benzint es a gazolajt felvaltja valami kornyezetbaratabb megoldas.
UI:
Nemlehetne a capatchet ekezeterzeketlenne tenni? a nyar-t nem fogadja el
Persze a Kona megoldja “erőből” nagy akkuval, de egy 60kWh akkus Ioniq világverő lenne 5-600 km hatótávval, ami még autópályán is 400+
Az elektromos előnye szerintem:
– alacsony karbantartási igény
– csendes haladás
– brutális nyomaték
– nem füstöl a városlakók orra alá
– az üzemanyag ízlés szerint akár 100% megújuló is lehet, persze ettől még messze vagyunk, de a lehetőség adott
Ami azért még fontos kérdés, mennyi lesz az ára. Tartok tőle, hogy kevesen fogják kifizetni a nagyobb aksi felárát. De ne legyen igazam.
már megvannak az árak hyundai.hu/downloads/arlistak/Kona_EV_arlista.pdf?ref=48190
állítólag a nagyobb akkusakat már elkapkodták, legalábbis azt a pár darabot, amit várhatóan még ebben az évben át lehet venni…
Az újak már nem biztos, hogy tudják majd ezt, az új pluginben van kuplung. az eddigekben nem volt. Sem váltó, úgy van hátramenet mint a velorexen, visszafelé forog az egyik villanymotor 🙂
Ami nagy bánatom, hogy nem csinálnak egy tisztességes plugin hibridet toyotáék, pedig baromi egyszerű lenne: ott a prius plus, és itt a p4 plugin.
Fognák a p4 plugin 50km hatótávú akkuját és a p4 brutálisan jó hatásfokú benzinmotorját és betennék a plus testébe. Az akku elférne a 6-7. ülés helyén, megmaradna tisztességes 780 literes csomagtér és az 5 különálló ülés.
Ok, a nagyobb testben nem lenne 50, csak 40 km a tisztán elektromos hatótáv, nabumm.
Tökéletes családi autó lenne, vinnék mint a cukrot.
Az elég ronda húzás, hogy a normális balesetmegelőző rendszerek csak a legdrágább kivitelhez vannak. Talán ez is az oka, hogy mindenki azt kéri. Nem vennék meg egyetlen új autót sem, amiben nincs automata vészfékező. Főleg nem 10 millió forint felett.
Mondjuk nem olcsó szerintem, főleg úgy, hogy egy kisautó, egy megemelt Ford Fiesta méretű.
Bár tény, a 64 kWh jól hangzik, az idehaza legtöbbször elégséges egy atlagos útra.
Egyébként hamarosan jön az új Zoé, a pletykák szerint a 22kW AC töltő MELLÉ kap egy CCS DC töltőt is, úgy végképp verhetetlen lesz töltési lehetőségek tekintetében.
Csak lenne egy számmal nagyobb :S
“Az elektromos előnye szerintem:
– alacsony karbantartási igény”
Ezt uti ki a magasabb ertekvesztes es bekerulesi at kulonbseg
“– csendes haladás”
Ez valodi elony, bar szerintem a fiatalabb benzinesek mar eleg halkak.
“– brutális nyomaték”
Ez szerintem nem igazi elony. legalabbis nekem nem.
“– nem füstöl a városlakók orra alá”
Igaz, erre irtam, hogy mashol szennyez.
“– az üzemanyag ízlés szerint akár 100% megújuló is lehet, persze ettől még messze vagyunk, de a lehetőség adott”
A belsoegesu motor is lehetne zero CO2-s. Ha az uzemanyag eloallitasa CO2-t kotne meg. De most olcsobb kitermelni. Ott is megoldhato lenne a tisztan alkoholos vagy novenyi olajos meghajtas.
Én nyugat európai utakra használnám, ami 1000 km+, javarészt autópályán. A 450 km-es hatótávolságot mennyivel csökkenti ha 130cal megyek végig? Mert az nem rossz ha csak 400 km után kell megállni, amúgy is pihennék annyi idő után, de ha ez sokkal kevesebb, az már nem jó.
Valamelyik előző cikkemben van egy hivatalos kalkulátor az elektromos Opel Amperához. Na, mínusz 20 fokban a hivatalos érték 31%-át tudja az autó.
130-nál ha nincs nagy hideg, úgy kettővel érdemes osztani.
Ha messze mész, sokat, én nagyon meggondolnám, vegyek-e elektromos autót.
Rengeteget fogsz vele szívni.
Ha évente 2-3 alkalommal mész messzire, talán jó. De rendszeresen?! Inkább ne.
Tegyük fel, hogy 400km a kocsi hatótávja (ez nagyjából igaz is a Kona-ra):
Ha 400km-et meg tud tenni 100km/h-val, akkor könnyen kiszámolható, hogy 4 óra alatt érek oda. 130-cal ez 3 óra lenne, tehát 400 kilométerenként veszítek egy órát. Ha gyorsan megyek, akkor meg eleve – a leírtak szerint – csak 200 km-t bír, tehát annak sincs semmi értelme.
Mondjuk az autópályán se lehet végig 130-cal menni, mert sok a felújítás stb. De ez így elég para, hogy ennyivel csökken a hatótáv!
Akkor várjak még pár évet a megfelelő kocsival? 🙂
A Model 3-at egyébként itthonról hogyan lehet rendelni? A 35k USD-re még jön valami adó, vagy itthon is ennyi lesz? Illetve arra is fel lehet használni az állami támogatást?
Elektromos autó nem való hosszabb utazásra. Se 100-zal, se 130-cal.
Ha évente háromszor lemész vele a rokonokhoz, egyébként városban használod, az oké. De rendszeres hosszabb távra nem.
Vegyél egy prius plug in-t, a legújabbat. 30 kilométert elélvezkedsz elektromos üzemmódban a városban, egyébként meg rendes autóként használod. (Hyundai Ioniq hibrid sem rossz még.)
Nem tudod még, mi az a töltőpara, amikor megállás nélkül azon jár az eszed, elérsz-e a következő toltőig és vajon működni fog-e.
Szerintem bérelj egy elektromos autót aztán próbáld ki, mielőtt veszel egyet.
A tesóm pl. 2×35 km-re jár dolgozni a Leaffel, ebből kb. 15 autópálya. Tavasztól őszig teljesen nyugodtan mehet ott még valós 130-cal is a kis akkus Leaffel, annyi változik, hogy nem 40, hanem 20% akku töltöttséggel ér haza, másnapra ígyis úgyis tölteni kell. Persze ha Budapestre indulunk, akkor nyilván nem fér bele, ez az autó 100km-en belüli utakra ideális.
A Konáról egyelőre nincsenek tapasztalatok, én a saját 24kWh Leafemről tudok nyilatkozni.
Fix 100km/h-val olyan 100-120 km a hatótáv, óra szerint 135-el, ami GPS szerint 122, lecsökken 70-80km-re.
A Hyundai Ioniq-nak sokkal jobb a légellenállása és nagy sebességen a hatásfoka, ezért kevésbé csökken a hatótáv.
Mivel a Kona magasabb építésű, attól félek nem hozza majd az Ioniq szuper takarékosságát, inkább Leafhez és Zoéhoz lesz közel a fogyasztása (országúton 15kWh/100km reális, autópályán sebességtől függően 20-30 kWh/100km)
Meg az is ritka, hogy valaki 15 kilométerre autópályán megy. Jellemzően legalább 70-80 kilométer miatt megy fel az átlagember a pályára.