Hónap: 2019 július

Gyakran kapok kérdéseket e-mailben, a kérdező szeretne egy gyors választ egy szerinte egyszerű kérdésre.

Az átlagos ilyen kérdés valahogy így hangzik: “Úgy néz ki, sikerül eladnom egy vidéki ingatlant, csak az lenne a kérdésem, hogy szerinted állampapírba tegyem az árát, vagy vegyek belőle egy ingatlant a saját városomban és adjam ki? Melyikkel járok jobban?”

Egyszerűnek azért tűnik a kérdező szerint a kérdés, mert állampapírban jelenleg 4,5-5% érhető el és többé-kevésbé hasonló megtérülést lehet számolni ingatlan esetén is. (Ingatlan, mint befektetés kalkulátor.)

Azonban a kérdés messze nem ennyire egyszerű.

Mennyi pénzed áll jelenleg ingatlanban, beleértve azt is, ahol laksz? Ha túl sok vagyonod van egy valamiben, az mindig egészségtelen, akkor is, ha az ingatlan, akkor is, ha az állampapír, vagy bármi más.

Mennyi pénzed van pénzügyi befektetésekben, ebből mennyi kockázatmentes? Ez a 20 millió, amiről szó van a teljes vagyonod, vagy annak csak a tizede?

Kell-e, kellhet-e annak a pénznek egy része, amit jelenleg befektetnél? (Likviditás kérdése) Akarsz-e vállalkozásba kezdeni, ha igen, milyen eséllyel? Ahhoz várhatóan mennyi pénzre lesz szükséged? Máshonnan tudnád-e fedezni ezt az igényt, vagy ebből a pénzből kell majd azt is fedezned? Akarsz-e nagyobb ingatlanba költözni pár éven belül, mert mondjuk jönni fognak a gyerekek?

Vagy fordítva, várhatóan lesz-e szükséged a lakásra öt vagy tíz év múlva, mert mondjuk a gyereked akkor lesz egyetemistakorú?

Mennyi a teljes vagyonod, ebből mennyi forint alapú, mennyi egyéb devizában?

Milyen a kockázattűrő képességed?

» Read more

Az amerikai jegybank várhatóan szakítva az eddigi kamatemelési ciklussal, a jövő héten kamatvágást fog elkövetni a gazdaság ellen. Egyesek egyenesen fél százalékpontos kamatvágást várnak vagy tartanának szükségesnek, év végéig 0,75 százalékpontos csökkentést várnak.

A furcsa megfogalmazásnak az oka, hogy már-már ijesztő, hogy a legkisebb gazdasági megtorpanásra vagy problémára a jegybankok az elmúlt 10 évben egymással versenyezve kamatvágással, sőt negatív kamattal válaszolnak. Ezen túl elképesztő mennyiségű pénzt borítanak a piacra, hogy ezzel a műpénzzel stimulálják a piacokat még nagyobb teljesítményre ösztönözve őket.

Az amerikai gazdaságnak semmi baja, annyira egészséges, amennyire lehet. Természetesen vannak problémák, mert problémák mindig vannak. De nem kell mindig a legerősebb gyógyszereket enni, ha valakinek kicsit rossz a közérzete. Olyan ez, mint az antibiotikum: aki mindig ezt eszi a legkisebb náthára is, gondban lesz, amikor tényleg szüksége lenne rá. Mert akkor már nem fog nála hatni.

Most éppen a Trump által kirobbantott kereskedelmi háború az amerikai gazdaság legfőbb baja, csak nem értem, miért gondolja a Fed, hogy egyrészt ezt neki kellene megoldani, másrészt hogy kamatvágással meg tudja azt oldani, hogy a cégek nem mernek beruházni, mert félnek, hogy eszkalálódik a háború és inkább kivárnak. S a külföldi cégek is ugyanezért vágták vissza az amerikai beruházásaikat.

Értem én, hogy a gazdasági növekedés 3%-ról 1,6%-ra csökkent negyedéves összehasonlításban, de kérdem, akkor mi van? A jegybanknak rohanni kell és mesterséges légzést kell adnia a gazdaságnak, csak mert lassult a növekedés? (Az infláció a teljesen elfogadható 1,6%, a munkanélküliség pedig történelmi mélyponton van, 3,6%.) Nincs vállalati csődhullám, 22%-os munkanélküliség és pusztító defláció, csak egy kicsit csökkent a gazdasági szárnyalás. De ez már elég indok, hogy a jegybank monetáris atombombát dobjon a gazdaságra, nehogy lassulni merjen a növekedés. Azonnali szteroid kúra, ha egy kicsit is lassul a tempó.

A tíz éve tartó mesterségesen alacsony kamatok már most is éreztetik a pusztító hatásukat a felszín alatt. Elég csak arra gondolni, hogy az emberek ingatlanba fektetik a pénzüket kötvények helyett, ezért szerte a világban már lakhatási válsággal néznek szembe a nagyvárosok lakói. Ugyanezen okból a részvényárak is újabb és újabb csúcsokat döntenek, mert mindenki itt kénytelen befektetni a pénzét. Egy méretes korrekció itt is hatalmas veszteségeket tud okozni a befektetőknek.

» Read more

Olvastam egy felmérést, miszerint az amerikaiak közel 48%-a egyáltalán nem fekteti be a megtakarított pénzét, csak gyűjtögeti valahol, még egy megtakarítási számlára sem teszi be, nem mintha az ott kapott 0,1-0,5%-kal sokkal előrébb lenne.

Sem részvényt, sem befektetési alapot, sem ETF-et, de még ingatlant sem vesz a pénzéből.

Aki be is fekteti a pénzét, ott sem túl rózsás a helyzet. 10% mondta, hogy fektet részvényekbe, de minden negyedik ebből kevesebb, mint 500 dollárral van jelen a részvények piacán és csak a 10% egyharmada mondta, hogy egész életében összesen ezer dollárnál többet betett már részvényekbe. A felmérésben szereplők 0,8%-a nyilatkozott úgy, hogy 50 ezer dollárnál többet tett be részvényekbe.

Befektetési alapokba 7% teszi a pénzét, ETF-ekbe 4%. (Könnyen lehet, hogy ők is abból a 10%-ból kerülnek ki, akik részvényekbe is fektetnek.)

Ismerve a tanácsadáskérők helyzetét, el is hiszem, hogy ez a helyzet. Idehaza szerintem még több ilyen ember van, mivel a részvénybefektetéseknek, ETF-eknek még annyi történelmi hagyománya sincs, mint az Egyesült Államokban.

Sokan jönnek olyanok tanácsadásra, akiknek semmilyen pénzügyi gondja nincs, nem állnak nagy döntés előtt, amit át akarnak beszélni, egyszerűen csak évek óta 20-30-50 millió forintjuk hever a bankszámlájukon. Jól keresnek, ésszel költenek, el is tesznek havonta százezer-félmillió-egymillió forintot.

Csak éppen aztán semmit nem csinálnak az összegyűlt pénzzel.

Pedig már egy parlagon heverő 10 millió forint is legalább 450-500 ezer forint veszteség évente. Sok tanácsadáskérő párnál az egyik fél ennyit, vagy ennél kevesebbet keres havonta. Erre szoktam mondani nekik, hogy így mulat a magyar.

» Read more

A bankkártyánk adatait megadni nem mindig a legnagyobb ötlet számunkra ismeretlen weboldalakon, vagy ismeretlen szolgáltatások megrendelése során. Hiszen aki ismeri a bankkártyánkra írt adatokat (szám, lejárat, ellenőrző kód), az bármikor a megkérdezésünk vagy engedélyünk nélkül meg tudja azt csapolni.

Különösen az Egyesült Államokban nagy divat, hogy a szolgáltatást nyújtó vagy terméket eladó cég kezeli a bankkártyánk adatait és vigyáz arra hol több, hol kevesebb sikerrel. Gyakorlatilag szinte heti-havi hír, hogy újabb weboldalakat törtek fel és szerezték meg akár az eltárolt kártyaadatokat is.

(Nálunk szerencsére ha bankkártyával fizetsz, azt egy harmadik fél, jellemzően egy bank saját oldalán keresztül tudod megtenni, így sokkal nagyobb biztonságban vagy. De ez a tengerentúlon jellemzően nem így van.)

Gyakori átverés, hogy látszólag egyszer fizetsz egy szolgáltatást vagy veszel meg egy terméket, de valójában az csak egy csali, mert a megkérdezésed nélkül évente vagy havonta újra és újra levonják a díjat, vagy addig fizettetik veled a havi új kozmetikai csomag árát, amíg nem kapcsolsz és nem törlöd magad a rendszerből.

Erre egy egész iparág épült az Egyesült Államokban (is): az első csomag kozmetikai termék, nyelvoktató CD vagy bármi egyéb elképesztően jó áron van, de az csak később derül ki a számodra, hogy ezzel előfizettél egy havi tízszer ekkora költségű csomagra is, amit le is vontak a számládról és vonják is folyamatosan, amíg le nem állítod őket.

Esetleg feliratkozol egy hónapos ingyen kipróbálásra bármilyen szolgáltatásra, ami nagyon könnyen megy, de amikor nem kéred a további előfizetést, nagyon meg kell küzdeni, hogy le tudj róla iratkozni. (Emlékszem, a Netflix még azt sem engedte a kártyaadataim megadása nélkül, hogy azt megnézhessem, milyen filmek érhetőek el a kínálatukban, vagyis hogy egyáltalán érdekel-e engem az egész szolgáltatásuk.)

Mindezek a problémák ellen remek az eldobható virtuális bankkártya számok.

Generálsz magadnak egy virtuális bankkártya számot, azt megadod az internetes fizetésnél, az ingyenes próbahónapnál, az adakozásnál, vagy bármilyen egyéb helyen.

Le is vonják a megfelelő összeget a számládról s utána akár rögtön ki is dobod a kukába a megadott bankkártya számot, így biztos nem lesz további kellemetlen meglepetésben részed.

Ilyen szolgáltatást a Revolutnál is igényelhetsz, a rossz hír az, hogy csak a fizetős prémium csomagban, vagyis 8 euróért havonta. Természetesen nem csak ennyi a prémium csomag előnye, hiszen ott van az utasbiztosítás is, a nagyobb készpénzben felvehető keretösszeg és a többi szolgáltatás. (Már persze ha ki tudod használni őket, mint például a kiemelt reptéri várók használatát.)

Ha te tudsz másik ilyen lehetőségről, ami elérhető itthonról is és ennél olcsóbb (mert ingyen ilyet senki nem fog adni valószínűleg), akkor írd meg a hozzászólásokban.

Új virtuális szolgáltató lépett be a magyar mobilpiacra, a V-telecom. Nem saját hálózattal rendelkezik, hanem meg nem nevezett két magyar szolgáltató hálózatát használja. Feltöltő kártyás csomagjai vannak, az olcsóbb havi 3.500, ezért “akár 184 perc” beszélgetést is kapunk, felette 19 forintot kell fizetni.

A drágább csomag 7.990 Ft, ez korlátlan beszélgetést, de csak 10 SMS-t és 500 MB netet tartalmaz.

Az ugyanabban a boltban aktivált kártyák hívják csak ingyen egymást az olcsóbb csomagnál. Bővebb információk és árak erre.

Hát, nem tudom. Nemhogy a Digi árnyékában, de még a Vodafone, Telenor meg Telekom feltöltőkártyás ajánlatai mellett is nehéz értelmezni az ajánlatot. Percenként 19 Ft-ot bárkitől kapok, havi díj nélkül is.

A Telekomnál havi 2.650 Ft-ért kapunk 1.320 perc beszélgetést Domino-sként is, a Vodafone-nál maximum napi 300 forintot fizetünk beszélgetésért, vagyis a legeslegrosszabb esetben is 9.000 Ft lesz a számlánk 30 napra.

A netet sem adja észrevehetően olcsóbban, mint a többi már meglévő versenyző.

Mindegy, virágozzék ezer virág, mostantól ilyen lehetőséged is van, ha feltöltőkártyás mobilt szeretnél. (Mondjuk a nagy marketinggel megtolt Tesco, MOL, meg Lidl mobilból sem lett semmi, pedig azok olcsóbbak voltak, mint az anyacégek feltöltőkártyás ajánlatai. De hátha sikerrel járnak majd.)

Havi 1.320 perc beszélgetés maximum 2.650 forintért

Vodafone Tuti+ díjcsomag

Úgy tűnik, az állampapír plusz felé terelnék a tömegeket az inflációkövető állampapír helyett. Többen jeleztétek, hogy tegnap óta már 2% lett az új prémium állampapír visszaváltási díja, a régi papírok visszaváltása maradt 1%, de ott ugye még van kamatadó.

Az Államkincstárat felhívtam ebben az ügyben, a hölgynek újat mondtam, az ígérte, hogy utánanéz és visszahív. Eddig ez nem történt meg, amint hív, frissítem a cikket.

Ha lesz kedvem (vagy valaki másnak, srácok… 🙂 ), ennek fényében csinálni kellene egy táblázatot, hogy futamidő előtti visszaváltásnál melyik éri meg jobban vagy milyen inflációs ráta alatt lesz jobb az állampapír plusz az olcsóbb visszaváltás miatt.

Köszönjük Ákosnak és Zolinak a hírt. Zolinak üzenjük, ideje feltöltenie a telefonját és valaki várja a válaszát a Viberen. 🙂

Nagyon sok ember idősebb korában jön rá arra, hogy rosszul kezelte eddig a pénzügyeit és szeretné, ha lehetséges lenne, újra kezdeni az egészet, hogy ne kövesse el azokat a hibákat, amit mostanáig elkövetett.

Sajnos az idő kerekét visszaforgatni nem lehet, de jobb később kapcsolni, mint túl későn.

(Gyakran szeretnék hallani az emberek, hogy soha nem túl késő változtatni, de nem mindig ez a helyzet. Tényleg sajnos, de találkozik az ember olyan helyzetekkel, amikor nem tud segíteni, csak széttárja a karját. Hitel hitelre halmozva, közben egy nem várt egészségügyi probléma, munkanélküliség, válás, vagy ezek tetszőleges kombinációja, elmaradt befizetések miatt már lakásárverés réme, végrehajtás és ott állnak tanácstalanul, mit lehet ilyenkor tenni. Van az a helyzet, amikor már semmit, néhány évvel hamarabb kellett volna megállni a lejtőn. De nem akarok senkit lehangolni, ez szerencsére a ritkább eset.

A legtöbbször még nem késő visszafordulni és irányt váltani. Erről szól a cikk és nem a reménytelen esetekről, csak fontos tudni, vannak reménytelen esetek is s ahogy az orvos sem tud mindig biztatót mondani a betegének, a pénzügyi tanácsadó is van, hogy csak rossz hírt tud közölni.)

» Read more